Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1959-10-11 / 41. szám

/ A Seregek lírának szája szólott Mikeás 4, 1—4 Sebesülteknek: „Ekkor odamentek hozzá a farizeusok és kísértve őt ezí mond* ták: Szabad-e az embernek az ő feleségét bármi okért elbo­csátani? O pedig így felelt: Nem olvastátok, hogy a Teremtő kezdettől fogva férfiúvá és asszonnyá teremtette őket, és ezt mondta: Ezért a férfi elhagyja atyját és anyját és ragaszkodik az ő feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Azért többé nem két test ők, hanem egy. Amit tehát az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza. Szóltak neki: Miért rendelte hát Mózes, hogy válólevelet kell adni és úgy bocsátani el az asszonyt? O így szólt nekik: Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte meg nektek, hogy feleségetek elbocsássátok; de kezdettől fogva nem így volt. Mondom pedig nektek: aki az ő feleségét paráz- naság okán kívül elbocsátja és mást vesz el, házasságtörő. “ (Máté 19, 3—9.) Vasárnapi igehirdetésünk alapigéjében Jézus a házasság kér­désével foglalkozik. Jó, ha hozzáolvassuk még a második ver­set is: és követte nagy sokaság és meggyógyította őket Ez a vers azf mutatja, hogy Jézus nagy figyelemmel fordul olyan égető kérdések felé, amely sokak kérdése. Továbbá, hogy ö gyógyítani akar. megoldást keres és szerez mindenütt A há­zasság kérdésével sem azért foglalkozik, mert ez „izgalmas probléma”, hanem mert sebeket lát Jézussal a gyógyulás kez­dődik meg, egészség árad Tőle mindenfelé. Jézus azért a gyó­gyulás kezdete, mert a betegség vége, annak elszigetelője és felszámolója. A farizeusok nem sebeikkel mentek Jézushoz, hanem prob­lémáikkal. Gyógyulás helyett nyilatkozatot, véleményt vártak Tőle a házasság kérdésében. Tulajdonképpen nem is a házas­ság, hanem a válás kérdése foglalkoztatta őket: szabad-e az embernek az ő feleségét bármi okért elbocsátani? Ezzel a kér­déssel kísértik és olyan tételeket, elveket várnak Tőle, ame­lyek nélküle is használhatók és érvényesek. Jézus viszont olyan választ ad, amit nem vehet be mindenki, hanem csak az. akinek adatott (11. v.), vagyis csak az, aki nem vallásos igazolást keres a bajra, hanem gyógyulást a bajból. Hogyan gyógyítja Jézus a házasságában beteggé vált em­bert? 1. Visszavezet a kezdethez. A házasság Isten rendelése, ado­mánya. A szerelem tőlünk van. Két ember legbensőbb magán­ügye, de magában még nem házasság. A házasság felülről jött jó ajándék — nem tőlünk van — és mint ilyen, közügy, nyil­vános szövetségkötés. Jézus megóv a kettő összekeverésétől. Aki házasságot köt és házasságban él. Isten jó rendjébe illesz­kedik bele. 2. Bizalmat ébreszt Isten iránt, megszüntet minden pesszi­mizmust és cinizmust. A házastársaknak lehet egymásról sok rossz tapasztalatuk, a házasság mégis Isten rendelése, Istennek számunkra is adott jótéteménye, olyan adománya, amelyben az ö mindnyájunkkal kötött szövetségét akarja tükröztetni. Em­berségünk kiteljesedésével akar megajándékozni a házasság­ban. A barátságban is, a szülők és gyermekek viszonyában is ez történik, de leginkább a házasságban tanít arra, hogy nem lehetünk önmagunkban emberek. Egymás számára és nem ma­gányosságra teremtett bennünket. Emberségünkhöz hozzátar­tozik, hogy a másik emberrel együtt lehetünk csak emberek. Ezért mondja: és lesznek ketten egy testté, vagyis egy em­berré. A szívünkben Jézus által teremtett hit minden rossz be­nyomás ellenére is ehhez az Ígérethez tartja magát. 3. Megőriz minden bizonytalankodástól. A házasság jogi, tár­sadalmi, vallási formája sok változáson ment át a történelem folyamán. Torzulásokkal, reformokkal bőven találkozunk. Egy azonban bizonyos: két ember házassági szövetségét nem lehet büntetlenül, sérülésmentesen bármilyen emberi önkénynek ki­szolgáltatni. 4. Nem ad olcsó megnyugvást. Jézus — ellentétben a farizeu­sokkal — a szétválasztott házasságra is úgy tekint, mint meg­tört házasságra. „A paráznaság okán kívül” — nem azt jelenti, hogy ilyen esetben Isten akarata szerint is szétválasztható a házasság, hanem azt, hogy ebben az esetben már eleve nem szétválasztásról, hanem törésről van szó. 5. Jézus nemcsak világos tanításával gyógyítja a házasélet sebesültjeit. A kereszten magára veszi a magányosság minden poklát azért, hogy a mi kettétört, Benne, az Ö testében ismét eggyé legyen. Az ö tanítása azoknak adatik, akik sebeket hor­doznak, akik esetleg már a nyílt törésig jutottak el a házas­ságban, de Benne felismerték és elfogadták az új kezdetet s azzal az elszánással mennek el Jézustól, hogy ezután nem vét­keznek. Benczúr László NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ: - ÉZSAIÁS 56, 7. - Higgyünk az Urban: Keres­sük a Vele való találkozás alkalmait. Házába hívogat, hogy halljuk igéjét és kitárjuk Előtte szívünket. KEDD: - ZSOLT. 40, 5. - Higgyünk az Urban: Boldog az az ember, aki mindenkor ragaszkodik Hozzá és soha nem engedi el az Ö jóságos kezét. SZERDA: - MIKEÁS 5, 3. - Higgyünk az Urban: Csak hit által tudjuk elvégezni a T.őle kapott szolgálatunkat. Csak hit által tudunk gondot viselni a reánkbízottakról, s tudjuk Hozzá vezetni az Öt keresőket. CSÜTÖRTÖK: - 1. KRÖN. 29, 5. - Higgyünk az Urban: A hit megtanít a Neki kedves adakozásra é$ hálaadásra. Amink van, mind Tőle kaptuk, sáfárkodjunk jól ajándékaival. PÉNTEK: — ÉZSAIÁS 26, 16. — Higgyünk az Urban: A jó. napokban Ö az öröm, az erőtlenségben az Erő, a kétségbe­esésben a Vigasztalás, a bizonytalanságban a biztos Üt.' SZOMBAT: — ZSOLT. 24, 3—4. — Higgyünk az Úrban: Krisztus vére megváltott minket a bűntől és vétektől. Krisztus nevében kereshetjük, megtalálhatjuk és magasztalhatjuk öt. H. L. ISTENTISZTELETI REND Illetlenség és tiszteletlen-1 ség, amikor valaki szól hoz-1 zánk és nem. figyelünk oda, máshol jár az eszünk, mással foglalkozik az értelmünk! De mindennél nagyobb il­letlenség és tiszteletlenség be­dugni a fülünket, amikor Is­ten beszél. Az egyházi élet­ben fokozott jelentősége van a fülnek, a hallásnak! Pál apostol azt mondja, hogy a hit hallásból van. Nem lehet Isten ügyét úgy szolgálni, hogy nem hallgatunk rá! Sajnos, lehet rosszul is hat- lani Isten szavát! Isten beszédét félrehalla­nánk és félreértenénk, ha nem vennénk észre, hogy Mikeás próféta ebben az ősz- szefüggésben az eljövendő Jé­zus Krisztusra utal. Arra a lelki, belső békességre, amit az Úr Jézus szolgálata adott és hozott az emberek szá­mára. A félrehallás kísértését je­lenti azonban az is. ha azt hinnénk, hogy itt a külső bé­kéről nincs szó! Különben ho­gyan értenénk meg, hogyan értelmezhetnénk azt az álla­potot, azt a helyzetet, ami­kor a fegyverekből kapákat kovácsolnak, a dárdákból sar­lót formálnak, nép népre fegyvert nem fog és hadako­zást többé nem tanul! Ezt a felszólítást az Istenben hivő emberek félre nem hallhat­ják és félre nem érthetik. A belső és külső békesség akarása egyaránt Isten aka­A Pesti Egyházmegye Lel­készi Munkaközössége októ­ber 2-án ülést tartott. Koren Emil esperes igehirdetése után Kosa Pál „Igehirdeté­sünk megújulása a püspöki székfoglaló tükrében” címen tartott előadást.” „A probléma felvetésének *— 1959-ben külön oka is van __ Mint jól tudjuk, a kl asszikus homiletikának (az igehirdetéssel foglalkozó teo­lógiai tudományág. Szerk.) három nagy tényezője van: az ige, az igehirdető és a gyülekezet. Nos. a harmadik tényező, a gyülekezet, benne az igét hallgató ember az utóbbi 14 év alatt döntő válto­záson ment át. Mindenki előtt világos, hogy hazánk népének élete és benne evangélikus népünk élete döntően más, mint a felszabadulás előtt. Aj. az ember, aki ma beharangozás­kor a templomba megy, egé­szen más világból megy be a templomba, mint elődje, vagy ő maga 1944-ben. Rendkívül nagy jelentőségű az ország gazdasági életének megvál­tozása. Gyárak épültek ott a szocialista társadalmi rend­ben, 'ahol rossz termés ece­tén nyomorúság honolt. Nagy­üzemi termelés bontogatja szárnyait ott, ahol nadrágszíj parcellákon rágódott a pa­raszt és fecsérelte el erejét a tagosítatlan határban el­szórt földjein. De a gazda­sági változásnál nagyobb je­lentőségű az, ami kulturális vonalon történt! Évtizedes le­maradást hozott be népünk az általános iskolában! Az általános műveltség soha nem sejtett módon emelkedik. A rádió előfizetők száma elhagy­ta a kétmilliót (közel hat­szorosa az 1938. évinek). Tefeviziös antennákat látni olyan helyen, ahol újságra sem igen tellett a múltban. Soha ennyi könyvet — és jó könyvet — nem nyomtattak és népünk a megtalált jó táplálékon felbuzdulva olvas, tanul, művelődik! Ez nem az a nép, mint amelyik papi szolgálatom kezdetekor a szószék alatt ült. Más igényű, más látású, más perspektívájú! A homi- letikai szaknyelven fejezem ki magam, azt kell monda­nom: döntő módon megvál­tozott „a homiletikai szituá­ció”. Az új szituáció új fel­adatokat ró az egyházra és benne elsősorban az igehir- detőre.’i rata, az Isten szava. Es ein ben a hivő emberek felelős­ségét senki le nem tagadhat­ja! Az a jó, hogy egyre töb­ben lesznek, akik rájönnek, hogy ez politikai döjités kér­dése és ugyanakkor Isten akarata is! Egyáltalában hogyan lehet Isten gyermeke az, aki nagy­képűen kijelenti, hogy ehhez a kérdéshez nekem semmi közöm, én csak az Isten or­szága dolgaival foglalkozom, az én hazám nem itt van, ha­nem fent a mennyekben, en­gem, ami itt van, nem érde­kel! Ezek a mellüket verő emberek kegyesen szemet hunynak az ige által meghir­detett állapot ellentétének, bekövetkezésekor, amikor a harangokból öntenek ágyúkat! Akik ezt a nézetet vallják, azokat szívesen meghívom, egy körútra abban a gyüle­kezetben, ahol most szolgálok> Elkezdjük majd a második világháború borzalmas követ­kezményeit tanulmányozni a templomunkon. Orgonánk, mely Budapest egyik legjobb orgonája volt, egy bombarob­banás következtében semmi­vé lett! A templomtornyunk elpusztult, a templompadok forgácsként repültek szét! Folytatjuk majd az utunkat féllábú testvérekhez, idegbaj­ban szenvedő félholtakhoz. Ha ez sem elég, akkor édes­apákhoz és édesanyákhoz me­gyünk, akik a szemükfényét. gyermekeiket veszítették el. Előadásában a püspöki székfoglaló vonatkozó részét mint tükröt tartotta maga előtt s az igeihirdetés meg­újulásának kérdését összekap­csolta az egyház problemati­kájával. Négy tételt állított fel és szólt 1. az egyházról, 2. a prédikációról általában, 3. az igehirdető emberről és 4. Isten igéjéről (Verbum Dei). Az alapos előadás számos hozzászólást váltott ki és kü­lönösen alkalmas, hogy egy­házunk (és valljuk: népünk életében is) eme fontos, ta­lán egyik legfontosabb kér­déséről országszerte széles eszmélkedés induljon lelké­szeink között. Káldy Zoltán püspök tar­tott ezután „izgalmas” beszá­molót „A külföldi utak érté­kelése” címen. Áz utolsó tíz hónap alatt Keleten és Nyugaton több jelentős konferencián vett részt egyházunk képvise­letében. Nyborg, Frank­furt, Prága, Bécs, Pe­king, Rhodos — hat vá­rosnév, hat ország, sok konferencia s a nyitott szemmel körülnéző szá­mára sok külföldi fon­tos tapasztalat. Miután köszönetét mondott államunknak a bizalomért és segítségéit, amellyel lehető­vé tette egyházunk képvise­lőinek ezeken a konferenciá­kon való részvételt, monda­nivalóit négy pontban foglal­ta össze: 1. Munkálni akartuk — mondotta az egyházak együttműködését. Azt, hogy nemcsak függvé­nye, hanem szerves ré­sze vagyunk Jézus Krisz­tus testének. 2. Az ige, ugyanaz az ige, más és más helyzet­ben más oldalát fordítja az ember felé. A mi hely­zetünkben sok mindent értettünk meg Isten igé­jéből. Ezt az új és a mi helyzetünkben való felis­merést akartunk vinni a világkeresztyénség „gaz­dagítására”. Hozzájáru­lás akarunk lenni Isten mandanivalői teljesebb megismeréséhez. 3. Ezeken a konferenciá­kon törekedtünk az egy­házba is beférköző hi­Aki ütünk végén is azt mondja, hogy kérem, én en­nek ellenére is megmaradok azon állásponton, hogy a bé­kesség kérdése, a leszerelés ügye nem tartozik rám, arra a legjobb akarattal sem mondhatja senki, hogy Isten gyermeke, hivő ember, Isten szavára hallgató ember! A keresztyén embert elkö­telezi az, hogy Isten szólt és mert meghallottuk, fáradoz­nunk kell azért, hogy a fegy­verekből kapákat kovácsolja­nak, a dárdákból sarlót for­máljanak, nép népre fegyvert ne fogjon és hadakozást töb­bé ne tanuljon. A hallásból lesz a felisme­rés és a felismerésből a dön­tés! Ha jól hallgatunk az Is­ten szavára, akkor a mi dön­tésünknek határozottnak és becsületesnek kell lennief Az a felismerésünk, hogy Isten népének nem a fegyve­reket kell forgatnia, hanem a békés munka eszközeit. Be­csületes a döntésünk, a békés munka eszközeit választjuk, a jó ügy mellé állunk és nem szűnünk meg imádkozni és küzdeni azért, hogy még a mi életünkben jöjjön el az az idő, amikor a fegyvergyára­kat szerszámgyárakká alakít­ják át, a rakétatelepeket ját­szóterekké, a fegyverekből kapákat kovácsolnak, a dár­dákból sarlót formálnak, nép népre fegyvert nem fog és hadakozást többé nem tanul! Fülöp Dezső degháború oltogatására. Nem kétséges, hogy az egyházi hidegháború se­gíti a hidegháborút a vi­lágban is. 4. Feladatunknak tekin­tettük, hogy szolgáljuk a népek megbékélésének ügyét. Az egyházak ma e téren legyenek hidak, melyek egymástól távol­lévő embereket összeköt­nek. Az összképet, melyet ezek­ről a konferenciákról ezek­ben a kérdésekben a Lelké- szi Munkaközösség elé tárhat, reménytkeltőnek és eredmé­nyesnek mondotta a püspök. Ezután részletes beszámolót adott fentiek jegyében egyen­ként valamennyi konferen­ciáról Koren Emil nyári finnorszá­gi útjával kapcsolatosan a magyar—finn egyházi kapcso­latokat kiértékelve a remény­ségnek azt a hangját szólal­tatta meg, hogy lehetőség van a két egyházban nem­csak személyi, hanem hivata­los kapcsolatok kiépítésére is. Az előadást és a beszámo­lókat eszmecsere követte. Gádor András — Szeptember 22-én iktatta be dr. Bartha Tibor a Tiszán­túli Református Egyházkerü­let püspöke Nagy Sándor gyu­lai lelkipásztort a békési re­formátus egyházmegye espe­res! tisztébe. Részt vett az ünnepélyen hazánk barátja, Thomas Bryn londoni angol lelkész is, aki megrázó erő­vel szólott keresztyén felelős­ségünkről. Mekis Ádám bé­késcsabai lelkész, a kelet­békési egyházmegye esperese, Benkő István helyi evangé­likus lelkész kíséretében me­leg szavakkal köszöntötte a beiktatást végző püspököt és az új esperest. Üdvözlésük a testvéri összetartozás kifeje­zése is volt. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. Vili., Üllői út 24. Telefon: 142—014 Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, fél évre 30,— Ft Csekkszámla: 20412.—Vin. Árusítja a Magyar Posta 10 000 példányban nyomatott 591161/2 — Zrínyi Nyomda HÍREK, ELVESZÍTETT PARADICSOM Sokszor lehet hallani bánat­tól beárnyékolt arcokról ezt a keserű mondatot: — baj van a szeretettel! Még azzal is, amelyiknek két házastársat kellene összefűzni boldogan. A reánk következő vasárna­pon még a Biblia is erről be­szél. Milyen sok elrontott házas­ságot keretez be a szellemes író két mondata: Így kezdő­dött — mondottad — „Nem lehet egymás nélkül élni!” Es így végződött — sóhajtottad el — „Nem lehet egymással él­ni!” És e két mondat szaka­déké. között sóhajok, csalódá­sok, kiábrándulások keserű könnyei között fű át a hideg, borzongató őszi szél.. , Istennek más a véleménye a szerétéiről. Nála semmi sem lehetetlen! Nála lehetséges, hogy szétdúlt tűzhelyek hideg hamujában is fellobbanjon BQV régi parázs. Tőle vissza­kapott szívekbe sokszor visz- szatér a régi, kedves elveszí­tett otthon. Milton „Elveszített Paradí- csom”-ában is az a legszebb jelenet, amikor Ádám és Éva egymás felé közelednek, mint két. egymásnak ajándékozott csillag. Nincs kész házasság. Kérd el mindennap Istentől aján­déknak a párod szívét, hadd legyen a szeretetnek új regé­nye az életed, ahová boldo­gan írhatod oda címnek: „A visszakapott ParadicsomV’ (L.) ■— Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnapon az ol­tárterítő színe: zöld. A vasár­nap oltári igéje: 2. Pét. I, J9—21; szószéki igéje: Mt. 19, 3—9. — A Hajdú-Szabolcsi evan­gélikus egyházmegye lelkészi munkaközössége kétnapos ülést tart október 12-én és 13-án, hétfőn délután és ked­den délelőtt, a nyíregyházi lelkészi hivatalban. Előadás hangzik el a hivatalosan kije­lölt országos témák alapján. Előadók: Szabó Gyula és Smid Lehel lelkészek. Hétfő este 7 órakor Benkóczy Dá­niel szolgálatával lelkészek és gyülekezet részére lesz össze­jövetel. Kedden közös úr­vacsora, Rőzse István szolgá­latával vezeti be a tárgysoro­zatot.. Ezeti a vasárnapi szol­gálatra való előkészítő (As- bóth Lajos) és Hogyan tu­dunk szolgálni társadalmunk­ban a 7. parancsolat prédiká- kálásával (Balczó András). A jelenlegi liturgia értékelése és bírálata (Gáncs Aladár) és záróáhítat (Halasi Endre) sze­repel. — Győr. Győr-Sopron me­gye protestáns lelkészei szep­tember 29-én békegyűlést tar­tottak a megyei tanács dísz­termében, a Hazafias Nép­front megyei vezetősége ren­dezésében. Dr. Matolcsy Ká­roly, a Magyar Nemzet kül­politikai rovatvezetője tartott beszámolót a külpolitikai hely­zetről. Előadását élénk esz­mecsere követte, melynek so­rán felszólalt dr. Madar Zol­tán református és Weltler Rezső evangélikus esperes, Huszty Kálmán, dr. Pataky László, Balogh Gábor, Csiz­madia Károly református és Böjtös Sándor, Gyekiczky 'Já­nos és Szalay Sándor evangé­likus lelkész. — A Pestmegyei Egyház­megye Lelkészi Munkaközös­sége szeptember 16-án Buda­pesten ülést tartott. Közös úrvacsoravétel és igehirdetés után Muntag Andor, Maróti János, Keveházy László és Erőss Sándor lelkészek tartot­tak előadást. Ezzel indult be az egyházmegye őszi szolgá­lata. — A pestújhelyi templom­ban október 4-én gyülekezeti estet tartottak Solymár János csömöri lelkész szolgálatával. — A levéli gyülekezet augusztus 30-án, ünnepi is­tentisztelet keretében emlé­kezett meg temploma felszen­telésének 170. évfordulójáról. — CSALÄDI HÍR: Völgyes Pál­nak ég feleségének szeptembei J3-án leánygyermekük született. Neve Katalin. — Nyugalmazott evangélikus ta­nító kántori szolgáletot vállalna szoba-konyhás lakásért és némi dí­jazásért. Cím a kiadóhivatalban. — Leinformálható érettségizett fiatalember albérleti szobát keres. Cím a kiadóban. — Harmónium, két manuálos, villanyíújtatóval eladó. Sándor Pál, Péteri. BUDAPESTEN 1959. OKTOBER 11-EN Deák tér de. 9 (úrv.) Dr. Kékén András, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 5. Trajtler Gábor, du. 6 szeretevendégség. Fasor de. fél 10 ífj. Blázy Lajos, de. H Mezősi György, du. 7 ifj. Blázy Lajos. Dózsa Gy. út 7. fél 10 Sülé Károly. UUői út 24. de. fél 10, de. 11. Rákóczi üt 57/b. (szlovák) de. háromnegyed 12. Karácsony Sándor u. 31. de. 10. Thaly Kál­mán u. 28. de. 11 Drenyovszky János, du. 6 Rédey Pál. Kőbánya de. 11. Veöreös Imre, du. 5 sze- retetvendégség, Koren Emil. Utász u. 7. de. 9 Takács József. Vajda Péter u. 33. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 Karner Ágoston, du. 6 Szuchovszky Gyula. Gyarmat 11. 14. de. fél 10 (úrv.) Karner Ágoston. Rákosfalva de. fél 12 Szuchovszky Gyula. Fóti út 22. de. 11 (úrv.) Gádor András. Váci út 129. de. 8 Gádor András. Üj- pest de. 10 Blázy Lajos. Pest­I erzsébet de. 10 Bencze Imre. Rákospalota JVlAV-telep de. fél 9. ! Rákospalota de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Pestújhely de. 10. Rákosszentmihály de, fél 11. Bécsikapu tér de. 9 Sehreiner Vilmos, de. 11 Koren Emu, este 7 Schreiner Vilmos. TorocKó tér de. fél 9 Madocsai Miklós. Óbuda de. 9 Vámos József, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5. Vámos József. Tarcsay V. u. 11. de. 9 Csonka Albert, de. il . Csonka Albert, du. fél 7 Ruttkay Elemér. Diana út 17. de. fél 9 Ruttkay Elemér. Pcsthidegkút de. fél 11 Zoltai Gyula. Kelenföld de. 8 dr. Rezessy Zoltán, de. 11 dr. Rezessy Zoltán, du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Német­völgyi út 138. de. 9 Kendeh György. Kelenvölgy de. 9 Benes Miklós dr. Budafok de. 11 dr. Benes Miklós. Nagytétény de. 8 Vlsontai Róbert. Csepel de. 11 Madocsai Miklós; du, 6 Mezősi György, Hozzájárulás akarunk lenni Isten mondanivalóinak teljesebb megismeréséhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom