Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1960-08-14 / 33. szám

Az Ágostai Hitvallás Az Ágostai Hitvallás hazánkban detett téves tanokra. Dévai Bíró Mátyás és a többi magyar reformátor is kiemelte ennek a két tévtanításnak a helyte­lenségét, amiből arra követ­keztethetünk, hogy a mi vi­szonyaink között ezt jobban kellett hangsúlyozni, mint Né­metországban. az Ágostai hitvallás HIVATALOS TEKINTÉLYE A zsolnai zsinat (1610) és a szepesváraljai zsinat 1614) az Ágostai Hitvallás alapján áiiva szervezte külön evangélikus egyhá­zunkat és állapította meg püspökeink jogkörét. Mindkét zsinat felvéteti a püspök esküjébe elsősor­ban az Ágostai Hitvallást és emellett külön említi az evangélikus egyház többi hitvallási iratát. Mindkét zsinat a 7. ká­nonban kötelezi a felava­tandó lelkészeket az Ágos­tai Hitvallás és a többi evangélikus hiívallási irat aláírására. Az 1622-es semptei zsinat két kánona is kötelezi a lelkésze­ket az Ágostai Hitvallás és az evangélikus hitvallások meg­tartására. Magyarországi evangé­likus egyházunk az Ágos­tai Hitvallásról nevezte el magát egyházközségeink szervezkedése óta. Így nevezte egyházunkat a ka­tolikus ellenfél is. Közjogilag igen fontos volt a linzi béke­kötést megerősítő 1647. évi országgyűlés, amely mos már hivatalosan is „ágostai hitval­lású evangélikusokról” szól. A magyarországi állami törvé­nyekbe ekkor került be az Ágostai Hitvallás neve egy­házunk hivatalos megjelölé- seként, AZ ÁGOSTAI HITVALLÁS MAGYAR FORDÍTÁSAI Az Ágostai Hitvallás első fordítása Pálházi Göncz Miklós szeredi lelkész és dunáninneni püspök ne­véhez fűződik. Csaknem valamennyi evangé­likus hitvallási iratunkat le­fordította. Művét nem fejez­hette be, mert a halál kiütöt­te kezéből a tollat. Kéziratán a papírlap közepén szakad meg az írás. Műve mindig csak kéziratban maradt. Ezt az igen becses munkát már a 18. században elveszettnek tartották, de 1900-ban Payr ÜJ VÁLASZTÁSOK AZ INDIAI EVANGÉLIKUS LUTHERÁNUS EGYHÁZ TANÁCSÁBAN Az Indiai Evangélikus Lu­theránus Egyház Tanácsa a tisztségviselők megbízatásának lejártával ülést tartott és meg­választotta új tisztségviselőit. A tanács elnöke lett dr. A. N. Gopal, az Evangélikus Luthe­ránus Andhra Egyház elnöke. Ezt a tisztséget az elmúlt hét évben R. B. Manlkam püspök töltötte be. Alelnökké E. Ra­man lelkészt, a Madhya Pra- dhesh-i Evangélikus Lutherá­nus Egyház elnökét, titkárrá A. C. Kondpan lelkészt, az Evangélikus Lutheránus Jey- pur Egyház elnökét, pénztáros­sá N. O. Solomont (Evangé­likus Lutheránus Tamulen Egyház) választották. Az Indiai Evangélikus Lu­theránus Egyház tanácsában tíz egyház egyesül. A Tanács minden harmadik évben ül össze tanácskozásra. 'liilílílHlllí III rail I lllllll 11111 !l!ll ITíliTI 1111,1:11 III! 1111:111 llllll I Ilii íllIUi!l!ll!l!Mtn:i!lll,l ISTENTISZTELETI REND Sándor egyháztörténész pro­fesszor bukkant rá, levéltári kutatásai közben. Jelenleg a soproni evangélikus egyház- község irattárában van. Pál­házi Göncz Miklós műve az eddig ismert legrégibb fordí­tása az Ágostai Hitvallásnak. Az Ágostai Hitvallás for­dításának első nyomtatvá­nya Samar jay János refor­mátus püspök műve (Pá­pa, 1628). Ezt követte Lethenyei István csepregi esperes 1633-ban kiadott fordítása. Ez azonban nem teljes, mi­vel a második részt nem for­dította le. Az egyházunkra nehezedő Habsburg-katolikus elnyomás gyászos évtizede után Lővei Balázs győri lelkész 1692-ben újra lefordította és kiadta az Ágostai Hitvallást. Az Ágostai Hitvallás új for­dítását a magyar evangéliku­sok 1740-ben hálával és nagy örömmel vették Szeniczei Bá­rány György lelkész kezéből. A racionalizmus hatása alatt* megcsappant az érdeklő­dés egyházunk hitvallásai iránt. Ezért egy évszázadnak kellett eltelnie, míg újabb for­dítója akadt az Ágostai Hit­vallásnak. Agonás Sámuel for­dítása 1883-ban jelent meg Rozsnyón. Ezt a fordítást 1896-ban Paulik János akkori budapesti vallástanár műve követte, a Luther Társaság kiadásában. Üjabban Bereczki Sándor, Zsilinszky Mihály, dr. Gaudy László, D. dr. Prőhle Károly és dr. Nagy Gyula fordították le az Ágostai Hitvallást. EGYHÁZUNK NÉPE Egyházunk népe szívébe zárta ezt a hitvallást, amelynek híressé vált kezdősora: „Gyülekeze­teink nagy egyetértésben tanítják...” azt fejezi ki, hogy nemcsak a püspö­kök és a lelkészek, hanem a gyülekezetek jutottak egyértelmű tanításra, hit­beli meggyőződésre, és hitvallásra. 1952-es zsinatunk a régi zsi­natoknak megfelelően kiemel­te az Ágostai Hitvalláshoz való hűséget, a többi hitval­lási irattal együtt. Zsinatunk határozataiban és egész szel­lemében az Ágostai Hitvallás tanítása tükröződik. így vált és válik az ősi hitvallás ezen a téren is a jelen tanítójává. Dr. Ottlyk Ernő AFRIKA AZ EGHÄZI EGYSÉG ÜTJÄN Natal tartományban (Dél- Afrika) július 7-én megalakult a Zulu-Xhosa-Swazi-vidék Evangélikus Lutheránus Egy­háza. Az új egyház mintegy 160 000 tagot számlál. Áz új egyház Natal, Zuluföld és Swaziföld eddig négy külön­álló egyházából jött létre. Ezek voltak: a Norvég-Luthe­ránus Zuluzsinat, a Mankan- kanana Egyház, az Evangé­likus Lutheránus Zulu-Egvház és. a Zulu-Zhosa-Swazi Zsinat. Az egyesülési tárgyalások már hosszabb idő óta folynak. Le­hetséges, hogy ezt az első egy­házi egyesülést későbbiek is követik. — CSALÁDI HÍR: Sztehló Má­tyás evangélikus lelkészt és fele­ségét, Isten harmadik gyermekkel áldotta meg, 1960. július 22-én. A gyermek neve Dorottya. Az új­szülöttre és családjára Isten gaz­dag áldását kérjük. Amikor 1530 nyarán Augs- burgban a birodalmi gyűlésen felolvasták az Ágostai Hitval­lást, néhány magyar szem- és fültanúja is volt ennek az eseménynek. Ezek voltak az­után a leghűségesebb őrei itt­hon is az Ágostai Hitvallás­nak. Ilyen volt például Scr- pilius Lőrinc szepesbélai lel­kész, aki a Szepességben vit­te hírül az evangélikus hit­vallás örömhírét. Az Ágostai Hitvallás gyorsan elterjedt la­tin és német szövegében ná­lunk is. Magyar szövege nem maradt ugyan fenn a 16. szá­zadból, de voltak olyan uta­lások is, amelyek tudtak ma­gyar nyelvű fordításról. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁCIÓ ALAPVETŐ HITVALLÁSA A magyarországi reformá­ció igazán az Ágostai Hit­vallással indult és szilár­dult meg. Erre a Hitval­lásra alapította tanítását Dévai Bíró Mátyás, Kon­ter János, Stöckel Lé- nárd, Batizi András, Sztá- rai Mihály, Szegedi Má­té, Bornemisza Péter. Az első hazai zsinatok és külön magyar hitvallások ezen alapultak. Az erdélyi szászok 1545-ös medgyesi zsinata ezt fogadta el. Az 1545-ös erdődi zsinat az Ágostai Hitvallás alapján készített 11 hitcikket, az utolsóban, a 12-ikben mint­egy feleslegesnek találva a to­vábbi fogalmazást, ezt mond­ja: „A többi hitágazatokban egyetértünk az igaz egyház­zal, amint az nyilván látható azon hitvallásban, amely Ágostában V. Károly mindig felséges, győzhetetlen császár­nak 1530-ik évben beadatott.” A beregszászi (1552), az óvári (1554) és a II; erdődi zsinat (1555) az Ágostai Hitvallás alapján állott. A HÁROM MAGYARORSZÁGI HITVALLÁS ÉS AZ Ágostai hitvallás A felvidéki három magyar hitvallás: az úgynevezett Ötvárosi Hitvallás (Con­fessio Pentapolitana 1549), amelyet Stöckel Lénárd írt, a Hétvárosi Hitvallás (Confessio Heptapolitana 1559) és a 24 szepesi vá­rosi (Scepusiana 1569), mindhárom szorosan az Ágostai Hitvallás alapján készült. . E magyarországi hitvallások létrejöttükben is hasonlítottak az Ágostai Hitvalláshoz. A fel­vidéki evangélikusoknak is számot kellett adniok arról, hogy milyen tanítás alapján élik keresztyén életüket. Ez­zel mutatták meg, hogyan vi­szonyulnak mind a katolikus, mind a református, mind a baptista tanításhoz. E magyar- országi hitvallások tartalma egyezik az Ágostai Hitvallá­séval. De érvényesül az Ágos­tai Hitvallás Védőiratának (Apologia) a hatása is. A magyarországi hitval­lások középpontjában is a hit által való megigazu- lásról szóló tanítás áll. A hitcikkek felölelték az evangélikus tanítás ösz- szes alapvető teológiai kérdéseit, de békülékeny hangon és sima modor­ban. Ä felvidéki evangélikusok mögött nem álltak olyan erők, mint Luther és a reformáció mögött s ezért Ferdinánd ki­rály és Verancsics Antal esz­tergomi érsekprímás előtt óva­tosan és ügyesen kellett fogal- mazniok. Ferdinánd a kör- möcbányaiaknak kereken ki­jelentette, hogy az Ágostai Hitvallás csak Németország­ban megtűrt dolog, de Ma­gyarországon nem. Ezért ke­rülték a magyarországi hit­vallások a katolikus uralkodó egyházzal való nyílt összeüt­közést. Ez azonban csak tak­tikai és modorbeli módszer volt, lényegében semmit fel nem adott az evangélikus egy­ház tanításából. A hazai vi­szonyoknak megfelelően kü­lönösen határozottan mutat­nak rá a magyarországi hit­vallások a szentek imádásá- nak helytelen -voltára, vala- ‘mint a papi nőtlenségről hir­Budapesten, 1960. augusztus 14-én Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv.) dr. Kékén András, du. 6 d ■■. Kékén András. Fasor de. 11 Sülé Károly, du. 6 Sülé Károly. Dózsa Gy. út de. fél 10 Sülé Káro;y. Üllői út 24. de. fél 10 Kardos József, de. 11 Kardos József. Karácsony S. u. de. 10 Grün- vaiszky Károly. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) dr. Szilády Jenő, (ie. háromnegyed 12 Grünvalszky Károly. Thály Kálmán út de. 11 Drenyovszky János^ du. 6 Dre- nyovszky János. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10 (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8 Szita Istvánná. Fóti út 22. de. 11 Nagy István. Váczi út 129. de. B Nagy István. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Sorok- 5ár-újtelep de. fél 9. Rákospalota MÁV telep de. fél 9. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10, Kürtösy Kálmán. Sashalom ac. 9, Karner Ágoston. Rákosszent­mihály de. fél 11, Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 9, Barcza Bé- Béla, de. 11 Schreiner Vilmos, es­te 7 Schreiner Vi!mos. -Toroekó 3 tér de. fél 9 Schreiner Vilmos. I Óbuda de. 9, Fülöp Dezső, de. 101 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5 Fü'öp S Dezső. Búdahegyvidék de. 9 Zoltai 1 Gyula, de. 11 Zoltai Gyula, este fél 7 Ruttkay Elemér. Diana út de. fél 9 Károlyi Erzsébet. Pesthideg- kút de. fél 11, Ruttkai Elemér. Kelenföld de. 8 Csengődy László, de 11 Csengődy László, du. 6. Ke’ndeh György. Németvölgyi út 138. de. 9 Kendeh György. Kelen- völgy de. 9 Visontal Róbert. Nagytétény de. 8. Budafok de. 11, Visontal Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. U, — A Szentháromság ünne­pe útáni 9. vasárnapon az ol­tárterítő színe zöld. A vasár­nap oltári igéje: Lk 12,42—48, szószéki igéje: Ap. Csel. 9, 1-9. A katolikus papi békemoz­galom megalakulásának 10. esztendejét ünnepelheti ezek­ben a napokban. 1950. augusz­tus l-én gyűltek össze először a felszabadulás után azok a katolikus papok, akik fel­mérve az 1945-ös felszaba­dulás következményeit és a Mindszenthy-mítosz társada­lom- és erkölcsromboló kiha­tásait, az egyház és ál­lam kölcsönös tiszteletben- tartásának az útjára léptek. „A tízéves papi békemozga- lom ... kettős hivatást telje­sített: szolgálatában állt an­nak a nagy nemzetközi tö­rekvésnek, amely a háború borzalmaitól meg akarja óvni a népeket; ugyanekkor, és ugyanezért, szolgálatában állt annak a magyar népi törek­vésnek, amely hazánkban minél hamarább és minél ke­vesebb zökkenővel akarja felépíteni a szocializmus tár­sadalmi rendszerét. S mikor ezt tíz éven keresztül, nehéz­ségekkel megküzdve meg­valósította és folytatni akar­ja mindkét irányban, bizony­ságot tesz amellett, hogy le­het valaki Egyházának és Hazájának hű fia, hivő és szocialista, hazafi és a nem­zetközi kérdések hordozója.“ Az Evangélikus Élet olva­sói szívből köszöntik a tíz­éves katolikus papi békemoz­galmat és a fenti (eredeti) cél-kitűzésekhez sok sikert kívánnak. PAUL HANSEN LEVELÉBŐL A Lutheránus Világszövet­ség kisebbségi egyházak ügyei­vel foglalkozó osztályának tit­kára, Paul Hansen dán lel­kész, júliusban levelet írt Káldy Zoltán püspöknek. Sze­retettel emlékezik vissza a nálunk töltött időre. Többek között ezt írja: „Magyarországról visszatér­ve, sok tennivalóim között csak most jutottam hozzá, hogy néhány sort írjak. Ugyan már elutazásom alkalmával is kifejezésre juttattam, hogy mennyire hálás vagyok azért a tíz napért, amit Magyaror­szágon tölthettem, köszönete- met szeretném most mégis is­mét kifejezésre juttatni. Szív­ből köszönöm minden szíves­ségét és segítségét. Kérem, szíveskedjék átadni mind­azon munkatársainak, akiket megismerhettem, szívélyes üd­vözletem és köszönetem. Garam Zoltán bobai lelkész és felesége, Harsányl Sarolta július 24-én ünnepelték házasságkötésük 15. évfordulóját. A jubiláló házas­párt Beyer Pál soproni lelkész ál­dotta meg. A gyülekezet szeretet­teljes köszöntéssel és értékes aján­dékok átadásával kapcsolódott be­le lelkésze és kántora családi ün­nepébe. * Sziráczky István, az orosházi gyülekezet sok esztendőn át volt hűséges presbitere 60 éves korá­ban elhűnyt. Temetése Szarvason július 24-én volt. Koporsója mel­lett Koszorús Oszkár hirdette a feltámadás igéjét. Az elhunytban Ponicsán Imre kiskőrösi lelkész apósát gyászolja. .* — Jó állapotban levő íróasztal eladó. Megtekinthető az angyal­földi evangélikus lelkész! hivatal­ban, Budapest, XIII., Fóti út 22., délelőtt 9—1 óra között. »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦a ♦♦♦♦♦♦♦♦<■ .> X ♦ A Sajtóosztály ♦ t iratterjesztése t ♦ ♦ értesíti a Gyülekezeteket, * ♦ hogy I ” f « július 15—augusztus 15-ig J \ szünetet tart. % evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyhá2 Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Üllői út 24. Telefon: 142—074 Előfizetési ára egV évre 60,— Ft. fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vin. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 607326Í2 e= Zrínyi Nyomda Kicsoda vagy Uram ? „Saul pedig még fenyegetéstől és öldökléstől lihegve az Cr tanítványai ellen, elment a főpaphoz és levelet kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha olyanokat talál, akik ennek az útnak követői, akár férfiakat, akár nőket, fogva vigye Jeruzsálembe. És, amint ment, történt, hogy közele­dett Damaszkuszhoz és nagy hirtelen mennyei világosság sugározta őt körül. És földre esve szót hallott, amely ezt mondta neki: Saul, Saul, miért üldözöl engem? És így felelt: Kicsoda vagy Uram? ö pedig ezt mondta: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De kelj fel, menj be a városba és majd megmondják neked, mit kell cselekedned. A vele utazó férfiak pedig némán álltak, mivel hallották ugyan a szót, de senkit sem láttak. Saul pedig felkelt a földről, de mikor szemét kinyitotta, semmit sem látott; ezért kézenfogva ve­zették be Damaszkuszba. És három napig nem látott, nem evett és nem ivott.”- Ap. csel. 9, 1—9. Lábaihoz rakták le a tanúk István megkövezésekor felső­ruháikat. Hallotta az imádságot, amely utolsó lehelletként szállt az ég felé István ajkáról: „Uram Jézus vedd magadhoz az én lelkemet.” De ki ez a Jézus? A damaszkuszi útig botrány az atyák hagyományaiban felnevelkedett ifjú számára. Tör­vénytaposó és istenkáromló, akinek még nevét is ki kell tö­rölni az emberek emlékezetéből. Ezért helyesli István megkö-i vezését és indul el főpapi megbízólevéllel kezében Damasz­kuszba öldökléstől lihegve. Hogyan történt életében az a nagy fordulat, amelyet azóta is közkeletűen „pálfordulásnak” neveznek? Miképpen válto­zott meg Jézusról vallott felfogása? .— erre felel a híradás, mely ezen a vasárnapon szószékeinken igehirdetési alapul szolgál. Az öldöklés vágyától elragadott, mások halálát magában hordozó embert damaszkuszi úton mennyei világosság sugá­rozta körül. Áz élet, tisztaság, béke mennyei fénye. Isten meg­mentő szeretete jelenik meg ebben a fényben, amely nemcsak azokat veszi körül védősáncaival, akiknek veszélyben az élete, hanem azt is meg akarja menteni, aki a maga igazának kard­dal akar érvényt szerezni, aki szent küldetésnek érzi embe­rek százait elpusztítani az atyák hagyományának, az ősöktől örökölt vallásosságnak megvédése érdekében. A világosság, mely körülveszi őt, rávilágít ennek a fonák Isten-szolgálatnak: a belső gyökerére, az óember gonosz indulataira. De nemcsak rávilágít, hanem fénye messzeűzi a bűn sötétségét, hogy he­lyébe az az indulat lépjen, amely az emberek megtartásáért, megmentéséért, belső és külső békességéért hevíti cselekvésre az Isten kegyelméből újjászült embert. A földreeső Saulban az óembert dönti porba Isten, hogy új emberré teremtse, aki meg­találta az igazi szolgálat útját. A megnemértett Jézus nem külső esemény kényszerével akarja a helyes szolgálat útjára téríteni Sault, hanem a vele való belső közösség által. Ezért megszólítja, felfedi kilétét: „Én vagyok Jézus.” Ebben a bemutatkozásban nem a bosszúért li­hegő Isten mutatja meg magát. Azt a nevet mondja ki, amely beíratott már a Saul által oly jól ismert, de félreértett prófé­ciákban, s amellyel Jézus szolgálatának értelmét magyarázza az angyal: „Ö szabadítja meg népét bűneitől.”' Az a Jézus szó­lítja meg Sault, aki azért jött, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett, — aki nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Az életért, a boldog örökéletért harcba- szálló és azt győztesen kivívó Jézus vonja közösségébe Sault, S ezzel az önigazságában vesztéberohanó és másokat is elveszi teni akaró embert kimenti az életre és az élet szolgálatába állítja. Mert a „pálfordulásnak” az az értelme, hogy el kell indulni az emberek felé. „Kelj fel és menj”. Menj az emberekhez, akiket gyűlöltél és meg akartál ölni. Akiknek az életét sem­mire sem becsülted, akiket kegyes elbizakodottságodban el­vesztésre szántál. Menj, — tanuld őket szeretni, szolgálni, ideig és örökkévaló boldogságukért fáradozni. Menj és köz­ben megtudod, mit kell cselekedned! — A megvilágosításnak és a megszólításnak célja a cselekvés. Cselekedni kell annak nevében, annak indulatával, annak szolgálatában, aki sötét­ségből világosságra, halálból életre, gyűlöletből szeretetre hí­vott el. Így lett Saulból, a maga kegyes körén kívül mindenkit gyű­lölő farizeusból, mindenkinek mindenné levő, mindenkinek: szeretettel szolgáló Pál apostol, — a halál emberéből, az élet szolgája. Pál megfordulásának, megtérésének történetén keresztül Isten bennünket is megvilágosít, megszólít és elküld, hogy szolgálatában munkáljuk embertársaink belső és külső békes­ségét, ideig és örökkétartó boldog életét. Mezősi György N APRÓL-N APR A VASARNAP; ZSOLT 44, 27—RÓM. 12, 12: Az igazi imádság nem az utolsó szalmaszál, amely után akkor nyúlunk, amikor mi magunk nem bírunk az élet fejünkre nőtt dolgaival. Jóban és rosszban egyaránt Isten jóságából élünk. Ezért nap mint nap, lankadatlanul hívjuk segítségül Öt! I. Móz. 41, 1—43; Jer- 4, 1—7. HÉTFŐ: I. KIR. 8, 66—Ef. 3, 20—21: Sajnos, csak a rend­kívüliben vagyunk hajlandók meglátni a csodálatosat, és a megszokás természetessé teszi számunkra a legnagyobb cso­dát is. Pedig Isten jósága leginkább a már sokszor hallott evangéliumban, a minden vasárnap egybegyűlő gyülekezetben, a csendben ható igében, a szeretet apró győzelmeiben, a pil­lanatról pillanatra ajándékba kapott életben tükröződik; amiért soha elég hálásak és örvendezők nem lehetünk. Péld; 8, 1.11—21; Jer. 36, 1—26. KEDD: I. SAM. 7, 3—ROM. 12, 1: Mennyi kettősség bénítja az életünket! Életünk többnyire az Isten akaratára adott „igen”-ek és „nem”-ek zavaros vegyüléke. Pedig Isten fel­tétel nélküli szeretetére az egyetlen méltó válasz, önmagunk; gondolkozásunk, belső életünk és külső viszonyaink gyökeres alárendelése Isten akaratának, és újjá rendezése. Lk. 16, 10— 13; Jer. 36, 27—32. SZERDA: JER. 19—JAN. 10, 29: Jézus Krisztus által Isten Atyánk lett, akinek hatalmas, világbíró erejében minden hoz­zátérő bűnös oltalmat és útbaigazítást talál sorsa minden for­dulatában. Jak. 3, 13—18; Jer. 37, 1—10. CSÜTÖRTÖK: JÖB 36, 15—MT. 12, 22: Minden szerencsét1 lenségben a legnagyobb szerencsétlenség, ha süketek maradunk) Isten szavára, mert Isten igéjéből értjük meg a reánk rótt szenvedés értelmét. Isten igéjéből nyerünk új reménységet a legreménytelenebb helyzetben is. I. Tim. 4, 12—16; Jer. 37; 11— 21. PÉNTEK: ZSOLT. 71, 12—JAN. 4, 50: Néha úgy érezzük; hogy „az Isten is elhagyott” bennünket. Ilyenkor nincs más hátra, mint igére hagyatkoznunk. Aki viszont hisz Isten ígé­reteinek, meg fogja tapasztalni, hogy Isten közel van, s ígé­reteit beváltja. Mt- 10, 10—23; Jer. 38, 1—13. SZOMBAT: ZSOLT. 104, 4—Máté 4, 11: A természetnek előttünk egyre hatalmasabban kibontakozó világa Isten ren­delkezése alatt áll, amelyet Isten felhasznál embert mentő terveiben. Lk. 12, 54—59; Jer. 38, 14—28; Jer. 7, 1—11. ( Cs. S, j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom