Evangélikus Élet, 1963 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1963-08-11 / 32. szám
Közösségben Istennel II Móz 32, 4-10. 1. Istennel közösségben lenni, egyáltalán nem olyan természetes dolog, mint ahogy azt általában gondoljuk. Izrael kétségbeesett és félt a pusztában, mert az ígéret földje elérhetetlennek látszó távolban ködlött előtte. Nem látta Mózest, aki Isten megbízásából vezette Izráelt. A félelem és bizonytalanság teljesen elfeledtette velük a láthatatlan igaz Istent, aki kihozta őket a szolgaság földjéről. 2. Apró kabaláktól a monumentális méretű bálványszobor- építményekig, idegen isteneket teremtett magának. Ezek á bálványok azonban csak csalódásra vezetnek. Izraelen nem segítettek a kézzelfogható, drága ékszerekből készült aranyborjúk. Akik Isten helyett ezeket választották, sohase jutottak az ígéret földjére. 3. Ez a szomorú történet a 7. versben ezzel a fordulattal változik meg: „Szóla pedig az Úr...” Az ember helyzete úgy változik meg, ha megszólal az Isten! ö nem néma mint a bálványok, ö élő —, mégpedig mindig velünk élő Isten. Amikor megszólít, szavával megítél és megajándékoz. Keményen megítélte az aranyborjúk körül táncoló népet. De ugyanakkor ezerízig könyörült a hozzá hűséges és engedelmes népen, amelynek az ígéretet adta: „nagy néppé teszlek”. Istennek ez az igéje azóta testté lett, hozzánk szól, a Jézus Krisztusban. Ezárt van reménytelenségük, hiszen elválaszthatatlan közösségben vagyunk Istennel. Az Istentől így megszólított és közösségbe állított emberek erejük teljes megfeszítésével küzdenek maguk is minden jóért és nemesért, ahogy azt Mózes is tette élete végéig népe érdekében Istennel való közösségben. Blatniczky Jenő ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1963. augusztus 11-én | kospalota nagytemplom de. 10. Rákospalota kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karne^ Ágoston Sashalom de. 9. Karner Deák tér de- 9. (úrv) Hafenscher Károly de. H. (úrv) dr. Kékén András du. 6. Hafenscher Károly Fasor de. 11. Koren Emil du. 6. Koren Emil Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Gríinvalszky Károly Karácsony Sándor u. de. 9. Grünvalsz- ky Károly Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) dr. Szilády Jenő de. 12. Gríinvalszky Károly Thaly Kálmán u; de. 11. Szirmai Zoltán Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. vajda Peter u. de. fél 12. Zugló de. 11 . Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. de. fél 10. Fóti út de. 11. Káposzta Lajos Váci út de. 8. Káposzta La- jós Frangcpán u. de. fél 9. Újpest de. 19. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MÁV telep de. 8. RáAgostpn Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9- (úrv) Vára- dy Lajos de. 11. (úrv) Nagy István du. 7. Nagy István Torockó tér de. fél 9. Nagy István Óbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. Vámos József du. 5. Vámos József XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. de. 11. du. fél 7. Pesthidegkut de. fél 11. Diana út de. fél 9. Kelenföld de. 8. Uzon László de. 11. Uzon László du. 6. Uzon László Németvölgyi út de. 9. Uzon László Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. Schreiner Vilmos. KATOLIKUSOK * AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 1953 óta a katolikusok száma az Egyesült Államokban 13 millióval növekedett. A növekedés 44 százalékát teszi Id az eredeti lélekszámnak. Ősz- szesen ma 43 millió katolikus keresztyén van az Egyesült Államokban. Ez a szám mintegy negyede az összlakosságnak, amely az utóbbi években 26 millióval emelkedett. AFRIKA Leonard Auala lelkészt, akit ^egyhangúlag választottak meg püspöknek Omandongó-ban (Ovambó ország), dr. E. G. Gulin tampered püspök iktatta be püspöki hivatalába. A dél-afrikai lelkész mielőtt püspökké választották, két esztendőn keresztül volt vezetője az Ovambó-Kavangó evangélikus egyháznak. A HÚSVÉTI MENET RÖPLAPJA A húsvéti menet központi bizottsága a Német Szövetségi Köztársaságban röplapot adott ki, amelyben a hirosimai atomtámadás évfordulói ára emlékezik. A röplap felhívja a német nép figyelmét az atom- veszély lehetőségére és felemeli szavát az atommentes zóna érdekében. A központi bizottság delegációt küldött Athénbe. HÍREK Szentháromság ünnepe utá- ,.i 9. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Ján. 15, 1—5, szószéki igéje: II. Móz 32, 4—10. Délután szabadon választott ige. * EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Augusztus 11-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Petőfi Rádió. Igét hirdet: Fülöp Dezső óbudai lelkész. * GYÖR-SOPRONI EGYHÁZMEGYE. A nagy dologidő ellenére is szinte teljes létszámmal jelentek meg az egyház- megyei közgyűlés résztvevői a győri öreg-templomban, hogy meghallgassák az egyházmegye két esztendejéről szóló jelentését és statisztikai adatokat. A közgyűlésen egyúttal ismét megválasztották Weltler Rezső soproni lelkészt esperesnek. Megújította Lukácsi Dezső téti lelkész egyházmegyei főjegyzői tisztségét és a régi presbitereket újra választotta. A lelkészi munkaközösség a soproni ünnepi hetekkel kapcsolatban júliusi gyűlését Sopronban tartotta. Úrvacsorát dr. Kiss Jenő ny. teológiai tanár osztott, Weltler Rezső, Kovács Géza és Sümegi József lelkészek előadást tartottak. A soproni gyülekezet történetéről és életéről Rusznyák Ferenc tartott beszámolót. * SOPRON. Ünnepi hetek, voltak Sopronban, júliusban. A sok ezer külföldi vendégen kívül számtalan hazai turista is felkereste patinás városunkat, Sopront. Az ünnepi heteket egy háromezer tagú kórus Berzsenyi—Kodály kórusművével „Szabad nép tesz csudadolgokat” nyitotta meg. A város múzeumai, középületei állandóan nyitva voltak a vendégek előtte úgyszintén sokan keresték fel soproni evangélikus templomunkat. CSORNA. Szentháromság utáni első vasárnap vette használatba a csornai gyülekezet, amely egyúttal szórványközpont, a gyülekezet egyik családjától ajándékba kapott anyagból készült oltár- térítőt és szószék-takarót. Egy későbbi vasárnapon pedig megszólaltatták azt a harmó- niumot, amelyet a gyülekezet ajándékba kapott. A költő és barátja Dr. Gyóni Ferenc, a „Budapesti Fasori Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium” 43 éven keresztül volt kiváló magyar, latin, görög szakos nyelv és irodalom tanára meghalt. Egyházunk nagy fiának, az első világháború tragikus sorsú költőjének, Gyóni Gézának isikolatársa és jóbarátja volt. Ez a kapcsolat egész életére döntő hatású lett. Áchim- Gyóni Gizellával kötött házassága révén sógora lett a költőnek. így egyéni megbecsülésből és szeretetből Gyóni Géza verseskötetei megjelentetésében segítségére volt. A hazájától távol, .fiatalon elhunyt költő után családi, egyházi s nemzeti kötelességének érezte, hogy iródalmi hagyatékát összegyűjtse és megmentse az enyészettől. Óriási munkát vállalt ezzel. Több terjedelmes kötetben. megírta és kiadta Gyóni Géza részletes életrajzát, „a nagy Gyóni életrajz” remekét. Hangya- szorgalommal felkutatta és. összegyűjtötte a sokfelé levő kéziratokat, irodalmi értékű levelei tömkelegét, prózai munkáit és egyéb írásait. A „Gyóni Géza újabb versei”, „Gyóni Géza ismeretlen versei”, „Gyóni Géza összes költeménye”, „Lengyel mezőkön” újabb kiadásai, „Gyóni Géza koszorúja”, „Gyóni Géza utóélete”, „Gyóni Géza őrangyala”, „Gyóni Géza levelei”, „Csak egy éjszakára ..című kötetei szebbnél-szebb könyvei hazai irodalmunknak, melyet dr. Gyóni Ferenc rendezett sajtó alá. A közeljövőben jelenik meg „Három szív csillaga” címen Gyónd Gézáról írt életrajz-regénye posthumus kiadásban, íróasztalán, utolsó napján is, a „Három szív csillaga” kéziratos lapjai pihentek rájuk helyezett írótollával, apró, gyöngybetűs szép kézírásával javítgatva itt-ott a kész szövegen. Ennek a munkájának az utolsó simításait már nem az ő keze fogja végezni ... Gyóni Géza és dr. Gyóni Ferenc mindketten születésnapjuk évfordulóján haltak meg! Gyóni Géza: született 1884. június 25. Gyón, meghalt 1917. június 25. Krasznojar&zk, élt 33 évet. Dr. Gyóni Ferenc: született 1682. július' 2. Békéscsaba, meghalt 1963. július 2. Budapest, élt 81 évet. Az életrajz író és kutató ezt „az érdekes egyezést nem hagyhatja említés nélkül., Gyóni Géza irodalmi hagyatékából és a vele ismeretségben állt élő kortársak elbeszéléséből, valamint a költő fennmaradt sok kéziratából és emléktárgyaiból valóságos kis „Gyóni Géza Emlék- Múzeum” volt a lakásán, melyet a ’ Magyar Tudományos Akadémia is védettségben részesített. Ércnél maradandóbb emléket állított dr. Gyóni Ferenc mártír életű sógorának, Gyóni Gézának. K. B. HÉTRŐL—HÉTRE lóságban és igazságban Efezus 5, 15. Alapvető és fundamentális kérdéss hogyan élünk és járunk. A megelőző versek arra biztatnak, hogy világosságban járjunk és Krisztusban éljünk. Krisztusban élni azt jelenti, hogy neki szánjuk lelkünket, mert Krisztus igényt tart rá. Tehát odaadjuk egész életünket* testestől-lelkestől, semmit vissza nem tartva belőle. Így valósul meg az az állapot, amelyet Pál apostol így jellemzett: élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Krisztusban, világosságban élni, azt jelenti, hogy szemünk, amely ezelőtt a bűnt nézte, most Istenben gyönyörködik. Kezünk, amely eddig a bűnt cselekedte ezentúl Isten akaratát cselekszi. Nyelvünk, amely eddig szennyes dolgokat beszélt, ezentúl Istent dicséri. Szívünk, amely a gonosz gondolatok és indulatok fészke volt, mostantól a szentség és az igazság középpontja lesz. Sok „beérkezett” keresztyén hívő így gondolja, a keresztyén élet nem áll másból, mint a Krisztus ölén való boldog pihenésből és az üdvösség mennyei előízének tétlen élvezéséből. Legfeljebb még a „be nem érkezettek” feletti sopán- kodásból, és a bűnösök feletti ítélkezésből. A keresztyén ember élete nemcsak igazságban, hanem jóságban eltelő és beteljesülő élet. Jósággal fordul á másik felé. Gyülekezetünk, egyházunk kicsinyeinek, erőteleneinek, betegeinek, magánosainak szolgálata felé. Az ige helyes értelmezése szerint azonban a keresztyén ember szolgálata sohasem rekedhet meg az egyház keretén belül végzett jócselekvésnél. Krisztus minden emberre elhatóan árasztotta ki jóságát, s ez minden ember felé való jóságra kötelez bennünket. Jósággal kell azok felé fordulnunk, akikkel egy közösségben, egy községben, városban, hazában és hasonló életkörülmények között élünk. Népünk nagy és közösség javát szolgáló céljainak és fáradozásainak jóságos támogatása nem lehet tőlünk idegen, vagy számunkra közömbös. Sőt magától értetődő feladata a világosságban járó és Krisztusban élő hívőnek. Matuz László NAPRÖL—NAPRA VASÁRNAP: V. MÖZES 33, 27; LUKACS 8, 25, — „Hol van a ti hitetek?” A hit sohasem az ember teljesítménye. Nem áll módunkban „beszerezni”. Ajándékba kapjuk. L Kor, 10, 1—13; 'Zsoltárok 54. HÉTFŐ: ZSOLTÁROK 65, 10; JELENÉSEK 22, 17. — A hit Isten ajándéka. Ö adja ingyen. Isten várja azt, aki szomju- hozik utána, mert Ő azt akarja, hogy mindenki rendelkezzék vele, s ezáltal éljen. Préd. 9, 13—18; Róma 13, 1—10. KEDD: ÉZSAIÁS 66, 18; JELENÉSEK 21, 23—24. — Ez a hit nagy dolgokat tud cselekedni. Közös hitünk összekapcsol Helsinkiben a világ evangélikusságával. A hit világosít meg, hogy mit jelent ma nekünk Krisztus. Lukács 16, 10—13; Róma 13, 11—14. SZERDA: ZSOLTÁROK 5, 9; CSELEKEDETEK 5,19—20, —■ A keresztyén ember hálával tekint Isten cselekedeteire. Hálával tartozunk a golgothai keresztért, mert ez érettünk is történt. Az élő Krisztus ma is adja bűneink bocsánatát. Jakab 3, 13—18; Róma 14, 1—13. CSÜTÖRTÖK: ÉZSAIÁS 66, 10; JELENÉSEK 21, 2. — Hitünk legbiztosabb fundamentuma Isten. Ö az élet és halál Ura. I. Tim. 4, 12—16; Róma 14, 14—23. PÉNTEK: JÖZSUÉ 1, 9; CSELEKEDETEK 14, 3. — Ez a hit tesz bátorrá és erőssé az élet nagy kérdéseiben. Ez a hit győz meg arról, hogy a halál nem úr többé életünk felett. Látjuk Jézus példájából, hogy — van feltámadás. Máté 10, 16—23; Róma 15, 1—13. SZOMBAT; PÉLD. 11, 11; CSELEKEDETEK 27, 24. — Isten ajándéka Jézus, Ő a mi Megváltónk. A halál kérdésében nélküle tájékozódni nem tudunk. Lukács 12, 54—59; Róma 15, 14—21. Káposzta Lajos HARANGOK újraöntését, harangkoronák, harangáll- ványok készítését, átalakítását újrendszerűre vállalja DÚSAK ISTVÁN harangöntő Örszentmiklós, Dózsa György út 26. — BUNDÁK, irhák átszabása, tisztítása, festése Somogyi szűcsnél, Bp. V., Kossuth Lajos u. 1. udvarban. evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, vm., Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 342—423 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: 142—074 Előfizetési ára egy évre 00.— Ft Csekkszámla: 20412.—VIII. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott INDEX 25211 63.3695/2 — Zrínyi Nyomda, Bp. Felelős: Bolgár Imre igazgató Pilátus és a negyedik parancsolat Az idei könyvhét egyik kimagasló termése Szabó Magda: Pilátus című regénye volt. Azok akik szeretik Szabó Magda meseszövését, stílusát, azok ismét örvendezhettek ezen a könyvén is. Azonban a Pilátusnak mindezeken kívül van még egy igen fontos érdeme. És ezt a regény témájának a felvetésében találjuk meg. Miről is szól ez a könyv? Valahol rákban meghal egy idős ember. A mellette megöregedett feleség tétován áll a tény előtt. Már régóta tudja, hogy be fog következni, csak egyet nem tud: hogyan lesz tovább. De ebbe a kérdésbe sem kell neki nagyon belemélyednie, mert egyetlen gyermeke, Iza, erről is gondoskodik. Iza jól kéké r eső orvos a fővárosban. Már a temetés előtt megtörténik a döntés Iza szívében: az özvegyet magához veszi a pompásan berendezett pesti luxuslakásba. Többé nem lesz semmi gondja, nem kell apró-cseprő „vidéki” kellemetlenkedésekkel bajlódnia,, — s neki sem kell családi ünnepekre hazautaznia. Kéznél lesz minden. Ennél emberibb megoldást mi sem tudnánk nyújtani. Hiszen a hetvenöt éves nénikének igazán meg van a joga, hogy legalább a hátralevő éveit kényelemben és gyermeke szeretetében töltse el. Amikor a könyv olvasása közben eddig eljutunk, úgy érezzük, hogy Szőcs nénire — a sok meg nem értés után, melyben férjével együtt része volt — most egyedüllétében boldogság köszöntött. De a valóság — a könyv lapjain másról beszél. Iza valóban hazaviszi édesanyját. Körülveszi kényelemmel, jóléttel, fürdőszobával és frizsiderrel. Mindazzal, amit pénzzel meg lehet szerezni. Mert Iza úgy érzi, hogy ez az igazi szeretet! És ennél a pontnál már izgalmassá kezd válni az öreg néni élete. Figyelmünk az édesanyának mindent megszerző és minden kényelmet biztosító Izáról az öreg nénire terelődik. 'Lánya nem veszi észr-e, hogy anyjának nem összkomfortos lakásra és „összkomfortos” szeretetre van szüksége. Nem erre vágyik! A lányáért áldozatot hozó, vele együttérző szeretet az, ami hiányzik életéből. Szeretne még az alkonyban is édesanya lenni. Szeretne az összkomfortos otthonban olyan lenni, akire szükség van. Vajúdások és vívódások után, mindössze nyolc hónap után hazamegy a vidéki városba, az elhagyott otthonba, ahol már más a gazda. Viszi a vonat boldogtalanul. Menekül az élők világából. A kényelem és a merev szeretet űzi és hajtja a holtak sírjához, az emlékek tovatűnő, ködbevesző délibábjaihoz. Megy az emlékek után, melyek édesen és gondokkal, fájdalmakkal és régi szerelemmel hívogatják. így jut el egy épülő ház emeletére, ahonnét kizuhan és meghal. Eddig a történet. És vajon Iza, megértheti-e valamikor is, hogy édesanyja Pilátusa volt? Tévedett-e valamiben? Rossz gyermek volt? Hiszen mindent megtett, ami csak megtehető. Hibás volt-e Iza, hogy édesanyja gondtalannak látszó élete ilyen tragédiával végződött — tesszük fel a kérdést a könyv olvasása után. Nem véletlenül időztünk el ilyen hosszasan a regény ismertetésén. Hiszen a könyv általános problémát vet fel. Ezt a kérdést így is fogalmazhatjuk: hogyan is állunk az öregek iránti tisztelettel és felelősséggel a negyedik parancsolat tükrében? A fenti regényben leírt gyermeki szeretet nem egyedülálló. Nem írói képzelet szülötte. És hozzátehetjük, hogy ez még azokhoz a gyermeki cselekedetekhez tartozik, amelyekről szégyenkezés nélkül tudunk beszélni. Mert — sajnos, — vannak olyan gyerekek is, akik egyáltalán nem akarnak tudni megöregedett szülőkről, mondván: túl egyszerűek és maradiak. Vagy talán ennél még erősebb szavakkal próbálják magukat elhatárolni azoktól, akik. életük elégésével nevelték fel őket és adtak kenyeret kezükbe. Mindannyiszor összeeszorul a szívünk, amikor arról olvasunk vagy hallunk, hogy töpörödött anyókák, botra támaszkodó édesapák a bírósághoz kénytelenek fordulni, hogy az alkony még hátralevő óráit ne kell-' jen kegyelemkenyéren leélniök. És ne csak anyagi'dolgokról szóljunk. (Pedig egyszer érdemes lenne ebben a kérdésben is elcsendesedni Isten előtt!) Arról szóljunk, ami minden luxusnál fontosabb és kívánatosabb. Isten nem véletlenül a szülők iránti tisztelet és szeretet parancsolatával kezdte a felebarát iránti parancsolatok felsorolását. A vonal egyenesen következik Isten szeretőjének nagyságából. Ahogyan csak Ő tud szeretni a Jézus Krisztus által, valami felismerhető a szülői szeretetben, amely sosem a maga hasznát nézi. Földi életünk meghatározója és felelőssége a negyedik parancsolat. És Isten nagyon jól tudta, hogy mindig lesznek öregek és fiatalok. A múlt ismerése -és átélése, a tapasztalat és annak leszűrése, az életkor emelkedése természetszerűleg befolyásolja az öregek életét, gondolkodásmódját és lendületét. Ne kívánjuk, hogy bennünket, fiatalokat feltétel nélkül megértsenek az öregek. Inkább próbáljuk mi megérteni leáldozni kész életüket. Mert az öregek és fiatalok közöU fennálló különbözőségek feloldódnak a legszentebb érzésben: a szeretetben. Mert ahol a szeretet az űrt ott nincs szeretetlen gyermek és síró szülő. Sok felnőtt — és ezt érezhettük ki a regény ismertetésében is, — úgy vélekedik, mint ahogyan Iza tette. Kényelemmel és gandtálansággal megpróbál mindent el pihentetni és éppen ezzel a látszólagos gondtalansággal éreztethetjük a legjobban, hogy az öregek mennyire feleslegessé váltak életünkben, otthonainkban. Vajon mi hiányzik az ilyen gyermekek életéből, magatartásából? A szív! Joggal kérdezhetné meg valaki: hát- nem áldozatos szív kell ahhoz, hogy néha hagy gonddal kényelmes otthont rendezünk be az alkonyati napfényben sütkérezni akaró öregeinknek? Nem! A legfinomabb falat is keserű lesz a szájban, ha nem érezzük a kínálásban az őszinte szívet. Istenem! Hány öreg alkonyába tudnánk vinni napsugarat, ha szívünk minden melegével és fényével körülragyognánk őket. Nem babusgatásra vágynak ők, hanem a szeretetnek olyan kifejezésére, amelyben érzik, hogy: szép az Elet! Amikor mi tehetetlen gyermekek voltunk, de sok mindenről kellett lemondaniok miattunk! Hányszor voltunk engedetlenek s ők mindig megbo- csájtottak. Hányszor álltunk eléjük kérésekkel, amelyeket csak ők tudtak teljesíteni! És most, amikor számukra már csak mi vagyunk az élet, mi gyermekek, akkor egy félreeső szobával és meleg étellel mindent el akarunk intézni, ki akarunk fizetni. Ebben a tekintetben még nagyon sok feladat áll előttünk, mert milyen könnyen válhatunk mi is Pilátusává azok számára, akik valamikor éjjeleket virrasztónak és sírtak át betegágyunk fölött. Boldog az az ember, aki gondok között is tudja a szív legdrágább melegét áraszd tmtis a szereteti Karner Ágoston
