Evangélikus Élet, 1959 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1959-06-07 / 23. szám
Beiktatták dr. Fekete Zoltán egyházkerüieti felügyelőt „Azon az úton van egyházunk, amelyre maga Isten állította’’ Részletek a Déli Evangélikus Egyházkerület közgyűlésén elhangzott püspöki jelentésből Több, mint két és fél évi ziláltság és vajúdás után a békesség, kiegyensúlyozottság és reménység nyugodt légkörében ült össze a Déli Egyházkerület rendes közgyűlése május 29-én. A budavári Bécsikapu téri templomban az Északi Egyházkerület május 27-i közigyűlésén féríiak gyülekezetének lehetne nevezni a közgyűlés közösségét, mert a sokak között túlnyomó többségben voltak. Nógrád és Vas, Sopron és Szabolcs s a többi északi egyházmegye kiküldöttei, de még sokan mások vettek részt az ünnepségen. A közgyűlés este Várady Lajos budavári lelkész, esperes igehirdetésével kezdődött, majd D. dr. Vető Lajos püspök és dr. Krepuska István egyházmegyei felügyelő elnöklete mellett jelentés hangzott el dr. Fekete Zoltán veszprémi egyházmegyei felügyelőnek kerületi felügyelővé való példás egyöntetűségű megválasztásáról. Az eskütétel és úrvacsoraosztás szertartásánál Vető Lajos püspök, Halász Béla és Várady Lajos esperesek végezték a szolgálatot. A kerület püspöke Ján, 15, 13—15. versei alapján hirdetett igét. — Nem a tanítványok kerestek maguknak Mestert és Megváltót — hangzott a tanítás —, hanem Krisztus hívta el, választotta őket tanítványaivá, barátai, munkatársaivá... Dr. Fekete Zoltán, a hallott igék alapján szabad neked, mint egyházunkban tisztségviselőnek, hinned, sőt hinned kell, hogy emberek és gyülekezetek választásán túl egyházunk isteni Fejének köze van magas tisztségbejutásodhoz. Az Egyház Ura ma is, és minden időben kirendel férfiakat az Ö egyházának munkásaivá. De kérem egyházkerületünk egészét, világi és lelkészi vezetőit, hogy bennük is legyen erős a hit, nevezetesen, hogy vezetői mögött ott áll a mi Urunk bölcsességével, erejével és szeretetével. Az egyházkerületi felügyelő jó gyümölcsöt akkor terem, ha szeretetben, örömmel és többi munkatársaival békességben szolgálja a szeretet, az öröm és a béke ügyét egész népünk és az egész emberiség felé” — mondotta Vető Lajos püspök. A felügyelő székfoglaló beszédét nagy figyelemmel hallgatta a közgyűlés. — Evangélikus egyházunkban — mondotta többek között — ősi szokás szerint ikervezetőségek működnek. A világi vezetők tehermentesítik a lelkészvezetőket a gyülekezet vagy magasabb egységek Június 8-án 70 esztendős fesz H romád ka József prágai teológiai dékán, egyházunk és hazánk nagy barátja. Ez a világhírű teológus ismételten járt nálunk, előadást tartott Akadémiánkon és különösen 1956 őszén és 1957 első felében féltő ragaszkodással megírt tanulmányaiban és a nemzetközi konferenciákon tartott beszédeiben mély teológiai megalapozottsággal és nagy emberi bátorsággal segítette egyházunkat az egészséges kibontakozás útján. A Magyarországi egyházak ökumenikus Tanácsa rendkívüli ülésen emlékezik meg Hromádka József születésnapjáról, . anyagi ügyeinek és jogi dolgainak intézésében. Ma a világi vezetőknek kétségtelenül rendezniük kell a gyülekezet anyagi ügyeit, ügyelniök kell a törvényességre. Ezeknél fontosabb azonban egy másik feladat. Munkájuk nagyobb részét az ország gazdasági, politikai és állami életében töltik el és csak kisebb rész jut az egyházi munkára. Ezért jobban látják megváltozott, szocializmust építő rendszerünkben a hívek mai lelki szükségleteit, de jobban látják azt is, hogy az ország építése mit követel az egyháztól. Fontos feladatuk az atomkorszakban a népek békés együttélésének szolgálata is. Meggyőződésem szerint, ha ilyen testvéri segítséget fogok nyújtani az én lelkészi vezetőtársamnak, akkor hasznos munkát tudok végezni abban a tisztségben, amelyre Isten a mai napon állított. Az új felügyelő végül meleg szavakkal köszöntötte Vető Lajos püspököt a kerület nevében 10 éves püspöki jubileuma alkalmával. Az Egyházegyetem és az Északi Egyház- kerület nevében Vető Lajos püspök nyitotta meg a köszöntések sorát, majd Káldy Zoltán püspök a Déli Kerület nevében emelkedett szólásra. — A felügyelő benne van az élet sodrában, jó, ha így fordul pásztori szolgálattal különösen a lelkészek felé. Kívánok belső örömöt Istentől. Kívánok bátorságot, hogy merjen egy lépéssel lelkészek, presbiterek és gyülekezetek előtt járni. Béketűrést kívánok. amely a mai körülmények között ajándék. Káldy Zoltán püspök is köszöntötte jubiláló püspöktar- sát és az ünneplő kerületet. Felszólalt dr. Czeglédy István dékán, a Református Egyház és a Magyarországi Ökumenikus Tanács egyházai, Halász Béla esperes a veszprémi egyházmegye és Koren Emil esperes a fasori gyülekezet nevében, amelyekre a kerületi felügyelő meleg hangon válaszolt. Táviratot és köszöntő levelet írtak dr. Bartha Tibor és Darányi Lajos ref. püspökök, Hecker Ádám metodista szuperiniteni- dens s többen mások. Szünet után folytatta a közgyűlés munkáját. Meghallgatta a szokásos jelentéseket, betöltötte a megüresedett tisztségeket. Világi kerületi főjegyzőnek megválasztotta egyhangúlag dr. Szelényi Gu&táv budavári felügyelőt. V. L. Isten áldja meg gazdagon Hromádka József eddigi munkásságát és imádkozunk azért, hogy sokáig tartsa meg őt számunkra is. Fuchs professzor díszdoktor A Prágai Coménius Teológiai Fakultás díszdoktorává választotta dr. Fuchs Emil lipcsei teológiai tanárt, aki egész életében azon fáradozik, hogy az új világban új hangon és a mai ember számára is érthetően mondja el az evangé- liom örök igazságait. (hetetlen fejlődésével nagyon megváltozott a világ körülöttünk és ennek a változásnak megvannak az összefüggései az egyházzal és annak szolgálatával kapcsolatban is“ — kezdte Káldy Zoltán püspöki jelentésében. Miás ma a világ, mint volt az első keresztyének idejében, vagy a reformáció századában és más az ember is, a technikai civilizáció századában és gondolkodásában, mint volt Pál apostol idejében, vagy Luther korában —, még akkor is más, ha elbagatellizáljuk a dolgot és azt bizonygatjuk, hogy Pál és Luther korában élő ember is bűnös ember volt, meg a mai ember is csak az. Az egyháznak az új világban, új utakon kell járnia, el nem szakadva mindattól, ami a múltban értékes és jó volt, mégis megkeresve az új időkben az új formákat, új módszereket és a mai embert eltaláló mondanivalót.” Az egyház útjáról „Abban a hitben élünk és dolgozunk, hogy azon az úton van egyházunk, amelyre maga Isten állította reá. Ennek az útnak lényege az, hogy valóban egyház akarunk lenni a szocializmusban. Olyan egyház, amely vállalja a maga sajátos módján és a maga sajátos eszközeivel azokat a munkákat is, amelyek a körülötte épülő új világban várnak reá. Az egyháznak a szocializmusban való útja nem agy kitaposott út és az egyes lépéseket nem lehet az egyháztörténetből vett példák alapján megtenni, hanem azt újra és újra meg kell gondolni. Viszont hisszük, hogy ez az út Istennél készen van és nekünk Isten ezit az utat újra és újra meg fogja mutatni. Az egyháznak a szocializmusban való útját mi nem szeretnénk magabiztosan járni. Bűnös emberek vagyunk és így szemeink látása sokszor megbontó lyosodik és Isten akaratá- nalk felismerése nem" mindig tiszta előttünk, mégis az egyes lépések közben vállaljuk a tévedések kockázatát is abban a bizonyosságban, hogy végeredményben jó irányban haladunk és abban a reménységben, hogy Isten bűnbocsátó Isten.“ Az egyház és állam viszonya Az egyház és állam viszonya is nagy feszültségek után rendeződött és most a kölcsönös bizalom és egymás álláspontjának tiszteletben tartása jellemzi kapcsolatunkat. Olyan evangélikus híveket akarunk nevelni, akik szeretik nemcsak mennyei hazájukat, hanem földi hazájukat is és akik ebből folyólag. szívvel-lélekkel segítik a szocializmus világának felépítését. Viszont államunk minden segítséget megad ahhoz, hogy egyházunk a maga sajátos ‘szolgálatát elvégezhesse* I A püspök ezután megemlékezett a Béke-Világtanács I fennállásának 10 éves jubileumáról. „Ä Béke-Világtanács munkáját támogató erők között ott van a mi magyarországi evangélikus egyházunk is és a jövőben is mindent meg akarunk tenni ennek a munkának támogatására“ —• fejezte ki egyházunk állásfoglalását Káldy Zoltán püspök. A prágai Keresztyén Békekonferencia szolgálatáról szólva, annak a reménységnek adott kifejezést, hogy a legutolsó prágai konferenciáról Genfbe küldött táviratot is Isten fel tudja használni arra. hogy a tanácskozó külügyminiszterek eredményes munkát végezzenek a népek békés együttélése, a háború erőinek megfékezése érdekében. Az egyház szolgálata Az igehirdetésekkel kapcsolatban tett fel néhány mérlegelő kérdést: „Vajon elvezettek-e az igehirdetések abba a Jézus Krisztusba való hitre, aki megfeszíttetett és feltámadott, aki ül az Istennek jobbján és aki eljön ítélni élőket és holtakat és aki az emberi élet egészére nézve lett Megváltó és aki az emberi életnek nemcsak belső világával, hanem a külső körülményeivel is törődik és aki nem hajlandó illletéktelenséget elfogadni a világ egyetlen problémájával kapcsolatban sem.“ „Arra kérem a lelkészeket, tegyenek meg mindent, hogy teológiailag jobban tisztázott, a ma emberéhez jobban leszálló, az emberiség mai kérdéseit bátrabban tárgyaló, az egész Jézus Krisztust adó igehirdetéseket mondjanak.“ Megemlékezett a püspöki jélentés a gyülekezeteiknek arról a komoly és nagy anyagi áldozatkészségéről, amellyel a templomok és paróchiák renoválásával, az igehirdetések és szentségek kiszolgáltatásának folyamatosságát biztosították. Erre a célra kereken hatmillió forintot, fordítottak a gyülekezetek az elmúlt 2 és fél év alatt. Ebből minössze másfél millió forint volt a külső segítség. A többit a gyülekezetek adták. Az egyházkerület diakóniai munkájáról szólt ezután a püspök, majd értékelte a Teológiai Akadémia jó szolgálatát. Az egyházkerület Szervezeti kérdéseivel foglalkozva, a gyülekezetek presbitériumaiA Strauss bonni hadügyminiszter által dr. Niemöller egyházkerületi * elnök ellen megindított eljárást megszüntették. Az eljárás megszüntetésének okát az ügyészség nem közölte. Tudvalévőén Strauss hadra fordította a szót. Sok presbitériumban még mindig hódít a politikai reakció, sőt egyes presbiterek éppen a presbitériumokban, egyházi köntösben élik ki politikai reakciósságukat. Ez nemcsak azért rossz, mert a hitben élő emberek a politikai reakció megfcötözöttségétől is kell hogy megszabaduljanak, hanem azért is, mert egyes presbitériumoknak vállalniok kell a politikai reakciónak az állam részéről való megítéléséből fakadó következményeket is. Ezen túlmenőleg több presbitériumban és gyülekezeti közgyűlésen érezhető egy olyan gyülekezeti szűklátókörűség, amelyet a mi helyzetünkben feltétlenül fel kell számolnunk. Több presbitérium és gyülekezet nem tud az egyház egész mai szolgálatával összefüggésben gondolkodni és „mindenben á gyülekezet dönt” jelszavával igyekszik az egyház számára fontos és hasznos döntéseket helyileg (kontrák arírozni. Ha az egyes gyülekezetek magukat bizonyos kérdésekben olyan szuverén hatalomnak gondolják, mint ahogy néhány esetben ez előttünk volt, akkor aiz egéaz egyház számára lesznek teherré és nem végzik el szolgálatukat. Szórvány-lelkészeink egyikét sem tudjuk jobb helyre juttatni, ha egyes gyülekezetek azt gondolják, hogy a leükész- választás kizárólag és megfellebbezhetetlen módon a választó gyülekezet ügye. A zsinat előkészítésének szükségszerűségét hangsúlyozta, majd a Központi Alapról szólva, megemlítve az egyetemes egyházi iroda átszervezését, egyházunknak más egyházi testületekkel való kapcsolataira tért át a püspök. Örömét fejezte ki, hogy egyházurk kapcsolatai a Lutheránus Világszövetséggel normalizálódtak és hogy egyházunk mind több és több külföldi egyházzal kerül testvéri kapcsolatba. Ezt célozza kínai utazása is. Jó együttműködés van az ökumenikus Tanács keretében a hazai református egyházzal és a többi protestáns egyházzal is. Szeretettel köszöntötte a református egyház új tisztség- viselőit. Köszön etnyilvánítás A püspöki jelentés végén Káldy Zoltán Istennek hálát adva, egyházkerületünk munkájáért szeretettel köszöntötte D. dr. Vető Lajost, az északi egyházkerület püspökét, akivel testvéri jó viszonyban végzi munkáját. Köszönetét mondott Horváth Jánosnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, Miklós Imre elnökhelyettesnek és Grnák Károly főelőadónak segítségükért és megértésükért. ügyminiszter — kasseli beszédének egyik kitétele miatt emeltetett vádat Niemöller ellen. A beszédben Niemöller éles szavakkl bélyegezte meg a német katonáknak atomháborúra való felkészítését. KfelfZTUS KEGYELME IÍTENÍZE&ETETEB A LELEK KDZO'KE'úE MINDNYÁJATOKKAL AMEN I!.K0fclf A MEGHÍVÁS, FELELŐSSÉGE Isten meghívott vendégei vagyunk. így látja a keresztyén ember az egész emberi életet. G hívott életre s az G megterített asztaláról, a gazdag természetből élünk naponként. Ez az asztal bőséges gazdagságú s amennyiben a Gazdától függ, jut elegendő minden embernek és minden népnek. ö hívott meg a kegyelem világába s keresztségünk óta benne élünk az egyházban, az Isten népében. Igéjével éfc szentségével jól tart minket vendéglátó Gazdánk. ö hívott meg az örökélet asztalához is, hogy ott, egész népével együtt örvendezhessünk, vendégeiként. Isten meghívott vendégei vagyunk s ez a meghívás felelősséggel jár, erről szól Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnap minden igéje. Erről beszél a bibliaolvasó útmutatóban kijelölt heti ige is: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én nyugodalmat adok nektek.“ Isten újra és újra hívogat magához, meghívásával kapcsolatban néhány gondolatot gondoljunk együtt végig ezen a vasárnapon: Isten hív: örömre. A Vele való közösség mindig öröm, azért használ bibliánk ilyen képeket: lakoma, lakodalom* menyegző. Az ember gyakran éppen örömét, vagy örömeit félti Istentől. Pedig az Üjtes- tamentum és a tapasztalat is azt mondja: hogy Vele együtt lenni öröm. Ennek az egyiitt- létnek örül az Isten és örül az ember is. Isten hív: mindenkit. Ebbe a „mindenkibe" beletartozik a másik ember, aki mellettem áll vagy ül a templomban, én is és az is, aki nincsen a templomos gyülekezetben. Ml keresztyének úgy látjuk, hogy a Teremtő akarata szerint itt a földön minden az emberé, de az ember az Istené. Isten hív: az ember pedig gyakran mentegetőzik. Különböző kifogásokkal él az anyagi élet, a foglalkozási kör s a családi élet ügyes-bajos dolgaira hivatkozva. Kifogásainak mélyén egy szó, egy indulat rejlik: Nem. Nemet- mondás az Isten hívására. Kifogásai lehetnek többfélék, színesebbek, okosabbak, modernebbek, mint a példázatbeli embereké, mélyükön azonban ugyanaz a nemet mondó indulat rejlik. Isten hív: de haragudni is tud. Igéjében Isten többször is figyelmeztet, hogy egyszer megszűnik a hívás és lejár a kegyelem Ideje. Türelme elfogyhat. Mostani vasárnapunk f'gyel- meztet, hogy nem szabad vísz- szaélni és játszani Isten jóságával. Vegyük halálosan komolyul Isten hívó szavát! Haíenscher Károly Dr. Hromádka József 70 esztendős Beszüntették az eljárást Niemöller ellen
