Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1962-03-11 / 11. szám

Nézzünk Krisztusra!

I Jn 3, 5-8.

Nem új dolog, hogy az ördög Isten igéjét is fel tudja használni arra, hogy vele megkísértse azokat, akiket kísértésbe akar vinni. Kísértetiesen forgatta Isten igéjét akkor is, amikor a böjtölő Jézust környékezte meg a pusztában.

Hogy ne vihessen senkit kísértésbe, ahhoz jól kell érteni és használni ezeket az igéket is. Mert ellenkező esetben alkalmas eszközeivé válhatnak az ördögnek, hogy általuk megtévesszen minket, s az önteltség és elbizakodottság kísértésébe vigyen.

Milyen megejtöen és csábítóan hangzik ugyanis az igének es az igazsága: ,JSenki sem vétkezik, aki őbenne marad, aki pedig vétkezik, nem látta őt, sem meg nem ismerte öt”. (6. v.)

Vigyázzunk, hogy e szavak által az ördög odáig ne vigyen bennünket, hogy magunkat büntelennek és tökéletesnek kezeljük. Jó azért, ha ezt a kijelentést 1. Jn 1,8. — 2,2-vel együtt olvassuk és értjük, ahol többek között ezt a jelentős kinyilatkoztatást is találhatjuk: „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn bennünk, magunkat csaljuk meg, és nincs bennünk az igazság”.

■Valóban, amíg e testben járunk, soha nem érhetjük el, hogy ne vétkezzünk. Büntelen „szentek” csupán szektás rajongók öncsaló vágyálmaiban léteznek. De ugyan ilyen magától értetődő, hogyha őbenne vagyunk, mégsem csaphatunk fel a bűn tudatos szolgáinak. Ennek az igének helyes értelmezése abban van, hogy tudunk-e különbséget tenni e két kifejezés között: bűnt elkövetni és bűnben maradni. A bűnben valóban nem maradhatunk, ha bűnbe is estünk, mert van aki kiemel onnan: Jézus, aki megjelent, hogy a bűnöket, melyek fogva akarnak tartani minket, elvegye rólunk,

A másik veszedelem, amibe az ördög szívesen belehajt bennünket, hogy elvesszünk, a kétségbeesés. Mert ezekkel az igékkel az ördög képes sokakat kétségbe is ejteni. Akik nem mernek hinni megtérésükben és újjászületésükben, mert még mindig vétkeznek. Még mindig elveszett és elkárhozott embereknek gondolják magukat, holott Jézus megjelent, hogy bűneiket elvegye róluk.

Lám így járunk, ha az ige olvasása és hallgatása közben feleslegesen önmagunkra nézünk. Mindenféle kísértésbe esünk. Amitől azonban megszabadulunk, ha arra nézünk, akiről az ige bizonyságot tesz: Jézusra, aki bűneinket elvette, Szent- leikével újjászült minket az örök életre.

Ebben a bizonyságtételben sem az önteltségnek, sem a kétségbeesésnek nem marad tovább létjogosultsága. Mindkettőt, mint az ördög művét lerontja a Jézus Krisztus áldozatáról elhangzott bizonyságtétéi.

Kari Béla

Invocavit

Böjt első vasárnapján a felolvasásra rendelt igék előtt halljuk templomainkban ezt a szót: invocavit. Ez böjt első vasárnapjának régi latin neve, ami azt jelenti: segítségül hív.

Böjt első vasárnapja a 91. Zsoltár IS. verséből kapta ősi nevét. Ez a vers így hangzik: »Segítségül hív engem, ezért meghallgatom öt...” Ezzel a vasárnappal kezdődik a böjtnek, Krisztus golgotái kereszt- útjára való indulásának az ideje. Bár napról napra közelebb kerülünk a golgotái

kereszthez, a vasárnap igéi mégsem komorak és fájdalmasak. Fájdalom és szomorúság helyett a Sátánon, a bűnön, a halálon és az emberi gonoszságon diadalmaskodó Űr Jézus Krisztust állítják elénk. Krisztus diadala erőforrás az egyház népe számára. Erőforrás a hitre, a kegyelemhez való visszatérésre, a szeretetben megújult, • a munkában soha meg nem lankadó életre. Invocavit vasárnapján hívjuk segítségül az Urat, s O meghallgat minket.

H1R£K

— Böjt 1. (Invocavit) vasárnapján az oltárteritő színe: lila. A vasárnap oltári igéje: Mt 16. 21—27; szószéki igéje: I Jn 3, 5—8. Délután szabadon választott ige.

«

KÄLDY ZOLTÁN PÜSPÖK KÖSZÖNTÖTTE A 80 ÉVES NÉMETH GYULÁT

Németh Gyula nyugalmazott lelkészt 80. születésnapja alkalmából levélben köszöntötte Káldy Zoltán püspök. Kiemelte a jubiláns lelkésznek a szekszárdi gyülekezetben és közegyházunkban végzett szolgálatait. Németh Gyula meleghangú levélben mondott

köszönetét a jókívánságokért *

— A LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A somogy—zalai egyházmegye lelkészi munkaközössége kétnapos értekezletet tartott Gycnesdiáson február 13-án és 14-én. Részt vett az értekezleten Werstroh János, a Somogy megyei egyházügyi hivatal főelőadója is, és a német kérdésről filmvetítéssel illusztrált előadást tartott,

*

— A nyugat-békési egyházmegye lelkészi munkaközössége február 20-án tartotta ülését Szarvason. Nagy érdeklődés kísérte az egyes lelkészek gyülekezeteikről szóló beszámolóját.

— A BUDAVÁRI GYÜLEKEZET Bécsikapu téri templomában március 11-én, vasárnap du. 6 órai kezdettel EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz. Igét hirdet Várady Lajos esperes-lelkész, orgonái Peskó György orgonamüvész.

*

— A nógrádi egyházmegye

lelkészi munkaközössége február 28-án ülésezett Balassagyarmaton.

*

— SZÜLETÉS. Bödecs Barnabás győri segédlelkész és felesége Idey Erzsébet örömmel és Isten iránti hálával tudatják, hogy február 20-án fiúgyermekük született. Neve: Barnabás.

*

— HALÁLOZÁS. Frey Fe- rencné életének 66. esztendejében február 21-én Pusztavámon elhunyt. Lapunk olvasója volt. Az igaznak emlékezete áldott.

— Klaniczay Sándor nyugalmazott fasori gimnáziumi tanár március 4-én 76 éves korában elhunyt.

Egyházfi szoba-könyhás budapesti szolgálati lakását elcserélné hasonló nagyságú iőbérleti lakásra, egyházi szolgálatot vállaló egyháztag ajánlatát kérjük Bp. X. Kápolna u. 14. címre.

— Szakadt, régi irhabundák újjáalakítása legújabb modellek szerint. Szőrmebundák alakítása, javítása. Barth szűcs, Bp, VII. Lenin krt. 23. udvarban.

„Oz Izlám Dániában“ nem elismert vallásközösség

Koppenhága (LWB) A dániai mohamedánoknak azt a kérelmét, hogy elismert hitközösségként jegyezzék be őket, a kultuszminisztérium elutasította. Az elutasítást azzal indokolta, hogy „Az Iz- lám Dániában” a maga 42 tagjával nem rendelkezik any- nyi hivővei és olyan stabilitással, amilyet a kultuszminisztérium szükségesnek tart az elismerés alapjául. Ha elismert hitközösségként jegyeznék be őket, ez a tény a mohamedánoknak Dániában megadná azt a jogot, hogy egyházi cselekményeket — elsősorban e&ketéseket — végezzenek, vallási könyveket és iratokat adjanak ki és igényt tartsanak adókedvezményre.

A parlamenti meghatalmazott megerősítette a kultuszminisztérium döntését és visszautasította azt a szemrehányást, hogy a minisztérium döntése vét a vallásszabadság ellen.

„Az Izlám Dániában” most már a mohamedán országok dániai képviseleteihez fordult azzal a kéréssel, szánjanak síkra azért, hogy a dán kultuszminisztérium döntésére válaszképpen vonják meg az országaikban élő keresztyén kisebbségek jogait.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D, dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András

Szerkesztőség és kiadóhivatai: Budapest, VHL Üllői út at. Telefon: 142-887

Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—ynr. Árusítja a Magyar Posta to 000 példányban nyomtatott

821360/2 — Zrínyi Nyomda, Bp.

HÉTRŐL—HÉTRE

Értőnk küzd Jézus

I. János 3, A

Erőteljesen ragadj a meg János apostol a böjt mondanivalóját. Nem hangulatkeltő szép szavakat mond, hanem küzdelemről, harcról beszél. Krisztus harcáról és győzelméről, amit értünk vívott és bennünk folytat.

Ez a „halálos” harc komoly figyelmeztetés a számunkra, hogy vegyük halálosan komolyan azt a megrontó erőt és megromlott állapotot, amit a bűn jelent körülöttünk és bennünk. Ne bagatelizáljuk el az önzés, aljasság, hűtlenség, hazugság, gyűlölködés erőit. Makacs dolgok a tények. Azzal, hogy nem beszélünk róluk, még nem szűnnek meg létezni. Farsangi jelmezük sem változtatja meg természetüket. Az önzés önzés marad, ha élelmessségnek nevezik is. Az elvtelenség sem változik meg ázzál, ha rugalmasságnak mondja magát. Nem törtető vagyok, csak nélkülözhetetlen, nem goromba, csak őszinte, nem csaló, csak ügyes. És folytathatnánk még ezt a furcsa karnevált.

Ez a, hamis játék mindenki számára veszélyes és végzetes, a keresztény ember számára ezen felül szégyenletes is. Vegyük komolyan a bűnt.

De vegyük komolyan Krisztust is! Ne kisebbítsük erejének, munkájának jelentőségét és lehetőségeit. Azt sem, amit már — világméretben — „elvégzett’ s azt sem, amit Szentlelke által most akar elvégezni bennünk.

A Mária Valéria telep szégyenoduit lerombolták s helyébe új, embernek való lakásokat építettek. Szép, vidám dolog ez. Halvány példája annak, amit Krisztus végez az emberben, ha kezére adja magát. Rombolja a pusztulás és pusztítás erőit és építi dzt, ami tiszta, jó, emberséges. Ne félj kezére bízni magadat, hadd győzzön áldott harca nyomán benned és általad egyesek és népek életében a hit, a szeretet, az igazság és a békére való készség. Szalay Sándor

(Iíliíilililllti!líÍlIilllÍlli:iilíl;lillill!>llililllll!llllillll!l!IIHIIIII!!llílllUíiliillllllliIlillllllllllillillllllllliitllllill(l!lliIliiIiTIIIUIlllitlll!llltU0

NAPRÓL-NAPRA

VASÁRNAP. ÉZS. 37:16. JN. 19:11. — „Milyen Istened van

neked? Mit tudsz róla? — Az én Istenem Atya. aki teremtette a mennyet és a földet. Ezen az egyen kívül senki sem tekintek Istennek, mert nincs senki más, aki mennyet és földet tudna teremteni.”

Mt. 4:1—11. Mk. 12:28—34.

HÉTFŐ. JER. 3:12—13. MT.9:13. — Kikhez jött Jézus? Az igazakhoz? A bűntelenekhez? — Jött a bűnösökhöz. Hozta a bűnbocsánat örömhírét. A betegekhez, hozva a gyógyulást. Erőtlenekhez, hogy erővé legyen, Eltévedtekhez, hogy haza vezérlő legyen.

Jakab 4:1—10. Mk. 12:35—44.

KEDD. HŐS. 6:6. ZSID. 11:4. — Isten azt akarja, hogy tegyük félre az érdek-szeretetet, önszeretetet, önzőszeretetet, s magunkat úgy adjuk Néki áldozatul, hogy közben élünk mások

javára.

Jakab 1:13-18. Mk. 13:1—13.

SZERDA. ZSOLT. 41:5. I. PÉT. 2:24. - A golgotái kereszt Isten bűn felett mondott ítéletének a helye. A golgotái kereszt a bűnnel és halállal való leszámolás színtere. A kereszt az a hely ahol a Krisztus szeretete az egész világ üdvét mun- káltdi

Zsid. 4:14-16. Mk. 13:14-23.

CSÜTÖRTÖK. JER. 33:3. LK. 1.13. — Amikor imádkozol, szemed Istenen legyen. Ne akard kicsinyes vágyaid szolgálatába állítani, de nézz Rá, úgy, hogy ne feledd: Ö mindenható. Zsid. 12:1—7. Mk. 13:24—32.

PÉNTEK. HABÁRUK á:18. AP. CSEL. 27:22. — A keresztyén ember szíve csordultig van örömmel, hiszen Krisztusban az Atya mindennel megajándékozta őt.

Mt, 16:21-28. Mk. 13:33-37.

SZOMBAT. PRÉD. 7:29. EF. 4:25. — Az ember teremtmény. Ebben van kicsi volta. Él, mert Isten benne lakó szelleme élteti. Ebben van az emberi élet nagysága. A teremtmény feladata: dicsőítse Alkotóját.

Mt 12:38—42. Jn. 12:20—26. Nagy István

111M i: 1111 m i 111 üi ri i i'in

RÓKA A VÁROSBAN

SIMONT ES GAMÁLIELT nem kis mérlékben fűtötte a bosszú, amikor a szünedri- nmban beszámoltak a Keresztelőről. Félelmes leírást adtak róla. Ha csak egyszerűen csalónak nevezik, mint a többi hitetőt, Jónát is a feledés süllyesztőjébe helyezik. De Simoné- kát a személyükben ért sérelem, tüzelte fel, a csóvával pedig lángba akarták borítani a Keresztelő fölött a zsuppot. Majd ők kifüstö- Uk Judea pusztájából azt a „kiáltó szót*% ahogyan gúnyosan nevezték. A tanács egykedvűsége azonnal eleven érdeklődéssé változott, amikor Jóna személye a fennálló rend megbontójaként szerepelt. ALEXANDRIUS, a kiküldött római százados is bólogatott, mert KAJAFAS és ANNAS többször közönséges felforgatónak, lázadónak minősítette az esz- szenus szerzetest Ezt értette Róma is.

— Veszedelmet hoznak a népre ilyenek —, forgatta álszent szemét a két főpap. Gyűrűs, kövér ujjait alig tudta hasán összekulcsolni Kajafás. Gazdag hímzésű, színes ruhája elütött a farizeusok és szadduceusok öltözeté- tőt A jólét azonban az egész tanácson meglátszott, mint az olajfolt az asztalon. Csillogott is. A rómaiak szoldateszkái hatalmas vagyon fölött rendelkeztek, úgyannyira, hogy már NAGY HERODES sem átallotta unokáját HERODIAST férjhez adni a főpap fiához. A Keresztelő tehát elveszett ember. Újat mert húzni velük. Megsértette a haszonlesők hiúságát, lerántotta a leplet a képmutatókról. Most már csak a módját kell megtalálni annak, ahogyan végezni kell vele.

A nép kedvenceihez nyíltan hozzányúlni nem tanácsos. A nép érzelmeiben kiszámíthatatlan, igazán kár kockáztatni ilyen csavargóért vagyonukat és biztonságukat. Róma helyesli a lázadók megsemmisítését. Ehhez mindig szabad kezet kapnak. De nem hajlandó egyetlen egy centuriot sem kivezényelni a pusztába, hogy elfogja, vagy felkösse a mihasznát. Tőrbe kell csalni. Ha sikerül csendben elfogni, úgy elnémítják, hogy még emléke sem marad.

Ebben állapodtak meg Jeruzsálemben.

» * *

AHHOZ, HOGY MEGÉRTSÜK JÓNÁNAK, a Keresztelőnek tragikus végét, el kell látogatnunk Galilea fővárosába, Tibériásba is.

TIBERIÁS egészen fiatal város. Kora nincs ■másfél évtizednyi. Pompás palotái úgy feszengenék a Genezáreth tó partján, mint a pávák. A víz tükrében is magukat nézik. A tó nyugati oldalán, a legszebb helyet választatta, ki HERODES ANTIPAS, hogy méltó fővárost építsen tartományának, és hogy ezek a paloták drágagyöngyök legyenek fejedelmi koronáján. Néhány halászkunyhó állt itt hajdan csupán. Amikor az építkezéshez hozzáfogtak, ezek lakói maguktól elköltöztek. Nem is költözött ebbe a városba igazi izraelita. Anti- pást már apja miatt is gyűlölték. A Herodes család egyet jelentett a szolgasággal. A népet keservesen megadóztatták és minden szóért börtön s halál járt. A Herodes-család úgy irtotta Izrael népét, mint gazt szokás a vetésben. A nép nem egyszer Rómába küldte képviselőit, hogy a császár védelmét keresse, miután ez az idumeai család erejét és vérét teljesen kiszívja. De Róma messze volt Palesztina pedig a tartományok szélén feküdt. Ha ilyenkor Róma meg is fenyegette vazallusát, minden maradt a régiben.

Egy dologban minden Herodes ivadék azonos volt. Vérengzésük mellett szenvedélyes építkező uralkodók voltak. Sok-sok város őrizte nevüket, vagy azt a szolgaszellemet, amivel gazdáik nevére keresztelték a városokat. Cezáreák sora született így. Tibériás, az új főváros a második római császárról, Tibe- riusról kapta nevét. És hogyha ez kevésnek bizonyulna, majd a tó nevét is megváltoztatja Antipas. A galileai tenger Tibériás nevét kapta. A zsidók messze elkerülték a várost. Amikor készen állt, távol idegenből telepítettek lakókat ide. Valami titokzatos bűn és fertő forrásának tekintették.

Itt élt a legpompásabb paloták egyikében a helytartó, Herodes Antipas. Jövedelme káprázatos .A legkisebb fejedelemséget mondhatta magáénak, de mégis a leggazdagabbat az országból. Galilea a legtermékenyebb, a jó föld még a lustákat is munkára serkenti. Olaj, bor, gabona bőven terem. Herodes Antipas ezen felül nem szégyenlős. Megzsarolja ij lakosságot csak úgy, mint urát, a római császárt. Jelentéseiben szegénységről panaszkodik és arról, hogy a császár népszerűségének érdekében a szobrait fel akarja állítani a tereken, emiatt kevesebb juthat Rómának. Ehhez a pompához és gazdagsághoz csak a cím hiányzik. Apja, a véreskezü hóhér, aki a családját is majdnem teljesest kiirtotta, hordhatta n királyi címet, csak tőle tagadta meg a sors.

ZSIDÓ EMBER SZEMÉBEN MÉG VALAMI miatt volt gyűlöletes Herodes Antipas. Antipas éppen akkor, amikor történetünk játszó- , dik, elűzte feleségét és Herodiással, unokahu- gával állt össze. Herodiás ARISTOBULUS, apja által meggyilkolt bátyja leánya volt. Nagyon szép és fiatal asszony volt. Két dolgot hozott magával ide Tibériásba; szépségével együtt. Elhozta a család minden bűnét és terheltségét, és magával hozta első házasságából leányát, a még szebb és szinte még gyermek SALOMÉT. Salome apja a főpap fia volt. Az új asszony beköltözésével egyszerre a vérfertőzés sűrű, szinte formálható bűne lebegte körül Herodes palotáját.

Herodes szerette első feleségét, de amikor találkozott húgával, nem tudott ellentállni a kísértésnek. Herodiás megbabonázta nagybátyját. Esténkint úgy sétált előtte a palota teraszán kibontott hajával, amely olyan vörös volt, mint az alkonyi nap, hogy Herodes nem tudott másra gondolni, mint végzetére. Akarata teljesen megtört, Herodiás- nak nem lehetett ellentállni.

Pedig Herodes okos, számító volt. A nép csak egyszerűen rókának nevezte. „Róka a városban”, ilyen röviden. De nem hiányzott jelleméből a babonás félelem sem. Olykor, ha ebek vonítottak a város halárában, mert. felkelt a hold, Hcroáest kiverte a• hideg verejték. Ilyenkor behunyt szemmel nyúlt a boroskupáért és ivott. A házassága az esetben bűnös viszonnyá aljasuli. Félelmét és lelkiismeretének szavát borba folyt.otta. Az asszony azonban egyre vakmerőbb lett. Él- gyámoltalanodott férje helyett teljesen ö kormányzott. Kormányzásában a kicsinyes bosszú, nőies gyűlölködés kapott helyet,

A NÉP NÉMA MEGVETÉSSEL TŰRTE a palota üzelmeit. A kirótt adókat fogcsikorgatva fizette. A szegénység és üldöztetés oly nagy volt, hogy sokan vándorbotot foglak és Szíriába, Görögországba, sőt még Itáliába 'is kivándoroltak. Ezidőtől fogva alig lehet várost találni a római birodalomban, ahol néhány zsidó család ne próbálna szerencsét A tartományban a földhözragadtak emberfeletti munkával tettek eleget Herodes és Herodiás szeszélyeinek.

Ki az, aki szót mer emelni ennyi visszaélés ellen?

Es szinte egy időben, egyszerre érkezik, két próféta is Júda felöl Galileába. Az egyik tizenkét tanítvánnyal járja a falvakat. Hogy a. 'fiataloknak'&■ jusson- valami, jó, vízből sok bort. csinál és hogy a szegények, jóllakhassanak, annyi kenyeret ad, hogy három falunak együttvéve sincsen ennyije. A nyomorult népnek tényleg új világot hozott. A másik, akinek a híre bejárta már az egész országot, olyan lázító és tüzes szavakat ejt, amelynek kopogása már Herodcst sem hagyja aludni.

— Jaj a gonoszoknak, jaj a képmutatóknak, jaj a gyilkosoknak, jaj a házasságtörőknek és vér fertőzőknek! — A fejedelem alatt megingott a trón. Minden szó őt találta szíven!

EGY SZÉP NAPON KÉT EMBER JÖTT Jeruzsálemből, és kihallgatást kért Herodes- től. A fejedelem még aludt, amikor a követek megérkeztek. Előző este különösen sokat ivott. Telehold volt. Herodiás tudott igy először beszélni velük. Simon és Gamaliel voltak a követek, akik titokban keresték fel a tetrarchát. A két farizeus alig merte tekintetét a bűnös asszonyra emelni. Szem- lesütve álltak, de az asszony saruiból kilátszó lábak is bűnre csábítottak.

SIMON ÉS GAMALIEL elkezdte moridó- káját a Keresztelőről. Elmondták, hogy Jeruzsálemben milyen nagy hatást ért el a hitegető és nem volna tanácsos ott börtönbe juttatni. Viszont úgy tudják, hogy Jóna galileai származású, és minden valószínűség szerint most is itt tartózkodik, melegen ajánlják a fejedelemasszony figyelmébe. Élekor ránéztek, és a két farizeus arca olyan vörös lett, mint az asszony haja. Herodiás érdeklődve hallgatta a küldötteket, s egy szóval sem árulta el érzelmeit.

Nem szólt arról, hogy a palotában kihallgatott cselédek másról sem beszélnek, mint a bűnös viszonyról, melyet Herodessel folytat, és hogy e mögött ö is sejti, valami felbujtó áll. Hiszen ha egyszer megkaparintja, az összes istenek legyenek irgalmasak néki. Minden asszonyt bosszúja, gyűlölete az esz- szenus felé szállt, de csak az ajkát harap- dúlta. Mindent a maga idejében..

És bekísérte a követeket Herodeshez. ,

Rédey Pál