Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1964-05-31 / 22. szám
Az evangélium Hóm. 1,16—17. A keresztyénség üzenetét legsommásabban ez az idegen pzó fejezi ki: evangélium. Magyarul azt jelenti: jó hír, örömüzenet. 1. Az evangélium azért jó hír, mert arról szól, hogy Jézus Krisztusban lehajolt hozzánk az Isten igazsága. Az igazságról pok vita folyt a történelem folyamán. Sok szenvedést, fájdalmat és könnyet okoztak egymásnak az emberek az igazság nevében. Ezzel szemben Isten igazsága Jézus Krisztusban úgy hajolt le hozzánk, hogy javunkat, örömünket, békességünket munkálja. Bár joggal megérdemelnénk Isten haragját és bün- tétését, de Isten nem akarja a bűnös halálát, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen. Ezért bűneink büntetését Jézus Krisztusra vetette, vétkeinket megbocsátja, s ez által tiszta lelkiisrnerettel, ajándékoz meg bennünket. Ezért olyan "jó hír az evangélium, mert Isten igazsága kimondhatatlan nagy kegyelemmel és szeretettel hajol le hozzánk. 2. Istennek ez a bűnbocsátó kegyelme és szeretete nemcsak a kiváltságosaké, hanem mindenkié. Isten szeretetében nincs személyválogatás, ő minden gyermekét egyformán szereti. Isten előtt nincsenek magasabb rendű, uralkodásra rendelt fajok és népek. Igaz, az emberi önzés számtalanszor megpróbálja Isten ajándékait kisajátítani, de előbb vagy utóbb az emberi önzésen mindig diadalmaskodik Isten igazsága, a Bzeméiyválogatás nélküli szeretet. 3. Isten azt akarja, hogy ennek a személyválogatás nélküli szeretetnek mi keresztyének legyünk a közvetítői a világban. Nem azért nyitja meg a szívünket az evangélium örömüzenete előtt, nem azért ajándékoz meg naponként bűnbocsánattal, új élettel, örömmel és békességgel, hogy azt önző módon csak magunk élvezzük, hanem azért, hogy adjuk tovább ezeket az ajándékokat. Ennek a megbízatásnak úgy tehetünk legjobban eleget, ha egész életünkkel, magatartásunkkal sugározzuk tovább Isten szeretetét, ha pártoljuk az elnyomottak ügyét, ha letöröljük a könnyeket, s bekötözzük a sebeket, ha támogatunk minden jó törekvést, amely arra irányul, hogy Isten ajándéka: az élet, az öröm és a békesség személyválogatás nélkül minden ember közös tulajdona legyen. Erre a szolgálatra az evangélium által képessé is tesz bennünket a mi mennyei Atyánk. » Selmeczi János ...................................................................................... IS TENTISZTELETI REND hírek. Budapesten, 1364. május 31-én Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11. (úrv) Hafenscher Kciroly du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. fél 10. Harmati Béla de. 11. Harmati Béla du. 6. Harmati Béla Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10. Rédey Pál de. 11. Rédey Pál du. 6. Kőbánya de. 10. Utász u. dé. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv) Detre János Rákosfalva de. 3. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Detre János Fóti út de. 11. Gádor András Váci út de. 8. Gádor Andris Frange- pán u. de. fél 9. Káposzta Lajos Újpest de. 10. Koren Emil Pesterzsébet de. io. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Várady Lajos de. fél 10. (német, úrv) Krähling Déniel de. 11. Krähling Dániel du. 5. Szeretetvendégség: Krähling Dániel du. 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. fél 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Filippinyi János de. 11. Filip- pinyi János du. fél 7. Filippinyi János Pesthidegkut de. fél 11. Muncz Frigyes Kelenföld de. 8. dr. Rezes- sy ^pltén de. 11. (úrv) dr. Rezes- sy Zoltán du. 6. (úrv) Uzon László Németvölgyi út de. 9. (úrv) Uzon László Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Cse- * pel de. ll, du. 5. ökum. est. A Lutheránia 1964. június 7-én, vasárnap délután 6 órai istentisztelet keretében a Deák téri templomban egyházzenei áhítatot tart. Bach: kantáták és orgonaművek. Igét hirdet: Koren Emil esperes. Belépődíj nincs. — Offertóriumot tartunk.- Szentháromság ünnepe utáni 1. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltárt és délutáni alapigéje: Lk 16, 19—31; délelőtti alapigéje: Rm 1, 16—17.- TEMPLOMSZENTELÉSI ÉVFORDULÓ. Május 10-én reggel 9 órára megtelt a zagy- vapálfalvi kis templom a hívek seregével. Sokan jöttek a salgótarjáni anyagyülekezet tagjai közül is, hogy részt vegyenek a zagyvapálfalvai kis gyülekezet templomszentelésének 25 éves hálaadó istentiszteletén. A hálaadó istentiszteleten Markovics Gusztáv gondnok ismertette a templomépítés rövid történetét. A lelkész felolvasta a gyülekezet egyik tagjának erre az alkalomra írt versét. Az istentiszteleten Gar- tai István esperes hirdette az igét. a gyülekezet most templomának belső és külső renoválására készül.- BODONHELY. A gyülekezet gondnoka Zsédely Károly és felesége, született Kovács Irma. fiuk konfirmációjára keresztelő kutat ajándékoztak. Pünkösd ünnepnapján szentelte fel Weltler Rezső esperes. Ezzel teljessé vált az 1957-ben épült templom berendezése. A hálaadó isten- tisztelet keretében a szent ke- resztségben részesült Zsédely Jenő, a keresztelő kutat ajándékozó gondnok testvérének a gyermieke.- AMBRÓZFALVA. A gyülekezet pünkösd vasárnapján használatba vette a megújított orgonát. A megújítás munkálatait Vashegyi András tótkomlóst. kántor végezte. A vil- lanyfújtatót Tmovszky Márton békéscsabai villanyszerelő adományozta szülőfaluja templomának.- A LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A csongrád-szolnoki egyházmegye Ielkészi munkaközössége május 12-én tartotta ülését Makón. A munkaülés kiemelkedő két témája: 1. Egyházunk teológiai felismerései a II. világháború óta (Bártfai Bajos esperes, korreferens: Kellő Gusztáv), 2. Az egyház diakóniai életformáját zavaró helytelen teológiai nézetek bírálata (Kálmán Lajos, korreferens: Virányi Lajos).- A KELET BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE Ielkészi munka- közössége május 29-én tartotta munkaülését Békéscsabán. A munkaülés egyik érdekes témája volt Bodrog Miklós előadása: A néger spirituálé és gospel song.- a nögrAdi egyházmegye Ielkészi munkaközössége május 27-én Balassagyarmaton ülésezett. Békemozgalmi beszámolót tartott Szabó József, előadást tartott Az egyház útja Latin-Amerikában címen Gerhát Sándor.- A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE lelkészt munkaközössége kétnapos munkaülést tartott Gyenesdiáson május 26— 27-én, a somogy-zalai egyházmegye lelkészeivel közösen. Lágler Béla esperes megnyitó áhítata után Halász Béla esperes számolt be franciaországi útjáról, majd Jakus Imre tartott irodalmi félórát. A II. Keresztyén Béke-Világkonferencia témájának kapcsán Élet és béke címen előadást tartottak: Bar- cza Béla — Bándi István.- HALÁLOZÁS, özv. Fa- rádi Mihályné. született Szűcs Zsófia súlyos szenvedés után 78 éves korában a tatabányai kórházban május I4-én el- húnyt. Temetése május 16-án volt Bokodon. Az elhunytban Németh-Farádi Mihály körmendi lelkész az édesanyját gyászolja. Gyászában őszinte szívvel osztozunk. „Az igaznak emlékezete áldott”. DÉL-AFRIKA A Dél-Afrikai Bibliatársulat azt a célt tűzte maga elé, hogy az elkövetkező három évben az évi 800 ezer bibliaeladást 2 400 000-re emeli, vagyis megháromszorozza. — KÜLÖNBÉ JARATÜ SZOBÁT keres értelmiségi, jó információval rendelkező, jelenleg Is dolgozó középkorú asszony. Budapest belterületén. Németh Ferencné, Bp., VI., Lenin krt. 80. Telefon: 315—998. BUNDÁK átszabások, irha bunda tisztítás, festés Somogyi szűcsnél. Bp., V., Kossuth Lajos utca 1. udvarban. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 64.2411/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. V,: Bolgár Imre igazgató INDEX 25211 HÉTRŐL—HÉTRE A tanítványi szolgálat ereje Lukács 10,16. „Nem azonos.” Ilyen című közlést olvasunk időnként 04 újságban. Valaki, aki eléggé gyakori családi nevet visel, el akarja kerülni azt, hogy összetévesszék hasonló nevű emberi- társával, aki nem éppen dicsekvésre méltó helyzetben van. Senki nem örül az ilyen azonosításnak. Milyen meglepő, hogy Urunk ebben az igeversben egynek tudja magát a taníVványok- kai. „Aki titeket hallgat, engem hallgat és aki titeket megvet, engem vet meg...” Azonosíás és mégsem az a szó igazi értelmében. Az Űr az ő tisztaságát, szentségét adja oda kegyelemből és szerétéiből a bűnös embernek. Nem azt jelent tehát « közlés, hogy Urunk és mi egyenlők vagyunk, hanem azt, hogy ö a vele való közösségben megosztja velünk szeretetét. Elveszi gyengeségünket, bűneinket és cserébe ad új életet és az új életben mindazt, ami tőle van. Mellénkállás, segítés ez. Krisztus az Isten áll mellénk. Azonosítja magát helyzetünkkel, szolgálatunkkal, közbelép, cselekszik helyettünk és érettünk. Mindez önként, hitből valósulhat meg, hit nélkül mindez lehetetlen. 4 Érthetetlennek látszik, pedig igaz, hogy mi meg tudjuk akadályozni az Istent abban, hogy segítőnk, szabadítónk, üdvösségünk legyen. Azzal, hogy nem hiszünk neki. Ez elég. Nem tiinni, nem elfogadni s máris messze jár az a csodálatos erő, az az új élet, amiről az Üdvözítő szól. Nem igen kedvelem a cirkuszi előadást, de ha meg kell néznem, mindig az a műsorszám tud legjobban lekötni és izgatni, ahol a légtornászok életüket egy ember kezére bízzák. Mozognak, hajlongnak s egy ember lábfeje, vagy fogsora tart- jx őket s ők rá merik bízni magukat pályatársukra. Mi pedig sokszor nem merjük magunkat rábízni az Istenre. S ha nem — nincs életünk, amely összekapcsol és egyesít a Szentlélek erejében a Fiúval és a mennyei Atyával. Nikodémusz János miiiniiiiitimiiiiiiiiimiiiiiiniiiiiimiirmiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiinimimiiiiiiiiiiiniiiiiniiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiirr'i.i na* NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 34,19, MÁTÉ 5,4. Isten kegyelmének nagyságát az az ember látja meg igazán, aki üresnek érzi az életet Isten segítsége nélkül. „Isten megsegíti a sebhedt szíveket.” János 4,16—21, Zsoltárok 9,10—13, 19. HÉTFŐ: I. MÓZES 24,21, FILIPPI 4,6. Isten megsegít« kegyelmébe vetett hitünk kizár minden gondot és aggodal- maskoúást. Reá hagyatkozni annyit jelent, mint megszabadulni a napi gondoktól és aggodalmaktól is. II. Timóteus 3,14 —17, I. Korintus 7,29—31. KEDD: DANIEL 6,11, I. TESSZALONIKA 5,17. Ha nyomasztó erővel nehezednek ránk a testi és lelki gondok, ha megoldhatatlannak látszó kérdések előtt állunk — imádkozzunk, szüntelenül imádkozzunk! Ezékiel 2,1—7, I. Korintui 8,1—6. SZERDA: RUTH 2,12, KOLOSSE 2,6—7. Krisztust megtalálni és bűnbánattal leborulni előtte nagyon nehéz dolog. Még nehezebb azonban megmaradni mellette, és növekedni a hitben. „Erősödjetek meg a hit által.” Apostolok Cselekedetei 3,26—35, I. Korintus 8,7—13. CSÜTÖRTÖK: L MÓZES 6,9, I. TESSZALONIKA 5,23. Aki megáll a hitben, annak életét megszenteli Isten. Nemcsak lelki életében, hanem minden életterületén, szellemi és testi munkájában egyaránt. Lukács 10,1—11, I. Korintus 9,1—12: PÉNTEK: ZSOLTÁROK 74,22, II. PÉTER 3,9. Isten az* akarja, hogy mindnyájan részesülhessünk kegyelmében, ezért nem ítélt meg mindnyájunkat a mai napig. Ezékiel 3,22—27% I. Korintus 9,13—18. SZOMBAT: ZSOLTÁROK 119,45, JÄNOS 8,31—32. A Krisztusban megszentelt élet nem rabszolgaság egy idegen hatalom jármában, hanem a legtökéletesebb szabadság. „Ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.* Ézsaiás 5,1—7, I. Korintus 9,19—23. Ruttkay Levente Evangélikus egyházak anyakönyve nek adaiai Petőfi őseiről Elöljáró beszéd Régi írásokban így neveztek az előszót. Ez a tanulmány régen meghalt, elporladt ősökről szól, azért választottam ^stílusosan” bevezetőmhöz a fenti címet. Anyakönyvekről általában az á felfogás, hogy azok száraz adatokat tartalmazhatnak: születést, házasságkötést, halálozást. önmagukban nem is mondanának sokat, azonban egy családra vonatkoztatva bőséges ismeretanyagot nyújtanak annak származásáról, szövevényes elágazásáról, lakóhelyéről, foglalkozásáról. Anyakönyvi adatok ismeretében sok támpontot nyerünk egy-egy család életének társadalmi és gazdasági vonatkozású felderítéséhez. Nagyjaink, így Petőfi életében ez nem közömbös, sőt minden kis, jelentéktelennek látszó adat értékes számunkra. Hozzásegít bennünket annak megismeréséhez, hogy a családi környezet szokásai, összetartó ereje, hogyan formálják, alakítják az ifjú jellemét. A költő szüleiről, nagyszüleiről áz irodalomtörténet sok olyan Szájhagyományból eredő feljegyzéssel is rendelkezik, amelyeket csupán csak anyakönyvi adatokkal tudunk alátá- inasztani, vagy megdönteni. Családok legtöbbször évszázadokig egy helyen éltek, a föld, vagy más foglalkozás odakötötte őket. Ilyen esetben áz anyakönyvi kutatás a köny- nyebb feladatok közé tartozik. Petőfi őseinek esetében nagyobb nehézségekkel állunk szemben. A költő mindkét szülője iparos-családból származott. A Petrovicsok nemzetsége leginkább mészáros-, a Hrúzoké pedig csizmadia mesterséget folytatott. Mindkét Családban a megélhetés gyakori helyváltoztatást kívánt. A mészárosok, amíg önállóak nem lettek, gyakran, évenként változtatták helyüket, önállósulásuk után is általában háromévenként újították bérletüket, mert akkor községi és köznemesi tulajdont képeztek a mészárszékek. A csizmadiák hasonlóan, a legényi vándorévek letöltése után, megtelepedtek egy-egy községben, azonban a megélhetés kényszere gyakran kezükbe adta ismét a vándarbotot. A XVIII. század második felében a legkisebb faluban is megtaláljuk a cothumeriusokat, azaz csizmadiákat; így ebben az iparágban is túltermelés mutatkozott. A török idők alatt megszaporodott felvidéki iparosság tömegével húzódik az ország délibb vidékeire, jobb megélhetést keresve. Így indul el szerencsét próbálni a Petro- vics család a Vág mellől, Nyit- ra, s a Hrúz család Túróc megyéből. Mindkét család nagy kiterjedésű, szétágazó rokonságot alkot, több vármegyét behálózva. Ahhoz, hogy a két család életútját nyomon követhessük, öt evangélikus egyházmegyéből tízezer oldalnyi anyakönyvet kellett átvizsgálni, közel 800 anyakönyvi adatot ki jegyezni, nemegyszer csalóka eredménynek örvendezve; hiszen olyan általános nevekkel állunk szemben, amelyeknél gyakran névrokonság volt csak bizonyítható. Tanulmányunkban azokkal a gócpontokkal foglalkozunk, amelyek a két család letelepedési helyei voltak, ahonnan házasságkötéseik révén szerteágaztak. Lehetőleg időrendben kö- vetjük vándorlásuk állomásait. Így vesszük sorra Aszód, Do- mony, Pest, Maglód, Cinkota, Kecskemét evangélikus egyházainak anyakönyveit. Ahol pedig egy-egy családból más községbe történt elszármazás- ról kell megemlékeznünk, ott utalunk annak az egyháznak anyakönyvére. Közelebbi forrásmegjelölésre itt lehetőségünk nem adódik. Száraz adatközlést irodalomtörténeti folyóirat megengedhet magának, nekünk azonban a tudományos kutatás eredményeit lehetőleg olvasmányos előadásban kellett feldolgoznunk. Ezúton mondunk köszönetét minden személyesen, vagy írásban felkeresett egyház lelkészének, akik legnagyobb készséggel bocsátották rendelkezésünkre féltve őrzött anyakönyveiket, remélve, hogy az irodalomtörténet számára hasznos adatokat nyújthatnak legnagyobb költőnk ősei élet- körülményeinek feltárásához. A tisztázatlan kérdések, lappangó adatok további feltárásában, reméljük, ezután is segítségünkre lesznek, amelynek megkönnyítéséhez ez a tanulmány útbaigazítást nyújt. ASZÖD Háromnegyed évszázad telt el azóta, hogy az aszódi evangélikus egyház anyakönyveit először forgatták Petőfi-ősöket keresve. A kutatók közlései és forrósai nyomán úgy tudtuk, hogy 1770 táján a Podma- niczki család telepítő akciója nyomán kerül Aszódra özvegyemberként Petrovics Tamás mészáros, testvérével, Jánossal együtt — állítólag Nyitra megyéből. Itt köt házasságot 1773-ban Salkovics Zsuzsannával. Nősülése után néhány évet Nógrádban tölt, majd visszatérve, Aszódon és a környékbeli falvakban bérel mészárszéket. Itt születnek gyermekei, itt mennek férjhez lányai s a család pátriája lesz a Galga menti, virágzásnak indult község. Mit bizonyít ebből és mire mond vétót az aszódi anyakönyv? Petrovics Tamás életkorából következtetve, valóban özvegyként érkezhetett Aszódra. Az anyakönyv szerint 1773. január 21-én, 30 éves korában azonban nem Salkovics, — hanem Kamhall Zsuzsannával kötött házasságot. Itt nem feladatunk bizonyítani, hogy a két személy azonos! Az aszódi anyakönyv erre ad felvilágosítást. Kutatásunk eredményére itt nem térhetünk ki. Petrovics Tamás legközelebbi adatát Aszódról 1786-ban találjuk. Itt születik ekkor, Mihály nevű gyermekük. Édesanyja Salkovics Zsuzsanna néven szerepel. Három évig tartózkodik a család a városban, egy székbérleti időt töltve itt. Az apa állomásai élete végéig a környék falvaiban váltakoznak. Az aszódi evangélikus anyakönyv azért tud ezekre is adatokat nyújtani, mert filiái voltak. KARTALON megtaláljuk a következő gyermekük, Erzsébet születési adatát 1789-ből. Ekkor az Aszódhoz közeli Kartalon laktak. Ott született 1791. augusztus 15-én István fiúk is, aki egykor Petőfi atyja lesz. Ne csodálkozzunk rajta, ha Kartalon sem töltenek egy-két bérleti időszaknál hosszabb időt. Legtöbbször a bérbeadó községnek, nemesi famíliák támasztottak olyan nehézségeket, amelyek elvették a bérlők kedvét újabb meghosszabbításoktól. Rendszerint a mészárszék. istállók állapota roskadozó, fenntartásukra édes-keveset fordítottak a bérbeadók. Egykorú — 1784-es adat szerint a Nógrád megyei Pencen, egyik köznemes reális képet fest az ottani mészáros helyzetéről: „mészárszéke oly státusba vagyon, hogy húsára, mértékébe s nyakára folyik esős időbe s a marháinak Gerhard úrnál kínteleníttetett szállást fogadni”. Ha már a bérbeadók önmaguk is beismerik a lehetetlen állapotot, még inkább elhihetjük a mészáros panaszát: ;.;. „hogy ha a mostani időket tekintve, hébe- korba hibázik a hús, nem tekintik, hanem azonnal fenyegetőző szókkal és illetlenekkel mocskolódásokat tesznek, az épületek, ha megvizsgáltatná N. Tekintetes Família, majd mind romlandóságokban ta- láltatik; mészáros tahó feje fölött igen csekély tapasztás fog találtatni. az padláson, betütűl a kályha réssz, egy darab fát dűlőbe fog tapasztal tatni; az árendát én füzetem és semmi segítségem mint élelemre; az mészárszékhez levő rét is víz áradásiba lett nagyobb károkban néki is bo- csájtatnak; nékem pedig egész esztendőbe más határokban legelő mezőért füzetném kölle- tik.” Sok összeütközésre adott okot az is, ha több marhát; juhot tartott legelőn a mészáros, mint ahogy azt bérleté^ ben, a kontraktusban kikötötték. Ilyenkor az uraság azt elkobbzhatta. VALKÖN Petrovics Tamás 1794-ben az Aszódtól távolabb eső Val- kón bérel mészárszéket. Itt születik utolsó gyermekük, János, ebben az évben. Innen megy férjhez Anna lányuk Aszódra Hudecz Mihály szabóhoz. Másik Lányuk, Zsuzsanna, ugyancsak Valkón tartja lakodalmát 1801-ben, Miklián Györggyel. Hat év múlva is ott lakik az ifjú házaspár. Természetesen ez a vő szintén iparoscsaládból származik: mészárosok, szűcs'ök, molnárok akadnak közöttük. Ez a házasság rövid életű. Az özvegyen maradt Zsuzsanna másodszor Domonyban köt házasságot Bélái Jánoskái, de gyermekeik Aszódon születnek. Irodalomtörténeti szempontból legfontosabb István személye, akit a család folytonos vándorlásai ellenére több szál köthetett Aszódhoz. Talán itt járt a kis’gimnázium kezdő osztályaiban egy-két évet. Valamelyes latin ismerete erre enged következtetni. Itt is megfordulhatott mészároslegény korában valamelyik mesternél, míg három évi vándorlási ideje letelt. Végül itt kötött házasságot Hrúz Máriával 1818. szeptember 18-án. Életének folyásával a későbbiekben foglalkozunk. lakos Lajos (Tőtytatjuki * I i
