Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-01-19 / 3. szám

OSTA LÁDA KEDVES ASSZONYOM, Elmondta, hogy az utóbbi időikben folyton csak sír. Volt úgy, hogy egy jagész éjszakát hangosan végigzoko- gott. Szerencsétlennek s végtelenül boldogtalannak érzi magát, élni sincs már kedve. Nekem is vörösre sírt szemmel panaszolta el: nem jól él a férjével. Pedig szeretik egymást, £sak éppen... Ne haragudjék, Asszonyom, nem tehetek sróla: találkoztam a férjé­vel. Ha ez nem így történt volna, most neki írnék. Neki azonban már sok mindent figyelmébe ajánlottam, á türelemtől az áldozatos szerelteiig, de közben még több derült ki. S most már az ön lelkiismeretét ■ sze­lhetném nyugtalanítani. KÉT ÉVE esküdtek, negyedévi ismeretség után. Teljesen szerelmi Iházasság volt, sokan irigyelték mind­kettejüket. A beteljesült álom káp- icázata hónapokig beragyogta életü­ket. Aztán amikor a férje egyszer <3zzal állt elő, hogy az üzemben fo­lyamatos sikkasztás nyomára buk­kant, őt semmiféle felelősség nem terheli, de mégis mit tegyen, azzal torkolta le: „Ugyan, hagyd ezt a hülyeséget; itt a divatlap, mondd 53neg, melyik ruhát csináltassam meg magamnak.” S amikor a férje két- Kzer-háromszor késő este jött haza, mert egy olyan barátjánál volit, aki ebben a lelkiismereti kérdésben Jsten igéjével eligazíthatta, sírva vetette a szemére, hogy elhanya­golja a feleségét. Ö békíteni próbálta 5 meg akarta csókolni, de ön' utál- kozó arccal ellökte magától. Ekkor történt meg először, hogy haraggal feküdtek le. A férje elmondta, hogy ez vidít élete legszörnyűbb éjszakája: Összeomlott az a gyönyörű kristály- tpalota, amelyet ön köré épített. S <5 is sírt. Bizonyára fájdalmasabban, mint ön, akinek ő nem tett szemre­hányást. így is sok-sok kedveske­déssel sikerült csak elérnie, hogy két íiót múlva ön közel engedte magá­hoz — a férjét. Ne tagadja. Asszo- wyom: akikor Ön meg volt győződve, feogy nagylelkűen cselekszik. De arról aligha volt fogalma, hogy ez alatt az idő laliaitt mit állt Ikl a társa. A LEGKÖZELEBBI nagy baj az lett, hioigy amikor férje a transzfor­mátorok szigetelésének problémáiba merült el s ön közben belibbemve a Csárdáskirálynő „édes” toalettjeit Ezerette volna méltatni, az ura arca nem sok érdeklődést áruit el. Akkor Ön ezt keserűen szóvátette, s csak úgy mellesleg azt is megjegyezte, bogy ostobaság tovább képeznie ma­gát, úgysem fizetik meg eléggé. Mi­vel úgy látszott, (hogy férjét ezzel nem győzte meg kellőiképpen, na­<gBegDcgp^iNgDqiIH^ gyobb nyomaték kedvéért újabb kétheti „távházasságba” vonult s később is duzzogott. Hát még amikor az ura sorozatos személyi támadá­soknak volt kitéve a munkahelyén! Tudja meg, Asszonyom: férjét a titkárnője védte és bátorította, s ön nem tudja, milyen kísértést kellett szenvednie, amikor öntől otthon folyton csak azt hallotta: „A te buta becsületességed, az csinál bajt folyton!” Ezek után már az is megoldatlan probléma lett, hogy szabad óráikban mit hallgassanak: operát, vagy ope­rettet, • drámát, vagy kabarét., s le­mezen Beethoven V. szimfóniáját vegvék-e meg, vagy a Mambó ita- liano-t. ÖN MÄR NEM IS panaszkodott a férjének, csak húzódozott, a vál­lát rángatta, a száját húzogatta, szó­val myelvsztrájkot kezdett. S ami­kor a férfi reményerejéneik végső megfeszítésével próbált közeledni Önhöz, egy-egy fintorral, vagy dur- cás elfordulással ön, a felesége lökte vissza őt a kétségbeesésbe. A férje már nem azt remélte, hogy egyszer például öt percig el lehet majd be­szélgetni önnel egy irodalmi műről (hiszen Ön érettségizett), vagy együtt olvasnak majd Bibliát (ön ugyanis határozottan jó evangélikusnak mondta magát), hanem csak egy-egy meghitt, békés délutánt és estét óhajtott önnel együtt, hiszen az ő otthona nem a négy fa1, hanem ön, a felesége. De ön ugyebár, sértett fél volt. s különben is biztos volt a dolgában: tudja, hogyan kell „ke­zelni a férfiakat”, hogy el ne bízzák magukat. Nem is bízta el magát az Ön férje, csak elfogadta féléves küiszolgálati kiküldetését; részint, hogy önnek alkalmat adjon a gondolkodásra, részint pedig, mert szereti a mun­káját. S Ön ezért sir hetek óta. MIT KÍVÁN a férjétől, Asszo­nyom? Lelkiismereti és szellemi ön- gyilkosságot, vagy legalábbis alább- szállést? Hagy élete, továbbjutni akaró szellemi ereje s lelki igye­kezete ne ismerjen más célt, mint az ön pillanatnyi — s ne haragud­jék: általában elég hétköznapi — igényeinek kiszolgálását? „Gsa'kazért- is”-einek kultuszát? Vagy csodára vár? Mert csoda is történhetne. Akkor ti., ha ön könnyeinek tizedrészét férje ellen elkövetett bűneinek, sze- retetlenségének, önzésének az Isten előtti megbánására fordítaná. Nem is sejti, micsoda új élet származ­hatna abból! Bodrog Miklós 400 éves az első magyar színdarab M ikor Bornemisza Péter 1557-ben, 22 éves korában a bécsi egye­tem hallgatója lett, hamar vezető sze­repre jutott az ott tanuló számos magyar diák között. Nyilván kima­gaslott közülük mind képességeivel, mind tanultságával, mert alig féléves ottlét után őt kérik meg a Becsben tanuló nemes úrfiak, hogy valami játékot (színdarabot) magyarul sze­rezzen, „kivel az urakat vigasztal­nák”. — Alighanem azok a fényes ünnepségek adtak erre alkalmat, amelyeket Miksa trónörökös rendez- tetett apja, Ferdinand magyar király tiszteletére, amikor az német csá­szárrá történt koronáztatása után Bécsbe 1558 nyarán visszatért. Bornemisza a nagy görög dráma­írónak, Szofoklesznek tragédiáját, az Elektrát ültette, elég szabad át­dolgozásban, magyar nyelvre, s ki is nyomatta 1558 június 8-i kolofon­nal (kiadói dátummal). ■piektra, Agamemnon király leá- ■*-' nya keserűen siratja, hegy anyja, Klitemnesztra, apjának gyil­kosa, mint ül szeretőjével, Egisztusz- szal annak helyére, és mint herdál­ják el azok latorkodva királysága javait. Klitemnesztra csecsemő fiát, Oreszteszt is meg akarta ölni, hogy felnövekedvén bosszút ne álljon ap­jáért, de Elektra megmentette öes- csét, kit egy régi szolga titkon ide­genben nevel. Mikor Oresztesz fel­nő, megtudja családja tragédiáját és megöli mind a gonosz anyját, mind a trán-bi torló Egisztoszt. A darabnak mozgalmas a törté- nése. roppant élénk és erő­teljes a nyelve, tartalma pedig igen érdekes társulása az antik görög erkölcsnek rendkívül komoly keresz­tyén egyistenhittel. — Mikor 1923- ban egy németországi könyvtárban találtaik egy példányt a már elve­szettnek hitt műből, és azt hason­máskiadásban közrebocsátották, nagy feltűnést és csodálatot keltett. A Nemzeti Színház is több ízben elő­adta. Bornemisza mondanivalója 400 esztendő múlva is erős hatást gya­korolt nézőkre, hallgatókra. Schulek Tibor A kereszt árnyéka rnar a betlehemi bölcsőre rávetődött, amikor Heródes kardja fenyegette. Jézust nem várta a földön diadalka­pu, de ő nem is vágyott ilyesmire. Amikor a kenyércsoda után királlyá akarták tenni, nem kért ebből: az ő országa nem evilágból való. Nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy 5 szolgáljon és életét feláldozza. S őt nem elég utánozni — követnünk kell. Ö pedig tanítvá­nyainak nem ígért karriert, sima utat. A keresztyén élet nem sétaha­józás, Heves küzdelem az napról- napra a bűn ellen, elsősorban önma­gunkban. A jászolban fékvő, rongyokba ta- kort kisded és a Jeruzsálembe sza­márháton bevonuló király ugyanan­nak az alázatosságnak a jelképe, sőt beteljesítője. Ahol egy szív igazán megnyílik ez előtt a kisded-király előtt, ott megkezdődik az 5 élete: a töretlen hűség, szolgálat, engedel­messég Istentől kapott és Hozzá tartó folyamata. Ez az út torkollik az örök életbe. Ezért jött a földre Jézus. Ez a mi elvehetetlen örömünk, kin­csünk, mindenünk. Mire is mehet­nénk enélkül? B. M. SAKKOZÓKNAK „SUSZTER-MATT” Bizonyára téged is megtréfáltak már ravasz sakkozók egyszer-más- szor hirtelen, váratlan gyors matt- tal. Alig léptél kettőt-hármat, s már az ellenfél nevetve mondta: sakk­matt! Te pedig csodálkozva, és kétel­kedve nézted: lehetséges ez? Nincs már mentő lépés? Semmivel sem lehet már védekezni? Nem bizony! Vége a játéknak! Komtármattot, suszter-mattot kaptál. Mi volt az oka ennek? Csupán_ a tapasztalatlanság és figyelmetlenség. Nem néztél kellőképpen körül a sakktáblán, s nem vetted komolyan az első lépéseket. Pedig tudnod kel­lene, hoigy a sakknál a kezdő lépé­sek. a megnyitás döntő lehet! Azt hiszem, ilyenkor elhatároztad: más­kor jobban fogsz ügyelni, hogy elő ne forduljon hasonló eset. RAVASZ ELLENFÉL Tudod-e. hogy a ravasz sakkozók­nál ravaszabb ellenfél is van? A sá­tán. Nem jó vele játszani! Különö­sen tapasztalatlan, kezdő, most in­duló keresztyéneknek. Ö is hamar beadja a „suszteMnattot”. Alig ocsúdsz fel — s csak azt látod, hogy vesztettél. .Elbuktál. Ö lett a győz­tes. Szeretnéd még folytatni a har­cot, de nem tudod, s a sátán a mar­kába nevet. Ravaszul rászedett! (1. Mózes 3, 1.) így szedte rá az első emberpárt is és ugyanígy a varázsló Simont Samáriában az ottani ébre­dés alatt. Simon is megtért Fülöp diakónus igehirdetése nyomán. Hivő lett. De rövid ideig tartott hite. Nem vigyázott az első lépésekre. Pénzért akarta megvenni a Szent Lelket az apostoloktól. Nem vette észre, hogy ez a sátán ravaszkodása, amivel el­rabolja tőle az üdvösséget. (Ap. Csel. 8.) S tiszavirág életű lett a keresztyénsége, gyorsan „bemattolta” a sátán. VIGYÄZATLAN FIATALOK Sokszor figyeltem a lelkes fiatal lókat a konfirmációi órákon. Talál- koptam velük konferenciákon . és; láttam őket a templomok padjaiban. Lelkesedve, boldogan indultak el a hitnek útján. Olvasták a bibliát) részt vettek az összejöveteleken. Az-, tán váratlanul eltűntek. Gyors mat» tot kaptak a sátántól. Nem gondol» ták, hogy az első lépések mennyire fontosak! Egy kis tévedésre nem adtak. Kis bűn nem számít! — gon» dolták És rajta vesztettek. Szeret» tek volna talán menekülni a bukás­ból, de nem lehetett. Már megvolt a „suszter-matt”. Elvesztették a csa­tát. De mit tehet ilyenkor a sak­kozó? Űj játszmát kezd! Ezt az is megteheti, aki a sátántól szenvedett vereséget. Isten kegyelméből újat kezdhet, új elhatározással, nagyobb hűséggel, vigyázva, hogy máskor elő ne forduljon hasonló. TÖBB HŰSÉG — NAGYOBB VIGYÁZAT Ezekben a napokban indulnak a gyülekezetekben a konfirmációi órák. Lehet,, hogy te is az idén szeretnél konfirmálni. Jelentkeztél már a lelkipásztorodnál? Hadd int­selek: vigyázz ennél a kezdetnél is! Nehogy idő előtt, váratlanul rajtad is nevessen a kísértő, mert belebuk­tál a kelepcéjébe. Hiszen tudod már* hogy el lehet kerülni ezt a csapdát* s a váratlan matt-tói meg lehet sza­badulni. Csak légy figyelmes és hű-' séges! Fogadd el az idősebbek jő tanácsát. S még inkább: kérd Isteni Lelkének erejét és vezetését. Maradj hűséges az imádkozásban. Légy fi­gyelmes a bibliaolvasásban. Nézz eiőre mindig a cél felé és tied lesz a győzelem. A győzteseknek ezt ígéri a sátánt is legyőző Krisztusa „Aki győz, megadom annak, hogy aa. én királyi székembe üljön velem* amint én is győztem és ültem aa én Atyámmal az ő királyi székében!’* (Jel. 3, 21.) Bencze Imre 1) Nem tudok hazudni.. rí Egy szőketiajú, kékszemű fiú arca és mondata kísér hetek óta. A mon­data így hangzott: — Nem tudok hazudni, nem tehe­tek róla... Csípős, szeles idő voHt. Amint ki­néztünk a vonatablakon, a lombta­lan fák égbe meredő karokkal su­hantak el. Négy fiú ült egymással szemben. Közöttük ő is. Vonaton nap mint nap iskolába bejáró négy fiú. Hevesen vitáztak, erre lett las­san az egész kocsi figyelmes. — Miért kellett árulkodni? ‘— hangoskodott az egyik nagyhangú, láthatóan a „vezér” a kompániában. Az intő bejegyzésének hamisításáról volt szó, amint kiderült a vitából. A számtan intő helyett latin intőt vallott otthon a gyerek, mert úgy remélte, hogy azért nem kap úgy ki. Nyelvekből mindig gyenge volt, ezt jobban elnézte az apja. A kis szőke azonban a barát apjának kérdésére őszintén megmondta, hogy a fiú számtanból rossz. — Miért mondtad meg a fate­romnak. most miattad kaptam a bunyót! — rivalt rá újra a vezér. — Nem tudok hazudni, nem tehe­tek róla... Ezen aztán kicsit elvitázgattak mind a négyen, hogy miatta-e, vagy sem, de abban hárman egyek voltak, hogy az őszintét szidták, csúfolták s már-már kiközösítették. Az egész kocsi rájuk figyelt s ők már-már összeverekedtek. A nagy* hangú azonban fölényes nagyvonalúi sággál leintette két társát: — Azért ne- bántsátok, mert kiU lönben klassz, jó haver, csak néha, benyög valamit, amire semmi sziiki ség. Hogy mennyire van rá szükség* vagy nincs — nem tudom, eldöntőt4 ték-e. Nekem le kellett szállnonu Most pedig szükség volt leírnom ezt a kis epizódot, mert az arc s a motu dat hetek óta kísér. Köszönöm, kis barátom, azt a mondatot s az arcod zavartalan, derűs nyugalmát, ahogyan mondtad. „A ti beszédetek legyen igen, igen* — nem, nem —> ami ezen felül vant a gonosztól van." ___________A. B. EV ANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemei Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság; Felelős szerkesztő: Dr. Kékén András Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest Vili.. Puskin u. 12; Telefon: 142—074. Csekkszámla: 20412—vili: _____10 OOO példányban nyomatott. ZR ÍNYI NVOMDA ~*í Felelős ■ Bolgár Imre. A nyomorék gyermekek karácsonya KEDVES GYEREKEK! AA ár minden családban leszedték a kardi ' csonyfát és megették a szaloncukrot. Már mindannyian kiolvastátok a karácsony­kor kapott könyveket és talán már sokan el­rontották azokat a játékokat, amiket kará­csonyra kaptak. A karácsonynak már csak szép emléke él bennünk és talán sokan már a jövő karácsonyt várják. Most mégis az el­múlt karácsonyról szeretnék írni néktek. Biz­tosan sokan emlékeztek arra, hogy december hónapban írtunk azoknak a nyomorult és idióta gyermekeknek a karácsonyi készülődé­séről, akik a hűvösvölgyi szeretetotthonban várták az Űr Jézus születésének ünnepét. Ko­vács Gyula olvasónk, aki maga is 20 éve fek­vő beteg, megrázóan írta le néktek a gyer­mek rovaton keresztül, mennyire rászorulnak ezek a kis I nyomorult elhagyottak a szeretet­ve. Megtudhattátok ebből a cikkből: Isten tő­letek is várja, hogy 1957 karácsonyán a ti sze- retetetek is odaforduljon e szerencsétlen ki­csinyek felé. P) ecember 24-én a. hazánkban tartózkodó ^ kíndi lelkészekkel én is meglátogattam h hűvösvölgyi szeretetotthont. Mélyen meg­rendített az, amit ott láttam. Könnyes szem­mel néztük Ting kínai püspök bácsival együtt a szerencsétlen gyermekeket. Az egyik állan­dóan vitustáncban rángatódzik, a másik 15 éve nem tud lábraállni, a harmadik bambán néz maga elé, a negyedik már 20 éves, de még nem tud beszélni. Es így sorolhatnám tovább. Ezeknek a szerencsétlen gyermekeknek készí­tették elő azon a délelőttön Sztehló Gábor bá­csiék a szentestét. Díszítették a karácsonyfát, megmutatták a kis villany vasútat, amivel örö­möt akartak szerezni a fiúknak, de a legna­gyobb örömmel azokat az ajándékokat muto­gatták, amiket ti küldtetek a magatok játékai­ból annak a cikknek a hatására, ami a gyer­mek rovatban megjelent. A napokban beszéltem Gábor bácsival. O kért meg arra, hogy nevében és a nyomorék gyermekek nevében megköszönjem néktek azokat az ajándékokat, amiket karácsonyra i küldtetek. Nagy-nagy örömet szereztetek vele, mert ezek a kicsi tehetetlenek az ajándéko­kon keresztül is megérezték szereteteteket. A ti ajándékaitok is hozzájárultak ahhoz, hogy a hűvösvölgyi szeretetotthonban boldog kará­csony este legyen. p elsorolom ki, mivel járult hozzá a nyo­' morék gyermekek karácsonyához. A nagyvelegl gyermekek 12 mackót, 18 babát, sa­játkészítésű szaloncukrot és mákot, a duna- egyházi gyermekek 4 sajátkezűiig készített babát hozzávalóval együtt, Rajz Péter Miskolc­ról fakockákat, labdát és könyvet, a pápai gyermekbibliakör tagjai többféle ajándékot, a kecskeméti gyülekezeti ifjúság játékokat és ruhaneműt, Hikisch Nóra Sopronhórpácsról babákat, mesekönyveket és két kötényt, Ki- szely Gyusziék Rákoshegyről többféle játékot, Benkő Editke és Dezsőké gyönyörű új holmi­kat, játékokat és szaloncukrot küldtek Borsod- győrről (inkább kevesebb ajándékot kértek a maguk számára, csak hogy elküldhessék eze­ket a nyomorék gyermekeknek), Nagy Andris­ka Budapestről játékokat, a. beledi gyermek- bibliakör tagjai legkedvesebb játékaikat aján­lották fel és küldték el. KA egható volt egy kislány levele, melvet ' 1 egy babához mellékelt tarsolyban talál­tunk — meséli Gábor bácsi. Ebben arra kér minket, hogy jól bánjunk kedvenc babájával és ezt úgy írja meg, mintha a baba kéme erre bennünket: „Kedves új kis mamám! Eddigi kis mamám namion jó volt hozzám és mint azt a hozzám mellékelt és velem küldött ruha­és fehérnemű csomagomból láthatod, elküldöt- te velem egész kelengyémet. Nagyon kérlek, légy hozzám te is olyan jó, vigyázz a holmim­ra, hogy mindig rendes és tiszta legyek, min­den este takarjál be, hogy meg ne fázzam és ne felejtsd el elmondani velem együtt az esti imámat.“ Gábor bácsi elmondta nekem azt is, hogy milyen nagy változást hozott az idióta gyer­mekek életében ez a karácsony. Azok az idió­ták, akik eddig majdnem teljesen érzéktele- nek voltak a külvilággal szemben és jóformán még beszélni sem tudtak, most a legnagyobb érdeklődést mutatják egyes játékok iránt, ál­landóan azokkal játszanának és ismételgetik a játékok neveit. A felsoroltakon kívül sokan küldtek még ajándékot. Ezek közül külön megemlít­jük azt a testvérünket, aki karácsony előtt írta hozzátok a gyermekrovatban a kérést. Ko­vács Gyula, aki maga is 20 éve fekvő beteg, bethlehemi jászolt, fényképalbumot, szájhar­monikát, falitáblákat és faragott keresztet küldött a nyomorult gyermekeknek. Mégegyszer köszönjük néki is, néktek is. Ne feledkezzetek el továbbra sem a hűvösvölgyi szeretetotthonban élő ényomorék és idióta gyermekekről. Szeretettel köszönt benneteket: Juhász Géza bácsi A templomban Á szószék Vagy az oltár felett vagy oldalt van a templomban a szószék. Fontos hely. Régen prédikáció-széknek nevezték. Innen hirdeti a tisztelendő bácsi az Isten igéjét. Prédikál. Ez annyit jelent: elmondja, megmagyarázza, ki­hirdeti az Isten törvényét és evangéliumát, örömhírét. Ezért van sok szószék felett Mó­zes két kőtáblája, vagy a Szentlélek galambja. A lélek erejére van szüksége a tisztelendő bácsinak is, hogy prédikáljon, neked is, hogy megértsd és szívedbe fogadd az igét. Ezért imádkozz az igehallgatások előtt. Ezért fi­gyelj. A hit hallásból van, a hallás pedig Is­ten igéje áltaL Próbáld az istentisztelet utón is elmondani, mit jegyeztél meg a prédikáció, bői. Hessegesd el a feledés madarait, hogy ki ne kapkodják szíved földjéből az-elhullatott jó ige magot. Fontos hely tehát a szószék, on­nan hallod az Isten igéjét. Figyelj mindig a2 igére: így válik lelked üdvére. Hegyháti János bácsi VÁLASZOLJ! XIH/3 (Olvasd el hozzá az Apostolok Cselekedeteiről írt könyv 26. fejezetét) t. Miért örült Pál annak, hogy Agrippa előtt védekezhetett? (2 pont) 2. Mit tudunk meg a farizeusokról Pál védő- beszédéből? (3 pont) 3. Izrael népe részesült-e a feltámadás ígé­retében? (3 pont) 4. Miért jelent meg Jézus Pálnak a damasí kusi úton? (3 pont) 5. Miért küldte Jézus Pált a pogányolt közé? (2 pont) 6. Honnan idézi Pál a 26,23-ban mondod takat? (3 pont) 7. Mit mondott Festus Pál bizonyságté­telére? (2 pont) 8. Milyen hatással voltak Agrippa királyra Pál szavai? (2 pont) 9. Milyen eredménnyel végződött Pál kfe hallgatása? (3 pont) 10. Miért nem bocsáthatták szabadon Pált kihallgatása után? (2 pont) A rejtvénymegfejtések beküldési határideig január 25* 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom