Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1958-01-26 / 4. szám
0 R 5 ZÁ G O S Ül V A N G É L I K U XXIII. ÉVFOLYAM, L SZÁM 1958. JANUÁR 28. HETI L A P ÁRA: 1,40 FORINT« ( 2ÜSÍ ILL (jiíeuniLinA // legnagyobb templom szószékénél is nagyobb szószék a sajtó. Az egyház, az oi’szág és a világ szószéke. Egyszerre nehéz és nnyü felhágni erre a sokszor szédítő magas polcra s leleplező minden Jva, melyet innen ír az egyháznak, hazának és a világnak. Olyan nden munka és megszólalás az egyház eme kiemelt szószékén, mint rögtönzött ima. Pillanatok alatt születik, kell megszületnie minden 'nak és hatása az örökkévalóság határáig tart. Ez a sajtó szószéké- k mindenek előtt és mindenek fölött való egyedülálló jelentősége, fogadható az a történészek által mind jobban hangsúlyozott tétel, gy a ‘ huszadik század tulajdonképpen nem 1901-el, hanem az első ágháború kezdetével számítandó. Ilyen fogalmazásban, jubiláló lank tipikusan 20. századi lap s innen érthető nagy különbözősége az ibbi egyházi sajtótevékenységekkel szemben. A 19. század magyar evangélikus sajtó történetét érdekes forgatni, ékács József újságírói tevékenységében egészen más. mint igehírde- ;ében. vagy örök irodalmi értékű írásaiban. Fabó. egyházunk egyik Skiválóbb történésze, hűséges munkatársa Székácsnak minden egy- zpolitikai tevékenységében, de mint író és újságíró tökéletesen őrzi >llemi függetlenségét. Gyurátz Ferencnek neve még a jó dunántúliak itt is napjainkban szinte csak nevéről ismeretes, viszont régi sajtó- letek őrzik óriási teológiai felkészültségét s modern szellemű cikkei, ilyek legnagyobbrészt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban jelen- c meg, üdítő forrásvizek a Ballagiék nagyon harcias lapjában. Ö az a :pont, aki cikkeivel kizárólag egyházát szolgálja. Veres József oroszt környezetéből emeli ki magát az Ország házába újságírói tevé- nységével s lesz nagyja egyházunknak —. részben az' egyháztól tá- labbi távlati viszonyokban. A századforduló éveiben megjelenik ílt színen Sopron teológiai tanárainak korrekten konzervatív egy- zi újságja, mely legtöbbször és legtöbb cikkében írást magyarázó jmmel lát és dolgozik. Nyíregyháza és Rákoskeresztúr papjai az Ör- óban a modern pozitív teológia irányhoz hasonló szellemben igye- znek egyházpolitikai szempontokat az egyházban megvalósítani, majd Itünik az egyházi horizonton Nagybörzsöny papja és újságja: friss, ;ven, harcos, bátor és tudós s megmozgatja az egész egyház fiatal készi karát. 20. század lapja a mi lapunk, az Evangélikus Élet. Kezdetei szegényesek. Az első évfolyamok a kelenföldi gyülekezetben jdnak. A lelkész a gyülekezet második választott lelkésze. Ebbe az lásba írói és újságírói híre és értéke emelte. Tele buzgalommal s ezer szándékkal íródik minden sor ebben a szerkesztőségben s talán a unkatársak tudják jobban, mint maga a szerkesztő, hogy ennek a ital lapnak speciális hivatása: Budapestet sajtócentrummá tenni Győr- I. annak néplapjával szemben. Erős a mérkőzés. Szemmel láthatóan edménytelen az első félidei kezdeti fáradozás. A második szerkesztő gy gárdát tud maga köré vonni. Egyik nagy érdeme éppen ez. Már adern köntösbe öltözteti lapunkat s eleven, a világ és haza minden jékára széttekintő s minden kérdéssel foglalkozó lap. Olyan korszaka — és az a jelentősége — ennek a lapnak, ami volt az első világhá- rú előtti budapesti bulvárlapoknak: megfogni a közönséget világi ódon, de mégis az egyházhoz kötözőén. Becsült lelkésze egyetemes yházunknak a szerkesztő. Nagyszerűen javítja munkatársat kéziratait, eleven csikók’ viszik a kocsit abban a veszedelmes és szédületes korákban. amelyet második világháború néven jegyez a történelem s yan bátrak a cikkek (Partizán pap. Be az egyházba, amely Válasz a ipszavának). hogy Keresztes Fischer belügyminiszter a lapot beszün- tni, az egész szerkesztőséget internáltatni akarja. Ragyogó szószéki unka folyt már akkor a mának, napjaink életének előkészítésében. A irmadik szerkesztő napilap formájú lapot ad az egyháznak s négy eghitt barát napokat tölt a nyomdában. Közösen mérnek meg minden ót s korrektúrájuk tipikusan kollektív munka. Nem tűrik sem a sajtó- bát, sem semmiféle elírást. Elvük az egyházi becsület megóvása és íséges szolgálata, de egyben minden kérdésben együtt haladni a imzet és haza nagy problémáiban . A negyedik szerkesztő ott folytatja, ahol és ahogy átvette a sta- tabotot s van szeme és tehetsége ahhoz, hogy tízezres példányszámot ibjon ki hetenként testvéreinek itthon és külföldön. Tudott újságot ni. jól írta cikkeit s vonzó példát adott egészen fiatal munkatársi irdájának arra. hogy miképpen, kell és lehet ma és itt egyházi újságot inálni. a vagyunk benne az ötödik korszakban. Újraindulás van isméi "• éá újra folytatás a régi utakon. Nem könnyebb körülmények izött, de nem kevesebb lelkesedéssel megy a munka s a nagy szószék ■at hallgatói lélegzetvisszafojtott figyelemmel várják minden szamát jubiláló újságnak: ki írja és mit ír síz Evangélikus Élét ma újra és mét . uszonöt esztendő alatt a jubiláló újság anyagi mérlege sokszoi é' »■' ingadozott. Voltak idők, amikor a szerkesztő a maga pénzér iltotta ki az engedélyt s a munkatársak adták össze a nyomdaszámlát teg kellett hozni ezeket a könnyű áldozatokat. Az anyagi gond egy p életében súlyos gond ugyan, de nem döntő. Egyedül fontos az, hog\ nagy szószék szolgáljon az egyházban és a hazában, az olvasók örömei és kíváncsisággal várják hetenként a lapot s a cikkírók jól tudják st. hogv rögtönzött cikkeik mégis, örökké élnek. Valóban ez a: 1’ és -is •ökké megmarad. S a mostani ötödik korszak fiatal szerkesztői é.< lunkatársai és sok sok olvasója érje meg- a lap arany jubileumát i gy érjék meg sokan, hogy boldog örömmel tudják forgatni a közber legjelenő évfolyamok számait és köteteit. Dr. H. Gaudy László \i Evangélikus Egyház és az Állami Egyházügyi Hivatal kikölti tárgyalások tieiejező nyilatkozata A Magyar Népköztársaság Kormányának és a Magyarországi Evangélikus Egyháznak hivatalos képviselői attól a céltól vezetve, hogy hazánk békés fejlődését és népünk egységét, anyagi és lelki javát előmozdítsák. tárgyalásokat folytattak és e tárgyalások eredményeképpen a következő nyilatkozatot teszik: 1. A Magyarországi Evangélikus Egyház Elnöksége és a Magyar Népköztársaság kormányának képviselői egyetértőén kijelentik, hogy az állam és az egyház viszonya tekintetében az 1948-ban kötött egyezmény alapján állnak, az egyház kormányzása tekintetében pedig az állam által is jóváhagyott és megerősített egyházi törvényeket tartják irányadónak. 2. A Magyarországi Evangélikus Egyház Isten akaratának vallja és fogadja el, hogy Isten igéjének hirdetését és a szentségek kiszolgáltatását a szocializmus politikai, gazdasági és társadalmi rendjében végzi; kinyilvánítja, hogy államunk, a Magyar Népköztársaság Alkotmányának szellemében biztosítja egyházunk lelkészeinek zavartalan munkálkodását és gyülekezeteink szabad vallásgyakorlatát, és megállapítja, hogy államunk és egyházunk kölcsönös jó viszonyra törekszik. 3. Egyházunknak előbb említett teológiai álláspontja azt is magában foglalja, hogy a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányt Istentől rendelt felsőbbségnek ismeri el és az egyház a maga híveit az állampolgári hűségre és állami {elsőbbségünk iránti engedelmességre neveli; ugyanakkor arra törekszik, hogy felelős vezetőinek, lelkészeinek és egyháztagjainak megnyilatkozásaival, valamint hivatásbeli hűségével elősegítse népünknek és kormányunknak fáradozását a szocializmus építéséért; ilyen vonatkozású feladatunknak látjuk népünk egységének és jólétének, életszínvonala emelésének, a hazaszeretetre nevelésnek, hágónk külső és belső békéjének és rendjének támogatását, valamint hazánk jóhírének szolgálatát a világiban. 4. Egyetértünk a Magyar Népköztársaság kormányának népünk és híveink érdekeit is kifejező arra irányuló külpolitikai törekvéseivel, hogy elősegítse a népek békés egymás mellett élését és a vitás kérdéseknek tárgyalások útján való megoldását. A tartós és az egész világ javát szolgáló béke megvalósításában cselekvő módon részt kívánunk venni. Valljuk, hogy minél erősebb a népek belső békessége, ágnál erősebb és biztosítottabb a népek nagy családjának a békéje és együttélése. Ezért elítéljük népünk és hazánk belső békéjének és egységének akár belülről,. akár kívülről történő megzavarását. Ugyanakkor támogatjuk a társadalmi haladásért és a békéért tett erőfeszítéseket. 5. A Magyarországi Evangélikus Egyház kifejezi köszönetét mindD. Dr. Vető Lajos s. k., azért a támogatásért, amelyet egyházi szolgálatában néki a Magyar Népköztársaság kormánya mindeddig nyújtott. Az ellenforradalmat közvetlenül megelőző időszakban, majd a szomorú események után az állam messzemenően támogatta és azóta is támogatja egyházunk kiegyensúlyozott vezetésének kialakítását. Ennek az együttműködésnek jó eredményeit egyházunk belső életében és nemzetközi kapcsolataink bővítésében nagyra értékeljük és a jövőre nézve biztatónak tartjuk» Megköszönjük az 1958-ik évre folyósított rendkívüli államsegélyt és azt az ígéretet, hogy népköztársaságunk kormánya kész megvizsgálni egyházunk anyagi helyzetét az 1948-ban kötött egyezménynek és egyházunk helyzetének megfelelően. Hálánkat azzal akarjuk tanúsítani, hogy a lent részletezett módon támogatjuk kormányunknak a népünk békéje és jóléte érdekében tett erőfeszítéseit. Kinyilvánítjuk, hogy mindezt meggyőződésből. a magyar nép javáért és előmenetele érdekében tesszük. Isten áldása legyen kormányunknak a magyar nép érdekében kifejtett munkásságán és azokon a törekvéseinken. amelyekkel államunk és egyházunk jó viszonyát akarjuk munkáim. Budapest. 1958. január hó 21. Mihályfi Ernő s. k., a Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Elnöksége Horváth János s. k. az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Új élet támad ott, ahol a háborús nyomokat eltüntetik A Bécsikapu téri templom olyan | templomok közé tartozik, amelyek 1 országos értékűek. Nem annyira a j templom régiségénél fogva, mert mindössze 60 éves múlt — hanem a gyülekezet történeténél fogva J Történeti tradíciói és mai élete egy- | aránt találkozik egymással a gyülekezet szolgálatában, áldozatkészségében és lelki hatásában. A templomnak a helye is már jellegzetes. A Bécsikapu tér gyönyörű épületei között is díszt, méltóságot, művészi értéket képvisel. Aki a Bé- csikapu íve alól kilép, lehetetlen, hogy ne először a templom karcsú formáját és égbenyúló finom tornyát lássa meg. Azok a látogatók, akiik az ország minden részéből vagy akár külföldről a Várban keresik a magyar nemzet történelmi múltjának egyik beszédes részét, mindig megállnak egy pillanatra a templom előtt. Ma azonban még nem egészen egészséges látvány. Egy éjszaka emlékét viseli magán, 1944 december 31-ét. Azután az éjszaka után csak üszkös falak maradtak meg és a sok pusztuló érték között ott veszett a pótolhatatlan Székely Bertalan oltárkép és a finom művű orgona. Természetes volt, hogy 1946- ban a Minisztertanács az ország evangélikus templomai közül éppen ennél a templomnál határozta el az állam költségén való teljes újjáépítést. Ennek nagy része 1947-ben be is fejeződött. Belseje azonban átalakult. Veszített régi szépségéből és helyet adott ec« másik formának, amely szinte ellentéte a külsőnek. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy mégis megnyílhatott és azóta hirdeti étik benne az Isten élő beszéde. és művészi, puritán és nemes. X templomban pedig felállíttatta az új keresztelőkövet szintén piszkei márványból. így készült fel a gyülekezet az újjáépítés harmadik szakaszára» amelynek nagy terhét a főváros vállalta magára a régi minisztertanácsi határozat alapján. Ta» vasszal kell megindulnia a templom teljes külső és belső renoválásának. Ami már kívül esik az állami terveken, az nagy gondot jelent a gyülekezetnek éspedig különösen három kérdés megoldásában: az egyik a templom világítása, a másik a templom fűtése, harmadik a hiányzó, elpusztult orgona pótlá- ! sa. Ha ezeknek a költségeit össze- I gyűjtjük, akkor emberi számítás I szerint egy hosszúlejáratú terv meg- ! valósításáról van szó. Előre ki sem [ számítható, hogy minden mikorra I valósítható meg, a gyülekezet mégis j lélekben fölkészül arra, hogy meg- ! tegye az első döntő lépeseket, abban a reménységben, hogy eljut,- mégha nemzedékek során át is — a tervek megvalósulásáig. Az nyilvánvaló úgyis, hogy itt» éppen úgy, mint sok más gyülekezetben, nemcsak egyházi, hanem nemzeti feladat előtt állunk, amikor részt vállalunk a nemzet közkincseinek megőrzésében. Ahány helyen eltüntetik a háborús nyomo- . kát.. ott mindig az új élet jelét hirdetik. Horváth András fff uszonöt esztendő alatt a jubiláló újság anyagi mérlege sokszor ingadozott. Voltak idők, amikor a szerkesztő a maga pénzén váltotta ki az engedélyt s a munkatársak adták össze a nyomdaszámlát. Meg kellett hozni ezeket a könnyű áldozatokat. Az anyagi gond egy lap életében súlyos gond ugyan, de nem döntő. Egyedül fontos az, hogy a nagy szószék szolgáljon az egyházban és a hazában, az olvasók örömmel és kíváncsisággal várják hetenként a lapot s a cikkírók jól tudják azt, hogv rögtönzött cikkeik mégis örökké élnek. Valóban ez az ÍJ és is g maga erejéből rendbehozatta a gyű örökké megmarad. S a mostani ötödik korszak fiatal szerkesztői és l íekezetj házat, de ennél többet nem munkatársai és sok sok olvasója érje meg- a lap arany jubileumát s | telhetett. Tragikus fordulat volt, úgy érjék meg sokan, hogy boldog örömmel tudják forgatni a közben I amikor 1956 november 6-án életve- megjelenő évfolyamok számait és köteteit. I szélyesen gránát érte a tornyot, Dr. H. Gaudy László I egy . másik teljesen tönkretette az. A várakozás évei üresen peregtek ezután. Az újjáépítés megállt. A nvülekezet közben ap maga erejéből rendbehozatta a gyülekezeti házat, de ennél többet nem telhetett. Tragikus fordulat volt, amikor 1956. november 6-án életveszélyesen gránát érte a tornyot, eav másik teljesen tönkretette az. órát, a harmadik szétroncsolta a kapube járatot, a negyedik és ötödik a gyülekezeti ház testében robbant. Most már olyan kényszerhelyzet teremtődött, ameiy mégis megszülte az újjáépítésnek egy második szakaszát, amely átmenet a végleges újjáépítéshez. Az állam eddig több mint 100 000 forintot költött erre a munkára, és ennek az áldozatnak kibontakoztak a jelei. A torony visszakapta régi j szépségét. Az óra újból jár. A gyű- I lekezelj ház teljesen új külsőt ka- i pott. Mindezt betetőzte az a nagyvonalú elhatározás, hogy az állam még külön 50 000 forint rendkívüli j segéllyel is a gyülekezet segítségére i sietett. . A gyülekezet is megtette a magáét. Nagy erőfeszítéssel újra festtette a földszinten levő kápolnát, új oltárt építtetett és szószéket, mindkettőt piszkei márványlappal fedve. A kápolnában is fakereszt van, mint a templomban. de egészen újszerű belső világítású megoldással. Arra törekedett, hogy minden modem legyen Külföldi egyházi hírek NORVÉGIÁBAN a megüresedett agderi püspöki székbe a püspökjelölő konferencia Wislöff lelkészt jelölte. A kormány azonban — Norvégiában ugyanis államegyházi rendszer van és a király nevezi ki a püspököket .— Kare Stöylen lelkészt, eddigi főtitkárt nevezte ki, aki a jelölő konferencián a szavazatoknak csak negyedrészét kapta. Ez a döntés országszerte nagy feltűnést keltett. Norvégia 9 püspökéből 7 Stöylen mellett foglalt állást.
