Evangélikus Élet, 1961 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-15 / 3. szám

KP. BÉRÍVf. BP. 72j ' Az új év hétköznapjai , Békés és boldog karácsonyi ünnepeket tartottunk. Zsúfolt templomokban hirdettük Isten igéjét. Imádsággal búcsúztunk az elmúlt évtől. Bátor hittel köszöntöttük az új évet. Az új év küszöbét a karácsonytól kapott fény ragyogásával lép­tük át. Békességet, jóakaratot és a munkához való jókedvet hoz­tunk át a múlt évből az 1961. évbe. Elkezdődött a munka! A munkapadokon szorgalmas ke­zek készítik az új és még jobb darabokat. A surranó vetélők nyomán már a tavaszi szöve­tek hajtódnak végekbe. Az ünnepek sora után dol­gos hétköznapok köszöntének ránk! Értelmünk már az 1961. év feladatait méri. Hiszen ne­künk, Istenben hivő emberek­nek is fontos, hogy év végére gazdagabb legyen országunk, több legyen a kenyerünk, jobb legyen a ruháúk és 45 000 csa­lád új lakásba költözzék! Mindehhez jó munkára van szükség! Hiszen az elherdált idő csak vegetálás, ellenben a jól felhasznált idő az élet! A jó munkával eltöltött idő adja meg az élet ízét és jó értelmét. Istenbe vetett hitünket, szol­gáló készségünket nem az er­dők mélyén akarjuk élni és megvallani, hanem országunk városaiban és falvaiban. Nem kolostorok vastagfalú szobái­ba bújunk el, hogy elzárjuk életünket-a ma életétől! Nem akarunk távolodni az élettől, hanem közeledni hozzá. Hi­tünk és szolgáló készségünk vonala belesimul a fegyelmeT zett, jól szervezett, lendületes munkába! Hiszünk Jézus Krisztusban, aki a sóról és gyertyáról szóló tanításában egyszerűen és félreérthetetlenül és egy­értelműen mondta el, hogy a keresztyén "■ gyülekezetnek vagy a keresztyén embernek mi a feladata? Ez a tanítás vitamentes! A keresztyén gyü­lekezetnek és a hivő keresz­tyén embernek szolgálatát, munkáját mindig készségesen, alázatosan kell elvégeznie, másokért. Szabad versenyezni a jó szolgálatban! Szabad verse­nyezni azért, hogy az embe­rek boldogok legyenek és em­berségesen emberi életet él­jenek. Keresztyénnek lenni a XX. században nem azt jelenti, hogy mi a Lélek kizárólagos birtokosai vagyunk. Hanem azt jelenti, hogy Isten nekünk parancsolja elsősorban, hogy a só és a gyertya feladatát, szolgálatát boldogan és aláza­tosan elvégezzük! Az ember elindult a világ meghódítására. Nemcsak a földet, melyen járunk, hanem a mélységeket és magasságo­kat is meg akarja hódítani. Igen ám, de a meghódítandó világban ott van a másik em­ber is! A Szentírásnak az a nagy parancsa, hogy hódítsá­tok még a földet, hajtsátok uralmatok alá, semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy hódítsátok meg a másik em­bert is! Ügy igen,, hogy hű­séges és ■becsületes munkával kényszerítsétek a földet több termésre. Vagyis, hogy mun­kátok révén a föld adja meg mindazt, ami a szép és boldog élethez szükséges! Szabad a golgotái kereszt­fát úgy is szemlélni, hogy ott valami csodálatos gátszakadás történt, mert hitünk szerint onnan az emberi életbe Jézus áldozatos szeretete árad. Vajon ezt az áldozatos sze- retetet csak imádni kell? Ér­te hálát kell adni Istennek, de éppen ennek az erőnek birtokában lehet áldozatosan ^olgálni s munkálni a jót! Még érthetőbben, ennek az erőnek a birtokában csak mi­nőségi munkát szabad végezni embertársaink és a magunk javára! A keresztyén ember az, aki mindennap kap valami jót Istentől, de mindennap ad is valami jót az embereknek! Rendkívül fontos, hogy min­dennap legyen igénk és imád­ságunk, de éppen ilyen fon­tos, hogy mindennap legyen szolgálatunk és jókedvűen végzett munkánk is! Mindennek a végső summá­ja tehát az, hogy imádkozzunk és jókedvűen dolgozzunk! A jövő biztonságának tudatá­ban, a jól végzett munka örö­mével nézzünk az Úrnak 1961. évére. A munkás hétköznapok erő­feszítéséből mi is ki akarjuk venni a részünket, hogy vele szolgáljuk népünk jólétét és előmenetelét. Fülöp Dezső A vallásszabadság kérdése az Egyesült Nemzetek Szervezetében . Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete alapokmánya deklarál­ja az emberi jogok között a vallásszabadságot is. A 18. cik­kely biztosítja a vallási hova­tartozás vagy a vallás megvál­toztatásának jogát. Szaudi Arábia és más muzul­mán államok delegációi a leg­utóbbi közgyűlés alkalmából azt kérték, hogy a 18. cikkelyt töröljék az alapokmányból. Ez ellen az Egyházak Világtaná­csa Nemzetközi Ügyekkel Fog­lalkozó Bizottsága tisztségvise­lői, élükön D. O. Frederick Nőidé igazgatóval egy, a kü­lönböző delegációkhoz eljutta­tott iratukban és a delegáció vezetőivel folytatott megbe­szélésekben tiltakoztak. Lénye­gében arra törekedtek, hogy megvilágítsák ennek a parag­rafusnak a lényegét és szem­pontjait a delegátusok előtt. Hosszabb vita után a Fülöp- szigetek delegációja egy javas­latot terjesztett elő, mely sze- tóni minden embernek biztosí­tani kell a jogát, hogy szaba­don választott vallása, vagy hi­te legyen. A brit delegáció ki­egészítő javaslata alapján a közgyűlés ellenszavazat nélkül egy új fogalmazást tett magáé­vá, amely biztosítja a szabad választás alapján, hogy min­denki a neki megfelelő vallási vagy hitközösségnek tagja le­gyen, vagy tetszése szerinti vallás- vagy hitközösségbe vé­tesse fel magát. Ez a formulá- zás a Nemzetközi Ügyekkel Foglalkozó Bizottság tisztség- viselői szerint csak kifejezésé­ben, nem pedig tartalmában tér el a régi, 18. cikkelyben le­vő fogalmazástól. 1946. óta, amikor létrehozták az Emberi Jogok Bizottságát, az Egyházak Világtanáesa Nemzetközi Ügyekkel Foglal­kozó Bizottsága ismételten rá­mutatott arra, hogy a vallási hovatartozandóság megváltoz­tatásának joga a vallásszabad­ság lényeges alkotó elemét ké­pezi. ÚJÉVI KÖSZÖNTÉSEK EGYHÁZUNKBAN Régi szokásoknak megfele­lően, ez évben is elhangzottak az újévi köszöntések a püs­pöki hivatalokban. A DÉLI EGYHÁZKERÜLET püspöki hivatalában a pesti egyházközségek presbiteri kül­döttségeinek élén dr. Szalat- nai Rezső kerületi presbiter köszöntötte Káldy Zoltán püspököt. Annak a nyájnak nevében szólott, amely pásztora köré gyűlik s amely öntudatosan tekinti magát nyájnak, mert a történelem során kovácsoló- dott össze s múltjának hát­terében olan egyéniségek áll­nak^ mint Kossuth és Petőfi. Mi bátran tudunk tehát múl­tunkkal a jövőért élni a je­lenben. Nem is valami homá­lyos jövővárással, hanem biz­tos kontúrok látásával. Hi­szünk abban, hogy van sze­repünk és dolgunk a szocia­lizmusban s ebből a bizonyos­ságunkból erő, hit és szép­ség nő. Káldy Zoltán püspök vála­szában az egyháznak az em­beriséggel való szolidaritásáról szólt.. Az a célunk, hogy szoli­dárisán népünkkel, nyi­tott szívvel, felelősséggel egyházként szolgáljunk. Hálásak vagyunk, hogy egyházunk az elmúlt év­ben is betölthette szolgá­latát s tapasztalhattuk, hogy az egyháznak van helye az épülő új világ­ban. Isten az engedelmes egyházat meg tudja áldani jó szolgálattal. Meg kell tanulnunk összefüggések­ben gondolkodni. Nem le­het úgy egyházként élni, hogy ne tudjunk arról, mi van a világban. Ügy kell tudnunk róla, hogy szo­lidárisak legyünk az építő, előrevivő erőkkel és em­berekkel, mert a gyüleke­zetekre épp úgy hatással van a széles világ, mint bármelyik emberi közös­ségre. Az 1961-es esztendő egyházi feladataihoz — folytatta körül­tekintését a püspök — világ­méretekben két név tartozik: Üjdelhi és Prága. Újdelhi­ben a világ keresztyénségének képviselői között fekete, sár­ga és kreolbőrű keresztyének fogják megkérdezni tőlünk, fehérbőrű keresztyénektől, hogy a világ mai eseményei között, gyarmati és félgyar­mati népek, háború és béke, faji megkülönböztetés és egyéb kérdések között mit jelent nekünk Krisztus vilá­gossága. Prágában pedig ke­leti és nyugati keresztyének egyértelműen készülnek meg­nyilatkozni és ' síkra szállni a béke ügye mellett s ez tör­ténelmi jelentőségű demonstrá­ció lesz, mert a. keresztyén- ség történelme során ez- az első alkalom, amikor a béke ügyében az egész világ ke- resztyénsége összefog. Ügy érezzük, hogy mindkét név csak fokozza felelősségünket s a tiszta látás keresését s mindkettő előre mutat. AZ ÜJ ÉV ELSŐ MUNKA­NAPJÁN AZ EGYETEMES EGYHÁZ ELNÖKSÉGÉT kö­szöntötték a barátok és mun­katársak. A köszöntést Káldy Zoltán püspök mondotta. Rámutatott arra, hogy mennyi biztonságot jelentett az egyházvezetésben az elmúlt év során egyfelől az a tény, hogy Mihályfi Ernő egyetemes felügyelő sokat tudott foglalkozni az egyház ügyeivel, másfelől az az ör­vendetes gyógyulás, amely fo­kozatosan adta vissza Vető Lajos püspöknek munkaerejét! Örvendetesen megerősöd­tünk abban a tapasztalatban - mondotta —, hogy belülről fakad az egység abban: ho­gyan kell egyházként szolgál­ni szocializmust építő hazánk­ban. Ez a belső egység szi­lárdságot és kisugárzó erőt jelent. A gyülekezet élete nyu­godt és zavartalan volt az elmúlt évben. A val­lásszabadság abban is valóság volt, hogy a lel­készek ki sem tudtak használni minden lehető­séget az egyházi munká­ban s ha kihasználtak volna, erejükből nem is futott volna többre. Népünk felé igyekeztünk el­végezni azt, amit Isten ránk bízott. Volt alkalmunk meg­győződni arról, hogy lelké­szeink többsége mély teológiai átgondolás alapján áll szo­cializmust építő népünk mel­lett. A köszöntésre először Vető Lajos püspök válaszolt A Biblia a 90. zsoltárban arra tanít — mondotta —, hogy „úgy számláljuk napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”, (Damaszkusz) — Nikodim püspök, a moszkvai patriarká- tus külügyi hivatalának veze­tője Damaszkuszban kijelen­tette, hogy az orosz ortodox egyház üdvözölne minden olyan lépést és minden olyan gesztust, mely céljául .tűzné ki a keresztyén egyházak kö­zeledését vagy újra egyesülé­sét. Az orosz egyház látása szerint az ilyen fáradozások mégis csak akkor lehetnének eredményesek, ha XXIII. Já­nos pápa eJeve késznek nyi­latkoznék árra, hogy más egy­házak képviselőivel az egyen­rangúság alapján tárgyaljon. A pápa által meghirdetett második vatikáni zsinat kér­désében Nikodim püspök kije­lentette, hogy az ortodox egy­házak ez ideig semmiféle hi­vatalos meghívást nem kap­tak, ezért a kérdéssel teljesen Az újtestamentom a böl­csességet Krisztusban lát­ja. Itt az időben ezzel a tartalommal kell megtöl­tenünk egységünket. Krisztus szeretetére kell ta­nítanunk egymást. Ez a szere­tet határozottabb és világo­sabb elhatárolásokat is kíván tőlünk, amint azt hitvallá­saink közül a Schmalkaldeni Cikkek is tükrözik: Utunkat és feladatainkat a központban és a perifé­riákon egyeránt jól kell látnunk. A béke és a szo­cializmus ügyének is akkor teszünk jót, ha Krisztus­hoz hűségesen lemorzso­lunk mindent, ami az em­bert gúzsba köti, akár ba­bonás szokásokban, akár fanatikus elvakultságban. Mihályfi Erpő egyetemes felügyelő is köszönetét mon­dott az üdvözlésért. Az elmúlt évet pozitív­nak értékelte az emberség mérlegén. A béke ügye kétségtelenül előrehaladt. Az új év első jelei azzal biztatnak, hogy az 1961. év is kiveszi ebben a ré­szét. Különösen hatalmas perspektívát nyitott meg ebben Hruscsov szovjet miniszterelnök szilveszteri nyilatkozata. A teljes egység az egyház­vezetésben örvendetes tény — mondotta — js ehhez hozzá kell tennem, 'hogy az egysé­get érzem a világpolitikai kér­désekben s az egyházban Vég­zett munkám között is. Az újévi köszöntések köz­vetlen baráti beszélgetésekben értek végett K. E. kielégítő módon nem foglal­kozhatnak. Nikodim püspök és más ti­zenöt orosz ortodox vezető egyházi személyiség^ az orosz ortodox egyház legtöbb egy­házi méltóságát a 83 éves Alexej pátriárkát kísérték egy­hónapos közelkeleti utazásán. Nikodim hangsúlyozta inter­jújában, hogy a pátriárka ne­vében nyilatkozik. Damaszkuszban Alexej pát­riárka találkozott VII. Teodo- ziusz pátriárkává! és az anti- okhiai görög ortodox egyház más kimagasló személyiségei­vel. Athéni tudósítás szerint Alexej pátriárka december j 25-től . 27-ig a görögországi egyház vezető képviselőivel találkozott. Évszázadok óta ez az első látogatása orosz orto­dox pátriárkának Athénben. :i:inniiiMirrin;i!isiii!i:iíi:iiiii.ii;i3ii:i:i!i]iin!iia:i;iiiiiiti[!iiiiiiiiBiiiiiHiii[i!iiiiiinniiiiiiiiifi[iii!iHiimiiiiiiniiiiiiiaiiiiiniii£iii:i Orpsz ortodox vezető egyházi személyiségek . a keresztyén egységtörekvésekről Nem engedjük meg, — fejezte be nyilatkozatát a püspök —, hogy gyülekeze­teink s híveink politikai­lag és társadalmilag visz- szahúzó erővé váljanak, de azt sem, hogy olyan búvóhelyet próbáljanak csinálni az ■ egyházból, ahol hamis politikai re­ménységeiket táplálhat­ják. Ma a legtöbb pesti gyüleke­zetben a lelkészek világosan látják az egyház feladatait. A presbiterek tehát nőjenek fel egyházpolitikailag ezen lelkészek mellé, IMADK Űr Jézus Krisztus! Kö­szönjük, hogy azt ígérted, vér­iünk maradsz a világ végeze­téig. Kérünk, maradj velünk ebben az esztendőben is és Te magad adj nekünk boldog új esztendőt. Kérünk add meg mindennapi _ kenyerünket, őrizd meg otthonainkat, csa­ládunkat. Add, hogy minden­kor szeressük és keressük mindazt, ami a békét szol­gálja. Őrizd meg az egész vi­lágon a békét, segítsd meg a népeket, hogy megértsék egy­mást. Távoztasd, el a háború ) ZZUNK veszedelmét. Segíts meg, hogy eredményes legyen népünkért való fáradozásunk. Segítsd állami felsőbbségünket és áldd meg népünkért való fá-. radozásainkat. Add erődet, hogy igazán keresztyén mó­don tudjunk élni. Áldd meg anyaszentegyházunk szolgála­tát, cselekedd meg, hogy a Te Igéd által naponként meg­újuljunk a hitben, a szeretet- ben és a reménységben. Hadd kezdjük, Urunk, Veled ezt az esztendőt. Ámen. [síén furatánál! szolgálatában Keresztyén életünknek egyik kísértése, hogy a valóságos Krisztusból Krisztus-árnyké­pet formál. Látszólag nagy hódolattal veszi körül, sokat ad neki. Övé a templom, övé az ünnep, a vasárnapok, de ahol életünk nagyobbik része folyik, a hétköznapokhoz sem­mi köze. isten azonban olyan irgalmas, hogy még az ilyen látszat-hódolatból is ki tud hozni valami jót. A hétköz­napok száma mégis hatszor annyi, mint a vasárnapoké, s keresztyén életünk minden napjának tartalma: cselekvő szolgálat. Isten szava most erre a cselekvő szolgálatra ta­nít. Egymásba épül ma három üzenet. A teljes engedelmességről szól az első (Mt. 5:17--19). Ar­ról az engedelmességről, mely Isten törvényét teljes össze* függésében látja éppúgy, mint az életet is. Jézus is a törvény egészének a betöltér sére jött. A bibliai gazdag if­jú törekvő volt. Ezt elismerte róla Jézus is, de amikor egyet­len fogyatkozását említette, kiderült, hogy ez eggyel min­den hiányzik. Isten a nagy összefüggések Istene. Aki nyomdokain jár, annak meg kell tanulnia ösz- szefüggésekben gondolkodni Az ő törvényének nagy ösz- szefüggése ez: szeresd az Is­tent és szeresd az emberi Szolgálatunkat és mindennapi cselekedeteinket úgy kell mérnünk, hogy azok igazi nagy, átfogó Isten és ember-; szerétéiből fakadnak-e? Az összefüggésekben látó« átfogó engedelmesség minden jóra készségessé tesz. Erről szól a második üzenet. (Zsid. 13:20—21). A nagy összefüg­gések keresése nemhogy túl- komplikálná, sőt inkább le­egyszerűsíti a kérdéseket* Naponta elölről kell tanul­nunk az „erkölcstant”. Komp* Ilkáit erkölcsi megítélések he­lyett így: ml jó és mi rossz. És törekedni arra, hogy min­dig a jót tegyük. Mert Isten Jézus Krisztusban készséges­sé tesz minket minden jóra. Isten a jót egészen < közeli­vé tette. Szánkba és szivünk­be adta. Ö maga is rendkí­vül egyszerűen kapcsolja Ösz- sze a nagy valóságokat. Így; élet és jó — halál és gonosz, íme, a legnagyobb összefüggé­sek Istennél. Bizony az élet nagy össze­függő kérdései ilyen egysze­rűek: élet vagy halál. Jó vagy rossz. Béke vagy hábo­rú! Szeretet vagy gyűlölet. Bé­kés egymás mellett élés, vagy félelemmel feszült fegyverke­zés. Kevesek önző érdeke vagy mindenki java. Emberség vagy gyarmati sors. Életünk emel­kedése, vagy sopánkodó sült- galambvárás. Ezek között az ellentét-párok között, az élet és halál, a jó és a rossz kö­zött folyik a keresztyén em­ber élete s nem vitás, hogy Isten akaratának szolgálata merre indítja. ^ ifj. Biázy Lajos j

Next

/
Oldalképek
Tartalom