Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-15 / 3. szám

Ä vallási helyzet Svédországban NiemöIIer tiltakozik a kéke híveinek üldözése ellen Svédországról azt tanultuk, s újra és újra azt halljuk, hogy „tiszta evangélikus or­szág”. Érdekes azonban látni, hogy ebben a „tiszta evangé­likus ország”-ban, hogyan szö­vődik össze az egyház és az állam. Ezt már maga a svéd­országi egyház neve is kifeje­zésre juttatja: „Svéd Állam­egyház”. Ha valaki Svédországban *— akkor is, ha az illető bap­tista, methodista, vagy a misz- sziói egyház tagja — házas­ságkötésénél az egyházi eskü­vőt nem akarja mellőzni, an­nak még nem is olyan régen, fel kellett keresnie a svéd egyház helyi lelkészét, akinek istentiszteleteit nem is láto­gatta és akihez, semmi közvet­len kapcsolat nem kötötte. Erre volt kényszerítve, mert saját prédikátorának, -vagy lelkészének 1952-ig törvénye­sen érvényes esketést nem volt szabad elvégeznie. Ha az illető nem akart egvházi es­küvőt, akkor is a svéd egyház lelkészéhez kellett mennie, mert a polgári házasságkötés is a svéd egvház lelkészének kiváltsága volt. Ez a más egyházak iránti türelmetlenség az egyház és állam fent említett szoros ösz- szefonódásából következett és meg volt annak a történelmi gyökere. Nem véletlen, hogy a svéd nemzeti állam megszüle­tésének órája egybeesett az egyház svédországi reformá­ciójával. A Vasa nemzetség­ből való Gustav Erikson győ­zelme, amelyet a politikai za­varok viharos évében, 1523- ban a dán uralom felett ara­tott, egyben a dán királyi házzal szoros kapcsolatban álló katolicizmus ellenfelévé is tette őt. A Wittenbergben is­kolázott svéd reformátor és bibliafordító, Olaf Petri tá­mogatásával a lutheri jellegű svéd evangélikus egyházat be­illesztette a maga állampoliti- bai rendszerébe. Innét a magyarázat, hogy a svéd egyház lelkésze egyben az állami anyakönyvi hivatal tisztviselője is, s az ő jog­köre a „népkönyv”-vezetés, (anyakönyv-vezetés). A svéd egyház a maga híveire, már az újszülöttekre is kiveti az egyháza adót és beköveteli azt minden svéd polgártól, füg­getlenül annak vallási hova- tartozandóságától, vagy világ­nézetétől. Egyházi adófizetés­re kötelezettek a svéd egyház számára a szabadegyházak tagjai is, akik a múlt század utolsó harmadában terjedtek el az országban. Egyik legjelentősebb vallási közösség tagjainak száma és szociális — és kulturális te­vékenységénél fogva a Misz- sziói Egyház. Ennek gyüleke­zetei a Svéd Missziói Szövet­ségbe tömörülnek. * A SZEMÉLYES DÖNTÉS SZEREPE A Missziói Egyház mind­máig nem kíván semmiféle kötött hitvallást, hanem a Szentírás tanulmányozása ré­vén a hitkérdések személyes megértésének és a személyes döntésnek ad tág teret. A gyü­lekezetekben, melyek magukat a Krisztusért való életközös­ségnek' tekintik, a legkülön­böző kegyességi megnyilvánu­lásokat elismerik és gyakorol­ják. A keresztség kérdésében ez csakúgy érvényes, mint az úrvacsorái közösségben, mely­ben mindenki részt vehet, ha tanúbizonvságot tud tenni a Krisztus által hozott üdvös­ségről. Az az ellentét, amely az Ál­lamegyház és a Missziói Egy­ház között — az utóbbi kelet­kezésekor és elterjedésekor is fennállott, ma már alapjában felengedett, eltekintve helyi­leg megjelölhető területektől — amilyen többé-kevésbé Nyugat-Svédországban Göte­borg és környéke, ahol a nép­egyházi körök magukat Hen­rich Schartaunak, a hatalmas szavú prédikátornak és lelki- pásztornak 120 évre vissza­nyúló hatására, ortodox luthe­ránusoknak tekintik. A többi szabadegyház és missziói szö­vetség a svéd államegyházzal gyakorolja az egyre gyakoribb allianz-közösséget. Egyre in­kább szokássá left. hogv kü­lönleges alkalmakkor a lelké­szek kölcsönösen a másik fele- ke^et templomában prédikál­nak. A LELKÉSZ MINT ANYAKÖNYVI-HÍV AT ALI TISZTVISELŐ Nem kétséges, hogy az 1952- ben hozott törvény a vallási közösségek egyenjogúságáról hasznos volt az egyházak kö­zötti együtműködés szempont­jából. Ezzel a törvénnyel nyí­lott út Svédországban a na­gyobb vallásszabadság felé. 1952. január 2. óta a svéd egy­házból való kilépés akkor is lehetséges, ha a kilépő vala­melyik atheista csoporthoz akar csatlakozni. Az egvházi esketés jogát a többi feleke­zet lelkészére is kiterjesztet­ték. Az ország elemi iskolai tanítói — akiknek munkakö­réhez tartozott a vallásoktatás is — elnyerték azt a lehetősé­get, hogy hivatásukban akkor is megmaradhatnak, ha a svéd egyházból kilépnek. Ugyanez érvényes a miniszte­rek többségére is. Nem érvé­nyes azonban a királyra. A katolikus egvház taglét­száma Svédországban a konti­nensről történt emigráció ré­vén 30 ezerre emelkedett. Egy kis sereg lelkész, élükön a püspök — koadiutorral — gondozza őket. 350 év után- nyerte el a katolikus egyház újra azt a jogot, hogy kolos­torai lehessenek Svédország­ban. A svéd polgároknak ke­vesebb mint fél százaléka tar­tozik a római katolikus egy­házhoz. működési lehetőségeik korlátozottak. Az 1952. évi törvény ellenére a rég megszo­kott módon a svéd államegy­ház lelkésze végzi a „nép- könyv-vezetést” és mint a harcias XII. Károly napjai­ban, fizet ma is mindenki a svéd egyháznak egyházadót, azzal az engedménnyel, hogy az államegyházhoz nem tarto­zókat törvény alapján 40 szá­zaléktól Való mérséklésben ré­szesítik. Svédországban az állam és az egyház összefonódása abban is kifejeződik, hogy kimondot­tan egyházi kérdésekben az országgyűlés dönt. Szükséges ugyan a püspökökből, lelké­szekből és gyülekezeti tagok­ból álló nemzeti zsinatnak, mint a svéd egyház ksgfőbb szervének hozzájárulása ah­hoz, hogy az ilyen törvény- javaslat törvényerőre emel­kedjék, mégis a legutóbbi, az ordináció problémáiéval kap­csolatos belső egyházi nyugta­lanságok és feszültségek az államegyház dillemáiát mu­tatják. Évekig tartó viták után Giertz Bo, az írásaiból nálunk is jólismert götebor^i oüspök ellenkezésével pap­pá az egyik teológiai fakultás három végzett női hallgatóiát. Az akkor keletkezett be1 ső egvházi ellentét tovább fe­szül. A egyetemes keresztyén hitvallások Az Ágostai Hitvallás Az Ágostai Hitvallás Apológiája tanításait tartalmazza AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ HITVALLASI IRATAI I. kötet Kapható a Sajtóosztályon Budapest, VIIL, Puskin utca 12. X. em. Ara: 45,— forint Luther Hitvaliásl Irata: A SCIIM ALKALPENI CIKKEK Luther: KIS KÁTÉJA Luther: NAGY KÁTÉJA tanításait tartalmazza AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ HITVALLASI IRATAI II. kötet Kapható a Sajtóosztályon Budapest, VIII. Puskin utca 12. Ara: 45,- Ft. 4 Nyugat-Németországban egy­re dühödtebben üldözik a bé­ke híveit és azokat, akik el­lenzik a bonni kormány há­borús politikáját. Az üldözés ellen emelte fel szavát D. Niemöller Márton egyházel­nök, a Német Béketársaság el­nöke abban az állásfoglalásá­ban, amelyet a Zürichben megjelenő „Zeitdienst” hozott nyilvánosságra. Niemöller töb­bek között ezt mondta: „Szeretném Önöknek elmon­dani, hogy néhány hónapja, — ha ugyan nem éve — az aggaszt, vajon a mi demokra­tikus rendünkből nem nő-e maid ki szükségszerűen a dik­tatórikus kényszer-rendszer és rendetlenség, ha továbbra is a jelenlegi módszereket alkal­mazzák nálunk. A döntő pont, amellyel saj­nos túl kevesen vannak tisz­tában, — az ez: Azért bün­tetnek-e meg valakit, mert az illető a fennálló rend megdön­tésére gondol, azt tervezi, ar­ra törekszik; vagy már azért is megbüntetnek-e már vala­kit nálunk, mert az illető a dolgok jelenlegi rendjét ha­misnak, helytelennek és ártal­masnak ítéli?” Schmidt-Clausen lelkész egy interjú során . nyilatkozott a római katolikus egyházhoz való viszony és az egyházi egység kérdésében. Az egyház egységének meg­valósulására akkor van a leg­nagyobb kilátás — mondotta többek között —, ha az egyház kizárólag az igazság szem­pontját tartja szem előtt. Min­den egységre törekvés, mely elsiklik az igazság felett, tisz­tességtelen, és legfeljebb lát­szat egységre vezet. Ami az egyházat elválasztja, az az a szakadék, mely az Isten által kijelölt igazság különböző megértése között tátong. Az egyetlen út a szakadék áthi­dalására, hogy mindkét olda­lon á testvérek utáni • ér­deklődés a szeretetben tör­ténjék, és hogy Isten iránti engedelmességgel ebben a sze- retetben küzdjünk az igazság­ért. Ezért ma még korai len­ne a keresztyének újraegyesü­lése kérdésében a konkrét fel­tételekről beszélni. Az egyhá­zaknak először az alapelvek­ben kellene egymással talál- kozniok. Azokról az akadályokról szólt Schmidt-Clausen lelkész, melyek látása szerint a ke- resztyénség útjában állanak. Ezek dogmatikai, tanbeli kü­„Ha az a nézet érvényesül, hogy büntethető már a véle­mény, a meggyőződés, a fel­fogás is, akkor — szerényen szólva — minden demokrá­ciának a végéhez jutottunk. Lehet, hogy nálunk a fejle­mények ilyen irányban halad­nak; akkor viszont legyen is. meg hozzá a bátorság és mondják meg, hogy a demok­rácia valami olyan, ami elvi­selhetetlenné lett és többé nen) igazolható. A végzetes fejlemények Hit­ler Adolfnál is a kommunista párt betiltásával kezdődtek, mert meg akarták spórolni, maguknak a fáradságot, hogy bebizonyítsák, miszerint a kommunisták alkotmányelle­nes tevékenységet folytatnak. Ma újra ugyanezen a vona­lon vagyunk. Megbüntetik azokat az embereket, vádat emelnek ellenük, letartóztat­ják és elítélik őket, akiknek meggyőződése ellenkezik az uralkodó körökével. Ha ez így megy tovább, ez kétségtelenül a demokrácia végét jelenti. És ezt minden elemistának, aki az iskolát befejezi, látnia és meglátnia kellene. lönbségek a következő kérdé­sekben : 1. A biblia jelentősége és a biblia értelmezése. 2. Az egyház és annak sze­repe a megváltásban. 3; Az^ egyház külső vezetése. 4. Szűz Mária és a szentek (A lutheri tanítás is elismeri, Szűz Máriát, mint Jézus any­ját, de nem engedi őt mint egyenlő jelentőségű — meg­váltót — Jézus mellé állítani). 5. A jog jelentősége az egy­házban. 6. Az ember együttmunkál- kodásának értékelése az üdv elnyerésében. A Schmidt-Clausen lel­kész által felvetett tanbeli , különbségek mélyen ab­ban gyökereznek, hogy he­lyesen értjük-e, vagy akarjuk-e érteni Istennek a törvényben és evangé­liumban, a teljes Szent írásban adott kinyilatkoz­tatását. A meghirdetett zsinat jelentőségét az egy­házak újraegyesülése szem pontjából semmiesetre sem szabad túlértékel­nünk. A fcsinat elsősorban és főként a római katoli­kus egyház belső ügye lesz, aminthogy elsődleges célja is a katolikus belső reform. Ezért sokkal in- káhb kell ezt a zsinatot második vatikáni zsinat­Sajnos az a politikai butítás* amelyet a mi kormányunk vé­gez, ma oly messzemenően te­nyészik, hogy még az „oljos” emberek sem látnak át ezen a csaláson, s ezzel maguk is a demokrácia sírásóivá lesznek* jólehet ők ezt alapjában véve nem akarják. Itt van felvetett kérdésünk­re a felelet, melynek „sem szarvai sem fogai” nincsenek. Mindamellett meg van azon­ban az az előnye, hogy becsü­letes felelet, amit az ember manapság nem minden a nyil­vánosság előtt adott nyilatko­zatról állíthat.” « A hesseni egyházéi nőknek — aki egyben a Német Béke- társaságnak is elnöke — ez az állásfoglalása döntő súlyú a Német Béketársaság vezető tagjainak Nyugat-Berlinben történt letartóztatása szem­pontjából. A letartóztatottak között van H. Búnké újságíró is. a nálunk is ismert „Stimme der Gemeinde” munkatársa, régi tekintélyes brandenburgi lel­készcsalád tagja. nak, nem pedig ökumeni­kus zsinatnak nevezni. Lapunkban ismételten hírt adtunk árról, hogy más egyházak — ortodox* ókatolikus — sem fűznek a zsinathoz vérmes remé­nyeket. De még a római katolikus egyházi körök egy részében is egyre job­ban eluralkodik az az ag­godalom, hogy a tervezett zsinat nem a közeledést szolgálja, hanem további elidegenedésre vezethet aa egyházak között. Valljuk mi is* hogy az egység útja csakis Isten igazsága* vagyis nem visszatérés Rómához, hanem őszinte és igaz odafordulás Krisz­tushoz. (.’'▼TTTTTTTTTVTTTTTTTVTTTTTTTTW' ► 4 t A Sajtóosztály irat.terjesz- - S tése értesíti a Gyülekeze- 3 ► teket, hogy megjelent ­t a 3 KORALISKOLA I. ­► ­t amely a templomi kántori 1 S szolgálathoz szükséges ele- 3 £mi tudnivalókat és éneke-3 finkhez előjátékot tártál-3 t máz. 3 A kotta füzet ára 52,— Ft. 3 Megrendelhető a Sajtó- 3 t osztályon, tBpest, VIII. Puskin u. 12.1 Faaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa3 StU-Stoiii lejkés?, íőíifár az egyház egységéről A Lutheránus Világszövet­ség ügyvezető-főtitkára, Kurt „Jlzltán miatt zápaa’ A tavaszi ég lágy selymén át kíváncsian nézett le a hunyorgó, pirosra aludt nap. Fé­nye még alig volt, az asszony meggörnyedt alakja mégis úgy rajzolódott ki az istálló falára, mintha valaki rárajzolta volttá. Tojással teli kosarát vigyázva emelte meg, amikor rátette a kerékpár csomagtartójára. Aztán elkezdte a ráerősítést. Ide húzta a zsineget, aztán odakanyarílolta, áthúzta, megkötötte s a kosár máris biztosan ült olt hátul. A tanya még aludt, amikor elindult. Tova karikázó alakja a hajnali szürkeségben las­san mozgó ponttá vált csupán. Kedden reggel mindig ilyen korán kell. Piaci nap volt ez a faluban. Egy kicsit munka, egy kicsit szórakozás. Bevásárlás és pénzszerzés. Most is tojást visz eladni. A kerekek vígan kergetik egymást a ke­ményre taposott keskeny úton. Az asszony gondolkozik: — Mit veszek a pénzen? Viszek száz to­jást. Azt mondta tegnap a szomszédasszony, hogy 2fi0 az ára. Ha ennyit adnának érte jó lenne. 2,60 forint! Milyen jó, hogy ennyi tojót hagytam meg a télre!... De jön egy huppanó és arra kell figyelni. Aztán kikerül a leveleit nyitogató erdőből, s máris felcsillan előtte a vasúti sínek vég­telenbe futó acélszalagja. Amikor i^'ér, min­dig úgy érzi, hogy az út nagyobbik felén már túl van. Igaz, a templomtorony még nagyon kicsi és elvész az útmenti fák lom­bosodó koronája között, de ezek a sinek mindig közelséget jelentenek neki. Hiszen ha kerékpárjával ö is ráléphetne ezekre a sínekre, akkor egy-kettőre ott teremne a faluban. Tompa dübörgéssel vonat fut el előtte, A pesti vonat. — Ma megint pontosan indultam — di­cséri önmagát. Itt szokott ö mindig talál­kozni a vonattal. Ez jelenti neki a piacra indulás pontos idejét. A vonat már régen eltűnt az állomás előtti kanyarban, amikor odaért az átjáróhoz. Nem volt ott sem bakterház, sem sorompó. Mind­össze egy tábla jelezte, hogy erre vonat, is szokott járni. Ö mégis leszállt a kerékpár­ról. Nem azért, mintha közelgő vonattól félt volna. Dehogyis. A kosarában levő tojások épségét féltette. A huppanok kárt tehetnek bennük! És ez pénzt jelent! Elvesztett pénzt! És akkor nem tudná megvenni azt a szép pulóvert, amit a múlt héten látott a Szövetkezet kirakatában. Jaj, csak még el ne kelt volna! 260 forint az ára. Éppen annyi, amennyit a tojásokért kap. Igaz, kel­lene a kis Jancsi gyereknek is már egy új tréningruha, de mégis... mégis most azt a pulóvert fogja megvenni. 1 Óvatosan vezeti át megszelídült járművét a síneken. Átérve, fel akar szállni. Még egy pillantást vet a kosárra, amikor ... Valami hever ott a töltés oldalában. JMi lehet ez? Szeme megakad a sötétbarna tár­gyon. — Megnézzem? A kerékpár megpihen a jelzőoszlop dere­kának támasztva. A biztonság okáért széjjelnéz. Sehol senki. Mehet. Kendős alakját egy pillanatra el­nyeli az árok, aztán meghajol, mintha bor­sót szedne s máris ott áll a kerékpár mel­lett. Pénztárca! Barna, nagy lapos. Kinyitja: tele piros százasokkal. — Jaj, Istenem! Lehet ez vagy húsz da- rafi! Mit is csináljak most? Kié lehetett? Biztos a vonatról eshetett le? — hirtelen melege lett, pedig a nap ereje még nem érte utói nagykendős vállát. — De hiszen nem látta senki. — nyug­tatja magát. Kinyitja a pénztárcát. Húsz da­rab százas van benne. —• Lesz most már Jancsikának melegítője és nekem is sok minden! A töltésről sebesen siklik1 le a kerékpár. A nagykendő alatt ott a tömött pénztárca. A 260 forintos pulóverből kardigán lett. Jancsi melegítője mellé odakerült a töltő­toll és a félcipő. Az üres kosárban ott látja az ember inge mellett azt a nagy üveg köl­nit is. Kezd melegé lenni. Meg kellene engédni a nagykendői, de akkor... akkor kiesik a pénztárca. Hová is tegye? A kosárba? Ki­eshet. Köténye zsebébe? Elvesztheti. El kell dobni! Igen! Ez jó lesz. Széjjelnéz. Senki a közelben. Megáll.., kiveszi a nagykendö alól a pénztárcát és kinyitja. — Kiveszem a pénzt, a többit pedig eldo­bom — s máris emeli ki a vastag százas köieget. De mi ez itt? Egy fénykép. A szá­zasok alatt. Ijedten csapja össze a tárcát. Egy kisfiú nézett rá a fényképről. A pénz­tárca visszakerült á nagykendö alá. Amikor beért a faluba elmúlt a félelme. Már mosolyogni tudott saját magán. — Hazafelé már üres lesz s akkor eldo­bom a képpel együtt — dönti el a pénz­tárca sorsát. A piac ma nem nagyon érdekelte. A to­jásokat is áron alul adta el, de mit szá­mit most az a 10—20 forint? Amikor ki­ürült a kosár, gyorsan felpakolta a csomag­tartóra, s elindult a Szövetkezet felé. Töb­ben utána is néztek. Valamit meg is hallott hallott abból amit Kissné mondott, hogy ez a Kovácsné de gőgös lett egyszerre, még szóba sem áll az emberrel! De törődött is most ő ezzel?! Minden rendben volt, csak a fénykép bán­totta. Egészen olyan, mint a Jancsi. Hátha annak akarlak venni ezen a vala­mit? Dehogyis! Biztosan el akarták szóra­kozni, akkor pedig jobb helyen van ez őnála! A szövetkezeti bolt kirakatában ott a 269 forintos pulóver. Meg sem dobban a szíve, amikor ránéz. „Csak” 260 forint! Leállítja gépét a falhoz s be akar lépni az ajtón. A bolt ajtaján tábla lóg: „Leltár miatt zárva!" Lábai megremegnek. Mi lesz most? Hová tegyem a pénzt? Haza nem vihetem, mert az ember kiver vele együtt a házból. El­dugjam? Hová? Még megtalálják nálam. Loptam? Valaki nem akarta, hogy ebből a pénzből vásároljak! Ott áll a bezárt ajtó előtt mintha lábai a földbe gyökereztek volna. A tavaszi szél megrázza a táblát. Mintha Valaki a fejét rázná. A tábla betűi szemei előtt gyerek­fejjé formálódnak. Éppen olyan, mint an­nak a kisfiúnak az arca ... Leltár: mosoly­gós szem . I. miatt: most éppen ránéz... zárva: mit csinál most a néni?... — Nem! Nem kell a pénz! A más pénze! Loptam? 'Nem, csak lopni akartam. Attól a kisfiútól... Elfordul az ajtótól és kiveszi a nagykendő alól a vaskos pénztárcát. Már nem fél attól, hogy meglátják. A százasok mögül kiemeli a fényképet. Ránéz kissé fényes szemmel és pirosragyúlt arccal: •—Ne haragudj — sóhajtja halkan. Vállkendős alakját elnyelte a rendőrség ajtaja. S vele ment ennek a napnak nagy kísértése is. Hazafelé az üres kosár táncot járt a cso­magtartón. A vasúti átjárónál nem kellett leszállnia, üres volt a kosár. Vagy a kere­kek is gyorsabban forogtak? A tavaszi illat megédesítette útját. Ment, ment haza az övéihez. •ti Karner Ágost«« j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom