Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-05-10 / 19. szám

és i&afyá£a£

Csel. 6, 1—7.

Minden hivő ember hálás hittel emlékezik meg Istennek arról a nagy ajándékáról, hogy az élete minden nap szóvá szépülő szeretet. Ez a vallomás arról beszél, hogy a hivő ember tudja és örökké érzi, hogy Isten szeretete nem valami távoli tűz, nem valami szívbe zárt melegség, hanem az emberrel törődő, az emberhez közel érkező megszólító szó. Isten úgy szereti az embert, hogy az Igében mindennap megszólítja ismerős, érthető és világos, kedves és jóságos otthoni szóval.

Ä hivő ember azt is nagyon jól tudja, hogy Isten szóvá szépülő szeretete azért szólítja meg őt Jézus Krisztus szavaival az elhangzó igehirdetés beszédével, a Szentírásbari szeme elé táruló üzenettel, mert törődik vele, mert jót akar neki, mert vezetni akarja világos úton, nyugodt és boldog szívvel.

Ezért' olvassa, hallgatja hittel a hivő ember Isten szóvá szépülő szeretetét. Mint ahogy boldogan hallgatjuk ezen a földön azt a szóvá szépülő szeretet is, amelyik emberi szívekből érkezik hozzánk. Hiszen Isten így adta nekünk mutatóba az édesanyai szót, amelyik utolsó földi óránkig hűségesen elkísér. Velünk van és mindig megszólal, amikor szükség van erre a szeretetre. A bölcsődaltól a halálunk hattyúdaláig egy életen át így hangzik felénk az aggódó szív szava:

— fiam, szeretlek Téged! Hűséges hitvestársak szava így szól utánunk valahányszor kilépünk a küszöbön: — vigyázz magadra! Milyen jó, emberek, barátok és munkatársak ajkáról hallani ezt a szóvá szépülő szeretetet az életünk döntő pillanataiban, mint a közösség és a segítő szeretet testvéri szavát.

Milyen gyönyörű ez a szó Jézus ajkán, amikor így hangzik felénk: — Én veletek vagyok a világ végezetéig... mert örökkévaló szeretettel szeretlek téged...

Csöndes estéken, ünnepi órákon kezünk kinyitja a Bibliát, vagy a szivünk felnéz egy igehirdető szavára, mert hallani altarja Isten szóvá szépülő szeretetét.

A reánk következő vasárnapon erről a szóvá szépülő szere tétről szólnak majd a prédikációk az evangélikus templomokban. És ennek a gyönyörű törvénynek a folytatásáról, Arról, hogy Isten Lelke megteheti, hogy bennünk folytatódjék az Ő akarata, szava és szeretete, hogy bennünk szeretetté szépüljön a szó. A szó, amit Tőle hallottunk, az Ige, amit nekünk ajándékozott és reánk bízott.

Ebben a vasárnapi igében kétszer is előfordul ez a gö- Pög szó: diakónia, amelyik magyarul szolgálatot jelent. Nyíl- | Vánvaló, hogy Isten szeretete azért szépült szóvá, hogy szava szeretetté szépüljön bennünk. Isten azért szólít meg minket, hogy a mi életünk, a mi munkánk és példánk, a mi szeretetünk szívvel szolgálja mindazokat, akiknek szükségük van a szeretetre. Isten nem szavakat, hanem tetteket vár tőlünk. Serény, sietős, sürgős mozdulatokat, amelyekkel mi tehetjük szebbé, jobbá az emberiség és benne az emberek életét, békéjét és boldogságát.

Jaj, ha elvész, vagy elnémul bennünk Isten szeretetének S szava. Jaj, ha az Igéből, ha a szóból nem lesz szolgálat íaj, ha hiába hallottuk hivatásunk szeretetnek szánt szavát.

Szó van a vasárnapi igében a növekedésről is. Nem egyezer elmondtuk már küldetésünk nagy célját, értelmét: — A hivő embernek azért kell mindennap minél jobban odahallgatnia Isten igéjére, Isten szavára, hogy minél jobban odahajolhasson ahhoz az emberhez, akihez szolgáló testvérnek küldetett. Hogy szeretetté szépüljön a szó!

Végül csak annyit, hogy az a kézrátétel, amiről a vasárnapi ige szól, azt jelentette, hogy valakit Isten nevében megérintettek, megáldottak és ettől az érintéstől átvette szivébe Istentől a szolgálat erejét.

Ez a reánk következő vasárnap Pünkösd előtti vasárnap. Engedjük megérinteni, megáldani magunkat Isten Szent- leikétől, hogy a mi életünkben is valósággá váljék ez a gyönyörű törvény: — a hivő ember élete akkor jó és igaz, akkor értelmes és szép, ha benne: szóvá szépül a szeretet és szolgáló életében mindennap, minden lépésen és minden órában szeretetté szépül a szó.

Friedrich Lajos

HÍREK

— Hiisvit ünnepe utáni 6. vasárnapon az oltárierítő szí- • ne: fehér. A vasárnap oltári és délutáni alapigéje: .In 15, 26—16,4; délelőtti alapigéje: Csel 6, 1—7.

— EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 10-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petöfi-rádiá. Igét hirdet: Benczúr László püspöki titkár.

— A Nógrádi egyházmegye lelkészi munkaközössége április 23-án ülésezett Balassagyarmaton. Közös igehírdetési előkészület után, amelyet Szabó József és Polónyi Zoltán vezetett, a lelkészek úrvacsorához járultak. Az úrvacsorát Breyer Oszkár szolgáltatta ki. Ezután Gartai István esperes elnöki előterjesztései követ keztek, majd Révész László adott békemozgalmi beszámolót, Szabó István: A család lelkipásztori szemmel címen tartott előadást, korreferátor volt Csővári Dezső.

A Borsod-hevesi egyházmegye lelkészi munkaközössége április 21-én ülésezett Miskolcon. Pásztor Pál bevezető áhítata után Pintér Károly tartotta meg előadásának befejező részét: Az egyház útja Latin—Amerikában. Vorn Vilmos ugyancsak befejezte előadását: Élet és béke — a II. Keresztyén Béke-Világgyűlés témája kapcsán. A budapesti teológiai konferenciáról Vi- rágh Gyula esperes számolt be.

— A HAJDÚ-SZABOLCSI

EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége május 12-én tartja legközelebbi munkaülését Nyíregyházán. Reggel 8 órakor gyülekezeti istentiszteleten vesznek részt és úrvacsorához járulnak a lelkészek, a szolgálatot Lábossá László végzi. Ezután közösen készülnek a vasárnapi igehirdetésre, Bárdosy Tibor vezetésével. Kovács Etelka beszámol a II. Vatikáni Zsinat eddigi munkájáról, Nagy Ilona Kol. 1,9—21. alapján előadást tart: „A krisztológia univerzális távlata és a keresztyén felelősség a világért” cimen. Az esperes időszerű kérdésekről tájékoztat. Az együttlétet Benkóczy Dániel záróáhítata fejezi be.

— BUDAVÁR. A budavári evangélikus templomban május 10-én délután 6 órakor Bach-orgonáest lesz. Orgonái: Peskó György orgonaművész. Igét hirdet: Várady Lajos esperes.

— SZÜLETÉS. Blázy Lajos és Stráner Anikó lelkészházaspárnak április 23-án második gyermekük született. Neve: András Péter.

— BUNDÁK — átszabások, irha bunda tisztítás, festés Somogyi szűcsnél, Budapest, V. Kossuth Lajos u. 1. udvarban.

— NYUGDÍJAS ápolónő lakásért egyedülálló idős egyén gondozását vállalná. Cím a kiadóban.

— HAKMÖNIUMOK speciális javítása garanciával. Adás-vétel. Pokomy Pál, Bp. TV. Újpest, Komját u. 120. Telefon: 493—017.

niiiiiiimmiaiiiiiiiiiiiiiiiNM!iiiiiii!i)iffliiiiiiiiiiiraiiiiiiiiiimriii!iiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiii:iiiiiiM!ii(iiii:i!tiiiiiiiiiiiMs

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1964. május lo-én |

Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11. (úrv) Hafenscher Károly du. 5. Hafenscher Károly du. 6. Szeretetvendégség: dr. Kékén András Fasor de. fél 10. Hegedűs Lajos fszupl.) de. 11. Hegedűs Lajos (szupl.) Dózsa Gy. út de. fél 10 (úrv) Harmati B. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57fb. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. Rédey Pál du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Koren Emil du. 5. Szeretetvendégség: Koren Emil Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly du. 4. Szeretetvendégség Rákosfalva de.

8. Detre János Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Fóti út de. 11. Gádor András Váci út de. 8- Gádor András Frangepán u. de. fél

9. Káposzta.-Lajos Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Pesterzsébet de.

10. Sorokár újtelep de. fél 9. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél

11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Schreiner Vilmos

du. 6. Orgona est (Várady Lajos) Torockó tér de. fél 9. Muncz Frigyes. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső du. 6. Szeretetvendégség: Rédey Pál XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér de. 11. Ruttkay Elemér du. fél 7. Ruttkay Elemér Pesthi- degkut de. fél 11. Csengődy László Diana út de. fél 9. Csengődy László Kelenföld de. 9. (úrv) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zoltán du. 6. Uzon László Németvölgyi út de. 9. Uzon László Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egynáz Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VTI1., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074

Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vili. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott

64.2023/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre igazgató INDEX 25211

HÉTRŐL—HÉTRE

Kegyelem lelke

Zakariás 12, 10.

Heti igénk Zakariás könyvéből való. Akkor értjük meg jól, ha tudjuk a következőket:

Zakariás próféta gyermekkorát Babilóniában'élte, tehát perzsa-babiloni hatásoknak kitett ember volt. Ez a magyarázata, hogy könyvében sok olyan látomásról olvasunk, amelyek részint Babilóniára, Perzsiára vonatkoznak, részint pedig Izraelre.

E látomásokkal a próféta a halálos félelem és dermedtség állapotából akarta a népet felrázni. Azt akarta elérni, hogy az évtizedeken át romokban hagyott szent helyet lássa meg a nép és fogjon hozzá az építéshez.

A soviniszta felfogás helyett újat tanít. Azt tanítja, hogy a felépülő új Jeruzsálemnek a pogányokat is be kell fogadnia.

Heti igénk is a jeruzsálemi nép hitét és lelkesedését éb- resztgeti. Már a 3. részben utal a Csemete (Messiás) eljövetelére: „Halld meg Józsua, te főpap, te. és barátaid, akik előtted ülnek, mert jelképes férfiak ezek: Imé, bizony előhozom az én szolgámat, Csemetét.”

Igénk utal a Messiásra, aki Dávid házára és Jeruzsálem lakosaira a kegyelemnek és könyörületességnek lelkét önti ki, mégpedig úgy, hogy általszegezik.

Még jobban megértjük igénket, ha az Űjtestamentum felöl. közelítünk hozzá. Így értjük meg, hogy igénk sejtelmes utalás arra a Jézus Krisztusra, aki a földről való eltávozás előtt a Szentleiket ígéri azoknak, akik hisznek benne.

Pünkösd felé tartunk, amikor boldogan és alázatosan ünnepeljük a kegyelem és könyörületesség lelkének kiáradását. Fülöp Dezső

iii:i!i!t!i'iii!iim;miimiii!i'irt:i>iiitriif i!iii>i:uiiiiiHiiiitiiiiiiiiimiiiiiii!ilimiii:i!i:iii!iiiiiiiíi!iiiiiiiri;iiiii:iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiri^tk.

NAPRÖL-NAPRA

VASÁRNAP: ZAKARIÁS 7,10, EFEZUS 4,32. „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk.. .* Isten nem csak szavakkal bocsát meg, hanem kegyelmével könyörül rajtunk. így a mi életünkben is a megbocsátás ne csak szép szavakból álljon. I. Péter 4,8—11, Zsoltárok 42.

HÉTFŐ: DANIEL 10,19, JELENÉSEK 1,17—18. Krisztus elébe borulni csak az tud igazán, aki önmagát belsőleg teljesen megüresítette, s bevallja bűnösségét és erőtlenségét a jóra. így válik a mi erőtlenségünk Krisztus által érövéi János 14,15—21, I. Korintus 1,26—31.

KEDD: EZÉHJEL 37,14, II. PÉTER 1,19. Jézus Krisztus nem adott minden mai helyzetünkre utasítást. Evangéliuma viszont örök. Szükséges tehát, hogy az örök evangéliumot a mai kérdéseink között hirdessük. János 15.17—21. I. Korintus 2,1—5.

SZERDA; ÉZSAIÁS 26,19, II. KORINTUS 4,14. Isten

teremtő kegyelme adott életet nekünk. A bűn betörése tette úrrá a halált rajtunk. Isten azonban meg akar menteni bennünket az élet számára. I. Korintus 2,12—16, I. Korintus 2

,6—10.

CSÜTÖRTÖK; JEREMIAS 2,13, JANOS 5,40. Bűnös életünkkel nemcsak elhagytuk Istent, hanem aktívan szembeszegültünk Vele. Isten azonban kegyelmes Atya, még ebben a helyzetünkben is hív és vár haza bennünket, tékozló fiúkat. János 7,37—39, I. Korintus 2,11—16.

PÉNTEK: JEREMIÁS SIRALMA 3,58, TITUS 2,14. Bűnös szembeszegülésünk ellenére Isten ki akar menteni bennünket a halál béklyójából. Ezért áldozta fel fiát, hogy senki el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Zsidók 11,32,40. I. Korintus 3,1—10.

SZOMBAT: ZSOLTÁROK 28,9, JÁNOS 10,28. Isten kö- nyörületessége kiragadja azt a halálból, aki segítségül hívja az ő szent nevét. Aki hisz Őbenne, azt el nem hagyja, s Isten megtartó kegyelménél nincs nagyobb erő, sem élet, sem halál, sem semmi más! Ézsaiás 41,17—20, I. Korintus 3,11—17;

Ruttkay Levente

LUTHER SZEMÉLYÉRŐL ÉS MÜVÉRŐL könyvtárra menő kötetek vallanak, de gyermekeinek életéről és sorsáról egyáltalán nem, vagy csak mellékesen emlékeznek meg még az egyháztörténeti könyvek is. A történészek azt állítják, hogy Luther gyermekeinek szürke és mindennapos sorsa nem kívánkozik a történelem lapjaira. Kétségtelen, hogy a Luther-gyermekekben nem izzott fel az apa zsenije, ahogy például — hogy csak magyar történelmi példáknál maradjak — a Hunyadiakban, vagy a két Bolyaiban. Életskálájuk nem mutatja az apa életlázát, óriási szellemi erejét és szenvedélyét, de mégis, úgy gpndolom, közérdeklődésre tarthat számot: hogyan alakult az első evangélikus papi család gyermekeinek élete.

„A menyasszonyom, akivel most kívánom ünnepelni házasságomat” — így mutatta be Bóra Katalint Luther Márton a negyvenentúli legényember nehézkességével és komolyságával. A bemutatás időpontja 1525 június tizenharmadika, szerdán délután 5 óra. Színhely: a wittenbergi Fekete kolostor.

A kolostor csendjét most nem zsolozmázó apácák suttogó zsongása töri meg — ők már szerteszéledtek — hanem néhány jó barát és közvetlen munkatárs meghitt beszélgetése. A meghívott jó barátok karéjában ott látjuk Justus Jánost, a Mindszentek vártemplomának lelkészét, Bu- genhagen Jánost, a városi templom papját, Apel Jánost b. városi ügyészt és a reformáció festőit, a Granach testvérpárt.

Az esketési szertartást Bu- genhagen János végezte az alkalomhoz illő komolysággal és megrendültséggel. A szertartást estebéd követte, amelyen a fentemlítettek vettek részt és hangulatukat a városi tanács tiszteletből adományozott bíborvörös burgundi bora élénkítette.

BÓRA KATALIN, AZ ÜJ ASSZONY, — most már Luther felesége — elszegényedett meisseni nemesi családból származott. Cisztercita apáca volt Nimtzsch-ben. A kolostor nemes származású, elszegényedett leányok számára volt fenntartva — mint Bóra Katalin is — és számukra gondtalan, zavartalan életet biztosított. Luther egész Németországban terjedő iratai elértek az ódon szász kolostorok dohos falai közé is, felgyújtották az apácák szívét és legtöbbjüket meggyőzték és életformájuk megváltoztatására, a kolostor elhagyására kényszerítették.

Luther házasélete nagyon szegényes keretek között indult. „Hozománynélküli apácát vettem feleségül” — szokta volt mondani tréfásan. 1532- ben 200 gulden volt a fizetése, amelyet természetbeni járandóságok — búza, tűzifa, bor stb. — egészített ki. Wittenberg városa alkalmi adományokkal támogatta a reformátort, hogy így segítse őt a messziről jött és a reformációval kapcsolatban gyakran látogató és tanácsot kérő emberek fogadásában. Ezenkívül a váA Luther gyermekek sorsa

lasztófejedelem is támogatta alkalmasint.

házasságkötésekor

LUTHER 42 ESZTENDŐS,

Kata asszony tizenhat évvel fiatalabb. Házasságukból hat gyermek született.

A nagyapa nevét hordozó János, az első gyermek, 1526. június 27-én született és még ugyanazon a napon a kereszt- ség szentségében részesült. A városi templom papja, Roerer György végezte a szertartást. János születése és hat hónap múlva első fogainak jelentkezése valóságos „nemzeti ünnep” volt. 13 éves korára a bakkalaureusi fokozatot éri el, majd Torgauba kerül a latin iskolába, ahol nyelvészetet és muzsikát tanul. Később pedig a porosz herceg támogatásával a königsbergi egyetemen jogot tanul, amit atyja halála után fejez be. Inkább atyja iránti tiszteletből, mint kiemelkedő képességei folytán, a weimári kancellárián jogtanácsosként alkalmazzák. Utód nélkül hal meg.

ERZSÉBET, A MÁSODIK JÖVEVÉNY 1527 ádventjén örvendezteti meg a családot Luther Isten legszebb karácsonyi ajándékának tartotta. A szó igazi és mélyebb értelmében jövevény volt, mert nemsokára egy keresztet szúrtak le a wittenbergi temető egyik sir- halmára e felirattal; Luther Erzsébet, élt 9 hónapot. Halálakor a porig sújtott apa ezt írja barátjának: „... a bánat beteggé tette a szívemet, szinte asz- szonyos fájdalom lep meg. Sohasem gondoltam volna, hogy az apai szív ennyire érzékeny- nyé válhat elvesztett gyermeke miatt. Kérlek, imádkozzál érettem.”

A HARMADIK GYERMEK

az életes májusban születik, és mégis magában hordozza a hamar halál közeli tragikumát. Magdaléna — apja különlegesen kedvelt gyermeke — 1529- ben született és tizenhárom évesen, 1542-ben hal meg. Magdaléna halálakor Luther feleségét gyengéden karjaiban tartva ezt mondja: „Kedves Katám, arra gondolj, hogy boldog útra és jó helyre ment A gyermekek számára minden olyan egyszerű. Ök gyötrelem, halálfélelem és testi fájdalom nélkül halnak meg, mintha álomba merülnének.”

A NEGYEDIK GYERMEK, MÁRTON, 1531. november 9-én született, egy nappal a 48 éves apa születésnapja előtt Sorsában és életindulásábar egy kicsit az apja sorsa viliód zik. Közismert tény, hogy Luthert az atyai akarat a jog pályára parancsolta, de Ister keze úgy szőtte az események szálait, hogy végül is a pap: hivatás felé fordult. Ezek f mozzanatok döbbenetesen is métlődtek az ifjabb Mártonnál Luther egyszer erőteljesen fe jezte ki azt a szándékát, hog: Márton fia jogot tanuljon. He lyette azonban a papi hivatás felé fordul és teológiát tanul,

bár korai, 24 éves korban bekövetkezett halála megakadályozza abban, hogy szószékre lépjen és a papi hivatását gyakorolja. Drámaíró csapongó képzeletének és a pszichológusok analizáló hajlamának való téma felderíteni, hogy milyen reminiszcenciák játszottak vissza, amikor Luther hasonló nevű fiát jogásznak szánta.

AZ ÖTÖDIK GYERMEK Luther szeretve tisztelt apostolának nevét viselte: Pál 1533 január 29-én született. Jó képességű orvos lett, János Frigyes herceg gótai udvarában, majd a szász választófejedelemnél szolgált. 1593-ban halt meg Pálnak hat gyermeke volt Fián, János Ernőn keresztü’ folytatódott az egyenes ág 1759-ig, amikor is fiágon Drezdában kihal a Luther család és csak női, illetve mellékágon folytatódik tovább.

MARGIT VOLT LUTHER HATODIK és egyben utolsó gyermeke. 1534-ben született. Sgy előkelő porosz família Wittenbérgben tanuló fiához, Kunsheim Györgyhöz ment férjhez. Boldog és harmonikus családi életet éltek. Ennek csak a Luther-gyermekeket jellemző korai halál — harminchat évesen halt meg — vetett véget. •

Négy évszázadon keresztül Luther leszármazottainak a száma meghaladta az 1400 személyt, közülük 900-an még mindig élnek.

A reformációnak vannak nagy dátumai. Ilyen 1517. október 31: a tételek kiszögezése. 1520: Luther, elégeti, a kiközösítő pápai bullát és e tettével

elszakad a római egyháztól. 1521; Luthert Wormsba idézik, hogy a fiatal császár és a birodalmi gyűlés előtt feleljen tetteiért; és megteszi világraszóló bizonyságtételét. De fontos dátum 1525. június 23. is. Látszólag „közönséges szürke idődarab az egymást váltó hétköznapok sorában. Mégis olyasmi született e napon, amit eddig nem látott a világ: evangélikus papi család. Luther gyakorlatilag saját életpéldájával e napon szüntette meg a sok erkölcsi eltévelyedésre okot adó papnőtlenséget. A? eddig hideg-rideg, élettől el vonatkoztatott parókiák mosi megtelnek gyermekkacagással és sírással, a családi élet örömével és bánatával, egyszóval élettel. Bizonyítva, hogy a gyülekezet első emberének és családjának nem a? a feladata, hogy az emberek felett és mellett éljen, hanem az emberek között és részt vegyen az emberek örömében, bánatában és szolgálatában, amint ezt sok évszázadon keresztül az evangélikus papi családok teszik is, és tükrözzék az Isten világosságát és dicsőségét. A modern és korszerű formáját kereső katolicizmus közvéleményében ott fortyog és sistereg a papnőtlenség megszüntetésének kérdése. Két-három évvel ezelőtt sok jel mutatott arra, a probléma ál- ' tál vetett hullámok elérik a TI. vatikáni zsinatot és sémává formálódva napirendre kerül. Nem így lett, pedig ez is hozzátartozna a korszerű és modern katolicizmus képéhez.

Matuz László

V