Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-19 / 25. szám
Új harangok Bonyhádon „A közjóért” Az ezer lelkes bonyhádi gyülekezet az utóbbi években többször hallat magáról. Szépen és rendezetten folyik a gyülekezet élete. Pár évvel ezelőtt azért figyeltünk fel rá, mert azt hallottuk róla, hogy a gyülekezet kizárólag a templomi offertóriumokból tartja el magát. Vagyis odáig vitte el az önkéntes adakozás megvalósítását, hogy nemcsak az egyházi „adót'' törölte „el, ha■ nem még az önkéntes egy■ házfenntartői járulék befizetését sem kéri a gyü‘ lekezeti tagoktól, csupán azt, hogy amit az egyház céljaira jó szívvel szánnak, helyezzék vasárnaponként a templomi perselybe. Látszólag túl nagy merészségnek tűnhetik sokak előtt 1980-ban szerezte be újra a gyülekezet hiányzó két harangját. Több mint 40 000,— Ft-ot áldozott értük. Az egyik 110, a másik 220 kg-os. Az egyiken ez a felirat van: „Figyelmczz szavamra, mikor hívlak". A másikon pedig ez: „Mikor kiáltok, halgass meg engem." Mind a két felirat a Zsoltárok könyvéből való. Egy másik sor mind a két harangon ezt mondja: „Isten dicsőségére az evangélikus hívek áldozatkész szeretetéből öntette a gyülekezet". A harangszentelés szolgálatát Káldy Zoltán püspök végezte. Igehirdetésének textusa I. Kor. 13,13 volt: „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három: ezek közül pfedig legnagyobb a széfiz adakozásnak ilyen módja. A valóság viszont az, hogy a gyülekezetnek elég az ilyen módon befolyt összeg. Nemcsak a helyi szükségleteket tudják kielégíteni, hanem a közegyházi kötelezettségeiket is évről évre kielégítik. Két évvel ezelőtt azt hallottuk róluk, hogy szép műemlék templomukat renoválták. Szinte teljesen a maguk áldozatából. A renoválás 80 000,— Ft-jukba került, melyből csak 10 000,— Ft volt a külföldi egyházaktól kapott segély. Sőt még arra is tellett nekik, hogy orgonájukat megjavíttassák. ts'Az elmúlt virágvasárnapon pedig két új harang került a harmadik mellé a dombon álló megújított templom tornyába. Az első és második világ- fiaború idején a karcsú toronyból a földre dobták a harangokat és elvitték őket lágháborúban elvitt két ha- ágyúcsöveknek. Az első vi- rangot 1922-ben pótolták. Az egyik 90 kg, a másik 132 kg súlyú volt. De jött a második világháború ;.. és ezt a két harangot is elvitték 1944-ben. retet.“. Beszédében többek között ezeket mondotta: „Mától kezdve három harang szól a bonyhádi evangélikus templom tornyában. Az egyik mindig ezt fogja mondani: hinni, hinni, hinni, a másik: sze-r retni, szeretni, szeretni, a harmadik: remélni, remélni, remélni. Igen: hinni! De abban a Jézus Krisztusban, aki az egész világot szerette és aki annyira szerette az embert, hogy érte emberré lett. Abban a Krisztusban kell hinni, aki mindig azokon segített, akik éppen eléje kerültek. Tőle tanulhatunk és kaphatunk igaz emberséget. Igen: szeretni! Ha a gyülekezet igazán komolyan veszi a hitet, akkor abból kinő az igazi szeretet. Az & szeretet, amely fajra, világnézetre és vallásra való tekintet nélkül áldozatosan, tékozló szeretettel szereti a másik embert. Az a „keresztyén" szeretet, amely kimerül a „hittestvérek" szeretetében és nem terjed át melegen, segítőén a gyülekezeten kívül valókra, mondvacsinált* és tűzre való! A szeretetnek gyakorlatiasnak kell lennie: dolgoznia keli Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus Egyházunk le- éndő lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb július 15-ig küldjék be a dékáni hivatalhoz (Budapest, VI., Lend- vay u. 28.). A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa, c) helyhatósági vagy más olyan bizonyítvány, mely a kérvényező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglalkozását és kereseti, illetve szociális viszonyait feltünteti, d) orvosi bizonyítvány (részletes, e) keresztelési bizonyítvány, f) konfirmációi bizonyítvány, g) részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lel- készi szolgálatra indulás okait, h) esetleges egyházi műkö- fdéséről szóló bizonyítvány. A ffelvételhez szükséges továbbá íaz illetékes lelkésznek és esetileg még a vallás tanító lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lel- készi pályára alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a lelkészi bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg levélben közvetlenül az Akadémia dékánja címére küldje meg. — Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatokat „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A felvételi kérvénnyel egy- időben a jelentkezők kérjék felvételüket az Evangélikus Lelkósznevelő Intézetbe is, ahol az Akadémia hallgatói lakást és ellátást kapnak. El a kérvény is a dékáni hivatalba küldendő, részletes önéletrajz kíséretében. A férfi hallgatók elhelyezéséről, a tartásdíjról stb. az Intézet igazgatója, dr. Pálfy Miklós (Budapest, VII., Puskin u. 12.) ad felvilágosítást levél- beni megkeresésére. Kérjük a lelkészeket, szíveskedjenek az érdeklődők figyelmét erre a hirdetményre felhívni. a másik ember jólétéért, békéjéért, boldogulásáért, előrehaladásáért. Itt a drága magyar földön is. Igen: remélni! Remélni, hogy Isten Jézus Krisztusért üdvösséget ad. A gyülekezet tagjainak minden hamis reményét szélnek kell engednie és élő reménységből kell táplálkoznia. Vigyázzatok bonyhádiak és egész szívvel dolgozzatok azért, hogy harangjaitok ne zuhanjanak még egyszer a földre! A magatok helyén tegyetek meg mindent a békéért, hogy békében ,hi* vogathassanak a harangok benneteket az evangélium hallgatására és szívetekbe zárására“. A díszközgyűlésen dr. Schlitt Gyula lelkész köszöntötte Káldy Zoltán püspököt és feleségét. A díszközgyűlés után csodálatos összhangban megszólalt a három harang ... A napokban Dorogon jártam és a tanácsház előtt megállva olvastam az épület homlokzatának felírását: „A közjóért”. Ez nyilván azt jelenti, hogy a tanácsháza dolgozói a köz javáért akarnak és tudnak dolgozni! Es ahogyan láttam Dorog és környéke képét, a gyárak füstölgő kéményeit, a bányák szorgalmas népét — arra kellett gondolnom, hogy a bányák mélyén verejtékező * bányászok számára komoly mondanivalója van ennek a szónak! Különböző műszakokban termelik a „fekete gyémántot”, hogy a hideg télben meleg legyen a szobánk és az áramot termelő gépek fényt küldjenek a meleg szobánkba! ök értik ezt a szói, a közjóért! Ha nincs is kiírva a falvak mezőire, a lassan kasza alá kerülő búzatáblákra ez a szó, de ott is egyre jobban átélik Szülők és lelkészek figyelmébe A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 21/1957/ III. 24./számú, a vallásoktatásról szóló rendeletének 3. §. 1. bekezdése értelmében az 1960— 61. tanévi vallásoktatásra történő beiratások időpontját a Művelődésügyi Minisztérium június 24—25. napokban állapította meg. E szerint a hittan- beiratásokat június '24-én 14 órától 18 óráig, június 25-én 8 órától 13 óráig kell tartani. Az iskolai vallásoktatásra való beiratkozásra vonatkozó rendelkezések és feltételek azonosak a múlt évivel. A szülők és lelkészek figyelmét ide vonatkozóan felhívjuk fenti kormányrendelet 39/1957./M. K. 5. számú utasításából a következő rendelkezésekre: „Vallásoktatásra beiratást kell tartani minden általános iskolában és általános gimnáziumban a Művelődésügyi Minisztérium által évenként meghatározott napon. Az általános iskolák és gimnáziumi igazgatók kötelesek a beiratás időpontjáról hirdetményt kiadni, lefolytatásához megfelelő helyiségről és kellő számú pedagógusról gondoskodni. A tanuló vallásoktatásra csak abban az iskolában jelentkezhet, amelyben a rendes iskolai beiratást végezték. Pót- beiratások alkalmával kizárólag a javító- vagy pótvizsgát tett tanulók jelentkezését lehet elfogadni. Iskolaváltoztatás esetén az igazgató a szülő kérésére igazolja, hogy a tanuló hitoktatásra beiratkozott-e vagy sem. Vallásoktatásra csak azt a kiskorú gyermeket lehet beíratni, akinek a vallásoktatásban való részesítését az egyik szülő, illetve a gyám, az iskola igazgatója, vagy a beiratást végző pedagógus előtt szóban — meg nem jelenés esetén írásban — kívánja.” • Amikor a fenti tájékoztatást közöljük, felhívjuk a gyülekezeti lelkészek és az érdekelt szülők figyelmét arra, hogy a fenti rendelkezéseket a maguk részéről is lelkiismeretesen tartsák be. A beiratkozások — később pedig a hitoktatás idején is — a rendelkezéseknek megfelelően és azoknak szellemében járjanak el, illetve végezzék munkájukat. Jliavlútioáiúri nipur MATONVÁSÁROTT, a balatoni országút és a vasútvonal között hatalmas, hetven holdas park terül eí, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézete. Évszázados fák között keskeny patak hűsöl, a ligetek között kísérleti táblák, növényházak húzódnak meg. Az épüleíek körül a magyar mezőgazdaság úttörőinek mellszobrai: itt áll Tessedik Sámuel is, kőbe faragva. Az egykori Brunszvik-kastélyt színpompás virágágyak övezik, közepükben egy-egy hatalmas, óriáskoronás agg fával. Csodálat döbhenti az embert, ha elnézi őket. Másfél évszázaddal ezelőtt itt járt Beethoven, a zenetörténet máig leghatalmasabb óriása. 1799 tavaszán Bécsben ismerkedett meg a két lánnyal, Terézzel és Jozefinnel. Hirtelen lobbant bennük a barátság lángja, de tartósnak bizonyult, mert egy életen át kiolthatatlanul lobogott bennük a tűz s talán emésztett is. Barátság volt-e vagy szerelem, Teréz volt-e a halhatatlan kedves, vagy Jozefin — ez a talány azóta is a zenetörténet kutatóinak izgalmas, de megoldatlan feladata. Levelek, emlékek szólnak egyik vagy másik lehetőség mellett, de a titok bezárkózott, őrzik a béna szívek — Tefézé itt a martonvásári temetőben, balzsamozottan — s őrzik a martonvásári kert gyönyörű fái, kis tava, parányi szigete. BEETHOVEN négyszer járt ittj pihent, szórakozott és dolgozott is. A két művelt leány s rajongó baráti társaságuk körülvette az akkor még fiatal, de már híres szellemóriást, önfeledt szórakozásaiknak, mélyreható vitáiknak az a kis sziget volt tanúja, ahol ma a világ legnagyobb komponistájának szobra áll s a kerek tisztáson hangversenyeket rendeznek emlékére. Emlékét őrzi a kastélyépület két földszinti termének kicsiny múzeuma is. Kották, levelek, írások, az övéi s a róla írottak, egy hajtincs, néhány kép, középen a zongora, amelyen játszott. A látogatók áhítattal lépnek a vitrinek, táblák, relikviák elé, a szívükben visszhangként megcsendül egy-egy Beefhoven-dallam. A múzeum emlékkönyvébe rajongó, gyakran túlfűtött szavakat írnak. A PARKBAN, amelyet az Akadémia eredeti szépségében igyekszik' helyreállítani és megőrizni, keskeny séta- utak szaladnak szerte. Őzike ugrál a réten, ahol Brunszvik Teréz vörösmárvány emléket állított felejthetetlen apjának. A tó tükre sima, csodaszép fák nézegetik benne magukat. Némelyiknek messze földön sem találni párját. Híd vezet a szigetre, ahol kidőlve pihen Beethoven fájának csonkja. Hajdan méteres derekának támaszkodott a Költő. Most hangversenydobogó övezi, előtte csodálatos a koncertterem: dús lombú fák a falai, kupolaként ráborul az ég. Itt lesznek a nyáron a Filharmónia Beetho- ven-hangversenyei. A vízparton karatyoló békák s a fák ágain csevegő mókusok hangja most még csak a lomb suttogásával , kél versenyre, akkor majd Beethoven akkordjaival. A kert csendjét megtörik a dallamok, amelyeknek egy-egy harmóniája talán itt fogant e hársak között, másfél . évszázaddal ezelőtt. Ezerötszáz értő, figyelő lélek éli át az igazságot, amelyet a kis múzeum falára írtak Beethoven szavaival: a természet s a művészet célja a szabadság és a szépség. Zay László a közös munka közjóért buz- gólkodó szépségét. Mit is jelent hát ez a szó? Hogyan értjük, hogyan magyarázzuk mi Istenben hivő emberek e szó tartalmát? Nem lehet az a célunk, hogy a bibliának idevonatkozó sok-sok tanítását félsoroljuk. Mégis hadd idézzük Máté 12, 35. versét és a Római levél 12, . 9. versét. Az egyik azt mondja, hogy a szívünk kincseiből kell előhozni a jót, a másik pedig, hogy ragaszkodnunk kell a jóhoz. I. Thess. 5,15 pedig arra figyelmeztet, hogy a jótéteményt kövessük mindenkor! * Jézus Krisztus minden tanításából, egész magatartásából következek, hogy nem az egyéni érdekeink, hanem a közösség java, előnye, előmenetele az első! Amikor csak egyetlen egy ember felé is irányul eb a % szándék, máris bekövétkezhetik a jóság láncreakciója, mert van ilyen is! , Az ember akkor kezd igazán ember lenni, amikor először a köznek, a közösségnek, az egész társadalomnak a javára gondol! Végigmentem egyszer egy hársfaillatú fasoron, melynek minden fáját társadalmi munkával ültették és akik ültették, büszkék erre a fasorra, mégpedig méltán! Tudok egy kultúrházról, melynek tekintélyes részét közmunkával építették és milyen boldogok, akik a munkát végezték, amikor kultúrházukban híres művészek előadását hallgatják. Tudok egy most épülő fürdőről, amelyre pénzt és sok ingyenes munkát ajánlottak fel. Tudok egy bibliaköri csoportról, mely egy sokgyermekes családnak mosógépet vásárolt, hogy könnyebb legyen az édesanya munkája és a megajándékozott édesanya nem tekinti magáénak a gépet, hanem felajánlotta használatra azt minden lakótársának! Es^ ez a mosógép kibékített asszonyokat, akik előbb haraggal jártak egymás mellett. Ahol a közösségért vállalt szolgálat megjelenik, ott mindig valami igazi jó jócselekedet jelenik meg, melyben Isten is gyönyörködik! Micsoda perspektíva állna az emberiség előtt, ha fizetett munkánkat is mindig a köz javáért végeznénk! Ha felragyogna előttünk minden reggel e szónak fénye: a közjóért! Megszűnne a selejt, az utcák tiszták maradnának, a vagonok ülését nem sértenék fel, a gyerekek az ablakokat nem dobnák be és ezt még sokáig sorolhatnánk! Ha csak az előbbi igékre gondolunk is, nyugodtan mondhatjuk, hogy minderre parancsunk van az élő Istentől! Isten parancsolta a szeretet, jellemző, hogy Istennek parancsot kellett adni arra, hogy szeressük és szolgáljuk embertársainkat, vagyis tegyünk meg minden telhetőt a közjóért. Szeretni ugyanis annyi, mint a másik embert jobban szeretni, mint magunkat! Valaki azt mondotta, hogy egy igazán szerető szívű ember szükségesebb itt a földön, mint száz angyal a mennyekben! Hadd tegyem hozzá, hogy szeretni és jól szeretni egészen más! Isten . az utóbbi évtizedekben sokszor tört rést a szívünkbe, hogy mindezt értsük. Értsük, hogy nem arról van szó, hogy jámbor szívvel a szánk mondogassa a szeretet