Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-10-25 / 43. szám

A Szentlélek erejével Efezus 4, 29—32L Az efezusi gyülekezet tagjai Pál apostollal együtt az örök háza felé tartottak. Láthatatlan útitársuk a Szentlélek Isten hívta és vonzotta őket. Ütjukon és hitükben az üdvösség felé mindnyájan boldogok voltak és örömmel készültek a Krisztus- sál való találkozás pillanatára. Mégis a gyülekezetben a hit öröme mellett sok bűnös és zavaró dolog volt. Egyes keresztyén hívek időnként gonosz és romboló cselekedetet követtek el. Volt, aki jelentéktelen dolog miatt is már haragra gerjedt, a másik pedig lármázott, mivel úgy vélte, nem értették meg; sőt olyan is akadt, ki ke­resztyén létére káromkodott. A másik pedig úgy érezte, hogy a-rajta esett sérelmet soha nem tudja megbocsátani felebarát­jának, jóllehet egy gyülekezet tagjai voltak. Ezek a hívek rossz indulataikban olyanok, mint a megijesztett és vesztükbe rohanó lovak. Az apostol jól tudta, hogy az ilyen indulattal és cselekedettel élő ember először is önmagát dönti halálos veszélybe és ugyanakkor a vele és mellette élő embert is. Ezért mondja a mai igénkben: Keresztyén ember tartsd féken romboló, gonosz indulataid, amíg nem késő, mert ha ezek erőt vesznek rajtad, bizonyos, hogy elveszíted üdvösségedet. Tudom, a kérdés éppen az, hogy amikor erőtelen vagyok, nfiként győzzek indulataim, bűneim fölött? Pál megadja a feleletet: Szentlélek által. A Szentlélek Isten, aki bennünket üdvösségre vezet erőssé tesz, mint ahogy pünkösd napján erőssé tette a tanítványokat is. Imádságban hívjuk őt segítsé­gül, s ha megtettük, engedjünk neki, életünket bízzuk rá, engedetlenséggel meg ne szomorítsuk őt. Ö fegyelmezni tudja hívő keresztyén életünket, hogy az biztos jó úton haladjon és sídásul szolgáljon felebarátainknak is. Brebovszky Gyula ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1964. október 25-én Deák tér de. 9. (úrv) Hafenscher Károly de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. A Lutheránia zenés áhítata, igét hirdet dr. Kékén András Fasor de. fél 10. Koren Emil de. 11. Koren Emil du. 6. Szirmai Zoltán Dózsa György út de. fél. 10. Szirmai Zoltán Üllői út 44. de. fél il. Karácsony Sándor u. dé. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10. Hegedűs Lajos de. 11. Rédey Pál du. 6. Sze- retetvendégség: Groó Gyula Kőbá­nya de. 10. Szlovák Pál Utász u. de. 9. Veöreös Imre Vajda Péter ur de. fél 12. Veöreös Imre Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly Rákos- fálva de. 8. Detre János Gyarmat U. de. fél 10. Boros Károly Fóti út dje. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8, Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Újpest de. 10. Blázy La- i<j»s Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota ElAV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10 Rákospalota töstemplonj^du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11- Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. lj)' Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3­Bécsikapu tér de. 9. Schreiner I Vilmos de. 11. du. 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. fél 9. Ö- buda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső Budahegyvidék de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Rutt- kay Elemér du. fél 7. Ruttkay Elemér, Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán du. 6 Uzon László Németvölgyi út de. 9 Uzon László Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert Budafok de. l*. Visontai Róbert Nagytétény, de. 8, Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyöá* Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D dr. Vető Lajoft Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VHI., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 80,— Ft Csekkszámla: 20412.—VITI. Árusítja a Magyar Porta 10 000 példányban nyomatott HIREÍ< — SZENTHÁROMSÁG ün­nepe utáni 22. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A va­sárnap oltárt és délutáni alap­igéje: Mt. 18. 21—35; délelőtti alapigéje: Ef. 4, 29—32; Biblia­vasárnap: 2. Tim. 3, 14—17. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 25-én vasárnap reg­gel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Pe­tőfi Rádió. Igét hirdet: Sár­kány Tibor hartai lelkész. — BUDAPESTEN október 22-én tartotta lelkészt munka- közösségi ülését a Fejér-komá­romi egyházmegye. — A LOVÁSZPATONAI evangélikus egyházközség egy­hangúlag meghívott lelkészét Szalay Kálmánt október 25-én délelőtt iktatja be hivatalá­ba Halász Béla esperes. — BUDAPEST-DEÁK TÉR. Október 25-én, vasárnap dél­után 6 órai kezdettel az isten- tisztelet keretében reformációi kantátaestet tart a Lutheránia ének- és zenekar. Vezényel Weltler Jenő karnagy- Belépő­díj nincs. — HÁZASSÁG- Bors Ilona és Horváth Tibor 1964. októ­ber 10-én házasságot kötöttek a ménfőcsanaki ujlemplom- ban. Az esketési szolgálatot Laborczy Zoltán végezte. — FÉLÉVES kislány mellé, — esetleg háztartásban bedolgozás­sal, — lakás nélkül, keresek meg­bízható nőt, Rózsadombra. Cím: Tóthné dr, Sátory, Telefon: 168— 337, — KELENFÖLD. Az újjá­épített farkasréti kápolnát ok­tóber 31-én délután fél 5 óra­kor szenteli fel D. dr. Vető Lajos püspök. (Budapest, XI. Németvölgyi út 138. a Far­kasréti temető főbejáratánál!. — HALÁLOZÁS. Morav- csik Sándor tokaji lelkész hosszas betegség után 57 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése a tokaji templom­ban gyászistentisztelet kereté­ben történt. A szertartást Vi- rágh Gyula esperes végezte. Búcsúbeszédet mondott Tar- jáni Gyula diósgyőri, Pásztor Pál diósgyőrvasgyári lelkész és Bárány István helyi refor­mátus lelkész. Holttestét — végső kívánságának megfele­lően — elhamvasztják, majd szülei sírjában a diósgyőri te­metőben helyezik végső pihe­nőre. „Kezedre bízom lelke- met, Te váltasz meg engemet, óh Uram, hűséges Isten”. — GÖMBÖS MIKLÓS nyu­galmazott bonyhádi gimnáziu­mi tanár október 11-én 77-ik évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetésén dr. Schlitt Gyula hirdette az igét és Tom­ka Gusztáv nyugalmazott val­lástanár, a volt tanártársak, Németh Zoltán lelkész, a tol- nanémedi gyülekezet nevében búcsúzott az elhunyttól. „Is­ten örökéletet adott nekünk” — BUNDÁK, szőrmebélések, kucsmák, átszabások Somogyi szűcsnél Bp. V., Kossuth Lajos u, 1. udvarban. SZOMBATHELY 64.4488/2 Zrínyi Nyomda. Bpest Fv.: Bolgár I. INDEX 25211 EBBEN A VAROSBAN vi­rágzó gyülekezetünk van. Szombathelyi templomunkat 1896. augusztus 25-én szentel­te fel Gyurátz Ferenc püspök. Szombathelyi gyülekezetün­ket 1964. október 11-én láto­gatta meg Dr. Vető Lajos, az Északi Egyházkerület püspö­ke, hogy résztvegyen a gyü­lekezet hálaünnepén. A gyü­lekezet lelkészlákása és temp­loma ugyanis rendkívül nagy károkat szenvedett a . máso­dik világháborúban. A paró- I kiát már előbb rendbehozatta a gyülekezet, a templomot pe­dig ebben az esztendőben újí­totta meg. A hálaadó istentiszteleten Dr. Vető Lajos püspök Mt. Szimonidesz Lajos ny. tábori püspök nyolcvan éves Isten kegyelméből, novem­ber negyedikén lesz Szimoni­desz Lajos nyolcvanéves. Az egyház sajtóján keresztül kö­szöntjük e nagy határkőnél azt, aki nyolcvan évével az egyházban mindig sokak előtt járt, s aki néhányok között az első, akit a jelenkor is igazol. Tevékeny ember volt. Ami­kor, mint fiatal nagybörzsönyi lelkész, az Evangélikus Lap szerkesztését átvette Sztehlo Koméitól, minden héten ál­landóan úton volt Nagybör­zsöny és Budapest között. Fá­radhatatlan energiával küz­dött nagyszerűen szerkesztett lapja népszerűsítése érdeké­ben. Harcias: szellemű cikkei közfeltűnést keltettek ország- és egyházszerte. A három ak­kori egyházi lap között, a sop­roni Evangélikus Élet, a Noszkó István, volt rákoskeresztúri lelkész kitűnően szerkesztette Evangélikus’ Örálló mellett, az ö lapját olvasta legszíveseb­ben az ország fiatal és idősebb lelkészi csoportja- Ortodoxok és liberálisak egyformán lel­kesedtek a lapért, mert ebben az újságban mindig volt vala­mi korszerű, valami új. Szer­zett barátokat és szerzett el­lenségeket is, de minden je­lenségre kiterjedő szerkesztői figyelme, még a harcias kriti­kai megjegyzések ellenére is, elérték azt, hogy az Evangé­likus Lapot minden egyházi ember érde'klődésstel olvasta. Ez a lap előbb mellékletként, majd önállóan is megjelentet­te a könyvújságot, amelynek minden száma tele volt a leg­frissebb könyvújdonságok is­mertetésével. Teológus volt minden fiatal­kori és férfi korában kiadott írásában. Még a húszas évek folyamán a Népszavában meg­jelent cikkeiben is’, valamint az egyház- és vallástörténeti munkáiban, világi jellegű írá­saiban észre lehetett venni, hogy azokat teológus -szemmel írta. A teológia iránti nosztal­giáját magánbeszélgetéseiben is állandóan éreztük akkor, amikor egyházi állásától meg­válni kényszerült. A harmin­cas években történt megnyi­latkozásai azt sejtették isme­rősei és barátai előtt, hogy irodalmi és könyvészeti sikerei ellenére, mégis legjobban az egyház falai között erezné ma­gát. Elsőnek értette meg, hogy milyen fontos egyháza számá­ra is a Rádió által közvetített istentiszteletek bevezetése. Tudós Szimonidesz Lajos e szó legjobb értelme szerint. Korunk ezt kandidátusi rang­gal értékeli. Az, aki közelről ismeri a püspök munkásságá­nak egészét, elcsodálkozik azon a tudományé«, tökéletes apparátussal megszerzett gyűj­tésen, amelynek legnagyobb része ma is birtokában van. A hazai levéltárak és könyvtá­rak anyagainak pontos isme­rője. Az Országos Levéltárban évtizedeken át dolgozott, s a klasszikus nyelvek nagyszerű ismereteinek birtokában, mun­kája eredményes volt. Nincs magyar történelmi kérdés; vagy helytörténeti probléma (különösen alföldi vonatkozá­sokban), amelyet ne ismerne. Forrásfelfedezései után soka­kat indított el helyes kutatási irányokba. Megállapításait, vélemé­nyét és felfedezéseit túl erélyesen vitatta és védelmez­te. Erős kifejezései voltak általában. Ezt a magatartását sokan félreértették és félre­magyarázták. De ő annyira tudott lelkesedni minden mun­kájáért, felfedezéséért és je­lentős eredményeiért, hogy igazéiból nem volt hajlandó egy jottányit sem engedni. Ezt a magatartását csak a teológusok tudják igazán meg­érteni. Kortársai, barátai, pályatár­sai tisztelettel és szeretettel gondolnak a nyugalmazott ka­tonai püspök életére és mun­kásságára. Jubileumi ünnepsé­gének csendjében sokan kö­szöntik és köszöntjük mi is őt, G. L. A Lutheránus Világszolgálatnak új létesítménye A Lutheránus Világszövet­ség világszoligálati osztálya Jeruzsálem mellett, Jordániá­ban szakképzési központot léte­sített. A 3 éves gyakorlati és elméleti tanfolyamokon fia­tal arabokat képeznek Tci autó­szerelőknek, asztalosoknak és fémmunkásoknak. Emlékoszlop az „euthanazia” áldozatainak „Ártatlanok vagyunk-e ab­ban, ami itt egykor történt, vagy pedig ellenünk fordulnak a mi bűneink, az, hogy elmu­lasztottuk megtenni a jót?” — tette fel a kérdést beszédében D. Niemöller egyházéinak an­nak az emlékoszlopnak fel­avatásán, amelyiet a hada- mari (Hessen) pszichiátriai kórház temetőjében annak a több, mint 30 000 embernek emlékezetére emeltek, akiket a nemzeti szocialista uralom, mint „értéktelen életeket” itt eltett láb alól. 22,14. alapján hirdette Isten igéjét. Örülök, hogy a háború ret­tenetes pusztítását eltisztítot- ta ez a gyülekezet — mon­dotta a püspök, örömmel jöt­tem hozzátok! Nekünk min­dig öröm, ha Isten igéjét hir­detjük és hallgatjuk. Mire va­ló a templom, ha nem arra, hogy abban Isten igéjét hir­dessük és hallgassuk, öröm­ünnep ez az ünnepünk azért is, mert nemcsak a szombat- helyi gyülekezet, hanem a szomszédos' gyülekezetek kép­viselői is jelen vannak. Mi az Isten országa? Az Is­ten országa Isten országlása. Az Isten országlása pedig a szeretet ereje. De már itt a földön élni kell a valóságos szeretettel! Reformáció hónapjában va­gyunk, hangozzék felénk a reformátorok által sokszor ki­hangsúlyozott kegyelem sza­va — fejezte be a püspök igehirdetését. AZ ISTENTISZTELET UTÁN díszközgyűlés követ­kezett. A gyülekezet felügye­lője megnyitójában hangsú­lyozta: Istent áldjuk, hogy a 19 évvel ezelőtt háborús se­beket kapott templomunkat újra használatba vehettük. Az ünneplő gyülekezetét számosán köszöntötték. Lehel Ferenc, a gyülekezet lelkésze Szombathely város múltjáról szólt. Elmondotta, hogy Szombathely városa — Savária — a borostyánkői ha­dak útján épült. A rómaiak számára fontos volt ez az út. Ezen az úton járt Nagy Kons­tantin császár is. Nagy Konstantin a kereszt jegyében győzni akart. Ez a látás téves, mert a kereszt je­gyében csak szolgálni lehet. Majd így folytatta: Az ajtó bejárata felett két dombormű van. E domborművek a kará­csonyt jelképezik. A háború pusztításai alkalmával ezek is megsérültek, de a karácsony tanítása örök. „A földön bé­kesség, az emberekhez jóaka­rat”. Hangoztatta, hogy vala­mikor a templom elszomorító képet mutatott. Most szép ál­lomáshoz érkeztünk. Ez azon­ban nem végállomás. Tovább nézünk, mert a világ számá­ra csak egy út van: egymás megértésének útja. BEFEJEZÉSÜL dr. Vető Lajos püspök, az Ézaki Egy­házkerület és az Egyetemes Egyház üdvözletét tolmácsolta és utalt a templomépítő lel­kész, Kiss János szavaira: „Ha e templomban nem a szerete- tet prédikálnánk, megtagad­nánk minden szép álmunkat!” Welter Jenő, a Deák téri Gyülekezet karnagya orgona- számokkal, a Lutheránia két tagja énekszámokkal szolgált a gyülekezet ünnepén. Fülöp Dezső HÉTRŐL—HÉTRE Bocsáss meg Urunk! Zsoltár 130, 4. A Miatyánk kérései közül mindig megdöbbent az ötödik kérés: „És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is meg­bocsátunk az ellenünk vétkezőknek". Az Űrtől tanult imád­ságnak ez a kérése az, amely összeköti a könyörgőt a feleba­ráttal. Ahhoz fordul a kegyes ember, aki egyedül képes a bű­nök bocsánatára. De ugyanakkor kész a bocsánatot nyert em­ber felebarátjának megbocsátani. Hiszen átélte, megtapasz­talta, ajándékul kapta a bűnbocsánatot. Isten Jézus Krisztusért eltörölte bűneit és szeretetével lehajolt az összeroskadt ember­hez, felemeli és adja néki az „isteni” természetet, amely kész embertársainak megbocsátani és megnyitja ajkát, hogy fele­barátjától is tudjon bocsánatot kérni. A csodálatos halfogás történetében Simon Péter ezt mondja Jézusnak: „Menj el tőlem, Uram, mert én bűnös em­ber vagyok” (Lk 5, 8). A 130. Zsoltár írója tele van bűnbánat­tal. Tudja, hogy ő bűnös ember. Es éppen ezért fakad aj­kán így az imádság. Isten bűnbocsátó kegyelmét csak az ta­pasztalja meg, aki bűnbánat terhét hordozva bűnvallást tesz. Nem emberek előtt, hanem Isten előtt. Mert egyedül Tőle vár­hat segítséget és bocsánatot. És aki Jézus Krisztuson keresztül ismeri a mennyei Atyát, az tudja, hogy ö nem „bűnöket szá- montartó” Űr, hanem szerető Atya, aki megbocsát, felemel és kegyelmez. Isten a bűnös embernek bocsát meg. Nem 6 adja a bűnt, de megbocsát a bűnben élőnek. A velünk született és reánk rakódott terhet leveszi váltunkról és új életet enged kezdeni. A régi ige ma is érvényes: újonnan, azaz felülről kell születnünk. Ennek az újonnan születésnek az első hangja, amely a bűnös ember felé hangzik, így szól: megbocsátottam. Isten szeretetéből megbocsát a bűnös embernek, de el­várja, hogy a bocsánatból élő ember is megbocsásson embertársainak. Aki a mélységből felfelé tekint és szabadu­lás után kiált, annak tudnia kell, hogy a bűn terhétől való megszabadulás új indulattal tölti meg az emberi szívet. És ez az indulat tud megbocsátani. Nem könnyű elfelejteni dolgo­kat, és nem tudni tegnapi megbántásokról. Nem könnyű meg­tenni az első lépést a haragos felé és megnyitni az ajkat, hogy kibuggyanjon belőle a kérés: bocsáss meg. De gondoljunk arra, hogy Isten hány lépést tett meg már felénk, és milyen sokszor megbocsátott nekünk. Karner Ágoston iiiiiiiiiimmiiifiiiiiiniiiimiiiiiiiimiiniiiiiiHmmniiHiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiHHin NAPRÖL-NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 61,4; ZSIDÓK 10,23. — „Sok keresztyén élet olyan, mint egy rövid szundikálás a templom- pád ban. Szól az ige, ők ott vannak, de nem hallják, mert al­szanak. Csak akkor ébrednek fel, amikor az ámen elhangzik. Akkor már késő, a kegyelmi idő, a lehetőség elmúlt” (Luther). Filippi 1,3—11: Zsoltárok 133. HÉTFŐ: ÉZSAIÁS 55,6; ZSIDÖK 12,25. — Az Isten nem található meg mindig, csak a kegyelmi időben. Keressétek addig, míg megtalálható. „Vigyázzatok, hogy vissza ne utasít­sátok Öt, amikor szól!” Máté 7,1—5; V. Mózes 1,34—46; (Zsidók 4,1-2.) KEDD: ZSOLTÁROK 37,5; II. TIMÖTEUS 3,11. — En­gedetlenség Isten szavának = bűn. Jézus engedelmessége = élet. „Hagyjad az Ürra a te utadat és bízzál benne.” Ez az Isten akarata. Engedelmeskedj a felszólításnak, Őáltala éle­ted van. Lukács 17,1—4; V. Mózes 4,1—24; (Zsidók 12,28—29.) SZERDA: ÉZSAIÁS 53,5; ZSIDÓK 10,10 — Jézus Krisz­tus áldozatában megajándékozott az Isten az élettel, sőt ál­tala mindenkorra megszenteltettünk. Máté 6,9—15; V. Mózes 4,25—40; (Máté 6,24.) CSÜTÖRTÖK: BÍRÁK 5,31; MÁTÉ 13,43. — „Akik téged szeretnek, tündököljenek, mint a kelő nap az ő erejében.” A keresztyénség nem elmélet, hanem életfolytatás, cselekedet. I. János 3,18—22; V. Mózes 5,1—19; (I. János 5,2—3.) PÉNTEK: ÉZSAIÁS 41,9; JÁNOS 21,15. — A keresztyén szolgálatban sohasem a magunk elhatározása, hanem a küldő Jézus szava a döntő: „legeltesd az én bárányaimat”. I. Ko- rintus 5,9—13; V. Mózes 5,20—30; (Zsidók 12; 22—24.) SZOMBAT: ZSOLTÁROK 104,4; KOLOSSÉ 1,18. — A reformáció korában a reformáció ténye a haladást jelentette az emberek életében. A reformáció népe a Főre nézve ma sem tehet mást, mint a haladást szolgálni. így válhatunk javára a világnak, s így teljesítjük feladatunkat, rendeltetésünket. Jelenések 14,6—7; Zsoltárok 46. Káposzta Lajos Liturgiánkból ISTENTISZTELETI REN­DÜNK, más szóval, liturgiánk egyik lényeges része a szószé­ken minden alkalommal el­hangzó apostoli köszöntés: Ke­gyelem nekünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ür Jézus Krisztustól. Pál apos­tol majdnem minden levele elején elmondja ezt a köszön­tést. És igaza volt Pál apos­tolnak, amikor olyan sokszor hivatkozott Isten kegyelmére. Nekünk is igazunk van, hogy amikor Isten dolgaival kez­dünk foglalkozni, elöljáróul ezt az igét hangoztatjuk. Csak­hogy ez a köszöntés — érzé­sünk szerint — kopottá, üres­sé és elcsépeltté lett. Valahogy úgy vagyunk, hogy a temp­lomban erre a szószéki beve­zető pár mondatra nem is fi­gyelünk. Azt hiszem, ha egy­szer szántszándékkal elhagy­nánk igehirdetésünk előtt, a hivek nem is vennék észre. Pedig ez a köszöntés is ige és megérdemli, hogy figyel- jürík ró és most pár mondat­tal foglalkozzunk vele. KEZDJÜK AZZAL. HOGY AMIKOR ISTEN TALÁLKO­ZIK az emberrel, ennek a ta­lálkozásnak tartalma a kegye­lem. Ez a szó jelzi teológiánk mélységes tartalmát is. Jus­son eszünkbe, hogy Pál apos­tol, Augustinus, Luther, Kál­vin mennyit foglalkozta’.: az­zal a gondolattal, hogy mit is jelent a kegyelem? Csak egyet: Ha Pál apostol, rögtön a ke­resztyénség első idején nem áll szilárdan a kegyelem tala­ján, úgy a keresztyének egy tekintélyes része kisiklott vol­na a törvény és a törvényker zés szektás vonalára. Pál nem véletlenül kezdte majdnem minden levelét ezzel a kö­szöntéssel. Ezért, amikor halljuk a templomban ezt a köszöntést, •emlékezzünk mindig arra, hogy Isten kegyelméből va­gyunk és élünk. Ugyanis hi­tünk szerint a kegyelem min­dig azt jelenti, hogy Isten nem a bűnök sötét szemüvegén át nézi az embert, hanem irga­lommal, tehát kegyelemmel te­kint az emberre! Ezért merta Pál mondani, amin sokan a rabbinuskodó keresztyének kö­zül megbotránkoztak: ahol megsokasodik a bűn, ott meg­sokasodik a kegyelem is. EZ A KÖSZÖNTÉS MÉG ARRA IS MEGTANÍT, hogy a mi életünkben is döntő sze­repe van a szeretetnek. Az a keresztyén, akinek a szívében a ke~velemböl kapott szeretet van, nem üti aeyon a máskép­pen gondolkozót, hanem nyi­tott szívvel közelít hozzá, hi­szen maga is kegyelemből él. Hogy is kell élni és visel­kedni, arra döntő bizonyíték a Jézus Krisztus, aki még a pa­rázna nőt sem űzte el magá­tól, hanem arra intette, hogy többé ne vétkezzél. Félre hát a nagyképű szavakkal, banális megállapításokkal, próbáljunk emberileg találkozni egymás­sal. Ha tehát halljuk a temp­lomban ezt a szép köszöntést, ne engedjük el a fül’ink mel­lett, hanem hálával és öröm­mel gondoljunk Istenre, aki kegyelmes! F. D. I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom