Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-11-24 / 47. szám

Számadás Malakiás 4, 5—6. ' . . ! A vasárnapi ige az Ószövetség két utolsó verse. Isten né­pének életében lezárul egy nagy szakasz, hogy azután új kor­szak kezdődjék el az Üjszövetségben. Isten az ilyen lezárások és új korszakok kezdetekor mindig számadásra hívja népét. Ez történik meg ma is az egyházi év utolsó vasárnapján. Isten lezárja nekünk adott kegyelmének egy esztendejét, hogy azután az új ádventtel új korszak kezdődjék el számunkra is. Á szentige bennünket is számadásra hív és három komoly mondatot szólaltat meg. Az első mindjárt azt mondja: Rendeznünk kell az életünket. Amint Izrael népe sokszor élt abban a tévhitben, hogy rendben, Isten tetszésére folyik az élete, ugyanígy gondoljuk nagyon gyakran mi is. Ügy véljük, hogy külsőségekkel, az Istennek szentelt néhány perccel ele­get tettünk Isten ama felszólításának, hogy higyjünk Őbenne, hogy engedelmeskedjünk Neki, hogy járjunk igéje szerint. Pe­dig külsőségekkel nem nyerjük meg Isten tetszését! Az egyházi év utolsó vasárnapja, amikor az eljövendő íté­letre, az utolsó napra mutat, sürget minket. Sürget életünk rendezésére. Sürget arra, hogy vegyük észre Isten mérlegét, amelyen bűneink, mulasztásaink és hibáink miatt könnyűnek találtatunk. Hangzik a komoly felhívás: Rendeznünk kell az életünket! Es továbbvezet a második mondat: Istennel és emberekkel kell rendelkeznünk az életünket. Van rendeznivalónk mindkét vonatkozásiban! Isten az Atyánk, mi pe­dig gyermekei vagyunk. Nem mostohaszülő és mostohagyerme­kek kapcsolata ez, ami bizalmatlanságból, meg nem értésből, szeretetlenségből áll. Isten édes Atyánk, Aki szeret, Aki táplál, Aki vezet, Aki simogat minket. De sokszor meg is dorgál — szerétéiből. Vajon azt tükrözi-e az életünk, hogy jó a kapcso­lat Isten és közöttünk? Sokszor a szívünk választ el minket Istentől. Az a szív, amelyik kételkedik őbenne, a Teremtőben, kételkedik Jézus Krisztusban, a Megváltóban, és kételkedik abban a Szentiélekben, Aki összegyűjti, megszenteli ma is Is­ten gyermekeit. Igen, rendeznünk kell az Istennel való kapcso­latunkat. De rendeznünk kell az emberekkel való kapcsolatunkat is. A rendezést az ige szerint a családban, a szeretteink között kell elkezdenünk. Rendeznünk kell a kapcsolatainkat a szülé­inkké! és a gyermekeinkkel, hogy ez a kapcsolat a megértés, a Segítés, a szeretet soha el nem szakadó kapcsolata legyen. De rendeznünk kell a kapcsolatunkat azokkal az emberekkel is, akiket Isten mellénk adott. — És hangzik a harmadik mondat: Életünk rendezésének alapja: Isten igéje. Nem magunkban kell elindulnunk Isten keresésére, hanem az ige vezet minket. De nem magunkban kell elindulnunk a másik ember felé sem, mert itt is irányt szab számunkra az ige. Isten igéjére kell fi­gyelnünk, az ige reflektorfényében kell járnunk életünk útját. Az egyházi esztendő utolsó vasárnapja számadásra hív! ÁZ ige alapján rendezzük életünket Istennel és az emberrel! Harkányi László Egy volt öreg tairárank dicsérete Szombaton, 1963. XI. 9-én, a iádió 16 óra 10 perces adásá­ban: Hétvége címen hallot­tunk érdekes és számunkra kedves dolgot. A riporter a hallgatók füle hallatára (per­sze magnetofon szalagról kap­tuk az adást) felhívta a prin- eetoni egyetem magyar szár­mazású tudósát, Wigner Jenő professzort és beszélgetést folytatott vele abból az alka­lomból, hogy Nobel-díjat ka­pott modern fizikai kutatá­saiért és eredményedért. Rendkívül megható volt e beszélgetés hallgatása. Ügy vettük észre, hogy a profesz- szart magát is meghatotta a magyar rádió érdeklődése és gratulációja. Néhány mondat­ban beszámolt családi helyze­téről és professzori, tevékeny­ségéről. S azután következett Az Evangélikus Sajtóosztály ír áttérjesztésében kaphatók: Biblia — — — — — 60,— Ft Biblia (pegamoid — 80,— Ft Imakönyv — — — 12,­Ft Agenda — — — — 128,— Ft Keresztelési emléklap —,50 Ft Esketési emléklap — —,50 Ft Anyakönyvi kivonatok Zárómérleg nyomtat­—50, Ft vány — — — — Költségvetési nyomtat­1*— Ft vány — — — — 1,30 Ft Istentiszteleti rend — 4,— Ft Kis Káté — — — — 3,— Ft Konfirmációi Káté — 10,­Ft Igés falitábla — — — 8,­Ft Szolgálati napló — — 11,— Ft Anyakönyvi ívek — 1,60 Ft Egyházfenntartási lap —.30 Ft Korái I. — — — — 55,— Ft Koráliskola — — — Konfirmációi emlék­52,— Ft lap — — — — — Karner: Isten, világ, 2,— Ft felebarát — — — 4,— Ft Istentiszteleti meghívó —.10 Ft Egyházfenntartási nyugtatömb — — 2,80 Ft Passió füzet — — — 3,— Ft Imás lapok — — — —,40 Ft Káldy: Bevezetés az Üjszövetségbe — — 30,— Ft Hitvallási iratok I. — 45,— Ft Hitvallási iratok II. — 45,— Ft Pálfy: Krisztus tanúja 5,— Ft Groó: Az élet kenyere Pröhle: ökumenikus 5,— Ft imádságok — — — 2,— Ft Karner: Testté lett Ige 45,— Ft Lelkészi szolgálat — 18,— Ft Ürvacsorai ostya — 3,50 Ft Hétről hétre (áhitatos­könyv) — — — — Ottlyk: Istenszeretet— 12,— Ft lEmberszeretet — — 17,50 Ft két mondata, amelyet fel kel­lett jegyeznünk: A fasori Evangélikus Gimnáziumban tanultam s matematikai tu­dásomat, érdeklődésemet Rátz László tanár úr nagyszerű nevelőmunkájának köszönhe­tem. A magunk kedvéért felje­gyezzük, hogy Rátz László a fasori gimnázium igazgatója volt, dr. Böhm Károly igaz­gatása és Hittrich Ödön igaz­gatói működése között. Tanár­ként Hittrich alatt is műkö­dött. Matematikai nevelőmun­kája valóban világhírű volt. Azoknak a volt növendékei­nek, akik az ő vezetése mel­lett tanultak, s külföldi egye­temen óhajtották folytatni ta­nulmányaikat, ezért nem kel­lett a szokásos és kötelező vizsgálatot letenniök, mert a fasori gimnázium és Rátz László növendékei voltak. Érdekes feljegyezni azt, hogy a pesti egyház lelkészei, tanárai és jó barátai őt min­dig így szólították meg: Rátz úr. Valóban nobilis volt ma­gatartásában mindenkivel szemben. Olyan anyagi függet­lenségben élt, mint agglegény hogy ezért néha irigykedtek is reá, szegényebb tanártársai. Iskolájába sokszor konflissal hajtatott a kapu elé. De min­dig jóságos volt. Mindig és mindenkihez kedves. Egyhá­zának, mint soproni evangé­likus, mindig hűséges fia volt. Jó volt hallani, hogy messze tájakon is ilyen szeretettel és tisztelettel emlegetik emlékét. G. L. Megjelent az Új testamentum és a zsoltárok (nem az új próbafor­dítás szövege) fekete pegamoid kötésben, arany felirattal 8,5x 14,5x1,7 cm. méret­ben . Ára 40 forint Kapható az Evan­gélikus Sajtóosztá­lyon Budapest VIII. Pus­kin u. 12. hírek. — Az egyházi esztendő utol­só — örökélet — vasárnapján az oltárterítö színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mk 13, 34—37; szószéki igéje: Mai 4, 5—6. Délután szabadon válasz­tott ige. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. November 34-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangé­likus vallásos félórát közvetít a Petőfi-rádió. Igét hirdet: Groó Gyula teológiai tanár. — egyházasdengeleg. A gyülekezet november 3-án ünnepelte temploma felszente­lésének 126. évfordulóját. Erre az alkalomra társadalmi mun­kával megújította templomát. Az ünnepi istentiszteletet GART AI ISTVÁN esperes vé­gezte. Istentisztelet után ün­nepi közgyűlésen a helyi lel­kész ismertette a templom re­noválásának eseményeit. Az oltárra az eddigi gyertyatartók helyett NIKODEM VIKTOR villanyégőket ajándékozott és azokat felszerelte. — MISKOLC, Az egyház- község síremléket emelt néhai lelkésze, Duszik Lajos nyugal­mazott főesperes sírján s azt kegyeletes megemlékezés ke­retében avatták fel. Reformáció ünnepe előtt so­rozatos előadások tájékoztat­ták a gyülekezetét a Szentí.rás- ról, az Énekeskönyvről, az új Ágendáról, az egyházművé­szetről és a szeretetszolgálat­ról. i Közös protestáns reformá­ció emlékünnep volt Miskol­con, a Kossuth utcai reformá­tus templomban, a nagy-mis­kolci református és evangé­likus gyülekezetek közös rész­vételével. A szolgálatot Virágh Gyula ózdi esperes látta el. — A FEJÉR KOMAROMI EGYHÁZMEGYE lelkészi mun­kaközössége november 14-én Budapesten, az Egyetemes Egyház székházában ülésezett. — A BORSOD HEVESI EGYHÁZMEGYE lelkészimun- kaközössége november 19-én Miskolcon tartotta ülését. —"a KERESZTYÉN BÉKE­KONFERENCIÁNAK a béke és hidegháború kérdéseivel foglalkozó bizottsága a nyugat­németországi Georgsmarien- hütte-ben tartotta munkaülé­sét november 5—10. napjain. A munkaülésen magyar rész­ről részt vettek DR. PÁLFY MIKLÓS (a bizottság elnöke) és JÁNOSI IMRE teológiai professzorok. Részletes tudósí­tást lapunk legközelebbi szá­mában hozunk. — BAKONYCSERNYE. Az egyházközség október 20-án hálaadó istentisztelet kereté­ben adta át rendeltetésének újonnan festett, műemlék-jel­legű templomát. A művész ál­tal tervezett festés szépen domborítja ki a templom neo­klasszicista elemeit. A karzat mellvédjein nyolc kazettába művészkezek festették be Jézus „Hegyi Beszédének” nyolc boldog-mondását. Délután ün­nepély volt a templomban, mely alkalommal a helyi lel­készen kívül a szomszédos gyülekezetek lelkészei, a helyi református lelkész, a Gyüle­kezeti Segély részéről Lábossá Lajos tatabányai lelkész hir­dették Isten igéjét a boldog­mondások alapján. A gyüleke­zet tagjai karénekkel és ének­számokkal szolgáltak. Az egy­házközség több ezer forintos áldozatát a Gyülekezeti Segély adománya egészítette ki. — HALÁLOZÁS. Smid Ist­ván ny. ev. esperes-lelkész Miskolcon meghalt. Na^y rész­vét mellett november 20-án, szerdán temették el Miskolcon. — „Az igaznak emlékezete ál­dott!” — PÉNZBESZEDÖT KERES a Budapest-Angyalföldi gyüle­kezet. Budapest, XIII.. Fóti út 32. Telefon: 200—606 és 343— 423. — Bundák, irhák átszabása, fes­tése, tisztítása Somogyi szűcsnél, Bp., V., Kossuth Lajos u. 1. ud­varban. — Hoffmann (Carl) rövid ke- reszthúros bécsi zongora jó álla­potban eladó. Cím a kiadóhivatal­ban. — Papofix, nagyméretű, nagyon szép fekete bunda igényesnek el­adó. Cím a kiadóhivatalban. Furcsaságok .. • A kelet-németországi evangé­likus egyházi munkások folyó­irata, „Az idők jelei” igen ér­dekes eszmefuttatást közöl Theo Lehmann tollából, azzal a közismert ténnyel kapcsolat­ban, hogy Nyugaton egyik­másik gyülekezetben „dzsessz- istentiszteletet” tartanak oly­kor, meglehetős közönségsi­ker reh 4. cikkíró nem akar minden további nélkül tilalomfát állí­tani a dzsessz-muzsika „beha­tolásának” útjába, s helyes­lőén idézi Heinz Werner Zim­mermann heidelbergi egyház­zenész nyilatkozatát, mely sze­rint „mivel a dzsessz -hozzá­tartozik a jelen zenei nyelvé­hez. az egyházzenébe is bele kell vonni, ha a jelennel való kapcsolatot nem akarjuk el­veszíteni”. Ugyanakkor nem fogadja el azt az érvelést, hogy a dzsessznek a néger spirituáléval (lelki énekkel) való rokonsága külön jogot biztosítana neki egyházi terű- isten, mivel a történeti-mű­faji kapcsolat ellenére is erő­sen kettő a kettő s nem lehet őket összecsereberélni. Elismerően beszél a nége­rek spirituálékban gazdag, rendkívül életeleven isten­tiszteleteiről, amelyekre ért- he+ó irigységgel néznek a szo­kásvallásosságban megrekedt gyülekezetek. A hagyományok puszta fenntartásában kime- rüiő kegyes unalmasságot azonban csak akkor válthatja fel rnegelevenedés, ha az be­lülről, hitből fakad, vagyis táriczenekarokból kölcsönzött szdkszofonistákkal és dobo­sokkal nem lehet eletet vará­zsolni az egyházba, mintegy kívülről. A kíváncsiak serege ugyanis még kétes siker, el­tekintve attól, hogy a valódi dzsesszrajongók hamar felis­merték ebben az egyházi pró­bálkozásban a farkasbőrbe bújt bárányt. Az efféle mes­terkedésből éppen az hiány­zik, ami a négerek istentisz­teletének oly kitűnő jellem­zője: a valódiság, eredetiség, spontaneitás, élénkség, termé­szetesség. S mitől ilyen a né­ger spirituálé? A valósággá élt hit erejétől. Lehmann két­szer két sornyi idézetet is kö­zölj Azt kérdezed, miért énekelek ilyen erővel? Jézus szeretete cselekszi ezt lelkemben! Énekelek, mert oly boldog a szívem, Énekelek, mert szabad vagyok. Kizárólag belülről, Isten igéjéből fakadhat megújulás, s nem valami szenzációs mód­szer beügyeskedésóből. S ha Isten megadta a megelevene- dést, annak külső jele lehet egyebek között az egyházi éneklés és zene olyan felfris­sülése, amelyben a néger spi­rituálé, vagy éppen a dzsessz hatása helyet kap, talán nem is akármilyet. De fordítva már nem megy: az élet jelé­nek előállítása még nem te­remt életet. * A hallei cikkíró fejtegetésé­hez — bár a probléma jelen­leg s gyakorlatilag aligha érint különösen bennünket — any- nyit fűznék hozzá, hogy örven­detes az ilyen nyitott szemű, hitből fakadó állásfoglalás. S hozzá egy kis hazai tapaszta- latt együk gyülekezetünkben szeretetvendégség alkalmával meghallgattak egy néger hal­iéin ját a Selah Jubilee ének- n-’ayes előadásában. (Előzőleg a lelkész óvatosan „megágya- zett” a spirituálénak, félreér­tés ne legyen, noha „Az ige a ma nyelvén” volt az össze foglaló téma.) Az egész alka­lomból ennek a rendkívül élénk ütemű néger spirituálé­nak volt a legnagyobb vissz­hangja: megérezték belőle nemcsak a számunkra egyhá- ziatlannak tűnő képzeteket idéző ritmust, hanem sokkal inkább az Isten szeretetének sodrását, amelyet minden kor és nép gyermekei a maguk zenei nyelvén tudnak a leg­hitelesebben kifejezésre juttat­ni. HÉTRŐL—HÉTRE A készenlét állapotában Lk. 12, 35. Keresztyén életünknek két jellegzetes része van. Az egyik részben Jézusra nézünk. Ezt a Jézusra néző szakaszt ez a szó határozza meg: érettünk! Jéus érettünk meghalt. Ez az éret­tünk szó egyben a bűnbocsánatot is jelenti, melyet örvendező hittel fogadunk el. A bűnbocsánatot jelentő kegyelem elfoga­dásában nincs szükség pompázatos szertartásokra, sem áldo­zatok bemutatására. Egyedül és kizárólag a hit kaphatja meg Istennek ingyen adott kegyelmét. Keresztyén életünk másik jellegzetes részében pedig ez (t döntő kérdésünk: mi következik abból, hogy Jézus értünk meghalt? . 1 Először az következik belőle, hogy a keresztyén ember —* heti igénk felhívása szerint — állandóan a készenlét állapotá­ban van! — Igénk így mondja: „Legyenek a ti derekaitok fel­övezve és szövétnekeitek meggyújtva!” A készenléti állapot természetesen nem jelenti az állandó „felfelé” nézést és nem jelenti munkánk elhanyagolását. A régiek azt mondták, imád­kozzál úgy, mintha a következő pillanatban meg kellene hal­nod, és dolgozzál úgy, mintha örökké élnél! A készenlét állapota másodszor azt jelenti, hogy minden pillanatban hajlandók vagyunk az evangélium jó ügyéért szol­gálni. De minden pillanatban segítünk abban is, hogy az em­berek emberi életet éljenek, legyen kenyerük és rendelkezze­nek minden jóval, ami az életet széppé és jóvá teszi. Ugyanis a kéresztyéhségben nem hangulatokról van szó és nem ünnep­napokról, hanem jó készséggel végzett szolgálatokról és mun­káról. Heti igénk tehát azt tanítja, hogy készen legyünk minden pillanatban az üdvösség reménységében meghalni, másrészt le­gyünk Isten munkatársai az evangélium jó ügyének itt e föl­dön dolgozó szolgái. Fülöp Dezső NAPRÖL—NAPRÁ VASÁRNAP: ZSOLTÁROK 118,25; JELENÉSEK 14,13. — Az egyházi esztendő utolsó vasárnapja, az örökélet vasár­napja. Mindenkinek van fájdalma, mindenki temetett már, s ezen a vasárnapon reájuk emlékezünk. II, Péter 3,3—14; Zsoltárok 50,1—15. HÉTFŐ; ZSOLTÁROK 77,15; ZSIDÓK 1,8. — „Boldogok a halottak, akik az Urban halnak meg.” Az életben kell fel­készülnünk erre, hogy halálunkban is az Úrénak tudjuk ma­gunkat. I. Thess. 5,1—11; Máté 24,29—31. KEDD: ZSOLTÁROK 25,8; JANOS 14,26. — Senki se él­jen önmagának. Hitvallásunk az legyen: „élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus!” Ö az, aki megtanít minket az emlékezésben, hogyan éljünk. Ézsaiás 54,11—17; Máté 24, 32—41. SZERDA: JEREMIAS 33,6; JELENÉSEK 22,3. — Nehéz koporsóra nézni keresztyén reménység nélkül; Isten az, aki meggyógyítja a fájdalmakat és megmutatja, hogy a sír nem végállomása életünknek. Márk 13,33—37; Máté 24,42—51, CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 116,9; MARK 12,27. — „AZ Isten nem halottaknak, hanem élőknek Istene.” Az élőkért áldozta fel Egyszülöttjét, hogy itt éljünk általa ideig a föl­dön, s majd egykor Nála örökké. Lukács 13,22—30; Máté 25,1—13. PÉNTEK; PÉLDABESZÉDEK 2,6—7; CSELEKEDETEK 4,13. — Abban a bizonyosságban éljünk, hogy Krisztus ke­resztje miérettünk is állíttatott, s ez a kereszt a mi bűnein­ket is eltörli, de lássuk azt is, hogy mindez, csak a hívőnek válik üdvösségére. Ezsaiás 49,14—21; Máté 25,14—30. SZOMBAT: EZSAIÄS 42,8; MARK 12,32—33. — Egy Is­tenünk van, s rajta kívül nincs más, akit szeretnünk kell tiszta szívünkből. A mi szeretetünk még abban is látszódjék meg, hogy felebarátaink figyelmét a mi Istenünk felé irá­nyítjuk, hogy mindenkinek könnyebb legyen az emlékezés és ez figyelmeztető legyen a mi további életfolytatásunkra is. Jelenések 21,9—14.18.27; Máté 25,31—46, Káposzta Lajos KIS TÜKÖR (folytatás a 2. oldalról) Midiánban 40 évig él, ezen a földön juhokat legeltet, vándo» rol, mint örök nomád. Útjában hegyek, völgyek várakoznak rá. Egyszer egy meredek hegy csúcsára érkezik. Amikor fenn van a magasban, ahova nem csapódik fel emberi hang, hirte* lenül egy vadrózsabokor tűnik szemébe, mely nagy lánggal lobog és nem ég el. Közelebb megy az égő bokorhoz. Ott be* szédet hall. Láthatatlan ajkról érthető beszéd szólítja megí ... „Oldd le a saruidat lábadról, mert a hely, melyen állsz, szent föld . . .” Istennel való' találkozása után megy vissza Egyiptomba és a zsidó népet kiszabadítja a faraó rabságából. Az egyiptomi rabságból való kiszabadulása után, a pusztán át, egészen az ígéret földjének széléig vezeti népét, de az ígéret földjére nem engedi belépni Isten. A Nebó hegyére megy fel, még egy pil* lantást vet az ígéret földjére és meghal. Mózes népének nagy törvényadója, gondoljunk a sinai he­gyen kapott 10 parancsolatra, egyben a zsidó nép nemzeti lété­nek bölcs megszervezője is. Fülöp Dezső ISTENTISZTELETI REND Budapesten 1963. november 24-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hafen- scher Károly de. 11. (úrv.) dr. Ké­kén András du. 6. Hafenscher Ká­roly Fasor de. fél 10. Harmati Bé­la de. 11. Koren Emil du. 6. Zenés áhítat (Peskó) Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Grünvalszky Károly Karácsony Sándor u. de. 9. Grün­valszky Károly Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán u. de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. Rédey Pál du. 6. Szeretet­vendégség: dr. Nagy Gyula Kő­bánya de. 10. Takács József Utász u. de. 9. Takács József Vajda Pé­ter u. de. fél 12. Takács József Zugló de. 11. (úrv.) Detre János Rákosfaiva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Detre Já­nos Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta Lajos Frangepán u. de. fél 9. Gádor András Újpest de. 10. Blázy La­jos Pesterzsébet de. 10. Bencze Imre Soroksárújtelep de. fél 9. Bencze Imre Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos de. 11. Várady Lajos este 7. Schreiner Vilmos Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos Óbuda de. 9. Vámos József de. 10. (úrv.) Fü­löp Dezső du. 5. Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Fi- lippinyi János de. 11. Filippinyi János este fél 7. Filippinyi János Pesthidegkút de. fél 11. Muncz Frigyes Diana út de. fél 9. Csen- gődy László Kelenföld de. 8. dr. Rezessy Zoltán de. 11. dr. Rezessy Zoltán du. 6. Uzon László Német­völgyi út de. 9. Uzon László Ke- lenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. du. 5. Szere- tetvendégsűg. Pröhle Károly. evangélikus élet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VHI., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott INDEX 25211 635435/2 = Zrínyi Nyomda, Bpest

Next

/
Oldalképek
Tartalom