Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-11-23 / 47. szám

Szalífid-e kérdési lekenni a Bibliára nézve? Ez a kérdés magától értetődőnek látszik és az is, hogy igennel kell rá feleim. Hiszen bibiiaórákon vagy egyéb beszélgetések során nem egy kérdés hangzik el. Mégis fel kell vetnünk a kérdést. Egyik olvasónk levelet intézett a szerkesztőséghez az október 19-i számunkban „Meg- bízható-e a Biblia szövege” címen megjelent cikkünk kapcsán. „Döb­benetes volt nekem e kérdőjelezett cím. Üjra rámeredve kezdem olvas­ni — végig. Most itt előttem van és megírom úgy, ahogy tettem: „Meg- bízható-e” és a kérdőjelet zárójelbe tettem, és a cím így áll: a Biblia szövege Igaz-ság!” — írja levelében. És tovább: „A hitben gyengéknek a feleimből ez egyetlen „e” betű és a kérdőjel romboló hatást tehet tán alig ébredező és botladozóan induló hitéletükben”. Szabad-e tehát ilyen kérdést fel­tenni a Bibliára nézve, Iha az eset­leg bizonytalanná teszi a hitben gyengéket? Kettőt kell erre válaszol­nunk. Először azt, hogy a Bibliára nézve ezt és sok más hasonló, részben még súlyosabb kérdést is tesz fel a vi­lág. Nem akadályozhatjuk meg e kérdések feltevését. Rossz is volna, ha megakadályoznánk. Mert akkor nem azt mondanák híveink, hogy „a Biblia szövege Igaz-ság“, hanem az volna az eredmény, hogy a Biblia — és vele az egyház szava is — hite­lét veszítené. Szükséges, hogy a kí­vülállók a Bibliára nézve fellehes­sék kérdéseiket és, hogy ezekre mi komolyan, megokoltan, hitelt ér­demlően és meggondoltan felelni tudjunk. Ez pedig csak akkor lehet­séges, ha magunk mint hívő ke­resztyének sem zárkózunk el az ilyen kedések elől. De — s ez a második, — magunk­nak is fel kell tennünk ilyen kér­déseket. Mert nem a kívülállók és hitetlenek változtattak a Biblia szö­vegén, hanem az evangélium ügyé­VÄLASZTÄSI ÖRJÄRAT JELENTJÜK, hogy egyházunk né- ( pe is eleget tett a vasárnapi válasz­tásokon hazafias kötelességének. Az eredményt tudjuk. A Hazafias Nép­front jelöltjeire a szavazók óriási többsége adta igenjét. Ezekben az igenekben benne van evangélikus egyházunk lelkészeinek, egyszerű híveinek igenje is. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy egy­házunk népe komolyan fogta fel en­nek a választásnak eseményét és je­lentőségét, és amikor vasárnap — falun, vagy városon — a választási urnák elé járult, akkor hitből dön­tött. És pedig nem egyszerűen a szo­cializmus mellett, hanem ezen túl­menően arról is hitet tett, hogy látja a keresztyénségnek, az egyház­nak a helyét és szolgálatát ebben a szocializmusban, látja az egyház perspektíváját. Látja, hogy az álla­munk lojális az egyházak felé, fel­ajánlja az együttműködést mind­abban, amiben együttmunkálkodha­tunk a jóért. Egyházunk tagjainak igenjeiben benne volt a felelet: mi is készek vagyunk együttmunkál­kodni hazánk és népünk szebb és boldogabb jövőjéért. IGENJEINKBEN benne volt a kö­szönet is. Mert van mit megköszön­nie egyházunknak. Megköszöntük az alkotmányban biztosított jogokat, templomok újjáépítését, vagy új templomok születését, a sok anyagi támogatást, amit egyházunk kap a Magyar Népköztársaságtól. IGENJEINKBEN benne volt a re­ménység is. Reménység arra nézve, hogy a jóra való törekvés valósággá válik. Reménység, hogy mindannyi­an összefogva, kiküszöböljük a még meglevő hibákat és együtt építjük népünk holnapját. IGENJEINKBEN benne volt az egyház békevágya is.. Tudjuk, hogy népünk jövőjét csak békében lehet építeni. A Hazafias Népfront prog­ramja záloga ennek a békének. Em­berileg ez .biztosítja egyházunk mun­káját is, hiszen a mi szolgálatunk­hoz is szükség van a békére. Sőt, mondhatjuk: a mi szolgálatunk és feladatunk maga a béke. EZEN A VASÁRNAPON az or­szág több gyülekezetében megfor­dul.unk. Örömmel jelenthetjük, hogy egyházunk népe nemcsak sza­vazott, hanem ezen a vasárnapon is hallgatta Isten igéjét templomaink­ban. Az istentiszteletekre hívogató harangszó ezen a napon is megszó­lalt mindenütt és híveink megtöl­tötték Isten házát és hálás szívvel hallgatták az 0 igéjét. így is van ez jól. Ez a vasárnap szinte szimboü­ért égő hitű másolók követtek el másolási hibákat és változtatták meg — noha legtöbbször jószándék­ból és jóhiszeműen — a Biblia szö­vegét, ha azt valamilyen okból nem értették vagy hibásnak tartották. Ilyenek azok a változtatások is, ame­lyekről az említett cikkben szó volt. Ha ezek a változtatások az egyház körén belül keletkeztek, ak­kor azokat az egyház körén belül nemcsak szabad szóvátenni, hanem meg is kell vizsgálni és helyre kell állítani az eredeti, a bibliai szer­zőktől írt szöveget. De ezt a felada­tot csak úgy lelhet megoldani, ha a szóban forgó kérdést bátran feltesz- szük és arra komoly igyekezettel ke­ressük a választ. És ha az ilyen kérdések zavarják a hitben gyengéket? Talán titkoljuk el előttük a kérdéseket? Erre jog­gal mondhatná bárki is, hogy a tit­kolódzás mögött rossz lelkiismeret lappang és hogy a kérdést azért nem lehet feltenni, mert a válasz­ból kiderülne, hogy a Biblia szö­vege nem „Igaz-ság”. Különben is hitünkben nem erősödünk és nem gyarapodunk, ha bedugjuk fülünket a kérdések és kételyek előtt, vagy megbotránkozva visszautasítjuk őket. A kísértésekkel minden ke­resztyénnek meg kell küzdenie. Ha ilyen vagy más kérdés kísértéssé válik, akkor meg kell keresni rá a helyes választ és azt el kell fogadni, (ha első pillanatra nehéznek látszik is. Az _ említett cikk is a helyes vá­laszt igyekezett megadni, a cím pe­dig a helyes válasz keresésére akart ösztönözni. Nem szabad a címet a cikkben adott válasz nélkül nézni. Levélíró testvérünket és mind­azokat az olvasóinkat, akik hajlan­dók levélíró testvérünkhöz hasonló­an gondolkodni, arra kérjük, tegye­nek fel maguk is bátran kérdéseket a Bibliára vonatkozólag és keressék azokra a helyes választ. K. GYÜLEKEZETEINKBEN zálta azt, hogy evangélikus keresz­tyénnek és jó magyar hazafinak len­ni: nem két különböző dolog, hanem egy. Egyikből következik a másik. A templomból kijövet be lehetett menni a szavazófülkébe, vagy fordítva. így is történt. Például a budavári gyü­lekezet nagy része a templomból ki­jőve egyenesen ment át a szomszé­dos iskolában levő szavazó helyiség­be. — A fasori templomban sok olyan egyházíagot lehetett látni, akik ritkán fordulnak meg ott. Az mond­ták: ha már úgyis ide jöttem a. szomszédba szavazni, nem kerülöm el a templomomat sem. — D. dr. Vető Lajos püspököt még hetekkel ezelőtt meghívta az ipolyvecei gyü­lekezet erre a napra igehirdetést szolgálatra. A püspök megírta, hogy elmegy, de az ünnepi istentisztelet ne akadályozza a híveket a szava­zásban. És vasárnap az istentisztelet kezdete előtt egy órával már az egész falu — evangélikusok és ka­tolikusok — leszavazott. MINT ISMERETES, a választásra jogosultak 98 százaléka leszavazott és ezeknek több, mint 99 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. Az országgyűlési jelöltek között szerepelt a budapesti listán D. dr. Vető Lajos püspök is. Az Evangélikus Élet szerkesztősége és olvasótábora nevében sok szeretettel köszöntjük őt megválasztása alkal­mából és Isten áldását kérjük ehhez a felelősségteljes munkájához is. Tudjuk, hogy a parlamentben egy­házunkat jól fogja képviselni. ígér­jük, hogy ebben a munkájában is segítségére leszünk. Egyházzenei hangverseny Zenés áhítat lesz november 23-án este 7 órakor a fasori templomban. Közreműködik Peskó György or­gonaművész, Szepessy Mária opera­énekesnő, Igét hirdet Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke. MŰSOR: 1. Közének. 2. Oltári szolgálat. 3. Bach J. S.: Esz-dur preludium és fuga. 4. Händel: Te Deum. 5. Bach J. S.: Passacaglia c-moll. 6. Igehirdetés. 7. Jemnitz Sándor: I. Orgona, szonáta. Bemutató előadás. 8. Hummel: Halleluja! 9. Közének (Offertórium). 10. Befejező oltári szolgálat. 11. Liszt F.: Preludium és fuga Bach nevére. Gyülekezeti hírek — A Szentháromság utáni utolsó vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap oltári igéje: Máté 25, 1—13; szószéki igéje: JeL 7, 9—17. — A gyúrói gyülekezet új lelké­szét, Sikíer Lászlót, november 9-én iktatta hivatalába ünnepi istentiszte­leten az espereshelyettes megbízásá­ból Nagy Tibor székesfehérvári lel­kész. Az új lelkészt meleg szavakkal köszöntötte Nagy Lajos, aki 42 esz­tendeig volt a gyülekezet lelkésze és Matuz László lelkész, aki 17 esz­tendővel ezelőtt ebben a gyülekezet­ben kezdte meg lelkészi munkáját. — A pestújhelyi gyülekezet a pres­bitérium határozata alapján a temp­lomszentelési évfordulóját megelőző vasárnapot áldozati vasárnapként ünnepli. Ez év áldozati vasárnapja november 23-án lesz, amikor is az istentiszteleten Dr. Ot/lyk Ernő teo­lógiai professzor hirdeti az igét és a teológusok énekkara énekel. Az is- temisztelet offertóriumát a gyüleke­zet a Lelkésznevelő Intézet javára adja. — A gyömrői egyházközség no­vember 23-án délután templomi ün­nepélyt rendez, amelyen műsor kere­tében Kara Pál kőbányai református lelkész az ökumenéről tart előadást. Rímár Jenő. a gyülekezet lelkésze október 12-én a budapest-ferencvá- rosi, november 9-én a budapesí-jó- zsefvárosi gyülekezetben szolgált. Az offertórium mindkét alkalommal a gyömrűi építkezések célját szolgálta. — A nemesszaláki gyülekezet, a dabronyi egyházközség 260 lelkes leány gyülekezete 24.500 forintos költ­séggel kívül és belül megújította szép kis templomát. A megújított templomot szeptember 28-án ünnepi t;tentisztelet keretében a>dta át a gyülekezetnek Halász Béla esperes. — CSALÁDI HlR. Barkóczy Ilona, ny. postafőellenőr, lapunk régi olva­sója hosszas betegség után novem­ber 4-én elhunyt A vérteskethelyiek örömünnepe A vérteskethelyi leánygyülekezet­nek, mely a száki anyaegybázközség- hez -tartozik és mindössze 200 lelket számlál, örömwapja volt november 9-én. Kívül-belül megújított templo­mában ekkor tartotta hálaadó isten­tiszteletét. Az igehirdetés szolgálatát délelőtt Csákó Gyula püspöki titkár, délután Jakab Miklós suri lelkész vé­gezte. Jelen volt még és a díszköz­gyűlésen köszöntötte a gyülekezetei Bohus Imre hánta-ószári, ifj. Lá­bossá Lajos tatabányai, Szakáts László Szandi, s Varga György ba- konyszombathelyi lelkész, valamint Guth Vilmos, a száki anyaegyházköz­ség felügyelője. A díszközgyűlésen Táborszky László lelkész, aiki pász­tori hűséggel végzi szolgálatait, a gyülekezet történetét és a templom- renoválás munkálatait ismertette. A vérteskethelyi evangélikusok a II. József-féle türelmi rendelet alap­ján már 1786-ban oratóriumot, ima­házat építettek. Hitükért sokat szen­vedtek. Megtörtént, hogy császári zsoldosak szállták meg a községet, az evangélikusokat megverték és imaházukat bezárták. Az oratórium építésének századik évfordulóján ve­tődött fel az a gondolat, hogy a tü­relmi rendelet értelmében torony nélkül engedélyezett imaházhoz tor­nyot építenek. Szorgalmasan gyűjtö­gették az anyagi eszközöket és 1914- re együtt volt már az építési költség legnagyobb része, azonban az első világháború megakadályozta tervük kivitelét. Háború után újból gyűjte­ni kezditek és 1936-ban, az oratórium építésének 150 éves fordulójára fel­építették a tornyot és átalakították a régi oratóriumot. A második világháborúban megsé­rült a templom tornya. A sérülést ■annak idején ideiglenesen kijavítot­ták, most pedig alapos renoválást végeztek kívül-belül az egész temp­lomon 22.500.— Ft költséggel, amihez 6.500.— Ft külső támogatást kaptak. A többi a hívek áldozatkészségéről beszél. A vérteskethelyiek ünnepén öröm­mel vettek részt az ászári, bakony- szombathelyi, császári, suri, száki, szendi és tatabányai evangélikus gyülekezetek tagjai is több mint szá­zan, akik a vérteskethelyiek vendég­szeretetét élvezték, evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős Kiadó; Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői u. 24. Előfizetési ára egy évre 60,— Ft, félévre 30,— Ft. Árusítja a Magyar Posta Telefon: 142—074. Csekkszámla: 20412—VHL 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA Felelős: Bolgár Imre. Istentisztelet a mennyben Szentháromság ünnepe u. utolsó vas. — Jel 7, 9—17. Igen, itt egy mennyei istentiszteletről van szó, amelyen Isten is jelen van. Az Istent imádó gyülekezet megszámlálhatatlanul nagy tö­meg a világ minden tájáról. Fehér ruhában vannak, az új életnek, a kegyelemnek öltözetében. Pálmaágakat lengetnek, a győzelem örömé­nek jelét. Emberfeletti boldogság ég a szemükben, elfelejtettek már minden könnyet, az életben és halálban való szenvedést is, mert haza-, érkeztek. A vértanúk gyülekezete tart istentiszteletet. Szakadatlan szolgálatba kerülnek, mint az örök élő templom örökké élő papjak Ugyanakkor a Bárány-Jézus is szolgál közöttük — éppen ebben áll az üdvösségük, a Szentháromság-Istennel való közösségük — mert pásztoralja őket az élő vizek mellett. A szemünk elsősorban ne őket lássa, hanem azt a Jézust, aki ennek a mennyei istentiszteletnek is középpontjában áll. Az egyetlen egy Bárány az, aki a megszámlálhatatlan sokaság kez­dete. Ostorral tépett ruhájából lett mások fehér ruhája, a vállán hor­dott keresztből a pálmaág, ajka halotti némaságából tört elő minden ujjongás, kiáltó imádás és dicsőségzengés, piros vérétől pedig megtisz­tult megannyi sötéten fekete szív és élet. Bárányként született, amikor farkasok üvöltöttek: az önzés, kegyetlenség, hatalomvágy, hűtlenség és hitetlenség. Bárányként halt meg, amikor ezek a démoni erők ellene összpontosítottak minden hatalmat. A megölt Bárány ereje ott feszült az utolsó idők alázatos szenvedőinek hűségében. Ö, a Bárány Jézus, azért szolgál a mennyei istentiszteleten, mert mindig és mindenütt szolgál, ma is és közöttünk is, mert ő a jó Pász­tor. Ahol evangélium szól, ott ő szolgál. Szavával hív, szavával keres, szavával vezet, szavával terek Vele vígasztal, benne ad tbűnbocsénatot, vele fogadja a visszatérőt és általa küld a misszióba. Az evangélium­mal készít elő — a mennyei istentiszteletre! Mindig az a nagy kérdés: mennyire engedjük életünk pásztorolását? övé az üdvösség, az áldás és a dicsőség, bölcsesség és hálaadás, tisztes­ség, erő és hatalom — övé és azoké, akik elfogadják őt Megváltónak. Ebben a tényben — a hitre, új életre való eljutásunkban .— kezdődik itt a mennyei istentisztelet. Az egyházi év utolsó vasárnapjának igéje kérdezi: az elmúlt esz-, tendőben nem szólt-e hozzánk hiába az evangélium? Advent felé ezért fordulunk a régi imádsággal, de megújult szívvel: Krisztus ártatlan Bárány Ki miértünk megholtál A keresztfa oltárán Nagy engedelmes voltál Viselvén bűneinket Megváltottál minket Adj békességet ö Jézus, ó Jézus. Várady Lajos NAPRÓL-NAPRA HÉTFŐ: — Ez 48,35. — Az Isten lakozik a mi szíveinkben. KEDD: — Zsolt 105,7. — Az utolsó napon Isten megítéli a mi egész életünket, gondolatainkat, szavainkat, cselekedeteinket. SZERDA: — Mai 3,2. — Mivel Öelőtte nincsen elrejtve semmi, bű­nösségünk nyilvánvalóvá válik ezen a napon. CSÜTÖRTÖK: — 8 Krón 18,4. — Az Úr beszéde megtart bennünket hallgassuk azt. PENTEK: — 1 Móz 6—9. — Boldog ember az, akiről elmondható ez a megállapítás. SZOMBAT: — Jóéi 2,28. — Isten áldásait tetőzi be a Szentlélek ajándékával. ___________________________________ Kantáta est a Kelenföldi templomban November 16-án vasárnap du. 6 árakor rendezte meg a kelenföldi gyülekezet kantáta estjét. Műsoron J. S. Bach két kantátája mellett dr. Gárdonyi Zoltán és Sulyok Imre zsoltárai szerepeltek. Az igényes mű­vek színvonalas előadása minden hallgatót magával ragadott Különösképpen ki kell emelnünk J. S. Bach 172. (pünkösdi) kantátá­jának előadását. A szólóhangokra, kórusra és zenekarra írt hatalmas kompozíció nagy feladatot jelentett énekesnek és hangszeresnek egy­aránt. A fényesen csengő, lendüle­tes bevezető és zárókórus az ének­kar jó technikai felkészültségét bi­zonyította. A kantáta szóló-tételeit Mezőfi Tibor (basszus), Tamai Gyu­la (tenor), a duettet Hudoba Rózsa (szoprán) és Kutrucz Éva (alt) éne­kelték. Művészi átélés, egyszerűség, a mű és alkotója iránti alázatos tisz­telet jellemezte énekművészetüket. Bach 56. (Kreuzstab) szólókantátája az est egyik fénypontja volt. Kut­rucz Éva művészete itt teljesedett ki igazán. Magasfokú muzikalitása, kulturált hangja muzsikust és laikust egyaránt lebilincselt. Az előadás szépségét Hock Bertalan bensőséges oboa-szólója is fokozta. Dr. Gárdonyi Zoltán vegyeskarra és vonóskarra írt 62. zsoltárát is — melyet a szerző 1952-ben a Kelen­földi Énekkar felkérésére kompo­nált — méltó és kifejező előadásban hallottuk. Befejezésül Sulyok Imrének az énekkar karnagyának 92. zsoltára hangzott el. A lendületes kompozí­ció sikere a kórus odaadó éneklésé­nek is köszönhető. Sulyok Imre karnagy és az ének­kar jó munkát végzett. Ezen az es­ten is igazolták jó hírnevüket. Külön megemlítjük Trajtler Gá­bort, (orgona-kontinuó), egyházunk lelkész-muzsikusát, aki a gyülekeze­tében. végzett munkája mellett, most is lelkesen és hozzáértéssel látta el feladatét. Végül hadd emeljük ki, a kelen­földi, budahegyvidéki és budavári gyülekezetek muzsikus tagjaiból alig egy hónapja alakult Budai Evangé­likus Egyházmegye Zenekarának szép teljesítményét. Csorba István SSTEHIISZÍELETI REND Budapesten, november 23-án, Vasárnap Deák tér de. 9 (úrv.) Hafenscher Ká­roly, de. 11 (úrv.) Kékén András dr., du. 6 Hafenscher Károly. Fasor de. fél 19 (gyerm.) Mezősi György, de. 11 Káldy Zoltán, du. 7 Egyházzenei Hangverseny. Káldy Zoltán. Dózsa Gy út 7. de. fél 10 Gerhát Pál teol. Üllői út 24. de. fél 10 Drenyovszky János, de. 11 Drenyovszky János. Rákóczi út 67/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., de. háromn. 12 Grün- valszky Károly. Karácsony s. u 31. de. 10 Grünvalszky Károly. Thaly K. u. 28. de.’ 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. Kőbánya: de. 10 Veöreös Imre. Utász ú. 7. de. 9 Takács József. Vajda P. u. 33. de. fél 12 Takács József. Zugló de. 11 (úrv.) Benes Miklós dr., du. 6 Kamer Ágoston. Gyarmat u. 14. de. fél 10 Scholz László. Rákosfalva de. fél 12 Scholz László. Fóti u. 22. de. 11 (úrv.) Bárdos! Tibor teoL Váci u. 129. de. 8 Bárdosi Tibor teol. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Bencze Imre, du. s Bencze Imre. SoroKsar-Üjtelep de. fél 9 Bencze Imre. Rákospalota, MAV-telep: de. fél 9 Rá­PeSe? dH 10 Rp- Kistsmplom du 3. Pestújhely de. 10 (űrt'.) ottlyk Ernő. Rá­Mmá“" y de’ fél 11 Tóth-Szőllős Bécsikap" tér de. 9 Várady Lajos, de. H Várady Lajos, du. 7 Madccsai Miklós Obuda^rip^n d'e' fé' 9 BSneS Miklős dr- , d 9 (gyerm.) Komjáthy Lalos .. ■ (urv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Kom- Ä,La(°s- XÍI" Tarcsay v. u. 11 de 9 Ruft*kay Elemér, de. n Ruttkay Elemér' PH-} säsä vőíí^j’ udU1386 d?eod£h ?yör«y- NéUt. 10 Kaposvárt Vilmos. Csepel de, ^ du. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom