Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-10-01 / 40. szám

Kél hivatalos jelenlés — és ami mögötte van Az egyháztőrténetbölt A Habsburg és katolikus elnyomás mélypontja A Német Távirati Iroda a közelmúltban az alábbi két jelentést közölte: ^A Németországi Evangé­liumi Egyházak (E. K. i. D.) Tanácsának — melynek szék­helye Nyugat-Németországban van —, a berlini népi rendőr­ség elnöke megtiltotta, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosában (a demokra­tikus Berlinben) ülésezzék, utalva az általa (E. K. i. D.) tosítási intézkedések ellen és a nyugat-berlini provokációs elemek oldalára állt. Ez meg­felelt az általa képviselt ka- tona-lelkészi szerződésnek, mely az evangélikus egyházat Nyugat-Németországban a mi­litaristákhoz és a NATO-ha- talomhoz kötötte.” SCHAEF PRÄSES HALLGAT Az NDK kormányának biz­tonsági intézkedései minden Gránátvetők között esküsznek ti nyugatnémet ifjoncok, miután lelkész a Mars-oltárnál prédikált megfogalmazott valamennyi határozatáért és foganatosított intézkedéséért való felelőssé­gére, melyek a Német Demok­ratikus Köztársaság és annak kormánya békepolitikája ellen irányulnak. Az E. K. i. D. Tanácsa lé­nyegében a bonni hadügymi­nisztériummal kötött katona- lelkészi szerződés szentesítése révén a nyugatnémet katona­egyház eszköze és ezért a Né­met Demokratikus Köztársa­ság területén és annak fővá­rosában nem működhet. Egyébként is az E. K. i. D. a Német Demokratikus Köz­társaság belügyminisztériumá­ban nem is bejegyzett szerve­zet.” A másik hivatalos jelentés így hangzik: „A Német Demokratikus Köztársaság fővárosának (De­mokratikus Berlin) 'illetékes szervei 1961. augusztus 31-én ár. Scharf úrnak megadták a lehetőséget, hogy Berlin-Steg- lítzben, Grünewald utca 34. szám alatt lakó családjához visszatérjen. Dr. Scharf úr, akinek egy nyugat-berlini iga­zolvány és ugyancsak a Né­met Demokratikus Köztársa­ság személyi igazolványa is birtokában volt, az 1961. augusztus 15-i törvényes ren­delkezések életbelépése után nem tudott a nyugat-berlini igazolvány leadása mellett dönteni. A Német Demokratikus Köztársaság kormányához és Nagy-Berlin főpolgármesteré­hez intézett táviratában (erről lapunkban tájékoztatást ad­tunk. Szerk.) nyíltan fellépett a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya által Ber­linben foganatosított békebiz­A Sajtóosztályon kapható hittankönyvek Virágh: Evangélikus hittan­könyv I. o. 7,50 Ft Molnár: Bibliai Történetek n. o. 6,- Ft Molnár: Bibliai Történetek III. o. 8,- Ft Kinczler: Bibliai történetek IV. o. 6,50 Ft Dr. Ottlyk: Az egyház tör­ténete V-VI. o. 14,- Ft Groó: A Szentirás VII. o. 9,- Ft Prőhle: Az evangélium igazsága VIII. o. 12,— Ft német állampolgártól alapos öneszmélődést igényelnek. Fe­lelniük keli — persze velük együtt a keresztyéneknek is — a kérdésre: milyen végkö­vetkeztetést kell, mint keresz­tyéneknek és az egyházhoz tartozóknak is levonniok ab­ból a tényből, hogy Németor­szágban két állam van, me­lyek közül az egyik a béke ügyét képviseli, mialatt a másik az atomháborút készíti elő és eközben a „hitet és ke- resztyénséget mindenestől a Bundeswehr katonai és poli­tikai célkitűzéseivel integrál­ja”. Ezt az öneszmélődést nagyban szolgálhatja az a tu­dósítás, mely ugyan már 1961. május 26-a óta Scharf prases kezében volt, amelyet azonban az E. K. i. D. elnöke eltitkolt az egyház nyilvánossága előtt. A jelentés előzményei ezek.- Von Mutius evangélikus „katona-dékán”, aki a ..Bun­deswehr Evangélikus Egyházi Hivataláénak vezető embere, a „Bundeswehr-iskola a bel­ső vezetés számára" helyisé­geiben, Koblenzben egy há­romnapos információs tanfo­lyamot rendezett. Ennek az volt a rendeltetése, hogy az evangélikus egyetemi-lelkésze­ket a „katonai-lelkészség alap­jaiba és gyakorlatába” beve­zesse. Nyilvánvaló kettős cél­kitűzéssel. Egyfelől a nyugatnémet Bundes­wehr az egyetemeket a maga olyan területének tekinti, mely a jövő újon­cainak rezervoárja, és azt akarta elérni, hogy az egyetemi hallgatók gyüle­kezetei is bevonassanak a katonaság előtti szellemi teuegyverkezésbe. Másfe­lől, a főiskolákon volt Bundeswehr-katonák és tisztek is tanulnak, és az ő fejükben állandósítani kell a keresztes háború ideológiáját. Az evangélikus egyetemi lel­készeknek „beható tájékozta­tást” nyújtottak tábornokok és törzstisztek, kiegészítve a katona-egyházi hivatal előadá­sait. A hivatal képviselői vol­tak: Hofmann generál-dékán, von Mutius és két másik' ka­tona-lelkész. Marquart nyugatnémet egye­temi-lelkésznek a szerzett ta­pasztalatok nem fértek a fejé­be. Ügy találkoztak az esemé­nyek, hogy szinte ugyanabban az időben, mikor Koblenzben a pszichológiai hadviselés szakértői a katona-lelkészség verzióit fejtegették, a „Spiegel” szerkesztője — az E. K. i. D. elnökévé történt megválasztá­sa alkalmából — meginterjú­volta Scharf präsest és utalt a katona-lelkészi szerződésre, mely komoly szakadékot je­lenthet. Scharf prases igényel­te akkor, hogy a nyilvánosság elfogadja következő állítását: „Nem, nincs szó szoros együtt­működésről (a Bundeswehrrel) sőí ellenkezőleg. Elkülönülés­ről van szó!” A nyugatnémet egyetemi lel­kész azzal a megállapítással kezdi jelentését, hogy azoknak a tételeknek, melyekkel Scharf prases tagadni próbálja az E. K. i. D. és a Bundeswehr intézményes összeszövődését, „a mi tapasztalataink teljes­séggel ellentmondanak”. Mar­quart lelkész feltételezi emel­lett, „hogy azok a puszta in­formációk, melyeket a követ­kezőkben feltárok, ön előtt is­meretesek”, másszóval: hogy Scharf prases tudatosan állí­tott valótlant. (Folytatjuk) A MAGYAR PROTESTÁNS EGYHÁZTÖRTÉNETNEK legszomorúbb lapjai azok, amelyek L Lipót uralkodásá­val kapcsolatosak. Lipót je­lenti a jezsuitizmus fényko­rát. 14. évéig papnak nevel­ték a jezsuiták, és csak ké­sőbb fordult a világi dolgok, a kormányzás kérdései felé. Azonban a közügyek intézé­sében is a jezsuiták sugal- mazása volt számára irány­adó. Uralkodói gőgjé és je­zsuita fanatizmusa jellemzik. Szent borzalommal gondolt az eretnekség létezésére és ugyanakkor a legteljesebb bi- á álmatlansággal tekintett az országgyűlésekre. Tanácsosai a jezsuitákon kívül idegen miniszterei voltak, s a köré­ben tartózkodó magyar fő­urak is a Habsburgok ki­szolgálói voltak. Köztük első­sorban a katolikus főpapok. Ugyanakkor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, szerencsétlen kimenetelű len­gyelországi hadjárata után elvesztette fejedelemségét, s Erdély ettől kezdve Apaffy Mihály fejedelemségéig meg­szűnik a Habsburg—katolikus Az Evangélikus Sajtóosztály Irattérjesztésében kaphatók: Biblia — — — — 60.-- Ft Karner: Isten, világ, biblia (pegamoid kötés­felebarát — — — 4,— Ft ben) — —- — — 89,— Ft istentiszteleti meghívó —,10 ft B-blia (bőrkötésben) — 100,— Ft Egyházi ülési meghívó —.08 Ft Jiblia (családi) — — 150,— Ft Egyházfeniitartási nyug­Jjszövclség — — — 20,— Ft tatömb — — — 2,80 Ft Jávor: im. könyv — — 20,— Ft Passió füzet — — — 3,— Ft Groó: Imakönyv — — 12,— Ft Xmás lapok — — — —.40 Ft Énekeskönyv — — 40,— Ft ^íisztus kép (levelező­Énekeskönyv (műbőr­lap) — — — — —80 Ft kötésben) — — — 50,— Ft Káldy: Bevezetés az Új­Kereszti lési emléklap —.50 Ft szövetségbe — — 30,— Ft Ésketési emléklap — —,50 Ft Hitvallási iratok I — — 45,— Ft \nyakönyvi k vonatok —.50 Ft iíitval’ésl iratok II — 15,— Ft Zárómérleg nyomtat­Pálfy: Krisztus tanúja 5,— Ft vány — — — — 1,— Ft Groó: Az élet kenyere 5,— Ft Kö' ‘ 'vetési nyomtat­"oráliskola — — 52,— Ft vány — — — — 1,30 Ft Prőhle: ökumenikus Iste <ls^teleti rend — 4,— Ft imádságok — — 2,— Ft Kis Káté — — — — 3,— FI T^lkészi szolgálat — — 18,— Ft Konfirmációi emléklap 2,— Ft a^ner: Bevezetés a te­Szolgálati napló — — U,— Ft ológ:ába — — — 35,— Ft Anyakönyvi ívek — 1,60 Ft Crvacscrai ostya — — 3,50 Ft Népmozgalmi és gyüle­Karner: Testté lett Ige 45,— Ft kezeti ív — — — —.30 Ft Egv^-’^-'Tita'-tási lap — —,30 Ft Megrendelhetők.: Evangélikus Kor'1 1 — — — — «í*t,-­Pa /fóosztálv címen; Búd-pest. ^n-á* TI — — — — 65— F 1 T*Trr. Puskin u. 12. A keresztyénség sürgeti az élet biztonságát jelentő történelmi lépéseket Szeptember elején rendkívül érdekes és színes jellegű közös­ség tanácskozott néhány napon át Belgrádban. Legtöbbjük ar­cát, bőrét a Nap szíttá barna-feketére és olyan földről jött, amelyen — talán nem is olyan régen — a francia vagy angol nyelv volt az uralkodó, de az a nyelv egyben a hatalmat és hasznot is jelképezte. Huszonöt állam képviselői voltak együtt, kevésbé Európá­ból, inkább Ázsia és Afrika népei nevében: királyok és állam­elnökök, külügyminiszterek és miniszterelnökök, közöttük egy érsek is, Makariosz, a Ciprusi Köztársaság elnöke. Legtöbbjük tehát egészen friss, fiatal állam, de ősrégi nép gondját és re­ménységét hordozta. Az államférfiak „az el nem kötelezett országok” értekezle­tének nevezték együttlétüket. Lehet azon vitatkozni, hogy ez a kifejezés — vagy az eredeti kifejezés magyar fordítása — ki­fejezi-e a valóságot? (Bizonyos mértékben „semleges”, vagy „tömbön kívüli" országokról van szó.) De ez a kérdés nem első­rendű. Az az elsőrendű és egyben világraszóló, amit a huszon­öt állam képviselői kimondottak, amit elsősorban a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és az Amerikai Egyesült Államok elnökének tudomására hoztak, de egyben az egész világgal is közöltek. A nyilatkozat főbb pontjai ezek: 1. A nemzetközi légkör megromlott és aggasztó a háború lehetősége, amely az emberiséget fenyegeti. 2. Vannak olyan események, amelyek ezt a válságot mindig inkább mélyítik. 3. Nyomatékosan kérik az érdekelt nagyhatalmakat, hogy kezdjenek újra tárgyalásokat, hogy ezáltal a világ megszaba­duljon a háború veszélyétől és az emberiség a békés élef útjára lépjen, mielőtt a szörnyű katasztrófa az emberiségre zúdulna. 4. Szükség van további olyan lépésekre, amelyek teljesen megszüntetik világszerte a gyarmatosítást. 5. Az értekezlet kifejezte azt a véleményét is, hogy a Szov­jetunió legújabb nukleáris kísérletei érthetőek és következete­sek, tekintettel azokra a katonai erőfeszítésekre, amelyek Nyu­gaton tapasztalhatók. A huszonöt állam képviselőinek nyilatkozata, véleménye azért is jelentős, mert az aláírók népei a mai emberiség egyhar- madát teszik ki. Ezen sorok írása közben még csak az a válasz ismeretes, amelyet a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke adott a nyi­latkozatra. Ennek pontjai a következők: 1. A végső megoldás az általános és végleges leszerelés, amely a legsürgetőbb és leghalaszthatatlanabb dolog. 2. Egyéb nemzetközi problémák, amelyek elkerülhetetle­nek: a gyarmatosító rendszer végleges és teljes megszüntetése, — a két német állammal való mielőbbi békekötés, azaz a má­sodik világháború maradványainak felszámolása. 3. A tárgyalásoknak olyan eredményekre kell vezetnie, amelyek elfogadhatók és megnyugtatók, mert ,ja jó kezdet is rosszul végződhet.” IL Az a kérdés, hogy ezek a politikai döntések, nyilatkozatok miért ismétlődnek meg a napilapok után egy egyházi hetilap­ban? Nem fölösleges-e ilyen állásfoglalás az érintett kérdések­ben? Nem „politizálunk”-e mi is egyházi köntös alatt? Ezt azért kell ilyen élesen felvetnünk, mert a belgrádi ér­tekezlet — de sok más, közöttük egyházi értekezletek is, mint a Prágai Keresztyén Békekonferencia — élesen vetette és veti fel éppen a fő problémát, a háború vagy béke kérdését! Ez pedig világraszóló ügy, amely tehát nemcsak egyes or szagokat és népeket érint, sőt nem is csupán a mai nemzedéket. Nemcsak a „világiakat”, hanem az „egyháziakat" is. Nemcsak városokat, hanem a gyülekezeteket is. Nemcsak atomközponto­kat, hanem templomokat is. De főképpen: a felebaráti-testvéri szeretet és felelősség nem engedi, hogy a mai keresztyén embe­rek vakok és süketek, tétlenek és közömbösek legyenek akkor, amikor az emberiség életéről van szó. Sok kérdésben a keresz- tyénség konzervatív, sőt elmaradó, de ebben a kérdésben, sem egy lépést, sem egy órát nem késhetünk akkor, amikor a világ közvéleménye hol itt, hol ott, különféle gyülekezetekben meg­szólal és sürgeti azokat a történelmi lépéseket, amelyek az élet biztonságát jelenthetik. A keresztyénség is nyíltan állást foglal a béke szükségszerű­sége mellett nemcsak az egyházi lapok hasábjain, hanem az igehirdetésekben és imádságokban is. Ez a józan ész parancsa éppen úgy, mint a hit által diktált engedelmesség. Egymás ter­hének hordozása és az együttörvendezés reménysége. Mert mindezt azért cselekesszük, hogy az egész ember-vi­lág halála helyett átélhessük az egész ember-világ új, békés életét. Így is bizonyságot teszünk a hitnek és békességnek Feje­delméről, Jézus Krisztusról. ■"árady Lajos elnyomással szembeni ellen­állás bástyája lenni, LIPÓT KORMÁNYA élt a kedvező alakalommal s meg­indította nyüt terrorját a protestánsok és a nemzeti ön­állóság gondolatának képvi­selői ellen. A katolikus fő­urak gróf. Nádasdy Ferenc, gróf Eszterházy Pál, gróf Glubitzcr féktelenül 'kegyet- lenkedtek protestáns jobbá­gyaikkal, s a törvénnyel nem törődve, elűzték a protestáns pa­pokat, tanítókat birtokaik­ról. elfoglalták a temp­lomokat, paplakot, isko­lát. Mivel a pozsonyi evangéliku­sok templomot merészeltek építeni, az egyház elöljáróit Bécsben börtönbe vetik. A katolikus hitre lépett nagybirtokosok minde­nütt elkergetik a pro­testáns lelkészeket és mind tudták, hogy a pro­testánsok feletti kegyet­lenkedést Bécsben érdem­nek és a hitbuzgóság megnyi vaníliásának fog­ják tekinteni. A WESSELÉNYI-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉS után, an­nak leleplezésével, nagy haj­sza indult meg a protestán­sok ellen, azzal az ürüggyel, hogy részt vettek az ellen­állási mozgalomban, annak ellenére, hogy az összeeskü­vő föurak mind katolikusok voltak. Lipót bizottságot kül­dött. ki Lőcsére, amely össze­fogatta mindazokat, akik Habsburg- és katolikus elle­nességgel gyanúsíthatok vol­tak. Majd az udvar Pozsonyba tette át a bizottság székhe­lyét. Szelepcsényi érsek és a többi népellenes főpap ked­vező alkalmat látott ebben a protestánsok kiirtására. Egy­más után jelentek meg a Felvidék városaiban a csá­szári zsoldosok és segitsé*- gükkel elfoglalták a kassai templomot, bezárták, az eper­jeti evangélikus kollégiumot, és előbb katonaságot telepi­tétiek abba, majd később je­zsuita gimnázium nyílt meg. Elfoglalták a katonák az eperjesi, bártfai, pozsonyi, nagyszombati, besztercebá­nyai, tokaji, nyitrai, komáro­mi, stb. templomot. Bársony György, váradi püspök és szepesi nagyprépost, könyvet szentelt annak a gondolatnak, hogy a király nem köteles megtartani . a protestánsok számára vallásszabadságot biztosító törvényeket. Lipót terrorja tetőfokára hágott. Felfüggesztette a magyar al­kotmányt .és Ampringer Já­nos Gáspárt, a német lovag­rend nagymesterét, Pozsony székhellyel kinevezte 1673-ban Magyarország kormányzójává. Ezzel azután szélesre nyílt a kapu minden önkény, ter­ror, jószágelkobzás, szám­űzés, sőt halálbüntetés szá­mára. SZELEPCSÉNYI ÉRSEK, HERCEGPRÍMÁS, 1673-ban a bányavárosokból és három felvidéki megyéből 33 pro­testáns lelkészt idézett meg, akiket hazaárulással, felség- sértéssel és a katolikus vallás megsértésével vádolt A leg­borzalmasabb kínzásokkal akart vallomást csikarni be­lőlük, hogy elismerjék a fel­sorolt bűntényeket majd va- lamennyiüket száműzte és hi­vatalából elmozdí tatta. 1674- ben már 33 megyéből kb. 700 lelkészt és tanítót idézett meg. Ebből megjelent 284 evangé­likus és 62 református. A pert úgy folytatták le, hogy a vádlók egyben bírók is vol­tak. A vádlottakat egyenként ki sem hallgatták. A tör­vényszék valamennyiüket ha­lálra ítélte, s így akarta ki­irtani az eretnekséget. Akik viszont aláírták, hogy hivata­lukról lemondanak, vagy el­hagyják az országot, azokra a halálbüntetés nem vonatko­zott 100-an azonban így is fogságban maradtak, akiket az akkori idők borzalmas bör- töni viszonyai meg nem öl­tek, azokat 1675-ben elindí­tottak gályarabságra. 42-en indultak el, az út viszontag­ságai 30-ra tizedelték őket, mire Nápolyban egyenként 50 aranyon eladhatók voltak a gályákra. Egy másik csoport­ból 20-at indítottak útnak, az egész protestáns Európa felháborodásától kísérve. De Ruyter Mihály tengernagy szabadította ki a még, életben lévő gályarabokat. Utána a megmenekültek szétszóródtak Európa protestáns birodalmai­ba, a vértanúságig menő egy­házhűségük nagy részvétet keltett irántuk, de sorsúk ugyanakkor hirdeti a Habs- burg-katolikus terror leg­mélyebbre süllyedését. Bent az országban egyre nőtt az elkeseredés. Mikor Thököly Imre megindította támadását Lipót ellen, a nép széles rétegeinek támogatása folytán az egész ország Thököly uralma alá került, aki fel is vette a fejedelem címet. LIPÓT CSÁSZÁR KÉNY­TELEN VOLT tárgyalásokba bocsátkozni. összehívta az 1681-i soproni országgyűlést, amely a földesurak jogainak fenntartásával megengedi a vallás szabad gyakorlatát, a száműzött prédikátorok haza­térését, ígéri az elvett temp­lomok visszaadását, kilátásba helyezi új templomok, isko­lák és paplakok építésének engedélyezését. Az ország véghelyein, a győri, bánya­vidéki és felsőmagyarországi főkapitányságban, a szabad városokban, a bányavárosok­ban meghagyja protestáns tu­lajdonban az eddig használt templomokat, a mágnások és nemesek kastélyaikban ima­házat és kápolnát építhetnek. A falvak ellenben vármegyén­ként csak két-két törvényben megjelölt fáluban, azaz arti- kuláris helyen élhettek a val­lásszabadsággal. Megváltozott Lipót szorongatott helyzete* amikor Thökölytől török ba­rátsága miatt a nép egyre jobban elfordult, s amikor 1683-ban a török nagy táma­dást indított egyenesen Béca elfoglalása érdekében. Lipót császár, aki a pápától és a többi európai uralkodótól se­gítséget kapott, megmentette Bécset. Az egyesült seregek Szobieszky János lengyel ki­rály vezetése alatt megsemmi­sítő győzelmet arattak a török fellett, amely mátr Különben is a gyengülés jeleit mutatta* mivel súlyos csapásokat szen­vedett a megerősödött Orosz­országtól is. A Bécs alatt szenvedett török vereséget kihasználta a Szent Liga, a pápa, a Habsburgok Lengyel- ország és Velence szövetsége^ amelynek az anyagi támoga­tója a pápa volt. A meggyön­gült török uralom nem volt képes ellenállni az egyesült erőknek és 1686-ban vissza^ foglalták a Habsburg-csapa- tok Budát. Ugyanakkor Thö­köly felvidéki területeit, sőt Erdély is a Habsburg-csapa- tok kezébe került. Magyar- ország legnagyobb része fel­szabadult a török uralom alól, hogy ugyanolyan pusz­tító hatalomként üljön nya­kára a bécsi udvar gyarmato­sító törekvése. Dr. Ottlyk Ernő »- RÁKOSCSABA. Szeptem­ber 24-én jubileumi ünnepség volt a gyülekezetben. A gyü­lekezet ez alkalommal ünne­pelte lelkészének: Békés Jó­zsefnek 25 éves lelkészi jubi­leumát és a Rákoscsaba- Pé- cel-Isaszeg-i társegyházközség­ben eltöltöttt szolgálatának 10 éves évfordulóját. Az ünnep­ség szeretetvendégséggel zá­rult. ■ ? Az egyetemes keresztyén hitvallások Az Ágostai Hitvallás Az Ágostai Hitvallás Apológiája tanításait tartalmazza AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ HITVÁLLÁSI IRATAI L kötet Kapható a Sajtóosztályon Budapest, VIIL, Puskin utca 12. I. em. Ara: 45,— forint KERESZTYÉN ÉNEKESKÖNYV Egész vászonban 40,— Ft Műbőrben 50,— Ft Kapható a Sajtóosztályon, Budapest, VIII. Puskin u 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom