Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-07-08 / 28. szám
A SZENTLÉLEK GYÜMÖLCSE: SZERETET 4. A szeretet alázatossága I. Kor. 13,4/b. 4* egyháztörténetből: Petrőczi Kata Szidónia Ez a klasszikus, közismert fejezet nem erkölcsi parancsok egymásutánja, pedig csak úgy záporoznak reánk az ige szavai. Az egymást követő sok szép gondolat még akkor is ott zsong a lelkűnkben, mikor letettük kezünkből a Bibliát. Vajon kiben van ilyen szeretet? Ugyan ki lenne elég erős arra, hogy ezt elfogadja és önömaga erejéből be is töltse? A sorokon átízzik az igazi eszmény: Krisztus, aki a szeretet teljessége. Ö mutatott példát. Élete a szeretet tékozló túláradása és annak alázatosságban való kiteljesedése volt mindenkor. Hiszen megalázta magát, engedelmes lévén haláláig, mégpedig a keresztfa haláláig. Csak akkor vagyunk képesek arra, hogy ebből az igéből minél többet megértve meg is valósítsunk, ha ehhez a Szeretethez hittel közeledünk. A szeretet itt felsorolt legkülönfélébb árnyalata pedig azt jelenti, miként formálódhat bennünk is életté Krisztus. MA ARRA AZ ALÁZAA monori gyülekezet június 17-én ünepelte önállóságának 25 éves jubileumát. A gyülekezet 1937 tavaszán let anyagyülekezetté. Előzőleg mint szórvány Péterihez torozott. 1939-ben már templomot is épített az önállósult gyülekezet. A templom a wittenbergi vártemplomra hasonlít. A templomépítés után még tíz év sem telt el a gyülekezet lelkészlakást vásárolt evangélikus egyetemes egyházunk és államunknak jelentős anyagi segítségével. A jubileumi ünnepen megjelent Káldy Zoltán püspök felségével együtt. A gyülekezetbe érkező püspököt a teljes számban megjelent presbitérium élén Dr. Ju'go- vics Lajos .gyülekezeti felügyelő köszöntötte meleg szavakkal. Az ünnepi istentiszteleten Káldy Zoltán püspök prédikált 1 Tim 3,14— 16 alapján. Igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a gyülekezeti tagoknak és presbitereknek „úgy kell forgolódnia az Isten házában”, hogy abból haszon származzék a gyülekezet és a környező világ számára. A délutáni szere- tetvendégségen a püspök — a délelőtti igehirdetés folytatásaképpen — a „kegyesség hasznáról” — beszélt. Az üres és önmagáért való kegyeskedésnek ideje lejárt. Kegyességünknek nemcsak a jövendő, hanem a jelen világra kell irányulnia, úgy ahogy Pál apostol mondja: a kegyesség mindenre hasznos, mert meg van benne a jelen és jövendő élet ígérete. BUDAPESTEN, 1962. JULIUS 8-ÁN Deák tér de. 9 (úrv) Trajtler Gábor, de. 11. (úrv.) Hafenseher Károly, du- 6 Hafenscher Károly. Fasor de. 11 du. 6. Dózsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11 «rünvalszky Károly. Karácsony Sándor u. de. 9 Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. 12 Grün- valszky Károly. Thaly Kálmán u. de. 11 Szirmai Zoltán, du. 6 Szirmai Zoltán. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Rákosfalva de. 8 Szabó István. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Boros Károly. Fóti út de. 11 Nagy István. Váci út de. 8 Nagy István. Frange- pán u. de. fél 9. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Ra- , kospalota-MAV-te!ep de. 8. Káiios- palota-Nagytemplom de. 10. RákosTOSSÁGRA TANÍT AZ IGE, mely a szeretet emberségével szolgál. Az Isten iránti alázatosság és engedelmesség legrégibb bibliai példája Ábrahám volt, aki hittel vállalta sorsát, küldetését. Engedelmességének áldása, a neki adott ígéret beteljesedése Krisztusban vált valóra, aki magáról is azt mondotta: „Én szelid és alázatos szívű vagyok” (Mt. 11,29.). Pál írja: „Ne kételkedjetek, hanem az alázatossághoz szabjátok magatokat”. (Rón^ 12,16.) Magát tartja legkisebbnek az apostolok között, aki nem méltó arra, hogy apostolnak neveztessék. Ef. 4,2-ben kéri: „Teljes alázatossággal járjatok, úgy, mint elhivatástokhoz illik ...” Fel kell öltenúnk az alázatosságot ../. mert Isten az alázatosaknak kegyelmet ad. Kicsoda Pál és kicsoda Apollos? Csak, szolgák, akik által a korinthusiak hívőkké lettek. Ha dicsekednie kell, az Orral dicsekszik, mert Isten kegyelme által az, aki. A jelen életre pedig a kegyesség az emberek szere telében, békességük munkálá- sában és földi jólétük előmozdításában nyilatkozik meg. A gyülekezet tagjainak olyan életet kell élniük, amelyből erő, segítség és haszon származik a velük kapcsolatban élő emberek számára.” Az istentiszteleten több új presbiter nyert' beiktatást szolgálatába. Az istentiszteletet követő díszközgyűlésen Muntág Andor gyülekezeti lelkész ismertette az egyház- község történetét. A jubiláló gyülekezet köszöntötte Ku- thy Dezső ny. püspök, aki sokat fáradozott a gyülekezet önállósulásáért, továbbá Dr. Eszlényi Gyula egyház- megyei felügyelő, Dr. Fó- nyad Dezső és Fekete János református lelkészek. palota-Kistemplom du. 3. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákos- begy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Sasbalom de. 9 Karner Ágoston. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Bárdosy Tibor, de. 11 Vérady Lajös, du. 7 Bárdosy Tibor. Torockó tér de. fél 9 Schreiner Vilmos. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5 Fiilöp Dezső. XII. Tar- csay Vilmos u. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. fél 7. Zenés áhítat; Zoltai Gyula. Pesthidcgkút de. fél 11 Zoltai Gyula. Diana út de. fél 9 Filippinyi János. Kelenföld de. 8 Benczúr László, de. 11 dr. Rezessy Zoltán, du. 6 dr. Rezessy Zoltán Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. 8. Kclenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel: de. 11. Krisztus is azt akarja, hogy legyünk olyanok mint a kisgyermek. Megmossa tanítványai lábát és halálára utalva mondja: „Aki nagy akar lenni közietek, legyen a ti szolgátok”. (Mt. 20, 26.) Vajon ez az indulat és „emberség” van bennünk is? HA ISTEN MEGADTA élelmünket, ruházatunkat, megelégszünk vele? Megtanultuk-e végre azt az igazságot, hogy azokban a körülményekben, melyekben vagyunk megelégedettek legyünk? Pál tudott megalázkodni, bővöl- ködni, de szűkölködni is. Az átlag ember csak bővölköd- ni akar. A körülöttünk alakuló élet békessége, sokrétű és gazdag kiteljesedése ok az örömre. Meg kell látnunk a másik ember igazi értékét! Örüljünk mindannak, ami felemelő, szép és nemes kezdeményezés korunkban még álékor is, ha esetleg nem keresztyén inditású. Szerete- tünkbe belefér az egész, osztatlan emberiségért érzett felelősségünk! Az emberi együttélés mai formái között meg kell találnunk azt a helyet, hivatást, ahol munkánk, szolgálatunk, imádságunk is hasznos tényező és társadalomépítő erő! A szeretet alázatossága és készsége ezen célok tekintetében megköveteli, hogy mi keresztyének külön utakon ne járjunk! A mi feladatunk életünkkel odatárni a krisztusi, szeretetből fakadó életet! NE)M A KÁINOK LELKÜ- LETE, Saulok irigysége a példánk, mert az ilyen út vagy testvérgyilkosságba torkollik, vagy öngyilkosságra vezet, akár egyéni, akár világméretű kiteljesedésében nézve is. Világunknak igazi, Krisztusból fakadó szeretetre van szüksége, mely ugyanakkor szolgálni is kész. u Adósai vagyunk a világnak, korunknak, egymásnak, hogy hallassuk a Megváltó szavát, mely által a szeretethen ember emberré válhat. „MINT A REFORMÁTUS EGYHÁZ EGYIK PÜSPÖKE, megilletődötten mondok köszönetét azért, hogy protestáns lellcésztársaimmal együtt erre az impozáns seregszemlére meghívtak s e megtisztelő módon a magyar protestáns egyházak szintén részesei lehettek annak az országos szintű, fontos eszmecserének, mely a történelmi jelentőségű moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus előkészítése érdekében folyik. A protestáns lelkészek és hívek nevében kijelentem, hogy szív- vel-lélekkel egyek vagyunk az egész magyar közvéleménnyel az általános és teljes leszerelésért vívott nagyszerű küzdelemben. KERRESZTYÉN HITÜNK SZERINT vallásos protestáns ember nem is gondolkodhat és nem is cselekedhet másképpen. Erre késztet bennünket helyesen értelmezett Bibliánk, hitvallásunk és négyszázéves egyháztörténelmünk, melyben feledhetetlen emlékű protestáns eleink valóban hűségesek voltak eredeti küldetésükhöz: az emberszeretet hirdetéséhez és gyakorlatához. De arra késztet bennünket az a roppant felelősség, akaraterő és céltudatos törekvés is, amely itt Magyarországon és szerte az öt világrész minden országában az embermilliók és százmilliók békemoz- gálmát áthatja. Minket is magával sodort a fegyvertelen világért, a békés egymás mellett élésért harcoló mozgalom nagyszabású lendülete. Hadd tegyem hozzá: nem hitÉLETE ABBA A MOZGALMAS időbe vezet, amikor Thököly Imrének és II. Rákóczi Ferencnek a kurucai fogtak fegyvert hazánk szabadságának és függetlenségének védelmére. Petrőczi Kata anyja, Thököly Erzsébet, Thör köly Imre húga. Apja, Petrőczi István, a nemzeti függetlenség védelmezésének vezér- egyénisége volt, akinek Habs- burg-ellenes mondása abban az időben szállóigévé lett: „Inkább az ördög alatt, mint a német alatt.” Petrőczi István részt vett a Wesselényi- féle összeesküvésben, annak harcos irányához tartozott a szintén evangélikus Wittnyé- dy Istvánnal, sőt a hazánkat elnyomó I. Lipót foglyulejté- séről is tervet szőttek. Az összeesküvés leleplezése után Petrőczinek menekülnie kellett s az akkor 6 éves Katát Árva várában, a Thököly család oltalmára bízta. Petrőczi Kata anyja ebben az időben már rég halott volt. Így tehát nemcsak a teljes árvaság szorongatta a kis Kata szívét, hanem az a tény is, hogy az Árva várát meghódított német katonaság bántalmazásait is el kellett tűrnie. Majd pedig — mint oly sok bujdosónak — neki is menekülnie kellett rokonaival együtt a német hadak elől. TIZENNYOLC ÉVES KORÁIG Lengyelországban élt Petrőczi Kata s azután, mint viruló menyasszony tért visz- sza hazájába 1672-ben, amikor újra megerősödött a szabadságért harcoló kurucok tábora. Pekry Lőrinchez ment feleségül, Erdélyben telepedtek le, ahol a bujdosók főerői gyülekeztek. Pár év múlva azonban Pekry Lőrinc összeütközésbe került Erdély vezetőivel, Apaffyval és Teleky- vel és Erdély földjéről menekülni kényszerült. Petrőczi Kata, férje távollétében, családjuk ősi felvidéki fészkében húzta meg magát. Ebben az időben Pekry Lőrinc kettős árulást követett el. Átpártolt a császárhoz és katolikussá lett. Árulása jutalmául Bécs- ben grófi rangra emelték. Elképzelhetjük Petrőczi Kata mélységes bánatát, amikor látnia kellett a császári katonaság részéről hazája szabadságának eltiprását, a bécsi udvar részéről és a katolikus elveinkkel és egyházi mivoltunkkal ellentétes irányba sodort ez az építő áradat — sőt ellenkezőleg — azt valljuk, hogy akkor vagyunk igazán protestáns lelkészek és hívek, ha népünkkel, az egész emberiséggel egy sorban fordulunk szembe a háborús maradványokat konzerváló, a világra fegyverkezési hajszát kényszerítő háborús politikával, Jól ismerem itthoni lelkésztó,rsaím, híveink Véleményét a háború és béke kérdésében. Bátran állíthatom, semmi áldozatot sem sajnálnak, amikor árról van szó, hogy közös erővel elnémítsuk és visszakozásra kényszerítsük azokat, akik vonakodásukkal vagy kétségtelen rosszindulatukkal akadályozzák az általános és teljes leszerelést és a hozzá fűződő biztonságos megegyezéseket. Tudjuk, hogy a béke erőinek végleges felülemelkedéséhez még sok felvilágosításra, sok ellenállhatatlan akcióra van szükség. De azt is tudjuk, hogy ezen az úton igen fontos állomás és új győzelmek kiindulópontja lesz a Szovjetunió fővárosába egybehívott világkongresszus. ILYEN MEGGYŐZŐDÉSSEL és ezzel a reménységgel tekintünk a történelmet formáló moszkvai napok elé. Mi magyar protestánsok azon leszünk, hogy mindéi} szavunkkal, teljes emberi magatartásunkkal, napi munkánkkal hozzájáruljunk a leszerelés és a világbéke reményteljes ügyének még életünkben bekövetkező diadalához.” főpapok részéről evangélikus vallásának üldözését s amikor ráadásul azt is meg kellett érnie, hogy férje egyházunk és hazánk ellenségeinek táborába szegődött. Ezek a keserű élmények adják kezébe a tollat, hogy szenvedését, de egyúttal reménységét is versbe öntse. Keresztyén hite legyőzi a kétségbeesést és Istenben való bizodalmát De nemcsak a vallásos költészet terén volt Petrőczi Katának kiemelkedő szerepe, hanem népszerű teológiai munkát is lefordít magyarra. Mayer János német evangélikus lelkésznek az üdvösségről szóló munkáját fordította le „A Pápista Vallásra hajlott Lutheránusok Lelkek esmére- tének Kinnya” címmel. Ez az írás elsősorban férje árulásáébreszt szívében. Ezek között a nyomorúságok között írja azt az énekét, amelyben így keres vigasztalást Isten uralkodói hatalmában: Elbágyadt telkeknek, Szomorú szíveknek Ki vagy vigasztalója, Gyámoltalanoknak, Ügyefogyottaknak, Erős oltalmazója, Mennybéli Istenség, Uralkodó Felség, Üdvösség megadója! Csak Jóbnak tűrését, Ábrahámnak hitét Oltsad az én szívembe; És reménységemet, S erőtlenségemet Fogadd szent kegyelmedbe. Ellened ne vétsek, Csak teneked éljek, Bízzam ígéretedbe. (Keresztyén Enekeskömyv 382. é.) A 16. ÉS 17. SZÁZAD VALLjS^OS lírájában érezhető az a változás, ami egyházunk történelmében is végbement. Mindkét évszázadban azonos a protestáns vallásos költészet evangéliumi tartalma. Azonos a nemzeti keserűségtől és a vallási elnyomástól áthatott sötét hangulat, amely csak az Istenben való biaodalomban oldódik fel. Míg azonban a 16. század vallásos költészete mögött diadalmas, erőteljes protestáns egyházi élet áll, addig a 17. században a körülmények megváltoztak. Kollo- nich gonosz programja érvényesül: „Magyarországot koldussá, németté, végül katolikussá teszem!” Ez az időszak a pozsonyi és eperjesi vértörvényszéknek, a gályarabok szenvedéseinek kora. Mikor a külföldi protestáns országok tiltakoznak a protestantizmus üldözése ellen, Bécs azt válaszolja, hogy Magyarországon már nincs is protestáns, legfeljebb öt ha akad száz közül. Egyházunk történelmének legnehezebb időszakában a vallásos líra ezeket a szenvedéseket tükröztetí, de egyben nagy reménységet is sugároz az elnyomottak felé, azt a hitbeli meggyőződést, hogy Isten elhozza az igazság érvényesülését és jobb napokat derít egyházunkra és haA NÉP MELLÉ ÁLLT - MEGFOSZTOTTÁK HIVATALÁTÓL A Magyar Távirati Iroda közli, hogy egy madridi katonai bíróság a legnagyobb titokban lefolytatott tárgyalás után 8 évi szabadságvesztésre ítélte Jósé Bailost, valenciai tábori lelkészőmagyot. „Bűne”, hogy prédikációiban a sztrájkoló spanyol munkások jogai mellé állt. Jósé Bailost egyidejűleg megfosztották katonai rangjától és egyházi hivatalától is. val való harcát mutatja, dd egyúttal nagy visszhangot keltett azoknak lelkében is5 akik Pekry Lőrinchez hasonlóan készek voltak haza-» juk és egyházuk megtagadására. AZ 1703. ESZTENDŐBEN MÁR EZREK és ezrek gyűltek Rákóczi zászlaja alá. A győzelmesen előrehaladó szabadságharcos seregek elfogták Pekry Lőríncet ts, aki a tokaji főhadiszálláson hűséget esküdött Rákóczinak. Rákóczi is és Bercsényi is Petrőczi Katára számított a kuniccá lett Pekry Lőrinc hazaíiságá- nak erősítésében. Bercsényi azt irta Rákóczinak Pekfyrőh „Felesége okos, jó asszony, jór lelkű s jó magyar, én tudom; hogy fordít rajta." A magyar szabadság ügyének jóra fordulása idején Petrőczi Kata szíve is megtelik Isten iránti hálával, amelynek hangja egybefonódik a Jézus Krisztusban lett szaba- dítás örömével. Ezt sugározza énekeskönyvünk 441. éneke: óh, hogy adhassak hálákat Néked, édes Jézusom, Én megváltó Krisztusom, Ki a halál kapujából Kihoztál, segítségem, Jézus, én reménységem! ÉLETE VÉGE FELÉ az akkori egyházi élet lelki megújulást hozó irányához, á píetizmushóz csatlakozott s lefordította Arndt János püspöknek egyik könyvét „Jó Illattal Füstölgő Igaz Szív” . címmel. A könyv címlapján azt írja, hogy a Magyar Nemzet ellensége előtt való mér negyedszeri bújdosásban végzi a fordítást A kuruevilág váltakozó harcai között sokszor kellett menekülnie, sok szenvedést kellett átélnie, de a próbákat mindvégig hősies lélekkel állotta meg. Petrőczi Kata jelentőségét a nehézségek még csak jobban kiemelik. Egyházunk és hazánk történelmének legnehezebb éveiben verseiből és prózai írásaiból ezrek és ezrek merítettek erőt, bátorságot és reménységet a hithűségben és a hazafiasságban való megálláshoz! Dr. Ottlyk Ernő BIBLIAFORDÍTÁS CSEHSZLOVÁKIÁBAN Az elmúlt év óta a cseh testvérek egyházában egy bizottság dr. J. B. Soucek újtesta- mentomi professzor vezetésével új bibliafordítással foglalkozik. A csehszlovákiai protestáns egyházak ugyanis mind- ezideig a régi fordítású bibliát használják, az ún. „Králitzi- Bibliát”, amely 1579—94. évekből származik és amelynek kiadási éve. 1613 volt. A monori gyülekezet jubileuma Felvételi kérelmek ez Egyfcázab ¥i!ägtanäcsääa A Szovjetunióból öt további egyház kérte felvételét at Egyházak Világtanácsába. Amint az köztudomású, az orosz ortodox egyház az elmúlt évben. New Delhiben felvételt nyert az Egyházak Világtanácsába. Űjabb felvételi kérelmet jelentettek be a Szovjetunióból: a lett evangélikus egyház, az észt evangélikus egyház, az örmény apostoli egyház és grúziai (georgiai) orthodox egyház, valamint a Szovjetunió-beli Evangéliumi Keresztyenek (baptista egyház) részéről. A lett evangélikus egyház tagjainak száma 800 ezer, az észt evangélikus egyház 350 ezer, az örmény apostoli egyház, 4 és fél millió — amelyből mintegy másfél millió esik szovjet területre —, az evangéliumi keresztyének pedig 545 ezer megkeresztelt hívet számlálnak. Az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának augusztusi párizsi ülése fog a felvételről dönteni. í]|:l!l!lllililílll!ll[llllll!llll|[l!l!ll!,!!lll!liil!li!!lll[l!llll!!líli|i|i!il!l!l:l.l:l!ill!ri:!llllill!i!:l!r!!lí!.l !:|il:lill!li;i;l!lili|illlllllllllllll!lill!!l ISTENTISZTELETI REND Benkő István Fegyver nélküli világ Országunk egész népe feszült figyelemmel foglalkozott azzal a konferenciával, amit a magyar békemozgalom tartott szombaton az Országházban. A nagy tanácskozás ezer résztvevője az egész országot képviselte. Az országos tanácskozás a július 9-én megnyíló moszkvai leszerelési és béke világkongresszus hazai előkészítése volt. A konferencia nagy lelkesedéssel választotta meg a 31 tagból álló magyar küldöttséget, köztük Szamosközi István református püspököt, aki a magyar protestantizmust képviseli Moszkvában. Szamosközi István református püspöknek az Országházban elhangzott felszólalását az alábbiakban közöljük. ■a A i i