Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-06-11 / 24. szám

^ A Prágai Keresztyén Békevilággyülés elé y A BÉKE ÉS A HIDEGHÄBORÜ Június 13—IS. között döntő jelentőségű találkozás színhelye lesz a csehszlovák főváros, Prága: Béke- világgyülésre jönnek össze a világ keresztyénéi. Az egyetemes keresztyénség történetében a világ keresz- tyénsége még soha nem fogott össze ilyen szervezetten és céltudatosan az emberiség mai legégetőbb kérdése: a béke ügyében. Hírt adtunk arról, hogy az ökume­nikus Tanácsban együttműködő magyarországi egyhá­zaink ■alapos teológiai előkészítő munkát végeztek, hogy ezzel is és ők is hozzájárulhassanak a Prágai Keresztyén Béke-világkonferencia sikeréhez. Lapunk e helyén most több cikkben vetjük fel azokat a kérdé­seket, melyek ennek a nagyjelentőségű konferenciá­nak tárgyalási anyagát képezik. Célunk nem egyszerűen tájékoztatás, hanem az a törekvés, hogy az emberiség békéjéért hordozott keresztyén felelősséget levigyük a gyülekezetekig, a gyülekezeti tagokig. Ugyanakkor pe­dig megnyerjük a gyülekezetek és a gyülekezeti tagok együttműködését és támogatását. Kérjük azért kedves Olvasóinkat, imádságaikkal és munkájukkal, észrevé­teleikkel és javaslataikkal járuljanak hozzá a Prágai l. Keresztyén Békevilág gyűlés törekvéseihez, hogy az megteremhesse gyümölcseit. 1. A Bibliának alapvető ta­nítása: Isten az egész emberisé­get egy vérből teremtette, hogy lakjanak az egész föld színén. (Ap Csel 17,26.)- Korunknak pedig nagy tapasztalata az, hogy problémáink csak közösen, és egymás javára oldha­tók meg. Ebben a szellemben bíztató nyilatkozatok hangzottak el az utóbbi esztendőkben a szo­cialista népek felelős vezetői­nek ajkáról, ami lényegesen csökkentette időnként a nem­zetközi feszültséget. Ennek el­lenére sem múlt el még tel­jesen fejünk fölül egy eset­leges háború veszélye. Helyesen ismerte fel és mondotta ki már 1958-ban a Prágai Keresztyén Békekon­ferencia, hogy a nemzetközi életet meg­rontó, a fegyverek csatá­ját előkészítő hidegháború is bűn Isten és ember el- ■ len. Éket ver népek és embercsoportok közé s ugyanakkor megfertőzi egyes keresztyén hivők magatartását. Szembefor­dít embertársainkkal, vagyis végeredményben gyakorlati istentelenségbe torkollik. Ez a belátás szorongató felelősséggel sarkal arra, hogy szól­junk, mert „gyilkosok közt cinkos aki néma”. Ennek demonstratív megvaló­sulása lesz a júniusi Prágai Keresztyén Békevilággyűlés. 2. Győződjünk meg arról, hogy a hidegháború is hábo­rú és a nemzetközi életet meg­rontó bűn! Olyan magvetés, amely után a fegyverek arat­nak. Fondorlatosán kitervelt lelki hadviselés. Agresszív nyugati katonai tömbök ala­kulnak. Először csak átkép­zéseket, légiriadókat, hadgya­korlatokat tartanak. Azután amúgy igazában is ki kell próbálni a fegyvereket és fel­használni a közben felgyűlt és részben elavult hadfelsze­relést. A hidegháború akkor már valódi háborúvá fajul. Korea, Algéria, Kuba, .Laosz, Kongó, és a meg nem kötött német békeszerződés: mind egy-egy tűzfészek, amiben igyekeznek a vasat melegen tartani. Lehet-e ezt idegekkel győzni a végtelenségig? Pe­dig köztudomású, hogy egy új világháború a szuperatom­bombák és interkontinentális rakéták korszakában az em­beriség öngyilkosságát jelent­hetné. „Aki szelet vet, vihart arat” — mondja a közmondás. Ezzel fenyeget a hidegháború magvetése. 3. A keresztyén embernek bűnbánattal kell megvallania, hogy sokszor vétkes ebben a bűnben. Az Egyház népén is ismételten erőt vett a hideg­háború formájában megjelenő bűn. Egyrészt úgy, hogy egye­seket, de egyes nemzeti egy­házakat, egyházi szervezeteket is, megejtett a hidegháborús propaganda. A másik veszedelem, amikor a hidegháború az egyházon belül a „mártírok”, a kegyesek pártját akarja ki­alakítani. Veszélyes, káros és végképp hamis szemlélet, mert mi nem saját igazsá­gunk révén, hanem Krisztus kegyelme alapján lehetünk az ö testének tagjai. Csapdája még az is, hogy azokkal igyekszik szembe fordítani, akiknek az embert szolgáló cselekedeteit és a népet fel­emelő politikáját helyeseljük. Ugyanakkor fenntartás nél­kül kapcsolódásra biztat azok­kal, akiknek hidegháborús mesterkedéseit hittel megvi­lágosított értelmünk alapján mélységesen elítéljük. Az is hidegháborús jelenség az egy­házakban, amikor módszer­beli különbségek alapján be akarják lopni az egyházba a barát és ellenség fogalom használatát. Pedig ezzel Krisz­tus indulatát tagadnánk meg. Kételyek hangoztatásával vagyis negatív szuggeszcióval, rossz értelmű fogalmak, jel­zők használatával, és ki tud­ja még hányféle módon bont­ják meg az embertársi kap­csolatokat a hidegháborús mesterkedések. 4. Hogyan kerülhetjük el mi, egyház ezeket a kísérté­seket? Ha a hidegháborút nemcsak politikai szempont­ból, hanem Isten orcája előtt is szemléljük, s a bűn egyik megjelenési formájának bé­lyegezzük, vétkességünket meg­váltjuk és őszintén megbán­Evangélikus Egyházunk le­endő lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadémi­án történik. Akik a Teológiai Akadémi­ára felvételüket óhajtják, fel­vételi kérvényüket — az Aka­démia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb július 15-ig küldjék be a dékáni hi­vatalhoz (Budapest, VI., Lend- vay utca 28.) A felvételi kérvényhez a kö­vetkező okmányokat kell mel­lékelni: a) születési bizonyít­vány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más olyan bizonyítvány, amely a kérvé­nyező lakását, szociális helyze­tét, szüleinek foglalkozását és kereseti ill. szociális viszonyait feltünteti, d) orvosi bizonyít­vány (részletes), e) keresztelési bizonyítvány, f) konfirmációi bizonyítvány, g) részletes ön­életrajz, mely feltárja a kérvé­nyező családi és társadalmi kö­rülményeit, valamint a lelkészt szolgálatra indulás okait, h) esetleges egyházi működésről szóló bizonyítvány. A felvétel­hez szükséges továbbá az ille­tékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek rész­letes bizonyítványa, minden­BUDAPESTEN, 1961. JÚNIUS 11-ÉN Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (ürv.) dr. Kékén András, du. 5 Traj tier Gábor, du. 6 szeretetvendégség: Káldy Zoltán. Fasor de. fél 10, tanévzáró, ifi. Blázy Lajos, de. 11, du. 6. Dó­zsa György út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 10 Fodor Ott- már, de. 11 Fodor Ottmár. Ka­rácsony Sándor u. 31. de. ló Grün- valszky Károly. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő de. háromnegyed 12 Grünvalszky Károly. Thaly Kálmán út de. lt Drenyovszky János, de. 11 Rédey Pál, du. 6 Drenyovszky János.- Kő­bánya de. 10 Takács József. Utász u. dé. 9 Takács József. Vajda Pé­ter u. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 (úrv.) Szabó István, du. 4 szeretetvendégség. Rákos­falva de. 8 Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 (úrv.) Szabó István. Fóti út de. 11 Nagy István. Váci út 129. de. 8 Nagy István. Frangepán u. de. fél 0 Gádor András. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 11). Soroksár-Űjtelep de. fél 9. juk. Ezután a Bocsánatot nyert hivő indulatával fordu­lunk társaink felé, hogy ne jussunk az irgalmatlan szol­ga sorsára. A hálás hit merész: tud bízni Isten hatalmában és a másik ember felénk forduló jószándékában. Csak ha mi helyesen léptünk, akkor biz­tathatjuk társainkat: te se légy embertelen. A tudomá­nyos eredményeket mindany- nyiunfc javára és ne pusztí­tására használjuk fel. Ha Is­ten szavától „megemberesed- ve” szívünket tudjuk odafor­dítani más gondolkodású em­bertársaink felé. Ügy mint Krisztus Urunk, aki már ak­kor szeretett minket, amikor még bűnösök voltunk. Így biztosan nem fogjuk Krisztus igazságát bunkóként használ­ni a velünk szembenállókra. Végezetül, de mindenek előtt, akkor kerülhetjük el a nem­zetközi életet rontó bűnben való részességünket, ha Isten békessége győz rajtunk és nyílt szívvel tudunk munkál­kodni az egész világ békessé­géért. 5. A prágai vállalkozás je­lentőségét is elsősorban ab­ban látom, hogy megbizonyo­sodhatunk afelől, hogy Isten kegyelme össze tnd minket kapcsolni és fel tud használni a békesség munkálására! Én hiszek ebben, mert hi­szek Istenben, aki nem akar­ja a bűnös halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen. Hiszek az emberben is, aki vágyódik az élet után és ké­pes meghallani Isten életre hívó szavát. Hiszek boldog jövendőnk­ben, mert a hit világossága mellett egyre bátrabban ra­gyog az értelem szép fénye. Virágh Gyula esetre annak a lelkésznek a je­lentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lelkészt pályá­ra alkalmasságáról, aki a fo­lyamodónak a legutóbbi évek­ben lelkipásztora volt. Ezt a lelkészt bizonyítványt a lelké- szi hivatal a kérvénnyel egy­idejűleg levélben közvetlenül az Akadémia dékánja címére küldje meg. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles máso­latban is lehet mellékelni. A másolatokat „egyházi haszná­latra” megjelöléssel egyházköz­ségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A felvételi kérvénnyel egy- időben a jelentkezők kérjék felvételüket az Evangélikus Lelkész'nevelő Intézetbe is, ahol az Akadémia hallgatói la­kást és ellátást kapnak. Ez a kérvény is a dékáni hivatalba küldendő, részletes önéletrajz kíséretében. A férfi hallgatók elhelyezéséről, a tartásdíjról stb. az Intézet igazgatója, dr. Pálfy Miklós (Budapest, VIII. Puskin utca 12.) ad felvilágosí­tást levélbeni megkeresésre. Kérjük a lelkészeket, szíves­kedjenek az érdeklődök figyel­mét erre a hirdetményre fel­hívni. Rákospalota-MAV-telep de. 8. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Rákospalota-Kisteraplom du. 3. Rá­koscsaba de. 9 Békés József. Rá­koshegy de. 9. Rákosliget de. IQ. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. fél 3. Pestújhely de. 10 KürtÖsy Kál­mán. Sashalom de. 9 Karner Ágos­ton. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Récsikapu tér de. 9 Várady La­jos, de. 11 Várady Lajos, este 7 Bárdossy Tibor. Torockó tér de fél 9 Schreiner Vilmos. Óbuda de 9 Vámos József, de 10 (úrv.) Vá mos József, du. 5 Vámos Józsei XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 RUtt- kay Elemér, de. 11 Ruttkay Ele­mér, este fél 7 Zoltai Gyula. Pest- hidégkút de. fél 11 Zoltai Gyula. Diana út de. fél 9 Károlyi Erzsé­bet. Kelenföld de. 8 Csengődy László, de. 11 Csengődy László, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok de. 11 dr. Benes Miklós. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. U. ŰU. 2* MDLföIdöN w történt Fajgyűlölők garázdálkodása az USA-ban A napilapok folyamatosan beszámolnak az Egyesült Ál­lamokban legutóbb lefolyt, sőt folyamatban levő, gyalázatos garázdái kodásokróL, Montgomeryben, az USA- beli Alabama állam fővárosá­ban a pünkösdi ünnepeken véres pogromot rendeztek keresztyén fehérek keresztyén négerek ellen. Fehérekből álló néger-gyűlölők egy bandája megtámadta a faji uszítás el­lenzőit és súlyosan bántal­mazta őket, A garázdái ködők attól sem riadtak vissza, bogy megrohamozzanak egy néger templomot. Dr. Martin Luther King, az ismert néger lelkész ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Alabama terror uralom színhelyévé lett.” Olyan barbárságba süllyedt, amely csak Hitler-Német- országhoz hasonlítható.’’ A Montgomery-i garázdál­kodások pünkösd szombatján kezdődtek. Ezekről és a ható­ságok tehetetlenségéről, sőt a faji uszítókkal való összeját­szásról is állandóan tájékoz­tatnak a napilapok. Pünkösd szombatján a ga­rázdálkodó fajgyűlölők egy bandája behatolt az egyik né­ger templomba. Dorongokkal támadt a gyülekezetre, kövek­kel és .más tárgyakkal hajigá- lózott. A rendőrség semmi ko­moly kísérletet nem tett, hogy a garázdálkodókat szétoszlas­sa. Dr. King néger lelkész be­szédet tartott a templomban és erőteljesebb kampányra adott felhívást a célból, hogy végetvessenek végre a faji po­litikának; Patterson, Alabama kor­mányzója, a „szabadság-uta­sok” egyesülés több tagját letartóztatta, mikor azok ki­léptek a templomból. A temp­lomban . összegyűlt négerek­nek pedig megparancsolta: „saját érdekükben és a város jólétéért” töltsék az éjszakát a templomban. Mississipi állam fővárosá­ban Jacksonban május 24-én letartóztatta a rendőrség a „szabadság-utasok” akció 27 résztvevőjét, mikor azok meg­kísérelték, hogy belépjenek egy a „fehérek számára fenntartott” váróterembe; A letartóztatottak között volt Ja- mes Lawson, a neves Nash- villei lelkész. A faji uszítok elleni határozott intézkedé­sek és ezzel az amerikai al­kotmány érvényesítése helyett Robert Kennedy, az USA igázságügyminisztere, felszólí­totta a „szabadság-utasokat”, hagyjanak fel akciójukkal. Május 25-én egy néger lel­kész, a 64 éves Solomon Seay ellen követtek el fehér faji uszítok merényletet. Seay lel­kész a „montgomeryi hala­dás-párt végrehajtóbizottság­titkára. Házából kilépve egy teherautóból rálőtt egy fa­siszta fiatalember; A golyó a kezén találta, melyet arca elé tartott. Kórházba kellett szál­lítani. A merénylet röviddel azután történt, hogy mint ismeretes, az USA igazságügy minisztere, Robert Kennedy, visszavonta az Alabamaba küldött szövetségi rendőröket. Ezzel az intézkedésével újra a Ku-Kíux-Klan-nak engedte át a terepet. Dr. Martin Lut­her King néger lelkész, a déli államokban a faji egyenjogú­ságért vívott harc vezetője, azonnal táviratot intézett Kennedy elnökhöz és tiltako­zott a szövetségi rendőrök visszavonása ellen. Ugyancsak 25-én az alaba- mai rendőrhatóságok újabb hét szabadságutast tartóztat­tak le. Négy fehér egyetemi tanárt és három néger egye­temi hallgatót, akik autóbu­szon jöttek Montgomerybe és ott közösen bementek egy „csak fehérek számára fenn­tartott” váróterembe. Az „or­szág békéjének megsértése” ellenük a vád. Ugyanezzel a váddal vetették börtönbe Ralph Albernathy, Fred Shuttlesworth és Wyatt Wal­ker néger lelkészeket is. Sajnos, igaz a megállapítás, hogy az USA déli államaiban a faji megkülönböztetés, sőt fajüldözés soha nem volt olyan nagymérvű, mint napjainkban. Felvétel a Teológiai Akadémiára ISTENTISZTELETI REND Nem ülhetünk ölhetett kezekkel! DR. GUSTAV TURS, a Lett Szocialista Köztársaság érseke a közelgő I. Prágai Keresztyén Béke-Vüággy ülés­sel kapcsolatban az alábbia­kat írja a Neue Zeitnek: Nem kérdéses, hogy min­den jóakaratú ember egysé­ges abban, miszerint a népek békéje és jóléte csakis a kölcsönös megbecsülés és a kölcsönös bizalom alapján le­hetséges. Nem lehetséges azonban a felek bizalmatlan­sága, gyanakvása és lebecsü­lése alapján. A KERESZTYENEKNEK megvan az az előnye, hogy a népek közötti megbékélés, ba­rátság és felebarát iránti megsegítő szeretet iránti vá­gyódásaiknak és törekvéseik­nek mély alapjai vannak a szeretet és béke evangéliu­mában, Isten irgalmasságá­ban, mely a bűnös ember­nek szabadulást ajándékozott az Isten Fiában és Öt a köl­csönös felebaráti szeretetre elkötelezte. Sőt tovább, Jézus Krisztus, a béke fejedelme és minden jónak, tiszteletre­méltónak és örökkévalónak a foglalata, örökségül és fel­adatúi hagyta övéi számára az Ö békéjét itt a földön, e szavakkal: „Békességet ha­gyok nektek; az én békes­ségemet adom nektek...” (Jn 14,27.) ÍGÉRETÜNK IS VAN az örökkévaló békére, mely mint Isten minden ígérete, betel­jesedik: „...és csinálnak fegyvereikből kapákat és dár­dáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem ta­nul.” (Ezs 2,4.) Mindez azonban nem azt jelenti, hogy most már tét­lenül üljünk ölhetett kezek­kel és csak várjunk. Hanem azt jelenti, hogy valamit ten­nünk kell, hogy a békének ez a boldog ideje valósággal elérkezzék hozzánk. Hogy mi a teendő, arról tanácskozik majd június 13—18. a Prágai Keresztyén Béke-Világgyűlés. És amint egy a cél — egye­temes béke révén elnyerni Isten egyetemes áldását — úgy ott valamennyi résztve­vőnek is egyetemesen egy akaraton kellene lennie. Amint Pál apostol is figyel­mezteti a Krisztusban test- véreit: „... azzal tegyétek teljessé az én örömömet, hogy egyetértők legyetek, és ugyan­azt a szeretetet tanítsátok, egy érzésben és ugyanabban a gondolkodásban ... Ne néz­ze ki-ki csak a maga hasz­nát, hanem mindenki a má­sokét is.” (Fii 2, 2 és 4.) TÜL MINDEN FELEKE­ZETI és nemzeti korláton, túl a faji különbségeken és túl minden világrészen, le­gyen készséges a szív és a kéz az igazi testvériségre. Te­vékenykedjék egy lélek, a keresztyén szeretet lelke, Is­ten békéjének a lelke. A konferencia helye Cseh­szlovákia ősi fővárosa, Prága, a keresztyén testvériség és az emberséges eszmék bölcsője, a békére való készség és az emberszeretet bölcsője. Ilyen nevek kapcsolódnak e város­hoz: Húsz János, Comenius Amos, Hromádka József. BEFEJEZÉSÜL arra utalt a rigai érsek, hogy a Prágai Keresztyén Béke-Világ gyűlés­nek az a feladata, hogy a keresztyén hitből folyóan a béke elnyerése kérdésében vi­lágos döntésekre jusson: el- halaszthatatlan és gyors meg-, oldásokat követel. A Prágai Keresztyén Béke^ Világgyűlésen a Lett Szocia­lista Köztársaság egyházi kiU- I döttsége is részt vesz, dt, I Turs érsek vezetésével. Az „apartheid”-ről Ismételten beszámoltunk la­punk hasábjain arról a szé­gyenletes fajüldöző politikáról, amely a volt Dél-afrikai Unió­ban — újabban Dél-afrikai Köz­társaság — folyik. Ismeretes, hogy 1960. szeptemberében Dr. Ambrose Reewest, a dél-afri­kai anglikán egyház johan­nesburgi püspökét, apartheid­ellenes magatartása miatt a dél-afrikai kormány kiutasí­totta az országból; Reeves püspök márciusban le is mon­dott püspöki tisztéről. Az apartheid politika azonban teljes támogatást talált a Dél­afrikai Holland Református Egyházban. Most arról értesültünk, hogy egyháza apartheid-politikája elleni tiltakozásul G. A. Don holland lelkész is letette a Dél-afriíkai Holland Reformá­tus Egyházban viselt hivata­lát és családostól elhagyta az országot. Don lelkész kijelen­tette, hogy nem oszthatja egy­házának azt az álláspontját, mely legutóbbi zsinatán az apartheidet keresztyéninek és bibliával igazolhatónak állí­totta —, és ezért a megfelelő lépéseket megteszi. Mi is az az „apartheid”? A néger lakosságot sújtó megalázó elkülönítés, az „ala- asonyabbrendű”-ek elleni meg­szégyenítő intézkedések, me­lyeket törvény „szentesít”. Álljon itt tájékoztatóul né­hány törvénycikk a dél-afri­kai parlament egyik tagjá­nak, Leslie Rubin szenátor­nak dokumentumai alapján. — Az afrikainak, aki vala­mely városban húsz év óta megszakítás nélküli illetősé­gű, nincs joga, hogy 72 órá­nál hosszabb időre oda visz- szatérjen, ha egyszer a váro­son kívül állást vállalt. — A születése óta megsza­kítás nélkül valamely város­ban megtelepedett afrikainak nincs semmi törvényes joga arra, hogy férjezett leányá­nak, 18 évnél idősebb fiának, unokahúgának, unokaöccsé­nek vagy unokájának 72 órá­nál hosszabb időre szállást adjon. — A születése óta 50 éven át megszakítás nélkül vala­mely városban megtelepedett afrilzainak nincs semmi tör­vényes joga arra, hogy vala­melyik afrikai barátjának, ha az őt meglátogatja, 72 óránál hosszabb időre szállást adjon. — A szülővárosában 14 év óta megszakítás nélkül meg­telepedett afrikainak, aki ezen idő alatt 9 éven át ugyanazon munkaadónál dolgozott, nem szabad feleségének, hajadon, leányának, sem 18 éven fe­lüli fiának (még ha ezeket teljesen ő is tartja el) 72 óránál hosszabb időre szállást adnia. — Törvénytelen, hogy fehér és nem fehér személy vala­mely város tea-termében bár­hol Dél-Afrikában egymás mellé üljön egy csésze tea elfogyasztására, ez csak akkor lehetséges, ha erre külön en­gedélyük van. — Az afrikai professzor büntetendő cselekményt kö­vet el, ha fehérek klubjában tart előadást anélkül, hogy erre külön engedélye volna. — Egyetlen afrikainak sincs törvényes joga, hogy bárhol Dél-Afrikában földbirtokot szerezzen; nem is szándéka a jelenlegi kormánynak, hogy valaha is adjon ilyen jogot afrikainak, még a bennszülött rezervátumokban sem. — Minden rendőr jogosult elfogató parancs nélkül, be­látása szerint, a nap vagy éjszaka bármely órájában, be­lépni a városban minden olyan lakásba, — ahol alapos gyanú merül fel — és utána­nézni, hogy 18 éves afrikai fiatalember nem lakik-e ap­jánál tiltott módon anélkül, hogy ehhez a megkövetelt en­gedéllyel rendelkeznék. — Ha valaki olyan kórház élén áll, amelyet 1957. után létesítettek valamely város­ban és a bennszülött-ügyek minisztere engedélye nélkül afrikait felvesz, vétséget kö­vet el, kivéve, ha életveszély­ről van szó. — Afrikai számára egyszer s mindenkorra tilos, hogy a városban valamely telken dol­gozó barátját a tulajdonost vagy annak törvényes helyet­tese engedélye nélkül meg­látogassa. — A kerületi csoportfel­ügyelő a nyomozás érdekében előzetes bejelentés nélkül — vajon a fehérek számára fenntartott területen nincs-e nem-fehér személynek vala­mi lakóhelye, — a nap és éj­szaka bármely óráján belép­het az ilyen épületekbe és minden ott található személyt kihallgathat. — Egy afrikainak sincs tör­vényes joga, bár törvényesen, engedély alapján él valamely városban, hogy felesége és gyermeke vele lakjon. * Vajon milyen keresztyénség az, amely ezt az „apartheid”- nek nevezett gyalázatot ke­resztyénnek meri mondani és a- bibliával „tudja” igazolni? m h i

Next

/
Oldalképek
Tartalom