Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1962-02-04 / 6. szám

Kulturális Szemle A hetvenkilenc éves Kodályt ünnepelte zenei életünk — A hetvenkilenc éves Kodály, amikor a számai után felzúgó tapsokra megje­lent a születésnapján rende­zett ünnepi hangversenyen, a Budapesti Kórus estjén, ezt a találkozást a nagy zene- költő és kortárs-közönsége között történeti pillanatnak éreztem: íme, a nemzet lelke szólalt meg a Géniuszban. Történetinek éreztem ezt a pillanatot, mert Kodály mű­veiben élni fog tovább „ifjú szivekben”, amikor a mai nemzedék is elenyészik már, és újnak adja át a helyét. Milyen kiváltságos pillanat, ritka alkalom, amikor a ma­gyarság élő kapcsolatba kerül leghívebb és legnagyobb élő tolmácsával... Nem a műsor­számokról akarunk beszámol­ni, hiszen KLdály alkotásai, főleg utolérhetetlen kórusai' annyira hozzátartoznak a mi mindennapi szellemi-lelki táp­lálékunkhoz, hogy gondolko­dásunk, érzéseink, észleleteink elválaszthatatlan részeivé vál­tak immár. De nem álljuk meg, hogy meg ne emlékez­zünk két szövegnélkül kom­ponált nöi-kar-komposíciójá- ról, a később — nézetünk sze- rint — illetéktelenül és zava­róan szövegesített „Epigram- mák”-ról és a szeráfi hangu­latú „Hegyi éjszakák”-ról. A zene, a szavakkal kifej ezhe- telen tartalmú, kinyilatko-, zás-szerű zene — a legszebb j hangszeren: énekhangon tol- inácsolva — rendkívüli él-1 ményt jelentett. Hiszen, senki sem akarja elvitatni a szöve­ges zene, a dal jelentőségét és szépségét, de az igazi, ha­uijhuauau zene iiiegiscsaK. a tiszta zene^ és legszebb akkor, ha a hangszertolmács az em­beri hang. Sugár Andor-emlékkiállítás a Műcsarnokban A két világháború közötti idők haladó képzőművészei a tanácstalanság, kiúttalanság, zűrzavar nyomasztó közérzetét kígyózva vonagló vonalakkal, harsányan rikoltó színekkel fejezték ki. De együttszen­vedő kortársaikból spontán művészi megnyilatkozásaikkal csupán fejcsóváló ellenérzést váltottak ki. Néhány évtized­nek kellett eltelnie, hogy a mai látogató előtt ezek a fest­mények, mint a korhangulat hű kifejezői, jelképi értelmét nyerjenek. Sugár Andor is benne élt az átmeneti kor­fordulót jellemző elnyomás gyilkos légkörében. Szívvel- lélekkel a megújhodó eszmék harcosaként küzdött és így is vérzett el harminckilenc éves korában, a fasiszta terror mártírhalált halt áldozata­ként. A hagyatékából kegye- letes kézzel rendezett emlék- kiállítás egy mélyenérző, szo­ciális gondolkodású, fölényes rajztudású és képzeletdús szí­nekkel álmodó művészegyé­niség virágjában elmetszett életművét tárja fel. A fenye­gető veszedelmekkel bátran szembenéző, tárgyilagos való­ságszemlélettel és tiltakozó hangsúllyal érzékelteti vász­nain a sejtelmes látomásait és gyötrő rémeit. Mohón szív­ta magába a természet tempó­ját, megunhatatlan látványos­ságát és romlatlanul megőr­zött, belső gyönyörérzését valósítja meg akkor is, ami­kor felszabadító színeivel, de görcsökben íetrengő vonalai­val — a viszolygás, írtózat és lázadás vívódásai közepette — háborús vízióit, a pusztulás és elembertelenedés tényeit ábrázolja a kortárs történeti hitelességével. Visszataszító, korcs figurája, a jelképi „Zsarnok”-ról: szatirikus ke- sergéssel jellemzett arcvoná­saiban élesen megkülönbözteti a gyávaság', a félelem, a ke­gyetlenség és borzongó vak­merőség állati indulatait. Berda Ernő barátjáról, remek­be készült arcmásán egyszerre és együtt hat a sorsüldözött magárahagyatottság és a ké­pen elomló napfényes ragyo­gás, a piros, a sárga, meg a zöldeskék fények diadalmas biztatása. Haits Gé» BERZEVICZY GERGELY A demokratikus eszméknek hirdetésében, hazánk anyagi jólétének megteremtésében, úttörő munkát végzett Berze- viczy Gergely. A BERZEVICZYEK KÖZÜL tőben kiváló szerepet töltöt­tek be hazánk történetében. De senkinek sem köszönhe­tünk közülük annyit, mint Berzeviczy Gergelynek. Csa­ládi birtoka Szepes megyé­ben, Lomnicom volt. Miután a jogot a jó hírű késmárki lyceumban elvégezte, három éven át Németországban, a göttingai egyetemnek volt hallgatója. Közben nagy ta­nulmányutat tett Németor­szágban, Franciaországban, Belgiumban és Angliában. Hajlamainak megfelelően, me­legen érdeklődött ezeknek az országoknak kereskedelme, ipara, és az alsóbb néposz­tály helyzete iránt. Még a göttingai egyetemen is keres­kedelmi és áruismét vett fel tantárgyai közé. Miként ké­sőbb Széchenyi Istvánra, úgy reá is nagy hatással volt az angol ipar fejlettsége, világ­kereskedelme, virágzó nagy városéi, a lakosság jóléte és szabadság szeretete. Kiment a falvakba is. összehasonlítja a magyar paraszt nyomorúságá­val az angol földműves hely­zetét. ,A paraszt jó posztó- ruhában, gyapjú harisnyában, erős cipőben jár és minden­nap tiszta inget vesz” — írja egyik levelében édesanyjának. HAZATÉRÉSÉ UTÁN ÉG A VÄGYTÖL, hagy tapasztala­tait hazája javára értékesít­hesse. Hivatalt akár vállalni, ezért kéri alkalmaztatását az (1763—1822) Udvari Kancelláriába. Kér­vényére azonban választ nem kap. Erre egyenesen ll. József császárhoz fordul, aki őt fo­gadja. A reformokat kedvelő uralkodó élénk érdeklődéssel hallgatja a fiatal ember re­formterveit, sót másodízben is fogadja. Ki tudja, milyen ter­vei voltak Berzeviczyvel, de a második audiencia után nem­sokára meghalt. Több, mint valószínű, hogy az ő utasítá­sára nevezték -ki Berzeviczyt a Helytartó Tanácsban fogal­mazónak. Ez a kinevezés azért késett, mert Berzeviczy pro­testáns volt. Ebben az időben ugyanis még „más vallását” nem szívesen alkalmaztak az állami hivatalokban, csak ka­tolikust. E késedelem okát felemlítette Berzeviczy a csá­szár előtt is, aki ezt felhábo­rodással vette tudomásul. Hivatalában azonban Ber­zeviczy nem maradt sokáig. Rájött, hogy mint állami tisztviselő, ha idővel vezető állásba is jut, a Helytartó Tanács reakciós szelleme miatt reformterveit meg nem való­síthatja. S amikor szemtanú­ja volt a Martinovics össze­esküvés fejei kivégzésének, ezen való felháborodásában állásáról lemondott. Haza­ment Lomnicra, átvette édes­anyjától birtokainak kezelését és soha többé, semmiféle ál­lást nem vállalt. Mint ma­gánember* azonban életcéljául tűzte ki reformterveinek meg­valósítását. A MAI EMBERT ÉRDE­KELHETI Berzeviczy agita- torikus irodalmi munkássága a demokratikus eszmék nép­szerűsítése érdekében. Ebben. a tekintetben megelőzte Szé­chenyi Istvánt, Kossuth Ba­jost. Több nagyszabású könyv­alakban megjelent müvében tudományos alapossággal, a hazai állapotok alapos isme­retével kimutatja, hogy a magyar alkotmány komoly re­formokra szoruL Kikelt a ren­diség túltengése ellen. Hazánk addig fel nem virágzik, míg a jobbágyság állapota gyökere­sen nem javul. Mit ért a ja­vulás alatt? Felsorolja, mije nincsen a magyar parasztnak'.’ Nincsenek személyes és pol­gári jogai. Nincsen képviselve az ország- és megyegyűlése­ken. Földet tulajdonjoggal, nem szerezhet. Hivatalba nem juthat. Bírája a földes­ura. Az összes adókat ő fizeti, amit önkényesen és igazság­talanul vetnek ki rá. Tobor­zással sorozzák be, sőt katona- fogdosással, a hadseregbe. 12 évig is katonáskodik. Hogy kivonja magát az elbírhatat- lan terhek alól, hazudni kény­telen. Tehát a rendszer er­kölcstelenségre neveli. A sze­génylegény, a betyár élet el- harapódzik. A szűkebb Magyarország népessége katonaság nélkül 7 008 574 lélek, ebből nemes 325 894. Ez utóbbi bírja a föld 4/5 részét, nem fizet adót, míg a 6 682 680 nem nemes a földnek csupán 1/5 részét bír­ja és mégis az ország fenn­tartása reá nehezedik. Hangsúlyozza, . hogy káros és veszélyes az, ha a vagyon kevesek kezébe halmozódik fel. Ellene van tehát, a főúri és főpapi nagybirtokoknak. (Folytatjuk) . ' fp Tallőzgatás az Evangélikus Elet tíz év előtti évfolyamában JUBILÁLUNK! így kezdte előadását D. dr. Vető La­jos püspök a január 23.-Í Országos Esperes! Értekez­leten. Ez az előadás indított arra, bogy belelapozzak az Evangélikus Élet 1952-es évfolyamának számaiba. Igen* sok minden történt egyházunkban, amire ma, tiz év után, méltó emlékezni (pt a két kerület meg­alakulása, amire a püspöki előadás is utal), amiért lehet jubilálni, azaz örvendezni. Mégis, azt hiszem, az eseményeknél is inkább örvendetes az a. tisztánlátás, a döntéseknek az a céltudatossága, a hangnak az a tisztáncsengó határozottsága, mely ezeket áz esemé­nyeket előkészítette, sürgette és megvalósította. Ör­vendetes, hogy amit tíz évvel ezelőtt nem sokan értet­tek meg egyházunkban, azt ma már leikészcink és hí­veink nagy többségükben vallják, azt ti., hogy Isten az, aki kijelölte egyházunk új útját, s ezt az utat a szocia­lizmusban jelölte ki. örvendetes, bogy a tíz évvel ezelőtti — az egyháznak a szocializmusban való szol- I gálatára hivó, bátorító és buzdító — cikkeink hangja olyan, mintha ma írnánk azokat a cikkeket. Nem valamiféle „na ugye igazunk volt” hivalkodó szerény­telensége mondatja ezt, hanem a jubiláló, az örven­dező bála, hogy Isten megáldotta a ö igéjének a telje­sebb megértéséből fakadó engedelmességet. És mon­datja, az a kívánság, hogy még többen, a hívő magyar evangélikusok mindnyájan, lépjünk erre az útra, a szocializmusban az embert szolgáló egyház útjára. Jubilálva, örvendezéssel. járt utat a járatlanért... Járt utat a járatlanért el ne hagyd! — mondja a közmon­dás. Számunkra ez csak akkor igaz, ha a járt út jó út. Jó pedig csakis akkor, ha Isten­akarta út. Az egyház útja csak ilyen lehet. Az egyházak azonban tragikusan megmutat­ta, hogy az Isten-akarta útról az egyházak szekere letért, szakadékba zuhant, kátyúba került. . ISTEN ŰJAT AKAR! hiszen a lábmosóedényt kötényt lei vette el lünk? ... és fő­TMa — sajnos r Nyugat- Németországban nagyban el­dönti. Szerk.) Hogyan látta tíz évvel ez­előtt LAPUNK A MAGA SZOLGÁ­LATÁT? Az Evangélikus élet 1952. ja­nuár 13.-1 száma írja: . . . Az Evangélikus Elét, mint egyházunk országos lapja., egyhazunk, életében nélkülözhetetlen szolgálatot végez. Igen nagy szerepe, van egyházunk életének irányítá­sában, elsősorban azzal, hogy támogatja egyházunk veze­tőinek kitűzött programját. Ez... Egyházunk 194&-ban az új tájékozódásnak, magyar népünkhöz való hűségnek, az emberiség békéje fenntar­tó sávúk és mindenekelőtt az élő Isten minket ma is el­igazító igéjének való enge­delmesség útjára lépett... Az Evangélikus Elet egyhá­zunk vezetőinek munkáját támogatja továbbra is s ez­zel végzi legnagyobb szolgá­latát. Híveinket az evangé­likus egyház új életére neve­li... hozzászól Isten igéjé­nek megvilágításában ma­gyar evangélikus népünk és gyülekezeteink mindennapi kérdéseihez.” A BÉKE ÜGYÉNEK VÉDEL­ISTEN l — hirdeti meg az Evangélikus Elet vezércikke 1952. januári első számában: „Az újat cselekvő Isten mindének előtt új embereket akar... Isten az új embe­rekből új egyházat akar. Jézus Krisztus teste nem bebalzsamozott múmia, mú­zeumi csontváz, hanem élő lest, megújult emberekben állandóan'újuló eleven szer­vezet. Isten sokszor a törté-1 nelmi eseményekkel is nyo- matékot ád egyházújitó aka­ratának. Világosan látjuk, hogy most ez' történik. ...Isten az. új. emberek egyházával új szolgalatot akar. Nem uralkodás a mi dolgunk, hanem szolgálat... Akik szeretnek “panaszkodni és sopánkodni vajon nem az egyház múltbeli, talmi uralkodását siratják? Mert „TARTÓS, SZILÁRD ÉPÍTŐ AKARUNK HAZÁNKBAN ES — olvassuk egy másik cikkben. „Akarjuk, tehát küzdünk érte... Az imperializmus 1952-ben sem fog nyugodni, megpróbálja érdekeit érvé­nyesíteni a gyarmatokon s a békeszerető, szabad népek ellen. A békét akaró embe­rek tömegei azonban napról- napra nőnek, s ezek nem öntudatlan béke-sóvárgók, hanem öntudatos vezetés alatt álló s a meggyőződé­sükért és az életükért har­colni kész emberek tömegei. Egyházunk úgy kell éljen, hogy mindennap bizonysá­gát adja békeakaratának, s bizonyságot tegyen minden­nap arról az erkölcsös és Isten akaratára épített meg­győződéséről, hogy a világ minden táján élő keresztyé­nek hitükből jolyóan köte­lesek védelmezni az emberi­séget egy újabb háború ször­nyűségeitől .. A „KEGYESEK” ÖNHITTSÉ­GÉVEL ÉS ELBIZAKODOTT­SÁGÁVAL Új szolgálatot vár tőlünk az Isten nemcsak befelé, ha­nem kifelé, a világ felé is. Igen, a világ felé! Hiszen erre való az egyház ... Sőt. Istent sem szolgálhatjuk másként, csak azon a vilá­gon keresztül, melyet Ö annyira szeretett, hogy egy­szülött Fiát adta érte ... Nem vehetjük rossznéven, sőt az a természetes, hogy a történelem sem tűr kitartott egyházat, hanem új szolgá­latokat vár. A hömpölygő időnek ezt az új szakaszát miért adná az idő Ura, ha nem azért, hogy benne újat akar?! Újjászületett embe­rek megújult egyházának új szolgálatát a világ új életé­ért!” , < ÉS JÓLÉTET SZERZŐ BEKET AZ EGÉSZ VILÁGON” hogy nem Adenaúer dönti el, mit tegyen és mit ne tegyen a Német Evangéliumi Egy­ház. New York. A „The Luthe­ran” című amerikai lap a Csendes óceáni japán-ameri­kai háborúval foglalkozó cik­kében ismerteti annak az em­bernek élettörténetét, aki ab­ban az időben' a katonai had­műveletek egyik irányítója volt. Annak a 360 japán re­pülőgépnek legfőbb parancs­nokáról volt szó, mely részt- vett 1941. december 7-én a Pearl Harboy.r-\ támadásban: Mitsuo Fuchidáról. Az egykori repülőgép flotta-parancsnok jelenleg Berkeley-ben, Kali­forniában lakik. A Lutheran képviselőjének kijelentette: MÉBEN: ..Meggyőződésünk, hogy keresztyén becsületünk, egyházunk és magyar né­pünk érdeke s az egész em­beriség boldogulása szolgát- latában állottunk akkor, amikor a béke ügyéért la­punk hasábjain rendszeresen sikraszálltunk...” * 1952-ben még nem sokan jártak egyházunknak 1948-ban megtalált útján. Sokan bizony­talankodva próbálgatták rajta lépéseiket, de egyre többen és többen ismerték fel ezt az utat jó útnak, helyes útnak. Ma pe­dig egyre szaporodik azok szá­ma egyházunkban, akik né­pünk, s benne egyházunk szá­mára is az egyetlen lehetséges útnak a szocializmus útját vallják, mért ezen az úton végezheti igazán az egyház is az emberszeretet szolgálatát Isten dicsőségére. Ezért, bi­zony jubilál lünk! Ezen bizony örvendezzünk. * .Amikor húsz évvel ezelőtt az amerikai ellenségre repül­tem, izzó gyűlöletet hordoz­tam magamban és ennek azoknak a bombáknak ezrei­ben adtam kifejezést, melye­ket az amerikai Csendes óce­áni flottára szórtam. Ma már nincs bennem semmi ebből a gyűlöletből. Mély szomorú­ság tölt el azokért a károkért és fájdalmakért, amelyeket ezzel az akcióval okoztam.” A háború utálj Fuchida ke­resztyénné lett’ és mint öku­menikus 1 laikus igehírdető ma sokat van úton az Álla­mokban. Mitsuo Fuchida keresztyénné lek ISTENTISZTELETI REND '• kapcsolatban olvassuk a janu­ár 27.-1 szám egyik ige- magyarázatában: „.. .ha Isten ítéletei a vi­lágra zúdulnak, nem kerülik el a gyülekezetét..'. Minden ítélet mindenkor a gyüleke­zetei is éri... Ha ebben a világban gyilkolnak, a hívők tapsolhatnak hozzá a leg­kevésbé. A Biblia tud ugyan a hívők megkíméltctéséröl, de ez ritkán'lesz láthatóvá ezekben az „idői" Ítéletek­ben, hanem csak az utolsó, a végítéletben...” D. MARTIN NIEMÖLLERROL is olvasunk ' az 1952.' : januári számokban: Alexij patriarcha fogadást adott a Moszkvában időző Martin Niemöller . . .. tiszte­letére. A nyugatnémet kormány­sajtó leplezetlen ingerült­séggel foglalkozik Niemöller moszkvai látogatásával. Adenauer kancellár az új­ságírók kérdésére azt a ki­jelentést tette, hogy Nie- möller hátba támadt a a bonni kormány politikájátNie- möller viszont azzal válá- \ szolt erre a nyilatkozatra, Budapesten, 1962. február 4-én Deák tér cte. 9. (urv) Trajtler Gábor de. • 11. (urvj Hatenscher Károly du. fi. dr. Kékén András Fasor de. fél 10. Koren Emil de. II. Koren Emil du. 6. Dó&sa György út. 7. de. fél 10. üllői út 24. de. fél 10. (urv) Fo­dor Ottmár de. 11._ Fodor Ottmar Karácsony Sándor u. de. 10. Grünvalszky Károly Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) dr. .Szilady Jenő de. Y4I2. Grünvalszky Károly Thaly Kálmán út de. 10. Szirmai Zoltán de. 11. (urv) Rédcy Pál du. fi. Szirmai Zoltán Kőbánya, de. 1G. Utász ú. de. J. Vajda Péter u. de. fel 12. Zugló de. ll. (Urv) Bo­ros Károly Rákósíalva de. 8. Szabó István Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Fóti út de. 11. (urv) Gádor András Váci út de. a.. (urv) Korén. Emil Frangepán u. de. fél 9. (urv) "Nagy István Ü.j- pest de. .10. Blázy Lajos Pester­zsébet de. 10. (urv) Sikter And­rás du. 5. Szeretetvendégség Sik­ter András Soroksár Üjtelep de. fél 9. (urv) Sikter András Rákos­palota Máv telep de. 8. Rákospa­lota Nagytemplom de. 10. Rákos­alota Ki.stemplom du. 3. Pestúj­fely de. 10. Kürtösy Kálmán Rá­koscsaba de. 9. Békés József Rá­kosbegy de. 9. Rákosliget. de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. fél 3. Sashalom de. 9. Karner Ágos­ton Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. ' Beesik apu tér de. ,9. ßehreiner Vilmos de. 11. Várady Lajos este 7. Schreiner Vilmos Torockó te. de. 8. (urv) de. fél. 9. Várady. La­jos Óbuda de. 91' Cáengődy Lába­ló de. Ki. (urv) Vámos József du; 5. Vámos József XIL Tárcsái Vj!-.. mos u. de. 9. Szélé ny i Zoltán , de. II. Zoltai GyUla este fél 7. Szr té- nyi Zoltán. Pesthidegkúí de.' fél 11. Rüttkay Elemér Budák és; \ de. 8. Ruttkay Elemér Kelenföld dó­8. Harkányi László de, 11. Fü.iöp Dezső du. 6. dr. RezesSy Zölüm Németvölgyi út de. 9. dr. Rezéscy Zoltán Albertfalva de. 7. Visontö. Róbert Kelenvölgy de. 9. Visomái Robert Budafok de. IX. VL-ioniv:- Róbert. Nagytétény du.: 3. Visonrao Róbert Csillaghegy de. fél 1 Csepel de. 11. du. ti. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyfcss Sajtóosztályának tap ja - Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szer-reszt? és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal* Budapest, VIII. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon-: 142—8S*7 Sajtóosztályi telefon? 142—074. Előfizetési ára egy évre 60, — Ft. fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—VICC Árusítja a Magyar Posta iO 000 példányban nyomtatót® 620647 <i — Zrínyi Nyomda,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom