Evangélikus Élet, 1962 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1962-07-29 / 31. szám
A Szentlélek gyümölcse: szeretet 7. A SZERETET NEM PUHA Unos-un tálán beszélünk a szeretetről. Keresztyének között különösképpen is sok szó esik róla. Jobb lenne kevesebbet beszélnünk és többet szeretnünk! Most mégis beszéljünk róla. Alig van ugyanis Bzavunk, amivel annyira visz- szaéltünk, amit annyira meghamisítottunk és elárultunk volna, mint ez a szó: szeretet. „Az egyház története folyamán alig volt olyan hazugság, gyávaság és iellemtelen- ség, amely ne próbálkozott volna a keresztyén szeretet jelszavával takarózni, alig volt olyan döntés, amelyet valaki el ne árult volna a keresztyén szeretetre hivatkozva" — írja egy teológus. Mindennapi életünk során is igen gyakran meghamisítjuk a szeretetet. Egyik ilyen eset, amikor a szeretetet összecseréljük az engedékenységgel. Pedig a szeretet nem azonos az engedékenységgel, puhasággal. leleplezte a farizeusok álszent kegyességét és tanítványainak Önzését. Minél inkább szeretünk valakit, annál inkább őszintén fel kell tárjuk hibáit, bűneit. A szeretet nevében nem mondhatjuk a feketére azt, hogy fehér, a rosszra, hogy jó, a hazugságra, hogy igazság. Nem menthetjük az üzemi tolvajokat, a normacsalókat, a sikkasztókat. Nem leplezhetjük az önzés bármilyen megnyilatkozásait: a kizsákmányolást, a gyarmatosítást, az uzsorát. Nem hallgathatunk, ha embereket fosztanak meg emberi jogaiktól, ítélnek el bőrük színe, származásuk, politikai és vallási meggyőződésük miatt. A szeretet ugyanis sohasem fér meg a hamissággal, nem huny szemet a gonoszság felett, nem mossa el a határt az igazság és hamisság között. A szeretet mindig az igazság oldalán áll. Éváék többen testvérek, ö á legfiatalabb a családban. A Szülők szemeiénye. Csinos leány. Éva tudja is ezt Azt is tudja, hogy őt szülei különösképpen szeretik. Kedvében járnak. Éva éppen ezért követelőző. A szülői szeretetre hivatkozva, különféle engedményeket csikar ki szüleitől, s a szülők engednek. Éva ma már nem becsüli szüleit, fölényeskedik velük. Nem segít Otthon, arra nem ér rá, de a fiúkra mindig van ideje. Késő este is'... Hová vezet Éva útja? Sejthetjük. Erre az útra a szülök engedékenysége, meggondolatlan s elfogult fcszeretete” juttatja őt. Helytelen vélekedés azt landolnunk, hogy akit szeretünk, annak mindent meg kell engednünk. A szülő nem engedheti meg, hogy kisgyermeke gyufával játszadozzék, mondván: hadd játszón a gyermekem azzal, amit szettet Ne feledjük: a szeretet nem azonos az engedékenységgel, puhasággal. A szeretet nem hány szemet a gonoszság felett. A szeretet és igazság nem zárják ki egymást. Pál apostol így ír a szeretetről. „együtt örül az igazsággal” (1 Kor. 13, 6). Az ember mindig örül annak, ha bárhol és bármikor diadalmaskodik az igazság. Éppen ezért örömmel tölt el bennünket, hogy ' napjainkban egyre több nép rázza le rabbilincsét s nyeri el függetlenségét. Hogy egyre többen jutnak el a bibliai igazság felismerésére: egy vérből való az emberiség, tehát testvérek vagyunk. Hogy mind többen ismerik el: a háború esztelen- ség, vele nem oldhatók meg vitás kérdések. örülünk annak is, hogy a mi társadalmunk osztályokra való tagoltsága lassan a múlt emléke lesz csupán, s az embereket egyre Inkább előítéletek nélkül, becsületes munkájuk szerint értékelik. A szeretet nemcsak együtt örül az igazsággal, de munkálkodik is az igazság érvényesüléséért. Nem elegendő, ha mi csupán örvendezünk az igazság győzelmének, küzde- nünk kpll az igazság diadaláért. Keli, hogy intsük a hazugot, a csalót, és segítenünk kell a botladozót. Mint a veteményeskertben k gyomok, a társadalomban az emberek között is felüti fejét a bűn. Sokféle a gyom, Sokféle a bűn is. önzés, irigység. erőszak, hazugság, büszkeség, gőg —, hogy csak néhányat említsünk. , A bűnöket le kell lepleznünk. Ezt tette Náthán próféta, amikor Dávid királynak szemébe mondta, hogy vétkezett Hitteus Uriás ellen. Keresztelő János is hasonlóan cselekedett, midőn Heródest megfeddette paráznaságáért. Jézus sem takargatta a bűnt, Keresztyén életünkben egyszerre kell érvényesüljön a szeretet és az igazság. Nagy a kísértésünk ugyanis, hogy igazságosak legyünk szeretet nélkül, és szeressünk igazságosság nélkül. „Nem Istentől ered az igazság, ha nem hatja át az irgalom” — (Pascal), s hamis az a szeretet, amely nincs tekintettel az igazságra. Szeretet és igazság Krisztusban találkozott, példája nyomán meg kell tanulnunk szeretni igazságosan * és igazságot gyakorolni szeretettel. Táborszky László VTVfVWTYTWWVTVTV V VWVVTWV V V V VWTVWTTVm VWT V WTVWVTTW mondható Raffaello képmásolatot végre nem rontja el az alulról jövő villanyfény, a fő- alak, Jézus ismét világossá válik. A renoválási műveletek első két szakasza a tervek szerint augusztus 20-ra, az Alkotmány ünnepére befejeződik, a harmadik szakasz ez év végére. A munkához a felvonulási terület az udvar. Aki régen járt paróchiánk udvarán, az ugyancsak elcsodálkozik azon, amit lát és hall. Inkább egy üzemelő hajógyárhoz, mint egy templomudvarhoz hasonlítunk. Dübörög a kompresz- szor, kopácsol a sok kalapács, csikorog a csörlő a „csendes” paróchia udvaron. Egész nap serényen folyik a munka. A renoválási költségek a tervek szerint 3 millió forintot tesznek ki (ebből csak a tervezés 250 000 forint volt!), amelynek kilenctized részét államunk viseli, tehát 2 700 000 forintot! Az összeg 10 százalékát, tehát 300 000 Ft-ot kell a gyülekezetnek előteremtenie. A hárommilliós összeg olyan magas, hogy az erőnket mesz- sze felülhaladja s ezért igazán hálásak vagyunk államunknak, hogy a Műemlék Bizottságon keresztül az ösz- szegnek túlnyomó többségét magára vállalta. Megemlítem, hogy a munkák alatt a felújítandó kérésziből (kapu felett) előkerült egy bádogszelence, s benne egy érdekes irat három bejegyzéssel: 1804, 1875, 1905-ből. Az első német, a másik kettő magyar nyelvű. A második bejegyzésben pl. ez áll: „Ezen iromány a régi torony keresztjének lapjában találtatott s onnan épen 1875. szept. 7.-én, tehát teljes 71 év múlva vétetett ki, mely napon délutáni három óra és egynegyedkor emeltetett le a régi kereszt”. Az iraton többek között Székács József s az akkori presbitérium aláírása. Az „irományról” fotókópiát készítettünk, majd a mostani renoválási adatok bejegyzése után visszahelyeztük. — Hála Istennek és köszönet a megértő embereknek a renoválás ideje alatt sem kell becsukni templomunkat, szombat, vasárnap zavartalanul „üzemeltethetjük”, ahogy az építési szakemberek mondták. Az idei nyárra sokan panaszkodnak: nem szép az idő, nem is igazi nyár. Csak a Deák téri templom körül más a hangulat. Mi ezt a nyarat nagyon-nagyon szépnek tartjuk, sőt évek óta a legszebbnek, mert egy régi álmunk teljesül: renoválják templomunkat. E cikk olvasói, pestenjá- ró vidékiek, budapesti evangélikusok örüljenek velünk! Hiszen rövidesen — ahogyan a tervező mérnök mondta — olyan lesz templomunk, mint „szép ékszer a főváros lüktető szívén”. Milliók És csinálnak fegyvereikből kapákat, dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel és hadakozást többé nem tanul. (Ezsaiás 2, AJ A béke ellenségeinek a kezében ott van már a rettenetes tűzszerszám. Ma még felelőtlenül csak játszadoznak vele, de holnap már lángbaborithatják a világot — és hogy holnapután- ra mi marad meg abból, nem nehéz elképzelni. Nem nehéz, de iszonyatos. Ezért üdvözlöm Isten iránti hálával és nagy reménységgel a moszkvai béke-világkongresszust, melyre az emberiség sorsáért felelősséget érző emberek sereglcttek össze, hogy közös erővel szánjanak szembe a halálos veszedelemmel. Készségesen vállalom mindazt, ami a tennivalóból reám hárul. Imádkozom, hogy a közös erőfeszítés elérje célját. Hiszem, hogy eléri, mert bizonnyal ez Isten akarata is. Sümegi István lelkész Kővágóörs A tények makacs dolgok. Lehet őket kétségbe vonni, támadni, tagadni, csak megsemmisíteni nem. Tény, hogy Moszkvában a világ 110 országának 2300 küldötte ült össze tanácskozni a békéről és a leszerelésről. A béke tehát az emberiség közügye. Tény, hogy hazánkban nagy lendülettel folyik az aratás. Luther szerint a kenyér gyűjtőnév alá tartozik a béke és a hűséges felsőbbség. Nélkülük a foszlós kalács is vértől és könnytől áztatottá válik, mint a két világháború is igazolja. A harmadik tény, hogy amikor emberek milliói naponként éhhalállal néznek szembe, a háború megszállottái minden tíz- percben egy millió dollárt fordítanak fegyverekre és a moszkvai tanácskozások megkezdésének órájában robbantották fel magaslégköri atombombájukat Hol van hát a mi helyünk? Feleljük a tényekre tettekkel, a béke ügyének odaadó szolgálatával. Dombi László lelkész Felpéc Békesség néktek! Ez volt Jézus Krisztus köszöntése. Ke- resztyénségünkböl adódik ennek a krisztusi kívánságnak a munkálása. Ezért köszöntjük örömmel azt az erőfeszítést, melyet Moszkvában tettek a béke-világkongresszus küldöttei. Koppán János lelkész Tótkomlós Aratunk. De a mindennapi kenyér is csak akkor esik jól, ha azt békében, szeretetben fogyaszthatjuk el. Háborúban, félelemben keserű a kenyér, keserű az élet. Bizakodva és reménykedve tekintek azért a moszkvai tanácskozásokra, imádkozom, hogy megteremje a mindnyájunk számára legfontosabb drága gyümölcsöt: a békét. Bókkon Lajos lelkész Zalagalsa „A földön békesség és az emberekhez jóakarat.” Lehetne-e nagyobb- áldás, mint ennek megvalósulása. Olyan lehetne a világ élete, mint egy megértő családé. Ezért tekintünk hálával a Moszkvában gyűlésezők felé és ezért száll munkájuk eredményéért imádságunk a Békesség Fejedelméhez. Sokszor elnézem templomunk falán a háborúban meghaltak márványtábláját. Ó, bár eljönne az az idő, amikor a békesség szimbólumára helyezhetnénk a hála virágait. Varga György lelkész Bakonyszombatbely Az atomfegyverek válaszút elé állították az emberiséget. Vagy béke és anyagi jólét, vagy háború és pusztulás a világ sorsa. Moszkvában az emberiség képviselői a béke és jólét szavát emelték fel. Mi evangélikusok imádkozunk: adja meg Isten amire a világnak szüksége van, amit kíván minden becsületes ember, a fegyvernélküU boldog életet. Babka Tivadar lelkész Legend Az emberiség „kenyeret” és „halat” kér, mert élni akar. Nem adhatunk neki „követ” és „kígyót” (Mt 7,8—10). Ne a halál, hanem az élet erőit szaporítsuk. Hisszük, hogy a világ békeszerető népeinek karja olyan erővé acélosodik, amely megálljt parancsol minden pusztító hatalmasságnak és a tudomány új erőit nem rombolásra, hanem az egész emberiség javára fogja felhasználni. Povázsai Mihály lelkész Békéscsaba Nézz sok vággyal, reménységgel és verítékkel elért emberi müvedre: házadra, vetésedre, ruhádra, amit varrtál, országodra amit épitetél, hogyan akarod látni? Ügy, hogy örömére legyen minden embernek, vagy üszkös hamuként omoljon össze és feketére fessen eget, földet? Bizonyosan csak a jobbat akarhatod. És mert így van, imádsággal és munkával együtt harcolunk a békéért azokkal, akik a béke mellett tettek hitvallást a béke-világkongresszuson. Brebovszky Gyula lelkész örimagyarosd A lét és nemlét kérdéséről lévén szó, kötelesség nemcsak szólni, de cselekedni is a háború ellen és a békéért. Nem jobban keresztyén az, aki passzív ebben a dologban. Sőt fordítva van: keresztyénségünk fokmérője az aktivitás. Világméretű a veszély, az ellene irányuló összefogás Is világméretűt igényel. Szabó Lajos lelkész Kissomlyó Moszkvában a világ lelkiismerete szólalt meg: békét a világnak! „Ismerjétek fel korunk nagy veszélyét, álljatok be azok közé, akik a leszerelésért és a békéért harcolnak." Nem csupán a józanság vagy a lelkiismeret, hanem a keresztyénségünk is kötelez minket evangélikusokat arra, hogy minden erőnkkel és teljes odaadásunkkal a béke ügyéért küzdők mellé álljunk. Sexty Zoltán lelkész Sátoraljaújhely Vasárnap ikreket kereszteltem. Az egyik kicsit a keresztapa tartotta gipszbe tett törött karján. Rájuk gondolok most, és minden gyermekre, boldog édesanyákra, örvendező apákra. A gyermek az élet, és a jövő. Moszkvában róluk is döntöttek a küldöttek. Az elmúlt években a nagyhatalmak abba a helyzetbe jutottak, hogy az ember életét képesek megsemmisíteni a földön. Lehetővé vált az egész emberiség kiirtása. De reménységgel és bizalommal tekintek a béke-viíággyűlésre. Imádkozom és azért szolgálok, hogy a békesség Istene (II. Thess 5,83) munkálja a népek és vezetők szívében a békét, a békés egymásmelleit élést és a teljes leszerelést. Záborszky Csaba lelkész Felsőpetény Ezekben a napokban falusi népünk mindennapi kenyerünkért szorgoskodik a mezőn. A moszkvai békekongresszus küldöttei azon fáradoztak, hogy a verejtékkel és imádsággal megszerzett kenyér minden ember asztalán ott lehessen és az emberek békében élvezhessék munkájuk gyümölcsét. Isten drága ajándéka a béke és a kenyér. Mindegyikért dolgozni, fáradozni kell. Hiszem, hogy Isten ezt a fáradozást megáldja és megadja a fáradság gyümölcsét, a békét. Szende Sándor lelkész Gyűlölködés nélküli világot! Keresztyén voltunk egyik alapproblémájának félreértése ellen Gyűlölhet-e a keresztyén? Ez a kérdés ma élénk vita tárgya. A keresztyén egzisztencia egyik alapproblémáját érinti. A kérdés ilyen felvetése kétségtelenül kettős, félre- rétésen alapul. Csak ha -ezeket tisztázzuk, kaphatunk továbbsegítő feleleteti 1. A kérdés azt a látszatot kelti, hogy a ráadott felelet vagy csak globális igen, vagy csak radikális nem lehet. Ez a bibliai tényállást egyszerűsítené le. Az Űjtestamentum- ban a „gyűlölni” szó nemcsak negatív, hanem pozitív értelemben is szerepel. Jézus mondja: „Ha valaki hozzám jön és nem gyűlöli meg atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fiútestvéreit és nőtestvéreit, sőt a saját életét is, nem lehet az én tanítványom.” (Lk 14,26.) 2. A gyűlölet problémájánál — amint a kérdés felvetése alapján azt gondolhatnánk — nem valamiféle erkölcsi követelményről van szó: a keresztyéneknek nem szabad gyűlölni. Űj valóságról van szó. Aki Istennek a Jézus Krisztusban minden emberhez történt kegyelmes odafordulását személyes szabadításként és személyes szolgálatbafogadásként tapasztalta meg, az nem képes többé más embert gyűlölni — elsősorban is azokat nem, akik őt gyűlölik. * L Az Üjtestamentomban ez áll: „Hallottátok, hogy megmondatott: szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom néktek: szeressétek ellenségeiteket, — áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek — és imádkozzatok azokért, akik titeket üldöznek, hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak ...” (jtlt 5, 43—45.) Ez nem valami periférikus kijelentés, hanem az evangélium üzenetének középpontja. A keresztyén szeretet- parancsolat az ellenség szere- tetének parancsában csúcsosodik ki és nyeri el legmélyebb megfogalmazását. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek. Nem ugyanezt cselekszik a vámszedők is? És ha csak a ti Atyátok fiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nem ugyanezt teszik a pogányok Is?” (Mt 5, 46—67.) Az Ü j testamen tom egyetlen engedményt sem tesz az Isten határtalan atyai szeretetén alapuló ellenség-szeretet elutasítására vagy gyengítésére. II, Amikor az Üjtestamentom a szeretetről (agape) beszél, akkor azon nem elsősorban — mint mi — valami indulatot, vonzalom-érzést ért. Szeretni — sokkal inkább jelenti a mások iránti felelősség tudatot és az ilyen felelősségből következő cselekvést. Ez pedig magéban foglalja a mások gonosz cselekedete elleni legkeményebb hadüzenetet. Az ellenséggel szembeni éberség és az a harag, amelyet az ellenség által gyakorolt jogtalanság kivált, nem mondanak ellent a helyesen értelmezett ellen- ség-szeretetnek. Ellenkezőleg. A felelősségteljes szeretet újra és újra az ezekre kimondott nem-ekben is megbizonyítja magát. A gyűlölet éppoly kevésbé jelent bibliai értelemben elsőrenden valami érzelmi indulatot, mint a szeretet. A Lk 14,26 idézett mondatában a „gyűlölni” szó sokkal inkább jelenti: „elfordítani”, Krisztussal szemben a második helyre hátrálni. Tehát ott nem az apa vagy anya iránti visz- szautasító érzelem követeléséről van szó! Mindenesetre, ahhoz, hogy a szeretet és gyűlölet jelentésének kérdését helyesen megválaszolhassa, a keresztyén ember számára elengedhetetlen, hogy mindkét fogalomról lefejtse annak tisztára érzelmi-indulati jellegét, amely a mi _ nyelvünkben hozzájuk tapad. III. Az evangélium üzenete elsősorban Jézus Krisztus gyülekezetét szólítja meg. Csak az a gyülekezet, amely magát Isten igéjének igénye és utasítása alá helyezi, tudja ezt az igét a világban tovább mondhatni. Ez a továbbmondás semmiesetre sem elsősorban a szájjal történik: cselekedetben és magatartásban való bizonyságtétellé kell válnia. Ez érvényes a gyűlölet kérdésében is. Amíg bizonyos egyházi körökben még mindig alantas és gyakran szinte a tudatosságig nem is emelkedő gyűlölet feszül az új szocialista társadalmi renddel szemben, amíg a gyülekezet ettől a gyűlölettől a legvégsőkig meg nem szabadul, — addig az egyháznak mint egyháznak, a legkisebb jogosultsága sincs arra, hogy farizeus módjára ítélkezzék a világban található gyűlölség felett. Annál kevésbé van eb* hez joga, mert széles és befolyásos egyházi körök Nyugat- Németországban. és más nyugati országokban egyre nyíltabban és félreérthetetleneb- bül kísérlik meg, hogy a keresztyén hitet a gyűlölet legveszedelmesebb és legalanta- sabb ideológiájával azonosítsák, amely valaha is fenyegette az emberi szívet és agyatí az antikommunizmussah Az ellenség-szeretet parancsolata elsősorban az ellen a kísérlet ellen irányul, hogy „keresztyén frontot” hozzanak létre a nem-hivőkkel szemben. Aki mint keresztyén, harcolni akar a gyűlölet ellen, annak ma minden olyan kereszteshadjárat ideológiája ellen harcolnia kell, amely — mint a harmadik Prágai Keresztyén Békekonferencia Üzeneté mondja — „összeegyeztethetetlen annak a keresztjével,, aki minden emberért megfeszítte- tett és feltámadott”. Amikor Jézus elítéli a gyűlöletet, az nem elsősorban a világ feletti törvénykezés, hanem a gyülekezet feletti ítélet. Nem a kívülről jövő gyűlölség fenyegeti a keresztyén egzisztenciát, hanem az a gyűlölet, mely á gyülekezet tagjaiban él. IV. Az Üjtestamentom megtiltja, hogy embereket a gyűlölet tárgyaivá tegyünk; ellenben megköveteli: „gyűlöljétek a gonoszt” (Rm 12,9.) Isten gyűlöli a bűnt, ellenben szelet! a bűnöst. Annyira szereti; hogy meg akarja őt szabadítani a gyűlölet törvényétől. Rose Nyland ismert szocialista költőméi a „Ballada a gyűlöletről” című költeményében egy amerikai elnyomott néger sorsát ábrázolja. A költemény befejező versszakában ezt olvassuk: „És mert a néger ember, ezért gyűlöli a korbácsot, uram!” Azt mutatja ez, hogy a gyűlölet végsáteoron emberileg nem egyszer jogosult. Bertold Brecht „Az új- szülötthöz” című költeményében írja: „Azért mégis csak tudjuk; a kisemmizettek elleni gyűlölet igemis eltorzítja az arcot. A jogtalanság feletti düh rekedtté teszi a hangot ó mi akik a szívélyesség számára akartuk volna megmunkálni a földet mi magunk nem lehettünk nyájasak. Ti pedig — ha majd egyszer eljutunk idáig, hogy az ember az embernek segítőtársa lett — gondoljatok reánk megbocsátással.” A mi időnkben a nagy átalakulások korában, amikor a régi világ romjain — az erkölcsi romokon is — új világ épül, sokszor felüti fejét a gyűlölet. Pedig maga ez a „szükséges” gyűlölet sötét árnyékot vet az emberi arcra. Ebben a dologban nem segítenek azonban többé a gyü- mölcstelen nyilatkozatok, hanem csak a hívők és nem-hi- vők közös erőfeszítései: felépíteni egy olyan világot, amelyben az embert nem kényszerítik többé a körülmények gyűlölködésre, egy világot, amelyben a szociális igazságosság uralkodik és ezzel megteremtődnek a társadalmi előfeltételei annak, hogy az ember igazán emberként éljen együtt a többi emberrel. Kari Ordung hasonló című írása alapján Gádor András >
