Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-03-05 / 10. szám

Az egyháztorténetbffh BATIZI ANDRÁS batizi andras gálszécsi tanít­ványa VOLT, akit kátéjának előszavában is „tisztelendő mesterének” nevez. Már 1530- ban a reformáció szellemében szerezte énekeit Kassán, majd Szikszón és Sátoraljaújhelyen. Wittenbergbe csak 1542—43-ban jutott, el, amikor már több mint egy évtizedes refor- mátori múlt állt mögötte. Különösen Me- lanchthonhoz fűzte szorosabb barátság, aki­vel németországi útja után is levelezést foly­tatott. Batizi részt vett az 1545-ös erdődi zsi­naton, mint tokaji lelkész, s így neki is része van abban, hogy itt az Ágostai Hitvallásban foglalt egyházi tanítást fogadták el. ENEKKÖLTESZETE tökéletesebb, mint Gálszécsié. Ö is Luther nyomán indul. Batizi ízes magyar nyelven megszólaló pünkösdi éneke: „Jövel szent lélek úr Isten, lelkűnknek vigassága”, Luther énekéből készült. A Dévai­val Wittenbergben járó Batizi bizonyára is­merte Luther énekeit. Luther példáját kö­vette akkor is, amikor a régi „Christus sur- rexit” alapján írta szép húsvéti énekét: „Krisztus feltámada, ki értünk megholt vala”. Valószínűleg. Batizi fordította Luther „Nun bitten wir den heiligen Geist” című pünkösdi énekét, „Jer, mi kérjünk Szentleiket” címmel. Költői nyelve ritmikus tömörségre törekszik, gondolatai mélyről fakadnak, képei természe­tesek, verselésén felismerhető a hivatott költő tehetsége. „Meglőtt és megteendő dolgoknak, terem­téstől fogva mind az ítéletig való história” (1544) című apokaliptikus énekében Dániel próféciája alapján fejti ki az Antikrisztusról szóló tanítását. Batizi szerint a „testi Anti­krisztus” a török, a „lelki Antikrisztus” a pápa. Be is mutatja a pápaság hosszú bűn­lajstromát, amely lényegében megegyezik az Ozorainál olvashatóval. A legnagyobb vád itt !s a szentségekkel való kalmárkodás és anyagi visszaélés. A pápaságról többek között ezt írja: Listen tiszteletit ö elváltoztatta, Minden szentségeket csakhamar megrónia, A Szent Lélek Istent aranyon eladd, Ö szent ajándékát áróba foglaló* Az szentegyházakban sokadalmat gyöjte, Mise-mondásokval kereskedni kezde, K 'sztusnak szent testét pénzen elérőid, Az ő szent vérével kereskedni kezde." Batizi Luther nyomán járt ezen a téren is. Ez az éneke 1544-bep, tehát wittenbergi útja után készült. Luthert pedig már 1521 óta fog­lalkoztatta Dániel könyve. 1529—30-ban meg­jelent iratai azt a felfogást, képviselik, hogy a. töírök és a pápa az Antikrisztus. Nyilván ezekből az iratokból meríthette Batizi a maga bibliai históriás énekének alapgondolatát. KATEJANAK ELŐSZAVÁBAN is rámutat a török veszedelemre, mint amely a hazának és egyháznak egyaránt ellensége. Kátéjának címe: „Keresztyéni tudományrul való rövid könyvecske”. Nagyon kelendő volt, mert a 16. század negyvenes és ötvenes éveiben három kiadást is megért Ma már csak a második és harmadik kiadásnak van meg egy-egy példá­nya a Nemzeti Múzeumban, illetve a Tudo­mányos Akadémia könyvtárában. Batizi ká­téja külsőleg is újítást jelentett, mert kis, nyolcadrét. formában alkalmas volt arra, hogy olvasói magukkal hordhassák. Batizi kátéja tartalmi beosztásban Luther Kis kátéjának a sorrendjét követi. Tankifej­tése világos, szemléletes, a magyar észjárás­nak megfelelő gyakorlatiasság és konkretizáló hajlam jellemzi. Az egész kátén átsugárzik a Biblia szelleme. Ürvacsorai felfogásából is ha­tározottan kitűnik, hogy Batizi az eredeti ma­gyar reformáció lutheri irányához tartozik. Az Ürvacsora: „Istentől szereztetett szentség, avagy Christus Jézusnak velünk való jótéte­ményének pecsétje és szentséges jegye, mely­ben Jézus Urunk az 6 szent igéjének általa az bornak, kenyérnek személye (színe) alatt az ő bizony szent testét, szent vérét osztogatja minekünk, melyekkel minket emlékeztet az ő szent haláláról, hogy minket hitünkben megerősítsen és bizonyossá tegyen bűneink­nek bocsánatjárói, üdvösségünkről és az örök életről.” Dévai és Gálszécsi kátéival összehasonlítva, a Batizié rendszerességgel és világosi okfejtés­sel tűnik ki. Nem magyaráz hosszarlalmasan, inkább kifejti, értelmez és az ismeret rögzíté­sére törekszik. Az egész káté egy üde gondol­kodású. friss szellemű. ember munkája, ezért volt a maga korában vonzó.és elterjedt. Gálszécsi és Batizi elsősorban iskolameste­rek voltak, akik nem annyira prédikálásuk- kal, mint inkább tanításukkal tűntek ki. Dr. Ottlyk Ernő Böjti csend HIDAK Eá® keresztyén szokás sze­rint böjt idején a hivő ember elcsendesedik. Ez a csend természetesen nem azt jelenti, hogy valaki ezekben a napokban „halkab­ban hangoskodik”, mint ahogy átmulatott éjszakák után hangfogót tesznek a hegedűre, mert a nappalhoz már „nem illik” a nóta. Vannak keresz­tyén emberek, akik böjt ide­jén így halkítják te gonosz természetüket: haragjukat és irigységüket, bántó bűneiket és gonosz gondolataikat. Ilyen­kor gondosan vigyáznak arra, hogy „jobbnak látszódjanak” és az életük láthatatlan belse­jébe beszorítsák a bűneiket. — Ennek a kétszínű és megté­vesztő magatartásnak nincs Semmi köze a böjthöz. Ez nem böjti csend, ez kegyetlen kiáltó bűn! A böjti csend természetesen nem azt jelenti, hogy valaki külső, látható dolgokban el­csendesedik, mint amilyen például az evés, az ivás, vagy a szórakozás. Mint ahogy be­teg emberek néhány napra diétát tartanak, vagy pihente­tik a szívük megszokott mun­káját. Beteges böjt az, ame­lyik diétát tartana evésben, ivásban, szórakozásban, az élet természetes rendjében és örömében, de ugyanakkor to­vább tobzódik szenvedélyei­ben, önzésében, közönyös, vagy éppen embertelen gondolatai­ban. A böjt nem diéta, nem megállás, vagy pihenés a'bű­neinkben. A böjti csend végül nem azt jelenti, hogy valaki kü­lönbséget, kiváltságot, vagy éppen kiválóságot kovácsoljon magának az elcsendesedő böjt­jéből. Milyen sok beképzelt farizeussal találkozunk a Bib­liában és milyen sok gőgös keresztyénnel a böjt útjain, akik kárhozatos módon azt hitték, hogy ők különbek má­soknál, mert néhány lépést megtettek a böjt valamelyik útján. — Hadd mondjuk el, hogy a böjt nem érdem, ha­nem csendes és alázatos útja az üdvösségnek. L A böjti csend először is az önmagunkkal való találkozás csendje. A keresztyén ember ezekben a napokban nagyon őszintén és nagyon alázatosan — önmagával foglalkozik. Is­ten Igéje elé áll ebben a csendben. De most nem vala­mi más, valami érdekes köny­vet olvas végig, hanem a ma­ga életének a könyvét lapozza. Elbeszélget önmagával. — Ki vagyok én? — Hogyan étek én? — Milyen vagyok az Isten szemében, a szeretteim és egy­általán az emberek szemében? — Mit tettem én? És mennyi mindent nem tettem meg? — Gyermekem, hitvesem arca mit mond ebben a csendben? Munkatársam és mindenki, aki valahbl is találkozott ve­ttem, mit vall rólam? — Mi­lyen adósságaim vannak? Mi­vel tartozom Istennek, embe­reknek. önmagámnak, az éle­tem küldetésének, a megér­kezésemnek és az üdvösségem­nek? A böjti csend találkozás a bűneimmel, a hibáimmal, a kezemből kiszállt kövekkel, a bennem maradt jósággal, ha­muban parázsló -hitemmel, a valahol elrontott életemmel; A böjti csend ilyen átnézése, őszinte számonkérése az éle­temnek. Nem a komorság, ha­nem a komolyság ideje. A böjti csend a magam alá­zatos csendje. 2. A böjti csend másodszor - a megtisztulás, a megerősödés, a meggazdagodás csendje. Ne­vezhetném Krisztus csendjé­nek. A keresztyén ember ilyen­kor nem a Krisztus drámáját, szomorú történetét nézi csak végig, hanem a maga élettör­ténetének akar egy újabb, szebb felvonást írni. Krisztus­sal végigmenni a böjti úton, ezt jelenti: mindennap mássá lenni! Megtisztulni, megjavul­ni, az igaz és jó útra elérkez­ni. Üj keresztyén életet élni Isten gondolatai és Krisztus példája szerint. Az Ő ereje által. A keresztyén ember számá­ra a böjti csend mindennap valami javítást jelent. Kezde­tet egy jobb, igazabb és gaz­dagabb emberi életnek. Ezért van az, hogy a böjti csend nem szomorúvá teszi a keresztyén embert, hanem frissé, reménykedővé, hívővé és meggazdagodott életté. i A böjti csend a tiszta szem, a tiszta szív és a tiszta szere­tet csendje. A böjti csend embere min­dig felszabadult, lendületes, élőre lépő ember! & A böjti csend —■ testvéri csend! Ebben a csendben nemcsak Isten felé tágul ki-a látás, hanem az emberek, az élet, a feladatok felé is. Kell, hogy a böjti csend elindítson arra a látásra, hogy itt ezen a földön teljesedik ki a nekem adott, étet A böjti csendben tudja meg igazán . a keresztyén ember, hogy a nekem adott eszten­dők, az én életidőm itt pereg te ezen a földön, ebben a vi­lágban. Nem tókozolhatom e.l semmiképpen sem az életem idejét! Itt. kell hinnem, sze­retnem, dolgoznom, szolgál­nom. mert ez dönti ,el a sor­somat, földi utamat és örök életemet. A böjti csend nyitja reá a szememet családomra és gyü­lekezetemre, népemre és az egész emberiségre. A böjti csend testvérré tesz minket. Itt tudom meg, hogy arcomon keresni fogják a test­vérarcot,' azt a Krisztusarcót, amit a böjti csendben aján­dékba kaptam. * A böjti csend az én csen­dem, a Krisztus csendje, test­véri csend! Az már tőlem függ, hogy ha megszólalok, mások is meg­áldják majd ezt a meggazda­gító csendet, az én böjti csen­demet. Friedrich Lajos EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és Kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vtn. Üllői út 24. Szerkesztőségi telefon: 142—887 Sajtóosztályi telefon: 142—074. Előfizetési ára egy évre 60. - Ft. fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—VHI Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomtatott 61159512 — Zrínyi Nyomda. Bp* P LFOLDOMI TÖRTÉNT NÖVEKVŐ NYUGTALANSÄGGAL vitatják Hollandiában újra és újra azt a tényt, hogy az or­szágban amerikai atomfegy­vereket tárolnak anélkül, hogy a nép képviselőinek a parlamentben erről egyálta­lán tudomása lenne. Az atomfegyver kísérletek Fran­ciaországban, a német tábor­nokoknak az a követelése, hogy a legmodernebb fegyve­rekkel lássák el a nyugatné­met hadsereget, az a javaslat, hogy a NATO-t tegyék a vi­lág negyedik atom hatalmává — mind megannyi komoly fi­gyelmeztető jel. Tekintettel ezekre a fejle­ményekre, egy hollandiai ke­resztyén csoport általa kiadott brosúrában követeli: mondják meg világosan, melyek azok a gyakorlati döntések, mé­lyek felől különösen a ke­resztyén egyházaknak tisztá­ban kell lenniök. Nem sokkal ezután a kon- vent (az egyház legfőbb kor­mányzó testületé) Hollandia Egyházaihoz szóló levelében adott hangot nyugtalanságá­nak „egy új politikai erkpl- csiség” miatt. „Az a véle­ményünk — mondja a levél —, hogy népünk számára olyan helyzet állt elő, mely­ről az egyházak nem enged­hetik meg maguknak tovább a hallgatást. Felelni kell a kérdésre, vajon Isten paran­csai megvilágításában a mo­dem tömegpusztító fegyverek használata megengedettbe? Figyelemreméltó a „Her- vormd Neederland” című egyházi újság fő rovatvezető­jének, Landsman lelkésznek cikke, melyben arról a nö­vekvő nyugtalanságról ír, melyet a jelenlegi fejlemé­nyek támasztottak sokakban. „Végül is, ki hozza a dönté­seket — kérdez^ —, a politikai illetékesek, vagy a hivatásos katonák? Tudatában , van­nak-e eiéggé a katonák an­nak, hogy döntéseik teljes­séggel lehetetlenné tehetik az életet a földön? Nem veze­tik-e félre a politikai illeté­kesek a népet, amikor egyfe­lől á védekezés szükségessé­géről beszélnek és elhitetik, hogy azért végül nem is olyan rossz mindez, másfelől pedig nyíltan abból indulnak ki, hogy azért ' bizonyosan nem fognak odáig fajulni a dolgok-” Landsman ‘ lelkész utal C. F. Vón Weizsäcker atomfizi­kus néhány megnyilatkozásá­ra. Weizsäcker feltette a kér­dést, nem lesz-e már túl ké­ső. amikor egyszer majd ké­szek tesznek az emberek rea­lisztikus tárgyalásokra? Az ' egyházak a nemzetközi együttműködés területén már gyakran jelét adták békeaka­ratuknak. Reméljük — mond­ja tovább Landsman —. hogy a hollandiai egyházak, de leg­alább egy kö?üljik a veszé­lyessé lett szituációval kap­csolatban amennyire csak le­hetséges. hivő realizmust fog­nak tanúsítani. A cikk azért olyan figye­lemreméltó, mert hivatalos egyházi oldalról még soha ilyen világos szót nem mond­tak ki Hollandiában azokról a „fatális fejlemények”-ről, melyek a NATO-ban végbe- mennek. Mindeddig különbsé­get kellett tenni az egyházi csoport „Hervormd Needer- land”-ban megjelent megnyi­latkozása és a konvent meg­nyilatkozása között. Most elő­ször fordul elő, hogy a kü­lönböző megnyilatkozások ily világos összhangban vannak egymással; PROTESTÁNSOK LENGYELORSZÁGBAN A legújabb népszámlálás szerint Lengyelországban 323 ezer protestáns él. Tizenegy egyházi közösségben élnek, ezek közül a legnagyobb az ágostai hitvallású evangélikus egyház, 110 000 taggal, 6 espe- rességben. A nem római ka­tolikus egyházak közül szám­szerűleg a legnagyobb a Len­gyel Autokefál Ortodox Egy­ház, mintegy 300 000 taggal. A lengyel nép nagy többsége a római katolikus egyházhoz tartozik* Nagyon szeretem a hidakat. Valahányszor szép főváro­sunkban járok, mindig gyö­nyörködöm a nagyszerű újjá­építési munkának eme bizo­nyítékaiban ... Milyen ször­nyű is volt, amikor a két vá­rosrész között nem volt sem­miféle hid, és megszakadt a milliós város egészséges vér­keringése ... Strass burgban szinté naponként kijártam a Rajna, hídjaihoz, hogy gyö­nyörködjem karcsú íveikben és Párizsban a Szajna hídjá- ról órák hosszat elnézegettem a türelmes horgászokat.,. Le- ningrádban elbűvölten csodál­tam a Néva szép hídjait... és úgy sétáltam át Prágában az ősi Károly-hídon, mintha me­sebeli himes réten járnék... Berlinben annak örültem leg­jobban, hogy szállásunkhoz alig száz méternyire volt a Spree folyó hídja... De miért is szeretem eny- nyire a hidakat? Azért, mert hamar észrevettem, a hid mindig összeköt valamit. Azt akarja, hogy akik a híd két végén vannak, azok köze­lebb kerüljenek egymáshoz. A híd ellensége minden széthú­zásnak, szakadéknak, bomlás­nak. Mikor a bűn miatt mér­hetetlen szakadék támadt Is­ten és az ember között, Isten kegyelme . Jézus Krisztusban HIDAT épített a szent Isten és a bűnös ember között... Az üdvösség eme roppant nagy hídja mellett, Krisztus minden tanításában, példáza­tában és cselekedetében arra mutatott, példát, hogy hidakat kell építenünk emberpk és em­berek között... Nem élhetünk idegenül, távol egymástól, vagy közömbösen, egymás kö­zelében..... Elvitathatatlan tény, hogy hatalmas szakadék van az em­beriség két része között. De tény az is, hogy mind. a. két oldalon jóakarata, emberek, az emberiség békességszerető milliói sokat, imádkoznak és sokat dolgoznak azért, hogy ez a szakadék napról napra kisebb legyen... SŐT! Egy szép napon; á barátságnak, az együttműködésnek, a kölcsö­nös,; jóakaratnak annyi hídja épül majd ki a két part kö­zött, hogy egyszerűen el is tűnik már a szakadék. Ehhez azonban még sok A foto kultusza az utolsó évtizedekben rohamosan fej­lődött, Egyre jobban halad ab­ban : áz, irányban, hogy mint önálló művészet vegyesig ré­szét a társadalom építő, ha­ladó mozgalmából. Nem elég­szik meg immár a puszta má­solással, sem azzal a szerep­pel, hogy mint a festészet alá­rendelt függvénye, esetleges előtanulmányok ürügyéül szolgáljon néki. Meg se kí­sérli azonban; hogy mint ver­senytárs lépjen fel.- Keresi azonban érvényesülésének és önálló kifejezésének a legter­mészetesebb. megnyilvánulási lehetőségeit. A Váci utcai ki­állítóteremben közszemlére tett lengyel. tt oto-taylat , meggyőző példája ,s bizonysága, ennek a modern irányban, új utakat kereső fotokisérletnek. : Nyilvánvaló, hogy ott van igazán, létjogosultsága, ahol nélkülözhetetlen és pótolha­tatlan. Tudományos téren el­vitathatatlan az elsőrendű fontossága. Olyan felvételeket A rajnavídéki evangélikus egyház segélyszervének hír­lapjában olvasható az alábbi kis történet: Princ Ernst August, a nyu­gatnémet hadsereg nyugállo­mányú kapitánya Hannover­ből fel akarta keresni volt parancsnokát a véderő mi­nisztériumban levő hivatalá­ban. A portás egy pillantást vetett, felmutatott igazolvá­nyára s máris telefonon je­lentette a keresett tisztnek: Egy Ernst August nevű her­ceg (Princ = herceg) akarja önt meglátogatni. Nem isme­rem az illetőt — hangzott a tiszt válasza. Ekkor maga Princ vette kezébe a telefont és magyarázta meg a helyze­tet parancsnokának. A pa­rancsnok rögtön utasította ugyancsak telefonon a por­tást, hogy azonnal engedje munka és sok küzdelem, kelt. A mi világunkban ugyanis nemcsak hídépítők, de hiá- rcmbolók is vannak... Van­nak, akik szeretnék és azon mesterkednek, hogy az embe­riség két része között végzete­sen mélyüljön ki a szaka­dék, ... Szegény, szerencsétlen vakok, nem is veszik észre, hogy ők tűnnének el először ebben a, szakadékban... Mindig arra kérem az Úr­istent: lehessek szerény híd­építő az életben... Bűnbánó lelkeket tudjak elvezetni a kegyelmes Istenhez... Civa­kodó embereket közelebb vi­hessek egymáshoz... Azokat, akiket félreértés, gonosz kon­kolyhintés eltávolított egy­mástól, hadd békithessek meg újra... Ne tegyek különbséget ember és ember között, ha­nem szüntelenül építsem a barátság, a megértés, a jóaka­rat drága hidját... Ezért van­nak kedves barátaim Keleten és Nyugaton egyaránt és ezért örülök minden hírnek, ame­lyik. arról szól, hogy egyre szűkül a szakadék a világ két része között... Ebben az áldott munkában minden keresztyén embernek részt kell vennie TEVÉKE­NYEN! Itt nem lehet „semle­gesnek” maradnunk, hiszen a semlegesség azt jelenti: ma­gam is akarom, hogy a. vég­zetes szakadék örökös legyen az emberiség életében... Az pedig nyilván világos minden józan gondolkodású ember előtt, hogy ha a mi nemzedé­künknek nem sikerül a, hazug hírverésekből, rosszindulatú ferdítésekből és alaptalan gya­nakvásokból mélyített szaka­dékot eltüntetni az emberiség életéből..., akkor a legszo­morúbb jövő vár a következő nemzedékekre... Rendületlenül hiszek és bí­zom abban, hogy a békesség­szerető emberek százmilliói, a népükért igazán felelősséget érző államférfiak bölcsessége és józansága, mindannyiunk következetes helytállása végül is felépiti az EMBERI MEG­ÉRTÉS Tartós hídját és erről a. hídról - káprázatosán szép jövendő panorámája tá­rul majd ki az igaz célját megtalált emberiség előtt... Halász Béla Lengyel fotóművészen kiállítás Gyorsan „kapcsolt66 nyújthat, amiknél' éppen .a precíz pontosság, a tévedhe­tetlen alaposság, a hajszálnyi­ra egyező azonosság "a döntő tényező., De ugyanúgy, művé­szi . igényű, úgynevezett belső fotografá lásra is kitűnő alkal­mat ad a hivatott fotóművész­nek,' aki masinájával, a mű­szer utolérhetetlen érzékeny­ségű technikájával a legrafi- náltabbnak tetsző trükköket is . kizárólag a legmagasabb igényű, művészi ábrázolás ér­dekében veszi igénybe. Vagyis, jellemez a fény- és az árny- játék .végtelen finomságú át­meneteivel és a.portrék kidol­gozásánál elképesztő, a leg­gyakorlottabb lélekbúvárnak is talányfej tő eredményekkel dicsekedhetik. A lengyel fotókiállítás nem­csak. finomkidolgozású, szebb­nél, szebb képeivel hatott, ha­nem főleg . azza.1 a szug- gesztióvaí,. milyen feltáratlan mélységekre lesz még képes a fotóművészet. H. G, fel Princet. A szegény portás megriadt, szélesre tárta az ajtót és mély meghajlással in­vitálta a látogatót: „Paran­csoljon, Felség!” az anglikán egyháznak a legújabb évkönyv szerű Angliában 27 005 000 megkt resztéit és 9 748 000 megkor firmáit tagja van. Ezek a szí mok az 1958. évi hivatalé adatok (alapján állapíttatta meg. __________ — HALÁLOZÁS. Pusztavámo február 12-én 74. születésnapja temették el nagy részvét melle dr. Gabányi Lajos nyugalmazó kororyost, a gyülekezet volt mi sodfelügyelöjét, lapunk eiöfizetc jet és buzgó olvasóját. „Az igaa nak emlékezete áldott.” — A Budai Evangélikus Szere tetotthon megvételre keres hass nalt, jó áUapotban levő varrógé pet. Budapest n/a Féfithidegküí Szent István a. a. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom