Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-03 / 14. szám

MINDENHATÓ ATYA! * , HÍREK Az első hitágazat Tudom, Uram Jézus, hogy magammal is adósod vagyok, mert Te teremtettél és Te váltottál meg engem, emberré lettél ér­tem, és ha saját-magamnál többem volna, akkor azzal is és annyiszorta többel tartoznám néked, amennyivel nagyobb vagy nálamnál, akiért magadat odaadtad. — Látod, Uram, hogy semmim sincs, s ami vagyok s amim van, azt sem tudom né­ked adni nélküled. Vonj hát Te magad engemet magadhoz, hogy tiéd legyek szeretetben és engedelmességben, ahogy a teremtésben és megváltásban egész valóm úgyis a tiéd, ki élsz mindörökké. Ámen. AUGUSTINUS EZ A HITÜNK „Hiszek egy Istenben, min­denható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében." Amikor ezt az első hitága­zatot elmondjuk, akkor nem vitatkozást folytatunk, hanem a hitünket valljuk meg. Mert ;,hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett“ — mondja a Szentírás. A hitágazat szövegében az s,egy“ szó nem határozatlan névelő, hanem számnév: nem valamiféle akármilyen isten­ben hiszünk, hanem az egyet­len egy valóságos Istenben. Az első hitágazat elmondá­sával nem a világ keletkezé­séről teszünk vallást, hanem magáról Istenről. Mert első­sorban nem a teremtésről van itt szó, hanem a Teremtőről. A világ teremtéséről csak ak­kor beszélhetek, ha hiszek a világ Teremtőjében. Jó, hogy ilyen szép rövid­séggel tehetjük, örülünk an­nak, hogy hitbeli atyáink ezt a „mennyet-földet“, — min- denséget átfogó hitvallást a teljes Szentírás sok igéjéből másfél-mondatos tömörséggel tudták kifejezni. NAGY DOLGOKAT VALLUNK MEG Minden létező Istennek kö­szöni létét. „Nála nélkül sem­mi sem lett, ami lett.“ Ján 1. Isten nem csinálta, nem al­kotta, hanem teremtette a vi­lágot. Ezt a szót a Szentírás csak Istennel kapcsolatban használja. Azt fejezi ki vele, hogy Is­ten nem azonos a világgal és a világ nem azonos Istennel. Hogy a világot Isten terem­tette, az azt jelenti, hogy Is­ten sohasem válik világgá és a világ' sohasem lehet istenné. A különállás mégis nem valami egyenrangú kettősség Isten és a világ viszonyában. Hogy a világot Isten terem­tette, az azt jelenti, hogy Is­ten a világ ura. met... megélhetést ád ... életem javénak szolgálatára rendelte minden teremtmé­nyét: a napot... a nappalt, az éjszakát, levegőt, tüzet, vizet, földet, ... állatot, gabonát, .. jó kormányzatot, békét... Mindez benne van a szóban: Teremtő.“ Ez a helyes látás: nincs különbség Isten egy­kori-egyszeri teremtése és mai-állandó gondviselése kö­zött: mindegyik teremtés. Nagy dolog volt, mikor Isten helyére rendelte a napot, de az is nagy dolog, mikor ma fészekbe penderül egy tyúk­tojás. Nagy dolog, mikor az anya szíve alatt életre moccan a magzat, de ugyanilyen nagy dolog, mikor ennek a szüle­tendő gyermeknek a kenye­réül csírába pattan a mezőn a búzaszem. * Mindez nem hideg káté­anyag a fejünkben, hanem személyes hitvallás az éle­tünkkel. Ha az első hitágaza- tot csak a szám szajkózná holt formulaként, akkor csu­pán hazudnám az igazságot. Már pedig az igazat hazudni hitványabb dolog, mint nem igazat hazudni. Az első hitágazatban szemé­lyesen és egész életemmel ér­dekelve vagyok. Mennyi me­legség, személyesség és éle­tesség van Luther kiskátébeli magyarázatában: „Isten te­remtett engem minden te­remtménnyel együtt. Ö adta testemet, lelkemet... és eze­ket most is fenntartja. Ezért ad nekem ruhát, lábbelit, ételt és italt, házat és gazdaságot, feleséget és gyermeket és mindenféle jót..Lehet-e hideg szívvel vallani, hogy az egész teremtettség középpont­jában az ember van? És ezt személyesen így mondhatom: minden érettem van a kerek világon. Én pedig az Istenért. A teremtésnek egyik legfon­tosabb tartalmi vonása éppen ez a személyes viszony Isten és ember között. Ez a személyesség mégsem szakít ki a világból, mert ahogy Luther helyesen hoz­záteszi: „... Isten teremtett engem minden teremtménnyel együtt”. A kettő együtt igaz: emberségemben a teremtés központja vagyok, de szolida­ritás közösségében minden más teremtménnyel. Nem elbizakodás tehát a dolgom, hanem hála. Mikor reformátorunk Isten gondvi­selése jeleinek felsorolását: ....... ruhát, lábbelit... házat st b....” azzal fejezi be, hogy „... és mindenféle jót”, azt jelenti ez, hogy nem teljes és lezárt lista van itt, hanem kinek-kinek személyes viszo­nyai szerint kell kiegészítőén folytatni: egészen addig, hogy elkerült az influenza, vagy meggyógyultam belőle, s a meleg szobáig, amelyben írom e sorokat. „Mindezért én ne­ki hálával és dicsérettel tar­tozom.” Annyival is inkább, mert mindezt érdemtelenül kapom. A hála pedig nem puszta szó, hanem „szolgálat és engedelmesség”. Szabó József A Prágai Keresztyén Békekonferencia „Hidegháború“ — teológiai-bizottsága magyarországi cso­portja, mely a bizottság drezdai ülésére utazott, hazaérke­zett Magyarországra. A csoport vezetője dr. Pálfy Miklós, teológiai akadémiai tanár, aki az egész bizottság elnöke is, tagjai pedig: Vargha Zsigmond dr., a Debreceni Református Teológiai Akadémia dékánja és Jánossy Imre református teológiai tanár voltak. A Bizottság március 22—24. napjain Drezdában tartotta második munkaülését. A munkaülés meg­tárgyalta és egybehangolta az egyes országok munkacsoport­jainak tanulmányait. Az ülés munkájáról később közlünk részletes tájékozia­A teremtés Isten személyes és értelmes aktusa. Nem a káosz zűrzavara van körülöt­tünk: jól-rendbe-tett, értelmes világban élünk. Ez több, mint amit a költő a maga nyelvén így mond: „Be van fejezve a nagy mű ... Évmilliókig el­jár tengelyén, Míg egy kerék- fogát újítni kell.. A teremtés Isten atyai cse­lekedete. „Hiszek ... minden­ható Atyában.“ Az „Atya“ szóban kifejeződik a teremtés cselekményének páratlan ereje is, meg a szeretet is. Jól mondja Luther a hitágazat magyarázatában: „... mindezt isteni jóvoltából és irgalmas­ságából cselekszi...“ Atyai kéz ereje és atyai szív me­lege látszik a világon. Ezt hirdetik a fenséges csillagok és erről suttog színnel, illat­tal a virág. Jórarendelt, eset­ten is szép világban élünk, Isten atyai kezén s nem vak sors kiszolgáltatottságában. Luther Márton mindkét ká­téjában egymás mellett szól a világ teremtéséről és fenn­tartásáról. Nem olyan moz­dony a világ, amelyet felfűtött és megindított a masiniszta, aztán kiszállt belőle. Gondol­juk át jól a reformátor kö­vetkező mondatait a Nagy ká­téból: „Mit jelent az, hogy ... hiszek a Teremtőben? Azt. hogy Isten teremtménye va­gyok, vagyis Ö adta és szün­telenül fenntartja .:. élete­KONFIRMÄCIÖI AJÁNDÉKNAK alkalmas imakönyvek: Szülők és keresztszü­lők figyelmébe szeretet­tel ajánljuk alábbi ki­adványainkat: Raffay: Imabönyv 25 Ft Jávor: Imakönyv 20 Ft Groó: Imakönyv 12 Ft Kapható a Sajtóosztály iratterjesztésében Buda­pest, Vili., Üllői út 24. I. emelek tást. Kántori vizsga Foton Március 19-én tartották meg a XVI. Alapfokú Kántori Tan­folyam záróvizsgáját a fóti Mandák Intézetben. Ez már a második olyan kántori tanfo­lyam volt, amelyet egyházunk a református egyházzal közö­sen szervezett meg. Az Alap­fokú Tanfolyam 18 növendéke közül 4 evangélikus szerzett kántori bizonyítványt: Dénes Anna (Tótkomlós), Farkas Ida (Nagyveleg), Nagy Katalin (Kemenessömjén), Takács Irén (Sikátor). Egyidejűleg 7 részt­vevővel Középfokú tanfolyam is volt, ezen evangélikusok nem vettek részt. A vizsgán Káldy Zoltán püspök, valamint Szamosközi István püspök megbízásából dr. Mády Gyula református egyházkerületi jegyző elnö­költ. Jelen volt dr. Esze Ta­más, a Református Egyetemes Konvent világi elnöke. Káldy Zoltán püspök János 15: 9—13. alapján tartott megnyitó áhítatot. Megmaradni Krisz­tusban, szeretni Krisztussal, örülni Krisztusnak — ezekbe foglalta össze az Ige üzene­tét. Kiss János gondnok, a tanfolyam evangélikus veze­tője köszöntötte a megjelen­teket, a tanfolyam hallgatói­ból alakult vegyeskar több énekkari művet adott elő. A vizsga lefolyása után Trajtler Gábor lelkész-orgonaművész tartott előadást. A vizsgát dr. Mády Gyula áhítata fe­jezte be. Felhívás kántori tanfolyamra Az Evangélikus Egyetemes Kántorképesítő Bizottság fel­vételt hirdet a református és evangélikus egyház közösen szervezett kántori továbbkép­ző és előkészítő tanfolyamai­ra, amelyek április és június hónapban a fóti Mandák In­tézetben indulnak. A tanfo­lyamok a következők: 1. Kéthetes bentlakásos kán­tori továbbképző és előkészítő tanfolyamok mindenkor hétfő estétől a következő hét pén­tek estéig. Kezdő dátumok: április 25 és június 20. Rész­vételi díj személyenként: 250 forint. 2. Heti egynapos (minden hét pénteki napján) reggeltől estig tartandó bejárásos to­vábbképző és előkészítő tan­folyam 10 héten keresztül. A résztvevők csak az általuk igénybevett élelmezés és szál­lás költségeit tartoznak meg­téríteni. Útiköltségét termé­szetesen mindenki maga vi­seli. Kezdő nap április 22. Mindkét tanfolyamra 16—42 év közötti férfiak és nők je­lentkezhetnek. Jelentkezési határidő valamennyi tanfo­lyam esetében a kezdés előtt 10 nappal. A jelentkezések a következő címre küldendők: Déli Evangélikus Egyházkerü­let püspöki hivatala Buda­pest, VIII., Puskin utca 12. A jelentkezők lelkipásztori aján­lást és rövid életrajzot mellé­keljenek. Felvételükről írás­beli értesítést kapnak. E tanfolyamok egyike sem' nyújt képesítést, de előkészít ‘ az alapfokú kántori tanfo­lyamra, illetve az Alapfokú Kántori vizsga esetleges leté­telére, vagy a középfokú tan­folyam felvételi vizsgájára. Az Egyetemes Kántorképesítö Bizottság. * — Böjt 5. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A va­sárnap oltári igéje: Jn 11, 47 —57; szószéki igéje: 1 Jn 3, 1-7. — Evangélikus vallásos fél­óra lesz a Petőfi Rádióban április 3-án reggel 8 órakor. Igét hirdet: Dr. Ottlyk Ernő, a Teológiai Akadémia dé­kánja. — NAGYBÄNHEGYES. A gyülekezetben március 17-től 20-ig Deme Károly mezőbe- rényi lelkész szolgált böjti igehirdetés-sorozattal. A soro­zat úrvacsoraosztással fejező­dött be. A reggeli és esti igehirdetés-sorozat mellett „Az őrállók tiszte" témával Deme Károly a presbiterek­nek is előadást tartott. — HARTA. Az egyházme­gye lelkészei böjti gyüleke­zeti esten szolgáltak a gyü­lekezetben március 23-án. Igét hirdetett Sikter András és dr. Murányi György. Elő­adást tartott Szentpéteri Pé­ter. Verseiből olvasott fel Seben István, orgonaszámok­kal működött közre Tóth- Szőllős Mihály. — KONDOROS. A gyüleke­zetben március 20-án pres­biteri napot tartottak. Ez al­kalommal ünnepi istentiszte­leten iktatta hivatalába Ko­szorús Oszkár esperes az egy­házközség új presbitériumát. Este pedig műsoros böjti es­tet tartottak. SCHWEITZER ALBERT, A CSELEKVŐ KERESZTYÉN. „Hogyan is tudnám leírni ér­zéseimet, amikor szegény szenvedő embert hoznak hoz­zám? Én vagyok az egyetlen sok száz kilométeren belül, aki segíteni tud rajta. Mivel itt vagyok, mivel barátaim se­gítenek, az történik vele, ami a többivel, akik ugyanilyen állapotban jöttek őelőtte és fognak jönni őutána is, hogy meg ne ölje őket a fájdalom. Nem azt mondom, hogy meg­tudom menteni az életüket. Mindnyájunknak meg kell halnunk, de hogy fájdalmas napoktól szabadíthatom meg őket, ez az, amit én nagy és mindig új kegyelemnek érzek. Abban, ahogyan Schweitzer Albert itt a saját munkáját jellemzi, megérzünk valamit Jézus széretetének hatalmá­ból, mely őt a feketebőrű test­vérek szolgálatára készteti. — A LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. A Bács-Kiskun Egyházmegye Lelkészi Munkaközössége már­cius 23-án Hartán ülésezett. Igét hirdettek Komoly Sá­muel és Tóth-Szőllős Mihály, előadást tartottak Sikter And­rás, Seben István és Cserháti Sándor, — KELET-BÉKÉSI EGY­HÁZMEGYE. A lelkészi mun­kaközösség március 28-án Bé­késcsabán ez évi második munkaülése alkalmával em­lékezett meg hazánk felsza­badulásának 15. évfordulójá­ról. Az ünnepi megemlékezést Mekis Adám esperes tartotta. — TOLNA-BARANYAI EGY­HÁZMEGYE Lelkészi Munka- közössége március 22-én Szek- szárdon ülésezett. Ürvacsora- osztás (Csepregi Béla) után Missura Tibor: A teremtés- történet mint katechetikai probléma címen tartott elő­adást. Sólyom Károly a béke­bizottság híreiről számolt he. Esperesi tájékoztatót tartott Krähling Dániel az Országos Esperesi Értekezletről. — A VASI EGYHÁZME­GYE Lelkészi Munkaközös­sége februári ülésén Kovács Béla úrvacsorái szolgálata után Fehér Károly nyújtott homiletikai előkészítést. Prőh- le Károly teológiai tanár a készülő Agenda kérdéseiről folytatott eszmecserét a Iel- készi karral. Lehel Ferenc előadást tartott a teológia tu­domány értékeléséről. — Villámhárítók szerelését, javí­tását, templomok részére, bádo­gos munkák javítását, festését, speciális állványról vállalom. Vé- csey, Guttmann, Bp. XIII., Hege­dűs Gy. u. 43. — Karnisokat, képkereteket kizá­rólag vallásos képekhez és nagy tükrökhöz készít, javít (nem Blon- del) Cziger képke etműhely, Bp., XIII., Lőportár-u. 7. Telefon: 424— 147. Kétszoba komfortos, személy­zetis, telefonos lakásomat egyszoba hallos, vagy egy- szoba személyzetisre elcserél­ném. Telefon 401—S52. >• ISTEN TUDJA1 „Lássátok milyen nagy szeretetet adott nekünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Ot. Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogyha nyilvánvalóvá lesz, hason­lókká leszünk Őhozzá, mert meg fogjuk Ot látni mint van. És akikben megvan ez a reménység O iránta, az mind meg­tisztítja önmagát, amiképpen ö is tiszta. Val ki a bűnt ese- lekszi, az a törvénytelenséget is cselekszi; a bűn pedig tör­vénytelenség. Es tudjátok, hogy ö azért jelent meg, hogy a mi bűneinket elvegye; és őbenne nincsen bűn. Aki őbenne marad, egy sem esik bűnbe; aki bűnbe esik egy sem látta Ot, sem meg nem ismerte öt. Fiacskáim! Senki el ne hitessen benneteket: aki az igazságot cselekszi igaz az, amiként O is igaz.” I. János 3:1—7. Nagyszerű böjti igeszakasz ez. Jézus Krisztus keresztjé­hez visz el itt bennünket János apostol. Azt akarja, hogy megnyíljék hitünk szeme és lássunk. Lássátok.., ! — ezzel a felszólítással kezdi. Mit láthatunk meg hit által Jézus keresztjénél? Két dol­got. Isten megrendítően nagy szeretetét; önmagunkkal kap­csolatban pedig azt, hogy mi „már most Isten gyermekei va* gyünk.”' Ha valami felől bizonytalankodunk, ha nem tudunk vé­leményt alkotni, tanácstalanságunkat ezekkel a szavakkal fe­jezzük ki: Isten tudja... Ennek a két szónak az értelme tel­jesen megváltozik a Golgotán. Isten valóban tudja: ki va­gyok. Én olykor összezavarodom. Túlértékelem, vagy lebe­csülöm magamat. Ö azonban végsőkig tisztázta maga szá­mára és számomra is, hogy ki vagyok. Nem Íróasztal mel­lett karosszékből. Jeruzsálem falain kívül, egy kopár hegy tetején, mindenkitől elhagyottan. A kereszten. Biztos, kifor­rott, megmásíthatatlan ítéletet alkotott rólam. Ezért fordul­hatok hozzá Judica vasárnapjának zsoltáros kérésével: „Ítélj meg engem, óh Isten!“ (Zsolt. 43:1.) A keresztnél nemcsak tisztult és józan emberi öntudat­hoz jutok. Távlatot, reménységet is nyerek. Ezt a nagy reménységet egyesek — a gnosztikusok — tö­kéletesen félreértették az apostol idején. Nagyképűen azt gondolták, hogy ők már a teljesség megtestesítői. Hamis ön­tudattal, hamisan különítették el magukat a többi ember­től. Elhanyagolták a bűnnel folytatandó harcot. Lekicsinyél- ték a világot és benne a feladatokat. Befutott embernek vél­ték magukat. Vigyázat! A mi végső reménységünk ne tegyen bennün­ket elbizakodottál Akiben megvan ez a reménység — mondja az apostol —, az megtisztítja magát, az nem cselekszik tör­vénytelenséget. Csak úgy maradhatunk meg a hitben és a reménységben, ha az igazságot cselekesszük és ha megtisz­títjuk magunkat például ilyen bűnöktől: a közömbösségtől; önteltségtől, aggódástól, türelmetlenségtől. Ne essünk abba a bűnbe, hogy neon harcolunk a bűn ellen! Ne tévesszük Jé­zust szemünk elől! Öt csak engedelmességben, fegyelmezett; bűn és kísértés ellen lankadatlanul küzdő életmóddal követ­hetjük. Olcsón nem lehet keresztyénkedni. Benczúr László NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: JER. 31, 31—33. — Isten beváltotta ígéretéi* Jézus Krisztus által új szövetségét kötött az emberiséggeL Krisztus Urunk szent vére a szövetség pecsétje. Az ő kínos halála üdvösségünk záloga. — I; Kor. 5, 7; Zsid. 9, 11—15} Jn. 17, 6-13. HÉTFŐ: V. MŐZ. 14, 20. — Míg Mózes közbenjáró imádsá­gára Isten megkegyelmezett Izráelnek — a pusztai vándor­lás során, — Jézus Krisztus golgotái engesztelő áldozatáért az egész emberiségnek megkegyelmezett. Rom. 5, 9.; Zsid. 7; 23—28; Jn. 17, 14—19. KEDD: ZSOLT. 2, 1. — A félrevezetett sokaság, a felzakla­tott,feldühödött tömeg olyan mint a pusztító ár: mindent — mi jó és szent is — elsodor, miközben magát is pusztulásba dönti. Imádkozzunk, hogy a népeknek lelkiismeretes, bölcs vezetőket adjon az Isten! — Lk. 23, 18; Jn, 7, 1—13; Jn. 17; 20-26. SZERDA: DÁN. 2, 21. — Isten a bölcsesség forrása. Ö ád bölcsességet azoknak, akik tőle kérik. Szentlelkével — a böl- rsesség Leikével — megismerteti velünk Jézus Krisztust, és igaz szeretetet munkál bennünk. — I. Kor. 2, 2; Jn. 13, 31— 35; Mk. 14, 1-14. CSÜTÖRTÖK: RUTH 1, 21. - Ha bűneink miatt, vagy hitünk próbájaképpen — ideig-óráig — elfordul tőlünk az Úristen, javunkat, üdvünket munkálja ezáltal is. — Azok­nak akik Istent szeretik, minden javukra van. — I. Pét. 4; 15-16; Zsid. 10, 1-10; Mk. 14, 12-25. PÉNTEK: ZSOLT. 143, 6. - Isten a maga számára te­remtett minket. Ezért hozzá vágyódik a lélek, Nála találunk nyugalmat és békességet. Szent akaratában híven megnyu­godhatunk. - Mt. 26, 39; Jn. 11, 47-55; Mk. 14, 26-31. SZOMBAT: ZSOLT. 119, 175. - Az igazi köszönet for­rása a hála. Az Isten iránti hálából fakad az igazi hódolat és imádat. — Aki megismerte, megtapasztalta Isten kegyel­mét és jóságát, túláradó örömmel magasztalja hűségét és irgalmát. - Jn. 12, 3; II, Móz. 32, 30-34; Mk. 14, 32-42; Zak. 9, 8-12. Táborszky László ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, i960. Aprilis 3-An Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 Trajtler Gábor. Fa­sor de. fél 10 ixj. Blázy Lajos, de. 11 ifj. Blázy Lajos, du. 6 Koren Emil. Dózsa Gy. vt de. fél. 10 (úrv.) Sülé Károly. Üllői út 24. de. fél 10 Kardos József, de. 11 Kardos Jó­zsef. Karácsony Sándor u. de. 10 Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57 /b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12 Grün­valszky Károly. Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Rédey Pál, du. 6 Dre- nyovszky János. Külső Üllői út du. 5 Drenyovszky János. Kőbánya de. lo (úrv.) Takács József. Utász u. de. 9 (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12 (úrv.) Veöreös Imre Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly, du. 6 Boros Károly. Gyar­mat u. 14. de. fél 10. Rákosfalva de. fél 12. Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András. Váci út 129. de. 8 Gádor András. Üjpest de. 10 Blázy Lajos, du. 5 szere tetvendégség Pesterzsébet de. 10. Sorok­sai-ojttiep de. íél 9. Rákospalota MÁV-telep de. fél 9. Rákospalota- Nagytemplom de. 10. Rákospalota- Kistemploxn du. 3. Pestújhely de. 10. Sashalom de. 9. Karner Ágos­ton. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Várady La­jos, de. 11 Várady Lajos, este 7 túrv.) Madocsai Miklós. Torockö tér de. 8 (úrv.), de. fél 9 Madocsai Miklós. Óbuda de. 9 Vámos Jó­zsef, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5 Vámos József. Tarcsay Vil­mos u. de. 9 Sztehló Glábor, de. 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Ruttkay Elemér. Budakeszi de. 9 (úrv.) Zol­tai Gyula. Pesthidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8 (úrv.) Kendeh György, de. 10,• gyermek: Kendeh György, de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Ke- lenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Al­bertfalva de. 7 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Nagytétény du. 3 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel deJ 11 Mezősi György, du. 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom