Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1962-02-11 / 7. szám

fcP* IMESfcífiló ÜF» A Lelkészi Munkaközösségek elmúlt évi életéről Amint azt már közöltük, az Országos Esperes! Ér­tekezlet ián. 23-i ülésén, KÁLDY ZOLTÁN püspök, az Országos Lelkészi Munkaközösség elnöke, részletes be­számolót tartott az egyházmegyei Lelkészi Munkakö­zösségek 1961-ben végzett munkájáról. Most néhány részletet közlünk a beszámolóból; L Az egyházmegyei Lelkészi Munkaközösségek az elmúlt esztendőben zavartalanul végezték munkájukat. Igeú nagy jelentőségű, hogy a 16 egyházmegyében havonként vagy két havonként összejöttek a lelkészek és így rendszeresen folyhatott a továbbképzésük. Lelkészeink továbbképzésének munkáját bátran összehasonlíthatjuk bármelyik nyugati országban élő evangélikus lelkészek továbbképzésével: ki­áltjuk a próbát. Ez vonatkozik a munka rendszerességére és minőségére is. Lelkészeink az egyházmegyékben az összejöveteleken majdnem mindig teljes számban voltak jelen. Ez pedig a lelkészek érdeklődését mutatja. II. A legtöbb egyházmegye Munkaközössége egy év akiit Hdolgozta az egyházunk által kijelölt valamennyi témát. Csak néhány helyen van kisebb lemaradás, de ezekben az egyházmegyékben is ez év januárjában bepótolják a hiá­nyokat.. örülhetünk annak, hogy több dolgozat magas szín­vonalú. Ezek a munkák megérdemlik, hogy közülük néhá­nyat leközöljünk lelkészi szakfolyóiratunkban, a Lelkipász­torban. Különösen nagy érdeklődéssel foglalkoztak a lelkészek a következő három témával:­1. Olsten igéje, hit és értelem a keresztyén ember mai állásfoglalásában.” Az előadásokból kitűnik, hogy a társa­dalmunk mai fejlődése sok olyan kérdést vet fel, amelyre nem találunk közvetlen feleletet a Szentírásban, mert a Szentirás társadalmi és gazdasági viszonyai egészen mások, mint a mieink. Ezért egy-egy ilyen természetű kérdésbén nem valamelyik bibliai szakaszra kell döntéseinknél támasz­kodni, hanem a józan értelemre. Ez esetben sem szabad azonban elfelejtenünk, hogy mindig Isten színe előtt kell döntenünk, 2, „A gyarmati sorból felszabaduló népek és a keresz- 1ycnség” témája alkalmat adott a lelkészeknek a gyarmatosítás és faji megkülönböztetés elleni állásfoglalásra és annak átgon­dolására, hogy mi a keresztyén egyházak feladata a függet­lenné vált afrikai és ázsiai országokban. • 3. „És a földön békesség” címen foglalkoztak a lelkészek a Prágai Első Keresztyén Béke-Világnagygyüléssel. Sok he­lyen a Prágában járt kiküldöttek személyesen számoltak be élményeikről. Általánosan pedig minden egyházmegyében minden munkaülésen foglalkoztak a lelkészek a béke kér­désével. A többi témával kapcsolatban (Jézus és az Ószövetség, Az alkalmazás kérdése az igehirdetésben stb.) is több jó dolgozat készült. Az igazsághoz természetesen az is hozzá­tartozik, hogy van több gyengébb minőségű munka is. III. A Munkaközösségekben elhangzott IGEHIRDETÉ­SEKKEL kapcsolatban három megjegyzést kell tennünk: L Több igehirdetés erősen „PIETISTA" jellegű volt. Csak olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek, a lelki élet belső köréhez tartoznak. Kár, hogy néhány lelkészünk nem veszi észre, hogy ilyen természetű igehirdetések a szekulari­záció előmozditói, mert az élet külső területeit kivonják az Isten uralmi köréből. Nem szabad megrekednünk a „belső körön”, ki kell lépnünk az igével a „külső körök”-re, tehát a. keresztyén embernek a társadalomban, a nemzetben és az egész „emberi nemzetség”-ben való életét érintő kérdé­sekre. 2. Több igehirdetés ALAPOS TEOLÓGIAI MUNKÁVAL készült. Látszik, hogy lelkészeink olvasnak exegetikai és összefoglaló teológiai munkákat. Tudnak egészen részletek­be menő elemző munkát végezni egy-egy bibliai textussal kapcsolatban. Néha azonban „benne rekednek” az elemző munkában és nem teszik elég gyakorlativá, a mai élet ezer­nyi kérdésével foglalkozóvá az igehirdetést. 3. Végül itt-ott előfordult, hogy néhány igehirdetés a textusnak kellő teológiai elemzése nélkül készült és így nem tudott a mai égető kérdésekkel hitelesen foglalkozni. Mégis, lelkészeinkről el kell mondanunk hogy' becsületesen viaskodnak az igehirdetés nagy kérdéseivel, egyre jobbat akarnak nyújtani és a mai kérdéseket az Ige fényében nézili, Ha a hibákat feltárjuk, nem azért tesszük, hogy lelkészeink „hitelét” vagy „tekintélyét” rontsuk, hanem azért, hogy ki-ki a maga helyén (a gyülekezetben is!) segítse a lelké­szeket az igehirdetés nehéz, de szép szolgalatéban. IV. A LELKÉSZEK MAGATARTÁSÁRÓL is kelj né­hány szót szólnunk. Legtöbb lelkészünk hűségesen végzi munkáját. A Lelkészi Munkaközössegekben is .baráti, illető­leg testvéri szellem uralkodik. Sok lelkészünk valóban meg­találta helyét az új magyar társadalomban és felszabadult, szívvel járja egyházunk útját a szocializmust építő Magyar- országon. Jó híreket hallunk legtöbb lelkészünknek a helyi községi s városi hatóságokhoz való viszonyáról. E tekintet­ben kevesebb a hiba, mint az előző években. Viszont az is tény, hogy a reakció itt-ott még jelentkezik, ha finomabb formában is, mint a múltban. Mivel a reakció munkája egész egyházunk szolgálatát -veszélyeztetné, éppen szolgála­tunk szabadsága érdekében nem tudunk elnézést gyakorolni vele szemben. Éberen figyelünk és ha kell, keményen cselekszünk. Az új munkaévben még az eddiginél is jobb munkát szeretnénk végezni a Lelkészi Munkaközösségekben, hogy abból haszna legyen ne csak a lelkészeknek, hanem a gyü­lekezeteinknek is, sőt ezen túlmenően egész egyházunknak. Jézus Krisztus evangéliuma az emberszeretet evangéliuma A január 23-i Országos Esperesi Értekezleten dr. VETŐ LAJOS püspök tájékoztatójában kiemelkedő helyet kapott az egyház szeretetben végzett szolgá­latának fejtegetése. Az alábbiakban ismertetjük a tájékoztató vonatkozó részének néhány gondolatát. embereknek komolyabb lelki segítséget nyújtani! AZ EGÉSZSÉGES LELKI ELETTEL TÖRŐDJÜNK! SZOLGÁLATUNK MINDENKEPPEN EGYHÁZI SZOLGALAT LEGYEN Az ember, népünk, az em­beriség szeretete kiemelkedő módon keresztyén, evangéliu­mi, egyházi és lelkészi köte­lesség. Isten azt alzarja, hogy Öt embertársainkban szeres­sük, tiszteljük: szolgáljuk. „Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban ... (Jak 1,27.)”. Ma is konkréten kell látnunk az emberszei'etet fel­adatait, ezek között első he­lyen az elnyomott, kizsákmá­nyolt, a tudatlanságban síny­lődő emberek és népek fel­emelését. Ez a pozitív feladat. Ennek megoldása van folya­matban ott, ahol a szocializ­must építik. A negatív fel­adat pedig az* hogy megóv­juk az emberiséget és benne a saját népünket a háború­tól. A lelkipásztorkodás terén akkor születnek komoly eredmények, ha híveink a szeretet embereivé lesz­nek, A legtöbb szenvedő embernek ugyanis a-t a baja, hogy nem él szere- ■ tetben. A szeretet élet- éleme az embernek A béke kérdése és a szo­cializmus kérdése is az em­berszeretet kérdése. A gyü­lekezeti éleinek is ez az alap­kérdése. De érvényes ez a családi életre és minden más, nagyobb, sőt a legnagyobb közösségre is; A SZERETET PROBLEMATIKÁJA „Krisztusban lenni” annyi, mint szeretetben lenni. így érthetjük meg, mit jelent, hogy „Krisztust be kell fo­gadni a szívünkbe”, „fel kell Öt magunkra öltözni” így érthető meg az is, hogy miért Krisztus „az Üt, az Igazság és az Élet”. Ha megértettük és elfogad­juk, hogy a szeretet életfel­tételünk, fény derül arra az útra is, amelyen magunknak is, híveinkkel együtt, járnunk kell. Irtsuk ki magunkból d negatív és az agresszív indu­latokat, hogy azok ne legye­nek úrrá felettünk. gyan? Pszichológiai útját nem tudjuk. De nézzük a bibliát! A püs­pök itt felolvasta a Galáciai levél 5. fejezetéből a 14— 27-ig terjedő szakaszt. (Ezt olvasóinknak figyelmébe ajánl­juk.) E szakasz szerint a meg­oldás, hogy lélek szerint kell élnünk (Galáta 6, 7—8.). E sze­rint tehát a lelki erök-ben van az orvosság, az ellenszer. Érdekes, hogy a mai orvosok is hasonlót hangsúlyoznak. Persze nem úgy, mintha ők a lelki erőket nem anyagi, vagy, idegi eredetű jelenségeknek tartanák. Bárcsak tudnánk az Fokozzuk azokat a szellemi és lelki erőket,' amelyek élet­feladataink elvégzéséhez, s az egészséges, boldog, békés kö­zösségi élethez elengedhetet­lenül szükségesek. Ezeket így foglaltuk össze: szeretetben élni. Olvassuk el Bibliánkban a következő helyeket: Jakab 1. 19—20; és Máté 5, 22. Vagy Krisztus ilyen igéire figyel­jünk: „Azért azt mondom nektek: ne aggodalmaskodja­tok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok ...”, „Bízzatok, ne féljetek ... „íme, én tiveletek vagyok minden napon...” stb. Ezek­ben az igékben erő van. Szel­lemi, lelki, isteni erő! Ezek pozitív töltést, táplálékot je­lenthetnek szemben az emlí­tett negatív indulatokkal. Po­zitív lelki állapotok ezek: jó­kedv, öröm, bátorság, bizalom, megelégedettség, türelem, re­mény, nyugalom, önuralom, jóakarat, kedvesség, és a leg­főbb: a szeretet. Lelkünket éppen olyan rend­szeresen és okosan kell táp­lálnunk megfelelő és pozitíve jó lelki tartalommal, mint ahogyan rendszeresen táplál­kozunk testileg. Ezután a püs­pök arról szólt, hogy' a lelki táplálkozás. jó alkalmai a rendszeres bibliaolvasás, az imádság és az elmélkedés. Az esperesi értekezlet és annak vendégei nagy figye­lemmel kísérték a püspök fejtegetéseit, melyeket — mint jeleztük — a Lelkipász­tor című szaklapunk teljes terjedelmében közöl majd. „Negatív indulat” mindaz, ami belső feszültséggel, rossz hangulattal, kedvetlenséggel, elégedetlenséggel, békétlen­séggel, elkeseredéssel, szomo­rúsággal, sértődöttséggel, ha­raggal, bosszúsággal," irigység­gel, stb-vel jár. Van egy köz­ismert eljárás, melyet úgy szoktak jellemezni „kiordítom magam, s akkor kiadom ma­gamból a mérget”. Figyelem­reméltó, hogy a népi bölcses­ség méregről beszél. Ezek a negatív indulatok valóban megmérgezik az életet. Mond­ják azt is: „kisírom maga­mat s akkor megnyugszom”. Vagy az ember „beszélje ki magát” vagy „írja” ki magát. Mindezekben a kifejezések­ben ott szerepel a „ki”-szócs- ka. Ki, ki! Csak ki velük! Ha megfogadjuk azt a tanácsot, hogy a mérget ordítással kell kiadni magunkból, sajnos ez legtöbbször úgy történik, hogy másokra ordítunk, akiben egy pillanat alatt ugyanolyan rossz érzések és indulatok tá- .madnak, mint amilyenektől mi szabadulni szeretnénk (lel­ki indukció). Ez a módszer tehát azzal jár. hogy a mér­get egyszerűen továbbadjuk másnak, vagy másoknak rend­IMÁDKOZZUNK János 18, 37. Magasztalunk Téged, Jézus Krisztusunk, hogy eljöttél a földre és elvégezted küldetésedet: tanúbizonyságot tettél az Istenről. Köszönjük Neked, hogy tanításoddal, irgalmas tetteid sorával és értünk vállalt szenvedéseddel kinyilatkoztattad ne­künk a mindenható Istent és a szerető Mennyei Atyát, Meg­ismertetted velünk az örök élet célját, a bűnbocsánat hatalmát és a szeretet erejét. Valahányszor tanácstalanságba kerülünk, a Te igéd útmutatást ad nekünk. Amikor erőtlenek és gyengék vagyunk, szavad felemel. Bűneinkre bocsánatot, szomorúsá­gainkban vigasztalást, feladataink között erőt, emberi kapcso­latainkban a szeretet kötelékét, halálunkban a feltámadás re­ménységét nyújtod. Kérünk, nyisd meg szivünket az igazság, a Te igéd befoga­dására. És őrizz meg bennünket a Hozzád való hűségben, hogy életünkben a Te evangéliumod vezessen bennünket, halálod és feltámadásod. örömhíre, s mindenhová elkísérjen bennünket életünk folyamán a mi Istenünk gondviselő, megbocsátó és üd­vözítő szeretetének bizonyossága. Állíts bennünket is küldetésed szolgálatába. Add, hogy mi is — talán kicsiny és törött — tükreivé legyünk a kinyilatkoz­tatásnak szavunkkal, cselekedeteinkkel. Indíts bennünket, hogy tovább adjuk Mennyei Atyánk megtapasztalt szerctetét másoknak. Engedd, hogy a Tőled vett erővel szolgáljunk az emberek között, mások javára, szeretteink és népünk boldo­gulására. Hadd élhessünk a Te áldott uralmad alatt, a szere­tet, a béke, az öröm levegőjében. Ámen. szerint még megteíejezve. Így egy-kettőre egész sereg ember szenved a kiadott méregtől. Igen, a negatív indulatok­tól meg kell szabadulnunk, ha szeretetben és boldogság­ban akarunk élni, s nem akar­juk mások éledét is megkese­ríteni és megrontani (rend­szerint éppen ,,szeretteink”-ét). Köztudomású, Hogy a leg­rosszabb, ha az ember a mér­gét nem adja ki, hanem ma­gába fojtja. Ebből még, ideg­betegségek, sőt közönséges testi betegségek is származ­hatnak. Mindenképpen szaba­dulni kell tehát tőle. De ho­DR. KLAUS FUCHS PROFESSZOR KITÜNTETÉSE A köztiszteletben álló ná­lunk is jól ismert kiváló teo­lógiai professzor; Emil Fuchs fiát dr. Klaus Fuchs profesz- szort a Rossendorfi Magfizi­kai Központi Intézet igazgató- helyettesét -,,A haza-érdem­rend” ezüst fokozatával tün­tették ki. A kitüntetést Ge­rald Götting, .a Német Állam­tanács elnökhelyettese nyúj- I tóttá át a kitüntetettnek. OLLE IIERRLIN LETT A VISBY-I PÜSPÖK Uppsala eddigi dómprépost­ját, Olle Herrlin-t nevezték ki Visby-i püspökké. Az új püspök 47 éves, a teológia és a filozófia doktora. Olle Herrlin csakúgy, mint a má­sik két püspök-jelölt ellenzője a női lelkészségnek. Ezért bi­zonyos körök azt a kívánsá­gukat nyilvánították, hogy a kormány ne foganatosítsa az új püspök kinevezését. Igaz módon EMBERI ÉLETÜNK EGYIK LEGFONTOSABB ALAPJA AZ IGAZSÁG. Az igazság szem előtt tartása, követése, gyakorlása teremti meg azt a légkört, ami nélkül nem le­het élni. Igazságra van szük­ség Isten \ és ember kapcso­latában, de az igazság elen­gedhetetlen ember és emSer kapcsolatában is. Ezt a kap­csolatot mérgezi meg mind­az, ami eltér az igazságtól. Ezt a légkört rombolja szét a hazugság, a hamisság, a kétszínűség. A mai igék életünknek ar­ról az alapvető kellékéről szólnak, amit igazságnak ne­vezünk. Isten a mai vasárna­pon az igazságot akarja éle­tünk álapjává tenni, s arra akar megtanítani minket, hogy éljünk igaz módon. ELŐSZÖR IS ÉLJÜNK IGAZ MÓDÓN ISTEN ELŐTT. Ennek az életnek az alapját és lehetőségét maga Isten teremtette meg az em­ber számára. A hamisság, a bűn szétrombolta Isten és ember kapcsolatát. Szétroin- * holta ezt a kapcsolatot a hi­tetlenség és a szeretetlenség. Szakadékot teremtett Isten és ember közé. Ezt a szakadékot hidalta át Isten, amikor egy­szülött Fiát elküldte erre a világra. Ezt a kapcsolatot te­remtette újjá Isten, amikor a Szentet, az Igazat halálra ad­ta a golgotái kereszten a bű­nösökért, a hamisságban élő­kért. Istennek a hamisságtól megszabadító cselekedete ál­tal igaz módon élhetünk. Ez azt jelenti, hogy akkor, ami­kor Isten Krisztus által meg­tisztított bennünket a hamis­ságtól és igazakká tett, éljünk igaz módon úgy, mint íster gyermekei. Éljünk igaz módon Isten előtt! Éljünk úgy, mint bű­nökből, hamisságból megtisz­tított, mindig kegyelemre szo­ruló gyermekek. MÁSODSZOR ÉLJÜNK IGAZ MÓDÓN AZ EMBE­REK KÖZÖTT. Pál apostol ezt így mondja: „Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisz­tus nevét vallja". Csak az igazság útján jár­hatunk akkor, amikor a hi­tünkről van szó. Nem mond­hatjuk azt, hogy erős a hi­tünk, amikor valójában gyen­ge. Nem mondhatjuk azt. hogy a szeretet útján járunk amikor a szívünk sokszor ön­zéssel van tele. Isten, Aki igazakká lei minket színe előtt, átformá és igazakká tesz minket a< emberek előtt is. Átformál, hogy a szívünkkel, a lelkűnk­kel is a másik ember mell' álljunk. Átformál, hogy ne- csak formailag, külsőleg ve­gyünk részt a világ és ■ az. emberiség nagy problémáinak hordozásában és megoldásá­ban, hanem a lelkünk is kész legyen a jóra, a segítésre. Vegyük komolyan Istennek a mai vasárnapon felénk hang-ó szavát, és a Tőle ka­pott segítséggel éljünk igaz módon, hittel, hűséggel és se­gíteni kész szeretettel Előtte és az emberek előtt. Harkányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom