Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-23 / 43. szám

&ó£cs ctn&cK Efezus 5, 15—21. Isten igéje ezen a vasárnapon a bölcs emberről beszél a hívőknek. Három mondat hangzik el a bölcs emberről és ez a három mondat minden hivő számára lehet az élet értelmének nagy öröme, békessége és boldogsága. Az első mondat így hangzik: — az élet lehet a bölcsesség útja. — Minden idők emberét arra tanították, hogy bölcs em­berré legyen. Es a világ bölcs Salamon alakjától kezdve mind­máig különös tiszteletben es megbecsülésben részesítette azo­kat, akik nemcsak jók, hősök és tudósok voltak, hanem bölcs emberek. így lett a bölcsesség az emberek 'álma, az élet célja és értelme, amelyik magában egyesíti az örömöt, a békességet és a megelégedést De ki a bölcs ember?! Nem az. aki sokat tanult és sokat megismert, hanem az, aki tiszta szemmel és tiszta szívvel, jó és igaz úton biztosan célhoz ért és úgy érkezett meg háza és halála küszöbéig, hogy közben mindenütt otthon volt és közben mindenkinek, akivel találkozott — otthona volt. Hivő emberek úgy mondják: — bölcs az, aki a hitnek az útján Istenhez ér­kezik el. A bölcsesség útja így vezet el minden hivő ember küszöbe előtt. Az ige erre bíztatja a hívőket: — járjatok a bölcsesség útján! A második mondat így hangzik: — az élet alkalom a bölcsességre! A buzdítás pedig így hangzik a hívők felé: — áron is megvegyétek az alkalmat! Ügy is lehetne mondani: — minden hívőnek van alkalma arra, hogy bölcs emberré legyen. Hiszen van alkalom az imádságra, az Istennel való találko­zásra. Van alkalom arra, hogy a hivő ember Jézus elé kerüljön és hallgasson Reá. Van alkalom a hit bölcsességére és a jóság boldog mozdulataira. De minden szép alkalom egyszer őszi fává válik és lehul­lanak a levelei. Álljunk meg szép alkalmak napfényében és örüljünk annak, hogy bölcsek lehetünk. Hogy szerethetjük az Istent, az életet, az embereket, a nekünk ajándékozott alkal­makat. Valaki egyszer egy mondta ezt el: — nem az a szép és nagyszerű, ami most vagy, hanem ami lehetnél! Légy azért bölcs ember! A harmadik mondat ez: — az életben mindig és mindenki megtalálhatja mindennap a bölcsesség titkát. Hivő fogalmazás szerint a bölcsesség titka az Ür akaratának ismerete. Tudni azt, hogy mit akar és mit tanácsol az Isten az embernek. Valaki egyszer azt mondta, hogy a bölcsesség titka a kérdezés mű­vészete. Ahhoz, hogy a hivő ember bölcs ember legyen, ahhoz az élete minden fordulóján jól kell feltennie a kérdéseket. Sajnos, mi emberek nagyon sokszor rosszul kérdezünk. Leg­többször azt kérdezzük, miért történik ez velünk?! A hivő em­ber, a bölcs ember sohasem azt kérdezi, hogy miért történik vele valami, hanem mindig ezt kérdezi: — mit akar velem az Isten?! Az életemmel és a munkámmal, az egészségemmel és a betegségemmel, az örömömmel és a bánatommal?! Az kétségtelen, hogy erre a mondatra Istennek mindig egy Válasza van. Isten jót akar! Hogy azonban közelebbről mit akar velünk — erre felel minden hívőnek mindennap az Isten igéje. Hallani, megismerni és megérteni Isten mondanivalóit — ez a hivő ember bölcsessége. Ezért szép ez az imádság: — bölcs szívet adj nekem, Is­tenem! Friedrich Lajos HÍREK — Szentháromság utáni 20. vasárnapon az oltárterítő szí­ne; zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 22, 1—14; az igehirdetés alap­igéje: Ef 5, 14—21; a délutáni istentisztelet alapigéje: Mt 6, 9. — A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ­EGYETEM alkotmány- és jog­ügyi bizottsága 1966. október 5-én ülést tartott. Az ülésen feldolgozásra kerültek azok a javaslatok, amelyeket az egy­házi törvénykönyv-tervezettel kapcsolatban a lelkészi mun­kaközösségek előterjesztettek. Az ülés elkészítette a zsinat elé terjesztendő Egyházi Törvé­nyek tervezetét. — BUDAVÁR. A gyüleke­zetben október 24. és 29. kö­zött minden este 6 órakor re- formáció-heti igehirdetés lesz. — HALÁLOZÁS. Szentpáli Pál nyugalmazott evangélikus lelkész életének 73. évében Salgótarjánban október 12-én csendesen elhunyt. Temetése október 14-én volt a salgótar­jáni temetőben. „íme boldog­nak mondjuk a tűrni tudókat” (Jak 5,11.) Bundák átszabása, irha tisztítás, festés Somogyi szűcsnél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. az udvarban. Kisipari, jó állapotban lévő vi­lágos barna nagyobb méretű masz- szív 4 részes ebédlő 6 székkel el­adó, Böhm Ernő Bp. XIX. Kispest, Gutenberg köz 5. Modern, sima vonalú, mübútor diplomata íróasztal háromrészes szekrénnyel együtt igényesnek el­adó. Cím a kiadóban vagy telefo­non: 138—504. Négy óráig. Megvételre keresem Horváth Zol­tán: A nagygerezsdi Egyezség cí­mű könyvét. Cím a kiadóban. * 11 — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 23-án, vasárnap reg­gel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Pe­tőfi Rádió. Igét hirdet: Lehel Ferenc szombathelyi lelkész. — SOPRON. A gyülekezet 400 éves jubileuma alkalmából műemlék templomát renovál- tatta. A megújított templomot az október 30-án délelőtt fél 10 órakor tartandó istentiszte­let keretében D. Dr. Vető La­jos püspök adja át a szolgálat­nak. Istentisztelet után köz­gyűlés lesz. Este 6 órakor a templomban tartandó reformá­ciói ünnepélyen Dr. Nagy Gyula a Teológiai Akadémia dékánja tart előadást. A WUPPERTALI FIATALOK Wuppertal-Barmenban fia­talok gyűltek össze az Ifjúság Házában annak a kérdésnek a megbeszélésére, hogy a né­met fiatalság hogyan tudna hozzájárulni a két német ál­lam közti feszültség csökken­téséhez és hogy mi a nyugat­német kormánynak a felada­ta ezen a téren. A fiatalok ar­ra a megállapításra jutottak, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságnak föl kell vennie a tárgyalásokat a Német De­mokratikus Köztársasággal és megegyezésre kell a két német államnak jutnia egymással. Ügy látszik, hogy a nyugatné­met ifjúság egyre aktívabban akar belefolyni hazája politi­kai ügyeinek az irányításába és a saját holnapjának a for­málásába. A METODISTÁK EGYÜTT AKARNAK DOLGOZNI MAS EGYHAZAKKAL A metodista keresztyénség 11. világgyűlése elhatározta, hogy fokozni fogja együttmű­ködését a többi keresztyén egy­házzal. A Metodista Világszö­vetség londoni ülésén a svéd Dr. Odd Hagen stockholmi püs­pök iett a Világtanács elnöke és személyében először került európai keresztyén ennek a Vi­lágszövetségnek az élére. A londoni ülés behatóan foglal­kozott az ökumenikus mozga­lommal és a metodistáknak a katolikusokhoz való viszonyá­val. A metodisták a világ min­den részén fokozni akarják együttműködésüket a többi ke­resztyén egyházzal és a katoli­kus egyházzal való tárgyalás folytatására kiküldött egy bi­zottságot is. Erre a tárgyalásra ez év őszén kerül sor. REFORMÁCIÓ ELŐTT Ma, amikor divatos egyes protestáns egyházak részéről hangoztatni, hogy dialógusban állnak Rómával és könnyen ej­tik ki a vádat, hogy elfogul­tak azok, akik nem hódolnak a divatnak, ma különösen jó fel­figyelnünk és tudatunkba vés­ni, mi történt 1517-ben és a következő hónapokban. A ró­mai történetírás nem hagy két­séget az iránt, hogy az „egy- házszakadás”-ért kizárólag Luther Márton a felelős, (s nem véletlenül hordozta ő és követői az eretnekség bélyegét 450 éven keresztül) s meglepő a „kozmetikázásnak”, a szépí­tésnek az a módszere, amely- lyel a 16. sz. egyházának, köze­lebbről a pápaságnak kirívó hibáit kendőzik. Pedig Luther fellépése okozat. S a józan ész azt diktálja, hogy cselekvése mögött a kiváltó okot kell min­dig keresni. A wittenbergi té­telek olyan visszaélések ostoro­zása, amelyek széliében és hosszában burjánzottak s a re­formátor önuralmára volt szük­ség, hogy csak a legkirívóbb esetekre vesse a bírálat reflek­torfényét. Ha az egyház hűsé­ges önmagához, akkor eme bí­rálat hangját nem elnémítani igyekszik, hanem minden erő­vel a hibák megszüntetésén fárad. De a középkor egyháza régen letért erről az útról! A tekintély elvre, hierarchiára, egyeduralomra épült intéz­mény — mint amilyen a kö­zépkori egyház volt —. gőgjé­ben nem volt képes a hibákat feltárni, a jó és rossz között különbséget tenni. S ezért mindazokban, akik bármilyen jó szándékkal s az egyház ér­dekében a hibák és bűnök, visszaélések kiküszöbölésén fá­radtak, ellenséget láttak s tudni se akartak arról, hogy az egyház szélesebb tömegeiben, vagy a korszak haladó gondol­kodóiban (humanistákban) mi­lyen pattanásig feszült a han­gulat és minden kockázatot vállalva sorakoznak fel amögé, aki szembehelyezkedik az egy­ház visszaéléseivel. Luther minden kétséget ki­záróan a visszaélések ellen emelt szót, érzékeny lelkiisme- rete szentül meg volt győ­ződve. hogv egyháza jóindulat­tal fogadja véleményét. Az, ami 1517. október 31-én a té­telek kiszögezésében történt, 1 korántsem „lázadás”, vagy „hadüzenet” Rómának, még- csak bűnös kihívás sem, ha­nem lényegében az egyház tisztaságáért, erkölcsi tekinté­lyének féltéséből fakadó csele­kedet. Semmi szándék nem vezeti abban, hogy a pápát, a pápa­ság intézményét, vagy a római egyházat pellengérre állítsa. Visszaemlékezve erre az időre, 1545-ben ezt írja: „Azért ke­resztyén olvasó, legelső iratai­mat és könyveimet forgatva, majd meglátod, mennyi cikk­ben hátráltam meg és enged­tem nagy alázatosan a pápá­nak .. Lényegében a „búcsúval” való visszaélés volt az, ami reformátorunkat felháborítot­ta/ amint azt a X. Leóhoz írt levelében (1518) ki is fejezi: „én nem a hitről, avagy az egy­ház parancsolatairól, hanem csupán a búcsúról vitatkozom, olyan kérdésről tehát, amely se tiltva, se parancsolva nincs”. Ez a probléma indította tehát őt a 95 tétel megírására. Hogy Róma ilyen érzékenyen reagált a tételekre, arra több magya­rázatot találunk. Próbáljuk megkeresni a feleletet Luther írásaiban. Az első ok az — és erre pél­dák egész sora áll bizonyíté­kul —, hogy ha' nem fojtanak el csírájában egy mozgalmat, beláthatatlan következmény származhat az egyházra nézve. A római kúria előtt azonnal Húsz János képe lebegett. A másik ok abban volt adva, hogy a tekintélyelv alapján felépített egyházból nem hiá­nyozhatott egyetlen egy pillér sem. Róma nagyon jól érezte, hogy egy.etlen egy oszlop ki­emelése összedőléssel fenyegeti az egész épületet. A tekintély­elv bírálata minden esetben a pápát érintette, különösképpen akkor, amikor föléje a Szent­írást helyezte. „Nem vagyok oly esztelenül vakmerő — írja 1518-ban Kajetánnak —, hogy egy pápának és embernek egyetlen zavaros és téves dek­rétuma miatt megtagadjam a Szentírás annyi s oly világos bizonyítékait..vagy ugyan­I ebben az évben X. Leó pápá­hoz írt levelében ezt a kérdést így feszegeti: „Jogszerűen pro­testálok az ellen, mintha én olyasvalamit céloztam volna, ami a Szentírásból, az egyház kánonaiból és az atyákból nem volna igazolható ..Nem cso­da tehát, ha a tekintélyelv s annak hordozói szembe talál­ják magukat ilyen kijelenté­sekkel. Sőt azonnal félelmete­sen meginog helyzetük, amint mellüknek szegezve érzik az egyetlen „tekintélyt”, a Szent­írást. De a „kezdő” Lutherben még semmi szándék nincs az iránt, hogy lelökje trónjáról a „bál­ványt”. Egyenesen megható az alázata és bűnbánata: „most már főtisztelendő atyám a Krisztusban, bevallom, mint előbb is elismertem, hogy bi­zony felettébb szerénytelen és tiszteletlen voltam a pápa ne­vével szemben, noha e tiszte­letlenségbe a vita heve vitt bele... szánom-bánom bűnei­met.” Vagy másutt így nyilat­kozik: „mindebből be kell lát­nom, hogy én el vagyok nyom­va és tiporva, jóllehet még ma is vallom, hogy nekqm csak vitázni volt szándékom, s hogy ügyemben teljesen alávetettem magamat a mi szentséges urunk, X. Leó kénye-kedvének, hogy öljön vagy éltessen, kár­hoztasson vagy igazoljon: íté­letét én a Krisztus szavaként fogadom, amely általa nékem szól.” Ilyen nyilatkozatok után vajon érheti-e őt egyházi kikö­zösítés, vagy átok? De egyéb súlyos tényezők is latba estek, ami miatt Rómá­nak a leghatározottabb lépé­sekre kellett magát elszánnia. És ezekben a kérdésekben már a teológiai vita, vagy az egy­ház belső problémája átcsapott társadalmi és politikai terüle­tekre. Luther vitairatát mind­járt a kezdetben „német ügy­nek” tekintették. Világosan kell látnunk, hogy a német— római ellentét régi keletű. Sőt ez az ellentét a múltban súlyos konfliktusokhoz vezetett. S ez az idő az. amikor a parasztság, a polgárság és nemesség nem­zeti öntudatra ébred s valójá­ban azonnal megérzi „vezé­rét” a reformátorban. Luther ezidőbeli irataiban is tükröző­dik az ébredő nacionalizmus szelleme: „Aztán meg vajmi természetes, hogy annyi, már régóta ismert s kiváló és te­kintélyes német polgártársam véleményét magam is, német létemre, csak elébe helyezzem egy olasz véleményének ...” — írja Bölcs Frigyesnek 1518-ban. És ugyanitt: „Hanem hiszen Fenséged bölcsességének nincs szüksége sem mesterre, sem tanácsadóra, ezekkel a, — hogy úgy mondja — gyermekeknek való igazi olasz és római bár- gyúságokkal szemben.” És egyik röpiratában, amelyben Kajetánnál történt kihallgatá­sát vázolja, így fejezi ki ma­gát: „És ezt azzal a bizonyos­sággal mondotta, hogy — főleg olasz kíséretének szemében —, akik szavait a maguk módja szerint hangos kacagással kí­sérték, máris legyőzöttnek lát­szottam ..De Spalatinnak is megjegyzi gúnyosan: „Egyszó­val olasz az atyafi, s az is ma­rad”. Mindezek a megjegyzések egyfelől Luther nemzeti öntu­datát, másfelől Róma és a né­met nép között meglevő mély ellentétet tükrözik. Hogy a sza­kadék tovább ne mélyüljön, s Róma hegemóniája biztosítva legyen, sürgősen intézkedni kellett. Dr. Rédey Pál EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: jGádorAndrá^J Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp, VIII. Üllői út 24. Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest, VIII. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—VIII. Előfizetési ára egy évre: 60.— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 66.03662,/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest E. Wí Bolgár L HÉTRŐL—HÉTRE Ne vígy minket a kísértésbe! Máté 6, 13 Heti igénk a Miatyánk két kérése. Elöljáróban annyit, hogy az Űrtől tanult imádság a keresztyénség legismertebb egyetemes imádsága. Mindegyik világrész keresztyénéi imád­kozzék! A keresztyénség különböző felekezeteit ez az imádság köti össze. Van valami felemelő abban, hogy a legtöbb ke­resztyén ember naponta legalább egyszer imádkozza. Az is figyelemre méltó, hogy ezt az imádságot Jézus mondta elő­ször. Es amikor elmondta, arra biztatta minden követőjét, hogy. amikor imádkoznak a Miatyánkot mondjak el. Ez az ima tehát minta is. Heti igényben arra kérjük a mennyei Atyát, hogy őrizzen meg a kísértéstől és szabadítson meg a gonosztól. A hatodik és hetedik kérésről van szó. Luther írja a hetedik kérés ma­gyarázatában: „Isten senkit sem kísért, mégis azt kérjük eb­ben az imádságban, hogy Isten őrizzen és tartson meg minket, hogy az ördög, a világ és testünk meg ne tévesszen és ne csal­jon minket téves hitbe, kétségbeesésbe, vagy más nagy gya­lázatba és bűnbe...” A hetedik kéréssel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozza ki, hogy kérnünk kell, hogy a mennyei Atya szabadítson meg minden olyan bajtól, ami testünket és lel­künket veszélyezteti. Amikor heti igénkkel behatóbban foglalkozunk, gondol­junk örömmel arra, hogy Jézus legyőzte a kísértést, de Jé zu győzelme ne tegyen bennünket elbizakodotlá, mert a kísértés sei mindennap számolrtunk kell. A kísértő a következő ponto­kon támad különösen: Ne higyjünk Istenben! Ne szeressül: felebarátainkat! Ne szeressük ellenségeinket! Összefoglalva: heti igénkről azt kell tudnunk, hogy Isten nem kísért bennünket, de mindennap buzgón imádkozunk azért, hogy Isten óvjon a kísértésektől és szabadítson meg min­den gonosztól. Még valamit: Győzzük le jóval a gonoszt! Ehhez mindig ad erőt az Isten! Fülöp Dezső Ilit NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 30,20 — JÁNOS 9,35. — Ke­resztyén életünk kérdése: hiszünk-e az Ember Fiában, vagy nem? — Efezus 5,15—21 — Zsoltárok 119,17—24. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 33,31. — JÁNOS 9,38. — A Benne való hit nem teológiai képzettség kérdése, hanem igaz tapasz­talás, az Isten kegyelmére való felelet. Isten gyermekének hitvallása az Ember Fiáról: „Hiszek Uram!” — János 6,24—33 — Jelenések 3,14—22. KEDD: JEREMIÁS 30.19 — CSELEKETEK fi.7. — Isten Igéje terjedésének nincsenek korlátolt határai. Ma az egész vi­lágon hangzik a hívogató Ige. Az egész világon vannak Jézus­nak tanítványai. — II. Mózes 16,2—7,13—15. - Jelenések 4. SZERDA: IV. MÓZES 24,17. — JELENÉSEK 5,5. — Győ­zedelmes Krisztusunk van, Aki Ür legnagyobb ellenségünk, a bűn és ennek zsoldja, a halál felett. Ez a győzedelmes Űr a mi reménységünk az örök üdvösségre. — János 15,1—8 — Jele­nések 5. CSÜTÖRTÖK: ÉZSAlAs 50,20 — EFEZUS 4,25. — Hazug, kétarcú „hivő” életén Isten ítélete van, Igaz, testvéri szeretet — ez a mi Urunk programja, — I. Korinthus 10,14—22 — Jelenések 6. PÉNTEK: ZSOLTÁROK 146,3 — JELENÉSEK 7,10. — Na­ponkénti bocsánat bűneikre, terheink levétele, végcélként az üdvösség elnyerése egyedül Istentől van. ö Fia által adta és adja ezt nekünk. — I. Péter 2,5—10. — Jelenések 7. SZOMBAT: JÖB 42,2 — JÄNOS 3,35. —- Jézus teljhatalmát 3.Z Öt szerető Atyja ruházta rá. Akarata szent és ebben sen- kivel nem osztozik. Még velünk sem! — Zsidókhoz írt levél 7,23—28 — Jelenések 8. Solymár Péter IMÁDKOZZUNK Mindenható Űr Istenem! Édesatyánk! Úgy akarod vezetni életünket, hogy Fiadat, Jézus Krisztust szüntelen magunk előtt lássuk. Akaratát megértsük. Híven kövessük. Ö a mi bölcses­ségünk. Nem engedi, hogy forró fejjel cselekedjünk, vagy szól­junk. Józan megfontoltsággal ajándékoz meg. Azt sem engedi, hogy kihűljön szívünk s csak magunknak éljünk. A testvéri szeretet és felelősség lángját gyújtja meg bennünk. Mennyi baj származott már abból, amikor kihűlt szívünk és forró fejjel kezdtünk el gondolkozni. Ne hagyj magunkra. Igéd hatalmával semmisítsd meg bennünk a kapkodó, megfontolatlan, felelőtlen embert ostoba gondolataival, szavaival és cselekedeteivel együtt. Támaszd fcí az új embert, hogy bölcsen éljünk. Utaidról le ne térjünk. Aka­ratodat megértsük. A legkilátástalanabbnak látszó helyzetek­ben is felismerjük az általad ajándékozott jó alkalmakat és lehetőségeket. Mindazzal, amit napi munkánk nehézségei és örömei kö­zött átélünk, vonj szorosabban magadhoz. Mindazzal, amit a világ eseményeiből megismerhetünk és megérthetünk, növeld bennünk a vágyat akaratod felismerésére és teljesítésére. Add. hogy mindig világosan lássuk, miért kell hálát adnunk, miért kell könyörögnünk. Kérjük ajándékaidat azokra az embertársainkra, akik az egyházban, vagy a társadalomban felelős poszton állnak: ta­nácsot adnak, döntenek, parancsolnak, ítélnek. Légy a dolgo­zókkal és a munka megtervezőivei, szervezőivel és irányítói­val. Légy a tanítókkal és a tanulókkal. Légy az írókkal és az olvasókkal. Oltalmadba ajánljuk a betegeket, a gyötrődőket, áz éhség és a háborús ínség áldozatait. Tartsd vissza a tévelygőket és a megtévesztőket. Legyen hála néked, hogy bizalommal vihe‘- jük eléd kéréseinket. Ámen. lllllllllllMlilllllllllllüBlllllllllllüliiillllllllllllllll illllilltlli'li'l'.IPIUlüliillliülüliilüS"«' * * 8 3* ISTENTISZTELETI REND Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gábor de. II. (úrv.) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákó­czi út 5< b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Tlialy Kálmán u. de, 10. Bandi Sándor de. 11. Bándi Sán­dor du. 6. Bándi Sándor Kőbánya de. 10. Veöreös Imre Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Veö­reös Imre Zugló de. 11. (úrv) Bo­ros Károly Rákosfalva de. 8. Ba­ranyai Tamás Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Fóti út de. 11. Solymár Péter Váci út de. 8. Ben­czúr László Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Újpest de. 10. Blá^.y Lajos Pesterzsébet de. 10 Vi­rágú Gyula Soroksár Újtelep de. 8. Virágú Gyula Pestlőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota Máv-telep de. 8. Rá­kospalota Nagytemplom de. 10. Rá­kospalota Kistemplom du. 3. U - kosszentmihály de. fél 11. Kai. Ágoston Sashalom de. 9. Kan Ágoston Rákoscsaba de. 9. Bél: József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél il. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. Várady Ll- jos de. 11. Várady Lajos es­te 7. Madocsai Miklós • Toroe- kó tér de. fél 9. Madocsai Miklós Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső XII. Tarcsa Vilmos u. de. 9. Csengődy Lász u de. 11. Csengődy László este fél 7. Csengődy László Pesthidegkút de. fél 11. Takács József Budakeszi de. 8. Takács József Kelenföld de. C (úrv.) dr. Rezessy Zoltán de. 11 (úrv.) dr Rezessy Zoltán du. 6’. Bencze Imre Németvölgyi út de. 9. BeiYCze Imre Kelenvölgy de. 9. Vi- sontai Róbert Budafok de. 11. Vi- sontai Róbert Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. » 4 » t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom