Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-19 / 25. szám

Új harangok Bonyhádon „A közjóért” Az ezer lelkes bonyhádi gyülekezet az utóbbi évek­ben többször hallat magáról. Szépen és rendezetten folyik a gyülekezet élete. Pár évvel ezelőtt azért figyeltünk fel rá, mert azt hallottuk róla, hogy a gyülekezet kizárólag a templomi offertóriumokból tartja el magát. Vagyis odáig vitte el az önkén­tes adakozás megvalósítá­sát, hogy nemcsak az egy­házi „adót'' törölte „el, ha­■ nem még az önkéntes egy­■ házfenntartői járulék be­fizetését sem kéri a gyü­‘ lekezeti tagoktól, csupán azt, hogy amit az egyház céljaira jó szívvel szán­nak, helyezzék vasárna­ponként a templomi per­selybe. Látszólag túl nagy merész­ségnek tűnhetik sokak előtt 1980-ban szerezte be újra a gyülekezet hiányzó két ha­rangját. Több mint 40 000,— Ft-ot áldozott értük. Az egyik 110, a másik 220 kg-os. Az egyiken ez a felirat van: „Figyelmczz szavam­ra, mikor hívlak". A má­sikon pedig ez: „Mikor ki­áltok, halgass meg engem." Mind a két felirat a Zsol­tárok könyvéből való. Egy másik sor mind a két haran­gon ezt mondja: „Isten di­csőségére az evangélikus hí­vek áldozatkész szeretetéből öntette a gyülekezet". A harangszentelés szolgála­tát Káldy Zoltán püspök vé­gezte. Igehirdetésének textu­sa I. Kor. 13,13 volt: „Most azért megmarad a hit, re­mény, szeretet, e három: ezek közül pfedig legnagyobb a szé­fiz adakozásnak ilyen módja. A valóság viszont az, hogy a gyülekezetnek elég az ilyen módon befolyt összeg. Nem­csak a helyi szükségleteket tudják kielégíteni, hanem a közegyházi kötelezettségeiket is évről évre kielégítik. Két évvel ezelőtt azt hal­lottuk róluk, hogy szép műemlék templomu­kat renoválták. Szinte tel­jesen a maguk áldozatá­ból. A renoválás 80 000,— Ft-jukba került, melyből csak 10 000,— Ft volt a külföldi egyházaktól ka­pott segély. Sőt még ar­ra is tellett nekik, hogy orgonájukat megjavíttas­sák. ts'Az elmúlt virágvasárnapon pedig két új harang került a harmadik mellé a dom­bon álló megújított temp­lom tornyába. Az első és második világ- fiaború idején a karcsú to­ronyból a földre dobták a harangokat és elvitték őket lágháborúban elvitt két ha- ágyúcsöveknek. Az első vi- rangot 1922-ben pótolták. Az egyik 90 kg, a másik 132 kg súlyú volt. De jött a második világháború ;.. és ezt a két harangot is elvitték 1944-ben. retet.“. Beszédében többek kö­zött ezeket mondotta: „Mától kezdve három ha­rang szól a bonyhádi evangélikus templom tor­nyában. Az egyik mindig ezt fogja mondani: hinni, hinni, hinni, a másik: sze-r retni, szeretni, szeretni, a harmadik: remélni, remél­ni, remélni. Igen: hinni! De abban a Jé­zus Krisztusban, aki az egész világot szerette és aki annyira szerette az embert, hogy érte emberré lett. Abban a Krisz­tusban kell hinni, aki min­dig azokon segített, akik ép­pen eléje kerültek. Tőle ta­nulhatunk és kaphatunk igaz emberséget. Igen: szeretni! Ha a gyülekezet igazán komolyan veszi a hitet, akkor abból ki­nő az igazi szeretet. Az & sze­retet, amely fajra, világnézet­re és vallásra való tekintet nélkül áldozatosan, tékozló szeretettel szereti a másik em­bert. Az a „keresztyén" szere­tet, amely kimerül a „hit­testvérek" szeretetében és nem terjed át melegen, segítőén a gyülekezeten kívül valókra, mondvacsi­nált* és tűzre való! A sze­retetnek gyakorlatiasnak kell lennie: dolgoznia keli Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus Egyházunk le- éndő lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadé­mián történik. Akik a Teológiai Akadémiá­ra felvételüket óhajtják fel­vételi kérvényüket — az Aka­démia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb július 15-ig küldjék be a dékáni hi­vatalhoz (Budapest, VI., Lend- vay u. 28.). A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizo­nyítvány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítvá­nya, c) helyhatósági vagy más olyan bizonyítvány, mely a kérvényező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglalko­zását és kereseti, illetve szo­ciális viszonyait feltünteti, d) orvosi bizonyítvány (részle­tes, e) keresztelési bizonyít­vány, f) konfirmációi bizo­nyítvány, g) részletes önélet­rajz, mely feltárja a kérvé­nyező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lel- készi szolgálatra indulás okait, h) esetleges egyházi műkö- fdéséről szóló bizonyítvány. A ffelvételhez szükséges továbbá íaz illetékes lelkésznek és eset­ileg még a vallás tanító lelkész­nek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lel- készi pályára alkalmasságá­ról, aki a folyamodónak a leg­utóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a lelkészi bizonyít­ványt a lelkészi hivatal a kér­vénnyel egyidejűleg levélben közvetlenül az Akadémia dé­kánja címére küldje meg. — Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolato­kat „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az aka­démiai tanulmányi idő öt esztendő. A felvételi kérvénnyel egy- időben a jelentkezők kérjék felvételüket az Evangélikus Lelkósznevelő Intézetbe is, ahol az Akadémia hallgatói lakást és ellátást kapnak. El a kérvény is a dékáni hiva­talba küldendő, részletes ön­életrajz kíséretében. A férfi hallgatók elhelyezéséről, a tartásdíjról stb. az Intézet igazgatója, dr. Pálfy Miklós (Budapest, VII., Puskin u. 12.) ad felvilágosítást levél- beni megkeresésére. Kérjük a lelkészeket, szí­veskedjenek az érdeklődők fi­gyelmét erre a hirdetményre felhívni. a másik ember jólétéért, békéjéért, boldogulásáért, előrehaladásáért. Itt a drága magyar földön is. Igen: remélni! Remélni, hogy Isten Jézus Krisztusért üdvösséget ad. A gyülekezet tagjainak minden hamis re­ményét szélnek kell engednie és élő reménységből kell táp­lálkoznia. Vigyázzatok bony­hádiak és egész szívvel dol­gozzatok azért, hogy harang­jaitok ne zuhanjanak még egyszer a földre! A magatok helyén tegyetek meg mindent a békéért, hogy békében ,hi* vogathassanak a harangok benneteket az evangélium hallgatására és szívetekbe zá­rására“. A díszközgyűlésen dr. Schlitt Gyula lelkész köszöntötte Kál­dy Zoltán püspököt és felesé­gét. A díszközgyűlés után cso­dálatos összhangban megszó­lalt a három harang ... A napokban Dorogon jár­tam és a tanácsház előtt megállva olvastam az épület homlokzatának felírását: „A közjóért”. Ez nyilván azt je­lenti, hogy a tanácsháza dol­gozói a köz javáért akarnak és tudnak dolgozni! Es ahogyan láttam Dorog és környéke képét, a gyárak füstölgő kéményeit, a bányák szorgalmas népét — arra kel­lett gondolnom, hogy a bá­nyák mélyén verejtékező * bá­nyászok számára komoly mondanivalója van ennek a szónak! Különböző műsza­kokban termelik a „fekete gyémántot”, hogy a hideg tél­ben meleg legyen a szobánk és az áramot termelő gépek fényt küldjenek a meleg szo­bánkba! ök értik ezt a szói, a közjóért! Ha nincs is kiírva a falvak mezőire, a lassan kasza alá kerülő búzatáblákra ez a szó, de ott is egyre jobban átélik Szülők és lelkészek figyelmébe A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 21/1957/ III. 24./számú, a vallásoktatás­ról szóló rendeletének 3. §. 1. bekezdése értelmében az 1960— 61. tanévi vallásoktatásra tör­ténő beiratások időpontját a Művelődésügyi Minisztérium június 24—25. napokban álla­pította meg. E szerint a hittan- beiratásokat június '24-én 14 órától 18 óráig, június 25-én 8 órától 13 óráig kell tartani. Az iskolai val­lásoktatásra való beiratkozás­ra vonatkozó rendelkezések és feltételek azonosak a múlt évi­vel. A szülők és lelkészek fi­gyelmét ide vonatkozóan fel­hívjuk fenti kormányrendelet 39/1957./M. K. 5. számú utasí­tásából a következő rendelke­zésekre: „Vallásoktatásra beiratást kell tartani minden általános iskolában és általános gimná­ziumban a Művelődésügyi Mi­nisztérium által évenként meghatározott napon. Az általános iskolák és gim­náziumi igazgatók kötelesek a beiratás időpontjáról hirdet­ményt kiadni, lefolytatásához megfelelő helyiségről és kellő számú pedagógusról gondos­kodni. A tanuló vallásoktatásra csak abban az iskolában je­lentkezhet, amelyben a rendes iskolai beiratást végezték. Pót- beiratások alkalmával kizá­rólag a javító- vagy pótvizs­gát tett tanulók jelentkezését lehet elfogadni. Iskolaváltoz­tatás esetén az igazgató a szü­lő kérésére igazolja, hogy a ta­nuló hitoktatásra beiratko­zott-e vagy sem. Vallásoktatásra csak azt a kiskorú gyermeket lehet be­íratni, akinek a vallásoktatás­ban való részesítését az egyik szülő, illetve a gyám, az isko­la igazgatója, vagy a beiratást végző pedagógus előtt szóban — meg nem jelenés esetén írásban — kívánja.” • Amikor a fenti tájékoztatást közöljük, felhívjuk a gyüleke­zeti lelkészek és az érdekelt szülők figyelmét arra, hogy a fenti rendelkezéseket a ma­guk részéről is lelkiismerete­sen tartsák be. A beiratkozá­sok — később pedig a hitokta­tás idején is — a rendelkezé­seknek megfelelően és azok­nak szellemében járjanak el, illetve végezzék munkájukat. Jliavlútioáiúri nipur MATONVÁSÁROTT, a ba­latoni országút és a vasútvo­nal között hatalmas, hetven holdas park terül eí, a Ma­gyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintéze­te. Évszázados fák között kes­keny patak hűsöl, a ligetek között kísérleti táblák, nö­vényházak húzódnak meg. Az épüleíek körül a magyar me­zőgazdaság úttörőinek mell­szobrai: itt áll Tessedik Sá­muel is, kőbe faragva. Az egykori Brunszvik-kastélyt színpompás virágágyak öve­zik, közepükben egy-egy ha­talmas, óriáskoronás agg fá­val. Csodálat döbhenti az em­bert, ha elnézi őket. Másfél évszázaddal ezelőtt itt járt Beethoven, a zenetör­ténet máig leghatalmasabb óriása. 1799 tavaszán Bécsben ismerkedett meg a két lánnyal, Terézzel és Jozefin­nel. Hirtelen lobbant bennük a barátság lángja, de tartós­nak bizonyult, mert egy éle­ten át kiolthatatlanul lobo­gott bennük a tűz s talán emésztett is. Barátság volt-e vagy szerelem, Teréz volt-e a halhatatlan kedves, vagy Jozefin — ez a talány azóta is a zenetörténet kutatóinak izgalmas, de megoldatlan fel­adata. Levelek, emlékek szól­nak egyik vagy másik lehető­ség mellett, de a titok bezár­kózott, őrzik a béna szívek — Tefézé itt a martonvásári temetőben, balzsamozottan — s őrzik a martonvásári kert gyönyörű fái, kis tava, pará­nyi szigete. BEETHOVEN négyszer járt ittj pihent, szórakozott és dol­gozott is. A két művelt leány s rajongó baráti társaságuk körülvette az akkor még fia­tal, de már híres szellem­óriást, önfeledt szórakozása­iknak, mélyreható vitáiknak az a kis sziget volt tanúja, ahol ma a világ legnagyobb komponistájának szobra áll s a kerek tisztáson hangverse­nyeket rendeznek emlékére. Emlékét őrzi a kastélyépü­let két földszinti termének kicsiny múzeuma is. Kották, levelek, írások, az övéi s a róla írottak, egy hajtincs, néhány kép, középen a zon­gora, amelyen játszott. A lá­togatók áhítattal lépnek a vitrinek, táblák, relikviák elé, a szívükben visszhang­ként megcsendül egy-egy Beefhoven-dallam. A múze­um emlékkönyvébe rajongó, gyakran túlfűtött szavakat írnak. A PARKBAN, amelyet az Akadémia eredeti szépségé­ben igyekszik' helyreállítani és megőrizni, keskeny séta- utak szaladnak szerte. Őzike ugrál a réten, ahol Brunszvik Teréz vörösmárvány emléket állított felejthetetlen apjá­nak. A tó tükre sima, csoda­szép fák nézegetik benne ma­gukat. Némelyiknek messze földön sem találni párját. Híd vezet a szigetre, ahol kidőlve pihen Beethoven fá­jának csonkja. Hajdan méte­res derekának támaszkodott a Költő. Most hangversenydo­bogó övezi, előtte csodálatos a koncertterem: dús lombú fák a falai, kupolaként rábo­rul az ég. Itt lesznek a nyá­ron a Filharmónia Beetho- ven-hangversenyei. A vízpar­ton karatyoló békák s a fák ágain csevegő mókusok hang­ja most még csak a lomb sut­togásával , kél versenyre, ak­kor majd Beethoven akkord­jaival. A kert csendjét meg­törik a dallamok, amelyeknek egy-egy harmóniája talán itt fogant e hársak között, más­fél . évszázaddal ezelőtt. Ezer­ötszáz értő, figyelő lélek éli át az igazságot, amelyet a kis múzeum falára írtak Beetho­ven szavaival: a természet s a művészet célja a szabadság és a szépség. Zay László a közös munka közjóért buz- gólkodó szépségét. Mit is jelent hát ez a szó? Hogyan értjük, hogyan ma­gyarázzuk mi Istenben hivő emberek e szó tartalmát? Nem lehet az a célunk, hogy a bibliának idevonatko­zó sok-sok tanítását félsorol­juk. Mégis hadd idézzük Má­té 12, 35. versét és a Római levél 12, . 9. versét. Az egyik azt mondja, hogy a szívünk kincseiből kell előhozni a jót, a másik pedig, hogy ragasz­kodnunk kell a jóhoz. I. Thess. 5,15 pedig arra figyel­meztet, hogy a jótéteményt kövessük mindenkor! * Jézus Krisztus minden tanításából, egész magatartá­sából következek, hogy nem az egyéni érdekeink, hanem a közösség java, előnye, elő­menetele az első! Amikor csak egyetlen egy ember felé is irányul eb a % szándék, máris bekövétkezhetik a jó­ság láncreakciója, mert van ilyen is! , Az ember akkor kezd iga­zán ember lenni, amikor először a köznek, a közösség­nek, az egész társadalomnak a javára gondol! Végigmen­tem egyszer egy hársfaillatú fasoron, melynek minden fá­ját társadalmi munkával ül­tették és akik ültették, büsz­kék erre a fasorra, mégpedig méltán! Tudok egy kultúrházról, melynek tekintélyes részét közmunkával építették és milyen boldogok, akik a munkát végezték, amikor kultúrházukban híres művé­szek előadását hallgatják. Tudok egy most épülő fürdő­ről, amelyre pénzt és sok in­gyenes munkát ajánlottak fel. Tudok egy bibliaköri cso­portról, mely egy sokgyer­mekes családnak mosógépet vásárolt, hogy könnyebb le­gyen az édesanya munkája és a megajándékozott édes­anya nem tekinti magáénak a gépet, hanem felajánlotta használatra azt minden lakó­társának! Es^ ez a mosógép kibékített asszonyokat, akik előbb haraggal jártak egymás mellett. Ahol a közösségért vállalt szolgálat megjelenik, ott mindig valami igazi jó jó­cselekedet jelenik meg, mely­ben Isten is gyönyörködik! Micsoda perspektíva állna az emberiség előtt, ha fizetett munkánkat is mindig a köz javáért végeznénk! Ha felra­gyogna előttünk minden reg­gel e szónak fénye: a közjó­ért! Megszűnne a selejt, az utcák tiszták maradnának, a vagonok ülését nem sértenék fel, a gyerekek az ablakokat nem dobnák be és ezt még sokáig sorolhatnánk! Ha csak az előbbi igékre gondolunk is, nyugodtan mondhatjuk, hogy minderre parancsunk van az élő Isten­től! Isten parancsolta a sze­retet, jellemző, hogy Istennek parancsot kellett adni arra, hogy szeressük és szolgáljuk embertársainkat, vagyis te­gyünk meg minden telhetőt a közjóért. Szeretni ugyanis annyi, mint a másik embert jobban szeretni, mint magun­kat! Valaki azt mondotta, hogy egy igazán szerető szívű em­ber szükségesebb itt a földön, mint száz angyal a mennyek­ben! Hadd tegyem hozzá, hogy szeretni és jól szeretni egészen más! Isten . az utóbbi évtizedek­ben sokszor tört rést a szí­vünkbe, hogy mindezt ért­sük. Értsük, hogy nem arról van szó, hogy jámbor szív­vel a szánk mondogassa a szeretet szavát, hanem arrólt hogy a kezünkkel, a mun­kánkkal tegyük a jót máso­kért, a többi emberért, a közjóért! Isten a szívünkbe adta a legnagyobb vagyont, a szere- tetet és ez a vagyon arra való, hogy a köz javára el- költsük! KÜLFÖLDI EQYHAZI HÍREK EGYHÁZI TILTAKOZÁS EISENHOWER JAPÄNIlAtogatasäval KAPCSOLATBAN Eisenhower elnök tervbe vette, hogy japánl hivatalos tartózkodása során megláto­gatja a Hirohito császár nagy­apjának emlékezetét hirdető sinto-templomot. Ez ellen a japán nemzeti egyházfanács tiltakozást je­lentett be az amerikai követ­ségnél. Az egyháztanács há­romtagú küldöttsége azt az álláspontot képviseli, hogy Eisenhower ezzel a látogatá­sával megkülönböztetett tisz­teletben részesítené azt a sin- toizmust, melytől Douglas Mac Artur tábornok 1954-ben minden állami támogatást megvont. Ez annál is feltű­nőbb, mert az amerikai ál­lamelnök ugyanakkor nem tervezi más felekezetek vallá­sos helyeinek felkeresését. A bizottság véleménye sze­rint Eisenhower tervezett lá­togatása a sinto-templomba a japán alkotmányban rögzített felekezeti egyenjogúság meg­sértését is jelentené. A többi felekezet lekicsinylése csak úgy kerülhető el, ha Eisen­hower vagy nem látogat el a sinto-templomba, vagy más felekezetek vallási helyeinek meglátogatását is programjá­ba iktatja. Hasonló nyilatkozatot jutta­tott el a. japán egyháztanács Washingtonba, a Fehér Ház­ba, az USA keresztyén egyhá­zainak tanácsához, a japán kül- és nevelésügyi miniszté­riumhoz és a japáni római katolikus egyházi vezetőség­hez. * Minden esetre érdekes a ja­pán nemzeti egyháztanácsnak ez a tiltakozása. Érdekes és kicsinyes is egyben. Mintha bizony az „diszkriminálná“ (le­kicsinyelné) a keresztyénsé- get, hogy Eisenhower melyik „szenthelyre“ látogat és me­lyikre nem látogat. Vélemé­nyünk szerint nem az emel­né a kreesztyénség tekintélyét Japánban, ha Eisenhower meglátogatná valamelyik templomát, vagy intézményét, hanem az, ha keresztyén alap­állásból szót emelne abban az m egész világra kiható kérdés­ben, melyben a japáni nép milliói — keresztyének és nem keresztyének — éppen napja­inkban minden lehető módon — munkabeszüntetésekkel is — tiltakoznak: az amerikai- japán katonai szerződés ellen. Amíg a japán nemzeti egy­háztanács erre nem képes, minden más kicsinyes tilta­kozása könnyen tűnhet fel úgy, hogy azzal csak elterelni akarja a figyelmet a létfon­tosságú problémákról. — Fiedler Nándor, előbb a fan­csali egyházközségnek 38 éven át, majd a diósgyőri egyházközség­nek 10 éven át volt kántora hosz- szú szenvedés után, életének 74. évében elhúnyt. Miskolcon temet­ték el. A szertartást Moravcsik Sándor diósgyőri, Pásztor Pál vasgyári és Duszik Lajos ny. lel­kész végezték. A diósgyőri gyüle­kezet nevében Salkovics András felügyelő búcsúztatta. „Én vagyok a feltámadás és az élet.” — SZÜLETÉS. Mátis István aj­kai evangélikus lelkészéknek ha­todik gyermeke (negyedik leány- gyermeke) született, aki a szent keresztségben a Zsuzsanna nevet kapta. A keresztelés szertartását Sárkány T. András kertal lelkész végezte. __ Vidéki leikész leánya lakást keres Budapesten, ahol családtag­nak tekintenék. Cím a kiadóban. — Moór Jakab ivándárdai szüle­tésű kecskeméti presbiter hosszú szenvedés után 69. éves korában elhúnyt. „Aki énbennem hisz, ha meghal is éLa EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András , Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Üllői út 24. Telefoni 142—014 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft» fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—VTn. , Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 60.6248/2 ca Zrínyi Nyomda

Next

/
Oldalképek
Tartalom