Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1961-06-18 / 25. szám
Elutazott Prágába a magyarországi egyházak küldöttsége Június 13-án kezdődik a csehszlovák fővárosban az Első Keresztyén Béke-világgyűlés. A gyűlésen a magyarországi protestáns egyházak soha nem látott népes küldöttséggel képviseltetik magukat. A küldöttség 13-án, kedden teljes számban elutazott Prágába. A 37 tagú népes küldöttség evangélikus tagjai: KÁLDY Zoltán püspök, dr. OTTLYK Ernő, az Evangélikus Teológiai Akadémia dékánja, dr. PÄLFY Miklós, az Evangélikus Teológiai Akadémia prodékánja, HARKÁNYI László, az Egyetemes Egyház főtitkárhelyettese, HALÁSZ Béla, a veszprémi egyházmegye esperese, VIRÄGH Gyula, a borsod-hevesi egyházmegye esperese, WELTLER Rezső, a győr-soproni egyházmegye esperese, RÉDEY Pál budapesti lelkész, GÁDOR András budapesti lelkész, az Evangélikus Elet felelős szerkesztője. A magyarországi küldöttség és benne evangélikus egyházunk képviselői számára ezúton is jó munkálkodást kíváINDONÉZIA gz&aftws Jubileumának meg Ünneplésére készül Szumátrá- ban az indonéziai Batak- yház. E szigetvilágnak ez a yobb lutheránus egy- Husz éve önálló. Ma iftnintegy 740 000 tagja van. Az egyház vezetősége felkérte Sukamo indonéz államfőt, hogy a Tarutungban, október 7-én tartandó jubileumi ünnepségen tartson beszédet. Az egyházi világszervezetek és több egyház képviselői is részt szándékoznak venni vendégként az ünnepségeken. Kubában teljes a Havanna (ADN) Az egész kubai nép által hazafinak elismert Páter Sardinas egy televíziós beszédében kijelentette: Mindenki meggyőződhet arról, hogy Kubában teljes a vallásszabadság! Páter Sardinas a Batista- fliktatúra alatt csaknem két évet töltött együtt a forradalmi hadsereggel a Sierra Mastra-ban. Elmondotta nyivallássxabadság latkozatábam. azt is, hogy persze logikus és helyes, hogy a forradalmi kormány kiutasítja azokat az ellen forradalmár papokat, akik Franco-Spa- nyolországból jöttek, hogy a forradalom ellen működjenek. Páter Sardinas szerint az ösz- szes papból mintegy 4Ö0 a fallangista papok száma Kubában. Alexej patriarcha dr. Martin Niemöllemek, a hessen-nassaui egyházelnök- nek és dr. Hanfried Krüger- nek, a Frankfurt am maini Ökumenikus Központ vezetőjének a Szent Vladimír egyházi érdemrendet adományozta. A két német vezető egyházi férfiú nemrég tért visz- sza látogató körútjáról, amikor is felkeresték a moszkvai patriarchátust, az arméniai egyházat, a moszkvai baptista-tanácsot és a Szovjetunióbeli Lett Lutheránus Egyházat. A Délafrikai Methodista Egyház felhívással fordult országa kormányához, és ebben javasolta, hogy a faji szakadékot olyan közös tárgyalások útján hidalják át, melyben valamennyi népcsoport képviselője részt venne. A kormány a javaslatot elutasította. A kormány egyik szóvivője azt vetette a javaslat szerzőinek a szemére, hogy „aláássák a kormánynak a fehér ember érdekében folytatott politikáját és annak jogosságát”, IMÁDKOZZUNK Hálaadással és könyörgéssel emlékezünk meg Előtted a Prágai Keresztyén Béke-világgyűlésről, amelynek munkája most folyik. Megköszönjük Neked azokat a hivő keresztyén egyéniségeket, akik ezt a tervet évekkel ezelőtt szívükre és vállukra vették, és sok félreértést is vállalva, megérlelték. A Te munkád volt, ahogyan ez a gondolat túlgyürüzött a kezdeti fokon, s elért Keleten és Nyugaton számos egyházat és keresztyén személyt. Neked köszönjük az előkészítés fáradozását, a sok egyéni és közös munkát, a szervezést, a teológiai tanulmányozást, gyülekezeteink tájékoztatását. Köszönjük Neked, hogy a mai emberiség legégetőbb kérdéséhez, a béke megvalósításához a Te keresztyén néped is hozzáadhatja a maga erejét. Kicsi erő ez, de ha hiszünk abban, hogy a Te erődet is hordozza szavunk és imádságunk, megsokszorozódik gyenge erőnk és sokakat elérhet bizonyságtételünk. Áldd meg azokat, akik most Prágában tanácskoznak. Add nekik Szentlelkedet, hogy a Bibliához való hűséggel, élő keresztyén hittel és korunkért érzett felelősséggel, megtalálják azt a teológiai alapot és gyakorlati utat, amellyel hathatósan szolgálhatja egyházad az emberiség ellentétei között a megvalósítható békét. Őrizd meg őket a szóharcoktól és szólamoktól, s mutasd meg munkájukban a keresztyén hit józan realitását és a közéletre is sugárzó világosságát. Áldd meg közöttük külön is azokat, akiket a mi magyar- országi evangélikus egyházunk küldött a tanácskozásra. Hadd lehessenek híveink békevágyának, a népek és fajok egyenlőségének, az emberiség békés együttélésének Tőled tanított képviselői. Alid meg azokat az egyházakat is, amelyek ma még csak távolról figyelik a Prágai Keresztyén Béke-világgyűlés munkáját. Tedd számukra világossá, hogy a mai időkben a keresztyéneknek is mindent meg kell tenniük a népek borzalmassá válható összecsapásának megakadályozására. Es áldd meg gyülekezeteinket, hogy mindaz, ami Prágában elhangzik, elérjen hozzájuk is. Hadd váljék hazánk evangélikusai számára személyes kérdéssé a béke ügyének keresztyén megítélése és előmozdítása.. Ámen. „És a földön békesség.. „És az angyallal hirtelen mennyei seregek sokasága Jelent meg, akik dicsérték az Istent és ezt mondták: dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség és az emberek között jóakarat.” (Lk 2, 13—14.) Nem tévedésből csendül fel a nyár elején a karácsonyi Ige és nem is azért szól, hogy karácsonyi hangulatba ringasson bennünket, hanem az ad időszerűséget néki, hogy a pár nap múlva Prágában összeülő Első Keresztyén Béke-világgyűlés összefoglaló témája ez a karácsonyi Ige lesz: „Es e földön békesség!” A világ minden részéből, Európából, Ázsiából, Afrikából és Ausztráliából sok száz keresztyén lelkész, professzor és világi ember jön össze, hogy a világtörténelemben először kíséreljen meg egyetemes keresztyén állásfoglalást a háború ellen és a béke mellett. Arra törekszenek, hogy az első karácsonykor elhangzott mennyei üzenet ne maradjon a karácsonyi ünnepek hangulatos világában, hanem valósuljon a hétköznapokon, az emberek szívében és a népek közösségében. Azt akarja elérni ez a konferencia, hogy a keresztyén egyházak ne csak külön-külön, hanem együttesen és egyértelműen ítéljék el a háborút és munkálják a békés jövendőt minden jóakaratú emberrel együtt. De lehetséges-e ilyen béke a földön? Lehet-e ilyen célt az embereknek maguk elé tűzniük? Nem kergetnek-e vágyálmokat azok a keresztyén emberek, akik a nemkeresztyénekkel együtt munkálkodnak azért, hogy legyen ilyen béke? Egyáltalában mit tehetünk mi keresztyének ezért a békéért az imádságainkon kívül? Éppen ezekre a kérdésekre ad feleletet a karácsonyi angyalok éneke: „Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség és az emberek között jóakarat’. Az angyali ének elsősorban azt juttatja kifejezésre, hogy Isten a béke Istene, nemcsak olyan értelemben, hogy benne teljes és tökéletes harmónia van, hanem úgy is, hogy Ö akarja a békét. És ez az alapja és indító rugója a keresztyének békeszerző munkájának. A béke Istene karácsonykor nem ítélettel, hanem kegyelemmel, nem mindenen uralkodó erejével, hanem szolgálattal, nem a bűnös világ elleni harccal, hanem szive egész szerete- tével fordult Jézus Krisztusban a világ felé. Így is mondhatjuk összefoglaló- lag: békével jelent meg a világban. Pál apostol ezt így mondja: „Isten volt az, Aki a Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik bűneiket” — ugyancsak Pál mondja: „Tetszett az Atyának..., hogy <3 általa békéltessen meg minket magával békességet szerezvén az Ő keresztjének vére által.” Mindez azt jelenti, hogy Isten többé nem ellene van az embernek, hanem Jézus Krisztusban mellette és nála van, érte cselekszik, neki segít, öt menti és életre viszi. Ebben a tényben benne foglaltatik, hogy a béke Istene nemcsak akarja, hanem ajándékozza is a békét és azt győzelemre akarja vinni egyesek és népek életében egyaránt. Isten ellene van minden békétlenségnek, háborúnak. Mindezek helyébe békét ad, hogy az emberiség békében éljen, békében dolgozzék és békében dicsérje öt. Istennek ez a békeakarata és békeajándéka különösen most az atomkorszak küszöbén kimondhatatlanul nagy ajándék. És arra kötelez bennünket, hogy mi is Isten szemével nézzünk a békére és háborúra és éljünk a béke ajándékával. De milyen békéről szól az angyali ének és milyen békét ajándékoz nékünk az Isten? Sokan vannak a keresztyének között, akik azt vallják, hogy a karácsonyi angyalok énekében meghirdetett béke, csak arra vonatkozik, hogy a bűneiből megtért és bűnbocsánatot nyert embernek békessége van Istennel. Tehát az Isten békéje nem más, mint meg- békéltség Isten és a hivő ember között. Mások viszont azt mondják, hogy a karácsonyi béke csak a keresztyén embereknek adatott és ők, mint Isten kiváltságosai élnek abbán. Ismét mások azt mondják, hogy rajongó mindenki, aki a karácsonykor meghirdetett békét itt a földön keresi, mert itt csak békétlenség, megnem- értés és szeretetlenség van és amíg a világ áll, ezeken a béke nem tud győzedelmeskedni. Ellenben ez a béke majd „odaát?:, az örökélet világában lesz a miénk. Mondjuk meg boldogan, hogy valóban igen nagy ajándéka Istennek a bűnbocsánat békessége. Boldog érzés tudni, hogy a bűn immár nem választ el bennünket Istentől, Jézus Krisztus által közösségben lehetünk vele és ö atyai szeretettel ölel bennünket magához. Abban is jó bizonyosaknak lennünk, hogy Istennél Jézus Krisztus érdeméért, örök béke vár reánk, amelyet nem fog megzavarni sem bűn, sem könny, sem halál. Azt is jó tudni, hogy a keresztyének valóban békességre hívattak el abban a világban. Mégis megszűkítik az angyalok énekének békességre vonatkozó üzenetét azok, akik azt egyszerűen az Istennel való megbékéltség- re, vagy az örökélet békéjére vonatkoztatják, vagy úgy tekintenek rá, mint ami a keresztyéneknek kiváltságos tulajdona. Az a béke, amelyet az első karácsonykor az angyalok meghirdettek, nem pusztán az érzelem dolga, nem is kizárólag az ember belső nyugalma, hanem olyan ajándék, amelyhez hozzátartozik a zavartalan élet, a jólét, az egészség, a biztonság, a rendezett életkörülmények, a megelégedettség, a békés munka, általában olyan életforma, amelyben az emberek többé nem egymás ellen, hanem egymással és egymásért élnek és felszabadultak arra, hogy segítsék és támogassák egymást. Az a béke, amit az Isten ad, olyan állapotot teremt, amelyben „kint és bent” is béke van. Ez a béke pedig nemcsak a kevés kiváltságosnak adatik, mert a karácsonyi üzenet „az egész népnek öröme”-t akar hozni és Isten „jó akarata” minden embernek szól. A bűnbocsánat békessége kétségtelenül csak élő hitben adatik, de az a béke, amelyhez hozzátartozik a kenyér, a békés otthonba biztonság és a félelem nélküli élet, minden em~: bér számára ajándékoztatik. Isten akarja ezt adni kivétel nélkül minden embernek, minden népnek, minden' fajnak, az egész világnak. Mindez abból következik, hogy az angyalok énekében igen hangsúlyos ez a szó: „A földön”. Béke a földön. Tehát nem pusztán a földön túl, hanem itt, ahol születtünk és nevelkedtünk, ahol dolgozunk, ahol kenyeret eszünk, ahol otthonaink állnak, ahol annyi szépség van és ahol mindezt rövid idő alatt atombombák pusztíthatnák el, rakéták semmisíthetnék meg és ahol a puszta életét fenyegeti halálos veszedelem. Ezen, a sok háborútól véráztatta földön akarja Isten a békét! Arra a kérdésre, hogy ez a béke eluralkodhatik-e az egész világon, akkor felelünk helyesen, ha előbb megint csak a karácsonyi angyalok énekére gondolunk. Feltűnő, hogy a békére vonatkozó mennyei üzenetet az angyalok énekében Isten magasztalása előzi meg. Az angyalok pedig azért dicsérik Istent, mert nagy és hatalmas, mindenható és szerető Isten, Aki a Fiát adta a világ megmentéséért és békéjéért, Ez az énék arra győz meg bennünket, hogy Isten véghez tudja vinni akaratát a békére vonatkozólag is. Vagyis nem a bűn hatalmára, az emberek békétlenségére kell tekintetünket szögeznünk, hanem Isten erejére, Isten hatalmára, Isten szerete- tére és Isten szándékára. Itt azonban nem állhatunk meg. A béke ugyan Isten ajándéka, de nekünk feladatot jelent. Bennünket ez az ajándék szolgálatra hív. Isten azt akarja, hogy ez a béke mibennünk és miáltalunk valósuljon meg a világban. Ennek munkálá- sa minden keresztyén embernek életfeladata, úgy, ahogy azt Pál apostol mondja: „Törekedjetek igazságra, szeretetre, hitre, békességre, azokkal együtt,, akik segítségül hívják az Urat tiszta szívvel.” Ebben az intésben az is bennefoglaltatik, hogy az egyes keresztyéneknek nem elég külön-külön járniuk a béke útját, hanem együtt kell haladniuk és együtt kell mindent elkövetniük egy fegyver nélküli világ megteremtéséért. Ezt látták meg a Prágai Keresztyén Béke- konferencia vezetői, amikor arra vállalkoztak, hogy összehívják az Első Keresztyén Béke-világgyü- lést. Hisszük, hogy ezen a konferencián megszületik egy olyan egyértelmű keresztyén állásfoglalás a béke, az általános leszerelés és a népek békés együttélése ügyében, amely serkenteni fogja azokat az egyházakat is, amelyek most még nem lesznek jelen Prágában. Kérjük gyülekezeteinket: imádkozzanak az Első Keresztyén Béke-világgyűlésért, annak eredményes munkájáért, hogy valóban dicsőség ■ származzék abbói Istennek és az egész emberiségnek olyan java, amelyet Isten akar embereken keresztül néki adni. Imádkozzanak azért, hogy idehaza, Magyarországon, és az egész világon, a keresztyén emberek a hit cselekedeteiben adjanak visszhangot a karácsonyi angyalok énekére: „És a földön békesség és az emberek között jóakarat”. Káldy Zoltán Szeretet — megbocsátás A- mai vasárnapra rendelt igék közül az egyik érdekesen és világosan két dologra tanít: Az egyik az, hogy a keresztyén életnek legfőbb értelme a szeretet. Mégpedig az a szeretet, melyet Jézus Krisztus hozott közénk. A mai ember sokféle kötelékből szabadult feL Megszabadult többek között a ceremóniák megkötöttségéből. Tudjuk, hogy vannak, akik eddig még nem jutottak ej. de jó úton vannak ők is! Még századunk elején is ott tartott az emberiség, hogy különféle dogmák ruhájával takarták el Jézust. Még ezelőtt harminc évvel is sokféle szer« tartás kötelékeivel kötözték le Jézust. Szentképet csináltak a Megváltóból. És az emberek nagy része megelégedett azzal, hagy a dogmát, szertartást és a szentképet imádja. Miközben ezzel voltak elfoglalva a farizeus lelkű emberek, volt idejük világégést és vérözönt felidézni. Ma már ettől megszabadultunk. A lényeg az, hogy az élet legfőbb értelme a szeretet! Most Jézus újra tanitgatja a keresztyénséget a szeretet által embernek lenni! A másik az, hogy a keresztyén ember nem élhet megbocsátás és jóakarat nélkül! Ma felemeli Jézus a szavát és így tanit: Egy hitelezőnek két adósa volt, az egyik adós volt ötszáz pénzzel, a másik pedig ötvennel. És mikor nem volt nekik miből megadni, mind a kettőnek elengede!... A keresztyén ember nem élhet megbocsátás nélkül! Valahányszor kicsinyes érdekektől, gondolatoktól, törekvésektől vezettetve cselekszünk és haragszunk, nem vagyunk Isten gyermekei. A megbocsátáshoz hozzá tartozik a jóakarat, a jónak szeretete, az emberek segítése, a közügy felkarolása és támogatása. Sokan mondják, hogy mindez az újságunkban szép, a szószéken jó ilyeneket hallgatni, de ha minden erőnket megfeszítjük, akkor sem tudjuk megvalósítani. Nem is csak a maguk erejére vagyunk hagyatva! Mert az valóban nem elég. A villamos megáll a Körúton, ha kikapcsoljuk az áramot, az égő sem világít, ha nincs benne az áramkörben. Életünket a Jézus Krisztus szeretetének áramkörébe kell bekapcsolni, akkor tudunk alázatosan szeretni és jókedvűen megbocsátani. Tudjuk, hogy Isten is szeret minket és megbocsát nekünk! Fülöp Dezső -