szavát, hanem arrólt hogy a kezünkkel, a munkánkkal tegyük a jót másokért, a többi emberért, a közjóért! Isten a szívünkbe adta a legnagyobb vagyont, a szere- tetet és ez a vagyon arra való, hogy a köz javára el- költsük! KÜLFÖLDI EQYHAZI HÍREK EGYHÁZI TILTAKOZÁS EISENHOWER JAPÄNIlAtogatasäval KAPCSOLATBAN Eisenhower elnök tervbe vette, hogy japánl hivatalos tartózkodása során meglátogatja a Hirohito császár nagyapjának emlékezetét hirdető sinto-templomot. Ez ellen a japán nemzeti egyházfanács tiltakozást jelentett be az amerikai követségnél. Az egyháztanács háromtagú küldöttsége azt az álláspontot képviseli, hogy Eisenhower ezzel a látogatásával megkülönböztetett tiszteletben részesítené azt a sin- toizmust, melytől Douglas Mac Artur tábornok 1954-ben minden állami támogatást megvont. Ez annál is feltűnőbb, mert az amerikai államelnök ugyanakkor nem tervezi más felekezetek vallásos helyeinek felkeresését. A bizottság véleménye szerint Eisenhower tervezett látogatása a sinto-templomba a japán alkotmányban rögzített felekezeti egyenjogúság megsértését is jelentené. A többi felekezet lekicsinylése csak úgy kerülhető el, ha Eisenhower vagy nem látogat el a sinto-templomba, vagy más felekezetek vallási helyeinek meglátogatását is programjába iktatja. Hasonló nyilatkozatot juttatott el a. japán egyháztanács Washingtonba, a Fehér Házba, az USA keresztyén egyházainak tanácsához, a japán kül- és nevelésügyi minisztériumhoz és a japáni római katolikus egyházi vezetőséghez. * Minden esetre érdekes a japán nemzeti egyháztanácsnak ez a tiltakozása. Érdekes és kicsinyes is egyben. Mintha bizony az „diszkriminálná“ (lekicsinyelné) a keresztyénsé- get, hogy Eisenhower melyik „szenthelyre“ látogat és melyikre nem látogat. Véleményünk szerint nem az emelné a kreesztyénség tekintélyét Japánban, ha Eisenhower meglátogatná valamelyik templomát, vagy intézményét, hanem az, ha keresztyén alapállásból szót emelne abban az m egész világra kiható kérdésben, melyben a japáni nép milliói — keresztyének és nem keresztyének — éppen napjainkban minden lehető módon — munkabeszüntetésekkel is — tiltakoznak: az amerikai- japán katonai szerződés ellen. Amíg a japán nemzeti egyháztanács erre nem képes, minden más kicsinyes tiltakozása könnyen tűnhet fel úgy, hogy azzal csak elterelni akarja a figyelmet a létfontosságú problémákról. — Fiedler Nándor, előbb a fancsali egyházközségnek 38 éven át, majd a diósgyőri egyházközségnek 10 éven át volt kántora hosz- szú szenvedés után, életének 74. évében elhúnyt. Miskolcon temették el. A szertartást Moravcsik Sándor diósgyőri, Pásztor Pál vasgyári és Duszik Lajos ny. lelkész végezték. A diósgyőri gyülekezet nevében Salkovics András felügyelő búcsúztatta. „Én vagyok a feltámadás és az élet.” — SZÜLETÉS. Mátis István ajkai evangélikus lelkészéknek hatodik gyermeke (negyedik leány- gyermeke) született, aki a szent keresztségben a Zsuzsanna nevet kapta. A keresztelés szertartását Sárkány T. András kertal lelkész végezte. __ Vidéki leikész leánya lakást keres Budapesten, ahol családtagnak tekintenék. Cím a kiadóban. — Moór Jakab ivándárdai születésű kecskeméti presbiter hosszú szenvedés után 69. éves korában elhúnyt. „Aki énbennem hisz, ha meghal is éLa EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András , Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Üllői út 24. Telefoni 142—014 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft» fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—VTn. , Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 60.6248/2 ca Zrínyi Nyomda