Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-24 / 17. szám

A második hitágazat Adj nekem, jóságos Jézusom, téged megértő értelmet, téged átélő érzelmet, hozzád siető lelket, érted égő szeretetet, ben­ned élő szivet, téged dicsérő tetteket, a te szavaidra hallgató fület, a te szépségedet szemlélő szemet, a fölségedet magasz­taló nyelvet, neked kedves életmódot, a tőled küldött bajo­kat elviselő békességet, hozzád vágyó hű kitartást, és adj. Jé­zusom, boldog halált. Jutalmazz jelenléteddel, fényes föltáma­dással és az örökké boldog életben add jutalmul magadat. Amen. (Benedek mindennapi imádsága.) és a húsvéti feltámadás ese­ménye mindent átfog jelentő­ségével. Az örök harmóniát és békét árasztja mindenüvé a világűr mérhetetlenségében és a történelem dübörgésében. S ha ez a nagy rendeződés ma még csak töredékesen valósul is meg, „távlati képben” máris szemlélhető a hit alapján. „Tetszett az Atyának, hogy igaz!” Drágább az ember. Az E. P. D. egyik közlemé­nye arról tudósít, hogy milyen nagymértékű Olaszországban a második világháború utáni kivándorlás. Megállapítja a tudósítás, hogy általános nyu­gat-európai jelenség az a ván­dorlás, amely a vidékről a városok felé irányul. Olasz­országban nemcsak a falvak­ból a városok felé történő özönlés nagy, de nagyon ma­gas a külföldre vándorlók száma is. Együtt a két folya­mat egész országsávok — mégpedig nemcsak a hegyes vidékek, de sík területek el­néptelenedésével is járhat. 1946 és 1958 között 1 869 000 olasz hagyta el végleg hazá­ját. Ezenkívül 1 250 897 azok­nak a száma, akik szezonmun­kára mennek időnként kül­földre. Egészében tehát több mint 3 millió ember keres külföldön megélhetést. Magá­ban Olaszországban a belső vándorlás csupán 1957-ben el­érte az 1 401 000-et. A tudósítás ezután a követ­kezőket közli: Mindenek­előtt az érintettek testi és lelki jóléte szempontjából je­lent oly nagy problémát a ki­vándorlás, hogy azt a kiván­dorlók hazája sem hagyhatja figyelmen kívül. Hogy a kér­désben az általános érdeklő­dést felkeltsék, külön „ki- vándorlás-nap“-ot „ünnepel nek” Olaszországban. 1959-ben ez a nap ádvent első vasár­napja volt. Ez alkalommal Marcello Mimml bíboros be­szélt a rádióban a katolikus Olaszországhoz. Azt fejtegette, imádságra van szükség, hogy az kísérje és erősítse a ki­vándorlókat. Mindenkinek alaposan meg kell gondolnia, valóban kénytelen-e elhagyni hazáját. Mindenkinek gondos számadást kell készítenie arról, milyen veszélyekkel és milyen előnyökkel járhat el­határozása. Arra is gondolni kell, hogy az idegenben ho­gyan és hol fog a kivándorló lelkigondozói segítséget és egyéb tanácsot kaphatni és hogyan állhat meg — min­denekelőtt másvallású terüle­teken — a maga hitében. Szá­zával mentek önkéntes olasz lelkészek külföldi lelkigondo­KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK Krisztus által békítsen meg magával mindent, akár a föl­dieket, akár a mennyeieket, hogy békességet szerezzen a keresztfán kiontott vére által” — ahogyan Pál apostol mond­ja. Szabad nekünk reménység­gel néznünk előre a teremtett világ jövendőjére, mert Krisz­tus élete, halála, feltámadása ígéretes helyzetbe hozta az egész mindenséget. Luther tömör szavai ezt visszhangozzák a második hit­ágazat magyarázatának befe­jező mondatában: „...mert Ö feltámadott a halálból, él és uralkodik örökké. Ez így zói szolgálatra, hogy honfi­társaiknak barátai és segítői legyenek az idegenben. Magyar életünk rosszemlékű lapjait idézik elénk a fenti sorok. Ami ma Olaszország­ban történik, az történt ná­lunk is az első világháború után. Milyen sok magyar család érezte akkor, hogy nem lehet helye ebben a ha­zában, mert itt nincsen szá­mára munka, kenyér, és gyer­mekei számára sincs jövendő. Az „amerikás magyarok” szomorú korszaka ez. Törté­nelmünk lapjain bármilyen szégyenletesek is azok a sorok, melyek ezt a korszakot leír­ják, jó néha visszalapoznunk. Nem is a múltunk, hanem a jelenünk és jövendőnk oká­ból. A szocializmus világában ismeretlen az ilyen kényszer- kivándorlás. Hazánkban ma senki sem érezheti magát fe­leslegesnek, senki sem kény­szerül arra, hogy valahol kül­földön, vagy a tengerentúlon keresse meg a mindennapi- ját.Nálunk nem munkanélküli­ség, hanem munkaerőhiány van. Hazánk területe ma sem lett nagyobb, mint volt a ki­vándorlások, a munkanélküli­ség szomorú időszakában. Csakhogy akkor a magyar föld néhány kiváltságosnak termett, a magyar gyár né­hány nagyiparosnak termelt. Ma a gyár és a föld minden­kié. Es mindenkinek nyújt biztonságos és egyre jobb megélhetést. Tiszteletre méltó, hogy szá­zával mennek szinte önkéntes száműzetésbe híveikkel együtt az olasz papok. Történelmi tapasztalatunkon kívül azon­ban a teljes Szenlírás erkölcsi tanítása szerint sem ebben van a megoldás. Sokkal in­kább abban, hogy az egyház Olaszországban is álljon azok mellé, akik nem abban látják a kenyér biztosításának, a munkanélküliség lecsapolá sá­riak megoldását, hogy milliók váljanak hazátlanokká, hanem abban, hogy a hazában érvé­nyesüljön minden embernek a munkához és a kenyérhez való joga és igénye. Uj élet Ennélfogva, ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafenn- valókat keressétek, ahol Krisztus van, és az Isten jobbján ül. Az odafönnvalókkal törődjetek, ne a földiekkel. Mert meghal­tatok és a ti életetek el van rejtve Krisztussal együtt az Isten­ben. Mikor a Krisztus, a ml életünk megjelenik, akkor majd ti is megjelentek ővele együtt dicsőségben.”. Kol. 3, 1-4. Virágba borultak a fák. Tarka, pompázó ruhát öltöttek a rétek. Reggelenként üdén, frissen és vidáman zendül fel a madársereg éneke. Tavasz van. A természet egész világa énekli a megújult élet dalát. Ilyen üde, friss, vidám és gazdag élet születik lélek szerint Jézus Krisztus feltámadása nyomán. A régiek elmúltak, íme újjá lett minden. Krisztus halála és feltámadása mindannyiunk számára lehetőséget ad arra, hogy eltemessük a régi életet és kezdjünk egy újat. Eltemessük azt az életet, amelyet meg­rontott és halál alá rekesztett a bűn. És kezdjünk egy újat, amelyben Isten szent és tiszta akaratáé a döntő szó. Amikor a Jézus Krisztus haláláról és feltámadásáról szóló evangéliu­mot hittel fogadja szivünk, ez a valóságos új élet születik meg az Isten Szentlelkének munkája nyomán. Ennek az új életnek a legerősebb vonása, hogy az ,A>da- fennvalókat” tűzi céljául. Az odafennvalók az a teljesen tiszta, boldog örökkévaló élet, amely most még csak az Isten és az O angyalainak osztályrésze, de amit Isten mindazoknak szán, akik öt szeretik a földön. Az odafenn valókkal való törődés azonban közel sem valami tétlen álmodozás arról, ami lesz. Nem elszakadás az élettől eget kutató szemekkel. Ha elolvas­suk a Kolossébeliekhez írt levél további szakaszát, amely er­ről az új életről szól, akkor megértjük, hogy az odafennvalók keresése tekintetünket nagyon is földi életünkre irányítja és abban buzgó tevékenységre késztet. Mert Istennek az az aka­rata, hogy ami „odafenn” van, az idejöjjön a földre, ahogy a Miatyánkban is imádkozunk „Legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy itt a földön is”. Az új életnek jellemzői a könyörületes szív, jóság, aláza­tosság, szelídség, hosszútűrés, megbocsátás, békesség, mindez a szeretet kötelékével összefogva. Jézus Krisztus, aki most újra odafenn van, ezt hozta le erre a földre, ez vált szóvá és cse­lekedetté általa. Kereszthalála és feltámadása áldott magvetés volt, amelyből hasonló emberi életek születnek. Az új élet elrejtett élet. Nem azért, mintha mindaz amiről az előbb szó volt, nem volna szemmellátható és nyilvánvalóan tapasztalható, hanem azért, mert forrása van elrejtve a ma még szemeink számára távollevő Jézus Krisztusban. Hitben vagyunk együtt Jézus Krisztussal a Szentlélek által és ez a közösségünk emberileg nem mutatható ki, de vannak ismer- tetőielei. Az elrejtettség, ez a ma még láthatatlan összetarto­zás azonban egyszer szemmel is láthatóvá válik. Akkor, ami­kor a mi Urunk megjelenik újra mindenki számára szemmel láthatóan az Ö dicsőségében. A hit míg az odafennvalóknak e világban való megvalósításán fáradozik, erre a megjelenésre tekint előre. Az egyház első századainak idején ezen a napon fehér ruhába öltözve jelentek meg a gyülekezet előtt azok, akik nem­rég megismerték Jézus Krisztus halálának és feltámadásának erejét és most bizonyságát adták annak, hogy amilyen fehér a ruhájuk, olyan tisztán és szentül kívánnak Istennek élni. Ez a szokás a múlt mélyébe merült. Gyülekezeteink azonban az­zal a könyörgéssel állnak ma Isten színe előtt, hogy lélekben öltöztesse fel őket a tisztaságnak és szentségnek fehér ruhá­jába és tegye életüket áldottá minden ember számára. Külö­nösen is így hordozza imádságban azokat, akik ma járulnak először az Űr asztalához, hogy belekapcsolódjanak ők is a Krisztusban elrejtett új életet élők közösségébe. Mezősi György Kumrán titkai Jézus munkájában nem a tanítása volt a legfontosabb. Persze, szegényebb lenne az életünk, ha nem Ismernénk Jézus örökszép szavait — még­sem ez a döntő hitünkben. Az embereknek nem ragyogó val­lásos eszmékre van szüksége. Mit segítenek rajtunk a leg­gyönyörűbb és legokosabb mondatok az Istenről! Hivő gondolatok adhatnak meg­nyugvást, sőt serkentést is, de a legszebb életbölcselet is csak olyan, mint az idegcsillapító vagy doppingoló szerek, an- daxin és feketekávé. Csak tü­neti és ideiglenes nyugtatást, illetőleg frissítést adnak. Az élet alapvető kérdéseit vallásos tanok elsajátítása nem oldja meg. Jézus életművében az a leg­jelentősebb, ami történt vele. Azok az események, amelyek végbementek személyével — főként halála és feltámadása. Jézus keresztre feszítése és a húsvéti üres sír bizonyítható történeti tények. Más dolog az értelmezésük. Ez már hit-kér­dés. Azt, hogy Jézus halála nem egyszerűen egy jobb sors­ra méltó ember kivégzése, ha- nem Isten Fiának bűneinket hordozó, értünk vállalt szenve­dése — csak a hit szemével láthatjuk. És azt, hogy az üres sír mögött nem Jézus holttes­tének eltüntetése rejlik, hanem Isten Fiának diadalmas fel­támadása húzódik meg — me­gint csak nem lehet bizonyíta­ni, hanem kizárólag hittel el­fogadni. Igaz, hogy ez a hi­tünk a korabeli hivő szemta­núk bizonyságtételére támasz­kodik, de azért mindig meg­marad annak, amit a Szentírás így fejez ki: „A hit pedig meg­győződés * nem látott valósá­gokról De térjünk vissza kiinduló gondolatunkhoz. A történés te­hát az, ami döntő Jézus mű­vében. Nem az a keresztyén ember, aki elfogadja és pró­bálja megvalósítani az életé­ben Jézus tanítását. Azon for­dul meg valakinek keresztyén- sége, hogy hiszi-e: tényleg történt valami Jézus szenvedé­sében és halálában. Éspedig olyan esemény, amely minden idők emberét ‘ megváltozott helyzetbe hozza Istennel, em­berekkel, élettel, halállal és az örökkévalósággal^ (Ha mé­lyére nézünk Jézus szavainak, kiderül, hogy tanításának is ez a csúcsa.) Isten nem távoli ismeretlen, nem kiszámíthatatlan és elle­nem törő végzet, hanem sze­rető mennyei Atya. Az embe­rek — akármilyenek emberi valójukban — testvérek. Az élet a nagy alkalom emberek szolgálatán keresztül Isten di­csőítésére. A halál kapu a fel­támadás felé. Az örökkévaló­ság pedig földöntúli örömmel és szépséggel telített, remény­séggel megragadható valóság. S mindez azért következett be, mert Jézus született, élt, szen­vedett és feltámadott. Mi nem vallásos nézeteket kapunk Jézustól, hanem ezt a megváltozott helyzetet. Ha rá­ébredünk erre az új helyze­tünkre, amelybe Jézus életé­nek, halálának és feltámadá­sának eseménye hozott ben­nünket, akkor a bűnbocsánat békessége árad szét bennünk és örvendező emberekké vá­lunk. Luther Márton a második hitágazat magyarázatában utolérhetetlen szavakkal mu­tatja meg a Krisztus életműve által teremtett személyes új helyzetünket: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus ... az én Uram, aki engem elveszett és meg­ítélt embert megváltott, vagyis minden bűntől, a haláltól és az ördög hatalmából megsza­badított és magáévá tett, nem arannyal, sem ezüsttel, hanem szent és drága vérével, ártat-' lan szenvedésével és halálával, hogy egészen az övé legyek, az Ö országában Ő alatta él­jek s neki szolgáljak örök igazságban, ártatlanságban és boldogságban.” Krisztus életműve által azonban nemcsak az egyes ember kerül új helyzetbe, ha­nem az egész világ. A ml hi­tünk szerint a golgotái kereszt HAILÉ SZELASSZIÉ, ABESSZÍNIA CSÁSZÁRA a Szovjetunióban tett látoga­tása alkalmával a Moszkvai Patriarchátust is meglátogat­ta. A császár látogatása után Alexij patriarcha meghívásá­ra Teofil metropolita vezeté­sével abesszin egyházi kül­döttség látogatott el a Szov­jetunióba. Nyikoláj metro­polita meleg szeretettel kö­szöntötte az egyik legősibb keresztyén egyház küldöttsé­gét. Teofil metropolita vála­szában hangsúlyozta, hogy az abesszin keresztyéneket nem­csak a közös hit, szertartás és dogma köti össze az Orosz Ortodox Egyházzal, hanem az emberiség szabadságának és világ békéjének szent ügye is. A küldöttség közel három hetet töltött a Szovjetunió­ban, s ez alatt az idő alatt az Orosz Ortodox Egyház valamennyi jelentősebb gyü­lekezetét és intézményét meg­látogatta. A KONSTANTINÁPOLYI ökumenikus Patriarchátus Szent Szinódusának öt képvi­selője Athénben találkozott a görög egyház és a görög kor­mány képviselőivel, hogy elő­készítő megbeszéléseket foly­tassanak a pán-orthodox kon­ferenciáról, amelyet a nyár folyamén Rhodos szigeté« fog­nak megtartani. Ugyancsak tárgyalások folynak Athos szi­getének státusáról és az Egy­házak ökumenikus Tanácsa teljes üléséről (1961). A pat­riarchátus delegációját Do- rotheos metropolita vezeti. AZ 1610-BEN TARTOTT ZSOLNAI ZSINATRÓL, mely annak idején Thuirzó György nádor és Lányi Illés fáradozá­sa révén egységes szervezetet adott az addig római katolikus püspökök fennhatósága alatt élő evangélikus gyülekezetek­nek, több ünnepség emléke­zett meg március folyamán. A 350 éves évfordulóról a „Tra- noscius Kalendárium” is be­ható tanulmányt közöl. A ka­lendárium idén 60. kiadását érte meg. ANGLIA minden egyházá­nak minden gyülekezetében könyörögtek a tízhatalmi le­szerelési konferencia (Genf) sikeréért. A felhívást az ang­likán, római katolikus, sza­badegyházak, a skót egyház és az izraelita gyülekezet is aláírták. (Gr.) D. NIEMÖLLER Márton hessen-nassaui egyházkerületi elnök több gyülekezet meg­hívására az Egyesült Álla­mokba utazott, ahol számos városban tart majd előadást. Április végén tér vissza Né­metországba. (Gr.)- HÜSVÉT UTÄNI első vasárnapon az oltárterítő szí­ne: fehér. A vasárnap oltári igéje: Jn. 20, 19—23; szószéki igéje: I. Kor. 15, 50—57.- EVANGÉLIKUS VAL­LÁSOS FÉLÓRA lesz a Pe­tőfi Rádióban április 24-én, reggel 8 órakor. Igét hirdet: Káldy Zoltán püspök.- A SZENTENDREI gyü­lekezet virágvasárnap emlé­kezett meg temploma fel­szentelésének 10 éves évfor­dulójáról. Ünnepi istentiszte­let és közgyűlés keretében Várady Lajos esperes beik­tatta Szabó Lászlót felügyelői, Pávai Ferencet gondnoki és hat egyháztagot presbiteri tisztségébe. A Budai Egyház­megye nevében Zimmermann Aladár egyházmegyei fel­ügyelő, a csillaghegyi gyüle­kezet nevében Miskolczi László presbiter köszöntötte az új tisztségviselőket. A közgyűlésen felszólalt Groó Gyula teológiai tanár, a gyü­lekezet volt lelkésze is, to­vábbá a szentendrei reformá­tus gyülekezet képviselője. A templomépítés történetét Mik­iét Gusztáv lelkész ismertet­te.- AZ EVANGÉLIKUS EGYHÄZEGYETEM SAJTÓ­TANÁCSA 1960. április 8-án ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a Sajtótanács 1958. és 1959. évi zárszámadását és vagyonmérlegét. Az Evangé­likus Élet szerkesztő-bizott­ságába a szerkeszti előter­jesztésére bizottsági tagul megválasztotta Harkányi Lászlót. Majd folyó ügyeket tárgyalt.- BUDAPEST-ANGYAL- FÖLD. — Április 24-én, du. 5 órai kezdettel konfirmációi szeretetvendégség lesz a gyü­lekezetben. Előadást tart Friedrich Lajos sajtólelkész. A gyülekezet tagjait, barátait és az érdeklődőket ezúton is szeretettel hívjuk és várjuk. EMLÉKÜNNEPSEG ME- LANCHTON HALÁLÁNAK 400. ÉVFORDULÓJA AL­KALMÁBÓL. 1960. április 19-én, Melanchton Fülöp ha­lálának 400. évfordulóján Wittenbergben az evangéli­kus egyház emlékistentiszte­letet tart, ahol is Jänicke magdeburgi püspök fog pré­dikálni, Erdmann Schott hal­lei teológiai tanár pedig ün­nepi előadást tart. Tudvalevő­leg Melanchton Fülöpnek, Luther nagy barátjának és munkatársának, az ágostai hitvallás szerzőjének a ham­vai a wittenbergi vártemp­lomban Luther hamvai mel­lett pihennek. (Ev. Luth. Kztg.)- KECSKEMÉT. - Virág­vasárnap Selmeczi János ta­tabányai esperes szolgált a gyülekezetben. Este Schwei­tzer Albertról tartott előadást.- FERENCVÁROS. - Basi- lides Sándor festőművész, a gyülekezet számára elkezdte az oltárképp' festését. A fest­mény témája: a Golgota. SEGÍTSÉG AGAD1RNAK. Az Egyházak Világtanáesa kétszer is, legutóbb március 8-án, felszólította tagegyhá­zait a földrengéssújtotta Aga­dir megsegítésére. Dr. Kur- tis Naylor az Egyházak Kö­zötti Segély Osztályának meg­bízásából Agadirba utazott és a helyszínen tanulmányoz­ta a segélynyújtás lehetősé­geit. Az EVT segélyszerve 2500 személy számára sátor­tábort épített a városon kí­vül s jelentős mennyiségű fertőtlenítőszert, élelmiszert és egyéb szükségleti cikket — többek között tetemes mennyiségű patkány mérget' — is juttatott a katasztrófa áldozatainak. A segítséget fa­ji, vallási, nemzetiségi hova- tartozandóságra való tekintet nélkül nyújtották. A Luteránus Világszövet­ség tagegyházai eddig (már­cius közepe) mintegy 73 000 dollár segítséget gyűjtöttek Agadirnak. (Gr.) — CSALÁDI HlR: Lapunk ked­ves olvasói: Biacs József és Mluk Anna április 24-én tartják esküvő­jüket a szepetneki evangélikus templomban. — Megvásárolnám Bunyan: Za­rándok útja és életrajza, Spur­geon, Harmatgyöngyök, Steinber- ger, Modersohn, Stockmayer, Spur­geon magyar nyelvű műveit. Szerb Anna fordításában megjelent köny­veket és egyéb evangéUuml művet. Tóth Lajos, Br„ XIV. Hungária kit. 193. (Folytatás a 2. oldalról) letét és igen sok nem bibliai vallásos szöveget. Az Ézsaiás szöveg szinte betűszerint meg­egyezik a jelenleg is használt szöveggel. Ilyen csekély elté­rések vannak: Ézs 15,9-ben Dimon helységnév helyett a most talált szövegben Dibon van — ez az egy betű elírás is lehet, jelentősége azonban nincsen. Vagy pl. 45,2-ben „előtted” helyett az új szö­vegben „előttetek”. A lelet te­hát igazolja a jelenlegi bibliai szöveg hűségét — hiszen ré­gibb valamennyi eddig birto­kunkban levő kéziratnál. A holt-tengeri bibliai kéziratok így semmi újat nem tartal­maznak Bibliánk ismert és használt szövegéhez kénest. Csak nagy hála tölthet el ben­Beák tér ie. S (úrv.) Hafenscher Károly, de 11 (konf.) dr. Kelten András és Hafenscher Károly, du. S Trajtler Gábor. Fasor de. fél 10 ifj. Blázy Lajos, de. 11 (Konf. úrv.) Koren Emil, du. 6 szeretetvendég­ség. Dózsa Gy. út de. fél 10 Sülé Károly. Üllői út 24. de. 14 (Konf. úrv.) Grünvalszky Károly. Kará­csony S. út de. 10 Kardos József. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, de. háromnegyed 12 Kardos József. Thaly Kálmán út 28. de. 11 (Konf. úrv.) Rédey Pál. du. 6 Drenyovszky János. Külső Üllői út du. 5 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10 (Konf. úrv.) Veö- reös Imre. Utász ú. de. 9 Takács József. Vajda Péter ú. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 (Konf. úrv.) Boros Károly, du. 4 Szeretet­vendégség. Gyarmat u. de. fél 10. Fóti út 22. de. 10 (Konf. úrv.) Gádor András. Ujpe t de. V2I0 Blázy Lajos, du. 5 szeretetvendégség. Pesterzsébet de. 10. Sorokeár- Djtelep de. fél 9. ltSkospalota- MAV-telep de. fél 9. Rákospalota: Nagytemplom de. 10. Rákospalota- Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10. Kürtösy Kálmán Rákosszent­mihály de. fél 11 Karner Ágoston. Rákosfalva de. 9. Bécsikapu tér de. 9 Madocsai Miklós, de. 11 (Konf. úrv.) Várady Laj«s, este 7 Mad*csai Miklós. Té­riünket az egykori kéziratmá­solók iránt, akik ekkora pon­tossággal, szinte hibátlanul származtatták át az évezredes bibliai szövegeket. És csodá­lattal kell gondolnunk Isten gondviselő kegyelmére, Aki ilyen ámulatra méltóan gon­doskodott arról, hogy az igéjét tartalmazó bibliai szövegek ily hűséggel reánk maradtak. Rendkívül érdekes azonban a nem bibliai anyagot tartal­mazó szövegek anyaga. Ezek sok tekintetben egészen új vi­lágot vetnek a Jézus korabeli zsidóság életére s így közvet­ve a keresztyénség keletkezé­sének körülményeire is. Erről következő cikkünkben szeret­nénk beszámolni. rocké tér de. fél 9 Schreiner Vil­mos. Óbuda de. lo (Konf. úrv.) Fü­löp Dezső, du. 5 Vámos József. Tarcsay Vilmos u. 11. de. 9 Já- nossy Lajos, de. fél 11 (Konf. úrv.> Zoltai Gyula, este fél 7 Ruttkay Elemér. Festhidegkút de. fél 11 Ruttkay Elemér. Diana út de. fél 9 Károlyi Erzsébet. Kelenföld de. 8 dr. Rezessy Zoltán, de. 11 dr. Re- zessy Zoltán, du. 6 Kendeh György. Németvölgyi út de. 9 Ken­deh György. Kelenvölgy de. 9 dr. Benes Miklós. Budafok de. V (Konf. úrv.) Visontai Róbert. Nagytétény de. 8 Visóntai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11 (Konf. úrv.) Mezősi György, du. 5 szeretetvendégség. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapla Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő- D. úr. Veié Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII.. Üllői út 24. Telefon- 142—074 Előfizetési ára esv évre 60,— Ft, fél évre 3".— Ft Csekkszámla- 20412.—VITI. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 60 5«31 /2 — Zrínyi Nyomda Groó Gyula ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, 1960. Aprilis 24-én

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom