Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-24 / 8. szám
A béke és a német kérdés Emberek, tájak, kérdések 1 A két meghatározást, fogalmat összekapcsoló és szócska el nem hanyagolható igazságot fejez ki. EZ pedig ez: a béke és a német kérdés összetartoznak. 'Nincsen igazi béke a német kérdés konstruktív megoldása nélkül; a német kérdés jó megoldása hozzájárulás a békéhez. 2 A német kérdés jó megoldása hozzájárulás a békéhez, meg nem oldása háborús potenciált jelent. A német kérdés megoldásának irányában maguk a németek tehetnek legtöbbet, mégsem kizárólagosan német ügy csupán, mert a béke egyetemes. azaz az egész emberiség érdeke és áldása; a potenciális háború p.edig nukleáris világháború, az egész emberiség katasztrófája és átka. 3 A német kérdés ma a különböző társadalmi rendszerű két Németország létezésének tényében és a nyugat-berlini kérdésben jelentkezik. Egy nép él két különböző jellegű és törekvésű államban, illetye háromban, hiszen Nyugat-Berlin nem a Szövetségi Köztársaság Németország része, s az a tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szívében fekszik, még bonyolultabbá teszi az amúgyis számtalan mély problémát magában foglaló német kérdést, és könnyen a világot robbanással fenyegető lőporos hordó gyújtózsinórja lehet 4 A német kérdés békés megoldására a javaslatok, tervezetek megtétele, o politikai és diplomáciai útkeresés vagy tanácsadás nem a mi dolgunk. A Német Demokratikus Köztársaság felelős tényezői száznál több javaslatot tettek már a Német Szövetségi Köztársaság illetékeseinek, s a javaslatok mindegyike a problematikával összefüggő ezer bonyolult kérdés jobban ismeréséből született, mint amilyennel mi, egyházi emberek rendelkezünk. A német kérdés békés megoldására irányuló német (és a szövetségi köztársaságban is jelentkező) törekvések hatalmas támogatást kapnak anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt a szocialista tábor országaitól, elsősorban is a Szovjetuniótól és az egész világ jóaka- natú embereinek békevágyától. Lehet-e, s jelenthet-e valamit ezek mellett a hatalmas erők mellett, mint egyháznak, hívő embereknek tennivalónk, s miben álljon az? 5 Lehet, és van tennivalónk, mégpedig számottevő hozzájárulásként a békéhez a magunk területén: az egyházban, s a magunk sajátos eszközeivel. Ezek természetesen nem politikaiak. Nem a politika területén kell ezeregyedszer — esetleg rosszul — megfogalmaznunk azt, amit arra illetékesek már ezerszer jól megfogalmaztak. Mi, a mi közös nyelvünkön, a közös hit, a teológia, az egyház nyelvén értethetjük meg magunkat és járulhatunk hozzá egymás megértéséhez. Óvakodnunk kell azonban attól a kísértéstől, hogy elvi, öncélú teológiai viták útvesztőjébe bonyolódjunk, vagy kioktatni akarjuk egymást. Ettől az ment meg, ha a valóság talaján, az élet számára vetjük fel a kérdéseket, s ahol csak lehetséges, a Szentírást, a teológiát szólítjuk fél feleletadásra. A Szentírás, a teológia pedig, amikor a béke és háború kérdésében, jelen esetben a béke és Németország kérdésében szólaltatjuk meg, nemcsak teológiai, hanem politikai állásfoglalásra is kényszerít. 6 Mérjük meg hittel a Szentírás mérlegén Németország szerepét a két világháborúban és abban a tengernyi szenvedésben, amit a két háború borzalmai az emberiségre zúdítottak. Ugyanígy mérjük le mindebben az egyházak szerepét, aktív és passzív magatartását. Vigyázzunk azonban, hogy különbséget tegyünk az ítélet alkotás és az ítélkezés, az ítélet hirdetés között. Nálunk is volt Horthy fasizmus és azt kiszolgáló, vagy legalább is ellene semmit, vagy keveset cselekvő egyház. Mérjük le hittel, hogy Németország összeomlása — s ebbe hány népet rántott még magával! — valamiféle rajta esett igazságtalan sérelem, revansra jogosító „pech” volt e, vagy Isten ítélete? Mérjük le hittel és hasonlítsuk össze a két tényleges német állam törekvéseit, s kérdezzük meg, a Német Demokratikus Köztársaság békés építő munkája, bókekeresése, a békés népek családi körébe illeszkedése-, vagy a Potsdami szerződéssel szembehelyezkedett Német Szövetségi Köztársaság újrafegyverkezése, atom- bomba-áhítozása, területi követelései felelnek e meg jobban Isten akaratának, saját népük békevágyának (Nyugaton is!) és az egész, békében élni akaró emberiség érdekeinek? 7 Egvházilag is a realitások alapjára kell helyezkednünk. Tényként kell elfogadnunk, hogy vannak egyházak, amelyek a "kapitalizmusban, és vannak egyházak, amelyek a szocializmusban élnek. Nemcsak a kapitalizmus és a szocializmus ebben a tény, de tény mindkettőben az egyház megléte és élete. Az egyház pedig úgy, ahogy egyidőben él a kapitalizmusban és a szocializmusban: a Krisztus teste. Hatalmas és elkötelező tény ez. Elkötelez egymás megbecsülésére, a kölcsönös bizalomra, egymás megértésére, egymás tanítására, a közös szolgálatra. Feljogosít a testvéri párbeszédre, egyszóval a lelkipásztori szolgálatra. 8 A lelkipásztor sokszor kerül egy-egy családban, gyülekezetben a megbókéltetés feladata elé. A szemben álló, a haragos családtagokkal beszél. Segíti őket, hogy készségesekké legye- nak az egymással is szót értésre, hogy ne a harag indulatával, hanem a megbékélés szándékával közeledhessenek egymáshoz. A német nép egy család. Az egyház szent feladata a két német államban élők közötti békéltetés szolgálata. Ehhez a szolgálathoz ajánljuk fel mi is a segítségünket. Segítsük azokat, akik még nem felejtették el a Stuttgarti Hitvallást. Akik lehetetlennek — hiszen kaini cselekedet az — tartották, hogy német lőjjön a németre. Azokkal vagyunk imádságainkkal és minden tőlünk telhető jó szolgálattal, akik mindkét Németországban felemelik tiltakozó szavukat minden olyan törekvés, egyházi intézkedés ellen, amely nehezíti a nagy család közeledését eredményező párbeszédét. (Eltorzult Egyházi Napok, Militärseelsorge, Obrigkeit? és a dibe- lianizmus stb.) Testvéri szeretettel, közös hitünk alapján és közös Urunk előtti felelőséggel meg kell kérdeznünk szövetségi köz- társaságbeli lelkész- és keresztyén testvéreinktől, valóban valami „magasztos, a miénknél igazibb, keresztyén szempontok” határozzák e meg a nem a megbékélést szolgáló magatartásukat, vagy azok az anyagiak, melyek a „gazdasági csodá”-ból nekik jutnak? Urunk vajon a nagykeresetű embereket, lelkészeket mondotta e boldogoknak és Isten fiainak, vagy azokat, akik a béke ügyén munkálkodnak? A keresztyén ember abban a „gazdasági csodában” él, hogy Isten naponként teljesíti a Miatyánkban mondott kérését; a mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Minket itt a mi hazánkban megtanított Isten, hogy amikor azt mondjuk; mi és nekünk, akkor valóban ne csak mondjuk és igazában ezt gondoljuk: én és nekem. És mióta ezt megtanultuk, nemcsak kenyér, de sokszor kalács és kenyér mellé való is — kerül az asztalunkra. Hittel és hálásan valljuk ezt Isten gondviselő szeretedet „gazdasági csodájának”. 10 Hitünk alapállásából nézve a politikai helyzetet, a két Németország tényében és Nyugat-Berlin jelenlegi állagában nemcsak a háború maradványait látjuk a második világháború befejezése után 18 esztendővel, de azt is, hogy ezek újabb világháború po- tencilis tűzfészkei. Keresztyén szóval: az egyik Németországban: a Szövetségi Köztársaságban sokszor nem elég a bűnbánatra és új életre felhívó szó, vagy nem elég készséges a keresztyének füle annak méghallására. Bizonyos, hogy a dolgok reális felmérése alapján senkitől sem várható, hogy megtegye a negyedik, az ötödik, vagy utolsó lépést, mielőtt az első lépést megtenné. így van ez a német kérdés esetében is. Az első lépést a bizalom útján kell megtenni, önvizsgálat, Isten akaratának keresése, a megítélt múlttal való szakítás kell ehhez. De szép és méltó ebben elvégezni az egyháznak a maga szolgálatát! Két Németország van? Kettő van! Megkötötte valamelyik is a kettő közül a békét? Nem kötötte mesr! Lehet így béke? Nem lehet! Mit kell tenni? Meg kell kötni a békét mind a két Németországgal! Rendezett a nyugat-berlini probléma? Nem rendezett! Mit kell tenni? Rendezni kell! Nagyok az ellentétek? Nagyok! Mi a megoldás, háború? Nem, a háború nem megoldás, benne a győztes is csak vesztes lehet! Tehát? A béke! Engedményt az engedményért, így mindkét fél nyer.* Békét nyer, életet nyer. Lehetséges ez? Ha mindenki azt mondaná is, hogy nem lehetséges, a keresztyén ember hite alapján csak egyet mondhat: lehetséges! Hát volt e valaha is és lehet e valaha is nagyobb ellentét, kiegyenlíthe- tetlenebb eltávolodás, mint amelyet Isten hidalt át Krisztusban?! Megbékéltette magával az embert. 'S vajon* mi célból helyezte egyházát a világba? Nem másért, minthogy végezze a Tőle tanult szolgálatot s legyen állandó képviselője, szorgalmazója akaratának: ti is béküljetek meg egymással. S addig is, amíg nem tudtok együtt élni, éltetek egymás mellett, de békében! Gádor András KIS T A kereszt yénség történetének szép fejezetei úgy indultak ei, hogy valaki kilátástalannak látszó ügyben is látott fantáziát. Volt valaki, aki 10 fillérrel a zsebében nyitott árvaházat, mert nagyon szerette az árvákat. Tudta, hogy az Isten szereti azokat, akik felkarolják az árvák ügyét. A másik szinte a semmiből épített kórházat. Volt, aki bibliatársulatot szervezett, mert látott egy elhagyatott kislányt, aki sírt, mert nem volt bibliája. * Isten a kegyelem nyelvén beszél velünk. Egy lelkész kérdezte meg a tanítványaitól: Szeretitek-e Jézus Krisztust? Csiszár János „Tisztelt-Szerkesztőség/ Mint az Evangélikus Elet hűséges olvasója, legőszintébb köszönetemet kívánom kifejezni a Szerkesztőségnek, mivel lapuk cikkei mind tanulságosak és életem számára olyan alapvetöek, és igazak, hogy azok olvasásakor hiszem, ÜKÖR Valamelyik gyermek így felelt: Nem én szeretem a Jézust, hanem ő szeret engem! * Az Isten országa nem azt jelenti, hogy gyújtsunk gyertyát egy szent szobra előtt, hanem az éppen aktuális tómám, vagy problémám megoldására erőt kapok Istentől. Azt is jelenti az Isten országa, hogy nem vagyunk árvák, van kapcsolat köztem és Isten között. Isten országa egészen gyakorlatilag azt jelenti, hogy Isten az ő országának derűjét, örömét, csendességét, békességét nekünk akarja adni. Fülöp Dezső írja Vésztőről hogy minden olvasó talál benne egy-egy igét, írást, cikket, amely az ő életének is erősségéül szolgál. Én szórvány gyülekezetben élek és úgy látom, tapasztalom, hogy az újság a ma embere számára nagyon tanulságos és nevelő hatású„* AKKOR MÉG 20—25 FOKOS HIDEGEK JÁRTÁK, amikor Berlin felé röpített a Hungá- ria-expressz. Dr. Kocsis Elemérrel, a debreceni református Teológiai Akadémia docensével mentem egyhetesnek tervezett s kéthetessé nyúlt elő- adókörútra az NDK-ba. A Prágai Keresztyén Békekonferencia német csoportja hívott meg, hogy gyülekezetekben s lelkészi közösségekben beszéljünk a béke és igazságosság, béke és szabadság kérdéseiről. Útitervünk szoros volt. Berlini napjainkon kívül nyolc nap alatt hét gyülekezetben és lelkészi konventfoen szolgáltunk. Berlin, Halle, Freiberg, Oberschöna, Leipzig, Dessau, Rosslau, Treuenbrietzen. Caputh, Berlin voltak ütünk stációi s együttesen 18 szolgálatot végeztünk, nem számítva az éjfélekbe nyúló hosszú beszélgetéseket. Nemet testvéreink kézről kézre adtak. Nem kísért senki, mindenütt helyünkön találtuk magunkat, mert német pontossággal dolgozták ki útitervünket. Hol egy előre megadott felefonszám. hol egy kabáthaj tókába dugott „Neue Zeit” újságpéldány ismertetőjele vezetett célhoz. De a pontosságon túl a testvérszeretet ezer apró és finom jelének hőmérőfokai melegítettek fel. HALLÉBAN ARRA ÉBREDTÜNK, hogy vendéglátó házigazdánk kétéves kisfia nyitott 'kofferunkban felfedezte a mosóport s vidám buzgalommal szórta ruhára, szőnyegre, bútorra, mindenre. Olyan csengő vidámsággal kacagott, hogy nem lehetett vele nem kacagni. Freibergben találtuk meg az időjárás helyes prognózisát: olyan hideg van. hogy nem lehet vacogással. utolérni. De vendéglátónk 10 km-ről jött be elénk motoron. Amikor bóldog lerendezéssel bontotta le magáról a motorruhát, rájöttünk, hogy a 25 fokos hidegben olyan embert ismertünk meg Pfarrer Schaut- schick-ban, akinek szívét még a nyári balatonfüredi meleg fűti. Rosslauban hangos vidám pattogással várt az állomáson Kreisoberpfarrer Dr.. Kars s azonnal közölte a progamot: „most hozzánk megyünk va-. csorázni s miegymás.” Kérdem: wieso „miegymás”? „Hát egy kicsit örülni fogunk egymásnak!” — mondta szélesre tárt karokkal s derűvel. Valóban: éjjel 1-ig tartott ez a miegymás, kedvesen és sok kacagással. Treuenbrietzben Jacob lelkészéknél elég volt rácsodálkozni a karácsony óta még fennmaradt herrnhuti csillaglámpára s másnap búcsúzáskor becsomagolva erőszakolták a hónunk alá. Végére megváltozott a prognózis. Nem értük utói vacogással a hideget, de megelőztük szívbéli meleggel. HAVASAK VOLTAK A TÁJAK. Ültek a német erdők hóbelepetten, mozdulatlanul és nesztelen. Dómok nyúltak az ég felé. Silbermann-orgo- nákra ámultunk s a nemes gótikára, amit eredeti festéssel restauráltak — kutató sugarakkal fedezték fel, hogy a Munkában a Keresztyén Békekonferencia tanulmányi bizottsága Az Első Keresztyén Béke-Világgyűlés tíz állandó tanulmányi bizottság létrehozását határozta el. Feladatukul tűzte ki a keresztyén békemunka teológiai és időszerű kérdéseinek alapos tanulmányozását. A tanulmányi bizottságokat a múlt év során körültekintő eljárással létrehozta a Keresztyén Békekonferencia vezetősége. Ebben az évben a tervek szerint sor kerül valamennyi állandó tanulmányi bizottság ülésére. Ebben a hónapban a Német Demokratikus Köztársaságban két ilyen tanácskozás volt: a Béke és a hidegháború állandó tanulmányi bizottsága Erfurtban, a Béke és az igazságosság kérdésével foglalkozó bizottság pedig Tabarzban találkozott február 10—17. napjain.' A Béke és a hidegháború bizottság elnöke DR. PÁLFY MIKLÓS magyar evangélikus teológiai professzor, református részről tagja JÁNOSSY IMRE debreceni teológiai tanár. A Béke és az igazságosság bizottság munkájában. a magyar protestáns egyházak képviseletében BÉKÉÉI BENŐ református püspök és CZEGLÉDY ISTVÁN budapesti teológiai tanár vettek részt. Mindkét bizottság feldolgozza és összehangolja a különböző országok tanulmányi csoportjainak eddig elkészített tanulmányait. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának a Prágai Keresztyén Békekonferencia tematikájával foglalkozó tanulmányi csoportjai is eljuttatták már Prágába az egyes témákkal foglalkozó dolgozataikat. Magyar protestáns egyházaink úgy is ki akarják venni részüket a Keresztyén Békekonferencia teológiai munkájából, hogy meghívják a Béke és Németország témával foglalkozó bizottságot, ülésezzék hazánkban. A bizottság a meghívást elfogadta, s tanácskozásait március 4—8. között, hazánkban a református egyház lelkészüdülőjében tártja Mátraházán. Az erfurti, a tabarzi és a mátraházi bizottsági ülések nemzetközi síkon vitatják meg a munka eddigi eredményeit, és meghatározzák a további munka szempontjait. Dr. Gerhard May osztrák püspök 65 éves Február 13-án töltötte be 65. életévét D. GERHARD MAY, az ausztriai evangélikus egyház püspöke. May püspök fiatal korában Jugoszláviában lelkészkedett édesapjának utódjaként, aki szintén lelkész volt. 1944-ben választották meg püspöknek. Elődje DR. HANS EDER az első osztrák evangélikus püspök volt. May püspök működésének egyik legkiemelkedőbb eseménye, hogy 1961-ben törvényhozás útján rendezték újonnan a protestáns egyházak jogi helyzetét Ausztriában. Püspöki működése idején 50 új gyülekezet jött létre és 88 új templomot építettek. A püspököt anyai ágon Magyarországhoz is rokoni kapcsolatok fűzik. Múlt évi magyarországi látogatását szeretettel tartjuk emlékezetünkben. Jubileuma alkalmából Isten gazdag áldását kérjük életére és további munkásságára. D. DR. VETŐ LAJOS PÜSPÖK, EGYHAZUNK LELKÉSZELNÖKE AZ ALÄBBI TÁVIRATOT KÜLDTE MAY PÜSPÖKNEK: „65. születésnapja alkalmából fogadja őszinte jókívánságaimat. Isten áldását kérem életére, egyházára, munkájára, amelyet egyházaink és népeink barátsága és jó viszonya érdekében végez”. 12 svéd lelkész a „házassági kényszer“ megszüntetését kéri A svéd lutheránus egyház 12 lelkésze beadványban kérte a kormányt, hogy szüntessék meg a számukra előírt házassági kényszert. Rámutatnak arra, hogy sok lelkész, aki állami úton kötötte még a házasságot és azt nem tudja felbontani, lelkiismereti konfliktusokban szenved. Mégha nyilvánvalóan a házasság látszatáról van is már csak szó, a házassági kényszer összeköti őket. Hangsúlyozzák a beadványt adó lelkészek, hogy a svéd szabad egyház lelkészei e kérdésben szabadsággal rendelkeznek. Ugyanez áll Dánia és Norvégia lelkészeire is, annak ellenére, hogy ezekben az országokban is kifejezetten államegyházakról van szó. Végül arra emlékeztetnek, hogy a svéd lelkészeknek több mint a fele már 1960-ban benyújtott egy petíciót a királyhoz a házassági kényszer megszüntetése ellen. gótikát is festették eredetileg. Dómjaikkal felejthetetlenek Halle, Freiberg és a Tamástemplom Lipcsében. De amikor a kicsiny faluban, Ober- sehönában. sötét estén, csillagos ég alatt, hótól roskadó fenyők között csikorgó léptekkel ballagtunk fel a dombra, fent a zömök templom kontúrjai vésődtek az égre s a parókia világos ablakai hívogattak, felsóhajtottam: állj meg idő, itt kellene megpihenni ! Pihenésről persze nem sok szó volt. Futó filmként pereg- tettek. Álltunk gyülekezetek előtt, zsúfolt termekben, ahol az előadás mellett igehirdetést, sőt magyar egyházi éneket is kértek tőlünk. Éjfélekbe nyúló disputákat folytattunk lelkészekkel és hívekkel s prédikáltunk istentiszteleten s gyülekezeti esten egyaránt Fiatalok záporoztak kérdések özönével, levelezőtársakat is kértek, s tizenöt-húszasával összegyűlt papi konventekben tárgyaltunk néha órákon át, fejtegetvén témáinkat s hallgatván érett, megfontolt hozzászólásaikat. Miről is volt hát szó? BIBLIAI, TEOLÓGIAI, TÖRTÉNETI ÉRTELMÉBEN bontogattuk a béke, az igazságosság és a szabadság kapcsolatait, s kerestünk velük utat a ma nagy kérdéseiben. Rámutattunk döntéseinkre s látásainkra. Kivétel nélkül mindenütt szívesen és elmélyülten hallgattak s úgy találtuk, mély fogékonyság él bennük a Prágai Keresztyén Békekonferencia kérdései iránt. Pedig inkább a lelkészek középrétegének mondhatjuk azokat, akikkel találkoztunk. Volt úgy is. hogy inkább volt vita a beszélgetésünk. mint eszmecsere, de partnereink itt is azt köszönték meg, hogy mindvégig teológusokként nyúltunk a kérdésekhez. Kérdéseikből ismertük meg őket. Mélyre menő érdeklődéssel fordultak az állammal kötött Egyezményünk tartalmi és elvi kérdései felé s itt éreztük, hogy ml előbbre vagyunk az egyház útján a szocializmusban, mint ők. Sokan vannak, egyre többen, akik a prágai témákkal rokonszenveznek és egyetértéssel foglalkoznak s emellett élénken figyelnek arra. hogy a mi gyülekezeteink hogyan élnek. Számtalan kérdést kaptunk, az igehirdetésre készülés módjaitól teológiánk működésén, kántorképzésünkön át egyházunk anyagi berendezkedéséig. Kimagasló emberekkel folytatott beszélgetéseink némelyike éleire szóló emlék. Különösen is gondolok a tiszta lelkű, 89 'éves agg professzorra, dr. Fuchs Emilre, akinél eltöltött másfél óránk üdítő élmény volt. Kari Ordnunggal, utunk szervezőjével s Bassarak lelkésszel mint régi, közeli barátokkal voltunk együtt s Kars esperes otthona a jó egyetértés új baráti fészkévé lett. A KIMAGASLÓ EMBEREKKEL VALÓ TALÁLKOZÁS SORÁN meg kell említenem azt a japán békeküldöttséget, amelyikkel Berlinben több alkalommal együtt lehettünk. Egy esztendeje vannak világkörüli úton s szervezik a két óv múlva Hirosimában rendezendő békenapot. Négyen voltak: egy ateista, egy katolikus, egy protestáns diák s a vezetőjük buddhista szerzetes, aki a háború előtt és alatt a japán katonatiszti akadémia tanára volt. Amikor ledobták Hirosimára az atombombát. Otthagyta az akadémiát, szerzetes lett s a béke ügyének szentelte életét. A Prágai Keresztyén Békekonferencia ügyében végzett szolgálatunk így találkozott a világ másik végéről indult békemozgalom szolgálatával. Történelmi áramlat sodrában éreztük magunkat. Amikor a Hungária sebes suhanás- sal röpített hazafelé s elmaradtak mögöttünk már Prága tornyai is, felmuzsikált bennünk a Berlinben látott Brecht-darab refrénje — amely a hitleri megszállás idején, sötét háború terhét nyögő prágai embereket rajzolja meg —, a Moldau-Lied: Köveket görget a Moldva sodra Három császárt rejt prágai föld Nagy lesz a kicsiből s parány, mi nagy volt Múlik az éj s a fény mindent betölt. Koren Emfl
