Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1965-12-26 / 52. szám
Hol keletkezett a „Csendes éj”...? NÉGEREK KARÁCSONYA .. Aztán vadultak az idők, s jött olyan karácsony, hogy magamnak se volt cipőm ... Rágondolni se jó...!” * „Vennél-e most is karácsonyi cipőt cipőtlen gyerekeknek? ...” — kérdezem, hogy feloldódjék a közénk lépett csend. Rámnéz melegen: „Vennék, mert már újra megtehetném. De hát... látod ... most vesz az apja ...Es így sokkal jobb!’’ Szabó József gyülekezet énekkarában. 16 éves korában Chicagóba költözött Mahalia Jackson. Takarítónő, majd kozmetikai üzletet, később virágkereskedést nyit Mióta felfedezték páratlan szépségű és erejű hangját, szüntelen hívják dzsessz- énekesnek is és klasszikus koncerténekesnek is. Következetesen visszautasította az ajánlatokat. „Én csak azt tudom énekelni, amiben hiszek” — szokta mondani. Mi legyen a neve, Mária A drága kis babának? Glória, glória, glória, az újszülött Királynak! Mondják őt majd ennek-annak, De én hívom Jézusomnak. Glória, glória, glória, az újszülött Királynak! • Ennek-annak nevezik el, De szerintem Immánuel. Glória, glória, glória, az újszülött Királynak! A szegény kicsi Jézus Bizony, bizony. Szentestén születők Bizony, bizony. Jászolba fektették Bizony, bizony. Hát nem szégyen, nem [gyalázat? Uram! Uram! Hát nem szégyen, nem [gyalázat? A szegény kicsi Jézus Bizony, bizony. Máriának fia Bizony, bizony. Mégsem volt bölcsője Bizony, bizony. Hát nem szégyen, nem [gyalázat? A hamburgi „Furche* kl» adóvállalat 1961-ben Lilje püspök bevezető tanulmányával szép kiállítású, képekkel illusztrált albumot Jelentetett meg „Spirituálék és Gospel Songok Könyve” címen. Kiváló tanulmányok mellett 100 spirituálé és gospel song angol és német szövegét is közli a könyv. Ízelítőül néhány karácsonyi ének szövegének sze- I rény magyar fordítását tesz- I szűk közzé. A szegény kicsi Jézust Bizony, bizony. Gúzzsal megkötözték Bizony, bizony. Hegytetőig verték Bizony, bizony. Hát nem szégyen, nem [gyalázat! Uram! Uram! Hát nem szégyen, nem [gyalázat? A szegény kicsi Jézust Bizony, bizony. Keresztre szegezték Bizony, bizony. Rablók mellé tették Bizony, bizony. Hát nem szégyen, nem [gyalázat? Uram! Uram! Hát nem szégyen, nem [gyalázat} Fel! Kiáltsátok széjjel Helyről és dombról minden [felőL Fel! Kiáltsátok széjjel: A gyermek Jézus él! Csak keresgéltem folyton, Kutattam nap mint éjt, Míg megleltem az utat, Mert láttam égi fényt. Fel! Kiáltsátok széjjel Hegyről és dombról minden* [felől Uram! Uram! Hát nem szégyen, nem [gyalázat? A szegény kicsi Jézust Bizony, bizony. Bölcsőből kivették Bizony, bizony. Anyjától elvették Bizony, bizony. Hát nem szégyen, nem [gyalázat? Uram! Uram! Hát nem szégyen, nem [gyalázat? Fel! Kiáltsátok széjjel: A gyermek Jézus él! Majd őrállóvá rendelt Egy városba az Ür Es legkisebb fiaként É.ek itt boldogul. Fel! Kiáltsátok széjjel Hegyről és dombról mindenfelől. Fel! Kiáltsátok széjjel A gyermek Jézus él! AGADÍR Dalol a rettentő szó: Agadir... Tegnap verőfényes város. Ma sír. A Leviathán koronként kiront, és Messinát pusztít vagy Lissabont. És Agadírt... A hő nap romra tűz s alóla fojtőn száll a hullabűz. A világ szíve megdöbbenve ver: ütközet sem volt s elhúllt tízezer. De azok szíve döbben-é, akik az embert új rémmel rettentgetik? Még kényes láncra kötve szendereg az emberagy-vajúdta szörnyeteg. De ha beváltják azt a szörnyű szót, ki sirat el majd annyi milliót? Aprily Lajos (A költő most megjelent kötetéből: Jelentés a völgybőL) c- és Del-Nemetorszag- ban is elterjedt, majd hihetetlen gyorsan bejárta az egész világot! Szinte valamennyi kultúmyelvré lefordították, de ma már Ázsiában és Afrikában is sok helyütt ismerik. A szöveg írója Joseph Mohr 1792-ben született SalzburgAmilyen egyszerű a „Csendes éj, szentséges éj...” szövege és dallama, olyan egyszerű a keletkezése is. Maga a szerző Franz Gruber írta le a következőkben: „1818. deciember 24-én az oberndorfi segédlelkész, Mohr József úr, aki az újonnan szervezett Szent Nicola plébánián működött, Gruber Franz orgonistának’ átadott egy verset azzal a kéréssel, hogy megfelelő dallamot szerezzen két szólóhangra és kóruskíséretre, továbbá gitárra. Az utóbbi még azon az esten átadott a muzsika- szerető lelkipásztornak egy dallamot, annak kívánsága szerint, amelyet még azon a szentesten elő is adtak és nagy sikert arattak.” Ezekkel a szavakkal emlékezett meg Franz Gruber zeneszerző a világhírű ének keletkezéséről. Azért kellett a dallamhoz gitárkíséreteit is komponálni, mert a Szent Nicola templom orgonája éppen a karácsonyi ünnepek előtt felmondta a szolgálatot. Amikor az éneket előadták, Mohr lelkész énekelte a tenort, Gruber kísérte gitáron és énekelte a basszust, a vegyeskar pedig a zárósorokat négy hangon fejezte be. A következő tavasszal egy híres orgpnakészítő mester! Mauracher. Obemdorfba ment, hogy megjavítsa az orgonát, megismerte a szívhez szóló dallamot, le is másolta magának . és elvitte Tirolba, ahol oly nagyon szeretnek énekelni az emberek. Akkoriban a zillertali kesztyűsmester Strasser vásárról vásárra vitte áruit s ilyenkor velje ment négy leánya is, akik híres népiénekesek voltak és a sátornál tiroli népdalokat énekeltek. Ök is megismerték az új éneket és állítólag 1831-ben adták elő először Lipcsében. 1840-től kezdve különböző énekeskönyvek- ben már nyomtatásban jelent meg, de sokáig tiroli népdalnak hitték. Hamarosan nemcsak Ausztriában, hanlem plébániákon szolgált, így Oberndorfban is és segédlelkészként halt meg Wagrein- ben 1848. december 4-én. Franz Gruber, az ének zeneszerzője, egy ágrólszakadt takács fia volt. Unterweizberg- ben szülelett. Apja se tudta, I ban, a Steingasse 9. számú házban. Szegényes, örömtelen volt az ifjúsága. Anyja himző- nő volt, az apja az érsek muskétása, keresztapja meg a salzburgi hóhér. Végül is a tehetséges, tanulni vágyó gyereket magához vette egy nevelőapa és taníttatta. Pappá avatták 1815-ben, különféle Karácsonyi cipó Nem gondoltam, hogy egy „múzeumi lábbelikiállítás” ilyen érdekes. Pedig az! Vándorkiállítás, sok a nézője. A világ lábbelitípusai, ősidők óta. Szíriái saruk, beduin bocskorok, görög koturnuszok, lábnyomorító kínai cipellők —, hadicsizmák és báli topánkák. Kacsaorrúak, bunkósorrúak, tompa- és hegyesorrúak. Lám, semmi sem új a nap alatt. Orvos barátommal nézegetjük, gusztálgatjük világrészek és évszázadok lábravalóit. Barátságosan ránkköszön valaki. Harmincöt-negyvenes férfi, kisgimnazista-forma leányával. „Édesapám! Karácsonyra ilyet vegyen nekem!” s rámutat lelkesen egy különös alakú, hegyes cipőre. „Ilyet? Hát nem látod, mi van alá ja írva?” — kérdi az apja. „Háromszázéves tibeti cipő.” „En csak az orrát gondoltam” — mondja nevetve a lány —, „olyan klassz-hegyes.” „Jó, megkapod,” — nyugtatja apásan az apja, s elköszönnek. * Tempósan megszólal barátom, az orvos. „Huszonöt-harminc éve így karácsony táján arra szántam egy-egy délutánt hogy...” Elhallgat, mintha megbánta volna a szót. „Folytasd, folytasd” — biztatom. „Na jó, de ne vedd dicsekvésnek.” „Jártam az utcákat, s ha rosszcipőjű gyerekkel találkoztam, kézenfogtam, s be a cipőboltba... Legény voltam még. megtehettem, volt miből.” „Hány cipőt szoktál venni úgy évenként?” „Hol többet, hol kevesebbet. Egyik évben talán tizenkét párt. Az volt a maximum . ..” „Ez a ránkköszönő férfi is ilyen cipős gyerekem volt. Mikor bevittem a boltba, megijedtem tőle. Orra, keze kék volt a hidegtől, lábaszára csak azért nem, mert az fekete volt a sártól... Most hegyesorrú, tüsarkú cipőt vesz a lányának.. I titokban tanulgatta a hegedűjátékot és szorgalmasan gyakorolt az orgonán is. Később már rendszeres tanulmányokat folytathatott és 1807-ben iskolamesternek és orgonistának alkalmazták egy kicsi faluban, Amsdorfban, majd 1816-ban került Obemdorfba orgonistaként. Később Hallein- be hívták meg az ottani városi plébánia énekkara élére, s ezt a tisztségét 30 éven keresztül töltötte be a legnagyobb elismerés mellett. Életét teljesen a muzsikának szentelte. 1863. június 7-én halt meg. sírja a templom mellett van. Az említett oberndorfi templom, amely az okmányok szerint már 1160-ban állt, lebontásra került a század elején, mert összedőléssel fenyegetett. A „Csendes éj” barátainak társasága a világ minden ré- részén gyűjtést kezdeményezett és 1937. augusztus 15-én felavatták a régi templom helyére épített újat, a „Béke- kápolná”-L V. L. Mahalia Jackson, a spirituálék és a néger evangéliumi énekek (gospel song-ok) előadásával ugyanolyan világhírnévre tett szert, mint egy másik amerikai néger, Louis Armstrong, a dzsessz világában trombitájával. Mahalia Jackson 1952 decemberében azért utazott el Jéruzsálembe, hogy karácsony szentestéjén a „Csendes éj, szentséges éj...” kezdetű éneket a Megváltó szülővárosában, Betlehemben énekelhesse el. Előzőleg európai körúton vett részt. Ez volt első átkelése az óceánon. Páratlan siker kísérte mindenütt fellépését. A legtágasabb koncertteremben is félretólta gyengéd mozdulattal a mikrofont, mert erőteljes hangja enélkül is betöltötte a termet. Koppenhágában öt estén lépett fel. Valamennyi jegy félóra alatt elkelt az első napon. 1945-ben tűnt fel. Egyik műsorszáma 2 millió példányban kelt el hanglemezen. A négerek között azonban már előzőleg is ismerték és 6 millió példányban terjesztették különböző lemezeit. Mahalia Jackson személyén keresztül másodszor tört utat magának a fehérek világa felé a néger egyházi ének. Az első nagy felfedezés ideje 1871 volt. Ekkor indult el kőrútjára egy Tenessee állambeli néger egyetem énekkara, hogy a gazdasági lehetetlenülés közelébe jutott fiatal egyetem céljára pénzt gyűjtsön össze. Repertoárjukba néhány néger népi egyházi éneket, spirituálét is felvettek. Páratlan hatást váltottak ki. 1873-ban már Európába kelnek át. Az ültetvényeken dolgozó néger rabszolgák utódai bekerültek később az ipari központokba; nagyvárosok néger negyedeiben zsúfolódtak össze. A spirituálékat koncerttermekben adták elő, Dvorak „Üj világ” szinfóniája és más feldolgozások révén európaivá idomultak a dallamok. A néger gyülekezetek azonban tovább énekelték a maguk módján egyházi énekeiket. A dzsessz stílusában megfigyelhető változások itt is Jelent- j keztek. A spirituálék új for- ’ mája alakult ki a néger gyülekezetek istentiszteletein: a gospel song, az evangéliumi ének. Sokáig nem is tudott létezésükről a világ. Mahalia Jackson csodálatos hangja tárta ki az amerikai feketék templomának kapuit úgy, hogy az új ének kihallatszott az utcákra. Mahalia Jackson 1911-ben New Orleans-ban született. Apja kikötői rakodómunkás és a kis baptista gyülekezet prédikátora. Leánya 5 éves kora óta rendszeresen énekelt a (Folytatás az 5. oldalról) mit is adj Nekem: Add ide a bűnödet, a rossz lelkiismeretet és a kárhozatodat! Mit kezdesz velük?, — kérdem. Ö meg azt feleli: Vállamra veszem őket. Erre keserves sírásba kezdek és már csak annyit mondok: Megfogtad a szívemet, drága karácsonyi Gyermek. Azt hittem, hogy valami jót akarsz és íme csupán az kell teljes egészében, ami gonoszság és romlás bennem. Legyen hát a Tied, ami az enyém, és az enyém, ami a Tied!” Így leszek szabad a bűntől és bizonyos az örök életben.” Egy ember, kinek gyenge hitét Jézus valóban megerősítette. Elsegítette a karácsonyi esemény értelmének kellős közepébe. Kérhetünk, kaphatunk-e 1965 karácsonyán nagyobbat, minthogy Jézus így megerősítse gyenge hitünket?! Weltler Rezső Népi faragású karácsonyi kereszt
