Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1963-11-03 / 44. szám

En népem! — Én istenem! Hós. 2, 17—22. Istennek és választott népének. Izraelnek, egymáshoz való viszonyáról van szó vasárnapi alapigénkben. Hóseás egész prófétai könyve ezzel a viszonnyal foglalkozik, sok helyütt példázva azt a próféta szerencsétlen házaséletével. Isten és az ő népe viszonya megromlott a nép hűtélensége következtében. Isten jogos haragjának megnyilatkozásáról szól a szakasz megelőző része. Ennek eredményeképpen Izrael védtelen marad minden ellenségével szemben. Léte bizonyta­lanná válik. Isten azonban megkönyörül végveszedelembe jutott hűtlen népén. Megújítja kapcsolatát vele az igazság, ítélet, kegyelem és irgalom jegyében. A föld újra megtermi gyümölcsét és Isten a béke nyugodt idejét hozza el népe számára. Az adott történeti helyzetben elhangzó prófétai igehirdetés azonban túllépi az események szabta kereteket és olyan kor felé mutat, amikor Isten és ember, ember és ember, termé­szet és ember viszonyát a teljes béke állapota jellemzi. Ezért válik számunkra áldott erősséggé egy olyan korszakban, ami­kor az egész emberiségben egyetemesen támadt fel a vágy az új világ után, amelyben mindenki „bátorságosan lakozhatok”. Igénk megerősít bennünket abban a felismerésünkben,, hogy Istenünk nem gyönyörködik az ívek és kardok zajában, a háborúk halálhörgéssel telített orkánjában. Szíve szerint bé­kében kívánja látni az emberiséget, a föld gazdag kincseivel megáldott megelégedettségben. Ilyen életet készít ajándékba szeretett embergyermekeinek. Istennek kedvére vannak azok az imádságok, amelyekben népe a maga és az egész emberiség számára békéért könyö­rög és szorgalmas munkájának megáldását kéri az ember és az egész teremtett világ Urától. A szeretet arany lépcsőjén (20—21. v.) Isten kézzelfogható áldása ér el az egektől az emberig a mindennapi kenyér jó ízében. Isten népe boldog öröfnmel tesz bizonyságot Ura békességet szerző cselekvéséről, a munka kenyérré és megelégedett életté érő áldott gyümölcséről, és szívesei vállal részt minden olyan igyekezetben, ami azt célozza, hogy e földön minden ember bátorságosan lakozzék. Mezősi György S&C>&ZeQX>2Q$SríC)%QeM3gZ§&pgQ§t>&att&PSOÍPX>SQ§l>33SSG&PS3& ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, 1963. NOVEMBER 3-ÁN Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Kékén András, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6 dr. Kékén András. Fasor de. fél 10, de. 11 (úrv.) Ko­ren Emil, du. € Koren Emil. Dó­zsa György út de. fél 10 Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 11 Grün­valszky Károly. Karácsony Sándor u. de. 9 Grünvalszky Károly. Rá­kóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő. de. 12 Grünvalszky Károly. Thaly Kálmán u. de. 10 Szirmai Zoltán, de. 11 (úrv.) Ré- dey Pál, du. 6 Szirmai Zoltán. Kő­bánya de. 10 (úrv.) Takács József. Utász u. de. 9 (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 (úrv.) Veöreös Imre. Rákosfalva de. 8 Detre János. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Zugló de. 11 íúrv.) Boros Károly. Fóti út de. 11 Ká­poszta Lajos. Váci út de. 8 Ká­poszta Lajos. Frangepán u. de. fél 9 Gádor András. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre. Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Bencze Imre. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákospalota­MÁV-telep de. 8. Rákospalota- Nagytemplom de. 10. Rákospalota- Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rá­koshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du, fél 3. Bécsikapu tér de. 9 Schreiner Vilmos, de. 10 (német), de. 11 Vá- rady Lajos, este 7 Schreiner Vil­mos. Torockó tér de. fél 9 Várady Lajos. Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Fiílöp Dezső, du. 6 szeretetvendégség: Kökény Elek. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 Csen­gődi László, de. 11 Csengődy László este fél 7 Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 8 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 Uzon László, de. 11 (úrv.) Uzon László, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Német­völgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Nagytétény du. 3 Visontai Róbert. Csillaghegy de- fél 10. Csepel de. 11. Id. Siki Béla Szűkszavú újsághír adta tud- tul, hogy id. Siki Béla ez év szeptember 19-én, Genfben vá­ratlanul meghalt. Nagyon sokan, akik ismerték őt, meg­döbbenve olvasták a hírt és őszinte érzéssel, a szeretet és hála melegségével gondolnak reá. A budai egyházi elemi iskolának volt hosszú időn ke­resztül tanítója, majd szakava­tott igazgatója. Nyugalomba vonulása után a budavári gyü­lekezet gondnoki munkáját vé­gezte és fáradhatatlan volt ép­pen a háború utáni időkben, amikor a templom romjaiból született újjá. Egy időben Ti­szaföldvárra költözött, ahol kántori szolgálatot vállalt, majd pár évvel ezelőtt kiván­dorolt, hogy gyermekei köze­lében lehessen. Amerikai láto­gatásakor betegedett meg, on­nan Genfbe vitték, operálták, majd utána, reménykedések közepette is, váratlanul el­hunyt. Nagyszerű kedélyű, mo­solygós természetű egyéniség volt, kiváló pedagógus, akire nemzedékek emlékeznek hálás szívvel. Hamvait hazahozatták és október 27-én a szentesi családi sírboltban helyezték el. Az igazak emlékezete áldott! HÍREK — Szentháromság ünnepe utáni 21. vasárnapon az oltár­terítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mk 9, 14—29; szószéki igéje: Hós 2, 17—22. Délután szabadon választott ige. Hromádka professzor Japánban J. L. Hromádka dékán, a Prágai Keresztyén Békekon­ferencia elnöke, egyhónapos látogatást tett Japánban. A Keresztyén Békekonferencia japáni bizottságának és a kü­lönböző teológiai fakultások­nak volt a vendége Hromádka el nők beutazta szinte az egész Japánt. Útján számos előadást tartott lel­készek és gyülekezeti tagok számára a Keresztyén Béke- konferencia mozgalmáról és feladatairól. Több teológiai akadémián is látogatást tett. Hromádka elnököt útján el­kísérte Milan Oposensky, a Prágai Comeniüs Fakultás docense, a Keresztyén Béke- konferencia Ifjúsági Csoport­jának elnöke. Német egyházi küldöttség Moszkvában Októberben az EKD (A Né­met Evangéliumi Egyházak) hattagú delegációja utazott Imakönyv Ara: 12,— Ft Kapható a Sajtóosztá­lyon, Budapest, VIII. Pus­kin u. 12. Moszkvába, hagy teológiai eszmecserét folytasson az Orosz Orthodox Egyház kép­viselőivel. A tíznapos konferenciát a moszkvai patriarchátus hívta egybe. A konferencia témája: „A Szentlélek munkálkodása az istentiszteletben és a szentségekben” volt. A kon­ferencia folytatása volt an­nak az evangéliumi-orthodox eszmecserének, amelyet 1959 októberében Arnoldshainban tartottak négy orthodox teoló­gus részvételével. „Tcstvér”-küldöttség a Szovjetunióban Az Amerikai Testvéregyház hattagú delegációja visszaad­ta október 5—19-ig azt a lá­togatást, amelyet augusztus­ban az orosz orthodox egy­ház delegációja tett náluk. Az amerikai egyháza küldöttséget Sagorsban Szent Szergius ün­nepén az orosz zarándokok ezrei köszöntötték, majd részt vettek ugyancsak Sagorsban egy jubileumi istentisztele­ten, amelynek szolgálatát Alexius patriarcha végezte. A látogatók felkeresték Észt­országot és Lettországot is, ahol többek között Jaan Kiivit érsekkel, az Észt Evan­gélikus—Lutheránus Egyház vezetőjével is találkoztak. _ BUNDÁK-IBHAK átszabása, tisztítása, festése Somogyi szűcs­nél, Bp., V- Kossuth Lajos u. 1. Udvarban. HARANGOK újraöntését, harangkoronák, harang- állványok készítését, átalakítását új rendszerűvé vállalja DÚSAK ISTVÁN harangöntő örszentmiklós, Dózsa György út 26. SOMLÓI TŰNŐDÉS Lankás öreg Hegy! Ki tudja mikor dugtad ki tar koponyád a síkból? — Talán a Pannon tenger hullámai közül? — Te vénebb vagy, mint az ember. A priori- Idők Tanúja, s bár régen ragyogva izzott lávaár köldököd, és hűs hasán mérges párát lehelt, s füstöt ontott az óceán remegve, — most csendes! De hajdanán mennyi Saurus-gyík, Leviathan tetemét vitte a víz — hüllők temetője — s taraján volt habja a dísz körülötted. De lám, most a hátad lávahamuján zöldes kén-sápadt aranyló nektár-gerezd, mely átlényegülve éltetőbb, új tüzet ereszt: a Somlait!! Vajon az ember is, ki ma még szeret tűzzel játszani atomot hasítva szét, hogy irtó halállal veszejtse önnön életét könnyelműen, kiforr-e a kába zűrzavarából, s balga halála helyett — hűtve mámorát — megtermeli-e majd éltünk legdrágább újborát: a Békét!? Somlyó András HÉTRŐL—HÉTRE „Szabályszerű küzdés” II. Timótheus 2,5 Heti igénk Pál apostolnak Timótheushoz írt második le­veléből való. Ki volt ez a Timótheus? így felelünk a kérdésre: Timótheus Pál szeretett tanítványa és munkatársa. Atyja, görög származású pogány; anyja, Eunika, zsidó származásút aki fiát istenfélő kegyességben neveli. Timótheus Pálnak rendkívül értékes szolgálatokat tesz, ez a magyarázata annak,, hogy nemcsak szeretett fiának, hanem, munkatársának fogadja el. Még jó, ha azt is tudjuk Timótheusról, hogy szinte állan­dóan együtt van Pállal. Együtt van vele Athénben, harmadik hittérítői útjára elkíséri Pált, sőt egyideig megosztja vele a római fogságot is. A Timótheushoz írt második levelet, az első levelet és a Titushoz írt levelet magánjelleg jellemzi. De e levelek még arról is nevezetesek, hogy sok gyakorlati tanácsot adnak. Heti igénk, is ilyen gyakorlati tanács? A harmadik vers­ben arra inti Pál Timótheust, hogy a munka terhét hordozza és miközben ezt teszi — hangsúlyozza heti igénk — mindig szabályszerűen küzdjön. Általában semmiféle munkájában, az igehirdetés munkájában se, alkalmazzon hamis módszere­ket és eszközöket. Ebben az összefüggésben talán a korinthusi gyülekezet pár tagjára gondol az apostol, akik hamis, két­színű módszereikkel sok keserűséget okoztak Pálnak. Isten emberei sem viselkedésükben, sem munkájukban, sohasem lehetnek kétszínüek és hamisak. Timótheus neve azt jelenti, hogy Istent félő. Az Istent félő emberek gyakorlati életét csak a szabályszerű küzdelem jellemezheti, hogy heti igénk szavaival éljünk. Pál jól ismerte korának sportéletét. Ez a kifejezés is az ökölvívás nyelvhasználatából való. Az ökölvívó sem akkor, sem most, nem vívhatta és nem vívhatja úgy a maga küzdel­mét, hogy az arc helyett alattomosan a gyomorszájra üt! Még valamit: A második timótheusi levél hangja szinte megható. Akkor írta Pál ezt a levelet, amikor sokszor gon­dolt már a halálra. Pál nagy hitét mutatja, hogy a halál gon­dolatával foglalkozás közben is gyakorlati tanácsokat ad. Fülöp Dezső NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: ÉZSAlAS 45,12; MÁTÉ 11,27. — Isten gond­ját viseli az embernek. Ma is övéi vagyunk, sőt Jézus Krisz­tusban lettünk igazán övéi. Efezus 6,10—17; Zsoltárok 119,57—72. HÉTFfL ZSOLTÁROK 127,2; MÄRK 8,17. — A sikertelen­ség bénítóvá tesz. Hiába a fáradság, a gürcölés, s úgy érez­zük, hogy munkánk eredménytelen, de legalább is nem érjük el a kívánt eredményeket. Az Istent ismerő ember hálát ad az Istennek a „kis” eredményekért is. I, Korintus 9,24—27; Zsidók 10,1—18. KEDD: ZSOLTÁROK 89,3; ZSIDÖK 13,25. — Dicsérnünk kell mindig Urunkat, mert kegyelme örök, sőt Jézus Krisz­tusban ez a kegyelem megerősíttetett. Ma is ez legyen a leg­főbb kívánságunk: az Isten kegyelme maradjon velünk. II.; Timótheus 2,1—5; Zsidók 10,19—31. SZERDA: ZSOLTÁROK 85,2.7; JÄNOS 14,18. — Társas­lény az ember, sokszor mégis úgy érezzük, hogy egyedül, ma­gunkban vagyunk. „Nem hagylak titeket árvákul” — mondja Jézus. Ö az, akivel megszűnik az árvaság, az egyedüllét, a bizonytalanság. Róma 14,4—12; Zsidók 10,32—39. CSÜTÖRTÖK: ZSOLTÁROK 56,9; JELENÉSEK 21,4. — Isten a történelem ura, aki az utolsó nap felé vezeti az em­bert. Ne azon töprengjünk, hogy mikor lesz ez a nap, vagy hogy dátum szerint megjelöljük ama napot, hanem az a fel­adatunk, hogy életünket úgy rendezzük be, hogy arról szá­mot is tudjunk adni. I. Korinthus 9,13—18; Zsidók 11,1—-7. PÉNTEK: ZSOLTÁROK 10,14; LUKÁCS 6,20 — Boldogok vagyunk, ha már itt e földön tudjuk azt, hogy Isten országá­nak örökösei vagyunk. Lukács 22,31—38; Zsidók 11,8,—22. SZOMBAT: ZSOLTÁROK 125,1; ZSIDÖK 3,1 — „Akik az Űrban bíznak, olyanok, mint a Sión hegye, amely meg nem inog, örökké megáll.” I. Korintus 7,29—31; Zsidók 11,23—31. Káposzta Lajos evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház ' Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 60.— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott INDEX 25211 635062/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest Megjelent az tJjtesSamenfum és a zsoltárok (nem az új próbafor­dítás szövege) fekete pegamoid kötésben, arany felirattal 8,5x 14,5x1,7 cm. méret­ben Ara 40 forint Kapható az Evan­gélikus Sajtóosztá­lyon Budapest VIII. Pus­kin u. 12. Amikor Jézus Krisztus egy­háza elindult a világba, egy könyvvel a kezében kezdte el küldetésének a teljesítését. Ez a könyv az Ótestámentom volt. Még hozzá már nem az eredeti héber nyelvű, hanem az akkori világ legelterjed­tebb nyelvén: görög fordítás­ban. Minden oka megvolt rá, hogy ezt a fölszerelést magá­val vigye. Hiszen Jézusnak is az Ótestámentom volt a bib­liája. Amikor szülővárosában első igehirdetését elmondta, Ésaiás 61. fejezetéből olvasott föl verseket és hozzáfűzte: „Ma teljesedett be az írás a ti hallástokra (Lk 4,21). A feltámadott Ür az emmausi tanítványoknak azt magya­rázta minden írásban, „amik felőle megírattak” (Lk 24,27). Nem csoda tehát, hogy az ifjú egyház ezt a testamentumot kezében * tartó egyház volt. így is maradt ez napjainkig. Csak az a különbség, hogy ennek a könyvnek két testá- mentuma lett. Már nagyon korán meg kellett birkóznia az egyháznak azzal a feladat­tal, hogy az írást különböző nyelvekre lefordítsa. így jöt­tek létre a régi nagy fordí­tások, amelyek között a latin fordítás napjainkig hivatalos szövege a bibliának a kato­likus egyházban. A középkor vége felé azon­ban kialakultak a nemzeti ál­lamok, a latin nyelv egyre inkább a társadalom felsőbb vagy iskolázott rétegeinek a nyelvévé lett s így a Szentírás nyelvénél fogva hozzáférhe­tetlen lett az egyszerű ember számára. Viszont a hivatalos egyháznak nem is volt más az érdeke, mert akkor kitűnt volna, hogy az egyházi dog­mák nagy része merőben el­lenkezik Krisztus rendelései­vel. A reformáció korszaka új korszakot nyitott ebből a szempontból is. Valami olyas­mi történt, hogy a Szentírást kivette az egyház kizárólagos kezeléséből és egyrészt oda­adta minden ember kezébe, másrészt helyét és szerepét is megváltoztatta az egyházban és a keresztyén ember életé­ben. Ezentúl nem az egyház lényegéről alkotott egyházi tanítás határozta meg a Szentírás értelmét és magya­A reformáció rázati , módszerét, hanem a Szentírás központi tartalma szabta meg az egyház lénye­gét, szolgálatát, egész külde­tését a világban. A Szentírás tanítása korrigálta a szentsé­gekről, a purgatóriumról, a szentek imádásáról eddig megdönthetetlennek vélt egy­házi tanítást az egyszerű ke­resztyén ember hitéletében is, hiszen Luther Márton 1522-ben az .Üjtestamentumot, 1534-ben pedig az egész Szentírást német fordításban adta az emberek kezébe. S közben Luther nemcsak lefor­dította német nyelvre a Bib­liát, hanem teológiailag min­den dogmatikai megkötöttség nélkül a megigazulás evangé­liumaként adta kézbe. Nem az egyházba, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit teszi igazzá az embert Isten előtt és szabadítja föl a szeretet- ből fakadó cselekedeteknek az elvégzésére a családban, a társadalomban és az egy­házban. egyik öröksége Luther példája nyomán egymás után fordítják le a Bibliát a különböző népek nyelvére és ma már 1165 nyelven olvasható a világon a Biblia, vagy annak egyes részei. Nálunk elsőnek Károlyi Gáspár gönci református es­peres fordította le munkatár­saival együtt magyar nyelvre az egész Szentírást, amely az­után nyelvi szempontból több javításon ment át s utoljára 1908-ban revideálta egy bizott­ság, Szász Károly evangélikus püspök irányításával. Egyre tudatosabban jelent­kezett azonban már a 30-as években az az igény, hogy nem elégedhetünk meg a Károlyi-fordítás puszta reví­ziójával. Mert helyes ugyan, ha a már elavult vagy éppen érthetetlen kifejezéseket újak­kal helyettesítjük, ha az esz- terág helyett ' gólyát mon­dunk (Jer 8,7), a frigyszek- rény helyett szövetség ládát stb. De itt sokkal többről van szó. Ki merné jó lelkiisme­rettel állítani, hogy 1590, a Károlyi-fordítás első kiadása óta, semmit sem haladt előre a héber és görög nyelv jobb megértése, a teológiai tudo­mányok terén nincsenek új eredmények és meglátások és a magyar nyelv is csak egyes szavaiban, nem pedig a szellemében és új fordulatok teremtésében haladt volna előre?! Bizony inkább úgy fest a dolog, hogy ha nem akarjuk templomainkat, szó­székeinket és bibliaóráinkat múzeális értékek gyűjtőhe­lyeivé tenni, ha hűek akarunk maradni a reformátorok szel­leméhez és célkitűzéseihez, ha a magyar protestáns szó­székeket újból a szép magyar nyelv avatott helyeivé akar­juk tenni, akkor teológiai­lag és magyar nyelvi szem­pontból egyaránt teljesen új bibliafordításra van szüksé­günk. Erre törekszik a Magyar Bibliatanács, amelynek az irányításával készül az Ótestá- mentum új magyar fordítása és reménységünk szerint ha­marosan megkezdődik újból az Űjtestámentom fordítása is. A II. vatikáni zsinattal kapcsolatban ma sok szó esik arról, hogy a katolikus vallás is igyekszik minden téren át­térni az anyanyelv használa­tára. örülünk ennek, bár meggyőződésünk, hogy attól még nem kerül helyes vi­szonyba egymással a Szent­írás és a dogma, tehát attól még nem kerülünk egy szint­re a Szentírás értelmezésében. Viszont ezek a vatikáni lépé­sek is emlékeztessenek ben­nünket, a reformáció egyhá­zait arra, hogy itt sürgős fel­adatoknak a megoldására van szükség, ha nem akarunk hűtelenek lenni ehhez a refor­mátor! örökségünkhöz. Bár adna az Isten minél több olyan teológust egyházunk­nak, akik az Isten Igéjének jobb megértésével és tolmá­csolásával, lerombolják a té­ves emberi tanításokat, hogy az egyházból Krisztus egyhá­za és nem a dogmák egyházai a Bibliából az Élet Könyvé legyen és ne hétpecséttel le­zárt könyv! Dr. Pálfy Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom