Evangélikus Élet, 1966 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1966-01-23 / 4. szám
MINDIQ Oj FELADATOK ELŐTT] A vietnami háború ellen A Budapest—Józsefvárosi gyülekezet ünnepe Lapunk hasábjain viszonylag kevesebb hírt adunk a budapesti gyülekezetekről. Többet szoktunk írni a vidéki egyházközségekről. Ennek oka elsősorban az, hogy a vidéki gyülekezetek gyakrabban rendeznek egy-egy jubileumi ünnepélyt, mint a budapestiek. Mégis, jé felfigyelni egy-egy budapesti gyülekezet életére, hiszen Budapest az ország szíve és az itteni evangélikus gyülekezetek élete valamilyen formában kisugárzik a vidéken élő gyülekezetekre is. advent IV. vasárnapján nagyon szép ünnep volt a Karácsony Sándor utcai templomban. Itt évekkel ezelőtt a ház utcai bejáratú pincéjében tartottak istentiszteleteket amelyet 1951-ben adtak át rendeltetésének. Ebből a helyiségből a templom később fölkerült az épület udvari szárnyába. Ezt a templomot 1959. október 18-án szentelte fel D. Káldy Zoltán püspök. Ennek a templomnak van valami meleg és családias jellege. Az ablakok sorát szép függönyök A Karácsony Sándor utcai templom bejárata Érdemes felfigyelni a Budapest- J ózsefvárosi gyülekezet munkájára. Ez a 4200 lelkes fővárosi gyülekezet a felszabadulással egyidőben, 1945-ben lett önálló lelkészkörré, majd 1954-ben alakult anyaegyházközséggé. Elindulása pillanatában nem volt sem saját lel- kószi hivatala, sem lelkészi, sem segédlelkészi lakása, sem gyülekezeti terme, sőt még saját istentiszteleti helyisége sem. Egyetlen helyen indította be az istentiszteleti életet az Egyetemes Egyház Üllői úti imatermében. Az elmúlt 20 év alatt jelentős állami, közegyházi és külföldi segélyeket kadíszítik és a templom közepén egy hangulatos kandalló áll, amely tél idején jól fűti a templomot. A templomban két szószék van. A két szószéken és a nagyon szép oltáron az egyházi esztendőt jelképező 13 szimbólum látható. Az oltár a törvényt és az evangéliumot hirdeti formájával is, a két kőtábla között ui. a megostorozott Krisztus képe látható. Ez a művészi másolat Fejérváry Géza gyülekezeti felügyelő műve. A templomban mintegy 150 ülőhely van. Advent IV. vasárnapján a templom továbbépítésének befejezése alkalmával hívta meg vesznek a gyülekezet életében. Az ünnepi közgyűlés után a szeretetotthon társalgójában a közgyűlésen megválasztott új presbitériummal beszélgetést folytatott az egyházkerület püspöke a közegyházi problémákról, valamint a józsefvárosi gyülekezet előtt álló feladatokról. — y — n — Nyugatnémet írók és tudósok nyilatkozata A Frankfurter Allgemeine Zeitung 1965. december 18-i számában feltűnő helyen közli az alábbiakat: „Erhard ragaszkodik a szövetséges atomerő közös birtoklásához — Bonn kész fizetni érte ... Erhard a közös birtoklást tartaná a nukleáris védelemben való részvétel legmegfelelőbb formájának. A szövetségi kormány arra is A templom oltára és két szószéke pott, de maga a gyülekezet is rendkívüli áldozatokat hozott és a pénzbeli adományokon kívül igen jelentős társadalmi munkát is végzett. Nagy erőfeszítéseket tett a gyülekezet abból a célból, hogy a gyülekezet területén istentiszteleti helyiségeket biztosítson magának. Az anyagi áldozatoknak és a céltudatos munkának meg lett az eredménye. A buda- pest-józsefvárosi gyülekezet területén ma már 3 helyen tartanak vasárnaponként istentiszteletet: az Üllői úti imateremben, a Rákóczi út 57-ben létesített imateremben, valamint a K-rácsony Sándor utca 31. sz. alatti templomban. Ezenkívül a gyülekezetnek van lelkészi hivatala, lelkészi és segédlelkészi lakása, valamint gyülekezeti terme. De külön is fel kell figyelni o Karácsony Sándor utcai 19 lakásos gyülekezeti szeretetotthonra. Ez a szeretetotthon külön típust képvisel szeretetintézményeink között. Az itt lakó idős emberek mindegyike önálló kis lakásban lakik és saját maga gondoskodik magáról, mindaddig, amíg rá nem szorul arra, hogy a szeretetotthon vezetősége lássa el és gondoskodjék róla. Az elmúlt esztendő végén, a gyülekezet D. Káldy Zoltán püspököt. A gyülekezet ui. a templom salétromos falát úgy tüntette el, hogy a falakat a padlótól a mennyezetig faburkolattal látta el. A munkát a gyülekezet szakképzett tagjai végezték el. Az ünnepi alkalomra a 150 ülőhelyes templomot teljesen megtöltötte a gyülekezet. Az ünnepi isten- tisztelet után közgyűlés volt a templomban, amelyen Grün- valszky Károly, a gyülekezet lelkésze ismertette a gyülekezet életét, annak sajátosságait és az építkezés történetét. Azzal jellemezte a gyülekezet életét, hogy abban egyfelől a gyülekezet felügyelője, másfelől a presbiterek, valamint a gyülekezet asszonyai mindig szolgálatkészen segítették a gyülekezetben folyó munkát. Külön is kiemelte, hogy az elmúlt években a segédlelkészek jó munkát végeztek. D. Káldy Zoltán püspök megemlítette, hogy Grün- valszky Károly lelkész az elmúlt 20 esztendőben tervszerűen folytatta munkáját a gyülekezetben és jelentős közegyházi szolgálatot is végzett. Kiemelte, hogy a józsefvárosi gyülekezetben — sok más gyülekezettel szemben — a férfiak is jelentősen részt Espereseink egyházunk új útjáról (l'ZészIci bCálchj oCollón püspök jelentéséből) Valamennyi esperesünk foglalkozik évi jelentésében az utolsó 20 esztendő történetével és benne egyházunk megtett útjával. Érdemes felfigyelnünk espereseink megállapításaira. Bártfai Lajos a Csongrád—Szolnoki egyházmegye esperese ezt jelentette az egyházmegyei közgyűlésen: „Ma már senki előtt sem vitás, hogy egyházi vezetőink 1948. óta következetesen képviselt egyházvezetése Isten kegyelmes akarata szerint való egyetlen helyes út volt. Egyházi vezetőink kitusakodott útmutatásáért hálásan borulunk le Isten előtt. Meggyőződésem szerint a lelkészi kar az utóbbi időben hatalmasat lépett előre. Éspedig a teológia útján. Ebben nagy része van az új Agendá- nak, a teológiai konferenciáknak, két megjelent írásmagyarázati műnek: a Jakab Levelének és a Zsoltárok magyarázatának, az Örömhír prédikációs kötetnek, a Lelkipásztornak, az Evangélikus Életnek és a lelkészi munkaközösségeknek. Másképpen olvassák ma már lelkészeink a Bibliát, másképpen meditálnak, másképpen gondolkodnak az emberről, az egyházról, a világról, az életről, a munkáról, a felelősségről, a szocializmusról és minden egyébről. Teológiailag gondolkodunk és ez óriási jelentőségű. Különösen azért, mert ez megnyilvánul a prédikációkban, a beszélgetésekben és a lelkészek életében. Ennek jó gyümölcsei egyre jobban be fognak érni a gyülekezetekben is.” Nagyon érdekesnek találom a Csongrád—Szolnoki Egyházmegye közgyűlésének egyhangú határozatát, amelyet az es- peresi jelentéshez fűzött. A jelentés így hangzik: „Az egyházmegyei közgyűlés örömmel és Isten iránti hálával veszi tudomásul a lelkészi kar teológiai megújulását és szolgálatának jobb betöltésére való igyekezetéit”. A Bács—Kiskuni Egyházmegye esperese, Sikter András többek között ezt mondotta jelentésében az egyházmegyei közgyűlésen: „Teológiai vonalon is sokmindent át kellett gondolnunk és új utat kezdenünk. Istennek adunk hálát azért, hogy a 20 esztendő munkáját megáldotta. Egyházunk megtalálta útját, küldetését és helyét a szocializmusban. Nem volt könnyű az útkeresés, de Isten megsegített bennünket. Egyházunk a dia- kónia útját járja. Együtt és egymásért.” Egyházkerületünkben élő gyülekezeti tagoknak igen jelentős része él Békés megyében. A Békés megyei esperesek, lelkészek és gyülekezetek együtt haladnak az egyház, vezetőivel és jelentős támogatást adnak egyházunk munkájához. Mekis Ádám, a Kelet-Békési Egyházmegye esperese jelentésében ezt mondja: „Nem volt töretlen és folyamatos egyházunk útja az elmúlt 20 esztendőben, többek között az ellenforradalommal kapcsolatos visszahúzó erők munkája miatt, mégis tény az, hogy egyházunk megtalálta helyét és szolgálatát szocializmust építő hazánkban. Bizalommal vagyunk egyházunk iránt és a magunk lehetőségeivel továbbra is szeretnénk együtt haladni velük I azon az úton, amely egyházunk szolgálatának minél hűbb betöltését jelenti gyülekezeteinkben és társadalmunkban egyaránt.” Koszorús Oszkár a Nyugat-Békési Egyházmegye esperese pedig ezt jelentette a közgyűlésen: „Fel kellett mérni új helyzetünket és felvetni azt a kérdést, hogy hol találjuk meg helyünket az új társadalomban Hogyan tudjuk feladatunkat betölteni úgy, hogy sérelmet ne szenvedjen szolgálatunk és hűek maradjunk az evangéliumhoz. Egyházunk megtalálta a helyes utat úgy, hogy szolgálatunk hatalmas perspektívát nyert, mert az egyes embertől minden ember felé kiterjedő szolgálattá lett.” Az esperesi megnyilatkozásokhoz hasonló megállapításokat szinte tömegével tudnék idézni a teológiai konferenciákról. Mind az esperesek, mind a lelkészek megnyilatkozásai valóban azt igazolják, hogy összekovácsolódott lelkészi kar végzi munkáját egyházunkban, az új Magyarországon, új körülmények között, új úton. Természetesen teológiai felismeréseink kiegészítésre és esetleg korrekcióra szorulnak. Természetesen, hiszen teológiánk egy útonlevő csapatnak a teológiája, amelyből következik, hogy szükséges annak újra és újra való átgondolása útközben. kész, hogy ezért a közös birtoklásért fizessen.” Egyszerűen és félreérthetetlenül tehát arról van szó, hogy Bonn mindenképpen atomfegyvert akar, ha nem a multilaterális atomerőn belül, akkor azon kívül. Erhard jó szimattal érzi, hogy a „gazdag amerikai nagybácsi” ázsiai kalandja nem olcsó mulatság, otrombán lobogtatja hát oda a pénztárcáját a vietnami agresszió költségeit egyre jobban megérző „szegény amerikai nagybácsinak”: „A szövetségi kormány arra is kész, hogy ezért a közös birtoklásért fizessen.” (Vajon miért akar Bonn bármi módon és bármi áron atomfegyvert!?) A nép legjobbjai azonban, Nyugat-Németországban csakúgy, mint magában az Egyesült Államokban, nem azonosítják magukat vezetőik kalandor törekvéseivel. Bizonyság erre többek között az a vietnami háború elleni tiltakozás, amelyet 5000 amerikai értelmiségi írt alá, és az a tiltakozó nyilatkozat, amelyet mintegy százötven nyugatnémet író, tudós, teológiai professzor írt alá, s amelyet az alábbiakban ismertetünk: Egyre több amerikai kétkedéssel fogadja kormánya magyarázkodását „Erhard szövetségi kancellár ismételten biztosította az amerikai kormányt arról, hogy a német nép az USA vietnám- politikája mögött áll. Az Egyesült Államokban magában egyre növekszik az ellenállás ez ellen a politika ellen. Egyre több amerikai fogadja kétkedéssel azokat az indoklásokat, amelyekkel az USA kormánya megkísérli a maga vietnami intervencióját jogosnak feltüntetni. Az amerikai kormány úgy igyekszik feltüntetni a vietnami háborút, hogy az az ország két része közötti konfliktus, amely azért következett be, mert Észak agressziót követett el Dél ellen. Vietnamban a kommunizmus intézett támadást a szabad világ ellen. Az amerikai kormány azt állítja, hogy ez a háború a délvietnami nép szabadságát védi külföldi, illetve külföldről irányított partizánok törpe kisebbsége ellen. A „Vietkong” nem más, mint Észak-Viet- nam és egyben Kína meghosz- szabbított karja. Az amerikai kormány kijelenti, hogy Észak-Vietnam bombázása,.., a háború, a világbéke megtartását szolgálja.” A lakosság háromnegyed része a felkelők oldalán Valójában a dél-vietnami háború polgárháború, amely az Egyesült Államok beavatkozásáig majdnem kizárólag a dél-vietnami felkelők és a saigoni kormány közötti harc volt. Az USA tudatosan semmibe vette az 1954 évi Genfi Egyezményt, amely két éven belül szabad választásokat helyezett kilátásba, és a nép akarata ellenére hatalmon tartotta Diem és utódai kormányzatát. Amerikai becslés szerint a lakosság háromnegyed része a felkelők oldalán áll. A saigoni kormány csak a városokban és csak az amerikai csapatok közvetlen védelme alatt tudja tartani magát. A háború egyre inkább lesz az USA háborújává a vietnami nép ellen. Ugyanakkor vezető amerikai katonatisztek nyilatkozataiból kitűnik, hogy az Egyesült Államok célja nemcsak a „Vietkong” megsemmisítése, hanem egyidejűén azoknak az új fegyvereknek s haditechnikai eszközöknek a kipróbálása, amelyek a világ bármely táján alkalmasak a népi felszabadító mozgalmak leverésére. A „Vietkong” Dél-Vietnam nemzeti és szociális szabadságmozgalma, képviselői mindenekelőtt a falusi lakosság és a városi értelmiség. Politikai szervezete a Nemzeti Fel- szabadítási Front. Az amerikai intervenció rendkívüli módon megnöveli egy általános ázsiai háború veszélyét, amely könnyen a harmadik világháború kitöréséhez vezethet. Egyszersmind megteremti egy új „faji’’ konfliktus alapjait, s ennek következményei kiszámíthatatlanok.” A háború eddigi mérlege „1. Óvatos becslés szerint is ez a háború nyugati részről már eddig félmillió emberéletet követelt. 2. Csak 1961 és 1964 között százhatvanezer polgári szer mély esett a háború áldozatául. 3. Kínvallatásnak vetik alá a foglyokat és a kivégzések évek óta napirenden vannak. 4. A települések ezreit semmisítették meg, a lakosságot kiirtották, vagy úgynevezett stratégiai falvakba — koncentrációs táborokba — telepítették. 5. A felperzselt föld eme modern stratégiája nem más, mint a legteljesebb népirtás.” E tények ismeretében elhatároljuk magunkat „E tények alapján elhatároljuk magunkat attól a támogatástól, amelyben a Német Szövetségi Köztársaság kormánya részesíti a vietnami háborút. Üdvözöljük Franciaország és a tömbön kívüli államok Évről évre rövid ismertetést szoktunk nyújtani az Evangélikus Naptárról. Ez az ismertetés nem propaganda célt szolgál, hiszen a 12 000 példányszámban megjelenő Naptár előjegyzés révén már szinte megjelenése előtt elfogyott. Különös örömünkre szolgál, hogy most egy gyülekezeti presbiter „ismerteti” Naptárunkat, amikor köszönetét mond érte egyházunknak. Az alábbiakban presbiter testvérünk sorait ismertetjük: „Engedtessék meg nekem, hogy pár sorban, röviden köszönetét mondjak önöknek és Önökön keresztül az Egyetemes Egyház elnökségének és az Egyetemes Sajtóosztálynak is, azért a szép és tartalmas Évkönyvért, amelyet 12 000 példányban evangélikus népünk asztalára tettek. Az 1966. évi Evangélikus Naptár az elmúlt karácsonyi ünnepekre már megjelent a gyülekezetekben. Fedőlapja esztétikailag ízléses kivitelű. Rajta van a Luther-rózsa jelvény, ami elöljáróban csatlakozik a Naptár vezérgondolatához: „Hűség”_. GYÜLEKEZETÜNK NÉPE az Evangélikus Naptárról Hűség a reformációhoz, atyáinktól örökölt drága evangélikus hitünkért. A naptári részben rövid, szép, imádságok vezetik az olvasót közelebb az Istenhez. Majd a krónika nívós része a könyvnek. Mozaikok a gyülekezetek életéből, mind értékes olvasmányok. A megemlékezés az elmúlt év halottairól megrendülést és kegyeletet vált ki az olvasók szívéből az elhunyt lelkészek iránt. Nagyon kimagasló az egyháztörténeti része a naptárnak, amelyben Tessedik, Gyu- rátz és Székács püspökök példája int és kötelez bennünket, mai evangélikusokat a példamutató életre, az erkölcsös civilizációra. Hűség az Egyházhoz, hűség a hazához. Ezek mind súlyos jelszavak és ha tettekkel és Istennek tetsző élettel realizálódnak, úgy óriási űrt töltenek be gyülekezeteink életében. Összefoglalva röviden: az 1966. évi Evangélikus Naptár mind a 136 lapoldala értékes olvasmányt nyújt presbitereknek és gyülekezeti tagoknak egyaránt. Én a magam részéről külön is hangsúlyozni kívánom, hogy az acsádi gyülekezetben 15 éve vagyok evangélikus presbiter és iratterjesztő, de ilyen elismerően még sohasem nyilatkozott gyülekezetünk népe a naptárról, mint az idén. Tehát az 1966. évi Evangélikus Naptár igen értékes sajtóterméke egyházunknak. Áldassék az Isten kegyelme és szeretete érte. Köszönet érte a Szerkesztőségnek és a cikkíróknak, akik írták, rajzolták és összeállították. A mi jelszavunk: hűség ehhez a sajtóhoz, hűség az Istenhez, aki nekünk erős várunk! Acsád, 1966. január 2. Tisztelettel maradok Horváth György evangélikus presbiter követelését, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg légitámadásait és a genfi megállapodás alapján rendezze a konfliktust. Csatlakozunk ahhoz az ötezer amerikai egyetemi tanárhoz és docenshez, akik a háború azonnali befejezését és egész Vietnam semlegesítését követelik. Szolidárisak vagyunk az amerikai polgárjogi mozgalommal. melynek szószólója, a Nobel-díjas Martin Luther King a vietnami béke érdekében történő megmozdulásokra hívja fel Amerika népét. A Szövetségi Köztársaságban élő valamennyi demokratához fordulunk: támogassák nyilatkozatunkat és annak politikai követeléseit és képviseljék azokat a széles nyilvánosság előtt.” A fenti, a Nemzetközi Viet- nam-Nap előestéjén nyilvánosságra hozott nyilatkozat mintegy százötven aláírója között számos neves keresztyén személyiséget találunk. Aláírta a nyilatkozatot többek között pl. Dr. Hellmut Goll- witzer evangélikus teológiai professzor is, mintegy példát mutatva Nyugat-Németország evangélikus lelkészeinek és híveinek, hogy a Vietnami háború és általában a háború kérdésében mi a helyes keresztyén állásfoglalás G. A.
