Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-09-24 / 39. szám

VASÄRNAP. — Istennél van szabadulásom és dicsősé­gem; az én menedékem Isten­ben van’. (Zsolt 62, 8) A zsoltá- ros megtanít minket az egyetlen helyes bizakodásra és remény­ségre. Sokszor túlzottan bízunk önmagunkban és emberekben, máskor viszont megfeledke­zünk Istenről és nem bízunk eléggé Benne. A keresztyén em­ber reménysége Isten, őrá hagyja magát, s Tőle várja élete megoldását, ö tud meg­oldást életünk minden helyze­tében, tud vigasztalni a bánat­ban és szomorúságban, tud erősíteni a bizonytalanságban, tud bűnbocsánatot adni a bűn­ben. Higgyünk Benne, s ör­vendezzünk megtartó kegyel­mének! HÉTFŐ. — „Ha szavadat hal­lattad, élveztem azokat, a te szavaid örömömre váltak né­kem és szívemnek vigasságá­ra”. (Jer 15, 16) Vájjon hogyan hallgatunk Isten szavára? — veti fel a kérdést ez az ige. Lehet Isten szavára úgy hall­gatni, hogy eleresztjük a jó szót fülünk mellett. Lehet hallgatni úgy,' hogy első pil­lanatban fellelkesít ugyan, de a következő percben megfe­ledkezünk róla. Lehet azonban úgy is hallgatni Isten szavát, hogy komolyan vesszük és asszerint élünk. Högy tisztá­ban vagyunk azzal, hogy Is­ten szava számunkra életet üdvösséget, örök életet jelent. — KEDD. — „Útjaidat Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem”. (Zsolt 25, 1) Isten gyermekének nem kell bizonytalan úton járnia. Amint maga Isten ve­zette népét egykor a pusztában és mindennel ellátta őket, — A MÁSODIK vatikáni ZSINAT szellemében létreho­zott püspöki konferencia első ülését ez év szeptemberében tartja Rómában. Napirenden szerepel a vegyesházasság problémájának a megtárgya­lása is. — A BAPTISTA VILÁG­SZÖVETSÉG tagjainak a szá­ma jelenleg 27 millió. Ebből 24 millió él az USA-ban, má­sodik helyen áll a Szovjetunió több mint félmillió baptistá­val, a harmadik helyen pe­dig India. A LUTHERÄNIA október hó 1-én, vasár- nap délután a 6 órai is­tentisztelet keretében EGYHÁZZENEI Áhítatot tart a Deák-téri temp­lomban, amelyen Bach kantáták és orgonamű­vek kerülnek előadásra. Igét hirdet: D, KÁLDY ZOLTÁN püspök ugyanígy cselekszik Isten ma élő gyermekeivel is. Azonban szüntelenül kémünk kell Is­tent, hogy Ö maga mutassa meg nekünk azt az utat, ame­lyen járnunk kell, s Ö maga ve­zessen minket azon. Sokszor nagyon bonyolult az élet útján való járás, s ezért nagy szük­ségünk van arra, hogy állan­dóan Isten irányítson minket. Így megtaláljuk a jó utat min­denkor. SZERDA. — „Áldott az Űr, az én kőváram — jól tevőm és megoltalmazom, méntővá- ram és szabadítom nékem, pai- zsom és az, akiben én bízom”. (Zsolt 144, 1—2) Jó, ha végig­gondoljuk mindazt, amit a zsoltáros itt elmond Istenről. Isten az, Aki mindennel ellát minket. Amikor egyszülött Fiát elküldte erre a világra, akkor értünk, hozzánk és miattunk küldte el. Hogy Benne Ő ma­ga legyen közel hozzánk. Hogy megoltalmazzon, hogy táplál­jon, hogy ellásson minket, hogy szabadulást adjon bű­neinkből, hogy felemeljen a botlásból. Ha hiszünk Benne, minden ajándéka a mienk! CSÜTÖRTÖK. — „Az Űr pe­dig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon né­pévé leszesz, amiképpen szólott néked”. (5 Móz 26, 18) Isten Jézus Krisztusért a keresztség- ben gyermekévé fogadott és tett minket'.' Beírva nevünket az ö könyvébe, az Élet köny­vébe. De vájjon úgy élünk, úgy hiszünk-e, ahogy Isten el­várja gyermekeitől? Hogy mi magunk is tudatában vagyunk annak hogy Isten gyermekei vagyunk — ö tett minket azok­ká. Éljünk Isten gyermekeihez méltóan! PÉNTEK. — „Az Űr van ve­letek, ha ti is ővele lesztek, ha őt keresitek, megtaláljátok, de ha őt elhagyjátok, ő is el- hágy titeket”. (2 Krón 15, 2) Isten mindig kész arra, hogy segítsen. Isten mindig kitárt szívvel várja imádságunkat. Isten mindig bűnbocsátó ke­gyelmével közeledik a megtérő és bűneit megbánó bűnöshöz. Ha őszinte szívvel keressük Őt, mindig megtalálható a szá­munkra. Kegyelme a miénk — ha Vele élünk. De hangzik a figyelmeztetés is: Ha elhagyjuk Ót, sivár, szürke, bizonytalan és reménytelen lesz az életünk. Keressük Őt életünk minden percében, hogy Vele együtt miénk legyen minden! SZOMBAT. — „Semmi ha­talmasság nincs a halálnak napja felett”. (Préd 8, 8) Isten élet és halál Ura. A hatalmat Egyszülöttjének adta át, hogy a halál helyett az élet, a kár­hozat helyett az üdvösség le­gyen az osztályrészük mind­azoknak, akik hisznek Benne. Könyörögjünk Hozzá, hogy ajándékozzon meg minket itt a földön a bűnbocsánattal, sze- retetével és egykor örök üd­vösséggel ! Harkányi László Maradjatok meg Jézus szeretetéfoen! János 15,9—14 Jézus szeret minket! Ezt az örömhírt adja tudtunkra a va-, sárnapi ige. Ez Jézusnak is boldogság és azért adja tudtunkra, hogy teljes örömünk legyen. Szeretete felöl bizonyosak lehe­tünk, mert életét adta értünk, kereszthalálával pecsételte meg ezt a kijelentését. Mi most már barátai vagyunk, sőt Isten „családjának” tagjai lettünk, mert Jézus irántunk való szere- tetében az Atya szeretete árad ránk. Még Jézus felszólítása mögött is ez az örömhír van. „Maradjatok meg az én szerete- temben!” Megmaradni csak abban lehet, ami már a mienk. Jézus szeretetét nem kell megszereznünk, az már a mienk! A keresztyén élet .fő feladata: megmaradni Jézus szere- tetében. Hogyan lehet ez? Ö maga megmondja: „ha az én pa­rancsolataimat megtartjátok.” Komolyan kell vennünk, amit Jézus mond és követnünk kell őt abban, hogy ö megtartotta az Atya parancsolatait. Jézus szeretetében csak úgy maradhatunk meg, ha egy­mást szeretjük, ha azt a szeretetet, amit tőle kapunk, tovább­adjuk. Hangsúlyozza, hogy azt a szeretetet kell továbbadnunk, amelyet kaptunk, hogy úgy kell szeretnünk egymást, ahogyan ő szeret minket: életet is odaáldozó szeretettel. Azt is hang­súlyozza, hogy: egymást szeressétek. Igaz, ennek a szeretetnek ki kell áradnia az egész világra, mert hiszen Jézus az egész világ számára hozta Isten szeretetét. Éppen nekünk, Jézus ta­nítványainak kell ezt a szeretet gyakorolnunk azzal, hogy részt veszünk az emberiség gondjában, bajában, segítjük azo­kat, akik a jóra és a békére igyekeznek, harcolunk minden go­nosz ellen, aki ölni, rombolni, pusztítani akar. De hogyan ad­hatnánk tovább Jézus szeretetét, ha egymást nem szeretjük? Azért magunkon kell kezdenünk, gyülekezetünkben és ottho­nunkban. Így fog ez a szeretet rajtunk keresztül kiáradni em­bertársainkra, az egész világra. Muntág Andor — Szentháromság utáni 18. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Jn 3, 19—24; az igehirdetés alapigéje: Jn 15, 9—14. A dél­utáni istentisztelet alapigéje : Mik 6, 6—8. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 1-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus val­lásos félóra lesz a Petőfi Rá­dió és az URH hullámhosszán. Igét hirdet: IFJ. HARMATI BÉLA segédlelkész. — A GYÖR-SOPRONI EVANGÉLIKUS EGYHÁZME­GYE lelkészi munkaközössége szeptember 6-án Győrben tar­totta ülését. Úrvacsorát osztott Puskás Jenő beledi lelkész. Bárány Gyula írásmagyarázata után Foltin Brúnó „A reformá­ció az emberről”, Novák Elek „Musay Gergely nemeskéri lel­kész, majd dunántúli püspök az ellenreformáció viharában” címmel ttartott előadást. Hül- vey Sándor „Figyelő” címmel tartott ismertetést. Biczó Fe­renc és Bárány Gyula gyüleke­zeteik építkezéseiről számoltak be, végül Weltler Rezső espe­res aktuális kérdésekről tájé­koztatta a lelkészeket. — AMBRÓZFALVA. Kutyej Pál, a gyülekezet lelkésze ün­nepélyes istentisztelet kereté­ben iktatta be a gyülekezet új felügyelőjét, Czabarka Andrást és új gondnokát, Id. Lipták Já­nost. — KISKÖRÖS. Augusztus 20-án Ferenczy Zoltán rákos­hegyi lelkész szolgált a gyüle­kezetben. — MAGYARBÄNIIEGYES. Az augusztus 20-i istentisztele­ten Pethő István tápiószent- mártoni lelkész szolgált. — BÉKÉSCSABA—ERZSÉ­BETHELY. A gyülekezet sze- retetvendégségén Táborszky László kondorosi lelkész tar­tott előadást „Jer, örvendjünk, keresztyének” címmel. — SZARVAS—ÓTEMPLOM. A szeptember 3-án tartott sze- retetvendégségen Bárdossy Ti­bor kisvárdai lelkész tartott előadást „Isten jótéteményei” címen. — MISKOLC. Az augusztus 20-i istentiszteleten Bodrog Miklós gyulai lelkész hirdette az igét. — SEGÉDLELKÉSZ ÁTHE­LYEZÉS A DÉLI EVANGÉLI­KUS EGYHÁZKERÜLETBEN. D. Káldy Zoltán püspök Nő­ink Erzsébet kondorosi lelké­szi munkatársat szeptember 15-i hatállyal áthelyezte a iSzarvas-Ótemplomi gyülekezet­be, s egyben kötelezte, hogy havonta két héten keresztül továbbra is kisegítő szolgálatot végezzen a kondorosi gyüleke­zetben. két Hi&intyáM&ky, , Vékony falemez közé kötött, német nyelven irt könyvecske van a kezemben. Címe: „ABC vagy elemi iskolai tankönyv az ágostai hitvallású iskolák részére.” Szerzője Hornyánszky György, a hegyeshalmi evan­gélikus gyülekezet tanítója. Az előszó után 1837 olvasható. A könyv 64 lapból áll. Nyomta­tója és kiadója Czéh Sándor Magyaróvár. ' Hornyánszky György nevé­hez fűződik még egy igen hasz­nos segédkönyv anyagának to- vább-gyűjtése és kiegészítése is, amely „Adatok a magyaror­szági evangélikus gyülekezetek történetéhez” címen később, 1863-ban jelent meg. Hornyánszky György a Tren- csén megyei Puchón született 1801-ben. Iskoláit Nagykőrösön és Pozsonyban végezte. Ez utóbbi helyed a pedagógiai ta­nulmányait a teológia tudomá­nyával bővítette. 1822-ben már Hegyeshalmon működik. Ál­dásos nevelői pályáját itt kezdte és itt is fejezte be. Mindkettőt fiatalon. 1849. ja­nuár 30-án halt meg „özvegyet és öt ellátatlan árvát hagyva maga után”. Anyakönyvi adataink szerint Hornyánszky György Bobok Annával kötött házasságából hat gyermek született. Három fiú és három leány. Közülük egy fiatalon elhunyt. Így a Hegyeshalomban gyökeret vert Hornyánszky-család fája már yz életben maradt öt gyermek­kel is szép koronát növesztett. A Hornyánszky családon ke­resztül Isten egyházunknak, népünknek, a tudománynak és kultúrának igen sok és kiváló embert ajándékozott. Lelkész, teológiai tanár, egyetemi pro­fesszor, író, orvos stb., nem egy -került ki soraik közül. Itt és most csak Hornyánsz­ky Viktorról szeretnék meg­emlékezni, akinek munkássága és egész életműve nagyon szo­rosan beleépült egyházunk múltszázadi történetébe s a re­formáció igazságainak tollal és betűvel való terjesztésével méltán írta fel nevét ő is azok listájára, akikről a reformáció 450 éves jubileumán illő meg­emlékeznünk. Hornyánszky Viktor a hat testvér közül harmadikként látta meg a napvilágot He­gyeshalomban, 1828. április 10-én. Modorban, Nagybaráton és Pozsonyban tanult. A sza­badságharc eseményei miatt bezárt pozsonyi lyceumból ha­za kellett térnie a szülői ház­ba. Itt éri édesapja halála, aki­nek utódjául hívja meg a gyü­lekezet. Nem tölti ki a két év helyettesi időt. Szűknek bizo­nyult számára az öreg tante­rem s kicsinek a lajtamenti szülőfalu. A már ifjan irodal­mi tevékenységet kifejtő diák­ra és tanítóra ráterelődik Heckenast Gusztáv figyelme, aki Pestre hívja. Hornyánszky elfogadja Heckenast ajánlatát s a katedrát felcseréli a tollal. Könyveinek egész sora jele­nik meg Heckenast kiadásá­ban. Jó részük történelmi mű. De szerkeszt és kiad egy föld­rajzi lexikont is. Hazánk tör­ténetén kívül megírja egyhá­zunk történetét is s amikor 1863-ban saját nyomdája lesz, egyházi irodalmunk csaknem egyedüli kiadójává és terjesz­tőjévé válik. Folyóiratok, nap­tárak, könyvek, szépirodalmi és teológiai művek, énekes- és imakönyvek s bibliák hagyják el nyomdáját. Kiemelkedő érdemei vannak Hornyánszky Viktornak a „Bu­dapesti Nyomdászok és Betű­szedők Egylete” létrehívásában is. Hosszú éveken keresztül el­nöke volt az Egyletnek, amely­nek célkitűzései között a nyomdászok önképzése mellett beteg-, rokkant-, özvegy- és árvasegélyezés is szerepelt, va­lamint az átutazó nyomdászok támogatása. Az 1882-ben, 54 éves korában bekövetkezett váratlan halála alkalmával a fenti Egylet közgyűlése így emlékezik meg: „... emberba­ráti szívének egész melegségé­vel csüggött az egylet érde­kein. Nehéz napokban mint résztvevő, segítő és bölcs ta­nácsadó, derültebbek&n mint együttérző, híven megosztotta bánatainkat és örömeinket.” Hornyánszky Viktor első fe­lesége elvesztése után másod­szor is megnősült. A két há­zasságából kilenc gyermek szü­letett. Közülük Viktor és Ernő mint nyomdászok vezették to­vább édesatyjuk vállalatát an­nak halála után. Aladár a po­zsonyi teológiai akadémiánk tanára, Gyula pedig a buda­pesti tudományegyetem classi­ca philologia professzora lett. Dr. Belohorszky János buda­pesti ügyvédhez ment férjhez Jolán nevű leánya, aki tavaly hunyt el 89 éves korában. Ö volt a nyomdaalapító Hor­nyánszky Viktor utolsó élő gyermeke. Végül meg kell említenünk, hogy Hornyánszky Viktor ala­pítója volt az 1859-ben léte­sült Országos Protestáns Árva­háznak. Sok esztendőn keresz­tül pénztárosa is, aki azonban nemcsak kezelte, de gyarapí­totta is az árvák pénzét. Ha­lála évében már 70 árváról történt gondoskodás az inté­zetben. Hornyánszky György és Hor­nyánszky Viktor. Apa és fia. Mindketten tanítók, mind a ketten lámpások. Világító ola­juk mély és józan hitük. A tér, ahová rajtuk keresztül a gazdag tudás, a kiváló írói ké­pesség s a segítő szeretet vi­lágító fénye belehullott, az egész magyarországi evangé­likus egyház. Zoltán László ÉNEKEINK Mint mély zengésű harang szava úgy bong az 546-ik énekünk versszakainak első sorában váltakozva a „halan­dó — múlandó”, s kíséri a gyászoló gyülekezet azon rövid úton, amely gyászháztól temetőig tart. Az ének költőjének, Franck Mihálynak útján ez a sza­kasz éppen háromszáz éve, 1667. szeptember 24-én követ­kezett el. De élete során hosz- szabb utat kísért végig ez a bongás. 13 éves korában vesz­tette el apját, aki kereskedő volt, s a három testvér kö­zül neki, a legfiatalabbnak jutott a mulandók küzdelmé­ből a legtöbb. Bátyjai még tanulhattak, s lelkészként ne­vet szerezhettek maguknak az egyházban áhitatos köny­vek és énekek írásával. Az ő életútja apja halálával meg­tört. Tanulmányait nem foly­tathatta. 1609-ben született Schleusin- genben. A gimnáziumot 13 éves korában abbahagyva pékinas lett. Keményen küz­dött, s mesterré is lett. Held- burgban telepedett le, meg­nősült, s már-már megalapo­zottnak látszott mindennapi élete. A harmincéves háború évei azonban neki is csak há­nyódást hoztak. Rablás, úton- állás, zsákmányoló katonák embertelensége folytán el­vesztette javait. Nehéz szük­ségben és betegségben felesé­gével és gyermekeivel Co- burgba sodródott, de eleinte ott sem virradt rá melenge­tőbben a nap. Két kemény szó lett úrrá az életében — írja ő maga 1659-ben megjelent, s har­minc énekét tartalmazó köny­vecskéje előszavában —, a betegség s a háború. Kérte Istent, bár jönne el az idő, amikor kenyerét nyugalom­ban törhetné meg. A szellemiek utáni vágyó­dás a legsanyarúbb napokban sem hagyta nyugodni. Érezte, hogy többre hivatott, s ma­gánszorgalomból állandóan képezte magát. Legfőbb vi­gasztalója és erőforrása a köl­tészet, s a zene volt. 1644-ben a coburgi iskolá­ban tanítóvá nevezték ki. Ez új belső lendületet jelentett. Költői alkotásait is egyre in­kább megismerték, s a kor szokása szerint 1659-ben köl­tővé avatták. Életének ezen az ünnepén beírta vallomását bibliájába arról hogy bár se­gítené Isten hűségre a költé­szetben, míg majd az angya­lokkal zenghet neki dicsére­tet. A sokat megpróbált ember a Préd. 1,2-ben megszólaló „minden hiábavalóság” szo­morú élményét fejezte ki éne­künkben. 1650-ben jelent meg először röplapon, majd 1652- ben ismét, nehány más éne­kével együtt. Az ének egyik utánnyomásán olvasható a költői belső cél megjelölése: „a világ hiúsága, hamissága, állhatatlansága és a földi ja­vak múlandósága, szemben a mennyei lelkűiét igazi ma­radandó javával.” Különös sajátossága az ere­detiben 13 szakaszból álló versnek hogy egészen az utolsó szakaszig nincs is ben­ne semmi keresztyén, sőt val­lásos gondolat sem. Az el­múlás borongó képe dereng át rajta, s csupán a nyolcadik szakaszban csendül fel az út­mutatás : Csak az áll meg Ki Istent fél! Éppen ezért igen szerencsés és magasba lendítő a mi szö­vegünkben az utolsó versszak, amely Petrőczi Kata Szidó­niától való, s amely mély ke­resztyén reménységről tanús­kodik: Ö, Megváltóm, szabadítom, Én édes Jézusom Erősítsed én hitemet, Hogy semmi múlandó tőled El ne szakassza szívemet. Franck Mihály halála bi-' zonyság arról, hogy megtalál­ta azt, ami nem múlandó s nem halandó. Halálos ágyán azzal vigasztalta szeretteit, hogy csak rövid időre uta­zik el, s nemsokára a meny- nyei hazába örökre együtt lesznek. Koren Emil Ajándék Budapest zenekedvelőinek Hétmillió forint értékű aján­dékot kaptak a budapesti hang­versenylátogatók a Művelődés- ügyi Minisztériumtól: új or­gonát a Zeneművészeti Főisko­la nagytermébe. Ez az ajándék nem volt meglepetés. Hallot­tunk róla a rádióban, láttuk a televízióban, hogy készül, ol­vastunk róla az újságjainkban. Még azok is, akik eddig nem sokat tudtak az orgonáról, fel­ébredt figyelemmel fordultak e méreteiben rendkívüli hang­szer felé. Szeptember kilence­dikén hangverseny keretében mutatkozott be. A négy terve-, ző orgonaművész: Pécsi Sebes­tyén, Gergely Ferenc, Kiss Im­re és Margittay Sándor játszott rajta. Nagyszerű újdonság, hogy elektromos memóriabe­rendezése segítségével nyolc zenemű hangszínösszeállítását lehet előre beállítani. A négy- manuálos hatalmas orgonát a német Walcker cég készítette és szállította, és az állami or­gonaüzem dolgozóinak segítsék gével szerelték össze. T. G. l| [;l;l 111111:1,1111 [fi Ilii l líllltu 1:111:1.11I II i ] II I11! i!l!l l l l tlirill!i!I!I!i !l l N ili I I111 ll'llll I IM lll| Istentiszteleti rend Budapesten, 1967. szeptember 24-én Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gábor de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6'. Haíenscher Károly Fasor de. fél 10. Koren Emil de. 11. Bízik László du. 6. Bízik Lász­ló Dózsa György út de. fél 10. Bi- zik László Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákó­czi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Thaly Kálmán u. de. 10. Bándi Sándor, de. 11. dr. Rédey Pál, du. 6. Bán­di Sándor Kőbánya de. 10. du. 5. Szeretetvendégség: Kinczler Irén Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv) Bara­nyai Tamás Rákosfalva de. 8. Bo­ros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Báranyai Tamás Fóti út de. u. Benczúr László du. 5. Szeretetven­dégség Váci út de. 8. Solymár Pé­ter Frangepán u. de. fél 10. Soly­— NÉMETÜL TANÍTOK! Kezdőket, haladókat bevált módszeremmel. Telefon: 256— 664 reggel 9-ig, este 8 óra után. (Móricz Zsigmond kör­térnél). HARMÓNIUM javítása, hi­bás felújítása garanciával. Fi­zetési könnyítéssel. Vidékre le­utazom. Pokorny Károly Űj- pest, Rózsa u. 59. DIÁKLÁNYNAK központi fűtéses, különbejáratú, utcai szoba kiadó, belterületen. Meg­beszélés lehetőleg szülőkkel. Cím az Evangélikus Egyház Nyugdíj osztályán. Telefon: 138- 504 munkaidőben. már Péter Üjpest de. 10. Blázy La-: jós Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV-teiep de. 8. Rá­kospalota Nagytemplom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9, Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. Várady La-* jós de. 11. Madocsai Miklós este 7 Káposzta Lajos Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós Óbuda de, 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de, 9. ifj. Harmati Béla de. 11. ifj. Harmati Béla este fél 7. Csengő- dy László Budakeszi de. 8. Csen- g.ődy László Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László Kelenföld de. 8. dr. Rezessy Zoltán de. 11. Dr. Rezessy Zoltán du. 6. Bencze Im­re Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény de. fél 9. Csil­laghegy de. fél 10. Csepel de. 11. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VETI, Előfizetési ár: egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 67.03761/2 — Zrínyi Nyomda, Bpesf F. v.: Bolgár Imre t i f Csak halandó? elmúlandó...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom