Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-06-03 / 23. szám
KP. BERM. BP. A ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETI LAP XXVII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1962. június 3. Ára: 1.40 Forint Dr. M. Mitzenheim püspök diszdoktorrá avatása a szlovákiai Evangélikus Teológián A szlovákiai evangélikus egyház Modrá-ban székelő Teológiai Akadémiája díszdoktorrá avatta DR. M. MITZENHEIM thüringiai tartományi püspököt. A díszdoktorrá avatás ünnepélye május 20-án, Pozsonyban, az állami egyetem jog és filozófiai karának dísztermében folyt le. Az ünnepélyen magyarországi evangélikus egyházunkat KÁLDY ZOLTÁN püspök és DR. OTTLYK ERNŐ, a Teológiai Akadémia dékánja képviselték. Az avatási ünnep előtt istentisztelet volt a pozsonyi nagytemplomban, melyben M. MITZENHEIM püspök prédikált János 15,5 alapján. Igehirdetésében hangsúlyozta, hogy Jézus Krisztus önmagával való közösséggel ajándékozza meg a benne hívőket, ö a „szőlőtőke”, a keresztyének pedig a „szőlővesszők” — az ige szerint. A Benne hívőkben az Ő ereje dolgozik, hogy azok „sok gyümölcsöt” teremjenek. Ahol ezek a gyümölcsök nem jelennek meg, ott megszakadt a Krisztussal való közösség. Ezért kell nagyon komolyan venni Jézus szavát: „Aki énbennem marad __ az te rem sok gyümölcsöt”. Az istentiszteleten KÁLDY ZOLTÁN püspök is szolgált. Igehirdetésének textusa Ef 2,13—14 volt: „Most pedig a Krisztus Jézusban ti, akik egykor távol voltatok közel- valókká lettetek a Krisztus vére által. Mert Ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette és lerontotta a közbevetett választófalat, az ellenségeskedést az ő testében.” A püspök többek között ezeket mondta: „Pál apostol arról tesz bizonyságot, hogy Jézus Krisztusban megszűnnek az ellentétek az emberek között. Az embereket sok minden elválaszthatja egymástól: a faj, a nyelv, a történetük folyamán előfordult ellenségeskedésük stb. Mindezek az „elválasztó falak” ledőlnek ott, ahol „eggyé” lesznek a közös hitben és ebből folyó szeretetben a keresztyén emberek. Ezen az istentiszteleten együtt vannak most szlovákok, németek és magyarok. Ezek a népek a történelem során többször álltak egymással szemben, mint „ellenségek”. A Habsburg uralkodók sokszor maguk szították az ellentéteket a három nép között és egymás ellen hangolták az uralmuk alatt élő nemzetiségeket. Nem egyszer az egyházakat is felhasználták arra, hogy éket verjenek szlovákok és magyarok közé. Ma Csehszlovákiában, a Német .Demokratikus Köztársaságban í's Magyarországon kormányaink a népek megbékéléséért fáradoznak. Milyen nagy különbség ez a múlttal szemben! Mi keresztyének ennek csak szívből örülhetünk. Sőt azért kell munkálkodnunk, hogy egyházaink is jó szolgálatot végezzenek népeink kapcsolatainak mélyítésében.” Az istentisztelet befejező szolgálatát Dr. M. MITZENHEIM, D. J. CHABADA és KÁLDY ZOLTÁN püspökök együttesen végezték. Az istentisztelet után az Egyetem dísztermében megkezdődött DR. MITZENHEIM PÜSPÖK díszdoktorrá avatásának ünnepélye. Az ünnepélyen részt vettek többek között a következők: D. J. CHABADA, D. L. KATINA és DR. S. KATLOVSKY szlovákiai evangélikus és DR. VARGA IMRE református püspökök, A. ZIÁK, a szlovákiai evangélikus egyház egyetemes felügyelője, DR. J. M1CHALKO, a Teológia dékánja, O. L. BARTO főtitkár, H. BRAECKLEIN egyházfő- tanácsos Weimárból, továbbá H. BRINGMAN, a Német Deurat, mint teológust, aki a lutheri reformáció örökségének hűséges ápolója. Köszöntőm, mint hazafit, aki forrón szereti hazáját és aki bátran állt szemben a fasizmussal. Köszöntőm, mint a békesség emberét. Erre az avató ünnepre is a Prágai Keresztyén Békekonferencia Tanácsadó Bizottságának üléséről érkezett. Példát mutat arra, hogyan Dr. M. Mitzenheim thüringiai tartományi püspök mokratikus Köztársaság pozsonyi főkonzula, J. JON, a prágai Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője és A. BE- LANSKY, a pozsonyi Állami Egyházügyi Hivatal vezetője. Az ünnepélyen részt vevők teljesen megtöltötték a szép dísztermet. A doktorrá avatás szolgálatát DR. J. MICHALKO dékán végezte és adta át DR. M. MITZENHEIM püspöknek a díszdoktori oklevelet. Méltatta az új díszdoktor szolgálatát. A szlovákiai evangélikus egyház nevében D. J. Chabada egyetemes püspök köszöntötte Mitzenheim püspököt. A pozsonyi Állami Egyházügyi Hivatal nevében A. BELANSKY elnök szólt. Majd. DR. OTTLYK ERNŐ dékán üdvözölte az ünnepeltet. — A németországi és magyarországi evangélikus egyházakat már a múltban is szoros kapcsolatok fűzték össze — mondotta többek között. A reformációtól kezdve napjainkig fennálltak ezek a kapcsolatok. Ma elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban élő evangélikus egyházhoz fűznek bennünket testvéri szálak. Ennek a testvériségnek akarunk kifejezést adni azáltal is, hogy a magyarországi evangélikus egyház és az ökumenikus Tanács küldötteiként részt veszünk Dr. Mitzenheim püspök díszdoktorrá avatásának ünnepén. Köszöntőm a püspök kell a keresztyén embernek az egész emberiség békéjéért munkálkodnia. Köszöntőm, mint az ökumenikus magatartás emberét. Szívügye, hogy az egyházak között jó és hasznos kapcsolatok legyenek. Ezért látogatta meg az elmúlt ősszel a romániai, a magyar- országi és a szlovákiai evangélikus egyházakat is. Mindezeket szem előtt tartjuk, amikor a magyarországi egyházak ökumenikus Tanácsa, az evangélikus egyház és a budapesti evangélikus Teológia nevében tisztelettel és szeretettel köszöntőm Mitzenheim püspök urat. — Majd arról szólt Dr. Ottlyk Ernő dékán, hogy ez az ünnepély jó alkalom a szlovákiai és magyarországi evangélikus egyházak kapcsolatának mélyítésére is. A múltban a két nép együtt küzdött Rákóczi zászlói alatt. A Habsburgok elnyomása alatt mindkét nép szenvedett. Az ellenreformáció idején mindkét evangélikus egyház súlyos időket élt át. Szelepcsényi érsek vértörvényszéke előtt Pozsonyban szlovákok és magyarok együtt álltak. Legyen Istennek hála, hogy szocializmust építő népeink most együtt lehetnek a jóban: a béke és a népek megértésének munkálásábcn és egyházaink is testvéri viszonyban élhetnek — fejezte be köszöntését Dr. Ottlyk Ernő dékán. A Prágai Keresztyén Békekonferencia Tanácsának Határozatai Ismeretes, hogy a Prágai Keresztyén Békekonferencia Tanácsa legutóbbi, Karlovy Vary-i ülésén nagy jelentőségű határozatokat hozott. Ezekből a leszerelés és a gyarmati kérdés tárgyában hozott határozatokat lapunk legutóbbi számában ismertettük. Az alábbiakban azt a Nyilatkozatot közöljük, mellyel valamennyi egyházhoz, azok tagjaihoz; minden néphez és jóakaratú emberhez, valamint a békeszervezetekhez fordul a Tanács az emberiség döntő kérdéseinek ügyében. TV y ilatko z at A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA munkájának folyamatosságát szolgáló Tanácsadó Bizottság az Első Keresztyén Béke- Világgyűlés után első alkalommal 1962. május 15—18. napjain ült össze Karlovy Vary- ban. DR. J, L. HROMÁDKA, a Keresztyén Békekonferencia elnöke tartotta a főreferátumot „A keresztyének felelőssége a mai nemzetközi feszültségben” címmel. Ehhez a következő korreferátumokat tartották: NYI- KODIM, Jaroslav és Rostov érseke: „Az ortodox teológia és viszonya a Keresztyén Békekonferencia problematikájáhozDR. HEINRICH VOGEL professzor: „Az egyház papi szolgálata, mint a hidegháború legyőzése”; DR. HEINZ KLOPPENBURG egyházi főtanácsos: „A Keresztyén Békekonferencia és az Egyházak Világtanácsa (a jelenlegi küzdelem a leszerelésért)”; DR. BARTHA TIBOR püspök: „A német kérdés békés megoldásának jelentősége a mai Európa számára”; . J. MENDS-COLE lelkész: „A keresztyének álláspontja Afrika, Ázsia és Latin-Ame- rika népeinek szabadságharcában”; J. N. ONDRA főtitkár: „A Keresztyén Békekonferencia feladatai és perspektívái”; DR. STEFAN TVRNSKY professzor: Pénzügyi jelenr tés„ HÁLAADÁSSAL ÁLLAPÍTOTTÁK MEG, hogy a Keresztyén Békekonferencia eddigi munkája nem volt hiábavaló és széles visszhangra talált egyházi körökben és a világ közvéleményében. Olyan mozgalom akar maradni, amelyik mélyen az evangéliumban gyökerezik. Mindig lehetséges volt, minden különbség ellenére is, megtalálni az utat a valódi együttmunkálkodáshoz, amikor az evangéliumból indultunk ki. Éppen ez a kiindulási pont teszi sürgetővé a keresztyének felelősségét és arra készteti őket, hogy szavukat hallassák a világ kérdéseiben. Jézus Krisztus uralma nem korlátozódik az egyházi területre és a keresztyének magánéletére. Ezért harcol ez a mozgalom a hidegháború minden formája ellen, amely az utóbbi 15 év folyamán sok erkölcsi és lelki pusztítást okozott s a bizalmatlanság, gyanúsítás, félreértés és gyűlölködés mély meg- hasonlásait idézte elő. A népek közeledéséért vívott harccal a mozgalom továbbra is segítséget akar nyújtani az olyan légkör kialakításában, amelyben a politikusok, államférfiak és közgazdászok megvethetik a kölcsönös nemzetközi megértés, a leszerelés és a békés versengés alapjait. Ez volt a mai nemzetközi élet sürgető kérdéseiről folytatott Karlovy Vary-i tanácskozások háttere. A Tanácsadó Bizottság a Keresztyén Békekonferencia korábbi üléseinek határozataihoz kapcsolódik, amikor kijelenti, hogy a jelenlegi problémák megoldásában a szigorú nemzetközi ellenőrzés melletti általános és teljes leszerelés kérdése kulcshelyet foglal el. Nyugtalanít bennünket az a tény, hogy napjainkban a nukleáris fegyverkísérleteket minden tiltakozás ellenére is folytatják s hogy ez a világban a nyugtalanság, sőt sokszor a hisztéria hangulatát váltja ki, ami komolyan veszélyezteti a béketárgyalásokat. A Tanácsadó Bizottság azon fáradozik, hogy mindent megtegyen a kísérletek megszüntetése érdekében. Mivel az általános és teljes leszerelés kérdése ennyire fontos, ezzel egy külön nyilatkozat foglalkozik. A MÁSIK FONTOS KÉRDÉS, amely külön nyilatkozatot kíván, a gyarmati uralom végleges legyőzésének kérdése. Üjból foglalkozunk azoknak a népeknek a helyzetével, amelyek az utóbbi esztendők során elérték politikai és nemzeti függetlenségüket Beható megbeszéléseken, amelyeken Európán kívüli országokból származó testvéreink is részt vettek, emlékeztettek bennünket arra, hogy a politikai és nemzeti szabadság nem elegendő a magas, vagy legalább is emberi élet- színvonal megvalósításához. Lelkiismeretünkben megrendítettek bennünket az algériai, angolai és dél-amerikai események. Különös gondunk tárgya az az aggasztó körülmény, hogy a jövője kialakításáért küzdő nagy kínai néptől még mindig megtagadják a teljes nemzt Jcözi együttműködést. Nem tudjuk elképzelni, hogy gyümölcsözően lehessen tárgyalni a békeszerződésekről és a mai feszültségek megoldásáról, ha ezekbe a tárgyalásokba, különösen az ENSZ-ben, nem vonják be a kínai népet. Örömmel emlékezünk az olyan határozatokra, amelyekben az Egyházak Világtanácsa hangsúlyozta, hogy Kína nem szigetelhető el a nemzetek közösségében. Bár látjuk, hogy nem A NÉMET KÉRDÉS a mai világhelyzet fő problémája, újból ráirányítottuk figyelmünket e kérdés jelentőségére a nemzetközi béke szempontjából s megfontoltuk, milyen kezdeményezések szükségesek ahhoz, hogy a német kérdést a megbékélés és a megértés szellemében lehessen megoldani. Véleményünk szerint ehhez az szükséges, hogy a németek országuknak számukra oly súlyos megosztását látva jelenlegi helyzetüket a második világháború jogtalanságából értsék meg és mondjanak le arról, hogy saját nemzeti kívánságaik megvalósítását helyezzék előtérbe, vagy éppen kikényszeríteni akarják. A németeknek Keleten és Nyugaton hálával kellene fogadniok minden megértést az 1945-ös győztes hatalmak között, konstruktív módon kellene állást foglalniok a tárgyalásokkal kapcsolatban ahelyett, hogy a realitásokat félreismerve veszedelmes illúziókhoz ragaszkodnak és ezzel útjában állnak annak a törekvésnek, amely meg akarja szüntetni azt, hogy Németország nemzetközi válság fészke legyen. Az első lépés az lenne, hogy az egymásról és egymással folyó tárgyalások módjában elismerjünk bizonyos tényeket, különösen a két német állam jelenlegi meglétét. Ebben nagy jelentőségűek a német államférfiaknak a német kérdés békés megoldására tett konkrét javaslatai. MEGELÉGEDÉSSEL VETTÜK TUDOMÁSUL azokat a törekvéseket, amelyeket az utóbbi időben különféle világszervezetek fejtettek ki a világban uralkodó feszültség és bizalmatlanság ellen s a leszerelés és a békés versengés érdekében. A Keresztyén Békekonferencia támogatja ezeket a törekvéseket s az egyházakat a népek közötti őszinte, békés versengést és kölcsönös megértést szolgáló erőteljes cselekvésre hívja fel. Munkáját nemcsak elmélyíteni akarja, hanem továbbfolytatni és kiszélesíteni is, miként ezt alkotmányában elfogadta. Ezt a célt elsősorban a regionális konferenciák kell hogy szolgálják. A Keresztyén Békekonferencia még jobban elő akarja segíteni az egyházakkal és hivatalos képviselőikkel, valamint a békére törekvő egyházi csoportokkal és szervezetekkel való együttműködését. A Tanácsadó Bizottság örömmel és figyelemmel fogadta a Keresztyén Békekonferencia és az Egyházak Világtanácsa képviselői között 1962 márciusában Genf ben folytatott tárgyalásokról szóló jelentést. Érdeklődéssel figyeli a második vatikáni zsinat előkészületeit is. Szeretnénk remélni, hogy a béke és a megértés kérdései fontos szerepet fognak játszani a zsinaton, úgyhogy, a szavakat valóságos békecselekedetek követik. Érdeklődése kiterjedt arra a népek közötti béke- és leszerelési kongresszusra, amelynek Moszkvában kell összeülnie és örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy ezen egy sereg keresztyén ember, köztük mozgalmunk képviselői is, részt vesz. Újból és még nagyobb sürgősséggel nemcsak valamennyi egyházhoz és tagjaikhoz fordulunk, hogy jóakaratukkal és imádságaikkal támogassanak bennünket, hanenj minden néphez és jóakaratú emberhez, valamint a békeszervezetekhez is, hogy a béke fenntartásáért, a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtott általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a népek közötti megbékélésben és őszinte együttműködésben élt békés együttélésért harcoljanak. A
