Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-12-01 / 48. szám

örgonaszentelés Oroszlányban í négyszáz éves tridenti zsinat 262 ÉVES GYÜLEKEZET­BEN 176 éves templomban szentelt új orgonát novem­ber 10-én D. Dr. Vető Lajos püspök Oroszlányban. Az orgonát Trajtler Gábor orgonaművész tervezte és fel­szentelése után Sulyok Imre orgonaművész szólaltatta meg. Az oroszlányi templom ISTENTISZTELET UTÄN ünnepi közgyűlés volt, me­lyen D. Dr. Vető Lajos püs­pököt és az orgonaépítő gyü­lekezetét Selmeczi János fe­jér-komáromi esperes, Milán János gyülekezeti lelkész és Simonfay Ferenc csákvári lelkész köszöntötte. A püs­pök viszont a nagy áldozato­kat hozó oroszlányi gyüleke­zetét üdvözölte. Azután a gyülekezeti lelkész, aki mind­végig fáradhatatlan tevékeny­séggel szolgálta a háborús károk helyreállítását, az or­gonalétesítés történetét is­mertette. Közebéd után, melyet a hí­vek a nagyszámú vendégse­reg részére a gyülekezeti te­remben adtak, műsoros orgo- nabemutató volt a templom­ban, melyen részt vettek a helybeli római katolikus lel­készek is. Sulyok Imre mű­vészi orgonaszámaj és a gyü­lekezet énekkarának nagyon szépén kidolgozott karénekei között rövid igehirdetésekkel szolgáltak: D. Dr. Vető Lajos, püspök, Csákó Gyula püspöki titkár, Selmeczi János espe­A török hódoltság alatt pusztasággá változott vidék­re 1701-ben Pozsony, Nyitra és Trencsén megyéből telepí­tették Oroszlányba a mostani gyülekezet őseit, akik már a következő évben felépítették első templomukat és iskolá­jukat. Akkor még erdőkiter- meléssel és mészégetéssel fog­lalkoztak a mostani szorgal­mas földművesek és bányá­szok ősei. Előbb jól művelt földek környezték az egysze­rű falut, ma a régi község mellett épített gyönyörű mo­dern városrész nyújt otthont B bányák dolgozóinak. AZ 1702-BEN ÉPÜLT TEMPLOM a gyülekezet erő­södése és gyarapodása követ­keztében néhány évtized múl­va kicsinek bizonyult. A Tü­relmi Rendelet lehetővé tette nagyobb templom építését. Másfél év alatt felépítik és 1787. szeptemberében felszen­telik jelenleg Is használatban levő nagyon szép templomu­kat, melyben a karzat színes fövenykő oszlopokon nyug­szik. Az oltárt és a szószé­ket a II. József által lebon­tásra ítélt majki római kato­likus (pálosrendij templomból Vásárolták. Különösen kitű­nik a maga nemében párat­lan szószék, amelynek külső részén fafaragásé metszetek 6 „Hegyi Beszéd”-et ábrázol­ják. Első orgonáját 1790-ben szerezte be a gyülekezet. Ez egészen 1945-ig használatban volt A második világháború vé­gén az akkor éppen lelkész­választás alatt álló egyház- községet nagy károk érték. A templom aknarobbanás kö­vetkeztében súlyosan megsé­rült, a torony egyik oldalát szétlőtték, az orgonából csak roncsok maradtak, a lelkeszi lakás erősen megrongálódott, az anyakönyvek és jegyző­könyvek elvesztek, a kegy­szerek eltűntek. A gyülekezet azóta mindent elkövetett a károk helyreállítására. A há­ború befejezése óta csak a templomra 163 000 Ft-ot köl­töttek. De néma maradt még áz orgona. Most ezt is pótolták. A régi orgona roncsait fel­használva 80 000 Ft-os költ­séggel modernizált és kibő­vített orgonát építettek a hí­vek, és tizennyolc évi hallga­tás után most új Ivói szól az orgona az oroszlányi temp­Az oroszlányi templom orgonája Említésre érdemes, hogy — hazánkban az evangélikus templomok között elsőnek — 1957-től kezdve Oroszlány­ban villamos szerkezet húz­za a harangokat. rés, Bakonyi Dezső tatabá­nyai református lelkész, Lá­bossá Lajos tatabányai és Simonfay Ferenc csákvári lelkész. Csákó Gyula CSILLAQFÉNYNÉ-L Tisztuló fejjel, gyermekkorunktól Keressük azt a fényes csillagot, Mely nem az éj mély bársonyán lángol, Hanem az életünk egén ragyog. Kerestük, ámde nem találtuk, Ahol reméltük, s mindig ott Villant fel ritkán néha-néha, S biztató fénnyel csillogott. Hol voltak szerelmek, víg barátok, — Meteorhullás, fényeső — Reményeit, vágyak, valósulások, Igéző és eszméltet» Vidám búcsúk és találkozások, Üdén kinyíló s hervadó virágok, Éledő édes drága tervek, Familiáris meghitt percek, Ritkaszép fényes pillanatok Jöttek, mint tűnő káprázatok — — Aztán sötét lett, újra sötét, És a fekete még feketébb, Ügyhogy elfakult minden messzi pont, Jövőt igerő távlat horizont. De van egy csillag, amely nem fakul, Fényt szór utunkra, hogyha alkonyul. Bár nem az égről, máshol tükrözik, Mikor egy szelíd szembe költözik, A lejtő szélén mikor visszatart, S felfedi azt, amit a bűn takart, Ha terelget és jó úton vezet, Mint bennünk élő lelkiismeret: Adventi fény, hű drága csillagunk, Te vagy megváltó Jézus Krisztusunk. Somlyó András lomban. Selmeczi János fejér-komá­romi esperes bevezető litur­giája után Dr. Vető Lajos püspök igehirdetésében Efa- zus 3,14—16 alapján rámuta­tott arra, hogy az orgoná­nak fontos szerepe van isten- tiszteleti életünkben, azonban Isten dicsőítésére a hivő em­berek vannak hivatva, akik­nek a hite, bűnbánata, türel­mes emberszeretete az igazi istentisztelet. Szolgálata vé­geztével a püspök jelt adott az orgona megszólaltatására, majd a gyülekezet most már az új orgona kíséretével éne­kelte a 252. ének 4. versét: t,Áldott legyen az Űr, Áldjuk dicséretekkel! Szent, Szent, Szent! zengje szánk, Angyali seregekkel, kit ég és föld imád, S dicsőít szüntelen: Örökké áldalak Én is, jo Istenem!” Koszorús Lacika Tizenhat éves volt, amikor élete mécsese utolsót lobbant. Mindenki, aki ismerte, szerette, mert szerény, csendes, szorgal­mas, engedelmes volt. A szentesi közgazdasági technikum ki­tűnő rendű tanulója, első, mégis mindeneknek szolgája. Segí­tett, ahol csak tudott, és akin csak lehetett. November 11-én este félhétkor felröppent a tragikus hír: Koszorús Lacika nincs többé! Szíve megszűnt dobbanni. A család és diáktársai őrködő szeretete sem tudta őt megmenteni! Temetése két város, Orosháza és Szentes osztatlan nagy részvéte mellett, Orosházán november 14-én délelőtt 11 órakor volt. Az iskola igazgatója és tanári kara, valamint diáktársai mintegy 400-an érkeztek Orosházára. Szomorúan zúgtak a nagy templom harangjai, összeforrt a gyülekezet éppúgy, mint a vá­ros minden lakosa a gyászoló papi-családdal. Az Igét Benkő István igazgató-lelkész hirdette, majd a gyülekezeti énekkar énekelt Tóth László karnagy vezetésével. A sírnál Zászkaliczky Pál segédlelkész végezte a szolgála­tot. Itt vettek búcsút osztálytársai, az iskola ifjúsága nevében egyik diáktársa, a tanári kar nevében Frenyó László igazgató- helyettes mondott búcsúbeszédet. Koszorús Lacika élete fényvillanás volt Isten kezében. Ta­nult és halálával sokakat tanított! Az Űr adta, az Űr vette el, áldott legyen az 0 szent neve! 400 ÉVVEL EZELŐTT* 1563. december 4-én ért véget a ka­tolikus egyháznak 1545. óta tartó tridenti zsinata. Ez a zsinat nemcsak a kato­likus egyház, hanem az egész egyetemes keresztyénség szem­pontjából is fontos. Az evan­gélikus egyházat különösen is érintették ezek a 400 év előtti események, mert ezekben rej­lik a katolikus egyház teoló­giai rendszerének megalapo­zása. egyúttal pedig itt vonták meg a határt a protestantiz­mus. elsősorban pedig a luthe­ri keresztyénség felé. Itt alkot­ták meg a „katolikum” jelleg­zetes profilját, amely azóta is markánsan megkülönbözteti a katolikus egyházat mind a protestáns, mind az ortodox egyházak sajátosságaitól. A tridenti zsinat szorosan összefüggött a reformációval. Luther fellépésének elején ma­ga is kívánta az egyetemes zsinat összehívását. Amikor attól kellett tartania Luther­nek, hogy egyházi átokkal sújtják, ha X. Leó pápának 1520. június 15-én kelt bullá­jában kitűzött határidőig ta­nait vissza nem vonja, a pá­pától az összehívandó egyete­mes zsinathoz fellebbezett. Ezt abban a meggyőződésben tet­te, hogy a zsinat a pápa felett álL Az 1414—1418-as konstan- ci és az 1431—1449-es bázeli zsinat ugyanis kimondta, hogy a zsinat a pápa felett áll. Igaz ugyan, hogy az 1512—1517-es római V. laíeráni zsinat a ko­rábbi két zsinat határozatát elvetette, s a pápa főségét hangsúlyozta, ezek a jelensé­gek azonban Luthert arra in­dították. hogy az egymásnak gyakran ellentmondó zsinatok végzéseiben ne higyjen. A wormsi birodalmi gyűlésen (1521) V. Károly császár és a birodalmi rendek jelenlétében arra az álláspontra helyezke­dett, hogy sem a pápának, sem a zsinatoknak egymagukban nem hisz, hanem kizárólag Isten igéjére építi tanítását. AZ ÁGOSTAI HITVALLÁS FELOLVASÁSA (1530. június 24.) után a katolikus és az evangélikus tábor a nürnbergi vallásbékében (1532: július 23.) úgy egyezett meg, hogy' a val­lási kérdések rendezését füg­gőben tartják a tervezett egye­temes zsinat egybehívásáig. Bár a zsinat egybehívása ké­sett. Luther a Schmal-kaldeni Cikkek-ben (1537.) összefoglal­ta a reformáció teológiai igaz­ságait, amelyeket a tervezett egyetemes zsinaton az evangé­likusoknak képviselniük kel­lett volna. A katolikusok és evangéli­kusok közötti ellentét annyira kiéleződött, hogy fegyveres összeütközésre került sor. Ilyen körülmények, között a protestánsok nem vettek részt a pápa által' összehívott egye­temes zsinaton, amely 1541. december 13-án nyílt meg Tridentben. Míg a lutheri reformáció a Szentírás szabad magyaráza­táért küzdött, addig katolikus tanítás szerint Isten kinyilat­koztatásának a hivatalos, hite­les és tekintély-jellegű tanító­ja a pápaság. A reformáció a Szentírás eredeti nyelven, az Ószövetség héber, az Újszövet­ség görög nyelven való tanul­mányozását tűzte ki célul, hogy minél alaposabban beha­tolhasson a Szentírás eredeti mondanivalójába, ezzel szem­ben a latin nyelvű Vulgata kiadás a Szentírás eredeti nyelvekből latinra fordított változata. A tridenti zsinat hatodik ülésében kárhoztatta Luther­nek és az evangélikus egyház­nak a megigazulásról szóló ta­nítását, amely szerint Isten in­gyen, kegyelemből, a Jézus Krisztusban való hit által fo­gadja el igaznak a bűnös em­bert, nem a saját, hanem egyedül Krisztus érdeméért. A katolikus tanítás szerint nem szükséges a szeretet kegyel­me, vagyis a megszentelő ke­gyelem állapota bármilyen jó­cselekedethez, a bűnös ember­nek nem minden cselekedete bűn, az ember számára nyitva áll a lehetőség, hogy önmaga érdemére is hivatkozhassak Isten előtt. A megi gazul ás nem egyedül hit által jön létre, ha­nem az egyház vezetése alatt, miközben az ember a jócsele­kedetek által maga is közre­működik üdvössége elnyerésé­ben. Közben kitört V. Károly csá­szár és a protestáns fejedel­mek között a schmalkaldení háború, ami szerencsétlen for­dulatot vett a protestánsokra nézve. A császár elérte hatal­ma, tetőpontját, birodalmában ideiglenesen rendezte a vallás­ügyet (augsburgi interim, 1548.). A katolikus egyház megerősödése jegyében hívta össze a pápa a tridenti zsinat második ülésszakát. EZEN A SZENTSÉGEK TÁRGYALÁSA során kiemel­ték az úrvacsoratanban az wt- lényegülés dogmáját, amely szerint az ostya és a bor a pap által elmondott szereztetési igék során lényegül át Krisz­tus valóságos testévé és véré­vé. A 13. ülésen hozott fenti határozat Luther úrvacsorái tanításával szemben továbbra is síkra szállt a negyedik late- ráni zsinat óta (1215) fennálló átlényegülésről (transsubstan- tiatio) szóló tanítás mellett. A zsinat megerősítette a korábbi katolikus tant a szentségekről, különösen is a gyónás és utol­só kenet kérdéseivel foglalko­zott. Eredménytelenül kívánták egyes zsinati atyák, hogy a jövőben ne kelljen a püspö­köknek hűségesküt tenniük a pápának. Hasonlóan ered­ménytelenek voltak azok a kí­sérletek is, amelyek megkísé­relték a pápát a zsinatnak alá­rendelni. A zsinat három ülésszakot tartott. Az első 1545—1547-ig, a második 1551—1552-ig, a harmadik 1561—1563-ig ülése­zett. Az első ülésszakon a refor­máció által felvetett dogmati­kai kérdéseket tárgyalták. A reformáció alapvető tételével szemben, amely szerint a Szentírás a keresztyén hit és élet egyedüli zsinórmértéke., a tridenti zsinat kimondta, hogy van „szenthagyomány”, mint a Szentírástól független és ve­le egyenlő rangú hitforrás. En­nek a „szenthagyomány-nak” a megállapítója a pápa. Ezzel máris kialakult az alapvető különbség a keresztyénség ka­tolikus és protestáns ágai kö­zött, hiszen a reformáció taní­tásának sarktétele Isten igéje páratlanságának a kiemelése. Luther a reformáció lénye­géül az Isten igéje iránti fel­tétlen engedelmességet jelölte meg. Az evangélikus egyház tanítása szerint Istennek az igéjében adott kinyilatkoztatá­sa semmiféle emberi kiegészí­tésre nem szorul rá. A tridenti zsinat másik fon­tos határozata az volt — Lutherrel szemben —, hogy a Szentírás hivatalos és hiteles szövege az, ami a Vulgata ne­vű latin nyelvű kiadásban ta­lálható. A katolikus zsinati atyák közül sokan felemlítet­ték a latin nyelvű Vulgata tö­kéletlen voltát, ezért a zsinat elhatározta annak átvizsgálá­sát és javított kiadását. 1590-ig mintegy kétezer javí­tást eszközöltek a szövegen. Váratlan események miatt a zsinat megszakította üléseit. Az történt ugyanis, hogy Szász Móric fejedelem, aki a refor­máció táborába tartozott, a schmalkaldení háború idején átpártolt V. Karoly császár­hoz. A császár, árulása jutal­mául választófejedelemmé tet­te. Amikor azonban Szász Mó­ric látta, hogy 'V. Károly a reformáció elnyomásával együtt az egyes fejedelmek le­törésébe fogott, s a spanyol abszolutizmus megvalósítására törekszik, titokban újra a pro­testáns rendekhez pártolt; a császár ellenségével. Francia- országgal szövetkezett, s 1552- ben teljesen váratlanul tört hadaival az Innsbruckban tar­tózkodó császárra, aki csak nagy nehezen tudott elmene­külni. A váratlan protestáns győzelem hatására a zsinatot két évre elnapolták. A trónról lemondott V. Ká­roly utóda, I. Ferdinánd 1555- ben megkötötte az augsburgi vallásbékét s ezzel némileg biztosította az egyensúlyi hely­zetet. A HARMADIK ZSINATI ÜLÉSSZAKON a katolikus tá­boron belüli reformtörekvé­sekkel kellett a zsinatnak megküzdenie. A császári köve­tek azt kívánták, hogy a papok nősülhessenek, az úrvacsorát két szín alatt osszák ki, köny- nyen érthető kátékat adjanak a nép kezébe, anyanyelvű egy­házi énekekkel egészítsék ki az istentiszteletet, javítsák meg a mise rendjét. Érdekes, hogy a magyaror­szági katolikus püspökök, Draskovich György, Kolozsvá­ri János és Dudich Endre. szintéin a papok házassága en­gedélyezése, a kehelynek a hí­vek számára való nyújtása, az egyházfegyelem javítása mel­lett foglaltak állást, abban a reményben, hogy ezekkel az engedményekkel a protestán­sok visszamennek a katolikus egyházba. A zsinaton azonban a vezér­szólamot egy erős, egységes pápai párt vitte, amely min­den kérdésben a konzervatív katolicizmus szellemében dön­tött. A miséről, az egy szín alatti. úrvacsorázásról, a papi rendről, a házasság szentségé­ről, a tisztítótűzről, a szentek; képek, ereklyék tiszteletéről* a búcsúról, a korábban kiala­kult katolikus tanítást erősí­tették meg. Reformtörekvés annyiban nyilvánult meg a zsinaton, hogy a miséken való prédiká- lásra, a papképzés javítására, az egyházfegyelem erősítésére hoztak határozatokat. Ezek azonban csak gyakorlati lépé­sek voltak. A katolikus hit­rendszerben azonban semmi változás nem történt. A zsinat azzal, hogy maga kérte a pá­pától a hozott határozatok megerősítését, fejet hajtott a pápa előtt, sőt hatalmát to­vább erősítette. A zsinat sze­rint a pápa a földön Isten helytartója, az egyházban övé a legfőbb hatalom. A pápai tévedhetetlenség kimondására is történtek utalások, bár erre csak az 1870-es első vatikáni zsinat alkalmával került sor, A TRIDENTI ZSINATNAK máig érő hatása is van. A ka­tolikus hitrendszer jobban kö­rülbástyázta magát. Kiközösí­tette mindazokat, akik a pápa helyett a Szentírás főségéért küzdöttek. A jelenleg folyó második vatikáni zsinat most már barátsággal közeledik a protestánsokhoz, a protestáns egyházi világszervezetek kép­viselői Is részt vesznek a vati­káni zsinaton. De ez nem vál­toztat azon a tényen, hogy a dogmák tekintetében nincs, é& nem is képzelhető el közele­dés. Minden zsinaton hang­zottak el kisebb-nagyobb je­lentőségű reformjavaslatok* amelyek feltűnést keltettek, de a zsinatok végeredménybe« mindig következetesek marad­tak a korábbi dogmákhoz csakis azok nyomán határoz» ták meg a katolikus egyház útját a jövő számára. A múlt tanulságai alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy ez a jövőben is így lesz. Az viszont még ter­mészetesebb, hogy a Szent- íráshoz való hűségtől, a Bib­lia középponti tanításától, a hit által való megigazulástól, és a többi Szentíráson alapuló evangélikus teológiai tanítás­tól a ml egyházunk sohasem fog eltérni. örvendetes, mégha a teoló­giai igazság tekintetében néni is, de a barátságos érzület ki­alakítása terén biztató re­ménységek vannak. Az embe­riség jövőjéért érzett felelős­séget, hazánk felvirágoztatásá­nak ügyét kölcsönös testvéri szeretetben hordozva, sokat te­hetünk annak bizonyítására, hogy a Jézus Krisztusban való hit jó gyümölcsöket érlel a mindennapi élet konkrét fel­adatai között is. Dr. Ottlyk Ernő A Déli Evangélikus Egyházkerület püspöki hivatalának közleménye A MAGYARBÖLY-SIKLOSI gyülekezet lelkészi állása megürese-: dett. A Püspöki Hivatal kéri azokxst a lelkészeket és segédlelkészeket, akik elvállalnák a állást, jelentkezzenek írásban az Egyházkerület püspökénél. A gyülekezet a lelkésznek biztosítja a lakást, irodafütést,* világítást, kerthasználatot és a kongruával együtt az országos átlagnál magasabb készpénzfizetést. A szolgálatok végzéséhez autó is rendel* kezésre áll

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom