Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-09-03 / 36. szám
Harangszentelés Kemeneshőgyészen Nemcsak Dunántúlon, de egész hazánk földjén külön szint jelent Kemenesalja. Berzsenyi Dániel nagynevű költőnk szívét is megfogta ez a dimbes-dombos táj. Híres verse, amelyet e tájról írt, mindnyájunk előtt ismeretes. akinek Isten megterítette a kegyelem asztalát. Fogadd el Isten meghívását az üdvösségre és az örökéletre. A felszentelési szertartás legszebb pillanata következett, megszólalt az új harang, majd a másik haranggal és az orgonával együtt zengett a hilünk, azt a béke visszaadta. Azzal a reménységgel hallgatjuk új harangunk szavát, hogy hisszük és tudjuk; a háború rettenetes vihara nem támadhat fel újból. Délután a püspök Magyar- gencs filiába látogatott el, ahol az evangélikusok szinte Régi feljegyzések szerint a községet, Kemeneshőgyészt 1343-ban és 1345-ben, tehát kétszer is Nagy Lajos királytól donációként kapta az Ostffy család a leányág számára. Az is biztos adatunk, hogy a gyülekezet első ismert lelkésze: Szentmihályfalvai János, a híres büki zsinaton, 1646- ban jelen volt. Hőgyész, Genes és Szergény evangélikus lakosai az 1781- ben kiadott Türelmi Rendelet engedélye alapján összefogtak és elhatározták, hogy templomot építenek. A templom alapkövét 1784. március 24-én tették le. Az alapkő letétele után négy évig épült a templom. A templom felszentelését Hrabovszky Sámuel szuperintendens 1787. október 9-én végezte el. Abban az időben őseink tornyot nem építtethettek. Az előbb említett rendelet ezt nem engedte meg. A torony később épült fel, amelyet Gyurátz Ferenc püspökünk 1906. augusztus 20-án szentelt fel. A hatvanegy évvel ezelőtt épített toronyban új harangot helyeztek el a hívek, amelynek felszentelését 1967. augusztus 20-án végezte el dr. Ottlyk Ernő, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke. Az érkező püspököt, akit családja és Fülöp Dezső püspöki titkár kísért el, a gyülekezet népes tábora élén Halász Béla esperes és a gyülekezet lelkésze: Szakái Árpád, a környék gyülekezeteinek lelkészeivel köszöntötte a lelkészlakás előtt. A szépművű templom — amelynek faragott tulipánokkal díszített fakarzata külön is említésre méltó —, teljesen megtelt. Dr. Ottlyk Ernő püspök az igehirdetés előtt ünnepi szavakkal emlékezett meg alkotmányunk ünnepéről és hálát adott Istennek fel- sőbbségünkért. A püspök Máté ev. 22, 1— 14 alapján tartotta meg mindvégig nagy figyelemmel hallgatott igehirdetését és többek között a következőket mondta: Az igehirdetés nem egyéb, mint Isten számodra szóló hívásának kézbesítése. Kitárul előtted Isten igéjének hallgatási lehetősége, gyarló emberi eszközön keresztül, de Urad akar veled beszélni. Megváltód akar találkozni veled, ne rejtőzz el e találkozás elől. Vedd át Isten számodra készített ajándékát. Ha majd véget ér ez a vasárnap és visszatérsz munkahelyedre és ismét körülvesz majd a hétköznapok feladata és munkája, akkor a következő hét napjaiban is úgy élj, mint akit várnak valahová, mint vek éneke: Erős vár a mi Istenünk ! Az istentiszteletet követő díszközgyűlésen Szakái Árpád lelkész ismertette az új harang beszerzésének történetét és hangsúlyozta, hogy amit a rettenetes háború elrabolt tőteljes számban hallgatták meg az igehirdetést, amelyet Csel. 9, 10—22 alapján tartott. Istentisztelet után a püspök még sokáig elbeszélgetett az összejött hívekkel. Fülöp Dezső Bibliai ábécé: „ígéret' Az ígéreteket általában óvatosan szoktuk fogadni. A sok könnyelműen tett és be nem váltott ígéret szülte ezt a szólásmondást: az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Az ígéret súlyát az ígéret-tevő adja. Nem mindegy, hogy ki tesz ígéretet. Az alábbiakban Isten ígéretéről van szó. Meglepő, hogy Isten első ígéretét éppen a bűnesetre feleletképpen adta, amikor az első emberpár halálra méltóvá vál.t Kárhozat helyett az élet ígéretét adta, a bűn feletti győzelem ígéretét. ígéretei mindig atyai irgalmának elsődleges jelei. Nem az „emberi érdemeket”, a „lekötelező vallásosságot” jutalmazza ígéretével, hanem kez- deményezően nyújtja benne megtartó szeretetét. Ezzel biztatja, bátorítja, erősíti életre az embert. Gondoljuk csak meg, mit jelent számunkra szorultságunkban, teher alatt gömyedezve egy megbízható, megoldást nyújtó ígéret. Isten ígérete nem szűk, merev, elévülő kijelentés, hanem minden irányba fokozódó, kiszélesedő tevékenység. Az özönvíz után megígéri, hogy nem átkozza meg többé a földet, s azon rendszeresen váltogatják egymást a napszakok és évszakok. Ábrahámnak fiút és utódokat ígér. Népének szövetséget s az ígéret földjét. A próféták által pedig megígéri a Messiás és vele a messiási kor eljövetelét. Az ígéretek megvalósításában is előrehaladás tapasztalható. Isten, ha nem is jelöl meg terminusokat, ígéreteit következetesen beváltja. Minden ígéretének teljessége: a Messiás ígérete, Jézus Krisztusban valósult meg. Ö győzte le az élet ellenségét: a bűnt és a halált. Benne kapj.uk az örökséget, a fiúságot, az örökéletet. Ö küldi el, amint megígérte a Szentlelket, hogy higgyünk Benne és szeressük egymást. Ö hozza el Isten országát, ami a jelenben megvalósuló ígéret. Ö jön vissza ítélni „ama napon” élőket és holtakat ígérete szerint. Végzetesen tévednek azok, akik úgy vélik, hogy a gonoszság uralkodik ezen a földön és ezért megtorlásképpen Isten nem tartja be az ígéretét. Isten azok körét i,s fokozatosan tágítja, akiknek ígéretet tesz. Előbb csak egy embernek, Ábrahámnak adott ígéretet, azután a választott népnek, majd az egyháznak, s ma már világosan látjuk, Isten ígérete felöleli az egész világot. Ígéretével nem széttagolni akarja az emberiséget, hanem ellenkezőleg: mindent egybeszerkeszteni. így húz keresztül Isten ígérete minden keresztyén felsőbb- rendüségi gondolatot. Az ígéret jelentősége a törvényhez való viszonyában domborodik ki. Bár mindkettő Istentől van, mégis ellenkező előjelűek. A törvénynek visszatekintő jellege van. Döntő, ami meg van írva, a törvény betűje. Az üdvösség ennek a megírt törvénynek teljesítésétől függ, a megtett jó- cselekedetektől. Ezért a törvény útját járó vallásos ember úgy gondolja, hogy ő tökéletes kegyes, aki méltán vetheti meg a bűnösöket — gondoljunk a farizeusokra. De ma sem ismeretlen előttünk a gőgös ..megtért”, önzőén csak saját üdvösségével törődő, világmegvető vallásos ember, a perfekt, önmagával példálózó, elkülönülő „keresztyén”. Az ígéret viszont előremutat. A megígért Szentlélek lé- pésről-lépésre vezérel el minden igazságra. Az üdvösség az ígéret megvalósulása, amit a Jézus Krisztusba vetett hit áltál ajándékba kapunk. Éppen ezért örömmel vállalva másokat, igyekszünk célegyenest előre. Istennek hála, vannak ígéretből élő keresztyének is, akik sokak javára odaadással dolgoznak földi hivatásukban, a diakónia terén, az evangélium megbizonyításában, a békéért, az igazabb életért, Isten országa eljöveteléért, — mert erre ígéretük van. Bártfai Lajos Szeretnék hidat verni Szeretnék hidat verni békén, ahol a mélység árkot von ... Átnézni mások kerítésén, átlépni válaszfalakon. Szeretnék kezet adni bátran, ahol csak öklöt látok még. öregek, ifjak válságában keresem békesség jelét. Nem holdat vágyom én elérni, csak ellenségem ajtaját. Mert rajtam áll békében élni, nem kezdve háborút, viszályt. Vram, adj erőt hidat verni, az első lépést kezdenem! Bízni a hídjaidban s merni! Indulok. Jöjj, és légy velem! Németből ford.: Túrmezei Erzsébet Felvétel a Teológiai Akadémiára Többek érdeklődésére közöljük, hogy az Evangélikus Teológiai Akadémiára hallgatók felvétele szeptember 12-ig még lehetséges. A reformáció 450. éves jubileuma alkalmából a Bécsi Egyetem nagy előadótermében előadások hangzanak el I többek között D. Dietzfelbin- ger müncheni püspök és dr. Sven Síién svéd püspök részéről. Amerikai ördögkör - eszkaláció A káros szenvedélyek rabjait jellemzi, hogy bűnük szinte, határtalanul fokozódik. Az iszákos ember, minél többet iszikt annál többet szeretne még inni. A hatalomra éhes ember -e tud megelégedni, még többet, még nagyobb hatalmat akar. Aki a pénzt, a vagyont szereti, az is egyre többet, még többet szeretne keresni. A „siker" olaj a tűzre, fokozza a káros és bűnös szenvedélyt. De a sikertelenség, a kudarc is hasonló következményekkel jár. Megállás nincs, mint ahogyan a lejtőn elindult, kocsis nélküli szekér egyre gyorsuló sebességgel rohan lefelé — mígcsak a lejtő aljára nem ér, ahol izzé-porrá törik. — Ez az ördögkörnek, a bűvöskörnek a tulajdonsága. Aki áldozatává lett, a saját erejéből aligha képes szabadulni belőle. Az ördögkor nem engedi, míg el nem pusztítja. Ez az idegen szó, hogy „eszkaláció", ehhez a bűvös ördögkörhöz hasonlót jelent. Akik csinálják, eleinte nincsenek tisztában a természetével. Vonzza őket az egyre fokozódó sebesség, mint a kezdő autóvezetőt. Egy bizonyos határon túl pedig, még ha ráeszmélnének is arra, hogy végzetes tettekre ragadtatták magukat, már nem képesek megálljt parancsolni az el-, szabadult eseményeknek. Johnson, az Amerikai Egyesült Álla-, mok elnöke kezdetben azt vélte, hogy gyors hadi siker koronázza vietnami háborús kalandját. Nem így lett. De nem volt képes idejében belátni tévedését, s a helyes útra lépni. Munkatársai szintén így voltak vele. És rákényszerültek az eszkalációra, a háborús erőfeszítések fokozására és kiterjesztésére. Amint a skálán egyre feljebb haladnak, minden lépcsőfoktól nyilván azt remélik, hogy majd most, majd ez a lépés meghozza a döntést, kicsikarja a hős vietnami nép behódolását. Több évi háborúzás után, amikor már több ezer repülőgépük, sok ezer emberük veszett oda, s velük jó hírnevük- is — most már arra vetemednek, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaságot megállás nélkül bombázzák, a lakóházakat, a kórházakat, templomokat, iskolákat, a fővárost se kímélve. Az ördögi kör egyre tágul, egyre többeket magával sodor, mint az egyre erősödő örvény. Ma már nem túlzás azt mondani, hogy az egész emberiség érdekelve van a vietnami háborúban. Azok a népek is, akik nemcsak sajnálják a hős és ősi kultúrájú vietnami népet, hanem segítik is őket, amennyire tőlük telik. Mint a mi békeszerető, szocialista hazát építő népünk is. Szinte minden gondolatunk mélyén ott van a kérdés, mit lehetne még tenni, még többet tenni annak érdekében, hogy ez az őrületes bűn, a vietnami amerikai agresszív, támadó háború végre már szűnjön meg, a kör ne táguljon, ne bővüljön to-, vább, hanem legyen béke. Hiszen a vietnami háború a mi bé*: kénket is veszélyezteti. A vietnami nép békéje nem is kicsit a. mi békénk is. Alkotmányunk ünnepén, örvendezve népünk és hazánk gyors ütemű fejlődésének, aggodalommal kellett gondolnunk a vietnami eseményekre, az amerikai bűnös körre. LOSONCÉI PÁL, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsának elnöke ünnepi szózatában mindnyájunk érzéseit juttatta kifejezésre, .amikor aggodalmának és felháborodásának adott hangot az Egyesült Ál-, lamok szennyes vietnámi háborúja kapcsán. „Az imperializmus minden bűne, lelkismeretlensége, kegyetlensége és embertelensége összpontosul ott, egy szabadságszerető nép ellen. Szívünk minden melegével együtt érzünk a hős vietnami nép szabadságharcával, mélységesen elítéljük az Egyesült Államok agresszióját. A szocialista tábor országaival együtt politikai, gazdasági és más lehetséges segítséget adunk vietnami testvéreinknek igazságos harcukhoz, szabadságharcuk győzelmes befejezéséhez." „Ahogyan az Egyesült Államok imperialista vezető körei belemélyednek gonosz és bűnös cselekedeteikbe, olyan mértékben vesztik el becsületüket a világ közvéleménye előtt és kerülnek szembe a népek lelkiismeretével. A vietnami háború kérdésében a mi népünk véleményét és elszántságát félreérthetetlenül juttatta kifejezésre nép köztársaságunk kormánya, és legutóbb a magyar országgyűlés." Mi buzgón imádkozunk és munkálkodunk a békéért, a saját népünk és minden nép békéjéért. Munkás szorgalmunkkal támogatjuk kormányunk békés célkitűzéseinek megvalósítását, Imádságainkban pedig a csodatévő hatalmas Istenhez esedezünk: törje meg a bűn iszonyú hatalmának azt a modern formáját is, amit eszkalációnak, a háború fokozatos kiszélesítésének mondanak. Dr. Vető Lajos REFORMJAVASLATOK DÁNIÁBAN A dániai evangélikus egyházban még 1964-ben megbíztak egy egyházi bizottságot azzal, hogy tanulmányozza az egyház feladatait a modern társadalomban. Ez a bizottság most javaslatokat terjesztett elő többek között egy al- püspöknek az alkalmazására, akinek többek között az Egyházak Világtanácsával és a Lutheránus Világszövetséggel kellene ápolnia a kapcsolatokat. Egy másik munkaközösség foglalkozik a gyülekezetek szervezeti kérdéseivel, a lelkészek kiképzésével és társadalmi helyzetével. FÉL ÉV AZ ÖKUMENIKUS FŐISKOLÁN 50 — 26 — 11 ez a három szám. egy különös gyülekezet statisztikája: 56 fiatal lelkész és egyházi munkás 26 országból és 11 féle egyházból. Így együtt az Egyházak Világtanácsa Központi Ökumenikus Főiskolájának a hallgatói voltunk októbertől februárig Svájcban, Bosseyban, Genf mellett. Ezen a gyönyörű helyen, csodás rálátással a genfi tóra és a havas Mont Blanc- ra, most már a 15. félév folyt, hogy a részvevők számára az ökumené, a különböző egyházak kapcsolatkeresése ne csak elmélet, hanem átélt gyakorlat is legyen. Egy ilyen sokszínű gyülekezetben mindig a nyelvi megértés a legnagyobb nehézség. Minden előadást és a kisebb csoport-megbeszéléseket is egyszerre angolra, németre és franciára fordították, fülkagy- los tolmácsrendszer segítségével. Az istentiszteleteknél pedig egymás után a három nyelven mondta a lelkész az imádságokat és a prédikációt is, az énekeskönyvek szintén háromnyelvűek voltak. Ezt a sokfelől összesereglett hallgatóságot sokarcú profesz- szcri kar fogadta. A Főiskola igazgatója, dr. N. A. Nissiotis, görög orthodox teológus, aki az athéni egyetem tanára is. A svájci, indiai és amerikai állandó professzorok mellett az Egyházak Világtanácsának vezető munkatársai, így különösen dr. Visser’t Hooft, a most nyugalomba vonult holland főtitkár és dr. E. C. Blake, az új amerikai főtitkár tartott előadást és hallgathattuk Svájc, Németország, Anglia és Amerika neves egyházi szakembereit. Mivel ebben a Nagy élmény volt ez a sok- „kontinentális víkend”-jét, színűség! Meg kellett tanul- amikor péntek délutántól variunk figyelni egymásra, keresni egymás véleményét, értékeit, mert a keresztyénség nagy családjában, ahol pedig a fődolgok összekötnek, rengeteg a különbség is. Menynyire másként gondolkoznak, ■■ félévben a főtéma „Az ökumenikus mozgalom a 2. vatikáni zsinat után" volt, a hallgatóság között 6 római katolikus megfigyelő is részt vett a munkában. A római katolikus egyház véleményét és az új zsinat határozatait az erre leghivatottabb híres profesz- szorok, mint többek között Karl Rahner és, Yvés Congar ismertették. énekelnek és imádkoznak például az afrikaiak! Istentiszteleteiken szólnak a dobok, a különféle más ritmushangszerekkel együtt. Azután az egyházi, teológiai, istentiszteleti különbözőségen felül ott vannak a népi, műveltségbeli és történelemből, sőt a társadalmi különbözőségekből adódó eltérések. Minden földrész fiai megrendezték a maguk ún. sárnap estig előadásokkal, filmekkel, bemutatókkal láttatták meg életüket, eredményeiket, kultúrájukat és nehézségeiket is. Közel jöttek hozzánk a Fülöp-szigetek tájai, a dél-afrikai néger munkatáborok, láttunk indiai bűvészmutatványt és megkóstoltuk a magyar gulyást, a japán teát. Megtanultuk, hogy Brazíliában sóval eszik a narancsot, gyakoroltuk, a furcsa kínai és koreai ábécét, láttunk spanyol bikaviadalt és ősi japán tea-ceremóniát. Amikor csak tehettük, ismerkedtünk a vendéglátó ország tájaival és városaival is. A sokféleségben gyakran átéltük az egységet. Teológiai vitákban sokszor döbbentünk rá, hogy amit nagyon fontosnak tartunk és hagsúlyozunk Európában, azt megtaláljuk Koreában és Ghánában is, csak másképpen fogalmazva. A záró istentiszteleten a három nyelven hangzott énekek és prédikációk után a befejező Miatyánkot mindenki anyanyelvén mondta. Milyen hangzavar volt! Es mégis egység! Sokféle keresztyén, sokféle országból és népből, de egy Atyánk van és így egymásnak testvérei vagyunk! ifj. Harmati Béla j AUSZTRIA
