Evangélikus Élet, 1964 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1964-06-28 / 26. szám
Saul—Pál Apostolok csel. 9:1—7. István vértanú halálával kezdetét vette a nagy keresztyén üldözés Jeruzsálemben, majd annak közelebbi és azután távolabbi környékén. Ennek az üldözésnek egyik értelmi szerzője, szorgalmazója és egyben végrehajtója egy Saulus nevezetű ember. Jelszava: börtönbe és halálba mindenkivel, aki Jézus követője, legyen az akár férfi, akár nő. Saulus ez a vérszomjas ember. Nincs pihenése, amíg tud egy keresztyén gyülekezetről és emberről. Rohan Damaszkusz felé az új megbízatással. De ezen az úton történik valami. A mennyből nagy fényesség sugározza őt körül és szózatot hall. Erről a mennyei fényességről hallott már régebben, de nem hitt benne, hiszen az 33 évvel azelőtt vQlt, amikor betlehemi pásztorok őrizték juhaikat és egy sötét éjszakában nagy fényesség támadt és szózatot is hallottak az égből, meg angyalok énekét, de ez nem lehetett igaz, sohasem tudta ezt elhinni! Legkevésbé azt, hogy csodálatos kijelentés hangzott el egy akkor született gyermekről. A pásztorok ezt sok embernek elmondták, de kevesen hittek a szavuknak. De most ő látja a fényességet, és milyen fényesség, mik a nap sugarai, a damaszkuszi nap sugarai ehhez a fényességhez, a mennyei fényességhez képest. És most ő zuhan a földre, mint egykor a betlehemi pásztorok és ő hall szózatot, de most nem Jézusról, hanem Jézustól: Saul, Saul, mit kergetsz engem? „Kicsoda vagy, Uram?” — Az, aki a mennyből szól, az néki Ura. Hiszen ő is a mennybe akar jutni, azért üldözi a Jézus követőket. És azt kell hallania, hogy az az Ür, aki a mennyből hozzá szól: Jézus. Mert hallja a választ: En vagyok Jézus, akit te kergetsz. — És ez az ember, aki oly biztos volt a dolgában, hogy igazi istentiszteletet végez a keresztyének üldözésével, most remeg és ámulva mondja: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Belátja nagy tévedését és kész ennek az Urnák, a föld és menny Urának szolgálatába állni. „Menj a városba, ott megmondják néked, mit kell cselekedned.” Ö felkel és elmegy Damaszkuszba. És ott megmondták, mit kell cselekednie. Ott hallott a Krisztusnak érte is kihullott drága véréről és ez a vérszomjas ember apostollá lesz és most már nem is akar másról tudni, mint Jézusról. a megfeszítettről. És most már újra nem tud nyugodni, de ez már boldog nyugtalanság. Saulus Jézussal találkozott és a gyülekezetben kapta a megbízatást a szolgálathoz. Becsüld te is a gyülekezetei, mert Jézus ott van és ott kapod te is a megbízást az Ür szolgálatára. Ámen. Deme Károly %!.íil!i!lll!!l!lll!ll]||||ll!l!l!llll|!|||||!|ll!|||||||!||!!|||||!|||||llHI|||||!|!|||>|t|l|||||!|||!||I||!l1l!l!lli:illll!lli:i:iílllll!lllll!lllll!ll!lllll|l|l|V ISTENTISZTELETI REND Budapesten; 1964. június 28-án Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor de. 11. (úrv.) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. 11. Harmati Béla du. 6. Harmati Béla Dézsa György üt de. fél 10. Harmati Béla Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. 12. Tín- ly Kálmán u. de. 11. Szirmai Zoltán du. 6. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Detre János Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Detre János Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Üj- pest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 8. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAV-telep de. 8 Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashaiom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9 Schreiner Vilmos de. 11. Várady Lajos este 7. Schreiner Vilmos To- rockó tér de. fél 9. Várady Lajos Óbuda de. 9. Vámos József de. 10 (úrv.) Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. id. Harmati Béla de. 11. id. Harmati Béla este fél 7. Csengődy László Diana út. de. fél 9 Csengődy László Pest- hidegkút de, fél 11. Csengődy László Kelenföld de. 8. (úrv.) Uzon László de. 11. (úrv.) Uzon László du. 6. dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9. dr. Rezessy Zoltán Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 5. KECSKEMÉT Eléggé ismert, hogy a költő Kecskeméten járt először iskolába, ß egy ideig az ottani Hruz családnál lakott, melyet édesanyja „vérszerinti” rokonának tartanak. Petőfi-életraj- zokban úgy olvashatjuk, hogy a kecskeméti Hruz Mihály gazdálkodónak öt gyermeke élt, s ezek közül a legidősebb Erzsébet volt a család gondozója, mivel a családanya korán elhalt.. ö gondozta a kis Petro- vics Sándort is amíg két éven keresztül náluk lakott 1828-30 között. Kíséreljük meg a fenti adatokat igazolni az evangélikus egyház adataival. Sajnos, csak 1792-től találunk itt anyakönyveket, amióta az egyház szervezetten fennáll. A gyülekezeti proto- kollum szerint a török idők után „Kecskemétre, aki betelepülni akart, annak református, vagy katolikus hitre kellet térni. Végre a XVIII. század második felében Hruz Mihály lakosnak sikerült a városi tanácstól oly engedélyt kieszközölni, hogy mint evangélikus vallású Kecskeméten polgárjoggal lakhatik. Nem sokkal ezután Egyházai László borbély, Horváth János kovács és Kovácsay Dániel szür- szabó nyertek hasonló letelepedési jogot. Ettől kezdve az evangélikus vallásúak száma folyton emelkedett.” Nézzük meg mennyire felei meg a valóságnak a fenti állítás? Hruz Mihály Kecskemétre nem a XVIII. század második felében költözött, hanem jóval korábban. 1742-ben a kecskeméti lakatoscéh főmestere. Ekkor kapják a pesti lakatoscéh artikulusait hiteles másolatban a kecskemétiek, melynek egyik kérelmezője éppen a fenti Hruz Mihály. Az őt követő Egyházai László borbély Hrusilányt, az 1738-ban született Juditét veszi féleségül kb. 1756- ban. Horváth János és Kovácsay Dániel iparodon kívül más evangélikus vallásáról is találtunk adatokat. Tarczaii Pál evangélikus vallású kecsJ kéméti borbélynak Ácsán keresztelik gyermekét 1764-ben (Ácsai evangélikus anyakönyv). Hruz Mihály Kecskemétre történt beköltözését tehetjük az 1730-as évek közepére. Leszármazói tekintélyes cívisei a városnak. Fia István, unokája Mihály. Az utóbbi hosszú időn keresztül a kecskeméti evangélikus egyház fő- kurátora. Kecskeméten az 5. tizedben Aradi* u. 1256. sz. alatt lakott. Nem öt, hanem tizennégy gyermeke született. Fia, Pál városi számvevő, leányai tekintélyes emberekhez mentek férjhez. Eszter Schrenk József kamarai tiszt felesége, Karolina Ábrahám István körmendi tanító hitvese, Mária Udvardy József tanítóból lett lelkészhez ment férjhez. Két fia: Mihály és Benjámin Petőfivel együtt járt iskolába 1828-ban. Az utóbbi Pestre került kereskedőnek. Gyermeke ott született 1847-ben (Pesti Deák téri evangélikus anyakönyv). Hruz Mihály legidősebb lánya Erzsébet hajadon maradt. 1806-ban született. 1828-ban 22 éves, amikor a kis Petro- vics Sándor náluk lakik. Nem felel meg a valóságnak, hogy akkor Hruz Mihály özvegy, s csupán legidősebb lánya látja el a család és Sándor gondozását. Hruz Mihalyné, született Vallaszkay Eszter jóval később, 1836-ban halt meg. Hruz Mihály testvéreit ugyancsak tekintélyes személyek vették el. Mária férje Gö- möri János jómódú dobsinai származású vaskereskedő, ZsuHÍREK — Szentháromság ünnepe után 5. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári és délutáni alapigéje: Lk 5, 1—11; délelőtti alapigéje: Csel 9, 1—7 (8—20). — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Július 5-én, reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet Harkányi László egyetemes főtitkár. — Megbeszélés a Keresztyén Békekonferencia és az Egyházak Világtanácsa vezetői között. Június 18-án fontos ökumenikus alkalmon vettek részt a Keresztyén Békekonferencia képviselői: a Keresztyén Békekonferencia és az Egyházak Világtanácsa vezetőinek megbeszélésén. Ezen a nagy jelentőségű megbeszélésen, amelyen az emberiség mai nagy sorskérdéseiben való közös keresztyén bizonyságtétel problémáiról és az ökumenikus mozgalom fontos kérdéseiről volt szó, a Keresztyén Békekonferencia részéről J. L. Hromádka dékán, a mozgalom elnöke, J. N. Ondra főtitkár, Nyikodim metropolita, Ba.rtha Tibor püspök, Heinz Kloppenburg egyházi főtanácsos, alelnökök és a Nemzetközi Titkárság képviseletében Tóth Károly külügyi osztály- vezető vettek részt. — A KELET-BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE lelkészi munka- közössége június 25-én Bé- késesaba-Erzsébethelyen tartotta ezévi ötödik munkaülé- sét. A munkaülés keretében „Magyarországi Evangélikus Egyházunk diakóniai munkájának időszerű kérdé- sei”-ről előadást tartott Muncz Frigyes ügyvivő lelkész. Fest Miklós „Élet és Béke a II Keresztyén Béke-Világgyűlés témája kapcsán” címen előadást. Balogh Pál pedig korreferátumot tartott. 9lllltl]lllllll!ltlllllllllllllllllll!llllltllljUT?l!I(l(l!llllltniII)lll)N[l^ I HARANGOK újraönté- | g sét, harangkoronák, ha- | i rangállványok készítő- g s sét, átalakítását újrend- | szerűvé vállalja DUSÄK ISTVÁN 1 harangöntő, örszentmik- = 1 lés, Dózsa György út 26; | Ílilllll:llllill!lllll!!!lltll!lll!l!lllll!llltlllllim)IIIIlllltlJllli:iHlláÍ- A FEJÉR KOMÁROMI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége június 25-én a Budapest-zuglói gyülekezet imatermében ülésezett. Boros Károly zuglói lelkész ismertetést tartott ez alkalommal a zuglói szeretetotthonról, — HÁZASSÁG. Baros László és Szepesi Ilona agrármérnökök június 14-én tartották esküvőjüket a sikátort evangélikus templomban. Az eske- tést a menyasszony édesapja Szepesi István végezte; (I. Thess! 3,12), A MÁSODIK Ossz-Ázsiai KONFERENCIA A II. Össz-ázsiai Evangélikus konferenciát ez év őszén nem az eredetileg tervbe vett helyen Szumátrán, Prapat indonéziai városban tartják, hanem Bihar indiai szövetségi államban. Dr. Arno Sovik, a Lutheránus Világmisszió genfi osztályának igazgatója kijelentette: „Félünk, hogy a jelenlegi dél-ázsiai helyzet sok delegátus számára lehetetlenné tenné, hogy Indonéziába jöjjön.” — KERESEK bentlakó alkalmazottat kisebb háztartás ellátására, hosszú bizonyítványokkal. Jelentkezés 330—196 telefonon. — BUNDÁK átszabások, irha bunda tisztítás, festés Somogyi Szűcsnél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1; udvarban; EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyöá* Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VÍH.» Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142-074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—vrtL Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 64.2750 /*2 — Zrínyi Nyomda. Bpest F. v.c Bolgár Imre igazgató INDEX 25211 Evangélikus egyházak anyakönyveznek adatai Petőfi őseiről zsanma GeTte Dánfel nótárius felesége, Lidia Kovács Lászió rimabányai, Judit pedig Ko- lozsváxy István tápiószelei evangélikus lelkész felesége. Eszter férje Avnrinyi János ispán a Pallavicini birtokon. A fentemlített Gömöry János és Hruz Mária házasságából született Frigyes ügyvéd, főjegyző, majd árvaszéki elnök. Testvére János. Mindkettő tanítvány Schifferdecker-Hajósi Dániel tanítónak, alti Petőfit betűvetésre oktatta. Gömörv János el is vette tanítójának lányát Hajósi Terézt feleségül, akinek korai halála után második feleségétől Markó Zsuzsannától 1869. május 12-én született ma is élő gyémántdiplomás pedagógusunk, Gömöry János bátyánk, az eperjesi gimnázium egykori igazgatója; 95. születésnapján 1963-ban az ország jókívánságaival halmozta el. Petőfi anyai ágának rokonságában — mint láttuk — gyakran előfordulnak értelmiségiek: lelkészek, tanítók, így ismét megerősítjük azt az állításunkat, hogy ez ambicionálta Petrovics Istvánt és feleségét elsősorban gyermekeik taníttatására. SU MMÁLÁS Ügy válik egésszé a kép, ha összefoglaljuk mégegyszer az elmondottakat Petőfi apai és anyai őseiről. Petőfi apai ősei Nyitra megyéből Vág-új'helyről származtak. Ott éltek 1770-ig. Innen költözött Petrovics Tamás özvegyként Aszódra. Megnősülve, 13 évig több helyen bérei mészárszéket, végül Aszódon és környékén megállapodik. Felneveli öcesének gyermekét is- Lányai a környékbe mennek férjhez. Újból megözvegyülve Domonyba nősül, ott éli le utolsó éveit, ott is 'hal meg. F,ia István folytatva az apai mesterséget, vándorévei alatt több helyen megfordul, végül Szabadszálláson letelepedve családot alapít; elveszi Hruz Máriát Aszódról. Petőfi anyai ősei Turóc megyéből származtak. Nagyapja Necpálról Hruz György hívására Pestre költözik. Itt nősül. Néhány év múlva Pestet otthagyva- előbb Aszódon, majd Cinkotán állapodik meg véglegesen. Itt hal meg. Gyermekei családot alapítanak. Mánia és testvérei között nagy a vérségi összetartó kapocs. Petőfiről tudjuk, hogy anyai rokonait mindig felkereste, szülei is szorosabb kapcsolatot tartottak velük. Egy adattal sem rendelkezünk arról, hogy a költő apai ági leszármazók- nál megfordult volna. Édesanyjához hasonló természettel rendelkeztek anyai nagynen- jei, akiket szívesen felkeresett a költő, s halála után fia, Zoltán is azokhoz ragaszkodva talál náluk a családi otthon melegére. Még öccse István is inkább a Hruz családdal tartja a kapcsolatot. Nekik adja szülei halála után édesapja egykori ládáját. A kecskeméti Hruz család, mely régebbi elágazás szoros rokona kapcsolatot tart velük. HÉTRÓE—HÉTRE rr Ot követni Lk. 9, 62. Mindannyian jól tudjuk, hogy nevünk, a „keresztyén" szó, Krisztus-követőt jelent. Szoktunk-e azonban számolni azzal, hogy az O követése milyen alapfeltételekkel is jár? Erről ad Urunk egyetlen mondatban nagy tanítást. 1. Megtanít mindenekelőtt arra, hogy az ö követése kemény munka, s nem ölbe ejtett kéz. Aki kezét az ekeszarvára teszi, az munkához lát, munkába fog. A szántó földműves az új termésért dolgozik, fárad keményen. Az ö követése nem egy-egy áhítatos óra tehát, vagy lelki felüdülés, még kevésbé vallásos ismeretek gyűjtögetése, hanem életünk odaszánása a jóra, sokszor fáradságos cselekvése a Neki tetszőnek.. 2. Megtanít egyetlen mondatával arra is Urunk, hogy az ö követése sokszor és sok tekintetben a múlttal való szakítást követeli meg. A múlt lezárását és új kezdetet. Tegnapi bűneink megutálását s a ma és holnap új, neki tetsző életét. — A múlt azonban nemcsak bűneivel, árnyékaival kísért, hanem sokszor fényeivel is. Aki csak a múlton mereng, a múltba tekint és abból akar élni, az nem jut előbbre. A tegnap hite nem elég a mában és holnap megint csak új hittel kell Reá tekintenem.. 3. Tévednénk azonban, ha azt gondolnánk, hogy csak a múlt tud lenyűgözni, megkötözni. Vannak a keresztyén életben más visszahúzó erők is. Urunk arra tanít, hogy az ö követése azt jelenti: szabaddá kell lenni ezek alól is. Előre kell tekinteni az 0 országára. Aki cél felé siet, az nem tájékozódik, nézegelődik, hanem előre tekintve halad szapora léptekkel, hiszen, aki hátrafelé nézeget, jobbra-balra tekinget, könnyen elvéti az utat, célt téveszt. Előre hát szabadon, szívünket semminek rabul nem adva. Mert végső sorban ezt, a Neki tetsző cselekvésére, akaratának teljesítésére minden visszahúzó érőtől felszabadított szíve: várja tőlünk Urunk. Csak így lehetünk igazán az Ö követői. Bánfi Béla ............................................................................................................................#.* NÁ PRÖÉ—NAPRA VASÁRNAP: I. MÓZES 35,2—3, I- KORINTUS 11,26. Vasárnapról vasárnapra azzal a hittel vegyük Krisztus szent testét és vérét, hogy Ö megbocsátja minden vétkünket. Az Ö halála tette lehetővé életünket. I. Péter 3,8—15, Zsoltárok 1. HÉTFŐ: DÁNIEL 9,18, EFEZUS 3,12. Vétkeink következménye, hogy állandó bizonytalanságban élünk: megbocsáthat-e nekem, bűnösnek Isten? Aki bízik Krisztus engesztelő váltságában, annak a bizonytalansága bátorsággá lesz; Lukács 9,57—62, I. Korintus 15,12—19. KEDD: JEREMIÁS 24,6, I. KORINTUS 3,9. Isten munkáját teljességre akarja vinni. Szentlelke által hat és munkálkodik ma is közöttünk, ezért vagyunk mi keresztyének elsősorban az Ö munkaterülete; I; Királyok 19,15—21, L Korintus 15,20—28; SZERDA: NEHEMIAS 1,5—6, L TESSZALONIKA 1,2—3. Az egyházért és a gyülekezetért végzett munkák között egyik legnagyobb az, hogy szüntelenül imádkozva hálát adunk Istennek, hogy élteti és fenntartja minden gyarlósága ellenére néoét. Lukács 9,51—57, I. Korintus 15,29—34. CSÜTÖRTÖK: I. KIRÁLYOK 8,57—58, IL TESSZALONIKA 3,5. Isten az igén és a szentségeken keresztül szüntelenül és állhatatosan munkálkodik azon, hogy életünket jobbá tegye. Forduljon, hát szívünk Krisztus felé. és legyen életünk szüntelen szeretet! II; Timóteus 4,1—5, I; Korintus 15,35—44. PÉNTEK: V. MÓZES 14,1, RÓMA 8,14. Isten bennünket a vele való közösség élésére teremtett — ezt jelenti az Isten képére való teremtettség. Isten elleni lázadásunk letörölte ezt a képmást rólunk. Mégis Isten, Krisztusért, gyermekévé, fogadja megromlott teremtését; Lukács 9,18—26, L Korintus 15,45—49. SZOMBAT: ZSOLTÁROK 48,2, EFEZUS 3,21. Krisztus egyházát azért hívta el és állította szolgálatba, hogy Isten dicsőségét munkálja; „Neki legyen dicsőség az egyházban.’! Lukács 14,25—35, X. Korintus 15,50—-53» Ruttkay Levente Anyakönyveik a két család vallási életéről annyit elárulnak, hogy hitükhöz ragaszkodtak, egyházukért áldoztak. Egyetlen vegyesházassággal találkozunk, unokaöccsének; Jánosnak esetében. Foglalkozásuknál fogva á Petrovicsok keményebb, nyersebb emberek, Petőfi édesapját Ilyennek ismerjük. A racionalizmus talaján mélyebb vallásosság nem is gyökerezett Egyedül hitükhöz ragaszkodhattak, amit az is mutat, hogy ha csak lehetőségük volt rá; evangélikus lelkésznél keresz- teltették gyermekeiket, esküdtek, s temettették ed hozzátartozóikat A Hruz családnál még a felvidéki pietizmusból fakadó mélyebb vallásossággal találkozunk. A családban egyházi tisztséget viselők szerepelnek; Hruz György rektor és a kecskeméti Hruz Mihály, egyházának évtizedekig buzgó főkurátora. Neki és testvérének leányai «leginkább evangélikus lelkészekhez mentek férjhez. Hruz Mária női alkatánál fogva is mélyebben átitatott vallásossággal. Necpálon, ahol született, erős, artikuláris egyház volt. Pestre kerülve a Deák téri gyülekezietbe tartozott. Maglódon evangélikus lelkésznél szolgált. Aszódon, Kiskőrösön lehetett még alkalma saját vallású környezetben élnie. Az egyházzal való szoros- sabb kapcsolata férje más állomáshelyén szakadt meg egy időre: Szabadszálláson, Kiskunfélegyházán, . Szalkszent- mártooban, Dömsödön. Élete végéig vallásos maradt. A költő Szülőimhez c. versében erre utal, amikor arról ábrándozik, hogy ha gazdag lesz, édesanyjának szép kocsit csináltat, nem kell gyalog járnia a templomba: „Lesz arany szegélyze- tű imádságos könyve, Krisztus Ü remii képe lesz szépen metszve benne.” Viszont édesapjának házat, benne pincét, bort; s vidám társaságot igén. Petőfi szülei ragaszkodtak egyházi iskoláikhoz. Egyedül a pesti piaristáknál tölt egy évet a gyermpk-Petőfi, annak oka azonban ismert, Petrovics István csaik így tudta megismételtetni gyermekével a gyenge eredménnyel végzett osztályt. Bevezetőnkben ígért feltevésünket talán sikerült alátámasztani a felsorolt adatokkal; bizonyítva azt, hogy Petőfi életére, gondolkodására hatott az a környezet, melyből kiszakadt. Öröklődött vele olya.-i több tulajdonság, mely az ősökben kialakult. örökké nyughatatlan természetében fokozottan érvényesült az a mozgás, mely ősei életében a foglalkozás velejárója volt.' Apai ősei foglalkozását a temperamentumot kívánó gyors mozgás, nemegyszer merészség, hirtelen ellhatározás jellemezte. Anyai őseiben a szemlélődő, fonalt öltögető, csendes természetű iparosokat ismerjük meg, akik iátástól- vakulásig, kora hajnaltól késő estig ott görnyednek munkájuk felett. A családi harmónia sokkal bensőségesebb, sokkal összekovácsoltabb. Hruz Mária békességet szerető, mély érzésekkel telített jelleme ebben a környezetben kezdett kialakulni, mely a nagybácsinál és a maglódi parókia légkörében megerősödött benne. A lírai gyengédséget, érzékenységet örökli a fiú édesanyjától. Természetesen a hányatott, viharos ifjúsága döntően befolyásolja jellemének alakulását, azonban az alapvető vonások csirájában őseitől származtak. tokus Lajos
