Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-09-29 / 39. szám

A szív vallásossága Amos 5,81—24. Kemény beszéd hangzik. Isten megbízásából Ámos ajkáról Izrael háza ellen. A legbensőbb „életterületet”, a vallásossá­got veszi ítélet alá Isten. A hiábavaló, képmutató, külsőségek­ben tobzódó vallásosságot, amely csak a szemnek és a kéz­nek, a pénznek és az ünnepnek a vallásossága és nem a szívé. Amikor Jézus arról beszélt az őt követők előtt, hogy Ö az életnek a kenyere, akkor János apostol szerint sokan a hallgatói közül így gondolkodtak: „Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?” (Ján 6,60.) És ettől kezdve sokan elpártol­tak Jézustól. Nem értették és nem is akarták megérteni az ő igéit. A nagy „tanítót”, a csodatevő férfit, a nép igényeit kiszolgáló prófétát keresték benne, és nem Isten fiát. És hiába volt a vele együtt való vándorlás, a megszokott életrend­ről való lemondás, mindezekben nem gyönyörködik az ember egész életére és életfolytatására igényt tartó Úr. Amikor ezeket a prófétai beszédeket hallgatja a mai ke­resztyén ember, kissé talán elcsodálkozik. Hogyan lehet ez? Isten ítélete alá veszi azt az áldozatot és azokat az áldozókat, akik éppen az Ö dicsőségét akarják áldozatukkal szolgálni? Hogyan üzenhet ilyent népének: gyűlölöm, megvetem? Miért küldi el a hangosan éneklők tömegét? Nem szoktuk meg Isten­től az ilyen kemény szavakat. Csendesebb, megnyugtatóbb üze­net után vágyódunk. Pedig Isten nemcsak megpihentet, hanem fel is korbácsol, nemcsak kegyelmez, hanem ítél is. Isten megítéli a külső vallásosságot. Ö nem a ceremóniák­ban, az egyházi „nyüzsgésben”, hatalmas templomokban és üres, ásító szívekben gyönyörködik. Egyházunk népe az elmúlt évtizedek alatt átélte Istennek ezt az ítéletét. Elvett tőlünk sok olyan külső dolgot, lehetőséget és terhet, amely nem az egyház feladata, megbízatása volt. Az intézményesített egyházat le­egyszerűsítette. És ez a munkája felragyogtatta az egyház előtt az egyelen helyes és kijelölt utat. Egyházunk felismerte a sok­szor külsőségekben megmutatkozó egyházi életünk hiábavalósá­gát és kereste, sőt még ma is keresi a hitnek azt az útját, amelyen a Krisztus követő egyháznak és híveinek járnia kell. , Izrael népének bűne az volt, hogy a hangsúlyt az áldoza­tokra helyezte és nem a szív odaáldozására. A mi vallásossá­gunk a szív vallásossága kell, hogy legyen. Minden külső, lát­ható dolog, minden forma csak azért legyen egyházi életünkben és egyéni keresztyénségünkben, hogy minden ember számára látható és érezhető legyen az, amit a szívünkben érzünk, ami­vel megajándékozott minket Isten, amellyel szolgálunk min­den embernek: Istentől kapott hitünk és annak gyümölcsei. Karner Ágoston A gyülekezet hangja Lapunk egyik régebbi számában kritikai-, tanító cikk jelent meg: Kántori szolgálat az evangélikus istentiszte­leten címmel. A cikk szerzőjét az istentisztelet „ékes rendje” iránti felelősségérzet indította cikke megírására. Most egyik gyülekezeti tagunk hasonló felelősségi ér­zetből rövid írást küldött szerkesztőségünkbe A gyüle­kezet hangja címen. Írását az alábbiakban közöljük. HÍREK HÉTRŐL—HÉTRE Szolgálatban Zsid. 1, 14. A Bibliának az Isten és ember közötti kapcsolatban szánt* tálán fontos, életet vagy halált jelentő szava, kifejezése van. Ilyenek a hit és a hitetlenség, a szeretet és a gyűlölet, a bűn és a tisztaság, az engedelmesség és az engedetlenség, a béke és a háborúság. De ezek között a kifejezések között megtaláljuk nagyon csendesen és szerényen ezt a kifejezést is: szolgálat. Egyszerű szó, mégis mindent kifejez, ami az embernek az Is­tenhez való viszonyát, de az emberekkel való kapcsolatát is kifejezheti. A szolgálat az, amire Isten elküld, a szolgálat az, amit Isten elvár, de a szolgálat az, amire igényt tart a másik ember. Erről a szolgálatról tanít az ige is. Szolgálatban állt Jézus Krisztus. Erről tesz bizonyságot Jézus Krisztus számtalan kijelentése, de erről tesz bizonyságot egész megváltói munkája. Isten küldő szava nyomán eljött az Atyától, emberré lett, járta az ember számára kijelölt utat. Istennek szolgált egész életével, minden szavával, cselekedeté­vel és golgotái keresztjével is. Nem volt számára fontosabb, mint az, hogy hűségesen teljesítse Isten parancsát, hogy végig­járja a bűn megtörésének, a megváltásnak az útját. De akk8r, amikor Jézus Krisztus Istennek szolgált, szolgált az embernek is. Ű azért jött, hogy szolgáljon. Szolgálja a vilá­got és szolgálja az embert Szolgálja úgy, hogy megmutassa a a bűn útja mellett azt az utat, amelyet Isten rendelt gyermekei számára. Az ember iránti szolgálatát kereszthalálában és fel­támadásában teljesítette ki. Szolgálatban álltak a próféták és az apostolok. Isten szám­talan embert állított be a szolgálatba. Azok, akik meghallották hívó szavát, azok, akiknek tekintete találkozott Isten tekinte­tével, szolgái lettek. A Biblia elénk tárja az Istennek szolgáló követ képét. Járják az utat, amelyen Isten járatja őket, meg­szólaltatják Isten szavát, legyen az feddő vagy simogató szó, cselekszik azt, amire Isten indítja őket. Istennek való szolgálatuk egyúttal az emberek szolgálata is. Minden szavukkal, cselekedetükkel Isten népéért szólnak és cselekszenek. Szolgálatban áll a keresztyén ember is. Amint Jézus Krisz­tus, a próféták és az apostolok szolgálata is kétirányú, ugyan* így két irányban kell szolgálatot teljesítenie a ma élő keresz­tyén embernek is. Szolgálnunk kell Istennek hitben, engedel­mességben, a bűn útjának elhagyásában, a béke munkálásá(•' ban. Akkor, amikor Istennek szolgálunk, egyben szolgálunk a másik embernek is. Mert nem lehet Istennek szolgálni úgy, hogy közben ne szolgálnánk a másik embert. Ha hiszünk Isten­ben, hitünk szeretetre indít a másik ember iránt. Ha engedel­mességben élünk Isten előtt, engedelmességünk megmutatko­zik a másik embernek való szolgálatban. Isten szolgálatába állít minket, járjuk hűségesen a szolgá­lat útját! Harkányi László NÄPRÖL—NAPRA VASÁRNAP: ÉZSAlAS 32,15; MÁTÉ 24,31. — Rajtunk van Istenünk atyai szeme, látja, kinek, mikor, mire van szűk* sége. Jelenések 12,7—12/a; Zsoltárok 103. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 145,3; ZSIDÓ 1,3. — Megfoghatatlan az Isten kegyelme. Az emberi értelem nehezen érti meg az Isten magatartását, de aki megismeri Fiát, Jézus Krisztust, az előtt világossá lesz, hogy Isten lényege — a szeretet. I. Mózes 32,1—3, 10—11; II. Mózes 12,21—33,51. (Zsidó 11,27—28.) KEDD: PÉLDABESZÉDEK 21,21; ZSIDÓ 12,14. — A fele­baráttal való viselkedésünk; hitünk fokmérője. Ha hiszünk Jézus Krisztusban, akkor mindenki irányában békességre és szent életre törekedünk; Józsué 5,13—15; IL Mózes 13,17— 14,14 (Máté 28,20/b.) SZERDA: III. MÓZES 19,2; LUKACS 6,35. — „Szentek le­gyetek!” — hangzik Isten parancsoló szava. Mi erre képtelen­nek vagyunk, csak Isten által lehetünk azzá. Mi csak kérhet­jük: „Hinni taníts, Uram!” Lukács 10,17—20; IL Mózes 14,15—31. (I. Kor. 10,1—2.) CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 150/b; ZSIDÓ 13,15. — „Ha valaki vétkezett, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus: Ö az engesztelés a mi bűneinkért.” Cselekedetek 5,12—21/a; II. Mózes 17. (I. Kor. 10,4.) PÉNTEK: JEREMIAS 18,6; CSELEKEDETEK 21,14. —i Isten kezében úgy vagyunk, mint a fazekas kezében az agyag; ö formálja életünket, s mindent javunkra cselekszik. János 12,27—33; II. Mózes 19. (I. Péter 2,9—10.) SZOMBAT: JER. SÍR. 3,31—33; ZSIDÓ 12,11 ___Isten néha fé nyit, sőt meg is szomorít. A szenvedés és megpróbáltatás ko­hójában edzi hitünket, alakítja életünket. Amikor ezt már így látjuk, nem mondhatunk mást, mint azt: „Legyen meg a Té akaratod.” II. Mózes 23,20—26; II. Mózes 20,1—21. (Mát' 22,37—39.) Káposzta Lajos Svájci lap új ágendánkról „Valahányszor értelmes, tar­talmas prédikációt hallok, sze­retném megköszönni az ige- hirdetőnek a tanítást. Lelkészeink nem is sejtik, mennyire észreveszik a híveik, ha nem készülnek kellőkép­pen az igemagyarázatra, még akkor is, ha különben nagy­szerű szónok a lelkész. Ma már nagyon kevés em­ber jár szokásból templomba és ha fogy a számuk, annak elsősorban az az oka, hogy keveset kap, aki elmegy is. Merész kijelentés, de már árra is gondoltaim, ha a lelké­szek kenyérkeresetnek tarta­nák foglalkozásukat, talán lel­kiismeretesebben készülnének minden szolgálatra. Gondoljuk csak el: az embe­rek nagy része milyen törő­déssel keresi kenyerét. A napi munkán kívül 50—100 kilo­métereket utaznak s ha a gyárban, üzemben lazaságokat észlelnek, felelősségrevonás és fenyítés jár. Vajon a lelkészek munkája a templomok teltségén, vagy ürességén nem mérhető le, az ő lazaságukat nem kéri számon senki? De igen! Isten minden bizonnyal, sőt ma már a hí­vek is! A mai embert fárasztja a hosszú, tartalmatlan prédiká­ció, de a tartalmas, rövid be­szédre valósággal éhezik. Tait­Budapesten, 1963. szeptember 29-éa Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András de. 11. (úrv) Hafenscher Károly du- 6. Lutheránia egyház­zenei áhitat (dr. Keltén András) Fasor de. fél 10. Koren Emil de. 11. Koren Emil du. 5. Szeretetven- dégség Dózsa György út de. fél 10 Harmati Béla Üllői út 34. de. fél 11. Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u. de. 9. Grünvalszky Ká­roly Kákóczi út 57/b. de. 10. (szlo­vák) dr. Szilády Jenő de. 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán u. de. 10. Szirmai Zoltán de. 11 Szirmai Zoltán du. 6. Szeretetven- dégség: Fülöp Dezső Kőbánya de. 10. Veöreös Imre Utász ú. de. 9. Veöreös Imre Vajda Péter u. de fél 12. Veöreös Imre Zugló de. 11. (úrv) Detre János Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat ú. de fél 10. Detre János Fóti út de. 11 Káposzta Bájos váci út de. 8. Ká­poszta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Gádor András Újpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre Soroksári újtelep de. fél 9. Bencze Imre Pestújhely de. son csak 15—20 percig az ige­magyarázat, ha nincs több mondanivalója a lelkésznek, de abban egy felesleges mon­dat se legyen. Ez nem egyéni vélemény. Ez a gyülekezet hangja, amit egymásközt folyton Hangoztat­nak a hívek, csak éppen a lel­késznek nem merik megmon­dani. Kérem ne vegyék rosszindu­latú bírálatnak soraimat, ha­nem segítő szolgálatnak, amely abból a vágyból ered: vajha gyülekezetünk tagjai nemcsak néha és ... nagy unszolásra jönnének templomba, hanem önként, szívesen, mert nyere­séggel térnének haza onnan. A pásztori szó mindenkinek hiányzik, még annak is, aki nem tud róla, de ma mindenki mer őszinte lenni és az üres frázisoktól nyíltan elfordul. Vegyék ezt észre végre lelké­szeink is. Tudom, hogy sokan észrevették már ... A mi felelősségünk sem ki­sebb és bármikor, bárhonnan elfogadjuk azokat az észrevé- telket és figyelmeztetéseket, amelyeket lelkészeink, veze­tőik látnak és rosszallnak ben­nünk, sőt kérjük, hogy intse­nek bennünket szüntelen, szó­ban és írásban is. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de- 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosltget de- 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. lél 3 Bécsikapu tér de. 9. de. 11. Schreiner Vilmos este 7. Schreiner Vilmos TOrockő tér de. fél 9. Schreiner Vilmos Óbuda1 de. 9. .Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Vámos József du. 5. Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9- Ruttkay Elemér de. 11. Uzon László^ du. fél 7. Csengődy László pesthideg- kut de. fél li. Csengődy László Kelenföld de. 8. dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv) Dr. Rezessy Zoltán du. 6. (úrv) Uzon László Német­völgyi út de. 9. (úrv) Uzon László Albertfalva de. 7. visontai Róbert Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény du. 3. visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. — Szentháromság ünnepe utáni 16. vasárnapon az ol­tárterítő színe: zöld. A va­sárnap oltári igéje: Mt 6, 1—6; szoszéki igéje: Amos 5, 21—24. Délután szabadon választott ige. * — EVANGÉLIKUS IS­TENTISZTELET A RÁDIÓ­BAN. Október 6-án, vasárnap reggel fél 8 órakor evangé­likus vallásos félórát közve­tít a Petőfi Rádió. Igét hir­det Benkő István orosházi lelkész. — HATVAN. A gyülekezet szeptember 15-én állította szolgálatba a tetemes köz­egyházi segéllyel renovált templomtornyát. Az isten- tiszteleti szolgálatot VIRAGH GYULA borsod-hevesi espe­res-lelkész végezte. Az ezti követő díszközgyűlésen a he­lyi gyülekezeti lelkész ismer­tette a renoválás történetét és mondott köszönetét azok­nak, akik azt lehetővé tet- étk. * — KISBABOT. A gyüle­kezet október 6-án délelőtt 11 órai kezdettel hálaadó is­tentiszteleten emlékezik meg arról, hogy 150 évvel ezelőtt szentelték fel templomát. A templomszentelési jubileumi istentisztelet szolgálatát D. DR. VETŐ LAJOS, az Észa­ki Egyházkerület püspöke látja el. * = EGYHÁZKERÜLETI KÖZGYŰLÉSEK. Október elején mindkét egyházkerü­let megtartja rendes évi köz­gyűlését. A Déli Evangélikus Egy­házkerület 1963. október 2-án, szerdán délelőtt 11 órai kez­dettel tartja rendes évi köz­gyűlését, az Egryházegyéíem székházának dísztermében. Október 1-én délelőtt 9 órakor a kerületi számvevő- szék ülésezik, délután 4 óra­kor pedig egyházkerületi ta­nácsülés lesz a Déli Egyház- kerület püspöki hivatalában. Bp. VIII. Puskin u. 12. Október 2-án délelőtt 10 órakor lesz a közgyűlést meg­nyitó istentisztelet az Egy­házegyetem székházának is­tentiszteleti helyiségében. Igét hirdet: BÄRTFAI LA­JOS esperes. * Az Északi Evangélikus Egyházkerület október 9-én délután 5 órai kezdettel tart­ja közgyűlését az Egyetemes Székház dísztermében. Délelőtt 9 órakor ülésezik a számvevőszék, 11 órakor egyházkerületi tanácsülés és ezt követően közgyűlés elő­készítő értekezlet lesz a püspöki hivatalban. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60.— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott ____________INDEX 23211____________ 534491/2 - Zrínyi Nyomda. Bpest Délután fél 5 órakor lesz a közgyűlést megelőző isten­tisztelet a székház Üllői úti istentiszteleti helyiségében. Igét hirdet HALÁSZ BEÜA esperes. Az offertorium a Gyülekezeti Segély céljait szolgálja. *- A KELETI BÉKÉSI EGYHÁZMEGYE lelkész! munkaközössége szeptember 24-én tartotta Békéscsabán ez évi 6. munkaülését. Fábry István, Dedinszky Tamás, Bodrog Miklós, Nagybocskay Vilmos, Fabók Ferenc és dr. Gubcsó András lelkészek szolgá,latéval. * — HÁZASSÁG. Szepesváry Tamás és Szabó Márta házas­ságot kötöttek.- HALÁLOZÁS. Nitschin- ger Jánosné, született Haszá Jolán, Nitschinger János nyu­galmazott tanító özvegye, la­punk hűséges olvasója, Hu­bert István lelkész feleségé­nek édesanyja szelíd türe­lemmel viselt szenvedés után szeptember 14-én Kismarton­ban (Ausztria) elhunyt. „Az Isten kegyelmi ajándéka pe­dig az örökélet” (Rm. 6, 23.) *- GRATULÁLUNK. Dr. Czakó Zsigmond, az Északi Evangélikus Egyházkerület világi jegyzője, a Jogtudo­mányi Egyetemen aranydip- lomát nyert. Őszinte szívvél söszöntjüik egyházi régi tiszt­viselőjét kitüntetése alkalmá- bóL * — BUDAPEST ANGYAL­FÖLD. Októberrel kezdődően a péntek este fél 7 órakor kezdődő bibliaórán a JELE­NÉSEK KÖNYVÉT ismerte­tik és magyarázzák. A Jele­nések Könyvének bizonyos szakaszait a legkülönbözőbb szekták célzatosan értelmezik és sok kárt okoznak ezzel. Érdeklődőket szívesen lát a gyülekezet. , — Október 6-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel sze- retetvendégség lesz a gyüle­kezetben. (Bp. XIII, Fóti út 22.) A szeretetvendégség kö­zéppontjában Lutheránus Vi­lágszövetség Helsinkiben tar­tott IV. Nagygyűléséről szóló beszámoló szerepel. A gyüle­kezet tagjait, barátait és az érdeklődőket ezúton is hív­juk erre az alkalomra — BUNDÁK IRHÁK átszabása, tisztítása, festése Somogyi szűcs­nél, Bp. V. Kossuth Lajos u. 1. udvarban. — LUTHER KABÄT egészen új, könnyű angol szövetből 171 cin magas termetre eladó. Cím a ki- adóhivatalban. — BUDAPESTI gyermektelen orvoscsalád bentlakó háztartási al­kalmazottat keres. Cím a kiadó­ban. — JOBB CSALÁDNÁL kis sze­mélyzeti szobát keresek. Németh Piroska, Bp. VIII. Dugonics u. 5. I. — PERFEKT gépírónő otthoni munkát vállalna. Telefon; 151—574. — NÉGY SZEMÉLY részére al­bérleti szobát keresek, cím a ki­adóban. — MAGÁNYOS NYUGDÍJAS ASSZONYT keresünk, aki egy 60 éves férfi háztartását Pesterzsébe­ten vezetné lakás, élelmezés és el­látás ellenében. Cím a kiadóban A svájci „Kirchenblatt” augusztus 29. száma foglalko­zik egyházunk új Ágendájával. Ismerteti az Agenda tartal­mát, létrejöttét és az új is­tentiszteleti rendet. Különös­képpen értékeli a közösségi munkát, amely a szerkesztés munkájában megnyilvánult. A svájciakat azért érdekli külö­nösképpen a mi munkánk eredménye, mert hasonló fel­adat előtt állanak, örülnünk kell annak, hogy egy reformá­tus hagyományokat tartó evangéliumi egyház — mint aminő a svájci — felfigyelt a magyarországi evangélikus egyház munkásságára és a munkában érvényesülő szem­pontokat a maga szempontjá­ból is figyelemre méltónak ta­lálta. Többek között a követ­kezőket írja a „Kirchenblatt”: „Szembetűnő, hogy külön­böző országok egészen más ha­gyományokat tartó egyházai egymástól teljesen függetlenül is hasonló feladatokat látnak maguk előtt és egyező célok­ra törekszenek: hogyan lehet­ne sokak közreműködésével olyan egységes liturgiát ki­alakítani, amely az ősök ha­gyományait és a jelen szük­ségleteit egyaránt figyelembe veszi. Jelentősnek és ígéretes­nek kell tartanunk azt a fel­ismerést is, hogy egyházzené­szek beható közreműködése nélkül nem lehet és nem is szabad az istentiszteleti ren­dek kérdésével foglalkozni: Ismeretes, hogy a svájci evan­géliumi egyházakban hasonló folyamat indult el. Az mind­nyájunk kívánsága, hogy be­látható időn belül egy lépéssel előbbre jusson munkánk.” Megjelent az Újtestamenium és cs zsoltárok (nem az új próbafor­dítás szövege) fekete pegamoid kötésben, arany felirattal 8,5x 14,5x1,7 cm. méret­ben Ara 40 forint Kapható az Evan­gélikus Sajtóosztá­lyon Budapest VIII. Pus­kin u. 12. liliilllllli!íl!IIIIIII!lll!l!|l|llil!|l|||i!llilll!l!IIIIIIIIIIIIIIIII!lll!lllllilllll'liraílillillllllllilllil^ií!llIWIIIIIWílll!l®ll!lilill!IIIIWII^IIIII Mindenre van időm... ? Az üdülő ebédlőjében mindennap együtt volt három jó ba­rát: Zoli, Jóska és Pista. Az első egyetemista, a másik esti ta­gozatos dolgozó, a harmadik gyári munkás. Itt szoktak össze s azóta nem tudnak egymás nélkül élni. Azazhogy... egy kis baj történt. Zolinak elveszett a ka­bátja a szobából. A gyanú Pistára esett, mert akkoriban csak ő járt a szobában. Engem is elővettek az ügyben, mert a kabát eltűnése előtt Pistát velem látták. A barátság ege beborult, Pistát nem köszöntötte senki, Pista pirosan-sápadtan értetlenül botlott ide-oda. A gyanú szinte engem is megszédített. Ki tehette volna más, minden ellene vallott. Egy napon a rendőrség elfogott egy fiatalkorú besurranót, aki főleg közös szállásokat, üdülőket ,,tisztelt meg” látogatásá­val. Bevallotta minden lopását. A Zoli kabátjának eltulajdoní­tását le is játszatták vele. Körmönfont lopás volt, talán ki sem derül, ha máshol rajta nem veszít. — Tudta-e Pista, hogy ő a gyanúsított? — kérdezem Zolit. — Hogyne tudta volna, hiszen megmondtuk neki — volt a válasz. — S most, hogy megkerült az igazi tolvaj, siettek-e gyorsan tudomására hozni, és elégtételben részesíteni? — Arra még nem volt időm! — felelte Zoli. Amit erre válaszoltam, azt mindenkinek mondom: Miért vagyunk gyorsak a vádolásban és miért vagyunk restek a jóvá­tételben?! Jobb így? Nikodemusz János 1963. szép. 10. Erős vár a mi Istenünk!” ISTENTISZTELETI REND

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom