Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1964-05-03 / 18. szám

Az igazi imádságról

Rám 8, 24—27;

Imádság vasárnapja van. Ezen a vasárnapon ősi egyháza hagyomány szerint gyülekezeteinkben, de az egész anyaszent- egyházban is minden ige és minden igehirdetés az imádságról szól.

Imádság: közösség Istennel. Nem az élet néhány rend- szertelenül, vagy naponta erre szánt perce vagy akár órája, hanem életünk minden olyan perce és órája imádság, amelyben Istennel közösségben élünk, szólunk, cselekszünk. így érthető az, amit Pál apostol így fejez ki: szüntelenül imádkozzatok! Ez az imádság tágabb értelme.

Aki ismeri az Istennel való imádságos közösséget, az keresi ennek a közösségnek ünnepélyes alkalmait is. Régen rossz volna, ha gyermekeinket vagy élettársunkat csak a családi ünnepeken szeretnénk és csak ilyenkor mutatnánk meg velük való szeretet-közösségünket. Az állandó szeretet azonban keresi a közösségnek zavartalan és teljes, ünnepi alkalmait is. Istennel kapcsolatban ezt így mondjuk: imádkozunk. Ez az imádság szűkebb értelme.

Igánk az igazi imádság két elfelejtett tényezőjét hangsúlyozza.

Az egyik a reménység. Aki imádsággal, Istennel közösségben tekint a jövőbe, annak számára a beláthatatlan jövendőt a reménység leple takarja. Akik így, igazán, tehát reménységgel tudnak imádkozni, azok mindig jót várnák a Jövőtől, mert tudják, hogy jó reménységük beteljesedése Isten kezében van. De • akik így imádkoznak, jó reménységgel tekintenek minden olyan emberi törekvésre is, amely jobb jövendőt, békésebb, boldogabb, megelégedettebb holnapot készít elő.

Az igazi imádság másik sajátossága igénk szerint az, hogy aki helyesen imádkozik, nem marad magára könyörgésével. .Nemcsak t azért nem marad magára, mert tudja, hogy vele együtt és egy időben szerte a világon ismerősök és ismeretlenek ezrei keresik és találják meg az Istennel való imádságos közösség alkalmát. Ez valóban így van. És az is igaz, hogy az imádság közösségében egynek tudjuk magunkat mindazokkal a hivő ősökkel, akik így találtak Istenhez. Ennél gazdagabb reménységünk azonban az, hogy Isten a vele közösséget keresővel közösségre lép, és Lelke által segíti, javítja, irányítja, helyesbíti imádságainkat. Mert azt, amit imádságunkban kémünk kell, nem tudjuk úgy kérni, amint kell, de maga a Szentlélek Isten esedezik érettünk. így lesz az imádság az Istennel való közösség iskolájává is. Az ilyen imádságban megtanulunk félretenni önzést, haragot és bosszúállást, hogy imádságunk; Istennel való közösségünk egyúttal áz emberekkel való közösséget, a megbocsátás, szeretet és Szolgálat közösségét is építse.

Rogate vasárnapján ilyen imádságra hív bennünket az Isten- Schreiner Vilmos

evangélikus elet

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egylíáz Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály; 142—074

Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vm. Árusítja a Magyar Posta TO OOn példányban nyomatott

l.1948/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.s Bolgár Imre igazgató INDEX 25211

— HALÁLOZÁS. Mekis János nyugalmazott főmérnök, a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes világi főjegyzője, egyházmegyei presbiter, gyulai egyházközségi felügyelő április. 19-én, 68.

életévében hittel hordozott súlyos betegség után elköltözött az élők sorából. Április 22-én helyezték nyugalomra, a gyulai Szentháromság-temetőben.. A család mély gyászában evangélikus egyházunk résztvevő szívvei osztozik.

HÍREK

— Húsvét ünnepe utáni 5. vasárnap az oltárterítő színe: fehér. A vasárnap oltári és délutáni alapigéje: Jn 16, 23b—27, 28—30; délelőtti alapigéje: Rm 8, 24—27.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 10-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi rádió. Igét hirdet: Benczúr László püspöki titkár.

— BUNDÁK divatos átszabása, használt szőrmék vétele Somogyi szűcsnél, Bp. V Kossuth Lajos u. I. udvarban.

— 12 éves fiamat nyáron üdülni küldeném vidéki lelkészcsaládhoz, kiknél hasonló korú gyermek van. Válasz: Evangélikus lelkészi hivatal, Bp. XII Tarcsay Vilmos u. 11. (Bejténél

— A VASll EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége április 27-én Szombathelyen ülésezett. Ürvacsorai istentisztelet után Lehel Ferenc és Fehér Károly vezetésével a Szentháromság utáni

12. és 13. vasárnap igéinek homiletifcai feldolgozásával foglalkozott a munkaülés. Turmezei János és Benkő Béla: Élet és béke — A II. Keresztyén Béke-Világgyűlés kapcsán tartottak előadást. Végül Bánfi Béla a Budapesten tartott teológiai konferenciáról számolt be és az esperes adott tájékoztatást

— HARMONIUM javítás, romos felújítása, zongora hangolás, javítás. Vidékre utazom. Pokorny Károly Üjpest, Rózsa u. 59.

BiwwiiiitmiimiutMiiiitiuutiiitiHwniiiiiiWiiniiiimiiiiiiiiriwMiitsiiiiwiiiiHiiimiiiiniHtiiiiiiiiiiiiitiniwtiiiminiiiiiMaiMiPWiNAPRÓL-NAPRA

VASÁRNAP: I. KIRÁLYOK 3, 5, 9. KOLOSSÉ 1, 9—10.

Krisztus ott ül Istennek, a mindenható Atyának jobbján, hogy ma is könyörögjön, imádkozzon értünk. Hozzánk pedig elküldte Szendéikét, hogy erősítse hitünket most, amikor Ö az Atyához költözött. Jakab 1, 22—27, Zsoltárok 123.

HÉTFŐ: JEREMIÁS SIRALMAI 5, 1, MÁTÉ 9, 36. Földi életében a bűnösök között járt, értük élt és halt meg Krisztus. Nem az egészségeseknek volt szükségük orvosra... Ma is elsősorban a bűnösökért, az elesettekért, a pásztor nélküli nyájért könyörög. Márk 1, 35—39, Példabeszédek 25, 11—22 (Máté 5, 44—45.).

KEDD: ZSOLTÁROK 119, 127—128, JÁNOS 5, 39l Jézus az olvasott és hirdetett igében jelen van ma is közöttünk. Nem a halott betűhöz és az elröppenő szavakhoz láncolt, hanem az írás és a szó tesz bizonyságot Róla. „Aki bizonyságot tesz rólam az emberek előtt, arról bizonyságot teszek én is az én mennyei Atyám előtt” Kolossé 4, 2—6, Példabeszédek 31, 10—31 (I. Péter 3, 1—4),

SZERDA: ZSOLTÁROK 4, 5, JELENÉSEK 2, 3. Könyörgésünkben és bizonyságtételünkben soha sem lenne szabad megrestülni. Kérjük tehát Isten Szentleikét, hogy állhatatosan szolgálhassunk az emberek között. I. Timóteus 2, 1—8, I. Korintus 1, 9.

CSÜTÖRTÖK, MENNYBEMENETEL ÜNNEPE: JEREMIÁS 19, 21, FILIPPI 2, 11. Krisztus végrehajtotta a megaláztatás szolgálatát. Szolidáris volt velünk emberekkel, s Isten dicsőségébe költözött, hogy helyet készítsen mindazoknak, akik. hozzá hasonlóan Isten dicsőségét munkálják. Apostolok cselekedetei 1, 1—11, Zsoltárok 110.

PETEK: ZSOLTÁROK .90, 16, JÁNOS 10, 32. Isten dicsőségének a munkálása most már ránkbizatott, elsősorban keresztyénekre. Ahogy megmutatta Krisztus a világnak Isten szeretetét, a mj feladatunk is az, hogy éltünkkel tegyünk bizonyságot, Krisztus szeretetéről. Kolossé 3, 1—4, I. Korín- tus 1, 10—17.

SZOMBAT: HÓSEÁS 6, L LUKÁCS 15, 20. Feladatunk Istenhez vezetni azokat, akik ránk bízattak. Istenhez csak az vezethet, aki Istentől jött. Először tehát nekünk kell gyökeresen megváltozni, életünkkel visszafordulni az Atyához, Lukács 18, 1—8, I. Korintus 1, 18, 25.

Ruttkay Levente

HÉTRŐL-HÉTRE

A könyörgőt meghallgatja

Zsoltár 66, 20.

•

A keresztyén ember az imádság dolgában két véglet között hányódhat. Egyesek ugyanis elbújnak az Istennel való négyszemközti találkozás elől, mert túlságosan „tisztelik” az Istent. Azt mondják, hogy nem szabad őt apró dolgokkal „molesztálni” és kicsinységekkel terhelni, hanem csak nagy, létünket és exisztenciánkat érintő dolgokért kell és szabad imádkozni. Ezt a helytelen álláspontot jól illusztrálja egy groteszk, de igaz történet. A múlt nyáron a Balatonon egy ember csónakja a váratlan vihar következtében életveszedelembe került. A hullámok átcsaptak a lélekvesztőn. A férfi kifáradt az elemekkel — széllel és vízzel — vívott narcban. Ereje fogytán imádkozott. így: „Uram, én tíz év óta nem háborgattalak, ha megmentesz, ígérem, hogy újabb tíz évig nem zavarlak.”

A keresztyén ember másik kísértése az imádsággal, hogy amikor szeretni, szolgálni, felebarátot segíteni, jót cselekedni, egyszóval Istennek engedelmeskedni kellene — imád- kozik. Mert könnyebb imádkozni, mint szolgálni.

A zsoltáros arról tesz bizonyságot, hogy az ember minden kérdésével Isten elé járulhat a meghallgatás reménységében. Az imádkozó ember mindenkor feltárhatja előtte a mindennapi élet által felvetett, aprónak tűnő ügyeit, éppúgy, mint exisztenciális kérdéseit. Mint gyermek az Atyjához, úgy fordulhat Istenéhez. Nem azzal sérti Istent, ha aprólékos dolgokat kér. Ellenkezőleg. Az a magatartás sérti az Istent, ha nem bízunk benne és feltételezzük róla, hogy gyermeke bármilyen szükséglete is hidegen hagyja a szivét.

Az imameghallgatás feltétele a bűneinkkel való szívbéli szakítás. Nem arról van szó, hogy csak a tökéletes ember számíthat imádsága meghallgatására — ez esetben nagyon eredménytelen lenne imádságunk —, hanem arról, hogy ott éljen a szivünkben a bűnnel való szakítás legöszintébb vágya és igyekezete.

A meghallgattatás mindazonáltal kegyelem. Nem azért hallgat meg az Isten, mert elfordultunk a bűntől és mintegy ezzel akarja jutalmazni magatartásunkat. Meghallgatta- tásunk egyetlen alapja, hogy Isten kegyelmes Atyánk.

Az Istennel helyes viszonyban élő, imádkozó ember tudja, hogy az Atyának más gyermekei is vannak. Nem szigetlakó, nincs egyedül. Egymásra vagyunk utalva. Szükségünk van egymásra, összetartozunk. Felelősek vagyunk egymásért. S ezért imádságban hordozzuk embertársunk, jólétét, békességét és üdvösségét.

Mainz László

aiMiiiiimiitiwiiiiniiiiiiMiiiwiiiiiMiimittNiwiiiiiiniiiiMiiiitniiaiHiiiiliraimmiiiiiMiriliiluiiiMiiiiKMmimiiiimaHl

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1964. május 3-án Deák tér de. 9. (úrv) Trajtler Gábor de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. fél 10. Harmati Béla de.

11. Koren Emil du. 6. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Thaly Kálmán u. de. 10. de. 11. (úrv) Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10- Veöreös I. du. 7. Utász u. de. 9. Veöreös I. Vajda Péter n. de. fél

12. Veöreös Imre Rákosfalva de. 8. Detre János Gyarmat u. de. fél 10. Detre János Zugló de. 11. (úrv) Detre János Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Gádor András Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtpsi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Ralsoe*

szentmihály de. fél 11. Karneff Ágoston Sashalom de. 9. Karneű Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békéá József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. io. Rákoskeresztúr de. fel 11. du. fél 3.

Bécsikapu tér de. 9. Várady Lajos de. 11. Schreiner VilmDS esté 7. ^Schreiner Vilmos Torockó tér de. 8. (úrv) de. fél 9. Schreiner Vilmos Óbuda de. 10 Teológus du. 6. Teológus XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődj László de. 11. Csengődy László du. fél 7. Csengődy László Budakeszi de. 8. Ruttkay Elemér Pes*» hidegkút de. fél 11. Ruttkay Ele* mér Kelenföld de. ti. (úrv) dr. Re* zessy Zoltán du. 6. Uzon László Németvölgyi út de. 9. Uzon László Kelenvölgy de. 9. Visontai RóberU Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de* H.

HUXLEY, A NEMRÉG ELHUNYT ANGOL ÍRÓ szerint a „Szép új világ”-ot, az agyonmechanizáit, utópisztikus társadalmat két könyv forradalmasítja: a Biblia és Shakespeare könyve. Ez utóbbit említve, nem az angol sovinizmus szólal meg, mert nincs költő, akitől az emberiség többet tanult volna, mint tőle. A világirodalomnak vannak biztosan kiértékelt fényesen ragyogó csillagai, de Shakespeáre-je csak egyetlen egy van, akit bárhonnan nézünk, egyaránt fényesen ragyog.

És miközben széltében-hosz- szában nézzük, hallgatjuk, olvassuk és tanuljuk drámáit, álig gondolunk arra, hogy róla vajmi keveset tudunk. Az a néhány és gyér adat, amely rendelkezésünkre áll, valóban elfér egy fél marokban, s a színes fantáziára van szükség, hogy a nagy hézagokat kitöltsük. Kora izgalmas és feszültségektől terhes szakaszából művei maradtak csupán fenn, amelyekben a szomjas emberiség mindig megismeri önmagát és önmagáról vonhatja le a tanulságot. De műveiből nem ismerjük meg őt, a titokzatos nagyságot, mert soha költő így nem rejtőzött el a nyilvánosság elől, mint ő.

Idén a világ, 400 éves születése alkalmából ünnepi évet: Shakespeare-évet tart. És hadd említsük meg azonnal, mégcsak születése napja sem ismerős előttünk. Feltehetőleg 1564-ban' született, mert keresztelése ez év április 26-án nyert bevezetést egy középangliai városkában: Stradford- on-Avon-ben. Itt volt atyja jómódú polgár és a gyermek William itt szerezte alapismereteit, többek között jártasságot a latin nyelvben. Tizennyolc éves korában, 1582-ben megházasodott és feleségül

vett egy nálánál nyolc évvel idősebb leányt. 1587 táján elhagyta szülővárosát és Londonba ment. Itt öt év múlva már sikeres színpadírónak számított. 1610 és 12 között visszaköltözött Londonból Stradfordba, itt is halt meg 1616. április 23-án, valószínűleg pontosan születésnapján, 52 éves korában. Körülbelül ennyi az, amit kétségbevonhatatlan biztonsággal elmondhatunk róla.

De ezekből a száraz és gyér adatokból nem bontakozik ki a hús-test-vér ember. Ezen adatok mögött mindig is keresni fogjuk azt az embert, aki 400 esztendő óta alkotásaiban lenyűgözve tart bennünket. Keresünk egy olyan sorsot, amelynek könny- és verejték cseppjeiboi drámák születtek, vagy mosolyából és nevetéséből vígjátékok és szonettek. Ez a keresés vitte azután az irodalomtörténészeket nem egyszer tévútakra, és találgatásaikban addig mentek, hogy e roppant alkotás alól kihúzták Shakespeare nevét mondván, hogy a lehetetlenséggel határos az, hogy egy vidéki kisváros gyermekében tételezzünk fel ilyen világot átfogó műveltséget és géniuszt. Ezek azonban találgatások, mert legalább any- nyi nyomós érv szól Shakespeare személye mellett. És az 52 esztendő, e kurta élet olyan maradandót hagyott hátra, amelyből minden idők nemzedéke szellemileg táplálkozhat.

Említettük, hogy viharos kor gyermeke. Alkotásainak megértéséhez a kulcsot mégiscsak e korszak adja. A reformáció századának szülötte ő is, és tanúja annak a vallásos tisztázódások, amely a reformációban kavarodott fel. Még nem született meg, amikor VIII. Henrik hadat üzent a katolicizmusnak, de alkotáW-Oiiafn JAa

sainak zöme akkor lát napvilágot, amikor Erzsébet ül az angol trónon. Erzsébet alatt nagyot fordul az angol világ és erre az időre esik Angliában a protestantizmus megszilárdulása. Ami mindebből izgató számunkra, az az, hogy Shakespeare némán megy ei korának e sorsdöntő eseményei mellett. Drámái messzire elkerülik az izgalmas jelent, ellenben mélyen . visszanyúlnak témaválasztásban az angol történelembe. (Nyolc királydrámája, II. Richárdtól,

VII. Henrikig.)

ÖRÖK RELYTÉLY MARAD, HOGY A HITVITÁK, a katólicizmus és protestantizmus véres, drámai küzdelme, miért maradnak érdeklődési körén kívül. Talán nem akart kortásai felett Ítéletet mondani? Vagy a nagy humanista nem akart egyik oldalra sem állni ebben a sokszor embertelen küzdelemben?

Az anglikán vallás VIII. Henrik alatt lett államvallássá. Henrik alakja tele van ellentmondással. Kiszámíthatatlan zsarnok, aki világos pillanatában Morus Tamást teszi meg lordkancellárnak és Erasmust a cambridge-i egyetem egyik katedrájára csábítja. Hatszor házasodik és feleségeit elcsapja, vagy kivégezteti és vérpadra küldi Morus Tamást is. Aragóniái Katalintól született lánya, Mária, ugyanilyen őrjöngő jelenség. Benne megjelent a katolikus restauráció, véres protestáns üldözés kíséretében. Boleyn Annától született Erzsébet negyvenöt esztendős uralma alatt pedig a protestáns visszahatás korszaka veszi kezdetét. Ez a közvetlen megelőző kor és mire Shakespeare drámáiMS?z tollat ragad, a nézőtéren már megjelenik a művészetellenes puritán mozgalom is.

Talán érthető emberileg, hogy ebben a vetélkedésben, a vallásos fedőnévvel takart véres harcokban Shakespeare néma marad, nem nyúl vallásos kérdésekhez és az általános emberi kérdéseket szólaltatja meg. Nem vallásharcok írója, - hanem az emberi küzdelem, az emberi sors és lélek drámai megszólaltató ja.

1591 és 1601 közé teszik azt az időt, amely a Shakespeare-i pálya első szakasza. Ez az évtized Angliában a növekvő jólét korszaka egyúttal. Nem sokkal korábban (1588) aratott győzelmet a spanyol Armada felett,’ amely győzelem egyúttal a katolikus befolyásnak is gátat vetett, öntudat és reménység töltötte meg az angolok szívét, mert a VIII. Henrik alatt megindult nemzetté formálódás ekkor kezdett kiteljesedni. És ha nem akarunk szonettjeiről szólni, amelyek szintén ennek az évtizednek a termései, a nagy írónak több, mint húsz drámája és vígjátékainak egész sora jelenik meg ekkor. Köztük ilyen mesterművek, mint a III. Richard, a Rómeó és Júlia, a Szentivánéji álom, a Velencei kalmár, a Július Caesar. Életének második szakasza, amely azután 1608-ig tart, legalább ilyen káprázatos. Ennek a szakasznak kimagasló alkotásai közé tartoznak a Hamlet, az Othelo, a Lear király.

De nem járunk messze az igazságtól, ha a drámák és vígjátékok kettőségében a kor ellentmondását keressük. Igaz, hogy Erzsébet uralmával a biztonság, a polgári jólét bontakozik ki Angliában, a külpolitika is csupa ígéret, a tengeri fölény Neptun szigonyát kezébe adta a szigetországnak, belül azonban a nagy társadalmi változás következtében a helyzet koránt sem ilyen rózsás. A városokat, országutakat ellepik a koldusok, tízezer-számra kerülnek utcára az emberek. A koldusrajzás tragédiáján a súlyos törvények nem tudnak segíteni. Az Erzsébet-kori Anglia nemzeti öröme mögött ott lappang a nincstelenek fájdalma és keserűsége. Shakespeare- nek a népért és hazájáért érzett mély aggodalma komor- lik a királydrámákban. A vígjátékokban viszont ennek ellenkezője nyer megéneklést, a boldogság és öröm, az újuló kor humanitása felett.

SHAKESPEARE A LELKIISMERET KÖLTŐJE. Drámáiban a lelkiismeret a döntőbíró. Ebben rejlik protestantizmusa. Isten a lelkiismeretbe írta örök érvényű törvényeit. Az ember nem menekülhet tetteinek felelőssége elől. Minden rejtett bűn napvilágra kerül, Isten ítélete mindenütt utoléri a gonoszt. A shakespeare-i gondolatvilágban a lelkiismeret űzi tébolyba a bűnöst. Drámáiban Istennek a lelkíismeret- ben megszólaló szavát halljuk, majdnem úgy, ahogy a Bibliában: „hol a te atyádfia?”, vagy „ember mit tettél?”. Nem tudjuk e néhány sorban Shakespeare teológiai értékelését nyújtani, de szinte valamennyi drámájában az az igazság tükröződik, hogy Isten nem hagyja a bűnt büntetés nélkül. (Ez a szál szövődik tovább a mi Arany Jánosunknál, ha balladáira gondolunk.)

Az örök emberi kérdések: élet, halál, szerelem, boldogság, fájdalom, hűség, barátság kapnak valóságos apo- teozist nála. E tekintetben

örökös ihletője lesz az utó* kornak és alig akadt eddig isi számbavehető író, költő, akii nem ihletett meg Shakespeare. Pedig téma és tárgyválasztásnál maga sem volt önálló. Annál biztosabban bontakozott ki írása, minél gazdagabb forrásanyag táplálta. A mester kezében azonban nemessé vált az anyag, Shakespeare-i lett, eredeti fényt és veretet kapott. • Művei valamennyi kultúr- nyelvre fordítást nyertek, darabjait századok óta valamennyi szinházban játsszák.- Milliókra tehető azoknak á- száma, akik áhítatos, vagy' borzongó érzésekkel kelnek fel a nézőtérről, mert betekintést kaptak a lélek rejtelmeibe. Shakespeare-drámát- megnézni mindig ünnep. Á szürkeségből a kultúra legszebb templomába lép az, aki darabjának megtekintésére indul. A közel 400 évvel ezelőtt írt drámák és. vígjátékok áttörték az idő korlátáit, időtlenül frissek maradtak, és minden kor nemzedéke megtalálja bennük a maga számára valót.

Zárószó helyett álljon itt Arany János fordításában a Hamletból néhány sor;

„Lenni, vagy nem lenni: asr itt a kérdés.

Akkor nemesb-e a lélek, ha

tűri

Balsorsa minden nyűgét s nyilait,

Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,

S fegyvert ragadva véget vet neki?

Meghalni — elszunnyadni — semmi több,

S egy álom által elvégezni mind

A szív keservet, a test eredendő.

Természetes rázkódtatásait: Oly cél, minőt óhajthat a kegyes ...”

Rédey Pál1

i

X