Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1960-09-11 / 37. szám
Felebarátom, aki „messze van” IDŐSZERŰ ÉS KERESZTYÉNI DOLOG beszélnem arról a felebarátomról, aki „messze van” tőlem. Elsősorban azért, mert a valamikori messzeség igen nagy közelség ma számomra. Ügy szoktuk ezt mondani, hogy „kicsi lett a föld”. De nemcsak földrajzilag igaz ez a megállapítás, hanem az emberi „közös sors” szempontjából is. Boldogulni vagy elpusztulni az egész emberiség csak együtt tud. A csónak nemcsak az egyház jelképe, hanem az emberiségé is. Benne ülünk abban az egy csónakban valahányan! Együtt élünk vagy együtt pusztulunk el, ha nem tudjuk a „távolit” közelinek tudni és a közös sorban egymásra találni! A fenti igazságot érezték meg és igyekeznek a gyakorlatba átültetni azok a politikusok és közgazdászok is, akik síkra szállnak a gazdaságilag és főleg iparilag fejletlen országok megsegítéséért és még a saját életszínvonaluk terhére is keresik Ázsia és Afrika elmaradott népeinek a boldogulását. A józan ész parancsa ez! AMIKOR AZONBAN mi, keresztyének beszélünk arról a felebarátról, aki „messze van”, akkor mi még mélyebben gondolkodunk. „Ki az én felebarátom?” Az írástudók, tehát az okos emberek teszik fel Jézusnak ezt a kérdést. És Jézus hasonlatban válaszol erre a kíváncsi érdeklődésre. Az irgalmas samaritánus példázatát mondja el nekik. Nem törődik azzal, hogy megbotránkoztatja őket. Nem érdekli az a gyanú, hogy példázatával porig alázza a kegyeseket, a fölöttébb igazakat, a templomban elől ülőket, az Isten színe előtt öntelten imádkozó- kat. Bátran elmondja, hogy a megvetett, a hazafiak előtt és kegyesek szemében pogány- nak számító samaritánus karolja fel a rablók kezébe jutott szerencsétlent, ö volt irgalmas hozzá. Ö fogadta azt a férfiút, aki „messze volt” tőle, felebarátjává. Ö lett minden ember irgalmas felebarátjává. A jézusi példázat nyomán azonban még tovább kell mennünk. Maga Jézus Krisztus az irgalmas samaritánus ősképe. Ö jött el hozzánk, hogy közel hozza az emberekhez Isten irgalmas szeretetét. Ö lépett szorosan mellénk igazi felebarátként, ő vette magára minden ember terhét és hordozta egészen a kereszthalálig. Nemcsak a kegyesekét, nemcsak azokét, akik közel voltak hozzá, hanem -sokakét”, mindenkiét, azokét is, akik „távol estek” tőle. JÉZUS AZONBAN NEM ELÉGSZIK MEG azzal, hogy a példázatát megértsük. Követel tőlünk és parancsol nekünk ebben a példázatban is. Emberi és keresztyén lelkiismeretünknek szegezi a kérdéseket: Hogyan tudtuk eddig emberileg elnézni, hogy a föld lakosságának mintegy kétharmada nem rendelkezik elég betévő fadattal? Hogy a betegség, a munkanélküliség tizedeli őket és megszégyenítő művelet!enségben tengetik az életüket? Hogy az emberiség gazdag erőforrásait és termelt energiájának nagy részét — mennyi pénzt?! — hadifelszerelésekre költi, vagy éppen a ma is nyomorgó és éhező gyarmati népek kiszipolyozására? Hogy mi keresztyének is mindig csak magunkkal törődünk és nem volt szavunk azok mellett a felebarátaink mellett, akik „messze élnek” tőlünk?! A SZOCIALISTA NÉPEK nagy családjában napról napra tanulgatjuk, hogy mit jelent azokért élnünk és dolgoznunk, akik velünk egy csónakban vannak. És egyre jobban értjük azt is, hogy évszázadok súlyos mulasztásait és vétkeit kell jóvá tennünk Ázsiában, Afrikában és Dél- Amerikában a „távoli” felebarátok iránt. De nem elég, hogy ezt a magatartásunkat mi keresztyének csak észokokkal tudjuk megindokolni. Belsőleg kell felszabadulnunk az „irgalmas felebarát” küldetésére. Belsőleg, egész emberségünkkel kell „közel” kerülnünk a „távoli” felebaráthoz, hogy a cselekedetünk, a segítő kéz és szív ne szennyeződjék be újabb bűnökkel és hátsó gondolatokkal. Az irgalmas samaritánus „könyöri'detességre indult”, amikor látta a segítségre szoruló felebarátot. A segítséget magától értetődőnek tartotta. Józanul és praktikusan lát munkához. Nem fontolgat, nem hálára gondol, nem az anyagi áldozat nagyságát, hanem cselekszik, mert a „távoli” felebarát embertársává magasztosult a szeretetben. Jézus ezekkel a szavakkal fejezi be ,.a távoli felebarátról” szóló példázatát: „Eredj el. és te is aképpen cselekedjél” (Lk 10, 37). Dr. Pálfy Miklós TEST ÉS LÉLEK E HETEKBEN AZ EMBEREK nagy részének érdeklődése Róma felé tekint. Nyolcezer . ifjú ember méri össze erejét és ügyességét az olimpiai játékokon. A világ minden tájáról és minden népéből való ifjúság Verseng a bajnoki babérért. Ez az érdeklődés a keresztyén embert sem hagyja érintetlenül. Pedig a keresztyén- ség története során sok téves nézet kapott lábra a test értékeléséről, az emberi test és lélek viszonyáról. A középkori egyházban az önsanyargató szerzetesi életeszmény volt az uralkodó. Kolostorok falai közé zárkózva, böjtölve és virrasztva akarták a „testet” megfékezni, hogy a lélek annál szabadabban szárnyalhasson Istenhez. A protestáns keresztyén- ségben is sokszor úgy tekintettek az emberi testre, mint az ember ala- csonyabbrendű részére. A test a lélek börtöne, nyűg és kölönc, minden bűnök és kísértések fészke és forrása — tanították. El kell nyomni, háttérbe kell szorítani. A test ápolása, erőinek, képességeinek fejlesztése idegen gondolatnak tűnt sok keresztyén ember előtt. Pedig éppen fordítva áll a dolog. A test és lélek ellentétbe állítása, az ember életének két részre,— testi és lelki részre való felbontása nem keresztyén, nem bibliai gondolat. A pogány, görög bölcselet tanítása ez. Platon görög bölcselő és követői voltak azok, akik szerint kibékíthetetlen ellentétben van az ember testi és lelki világa. Ezért szerintük a lelket meg kell szabadítani a test lehúzó, anyagias világából. Minden rossznak forrása az, hogy testben élünk, hirdették. MINDEZ SZÖGES ELLENTÉTBEN VAN A BIBLIA TANÍTÁSÁVAL. A Szentírás világos tanúsága szerint Isten az embert úgy teremtette, hogy az emberben a test és lélek, az anyagi és a szellemi világ felbonthatatlan egységben van. „Formálta az Űr Isten az embert a föld porából és élet lehelletét lehelte belé. Így lett az ember élő lénnyé.” (Az Ótestamentom fordításának a Bibliafordító Bizottság által készített új szövege.) Ez pedig azt jelenti, hogy az ember csak testben teljes, igazi emberi ember. Felbonthatatlan az ember testi-lelki életének az egysége. Az ember éppen mint „test” igazi, élő ember. Erre mutat a Biblia szóhasználata is: sokszor a „test” szót használja akkor, amikor azt akarja mondani, hogy „ember”. Erre csak néhány példát hozunk fel a sok közül: „Az Űr szent nevét áldja minden test örökké” (145. Zsolt. 21. v.), ...,,kiöntöm telkemet minden testre” (Joel 2,28), — „Meglátja minden test az Istennek szabadítását” (Lk 3,6). — E bibliai mondatokban a test szó mindenütt az jelenti: ember. AZÉRT AZT, AMIKOR AZ ÖRÖKKÉVALÓ IGE EMBERRÉ LESZ, egy ember életében jelenik meg, az Újszövetség e szavakkal fejezi ki: „Az ige testté lett...” (Ján 1,14). A bűn az egész embert megrontotta, testestül-lel- kestül. Éppen nem áll az, hogy csupán a test a bűn martaléka s a lélek mint valami isteni szikra, tisztán és szeplőtlenül maradt volna meg bennünk. Sőt inkább az ún. „lelki bűnök” irigység, gyűlölség, hazugság, stb. a bűnnek különösen veszedelmes, mert finomabbnak tetsző formái. Éppen ezért Jézus Krisztus megváltói műve az egész embert szabadítja meg a bűn fogságából és teszi Isten engedelmes szolgájává. Pál apostol arra inti a rómabeli keresztyéneket, hogy „testüket” — vagyis egész emberi mivoltukat — szánják oda Istennek kedves áldozatul (Róma 12,1). Ugyanennek a levélnek a 6. fejezetében pedig arról ír, hogy a Jézus Krisztussal közösségben élő ember adja oda „tagjait”, vagyis egész testi-lelki valóját Istennek szolgáló szerszámául. Testünk, emberi életünk hordozója pedig éppen abban találja meg legmagasabb rendeltetését, hogy a „Szentlélek temploma” lehet. Vagyis az a terület és eszköz, ahol és amely által Isten elvégzi a maga munkáját az egyes és a közösség javára. AZ EMBER TESTI-LELKI EGYSÉGÉT MEGÉRZIK A SPORTOLÓK IS. Köztudomású, hogy a sportban elért teljesítmények nemcsupán attól függenek, hogy mennyi annak a sportolónak az izomereje, testi felkészültsége, hanem igen nagy mértékben attól is, hogy milyen a lelki felkészültsége. Győzniakarás, türelem, kitartás, áldozatkészség, fegyelmezettség nélkül nem lehet senki sportember. S mennyire hozzátartozik az igazi sporthoz az önzetlenség, a közösségi szellem, a mások megbecsülése, a bajtársiasság, az önuralom. Csak az a nemes versengés ma, amit nem szennyez be anyagi érdek, üzleti szellem, szenzációhajhászás, mint az ún. professzionista „sportolás” világát. Az igazi sport testet lelket erősítő élmény és látvány. A keresztyén ember abban a tudatban vesz részt a sportban is, hogy testi képessége, ereje Isten ajándéka. Az ezzel való sáfárkodás Istennek tetsző feladat és szolgálat lehet. A keresztyén ember örül annak, amikor a világ ifjúsága olimpiai vagy más hasonló versenyeken méri össze erejét és ügyességét, s nem a véres csatatereken. A háború, a vérontás, s éppenséggel az atomháború az emberi test és élet szörnyű meggyalázása, a teremtő Isten remekművének megsemmisítése. Azt reméljük, hogy az olimpiai játékok alkalma is elősegítheti a népek közötti megértést, a békés együttélés szellemének megerősödését, a békés, építő versengés gondolatát. Groó Gyula Tessedik-emlékklállífás Tessedik Sámuelnak, a haladószellemű jeles szarvasi evangélikus papnak, a szakoktatás úttörőjének, a kiváló reformpedagógusnak, alföldi mezőgazdaságunk nagy fejlesztőjének és eredményes falugondozónknak kíván emléket emelni a Mezőgazdasági Múzeum patinás falai között szeptember 12-én du. 5-kor nyíló, nagy népnevelőink híres iskola- alapítása 180., halála 140. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás. Ezen nagy gonddal és szakszerűen megrendezett kiállítást bizonyára mindazok meg fogják tekinteni, akik részleteiben is meg akarnak ismerkedni egyházunk büszkeségének sokirányú, küzdelmes, de eredménydús munkásságával. HÍREK. „ZERGELÄB” ötven év körüli férfi lassú léptekkel megy az utcán. Az arca még síma, a szeme még csillog, csak — úgy látszik — a lábai léptek már bele a hatvanas évek fárasztó hegyoldalára ... Fiatal férfi siet el rugalmasan mellette. Az öreg utána néz. — De jó neki! Sóhajt fel benne az irigység. — Ha nekem ilyen „zergelábam” lenne! Ebben a pillanatban a fiatal megfordul és azt mondja: — Tessék! Cseréljünk! Az öreg nem érti a dolgot. Viszont érzi, hogy most egyszerre könnyebb lett a járása. Percek alatt az utca végére ér. Se lát, se hall, csak rohan előre. Élvezi a .^zergelábat”. A sarkon úgy megy át, hogy egy belcanyarodó autó elüti. Ott fekszik az utca kövén. Veríték és vér önti el a testét. Már hallja a mentőautó szirénáját, amikor — felébred! Megtörli homlokát az ágyban és felsóhajt: — Mégiscsak mindenkinek a maga lába a jó!!! Azután felkel és elégedetten elindul a munkahelye felé ... <F.) • — SZENTHÁROMSÁG ünnepe utáni 13. vasárnapon az oltárterííö színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Mt. 6, I— 8; szószéki igéje: Csel. 14, II- 22. * — ÉRD. Augusztus 28-án ünnepi istentisztelet keretében iktatta hivatalába Selme- czi János esperes az érdi gyülekezet új tisztikarát és presbitériumát A gyülekezetben délután szeretetvendégséget tartottak. — IKLAD. Hirosimára emlékezve augusztus 7-én békegyűlést tartottak Ikladon. A bűnbánati és könyörgő isten- tisztelet után a gyülekezet a templom kertjében hallgatta meg Bókay Jánosné ország- gyűlési képviselő beszédét. A bűnbánat komor szavai után reménységet erősítő volt az a távlat, amelyet a képviselő beszéde nyitott a félelemnélküli boldog életre. — A FEJÉR-KOMAROMI egyházmegye lelkészi munka- közössége Budapesten, 1960. szeptember 15-én délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését. * — BUDAPEST-ANGYAL- FÖLD. A gyülekezet szeptember 18-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel szeretetvendégséget tart. A szeretetven- dégségre ezúton is hívja és várja barátait és az érdeklődőket a gyülekezet. — MEGHALT Szőnyi István. 66 éves korában álmában érte a halál Szőnyi Istvánt, egyik legnépszerűbb Kossuth-díjas festőművészünket, a Képzőművészeti Főiskola szeretett kiváló tanárát. Könnyű kézzel, tökéletesen csiszolt rajztudással és tüneményes színérzékkel ontotta jellegzetesen derűs, harmonikus, egyénien hangulatos tájképeit, interiúrjait, alakos kompozícióit. Még befejezhette utolsó képét — Rézkarcok ciprusokról —, melyre olasz- országi útja ihlette. — Elhunyt Magyar Gé^a, a száki evangélikus gyülekezet nyugalmazott lelkésze augusztus 28-án, életének 78. évében. Augusztus 30-án temették el a tóvárosi temetőben. „Tudom, hogy az én Megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll. (Jób 19,25) — Német és francia nyelvoktatást, írógép-másolást vállalok szeptember 1-től. Cím a kiadóban. — Jó állapotban lévő íróasztal eladó. Megtekinthető Bp. XIII. Fóti út 22. Evangélikus lelkészi hivatal. — .Evangélikus lelkész mérnök lánya részére Budapesten bútorozott szobát kerese. — Idősebb nyugdíjas nő lakást kaphat takarításért, esetleg Idősebb férfi ápolásáért Rákosszent- mihályon. Cím a kiadóban. — Budapesten, vagy peremén egyedülálló, idős, korrekt asszonyhoz ágybérletre menne kifogástalan volt tisztviselőnő. Cím a kiadóban. — Jólelkű családnál üres szobát keres magányos szolid, intelligens dolgozó nő. Telefon: 127—036. Élő hittel! „Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, aki nem cselekedett irgalmasságot; és diadalmaskodik az irgalmasság az ítélet felett. Mi haszna, atyamriai, ha valaki azt mondja, hogy neki van hite, cselekedetei pedig nincsenek? Vájjon megtarthatja-e öt a hit? Ha pedig a mi atyánkfiái, férfiak vagy nők ruhátlanok és szűkölködnek a mindennapi eledel nélkül, és azt mondja nekik vaiívki- köziUeíek: Menjetek el békességgel, melegedjetek és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mi annak a haszna? Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. Jakab 2,13 —17. Jézus Krisztus nyitott szemmel nézte az emberek életét s azt akarta, hogy tanítványai se legyenek a földtől elvonatkozó rajongók. Főpapi imádságában így könyörög értük: „Atyám, nem azt kérem tőled, hogy vond ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” Nem elvonuló oszlopszentelcké akarta tenni övéit, hanem azt akarta, hogy benne élve a világban, legyenek a mennyei Atya akaratának cselekvői.— Lelkek orvosa volt, de nem volt érzéketlen a testi nyomorúságok hordozói iránt. Lélek kenyerét kínálta az embereknek — de nyújtotta feléjük a test kenyerét is, ha arra volt szükségük. Nem a fellegekben járt, hanem a földön. Tudta, mit jelent éhezni és szomjazni, szenvedni és sírni, szűkölködni és emberibb élet után sóvárogni. — Az emberért jött, az embert szerette, az embernek szolgált. A teljes embert — áld lélek és test elválaszthatatlan egységben — ragadta meg mentő szereteíévei és emelte fel a mélyből. Jézus tanítványa ma sem lehet senki enélkül a kettős látás nélkül. Éhezés, mezítelenség, emberi nyomorúságok előtt nem lehet szemet hunyni. Ha igaz hitünk van, ezt a drága kincset aprópénzre kell váltanunk: a szeretet cselekedeteinek aprópénzére, hogy jusson abból mindenkinek, akivel az élet- úton találkozunk. Keresziyénségünk hitele függ attól, hogy hitürik szeretetté válik-e, s szeretetünk cselekedetekben lesz-e megtapasztalhatóvá! Az igazi hit tevékeny erő. A legnagyobb győzelem: az önmagunk feletti győzelem forrása. Önzésünktől megszabadítva minket alkalmassá tesz a másoknak szolgáló életre. Kinyitja szemünket arra, hogy észrevegyük a szolgálat lehetőségét és szükségességét és erőt ad ahhoz, hogy meg is tegyük mindazt, amit felebarátunk életsorsának felemelése, előbbre- j’itíatása érdekében megtehetünk. Az igazi hit nem tűri el a „begubózkodást”, a rajongó elzárkózást mindattól, ami földi, testi, emberi. Az igazi hit önzetlen, áldozatos, szolgáló szeretetben állít oda minket a másik ember mellé. Az igazi hit igenli a jót és örömmel részt vállal abból a küzdésből, mely az ember egészségéért, nagyobb kenyeréért, békés életéért, emberibb sorsáért folyik a világban. Az igazi hit nem vár jutalmat a jó munkálásáért s nem azért teszi, hogy dicséretet nyerjen érte. Nem koldus-filléreket osztogat, hanem egész önmagát adja oda a jó szolgálatára, Annak dicsőségére, aki mindhalálig szerette és örök szeretettel szereti az embert. Az egész embert! Krisztus gyülekezete csak ilyen tevékeny, szolgáló hittel élve a világban nem lesz hűtlenné Mesteréhez! Blatníczky Jenő NAPRÓL-NAPRA VASÁRNAP: I. MÖZ. 3:15.—AP. CSEL. 3:15. — örvendezzünk! Beteljesedett az Isten ígérete, amit az „ős-evangéliumban” tett. A meghalt és feltámadott Krisztus, aki asszonytól született, győzött a Sátán és bűn felett. Urunk halálával békességet szerzett Isten és ember, ember és ember között. Ézs. 58:7—12, II. Kor. 4:13—18. HÉTFŐ: ZSOLT. 51:15.—MÁRK. 1:15. — Jézus Krisztusban Isten szeretete nyilvánvalóvá lett minden ember számára. Ö áll ajtónk előtt és zörget, hogy belépve szívünkben megtisztítsa azt minden bűnétől. Ma ha szavát halljuk, ne legyen kemény a szívünk. — Jakab 2:1—13, II. Kor. 5:1—10. KEDD: ZSOLT. 62:7,—LK. 17:5. — Jézus kezébe gyermeki bizalommal teszem le életem. — Máté 10:40—42, II. Kor. 5:11—17. SZERDA: ZSOLT. 40:12.—JAKAB 5:11. — Isten irgalma és kegyelme tartja az embervilágot. Irgalmas szeretetével óvja, hogy önmaga gyilkosává ne legyen. Isten kegyelmét hirdeti a kereszt. Márk. 12:41—44, II. Kor. 5:18—21. CSÜTÖRTÖK: EZSAIAS 61:10.—ROM. 13—14. — Jézus bűnné lett értem, hogy váltsága által ingyen kegyelméből igaznak fogadjon el az ítélő Isten. Filemon 1—25, II. Kor. 6:1—10. PÉNTEK: JER. 32:18, 19.—I. KOR. 3:7. — Erőnk, hitünk, akarásunk és szándékunk mit sem ér, ha a hatalmas Isten nem építi az egyházat, gyülekezetei, s az egyes keresztyén „lelki templomát”. Zsid. 2:11—18, II. Kor. 6:11—7:1. SZOMBAT: ZSOLT. 71:18,—JÁNOS 19:28—27. — Uram, mindig maradj velem! Majd ha éltem napja egykor nyugodni tér, s rám tátja sötétlőn torkát a hideg sír, Uram, ne hagyd el akkor se, megváltott gyermeked! Máté 25:31—46, II. Kor. 7:2 7' Nagy István iiiiiiiiiniiiittiiitiiiiiiiiiij'iiiiwiiiiiiiiiitíliiiiiifiHiiiiiiiiiiWiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii'iiiiiiiiiiiitiiiiiitittiiii ISTENTISZTELETI REND 6 Budapesten, 1960. szeptember ll-én Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6. Hafenscher Károly. Fasor de. fél 10 ifj. Blázy Lajos, de. 11 Koren Emii, du. 6 Koren Emil. Dózsa Gy. út de. fél 10 Koren Emil. Üllői lit 24. de. fél 10 Kardos József, de. 11 Kardos József. Karácsony Sándor u. de. 10 Grünvalszky Károly. Rákóczi út 57,b. de. 10 (szlovák) dr. Szilárdy Jenő, de háromnegyed 12 Grünvalszky Károly. Thaly Kálmán út de. 11 Rédey Pál, du. 6 Drenyovszky János. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11 (úrv.) Boros Károly du. 4. Szeretetvendégség. Rákosfalva de. 8 Szabó István Gyarmati u. de. fél 10, Boros Károly. Fóti út 22. de. 11 Nagy István. Váczl út 129. de. 8 Nagy István. Üjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Sorok- sár-Üitelep de. fél 9. Rákospa- lota-MAV-telep de. fél 9. Rákos- palota-NagytempIom de 10. Rá- kospalota-Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10 Kürtösy Kálmán. Sashalom de. 9 Kamer Ágoston. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9 Schreiner Vilmos, de. ll Várady Lajos, este 7 Schreiner Vilmos, Torockó tér de. fél 9 Várady Lajos. Öbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5 Vámos József. XII. Tarcsay V. u. 11 de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11 Rutt- kay Elemér, este fél 7 Károlyi Erzsébet. Diana út de. fél 9 Zol- tai Gyula. Pesthidegkút de. fél 11 Zoltai Gyula. Kelenföld de. 8 Reuss András (szuppl.) de. 11 Reuss András (szuppl.) du. 6 dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. 8 dr. Benes Miklós. Kelenvölgy de. 9 Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11 Mezősi György* du. 6 E'arcza Béla. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszt a szerkesztóo^ottság Főszerkesztő- D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség é9 ktadóhivatalj Budapest. VIII.. Üllői út 24. Telefon- 142—074 Előfizetési ara egy évre 60,— Ft* fél évre 30.— Ft Csekkszámla 20412.—VIII. Árusítja a Magvar Posta 10 000 példányban nyomatott 607791/2 — Zrínyi Nyomda, Bp.