Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-06-14 / 24. szám

ftp. BERM. BP. 7» "

A békéért végzett munkát megáldja az Isten

Ünnepi érzések között emlékeztünk meg lapunk legutóbbi számában Dr. J. L. Hromádka prágai teológiai dékánról 75. születésnapja alkalmából.

Egyházunk nevében D. dr. Vető Lajos püspök az egyetemes közgyűlés lelkész-elnöke táviratban kereste fel Hromádka dékánt és fejezte ki egyházunk és a maga jókívánságait a nevezetes születésnap alkalmából. A távirat szövegét az alábbiakon közöljük:

„Igen tisztelt Dékán Űr!

Hetvenötödik születésnapod alkalmából a Magyarországi Evangélikus Egyház és a magam nevében szeretettel köszöntelek. Köszöntésemmel szeretnék csatlakozni azokhoz, akik mint keresztyének és nem-keresztyének, teológusok és nemteológusok, keletiek és nyugatiak ezen az ünnepen szeretettel gondolnak Beád, s arra a munkára, amely szinte teljesen összefonódott személyeddel. Gondolok itt teológiai munkásságodra és arra a nagyon értékes szolgálatodra, amelyet a Prágai Keresztyén Békekonferenciával kapcsolatban vegzeL Erős a bizodalmám, hogy azt a nagy munkát, amelyet a békéért végzünk mindannyian, Isten jó és tartós eredme- nyekkel fogja megáldani.

Isten áldja meg életedet és eddigi munkásságodat. Istent térem arra is, hogy adjon további jó egészséget munkád végzéséhez.

Amikor 75. születésnapodon egyházunk és a magam nevében ismételten is szeretettel köszöntelek, vagyok

szeretettel:

D. de. Vető Lajos püspök”

A Prágába utazó magyar küldöttség előkészületei

A II. KERESZTYÉN BÉKE-VILÁGGYÜLÉS — amelyre,

miként ismeretes, Prágában kerül sor június 28. és július 3. között — kiváltképpen való alkalom lesz az egész világról, minden felekezetből érkező küldötteknek a keresztyén egyházak bizonyságtételére az emberiség nagy kérdésében: a béke megóvásának ügyében. •

A Magyaroszági Egyházak ökumenikus Tanácsában résztvevő tagegyházak kezdettől fogva Istentől kapott különös ajándéknak ismerték fel a Keresztyén Békekonferencia mozgalmát. Hazai tanulmányi bizottságokat alakítottak, hogy minél inkább elmélyülhessenek a béke kérdésével sokoldalúan foglalkozó prágai tanulmányi bizottságok tudományos és teológiai munkájában. A magyarországi tanulmányi bizottságok vezetője KÁLDY ZOLTÁN püspök.

DR. BARTHA TIBOR püspök, az ökumenikus Tanács elnöke, a Prágába utazó magyar egyházi delegáció tagjait június 12-re és 13-ra közös előkészülésre, konferenciára hívta egybe Budapestre, a Református Egyetemes Konvent székházába. Tanulmányi csoportjaink valamennyi prágai témához kidolgozták tanulmányi anyagukat. Az elkészült anyag alapján a teljes küldöttség előtt minden egyes témáról a leglényegesebb szempontokat összefoglaló előterjesztés fog elhangzani a konferencián. Az előterjesztések és az azokat követő viták hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar küldöttség minél alaposabban felkészülhessen a II. Keresztyén Béke- Világgyűlésre és aktív résztvevője legyen a világgyűlés munkájának.

Erősödik szomszéd egyházaink között a kapcsolat

Beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy Káldy Zoltán püspök vezetésével egyházun'- küldöttsége május 8—12 között az osztrák evangélikus egyház püspökének, D. Gerhard May- nak meghívására hivatalos látogatást tett az ausztriai evangélikus egyházban. Május 20. kelettel May püspök az ausztriai evangélikus egyház tanácsának nevében az alábbi levelet •küldte Káldy Zoltán püspöknek:

„Igen tisztelt kedves Testvérek!

Szívből köszönjük látogatásiakat. Az elmúlt napok újra nyilvánvalóvá tették és megerősítették a mi szomszédegyházaink között fennálló szoros kapcsolatot. Tudjuk, hogy Jézus Krisztus az az Űr, Aki minden emberi határ és különbözőség felett lelkünk Üdvözítője és egyházaink Ura. „Nincsen senki másban üdvösség!”

Számunkra nagyon értékes volt gondolataink sokoldalú kicserélése. Helyzetetek iránti megértésünk és egyházatok ismerete nagyon jelentős módon mélyült el.

Abban reménykedünk másrészt, hogy Ti is bepillantást nyerhettetek egyházi életünk különböző területeire, kísérle- tinkbe, hogy új utakon építsük egyházunkat, teológiai és katechetikai kiképző munkánkba, egyházi iskoláink tevékenységébe, az irgalmas szeretet intézményeiben folyó munkákba, szórványaink gondozásába.

Kifejezésre juttatjuk azt a reménységünket, hogy a különböző területeken most újra létrehozott kapcsolatok megter- mékenyítőleg fognak hatni, és testvéri őszinteségben szolgálhatunk ezután is egymásnak.

Isten áldjon Benneteket, egyházatokat és munkátokat!

Hittestvéri köszöntéssel.

Az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyháztanács nevében.

May s. k.”

ÉLET ÉS BÉKE

inni Mami i IL mm BMgkoiMa?

í.

„SZÖVETSÉGEM ÉLET ÉS BÉKE” — Malakiás próféta könyvének ezek a szavai állnak a közeljövőben összeülő II. Keresztyén Béke- Világkonferencia tanácskozásainak középpontjában. Azért egy bibliai ige szavai, mert a keresztyének közös gondolkodásának, szavának és cselekvésének végső alapja csak Isten gondolata, szava és cselekvése lehet. De ez a Mala- kiás-ige sem kiszakítva, egymagában áll. Akik Prágában tanácskozni fognak, benne, mintegy az Ö- és Újszövetség határán álló gyűjtőlencsében, öszefoglalva látják Isten gazdag és sokoldalú kinyilatkoztatását az életről és a békéről.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy amikor a keresztyén békemozgalom hívei Prágában második nagy tanácskozásukra gyűlnek össze, nem „időfeletti módon”, nem elvontan tanácskoznak a Szentírás életre és békére vonatkozó üzenetéről. Maga a Szentírás igéje sem „elvont üzenet”: a próféta meghatározott történeti helyzetben, népe sorsára való tekintettel szólta ezt az igét. Egyetlen igazi igehirdetés és kifejtett teológiai igazság sem lehet időtlen, har nem mindig az ember és a kor időszerű kérdéseire adott feleletnek kell lennie. A prágai nagy keresztyén világkonferenciának is azt kell keresnie: mit jelent Istennek élétre és békére irányuló, kinyilatkoztatott akarata 1964-ben, a mi korunkban, az atomháború halálos fenyegetésében élő világban? És milyen erkölcsi felelősséget, feladatokat ró ma a megosztott, feszültségekben élő világ keresztyénéire közös gondolkodásuk, szavuk és cselekvésük területén?

A világ élete és békéje, az ember élete és békéje 1964- ben — Isten igéje világosságában. Erről tanácskozik majd a II. Keresztyén Béke-Világ- konferencia Prágában.

2.

A PRÁGÁI BÉKE-VILÁG- GYÜLÉS Fö TÉMÁJÁNAK

ez a megfogalmazása továbbviszi és elmélyíti a Prágai Keresztyén Békemozgalom egész eddigi munkáját és az első prágai világgyűlés fő témáját is. Az első években és az 1961-es világgyűlésen is a béke kérdése állt a középpontban („Békesség a földön!”). Feltétlenül teológiai továbblépést és elmélyülést jelent azonban annak a felismerése, hogy Isten igéjében a béke a legszorosabban összefügg az élettel. Az élet és a béke azt jelölik meg, hogy Isten mit akar adni szövetségében az embervilágnak.

Isten szövetségkötése Noéval (1 Móz 8,21kk), Ábrahámmal (1 Móz 15,7kk), a választott néppel (2 Móz 19kk), majd Jézus Krisztusban az egész embervilággal (Mt 26,26kk) Isten életőrző és újjáteremtő akaratának történeti kinyilatkoztatásai, látható és hitünkkel megragadható módon.

ISTEN SZÖVETSÉGÉNEK AJÁNDÉKA AZ EMBER VI- LÄG SZÄMÄRA — egyetlen szóban összefoglalva — az élet. Isten az élet Istene és az életet tönkretevő bűn, szenvedés és halál ellensége. Aki a bűn, szenvedés és halál ellen támad, Isten szövetségese. Aki az élet ellen támad, Isten ellenfele. Természetes, hogy a Biblia számára ez az Istentől teremtett és védett élet nem

üres keret, hanem konkrét tartalma van. A Szentírás igéjén alapuló keresztyén hitünk az, hogy az élet igazi teljességét az Istennel való életközösségben érjük el. Itt a földön a keresztyén új életben, a halál után az örökéleíben. Az Isten szövetségében ajándékozott élet hitben való élet: Jézus Krisztusban nyerjük el az emberi életnek bűntől és haláltól való megváltását. Sze- retetben való élet: igazi, cselekvő emberszeretet nélkül nem élet az élet Isten igéje szerint. Reménységben való élet is: az örökélet várása nyitottá tesz a jövő iránt és éberré a földi élet mai feladataiban. Ugyanakkor azonban a Biblia szerint az Istentől teremtett és akart élethez hozzá tartozik az egészség, a mindennapi kenyér és földi javak, az öröm és a boldogság is. Nincs teljes értékű emberi élet ezek nélkül! Mindezek az élet lényeges tartozékai.

ISTEN SZÖVETSÉGÉNEK AJÁNDÉKA, Isten kegyelmes akarata az embervilág számára o béke. Isten a béke Istene (Bir. 6,24; 1 Kor 14,33). Szövetsége a „béke szövetsége” (Ez 24,25; 37,16). A Messiás a „béke fejedelme” (Ézs 2,2kk, 9,5; Ez 34,25kk; Jn 14,27; Zsid 7,2 stb.). Mit jelent a Bibliának ez a középponti szava? Az ember és a világ életének minden irányú rendjét, egészségét, normalitását. Külső és belső jólétet. Az ember és ember között, a társadalmon és a népen belül uralkodó összhangot. A rendezett, békés viszonyt a népek között. Jelenti továbbá az Isten és ember közt Jézus Krisztusban helyreálló békét, a bűn önzése és ellenségeskedése helyén; ezzel együtt a belső, lelki békét. Jelenti végül — s itt éri el a béke bibliai jelentése teljes gazdagságát, mélységét — az „új teremtésnek”, Isten jelenvaló és eljövendő országának, teljes üdvét. Tehát a teljes testi-lelki megújulást és megváltást Isten teremtettségében. Az Ószövetség béke-áldásában, Jézus és az apostolok békeköszöntésében együtt cseng a békének ez a teljes, gazdag bibliai jelentése!

AZ ÉLETNEK ÉS A BÉKÉNEK EZ A TELJES BIBLIAI ÉRTELME azzal jár, hogy az egyházak és a keresztyének mai magatartásában is együtt kell lennie az élet és béke minden irányú védelmének és szolgálatának. Isten kinyilatkoztatott akarata az örök élet, de a földi élet védelme is. A békesség Istennel, de a békesség a földön, az emberek és a néppk között is! Jézus Krisztus úgy hirdette az „élet” és a „béke evangéliumát”. hogy önmagában elhozta közénk Isten országát és az örökéletet. De ugyanakkor betegeket is gyógyított, védte a földi életet is, mentette azt a bűn, a démoni gonosz erők, a betegségek és a halál romboló hatalmaitól.

Isten egyetemes élet- és béke-akarata ezért egyszerre állít minket, keresztyéneket az örökélet és a földi élet, a megváltás békéje és az emberek, népek közötti földi béke szolgálatába. Megőriz attól, hogy megüresítsük, háttérbe szorítsuk az egyház ige- és szentség-szolgálatát Jézus Krisztus evangéliumával. De attól is, hogy háttérbe szorítsuk .vagy „másodrendű feladattá’ tegyük a földi élet és béke szolgálatában végzett minden jó erőfeszítést, aktív fáradozást. Az a keresztyén, aki az embervilág életének

mai veszélyeztetettségében nem követ el minden tőle telhetőt a világ békéjének megőrzéséért és az emberi élet védelméért, nemcsak az emberiesség ellen, hanem elsősorban Isten ellen és Jézus Krisztus tanítványsága ellen vétkezik mérhetetlenül. Ha igazán ismerjük a Szentírás üzenetét az életről és a békéről, nyugodtan kijelenthetjük: nincsen keresztyénibb dolog az élet és a béka védelménél!

X

A HITLERI FASIZMUS ELLENI KÜZDELEM mártírjává lett, prófétai látású Bonhoeffer szól etikája egyik fejezetében a keresztyének számára is kötelező „valöság- érzékről”: erkölcsi felelősségünk színhelye a mai világ, a maga nyilvánvaló, letagadhatatlan tényeivel. A keresztyén erkölcsi magatartás sohasem lehet a tények előtti makacs szemet húnyás vagy a lázadás ellenük. Hanem a tények világában, a történelem ránk eső részében való aktív odaállás a jó, az emberséges, az Isten akarata szerint való mellé, s a dolgok alakítása ebben az irányban. A fentiekre gondolva: az élet és a béke irányában;

Ez a kötelező „keresztyén valóság-érzék” egy pillanatra sem engedheti megfeledkezni a II. Keresztyén Béke-Világ- konferencia résztvevőit arról, — hiszen ez a meglátás hívta életre a Prágai Keresztyén Békemozgalom egész munkáját is —, hogy ma az atomháború távoltartása és a háború nélküli világ felé vezető leszerelés az emberiség „első számú világproblémája”. A világ 1964-ben már maga mögött hagyhatott ezen az úton néhány fontos mérföldkövet (moszkvai atomcsend-egyez- mény, a fegyverkezési kiadások és a háborús célú nukleáris hasadó-anyaggyártás csökkentése s újabban a szovjet—amerikai konzuli egyezmény). De a „háborús megoldás” hívei sem hallgattak még el. A leszerelési értekedet — a szocialista tárgyalófél megegyezési készsége és pozitív javaslatai ellenére — még mindig egy helyben vesztegel. A háborús feszültség tüzei hol itt, hol ott lobbannak fel a világban. Dél-Vietnamban és Aden környékén „hagyományos fegyverekkel’ ugyan, de véres háború folyik. Kuba, Laosz és Ciprus körül a háborús veszély feszültsége sűrűsödik. A nyugati világban újra, meg újra f elhangzanak a „fegyveres megoldás” és az atombomba bevetése híveinek, az atomfegyverkezés ki- terjesztése követelőinek hangjai. Ilyen helzetben a mai keresztyének erkölcsi felelőssége az életért és békéért azt követeli, hogy tudatosítsák a veszély nagyságát, tartsák ébren az emberek lelkiismeretét, támogassák a béke erőit mindenütt a világon, és forduljanak szembe a béke nyílt, vagy rejtett ellenségeivel, a háborús feszültség híveivel. Bizonyos, hogy a közeli világgyűlés jelentős munkát végez majd ebben az irányban.

A PRÁGAI KERESZTYÉN BÉKEMOZGALOM FONTOS FELISMERÉSE, hogy az élet és béke megőrzése mai világunkban nem a fegyveres háború elleni küzdelemnél, hanem sokkal előbb kezdődik. Az élet és béke ellensége az is, amit a II. világháború után felbukkant új szóvs$ „hidegháborúnak” neveznek. Ez ellen is küzdeniük keli azoknak, akik 1964-ben féltik az életet és a békét. Az említett veszély-gócok mellett itt elsősorban a „német-kérdés” szerepel sokat. Mögötte pedig a szocialista világrendszer és a nyugati, kapitalista világ feszültsége a legfőbb probléma. A „német kérdés” — beleértve Berlin „frontváros’1 jellegét — ma Európa legveszélyesebb kérdése. A megöl-: dás útja csak egy lehet: a két német állam viszonyának elkerülhetetlen, békés reride-: zése, egy demokratikus és békeszerető német államban való egyesülésük. Ami pedig a legfőbb probléma: a két nagy világrendszemek csak a tárgyalások és a békés egymás mellett élés útján lehet és szabad vitás kérdéseikben döntést keresniük. A régi és az új — a tőkés és a szocia-: lista világ — küzdelme ezzel nem szűnik meg. De a „hát borús megoldás” végzetes út* járói átkerül a békés gazdat sági verseny és az ideológiai küzdelem síkjára. A világ keresztyénéire ezen a téren is nagy feladatok várnak. Itt sincsenek ugyan külön „keresztyén megoldások”. De 3 világ keresztyénéi nagyon sokat tehetnek ma olyan légkör kialakításáért, amelyben a békés együttélés megszilárdulhat. Ebben a szolgálatban kell majd új utakat-módokat keresnie és megmutatnia a II. Keresztyén Béke-Világgyű- lés tanácskozásainak.

MEG KELL VÉGÜL EMLÍTENÜNK, hogy az élet és béke nagy kérdései között — méltán — ott szerepelnek 1964-ben az emberek tudatában a „gyarmati kérdés", a faji megkülönböztetés és elnyomás, a szegénység, éhség és gazdasági elmaradottság a Világ sok népe körében, a milliókat kínzó betegségek, a kulturális elmaradottság és tudatlanság a világ számos részében. Lehet-e süket és vak a mai keresztyénség ezekben az élet-ellenes, Isten akaratával olyan kiáltó módon ellenkező nyomorúságokban? Nem kell-e sürgetően gondolkodniuk, szólniuk és mindenekelőtt tenniük, tenniük a keresztyéneknek mindenütt a világon ezek ellen az embertelenségek, gyötrel- mes szenvedésk ellen? Hisz- szük, hogy a prágai világ- gyűlés meg fogja találni a módját, hogy világos, súlyos és útmutató szót mondjon, cselekvésre indítson ezekben a kérdésekben is.

A KERESZTYÉN VALÓSÁG-ÉRZÉK MA NYITOTT SZEMMEL látja ezeket a nagy világ-kérdéseket. Józanul látja azokat a reális akadályokat, súlyos nehézségeket is, amelyek ennek a szerétéiből fakadó, békés küzdelemnek az útjában állnak. De mégsem riadhat vissza. Mer a valóságos világ tényei ér gyötrő problémái mellett reálisan számolhat a feltámadod Krisztus hatalmával is, aki tői erőt kapunk a szerete' nagy küzdelmére a világ életéért és békéjéért. A hitnek és a mai emberért felelő: ; szeretetnek ezt a felfelé és maga köré tekintő, kettős valóság-érzékét kívánjuk szívből a közeli II. Keresztyén Béke-Világkonferencia részt-: vevőinek, és hisszük: Isten dicsőségére és az egész emberiség áldására végzik majd munkájukat.

Dr. Nagy Gyula

■s