Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-03-20 / 12. szám

HÍREK Szabadság gyermekei vagyunk! GaL 4,21—31. A mai vasárnap óegyházi elnevezése: Laetare, örvendez­zünk! Nevét Ézs. 66,10-ből vette: „örüljetek Jeruzsálemmel... akik őt szeretitek..Vajon böjtben, az Ür Jézus szenvedé­seitől való megemlékezés időszakában lehet-e, szabad-e örven­deznünk?! Ha örömünknek tartalma is, megnyilatkozása is ke­resztyéni, akkor igen. „örüljetek az Úrban mindenkor... — mondja Pál apostol (Fii. 4,4.). Erre bátorít alapigénk tanítása, sőt annak egyik verse kifejezetten újjongásra biztat. Örömünk alapja és elkötelezése: „Ígéret gyermekei vagyunk.” Isten megígérte Ábrahámnak. „Tebenned fog megáldatni minden nép” (Gál. 3,8). Izsákban megkezdődött és utódaiban folytatódott ennek az ígéretnek a beteljesedése. Ez az „örvendetes üzenet” ószövetségi evangé­lium Krisztus által hozzánk is eljutott, akik a keresztség ke­gyelmi áldásában részesedtünk. Az újjászületés fürdője és a Krisztusba vetett hitünk által az ígéret gyermekeivé lettünk. Számunkra az ígéret Pál apostol alapigénkbeli tanítása szerint, •— amire Luther is örömmel mutatott rá — a szabad keresz­tyén élet, szemben a külső kényszer alatt kibontakozni nem tudó, törvényeskedő „élet”-tel. Szabadság fiai vagyunk. Napjainkban is, itt-ott sorainkban is fellelhető a törvényeskedés. A Bibliából törvénykönyvet csi­náló, vagy szűkkeblűén felekezeti eskedő magatartással szemben valljuk, hogy élő Urunk van, aki a Biblia betűiből kilép az életbe, és újabb és újabb napi kérdéseinkre ad világos, eliga­zító feleletet. Világossága a világ világossága is. Nekünk is Krisztus szeretetére, békességére van szükségünk. Az evangé­liumi hit szabadságában boldogan szolgáljuk Urunkat, aki ki­ontott vére által a bűn hatalma mellett az ószövetségi törvény és minden törvényeskedés gyámkodása alól is felszabadított minket. Miközben Urunknak szolgálunk az Anyaszentegyházban, nem felejtjük el, hogy útközben együtt haladunk, vagy talál­kozunk más emberekkel is. Jó lélekkel munkálkodunk — munkálkodjunk is! —velük együtt. Sőt erőnkhöz mérten tá­mogatunk az emberiség jólétéért folytatott minden nemes fá­radozást a keresztyén ember szabadságával és szeretetével... A nekünk szóló „örvendetes üzenet” hittel való elfogadá­sával felszabadultan vehetjük ajkunkra Luther énekét: „Jer, örvendjünk keresztyének..(351. ének) Balogh Pál ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1966. március 20-án Deák tér: de. 9. (úrv.) Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv) D. Kál- dy Zoltán, du. 6. Kékén András, Fasor: de. lél 10. Szirmai Zoltán, de. 11. (úrv) Koren Emil, du. 5. Sze- retetvendégség: Várady Lajos, Dózsa György út: de. léi 10. Koren Emil, Üllői út 24.: de. fél 11. Kará­csony Sándor u.: de. 9. Rákóczi út >7/b.: de. 10. (szlovák), de 12. (ma­gyar), Tiiaiy Kálmán u.: de. 10. Bándy Sándor de. 11. tír. Kédey Pál du. 6. Szeretetvendégség. Kő­bánya de. 10. Utász u. de. 9. Veö- reös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Ká­roly. Rákosfalva de. S. (úrv.) Ba­ranyai Tamás. Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út de. 11. Solymár Péter. Váci út de. 8. Soly­már Péter. Frangepán u. de. fél 10. eolymár Péter. Újpest de. 10. Kó- a László. Pesterzsébet de. 10. Ben- ‘2 Imre. Soroksár Újtelep de. I 9. Pestlőrinc de. 11. Pest- ”'ely de. 10. Kürtösi Kálmán, ikospalota MÁV telep de. 8. Rá­kospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rá­kosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston, Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákos­liget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11 du. 3. Bécsikapu tér de. 9. Várady La­jos de. 10. (német, úrv) Várady La­jos de. 11. Madocsai Miklós, este 7. Schreiner Vilmos. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós, öbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Takács József de. 11. Ta­kács József este fél 7. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv.) Mezősi György de. 11. (úrv.) Mezősi György du. 6. Dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert., Budafok de. 11. Visontai Róbert. Albertfalva de. 7. Nagytétény du. 3. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 1L — Böjt 4. (Laetare) vasár­napján az oltárterítő színe: li­la. A vasárnap délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: Jn 6, 1— 15; az igehirdetés alapigéje: Gál 4, 21—31; a délutáni isten­telet alapigéje; Lk 12, 22—31. — TOKAJ. D. dr. Vető Lajos püspök Buchalla Ödön lelkészt küldte ki az egyházközség szol­gálatába. Az új lelkészt már­cius 13-án Virágh Gyula espe­res iktatta be hivatalába. — KELENFÖLD. Március 13-án, vasárnap tartotta évi rendes számadó közgyűlését a kelenföldi egyházközség. A közgyűlés előtti istentiszteleten dr. Vető Lajos püspök prédi­kált. A közgyűlést Belohorszky Lajos egyházfelügyelő nyitotta meg, majd dr. Rezessy Zoltán az egyházközségben folyó lelki munkáról, Kari Károly gond­nok, az egyházközség anyagi helyzetéről tájékoztatta a híve­ket. — KONDOROS. Február 27-én, böjt 1. vasárnapján gyü­lekezeti szeretetvendégség ke­retében Mekis Ádám békéscsa­bai esperes előadást tartott „Család és gyülekezet” címen. — TEOLÓGUS NAP NAGY- TARCSÁN. Március 6-án, böjt 2. vasárnapján teológusok ke­resték fel a nagytarcsai gyüle­kezetei, dr. Nagy Gyula pro­fesszor vezetésével. A vasárnap minden istentiszteleti és bib­liaórai szolgálatát a vezető professzor és a teológusok vé­gezték. Este a teológus-csoport gazdag program keretében szolgált a gyülekezetnek a templomban. — MISKOLC. Február 28-án a gyülekezetben Halász Béla pápai esperes-lelkész tartotta az igehirdetői szolgálatot. A délutáni szeretetvendégségen ugyancsak ő tartott előadást. — BUDAPEST-KŐBÁNYA. Március 13-án a gyülekezet szeretetvendégség keretében emlékezett meg az evangélikus sajtószolgálat munkájáról. Ko­ren Emil esperes svájci útjáról szóló riportműsorral, Várady Lajos esperes két novellájának felolvasásával szolgált. A helyi lelkész összefoglaló áhítatot tartott. A részvevők érdeklő­déssel vették kezükbe az Evan­gélikus Élet mutatványszámait. — Bundák átszabása, irha tisztí­tás, festés Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1., az udvar­ban. — Harmonium javítás, romos felújítása, zongorahangolás, javí­tás. Vidékre utazom. Pokomy Ká­roly, Bp. IV., Üjpest, Rózsa u. 59. — LAJOSKOMÁROM. Az egyházközség böjt 2. vasárnap­ján szeretetvendégséget tar­tott, amelyen a gyülekezet lel­késze „Az egyház békeszolgála­ta” címen tartott előadást. — VESZPRÉM. A veszprémi egyházmegye lelkészl munka- közössége március 18-án mun­kaülést tartott, amelyen Veíő Béla és Németh Ferenc lelké­szek tartottak előadást. A lel- készi munkaközösség tagjai együttesen vettek részt a Ha­zafias Népfront veszprémi ülé­sén. AZ EGYHAZAK VILÁGTANÁCSA TÁMOGATJA VILÁG- KONFERENCIA ÖSSZE­HÍVÁSÁT A LESZERELÉS KÉRDÉSÉBEN Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága genfi ülé­sének az utolsó napjain foglal­kozott többek között a leszere­lés kérdésével is. Megállapítot­ta, hogy a Genfi Leszerelési Konferencia munkája vonta­tottan halad csak előre és szükség van egy olyan világ- konferenciára, amely csak a leszerelés kérdésével foglal­koznék. — Eladó: 1 db Ehall gyártmá­nyú, 6 regiszteres harmonium és 1 bécsi rövid, fekete zongora. Mindkettő jó állapotban, olcsón. Érdeklődni a gyóni evangélikus lelkészi hivatalnál lehet. — Mindenfajta toronyórák gene­rál javítását garanciával vállalom az ország bármely területén. Biró György lakatosmester, Orosháza, II., Dózsa György űt 12. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp. Vili., Üllői út 24 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest, VIII. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—VIH. Előfizetési ára egy évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 66.00840/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár L HÉTRŐL—HÉTRE Az élet több... Lk. 12,22—31 Heti igénk középpontjában Jézusnak ez a szava áll: Az élet több ...! Jézus látja az aggodalmaskodó embereket. Azokat, akik éjjel-nappal mélységesen aggodalmaskodnak általában az élet miatt! Aggodalmaskodnak amiatt, hogy lesz-e elegendő élelem, milyen lesz a ruházatuk. Jézus hatalmas szava ma is érvényes! Az élet több ...! Isten az életet nem aggodalmaskodásra adta. Isten az éle­tet szeretetre teremtette! Heti igénk végén olvasható felhívás: „Azok keressék Isten országát...” parancs formájában íródott! Ha pedig Isten országát és annak Urát keressük, a szeretet Istenével találkozunk. Isten végletekig menő szeretet. Isten olyan Isten, aki felhozza napját mind a jókra, mind a gono­szokra egyaránt! Akkor kezdjük felismerni az élet Istenét, ha szeretetben kezdünk élni és szolgálni embertársainknak. Mindebből követ­kezik az élet megbecsülése is, tehát mindenféle háború elíté­lése! Több az élet...! Életünket Isten adta és egyszer számon- kéri, hogy vele hogyan sáfárkodtunk! Fülöp Dezső Illlllllllill!l!lllllllll!l!l!l!lll!lllllll!lllllllllllllllll!lllllllllllll!lllllllllllllll!l!lllllll!lllllllllllll1lll!lll!lllllilllill l!l;|||!lilllilll!lilll!lil;tl!l!l NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: JEREMIÁS 16,19 — RÖMA 8,38—39 — A keresztyének ígéret gyermekei, akiket Isten szabadságra hívott el, amikor szövetségében magához emelt minket. Galata 4,22— 5,1 — Zsolt 136. HÉTFŐ: ZSOLT 67,2 — 2. KOR. 13, 13 — Hitet, bizodalmát követel tőlünk az Isten. Boldog az, aki bizodalmas hittel meg­találja Nála az örök életre szóló eledelt. János 6,22—29 — János 15,18—25. KEDD: PÉLDABESZÉDEK 21,1 — RÓMA 13,1 — Isten az elkeseredett Illést újra munkába állítja megerősíti, mert szük­sége van rá. Nehéz helyzetekben a hivő embernek is Istennél kell keresnie a vigasztalást és segítséget. 1 Kir 19,1—8 — Já­nos 15,26—16,4 SZERDA: 5. MÓZES 8,5 — FILIPPI 1,6 — A szeretet ket­tős parancsa minden más jézusi parancs tökéletes összefog­lalója. Eiméletből gyakorlattá kell válnia nálunk. Márk 12,28— 34 — János 16,5—15. CSÜTÖRTÖK: 2. SÁMUEL 7,28 — 1. TIMOTHEUS 1, 15 — Jézus nem kívánja senkitől sem az életét, hanem Ö adja éle­tét és vérét követőiért. János 6,47—59 — János 16,16—23. PÉNTEK: ZSOLT 118,6 — JÁNOS 16,33 — Jézus a földbe vetett gabonamag, aki meghalt, hogy halálából sok új élet sar­jadjon a világ talajában. János 12,20—26 — János 16,23—33 SZOMBAT: JTÓEL 2,12 — JÁNOS 17,3 — A felülről jött, Is­tentől küldött Jézus Isten világáról tanúskodott, arra felé akarta irányítani népét. János 8,21—30 — János 17,1—5. i. H. B. SOMVIRÁQ címen verseket is tartalmazó elbeszélő kötet jelent meg Sajtóosztályunk kiadásában. A könyvet, amelyet D. Káldy Zoltán püspök szerkesztett, 18 szerző írta. Valamennyien ma­gyarországi evangélikus egyházunk lelkészei. A szép kiállítású, ajándékozásra is alkalmas könyv ára 35,— Ft + portó. Megrendelhető Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, VIII., Pus­kin u. 12. Harangszó „Európa tetején” Valahol erre járhattak hon­foglaló őseink — tekintek szét útközben a tájon —, amikor kalandozásaik során St. Gallen kolostorát szállták meg, s min­den ellenkező híresztelés el­lenére, nem hagytak rossz em­léket maguk után, hiszen halá­los áldozat nem volt, sőt az ügyefogyott Heribald baráttal együtt mulattak, s hozott bor­ból, mert a klastrom borához nem nyúltak Heribald naivan őszinte kérésére: „hát mi mit igyunk, ha ti elmentek?” Ott robogott a vonat a Vier- waldstätti tó gyönyörű partján. Merengve néztem a hullámo­kat: valamikor, 1479-ben, itt hajózott viharokkal küszködve Russ Menyhért, a kis luzerni jegyző, Mátyás király szerző­dését lepecsételendő a nyolc svájci kantonnal — s lett belő­le Mátyás király egyetlen svájci lovagja. Nem rossz emlékek — ízlel­getem a történelmet —, míg fenn a Haslibergen csodálva nézem a hohfluhi parochia ab­lakából a ránk 3700 méterről letekintő Wetterhorn havas csúcsát, s figyelem oldalában a gleccser színét: ha gálickéken csillog, jön a „főn” a légnyo­másos svájci szél, amitől itt úgy félnek. De tiszta időt ad, s igen-igen messze látni. A parochia tetejéről oszlop­nyi jégcsapok lógnak az ablak elé. Mint gigantikus velencei üvegcsilláron, bukdácsol rajtuk a lebukó nap fénye. Az abla­kot vörös, rózsaszín és kék- begyű cinkék kocogtatják, s messze lent, élesen fordul a Brienzi-tó sávja. Lassan ho­mály borul a völgyre, s annál meglepőbb, hogy vörösben iz­zanak fent a csipkés sziklaor­mok, amiket itt „angyal- szárny”-aknak neveznek. Meg- merevült világ Európa tetején a mindig felhőbe rejtőző sze­mérmes Szűzzel (Jungfrau, 4158 m), az oda-odakacsingató Baráttal (Mönch, 4099 m), s a rájuk éberen vigyázó, komor saskeselyűvel (Finsteraarhorn 4274 m). Az Alpok végtelen hómezőin sebesen siklanak a sízők. Apró bogárkák csak, ahogy messziről nézem, s meg­értem Turgenyevet, aki „Pár­beszéd”-ében az időtlen Jung- fraut és Finsteraarhornt be­szélteti arról, hogy lent „bo­gárkák nyüzsögnek” s amikor ez elül, „nyugalom van oda­lenn, most már jól van min­den”, s „alusznak a hegyóriá­sok”. Amikor pedig fenn a vörös izzás, az Alpenglühen is tompa szürkületbe vált, megszólal a kis hegyi templom harangja, s úgy úszik el hosszú csilingelő­se a hófehér tájon, mintha csengve bukdácsoló üveggolyók szökellnének szét a hóba rej­tett sziklák fokain. A hóba mélyre vájt úton baktatunk fel a templomhoz — ablakainak fénye messze csil­log az alkonyba vont házak fö­lött —, s benn, a fa burkolatú, jól fűtött hajlékban, a hívek közösségében kibontakozik egy óra szűk keretében is a svájci egyház arculatának néhány jellemző vonása. Igehirdetésükről nem hoh­fluhi példa nyomán szólok, mert ebben a magasan fekvő hegyi filiában Sztehlo Gábor a svájci, erősen kálvini irányú protestáns egyház papja, aki­nek formaruhát nem kellett cserélnie (—a svájci refor­mátus egyház papjai mind Lu- ther-kabátot hordanak —), de bizonnyal szívet sem cserélt. Ám szólok arról — amit Locar- nóban, Genfben, s másutt ta­pasztaltam —, hogy bár még a genfi hires Kálvin-oratórium- ban is, ahol egykor Kálvin ta­nított, Krisztus keresztje alól tanított, a lelkészek a törvény és evangélium bibliai pólusai között erősen a törvény felé hajolnak. Svájcban a református a do­mináns vallás. Tanításuk rövid összefoglalását olvasva (Schen­kel: Ratgeber...) az ökume­nikus összetartozás egyetértő hangja csendül meg bennem. Aláhúzogatva olvasom a köny­vet, s most tallózok a megje­lölt mondatok között. Az egy­ház: „egyedül Istent szolgálni igéje alapján”, de ebből egy­ben az emberszeretet szolgála­ta is fakad. A Biblia segít, hogy „Istent működésében is­merjük meg”. Isten működése Jézus Krisztusban lett teljessé, akiben ,jazt tudjuk meg, hogy Isten az embert bűnei ellenére is szereti”. „Isten megismerése az embert önmegismerésre is vezeti” s ez a szeretet cseleke­deteire indít, amelynek rugója nem a kényszer, hanem a hála Isten iránt. Zwinglit idézi a könyv lépten-nyomon. Nekem mégis Luther jut eszembe, aki a tízparancsolat minden téte­lének értelmét abban látta, „hogy Istent féljük és szeres­sük”. Az istentisztelet látogatása — sem itt Hohfluhban, sem másutt — korántsem magas. Nem tudom, a hívek a könyv mondatának melyik felét ta­nulták meg jól: „Az isetentisz- telet látogatása nélkül nem le­hetsz keresztyén; — de csupán az istentisztelet látogatása által még nem leszel keresztyén.” Lulher-kabát, — virágos úr­asztala —, de minden a szó­széken folyik. Az orgonánál, itt fenn a hegyi faluban, most sí- nadrágos fiatal leány ül, s mel­lette hegyi pásztortilinkón csu­dálatos Bach-dallamokat ját­szik egy fiú. Valamelyik egy­házi egyesület tagjai. A könyv­ből és szóból megtudom, hogy ami mozgás a svájci egyház­ban van, azt az egyházi egye­sületek végzik. Töméntelen egyesület működhet egy-egy gyülekezetben. A svájci egyház egészében 61 egyesület és 34 szervezet van, mind országos méretű igénnyel. A Zwingli- Szövetségtől a „Barátságos leányok egyesületé”-ig minden ügy egyesületet szül. Egyesü­letként működik a „Jó Vallá­sos Képek Komissziója”, s a hívek egyesületbe tömörülnek „a vasárnap megszenteléséért” is. Énekkar és kék-kereszt, asszonyok és segélyügy, hiva­tás és üdülés bibliaterjesztés és vendéglátás lelkészi közösség és pályaudvar-misszió, mind egyesületet termtenek. „Mivel a keresztyénség só és kovász kell legyen, kellenek a keresz­tyén egyesületek” — olvasom a bizarr indoklást. De hát mit csinál maga az egyház? — kér­dezem. Az egyik lelkész isko­lásán vágja rá a választ: „igét hirdet”. A másik már gondol­kodóbb amikor visszakérdez: „azt kérdezem én is”. En pedig megkérdem annál inkább, mert olyan természet- szerű lelki kérdésekkel is, amikről nálunk a lelkészekkel beszélgetnek el a hívek, s kapnak segítséget és megol­dást tőlük, ott psychiaterekhez járnak paciensenként — 30—40 frankért. Jungi, vagy freudi irányú az orvos, az kissé di­vatkérdés. Mit csinál az egy­ház? Bizonnyal nem tétlenkedik. De abban a számunkra furcsa más világban, ahol esős időben az esernyőt kint hagyják a templom előtt az utcán, ahol a lelkész istentisztelet után min­den hivővei kezet fog, de ahol a református államvallás mel­lett tizennyolc féle vallási kép­letet tartanak számon, közöt­tük a nálunk is ismerteken kí­vül a mormonokat, újapostoli gyülekezetei, Isteni Atyák Bé­A hohfluhi templom kemisszióját, Mózes 6—10 könyveinek követőit, spiritisz­tákat, okkultistákat, szabadkő­műveseket és antropozófokat (mint vallási képleteket) — má­sok a formák és keretek. Koren Emil * I HÉTRŐL HÉTRE j címen kapható az evan- j gélikus áhítatos könyv, I amelyik 53 hétre tartal­I maz igét, igemagyaráza­tot és imádságot Az ÁHÍTATOS KÖNYV ÁRA 12,— Ft Megrendelhető a Sajtóosztályon A hohfluhi lelkészlak ** 4 * i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom