Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-05-16 / 20. szám

Arccal pünkösd felé János 16,5—15 Húsvét és pünkösd között hat vasárnap van. Ezek közül az első három főleg húsvétra tekint vissza, a következő három pünkösdre tekint előre. Ez a mai vasárnap — a negyedik — húsvéttól már pünkösd felé fordul. Lélekben kövessük mi is ezt a fordulatot, s kezdjünk felkészülni az egyház legelha­nyagoltabb nagyünnepére. Vegyük elő hitünk három főrésze közül a legmostohább utolsót; a Szentiélekről szólót. Jézus azzal biztatta tanítványait a földről távozása előtt, hogy a Szentlélek folytatja majd az ő munkáját. Mi már úgy tekinthetünk vissza a közben eltelt több mint 19 évszázadra, az egyház történetére és jelenére, hogy valóban így is volt és van. A Szentlélek munkája, hogy megértjük Jézus szavát, Isten igéjét. „Az igazság Lelke majd elvezet titeket minden igaz­ságra . . . Az enyémből vesz és kijelenti nektek”. Amíg a Szentírás a szemünkben csak régi történetek vagy legendák gyűjteménye, amíg használható vagy meghaladott erkölcsi ta­nítások foglalata —, addig Jézus mondanivalójának és a Jé­zusról szóló mondanivalónak igazi értelme nem tárul fel előt­tünk. A Szentlélek titokzatos munkája, hogy az egyház ige­hirdetésén keresztül elvezet minket Isten megbocsátó, gond­viselő és üdvözítő szeretetébe vetett hitre, az értünk meghalt és feltámadt Jézus Krisztus megismerésére, a bűnbocsánat és örök élet bizonyosságára. A Szentlélek munkája ennél tovább is visz: hozzásegít ’minket korunk és életünk eseményeinek megértéséhez.” „Meg­jelenti nektek az elkövetkezendő dolgokat” — Jézusnak ez a szava a mindenkori jelenre vonatkozik. A Szentlélek az ige fényével bevilágít a nagy és kicsi, felemelő vagy félelmetes történések mélyére, amelyek az életünket körülveszik, érintik, vagy belevágnak. S az események mögött felvillantja Azt, aki kezében tartja a szálakat és mindent terve szerint hajt végre, így találunk oda életünk folyásában és a történelem sodrá­ban a nagy Isten szerető kezéhez, amely tart bennünket s irányt mutat nekünk az események közepette a bizakodásra és az emberek szolgálatára. A Szentlélek munkája azonban túlnő rajtunk, s az egész világra kiterjed. Az emberiség szélességében dolgozik a Szent­lélek, és pedig segíti az egyházat, hogy elvégezze küldetését (8—11. vers). A Szentlélek ereje nélkül az egyház nem tudja feladatát betölteni a világon és a világért. De a Szentlélek dolgozik a keresztyén emberek bizonyságtételében, szolgáló szeretetében, az egyház igehirdetésében és szeretetmunkájá- ban, mind az egyes emberek, mind az emberiség nehéz kérdé­seinek megoldásáért vállalt fáradozásában. így folytatódik Jé­zus Krisztus küldetése a mi korunk valóságában az emberek és a világ megmentéséért. A Szentlélek munkálja tehát Isten igéjének és az élet eseményeinek megértését, s az egyház világszéles küldetését. E munkája dicséretében zendüljön fel ma az ének „Cantate, énekeljetek!” vasárnapján! Veöreös Imre HÍREK — Hűsvét utam 4. vasárna­pon az oltárterítő színe: fehér A vasárnap délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Jk 1, 16—21; az igehirdetés alapigéje: Jn 16, 5—15; a délutáni istentisz­teleten az igehirdetés alapigé­je: Csel 16, 25—34. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 16-án, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallá­sos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: Matuz László dunakeszit lelkész. — KISKUNHALAS. Az egyházközség a húsvét utáni 1. vasárnapon megújította tisz­tikarát és presbitériumát. Fel­ügyelő: Belényi Károly, má­sodfelügyelő: Márkus Dezső, gondnok: Brada Pál, jegyző: Fegyveres Elek. A beiktatást Jeszenszky Ti­bor, a gyülekezet lelkésze vé­gezte. Isten tegye áldottá az új egyházi tisztviselők életét, munkáját és szolgálatát. OBUDA. Kantate est lesz az óbudai evangélikus templom­ban (Dévai Bíró Mátyás tér) május 16-án. Az este 6 órakor kezdődő istentiszteleten a Bu­dai Evangélikus Egyházmegye gyülekezeteinek énekkarai ré­gi és új kórusműveket adnak elő. Igét hirdet: Uzon László, kelenföldi lelkész. — A NYUGAT-BEKESI EGYHÁZMEGYE lelkész! munkaközössége április 29-én Orosházán tartotta ülését. Tát- ray Károly bevezető áhítata után Fecske Pál a következő vasárnapi textus alapján ké­szített elmélkedését, Kovács Pál pedig: Fajok, népek, nyel­vek a békés együttélés szem­pontjából című előadását ol­vasta fel. — BEJÁRÓ GYERMEK- GONDOZÓNŐT keresek két kisfiam mellé (az egyik 2 és fél, a másik 4 és fél éves) reg­gel 7-től délután 6-ig. Cím a kiadóhivatalban. A Budapest—Józsefvárosi Egyházközség 1965. május 23-án, vasárnap du. 5 órai kez­dettel a Vili. Üllői út 24. sz. alatti imateremben egyházze­nei estet tart. Eőadásra kerül G. Ph. Telemann négy kantá­tája. Közreműködnek: Erese Margit és Scheiling Mária (ének), Barnabás Zoltán és Fasang Zoltán (fuvola), Rolla János (hegedű), Gulyás Mag­da és Krasznói András (cselló), Lakatos Katalin és Trajtler Gábor (orgona). Bevezetőt mond: Dr. Gárdonyi Zoltán. — HALÁLOZÁS. Dr. Czir- busz Endre ny. kiváló tanár, 1965. április 5-én Aszódon 68 éves korában elhunyt. Dr. Czirbusz Endre az aszódi evangélikus gimnázium törté­nelem és földrajzszakos taná­ra, több évig a gyülekezet fel­ügyelője volt. „Sem halál, sem élet... nem szakíthat el min­ket Istennek szerelmétől, amely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban!” (Rm 8, 38—39.) — MOLNÁR JÁNOSNÉ, szüL Czirkovics Irma a Buda­pest—angyalföldi gyülekezet buzgó tagja lapunk hűséges ol­vasója, váratlan hirtelenség­gel 65 éves korában meghalt. Májve 8-án temették el a gyü­lekezet s különösen a Váci úti hívek nagy részvéte mellett: — TÓTH LAJOS a pápade- reskei szórvány-egyházközség egykori hűséges gondnoka március 25-én 69 éves korában elhunyt. — BOHÁR LÁSZLÓ, nyu­galmazott evangélikus lelkész, életének 82. házasságának 53. évében elhunyt. Május 6-án kísérték utolsó földi útjára szerettei és a gyülekezet az óbudai temetőben: — NAGY MATILD életének 52. évében hosszú szenvedés után Békéscsabán elhunyt. A gyászolóknak vigasztalásul Detre Lajos lelkész hirdette az igét ^Feltámadunk!­Boszorkányok pedig nincsenek A felszabadulás utáni kul- fúrforradalmunk egyik legna­gyobb eredményének az álta­lános iskolák bevezetését, má­sik nagy eredményének pedig a faluszínház megszervezését és szolgálatát kell tekinte­nünk — állapította meg va­laki. Valóban, felmérhetetlen az a kulturális felelősség és lehetőség, amelyet az Állami Déryné Színház szolgálata je­lent. Ascher Oszkár Kossuth- díjas művész-igazgató vezeté­sével már eddig is nagysze­rűen töltötte be hivatását a Déryné Színház együttese. Nemcsak azért érdemli ki minden elismerésünket, mert szembeszállva a távolság, az időjárás okozta nehézségek­kel, sokszor nagyon meg nem felelő körülmények között fej­tenek ki hősies munkát e színház művészei, de mégin- kább azért, mert a nemes szó­rakoztatáson kívül előadások százain tudatosan nevelő és tudatformáló munkát is vé­geznek. A legutóbbi főpróbán Fel­kai Ferenc: Boszorkányok pe­dig nincsenek (A király bo­londja) című darabját mutat­ták be, amely Könyves Kál­mán király korában és palo­tájában játszódik le akkor, amikor a pogány életszemlé­let még élő valóság volt, kí­vülről pedig a Vatikántól tá­mogatott német és francia acsarkodott az ország ellen. Hadd álljon itt néhány mon­dat Kálmán király szájából ízelítőül: ... „A német császár udva­rában már dörzsölik a kezü­ket: felújítják Álmossal a ré­gi szövetséget, majd felrúg­ják, hogy előbb-utóbb tarto­mány legyen Magyarország­ból. Mindig ezt akarták — mindig ezt akarják... Es mert nem tűröm Róma bele­szólását országunk ügyeibe, a pápa most követeivel arra cé- lozgattat, hogy a franciákat a német törekvések támogatá­sára bírja: »ha« ... Nos, Apát Ür, »ha» tőlünk nyugatra minden ország a német szán­dékot támogatja, akkor se mondok le arról, hogy na­gyobbat lépjek a történelem­ben, mint a fenyegetők, akik­nek nem tetszik az új rend, amely törvényemben jelent­kezik — és ha időmből futja, fokozottabban jelentkezni fog” ... „Apát Űr, az én első olvas- mányom a Biblia volt. Meg­szerettem a betűt, a köny­vet ... Apát Űr, két latin szó­ban summázom politikámat: »humánum« és »cultura» — emberség, műveltség. Két la­tin szó, ami miatt ütközésem volt azokkal, akik emiatt anti- Krisztusnak, púpos Könyves Kálmánnak gúnyolnak.” „... Franciaországban éget­hetnek továbbra boszorkányt — lelkűk rajta! Németország­ban is, amíg az »újnál újabb« el nem oltja a máglyákat. Megtagadnám magamat, ha ehhez az effajta vizsgálathoz nem fűznék politikai szenten­ciát. Sokat foglalkoztam a vi­lág elöremozgásával. A világ örökös mozgása sok mindenre tanít — Apát Ür, Nyugaton nem a keresztet védik, hanem a megszerzett földi javakat és ezt kihasználva sok más bo­szorkányper politikát sokszor önérdeket is szolgál. így lá­tom ... ! Nyugaton most sza­porodnak a perek, a királyok behunyhatják a szemüket, de ha kinyitják a gúnyolt rágal­mazott Magyarországon nem láthatnak többé boszorkány- pert mert elhatároztam: tör­vényem elfújja’” A Déryné Színház művészei rövidesen falujárásra indul­nak ezzel a darabbal. Híveink figyelmébe ajánljuk. &• a. — HOFFMAN (Carl) rövid ke- reszthűros bécsi zongora ló álla­potban olcsón eladó. Cím a kia­dó hivatalban. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vétó Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, vm., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 101)00 példányban nyomatott Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vili. Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 65.1640/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Fv.: Bolgár I. SOEDERBLOM EMLÉKÜNNEP Negyven esztendővel ezelőtt, 1925-ben hívta össze Stock- I hóimba Soederblom svéd evan- I gélikus püspök az első öku­menikus konferenciát. Ebből az alkalomból augusztus 19-én emlékünnepélyt készítenek elő Stockholmban a svédországi evangélikusok. HARANGOK újraönté­sét, harangkaronák, ha­rangállványok készíté­sét, átalakítását újrend­szerűvé vállalja DÚSAK ISTVÁN harangöntő, örszentmik- lós, Dózsa György út 26. Énekeljetek! János 16, 5—15. Ma kantate vasárnapja van, — mint a lap megfelelő he­lyén olvashatjuk — és ez azt jelenti: énekeljetek! Van-e el- múlóbb, változóbb, röpkébb, viszonylagosabb és jelentékte­lenebb dolog, mint a dal, az éneklés? Az érzelem szülötte, az pedig változó, mint az idő­járás. Mint a hullám fodra, amely felszáll, hogy aláhull­jon. És mégis. Különös ellent­mondásossága a dolgoknak: nem sok maradandóbb és ha­talmasabb dolog van az ének­nél. Rég feledésbe mentek a he­gyek és a folyók, ahol vala­mikor az ősmagyarok vonul­tak, s a táj és a természet az­óta megváltozott, de a finn­ugor melódiák pontosan mu­tatják az utat, amelyet kelet tájain a nép bejárt. A dallam hatalmasabbnak bizonyult, mint a természet. Rabszolgák énekeltek valamikor, minde­nüket elhagyva és mindenből kifosztva Amerika földjén, s daluk meghódította a hódí­tókat, s a spirituálék mély­sége és újszerűsége magával ragadta a világot, és az ősi kultúra feléledt, fennmaradt benne. Mert a röpke dallamok­ban a mélységből tör fel va­lami. Az egyház is énekelt mindig. Változó és megújuló ez is az idők szerint, mint a zsoltár mondja: énekeljetek az Űrnak új éneket. És mégis mindig ugyanarról a tőről fakad. A mai ige arra a forrásra mu­tat rá, amelyből az egyház éneke táplálkozik. Jakab leve­lének mai igéje szerint ez a forrás Isten változhatatlansá- ga. „Tőle jön minden jó ado­mány és tökéletes ajándék és benne nincs változás, vagy változásnak árnyéka”. Isten örök és váitozhatatlan szerete- te életünk alapja. Ezt fejezik ki a megváltás tényei, ame­lyekről az ünnepek beszéltek. S most a hétköznapok között, — a mai ige erre int — töltse be szívünket a hálaadás: Is­ten folytatja munkáját ben­nünk, köztünk és a világban! Mikor munka, kötelességek és reménységek vesznek körül; ébred a tavasz és a szántás és vetés gondjaira emlékeztet; változó feladatok között Isten váitozhatatlan szeretete az erő­forrásunk, aki elkezdette a jót és be is fejezi és tovább viszi a megváltás művét. Ezen a fundamentumon nem mint rabszolgák, hanem mint Isten felszabadult gyermekei élünk és a közösség, a testvériség, békesség reménysége és tiszta­ság hálaénekeit kell énekel­nünk. Ez a dallam múló, el­hangzó, mégis nagy dolog. Nem önmagáért, hanem az élet szolgálatáért van. Az egy­ház sem önmagáért van és énekel, hanem, hogy változó körülmények között, szívét fel­emelve, az ember szolgálatával magasztalja az élet és a terem­tett világ Urát. Uzon László hétről;—hétre Énekeljetek ! Csel. 16,25—34. Isten és ember kapcsolatában mindig nagy szerepe volt az éneklésnek. Számtalan helyen olvashatjuk az Ószövetség­ben, hogy Isten népe énekkel dicsőítette az Urat, de olvas­hatunk arról is, hogy könyörgő énekkel fordult Teremtőjé­hez a bajban, a nehéz órákban. Jézus Krisztus tanítványai is éneklő emberek voltak. Éne­keltek például akkor is, amikor az utolsó estén az Olajfák hegye felé haladtak. De olvashatunk az apostolok, a keresz­tyének énekléséről is az Újszövetség nagyon sok helyén. Amint velejárója volt az éneklés az egyház életének az évszázadok folyamán, ugyanúgy énekel a ma egyháza is. Cantate vasárnapján az ige az éneklésről tanít, amikor hájrom dologra hívja fpl a figyelmünket. 1. Énekünk legyen könyörgés Istenhez. Nem mindegy az, hogy miért éneklünk a templomban. Nem azért éneklünk, mert szép a hangunk, hanem azért, mert ki akarjuk tárni a szívünket Isten előtt. Az ének is imádság, s akkor, amikor, énekre nyitjuk meg ajkunkat, könyörgéssel fordulunk teremtő Istenünkhöz, megváltó Urunkhoz, a megszentelő és a hitünket prösítö Szentlélekhez. Könyörgésünkben helyet kaphat mindaz, amire szükségünk van: hitre, szeretetre, erőre szolgálatunk végzéséhez, de helyet kaphat a munkáért, az egészségért vagy a gyógyulásért való könyörgés is. Amikor énekelünk, énekünk legyen őszinte, hívő könyör­gés Istenhez. 2. Énekünk legyen Isten dicsérete. Ha az életünket jól szemügyre vesszük, könnyen megállapíthatjuk, hogy mindaz, ami a mienk, mind Isten kegyelmének ajándéka. Dicsérjük Istent akkor, amikor boldogan gondolunk a Vele való kapcso­latunkra. Dicsérjük Öt akkor, amikor megváltó Urunk ke­reszthalála és diadalmas feltámadása jut az eszünkbe, amely- lyel megszabadított bűneinktől, bűneink büntetésétől, az íté­lettől, s kaput nyitott az új életre. Dicsérjük őt, amikor idős szüléinkre, tipegő gyermekeinkre nézünk. Van okunk Isten dicséretére! Amikor énekelünk, énekünk legyen Isten dicsérete. 3. Énekünk legyen hitünk kifejezője. Pál és Silás énekkpl dicsérték az Urat, s énekükben hitük, Istenhez való tartozásuk és ragaszkodásuk nyert kifejezést. Ugyanígy fejezi ki a ma élő keresztyén ember hitét is az ének. A keresztyén ember éneke mindig a hitéről való bizony­ságtevés. Pál és Silás hite lett nyilvánvalóvá azok számára, akik vplük együtt voltak. S így a hitünkről való bizonyság­tevés a mi énekünk is. Cantate vasárnapjának hetében teljék meg a szívünk há­lával és örömmel, dicsérjük Istent és könyörögjünk Hozza hivő énekkel, Harkányi László , N APRÓÉ—NAPRA VASÁRNAP: HÖSEÄS 13,9; I. JÁNOS 5,12. — Nagy dolog ha valaki el tudja mondani magáról; egészséges vagyok. Nem kisebb dolog az sem, ha tudom, hogy Jézus Krisztusban Éle­tem van. Jakab 1,17—21; Zsoltárok 98. HÉTFŐ: JEREMIAS 31,28; EFEZUS 1,7. — A kegyelem­nek a tudata csordultig megtölti szívünket, s ezért nem hat p_arancsként az elmúlt vasárnapnak a felirata; Cantate, azaz énekeljetek! Efezus 5,8—14; Kolossá 3,18—4,1. KEDD: ZSOLTÁROK 77,14; ROMA 11,33. — Szeret, meg­bocsát, gondot visel, tanácsot ad és még sorolhatnám tovább: ez mind beletartozik ebbe a szóba — kegyelem. Talán ez lenne a leghelyesebb kifejezés: megmagyarázhatatlan gondoskodás; János 6,66—69; Kolossá 4,2—6. SZERDA: JEREMIAS 20,7; KOLOSSÉ 4,17. — Ez a gon­doskodás nem elringató szeretet, hanem mozgásba kell, hogy hozzon és szolgálatra kell, hogy indítson, hogy betöltsem az emberek között hivatásomat, maradék nélkül. Kolosáé 3,16—24; Kolossé 4,7—18. CSÜTÖRTÖK: JÖB 33, 12—13; RÖMA 9,21. — A fölfelé néző ember látja, hogy milyen hatalmas a világmindenség; s ahhoz képest milyen kicsiny az ember; Máté 21,12—17; Jó­nás 1. (Máté 12,38—39.) PÉNTEK: MIK KÄS 6,3; EFEZUS 1,5. — Csak a „fölfelé* néző ember veszi észre a maga kicsiségét. II. Timóteus 2,8—. 13; Jónás 2. (Máté 12,40.) SZOMBAT: PÉLDABESZÉDEK 3,5—6; RÓMA 12,16. — „Bizalmad legyen az Űrban teljes elmédből... Minden te utadban megismered őt; akkor ő igazgatja a te utaidat.’’ L Sámuel 16,14—23; Jónás 3. (Máté 12,41 j Káposzta Lajos 'niHiiiiintiiiiHiiHiifimmiiiHiiimifiiHniniiiiiiinmiiiiiiiiHmimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniimiiiiiiOT’ ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1965. május 16-án Deák tér de. 9. (úrv.) Hafen- scher Károly de. H. (úrv.) Georg Traar dr. du. 6. dr. Kékén And­rás Fasor de. fél 10. Bogya Géza de. 11. (úrv) Bogya Géza du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. Xhaly Kálmán u. de. 10 ifj. Hege­dűs Lajos de. 11. Rédey Pál du. 6. ifj. Hegedűs Lajos Kőbánya de. 10. Veöreös Imre Utász u. de. 9. Veöreös Imre Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre Zugló de. 11. (urv) Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Takács József Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Ká­poszta Lajos Frangepán u. de. fél 10. Káposzta Lajos Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pest­lőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV J. GULLBERG PÜSPÖK 70 ÉVES D. Dr. J. Gullberg húsz éven át volt püspök Svédország egyik legielentősebb kerületé­ben. A rendszeres teológia professzora volt, amikor 1940- ben püspökké választották, de továbbra is megmaradt a teo­lógiai tudományok hűséges munkásának és már püs­pök volt, amikor a „Hit és a valóság” címen megjelent leg­jelentősebb munkája. Beha­tóan foglalkozott az úrvacso- rafcércíéssá is. Telep de. 8. Rákospalota Nagy­templom de. 10. Rákospalota Kis- templom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sas­halom de. 9. Karner Ágoston Rá­koskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 10. (német, úrv) Muncz F. de. 11. Schreiner Vil­mos este 7. Schreiner Vilmos To- rockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (urv) Leopold Achberger du. 6. Uzon László XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László de. 11. Csengődy László es­te fél 7. Filippinyi János Pesthi- degkút de. fél 11 Ruttkay Elemér Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér Kelenföld de. 8 dr Rezessy Zoltán de. 11. Oscar Sakrausky du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. Uzon László Kelenvölgyi de 9. Visontai Róbert Budafok de. il. Visontai Róbert Albertfalva de. 7. Visontai Róbert Nagytétény du. 5. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél lt). Csepel de. 11. — A BUDAI EVANGÉLIKUS SZERETETOTTHON keres öregek és szellemi fogyatékos gyermekek gondozására leányokat, asszonyo­kat. Egészségügyi képesítés a fel­vételnél előnyt jelent. Cím: Buda­pest Il-a. Báthory László u. 8. — RÓZSATÖVEK előjegyzése szín és faj megjelölésével május 30-ig. Levélcím: Zana Rózsa Gádo­ros. Békés megye. — BUNDÁK átszabása, nemes szőrmék vétele Somogyi szűcsnél Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. udvar­ban. — KISMÉRETŰ kétregiszteres harmonium olcsón eladó. Cím: Urbán Kálmán Kétbodony, Nóg- rád megye. — PÉNZBESZEDÖT KERES' . a Budapest-angyalföldi evangélikus egyházköság. Cím Bp. XIII. FÖtl tírt 22. Telefon: 208—23*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom