Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-03-19 / 12. szám
As egyháztörténetböli BORNEMISZA PÉTER Kossuth Lajos Eperjesen 1535. február 22-én született. Fiatal éveiről keveset tudunk. 1558-tól a bécsi egyetem filozófiai karának hallgatója. Bécs lakosságának nagy része állt abban az időben a reformáció oldalán. Az egyetem humanista szellemének megfelelően, Bornemisza is a görög klasz- szikusok, különösen Sophokles és Euripides iránt lelkesedett. Bécsben jelent meg Bornemisza első nyomtatott irodalmi terméke, Sophokles egyik klasszikus drámájának átdolgozása: Tragoedia magyar nyelven, az Sophokles Elektrájából. Becs, 1558. HAZATÉRVE, Zólyomban Balassi János várkapitány udvarában lelkészkedett. Bornemisza nevelője az ekkor 9— 10 éves Balassi Bálintnak, a későbbi nagynevű költőnek. Bornemisza maga is foglalkozott verseléssel. Ennek az időnek irodalmi emléke a „Gyer- .mekecskék ringatására való ének”-e, amelynek versfőibe Balassi feleségének, Sulyok Annának a nevét foglalta. Bornemiszának is nehézzé vált a sorsa, amikor a Habsburgok Balassi Jánost és sógorát, Dobó Istvánt, a legendás hírű egri hőst összeesküvés címén börtönbe vetették. -Velük együtt került börtönbe a 15 esztendős Balassi Bálint is. A foglyok szökés révén Lengyelországba menekültek a Habsburgok elől. Bornemisza kénytelen volt más állás után nézni. Űj szolgálati helye a Nyitra megyei, vágparti Galgócon volt. Itt viszont Verancsics Antal, az egri püspökből 1569-ben lett esztergomi érsek, támadta Bornemiszát, Veran- csics 1572-ben azzal vádolja Bornemiszát, hogy eretnek, bitorolja a papságot, s amerre ö működik, a nép nem hajlandó a katolikus egyháznak a tizedet megfizetni. A katolikus nyomás elől elhagyta Galg'ócot és Semptén szolgált tovább. Itt könyvnyomtató műhelyt szerzett és hatalmas művét, az esztendő minden va-r sárnapjára és ünnepére készített prédikációs köteteit jelentette meg; SZUPERINTENDENSKÉNT írta alá magát 1574-től, bár nem tudjuk, hogy ezt a tisztséget mikor és kitől nyerte elés joghatósága milyen területre terjedt. Valószínű, (hogy a Mátyus-f öld evangélikus gyülekezetei felett gyakorolta tisztét. Nagy irodalmi tevékenysége, átfogó műveltsége ,kiemelte őt, Mátyus-föld prédikátorai közül. Bornemisza katolikus ellenfele, Telegdi Miklós, azt panaszolja, hogy némelyek Semptére járnak, .hogy az ott lakozó szuperintendens által nyerjék el a lelkésszé avatást. ÖRDÖGI KÍSÉRTETEK ' címen jelent meg 1578-ban Bornemiszának az a műve, amely a reformáció irodalmának harcos antifeudális megnyilvánulása. Bornemisza itt azt fejtegeti, hogy az ördög milyen módon kísérti meg az embereket, bűnre csábítva őket és pusztulásukra törekedve. A könyvben sűrűn szereplő példák azonban a magyar nemesi osztály nagyszabású leleplezésévé váltak. Az egyes bűnökre, amelyeket az ördög bíztatására követtek el, rendszerint hazai' papok, főurak szolgáltatták a példát. Bornemisza egész bűnlajstromukat összeállította. Ezért nem lehet csodálni, hogy írása a Habsburg-udvar, a katolikus főpapság, a grófok és nemesek nagy felháborodását váltotta ki. A kipellengérezett nagyurak többnyire életben voltak. Könnyen képzelheti, mit szóltak ahhoz, hogy pa- ráznaságuk, jobbágynyúzásuk, haszonlesésük és minden gonoszságuk kipellengérézésre került Bornemisza könyvében. Bornemisza maga írta: „A kísértetekről való írásaim miatt csaknem az egész Magyar- és Németország fő fő népei szájokat reám tátották... Lefordították egy nihány egyéb nyelvekre is és eljuta nagyurak és császárok eleiben- is.” Egy vasárnap délután megjelent Perneszt András, Salm Julius gróf megbízottja, azzal, hogy Bornemiszát Semptérőí ki kell utasítani, mert könyve a gróf birtokán, annak tudta nélkül jelent meg, már pedig ebben a könyvben Rudolf császár személyét is megbántotta. Bornemisza kénytelen volt feleségét és gyermekeit az aszszony rokonaihoz küldeni, maga pedig bujdosóként járta az országot, míg Detreköben nem talált menedéket. Rudolf császár 1579. február 8-án rendeletet adott ki, amelyben megparancsolta a császári engedély nélkül működő nyomdák bezárását, a felszerelés és nyomtatványaik elkobzásának terhe alatt. MIÉRT TÁMADTAK ILYEN NAGY HARAGGAL BORNEMISZÁRA? Azért, mert a nagyurak dözs Ütését többek között így támadta: ,,Tíz, húsz agarakat nem kéméinek hizlalni, vendékre húsz, ötven v«4gy száz tál étket akarnak főzetni, az kezeket is borban akarják megmosni, míg az lovakat is borral itatni. Száz, kétszáz forintra érő ruhát nem kéméi csináltatni, ötszáz forinton nem kéméi lovat venni, ötven ezer forinton nem kéméi várat szerezni. Egy nihány csel csap legényekkel kész éjjel nappal dőzsölni.” A fejedelmek bűnének kimondásától sem félt: „Meg lássa az fejedelemis, hogy ami fejébe ki szedi, arra költse. Ne hurcoltassa felesége szoknyája farkán nagy gyöngyösen a porban az szegény éhezőknek veritékit, mert a szegény ember nem örökös rabja ő neki, hanem csak ideig való juha kit Isten pásztorsága alá .bízott'’. Nem elégedett meg a bűnök általánosságban való említésével, hanem névszéfint kiírta, hogyan sanyargatja Serédi Gáspár, Csikós András nevű hajcsárjával a népet. : Bemutatta, hogyan zsarolja a' földesül- a jobbágyát: ..Sokan kölcsön elkérik jobbágyektul nagy fenyéték alatt és tömlöc- cel pénzt. Csóróm András felhozatta kazdag jobbágyát,’ az imegkötőt bekötötte neki és a fejét tapogatta: azután meg- szitta magát, hogy addig ki nem megyen a tömlőéből, míg száz forinttal ki nem fizeti munkáját.” Bornemisza nem hagyta szótlanul, hogy a Habsburg uralonj biztosította a. főnemes- ség szamára jobbágyaik fölötti hatalmukat; lehetővé . tette a parasztság egyre fokozódó elnyomását. A főurakat így pel- lengérezi ki; „Sók hadakozók, Lapunkban írtunk már arról, hogy ez év júniusában Prágában ül össze az első Keresz- tyén-Békevilággyűlés, amelyen a világ keresztyénségének 600 képviselője tanácskozik majd keresztyén szempontból az emberiség problémáiról. Ennek a . Világgyülésnek egyik előkészítő bizottsága az elmúlt héten Mátraházán tartotta munkaülését. Az ülés tárgyáról és eredményeiről az alábbi sajtó- közleményt kaptuk: „1961. március 7—10-ig ülésezett Mátraházán (Magyarországon) a Magyar- Egyházak Ökumenikus Tanácsának a meghívására a Prágai Keresztyén Békekonferenciának a hidegháború problémájának tanulmányozására létrehozott Állandó Teológiai , Bizottsága. A bizottság tagjai, akik öt ország különböző egyházaiból érkeztek (Német Szövetségi Köztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Magyarország) Pálfy processzornak (Budapest), a bizottság elnökének vezetésével és Ondra prágai lelkésznek, a Prágai Keresztyén Békekonferencia főtitkárának a jelenlétében, megtárgyalták a bizottság munkájának eddigi eredményeit. Kidolgoztak egy Tervezetet, amelyet az ez év júniusában Prágában összeülő Keresztyén- Békevilággyűlés elé terjesztenek, mint tanulmányi anyagot. Ez a tanulmányi anyag a leszerelést és a gyarmati rendszer felszámolásának a figyelembe vételét vizsgálja: a) a hidegháború világi megjelenési formáit, különösképpen gazdasági, katonai, politikai és lélektani, valamint erkölcsi okait és kihatásait. b) ' a keresztyénségnek részvételét a hidegháborúban a szervezeti-egyházi és az ideológiai-teológiai megkötöttségekre való tekintettel egyaránt, vérontók. nyúzok, fosztok, ki sok szörnyű dolgot mieltek ez előtt húsz esztendő felé is, csak Magyarországban is: Török Bálint, Móré László, Ba- zsó, Bebekek, Balassiak, Ho- monnaiak és többek, egyik másikra törvén kevélységekben, irigységekben, bosszúálások- ban és fösvénységekben”. A nagyurak rablását egy sorba helyezi a tolvajokkal: „Efféle nyilvánvaló lopok arany láncot viselnek és bársonyba járnak, a titkon való lopok kedig vas láncot, békát hordoznak.” BECSBEN jártakor egy családnál éppen vacsorázott, amikor főh’ercegi és püspöki karhatalommal váratlanul rátörtek, letartóztatták és Ncubeck Gáspár, bécsi püspöknek börtönébe vetették. Jezsuiták kezébe került. Az élétveszede- lemből háromheti fogság után úgy szabadult ki, hogy emeletes börtönének vasrácsát elreszelte és kiugrott az ablakon. Még egy esztendő múlva is lógó balkezéről és sánta lábáról írnak a kortársak. Innentől Luther wartburgi tartózkodásához hasonlóan élt elrejtőzve, lelkész! tisztét sem gyakorolta, hanem irodalmi tevékenységének élt. 1582-ben jelent meg Bornemisza énekeskönyve, majd 1584-ben jelent meg 1372 lapos prédikációs kötete. Viszontagságos élete nehéz családi körülményeket is jelentett számára. Három felesége halt el mellőle, s csak a negyedik élte túl. Gyakran állt gyermekei koporsójánál is.,49 esztendős korában, 1584- ben szólította magához az egyház Ura, hányatott életű, de fáradhatatlan szolgáját. Bornemissza mindvégig kitartott a reformáció haladó, antifeudális képviselete mellett. Miközben a nagyurak bűnét támadta, állandóan küzdenie kellett, a reátörő katolikus papsággal is. Annál nagyobb tisztelettel adózunk emlékének, hogy ilyen nehéz körülmények között is a magyar- országi reformáció legtermékenyebb irodalmi munkásságot kifejtő vezéralakja volt 16. századi evangélikus egyházi életünkben. dr. Ottlyk Ernő amelyek az egyházat a hidegháborúba bevonják, c) a hidegháború kiküszöbölésének a lehetőségeit az egyházak politikai felelősségében éppúgy, mint abban a vonatkozásban, hogy hogyan lehetne megszüntetni a visszaélést az evangéliummal a hidegháborúban. Vizsgálta azokat a lehetőségeket is, amelyek a békés egymás mellett élés, az együttműködés érdekében fel- kutatandók. A tanácskozások a szívélyes testvéri barátság és egyetértés jegyében folytak.” * A bizottság tagjai pénteken este részt vettek azon a fogadáson, amelyet a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa rendezett tiszteletükre. A fogadáson jelen voltak Olt Károly az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke vezetésével Miklós Imre elnökhelyettes, Veres Pál osztályvezető és Grnák Károly csoportvezető, az ökumenikus Tanács elnöksége Dr, Bartha Tibor püspök elnök vezetésével és a két protestáns egyház több vezető személyisége. Szombaton meglátogatták a vendégek az Evangélikus Teológiai Akadémiát. Mochalski Herbert darmstadti lelkész a békési református templomban tartott istentiszteletet. Második kiadásban - megjelent Dr. Luther Márton KIS KÁTÉJA Kapható: a Sajtóosztályon Budapest, VIII., Puskin u. 12. Ára: 3 forint. i&ULFÖLDÖN w TÖRTÉNT A templom és kaszárnya E két egyébként oly különböző rendeltetésű épület — legalábbis Franz Josef Strauss nyugatnémetországi hadügyminiszter véleménye szerint — szorosan összetartozik. így fejtette ki ezirányú véleményét a miniszter úr néhány nappal ezelőtt, éppen böjt küszöbén hamvazószerdán Vils- hofenben tartott beszédében: „Eljöhet az idő — mondotta — amikor a kaszárnya éppoly fontos lesz, mint a templom. S tudják miért? Hogy biztosítsuk azt, hogy templomainkban a jövőben is szabadon prédikálhassák Isten igéjét. Amíg mi helyt állunk, meg fogjuk akadályozni Isten igéje szabad hirdetésének minden veszélyeztetettségét”. így ■a hadügyminiszter. Szavaihoz dr. Niemöller Márton hessen- nassáui egyházkerületi elnök ezt a megjegyzést fűzte: „Megrendítő, hogy mindazok után, ami a közelmúltban (ti. a második világháború során a, hitleri Németországban) történt, így. lehessen beszélni.” S Niemöller emlékeztetett Luthernek egy egészen másfajta— szintén böjti — nyilatkozatára. 1522-ben Wartburgból levelet intézett Bölcs Frigyes szász választófejedelemhez, aki óva intette őt: ne hagyja el a biztos menedéket, ahova — Wartburg várába — őt a wormsi birodalmi átok után elrejtette. Egyben felajánlotta további védelmét. Ekkor írta Luther az emlékezetes sorokat: „Inkább, én védelmezem meg fenségedet, mint fenséged engem. Mert ezt az ügyet (ti. az evangélium ügyét) nem lehet és nem is szabad fegyverrel megvédelmezni. Ez egyedül Istennek a dolga. Azért annak van itt nagyobb oltalma, akinek nagyobb a hite”. Niemöller azt is megjegyezte, hogy Strauss miniszter beszéde a keresztesháborúk szellemét idézi, araikor fegyverrel, véres erőszakkal akarták Krisztus ügyét „diadalra” .vinni. Luther szellemében az evangélikus egyháznak nincsen szüksége világi, fegyveres oltalomra. Rosszul festene az az egyház, amelynek ügyét fegyverrel kellene megvédeni, hangsúlyozta Niemöller. Mindehhez még a magunk részéről azt a megjegyzést fűzzük: miféle egyházi szabadságot kíván megvédelroez- ni Strauss miniszter a nyugatnémet haderő atomfegyvereivel? Tudomásunk szerint ebben a „szabad” egyházban esett meg,, hogy. éppen Niemöller egyházkerületi elnököt (püspöki tiszt) nem engedett fel temploma szószékére egy Lelkész, mert — Niemöller a béke embere! Itt történik meg, hogy rágalomhadjáratot indítanak lelkészek és gyülekezeti tagok, hivő emberek ellen, mert tiltakoznak az atomfegyverkezés ellen s szót emelnek a népek megbékéléséért. Ebben az egyházban buktatták ki- ugyanezért zsinati elnöki tisztéből dr. Hei- nemannt, s az egyházi Külügyi Hivatal elnökségéből Niemöllert, — s most legutóbb a zsinaton Mitzenheim thüringiai püspököt a zsinati elnökség jelöltségéből. Itt indítottak eljárást Mochalski lelkész, a Stimme der Gemeinde lap szerkesztője ellen, mert gyilkosságnak bélyegezte az atomháborúra való készülődést. S tehetne ezt a sort folytatni sokáig. Ne féltse és ne kívánja hívatlanul megvédelmezni az egyház szabadságát Strauss miniszter úr. Az egyháznak elégséges oltalmat nyújt ura, az élő Krisztus. Még — Strauss miniszterek ellenében is. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és tiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 SajtóosZtályi telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60, - Ft. félévre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vin Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott A FRANCIA FORRADALMI ESZMÉK a múlt század első felében, az ún. reformkorszakban, termékenyítő hatással voltak az eperjesi Kollégium szellemére. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi, a lelkiismereti szabadság, a .vállásegyenlőség és a tudományos kutatás szabadsága a Kollégium életében is hatalmasságok. A Kollégiumot, évszázadokon át fenntartó pátrónusok közül többen hívéi voltak a Reform-korszakban ez új eszméknek. * A századok vérzivaTARAI KÖZÖTT, már-már elhanyatló, pusztuló főiskola az újkori eszmék felszabadító, megmentő hatása alatt a XIX. században virágzásának tetőpontján van. És ez a csodás fejlődés, az ősi pártfogóság anyagi és erkölcsi támogatásán kívül, örök érdeme a kiváló tanároknak, sőt, mondhatjuk úgy, ezeknek elsősorban. Erről a XIX. századbeli felvirágzásának történetéről külön kellene megemlékeznünk, hiszen a mai nemzedék • minderről keveset, vagy talán semmit sem tud. Most azonban tárgyunknál maradunk. Mivel Kossuth lelki fejlődésére Greguss Mihály kollégiumi igazgató, főiskolai tanár vblt a legnagyobb befolyással, drága emlékezetét, ha nem is úgy, mint hozzá méltóan kellene, itt röviden felnyitom. GREGUSS MIHÄLYBAN nem közönséges tehetség párosult nemes idealizmussal. Két és fél évet töltött a tü- bingai és gottingeni egyetemen, amelyeken, míg egyrészt enciklopédikus tudományos műveltségre tett szert, másrészt mohón szívta fogékony leikébe az újkor eszméit. Aminthogy ezeknek csakhamar szivvel-jélekkel lelkes hí-' vévé vált. Vonzó egyénisége, kedves, előadási modora, mihamar népszerűvé, tette őt az ifjúság előtt és ezeknek legjavát meg' is nyeri a forradalmi eszméknek. Ezek között van a protestáns ; ifjúság légértékesebb része. A Szirmayák, Dessewffyek, Prónayak, Pé- chyek, Bánók, Máriássyak, városi polgárok és a falusi lelkészektől, ajánlott jeles tehetségű parasztgyermekek. Csak példaképpen idézem itt a főiskolai hallgatókból létesített Jogmivelö Társaságban elhangzott egyik beszédjét ifj. Bánó Miklósnak, a közteherviselésről: „összegyűltünk egy kérdés megvitatására, amelytől függ nagy részben hazánk jövője és boldogsága. Civilizált országban nincs nemzet, mely a jelenben tehetetlenebb volna, mely kisebb szerepet játszana a magyarnál. S ha ez ájult állapotnak okát puhatoljuk, bizonyára abban fogjuk találni, hogy a kiváltságos osztály a honnak jótéteményeit élvezné ugyan, de terheinek viselésétől vonakodik. E súlyos helyzetet meg- érzék a hon jelesebbjei és csaknem egyszerre három legfőbb tekintély, lelkűk egész erejével, az adónak elvállalását sürgeté; Kossuth, Deák és Széchenyi”. Ez az egy idézet is elég ahhoz, hogy lássuk, Greguss tanításai, milyen hatással voltak a kollégiumi ifjúságra, amelynek soraiból messze kimagaslik Kossuth Lajos egyénisége. KOSSUTH LAJOS eperjesi diákéveiről életrajzírói éppen hogy megemlékeznek, sőt vannak olyanok (mint Zatek, akiknek különben Kos- suthról írt műve kiváló), ezt meg sem említik. De még olyan életírója is van, aki Kossuthról azt' írja, hogy Eperjesen rossz társaságba keveredett. Ez az igazságtalan ítélet magát Kossuthot meg-, szólalásra bírta. E megszólalása nélkül teljesen homályba fedné az utókor előtt Kossuth lelki fejlődését. Márpedig Kossuth lelki nagyságának igazi tápláló forrásait Eperjesen kell keresnünk. S ha tárgyilagosak akarunk maradni, el kell ösmer- niink, amit egyébként Kossuth is vallott, hogy a kor uralkodó eszméivel az eperjesi Kollégiumban ismerkedett meg s már itt lett egy egész életre azoknak lelkes hívévé. Igen! Hogy Kossuth Lajos azzá lett, akinek ismerjük, abban oroszlán része van az eperjesi Kollégiumnak* Csak itt, egyedül itt volt módja, alkalma Kossuthnak a kor uralkodó eszméivel megismerkedni. Nagy embereink — gondoljunk Széchenyi Istvánra* Wesselényi Miklósra, Berze- viczy Gergelyre, Tessedik Sámuelre, és még annyira, másokra — külföldi tanulmányaik, útjaik révén váltak a politikai, kulturális és gazdásági fejlődés apostolaivá. Kossuth fiatal korában külföldön nem járt és már a magyár élet kimagasló tényezője, amikor Bécsben 1849-ben megfordul, ahol mint a forradalmi eszmék hirdetője ragadja határtalan lelkesedésre a bécsi népet. Ennél, messzebb ném jutott, csak az emigráció éveiben. „Ott virradóit fel lelkemben azoknak az elveknek világossága, a melyek vezéreltek viharos életemben a hazám és felebarátaim iránti kötelességnek ösvényén, amelyek adtak és meg vagyok győződve, adni fognak halálom órájáig mind akaratot, mind elszántságot és erőt feláldozni életemet és vagyonomat hazám eltöröl- hetctlen jogainak megvédésére és polgári, nemzeti és vallásom szabadsága szolgálatában. Adná az Isten, hogy oly viszonyok között élnék, hogy bebizonyíthassam milyen há- ladatos vagyok az eperjesi Kollégium iránt, hogy: ne kellene ennek idegen jótékonysághoz fordulni.” KOSSUTH MÉG AGG KORÁBAN IS hálával emlékezik meg a Kollégiumról, különösen Gregussról: Greguss tanár emlékének végtelen sokkal tartozom” — írja. „Atyám úgy egyezett vele,, a közórákon. kívül magán oktatásban részesítsen s ennek köszönhetem színét-javát annak, amit akkor tanultam. Magánlag sokkal tágabb körre terjesztette ki tudományos oktatásait, ■ mint a ■ közórákon : tehető. Ö válogatta ki olvasó könyveimet s amint így együtt olvasgatunk, kérdéseimre adott feleleteivel világot gyűjtőit agyamba és élményeinek, tapasztalatainak érdekes elbeszéléseivel s hozzájuk kötött oktatásaival, ő ismertette meg velem a gyakorlati életet. Együtt tettünk hosszú sétákat, kirándulásokat Eperjesnek úgy történelmi, mint természetrajzi tekintetben nagyon érdekes vidéken, amelyekről, mint méh a mézzel-viasszal, úgy én, — hála útmutatásainak, magyarázatainak —, ismeretekkel terhelten tértem haza." Még nőtlen volt ekkor Greguss, a Kollégiumban lakott, hol két szobáját nem használta, ezeknek egyikében Kossuth, . a másikban Szirmay Hugó lakott. „Állíthatom, — írja Kossuth, — hogy az akkori korhoz képest a leggazdagabb ház gyermekének neveltetése sem lehetett nagyobb gonddal ellátva, mint az enyém volt. Hát biz én, ellenkezőleg, a kolozsvári életrajz állításával szemben, nem is találtam magamat rosszul Eperjesen, sőt-igen jól találtam. Ami pedig állítólagos összeütközéseimről mondatik, a városiakkal és tanulótársaimmal, az légből kapott mese, amire az alapnak még árnyéka sincs. Nagyon ifjú korom dacára, szívesen látott vendég voltam az előbbkelő városi házaknál, tanuló társaimmal pedig a legnagyobb barátságban éltem. Közülük Prónay Albertre, két Szir- mayra, három Jármyra, And- reánszkyra, Segesváryra, Ba- loghra, Szobonyára, Sartoryra emlékszem s ez utóbbi nagyon szerette a magyar költészetet, nála olvasgattuk Virág, Berzsenyi, Kiss stb. verseit és Kazinczy Ferenc munkáit”. A lángeszű Kossuth Lajosnak fegyelmezett gondolkodás- módját a sátoraljaújhelyi piaristáknak, az újkori eszmék rajongó szeretetét az Eperjesi Kollégiumnak, erős jogérzékét a sárospataki Kollégium neves tanárának, Kövinek, szóval szerencsés fejlődését iskoláinak köszönhette. Hazaszeretetének megtörhetetlen . sziklaszilárdságát , felébresztette, .ápolta csáládjáriák múltja. Édesanyja egyenes ivadéka volt annak a Véber Andrásnak, akinek két fia, Caraffa vérpadján vértanú halált halt Gömöry János KÉSZÜLŐDÉS PRÁGÁRA A hidegháború kérdésével foglalkozó Állandó Teológiai Bizottság ülése Magyarországon 611925/2 — rsrinyi Nyomda, Bp.
