Evangélikus Élet, 1958 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1958-08-03 / 31. szám

„Hívj segítségül engem!"... — Zsolt 50. 15 — Hívj segítségül engem! Ügy hang­zik ez a jelhívás, mintha már a bibliai időkben is lett volna telefon. Es ez is a mondat értelme: Hívj jel engem! Ne zárkózz magadba, ne rágódj azon, ami bánt! Ne gyötrődj, ügy sem mész semmire vele. Hívj jel engemet! Tudjuk Isten hívószámát? Az imá­ra kulcsolt kéz Isten hívószáma. Aki imára kulcsolja kezét, jó számot hívott. Nincs egyéb tennivalója, mint hogy beszéljen. S ehhez sem keil valami mesterkélt bevezetés; egyszerűen közölni kell a tényeket: igy és így van s erre van szüksé­gem. Aki mégis úgy véli, hogy nem bol­dogul vele, menjen oda, ahol má­sok is épp ezt csinálják. Az isten- tiszteletben éppen erről van szó; amikor itt énekelünk, azt mondjuk el, ami a szívünkön van. S amikor a lelkész így szól: „Imádkozzunk!" — mindnyájunk helyett szólítja Istent. Hívj segítségül engem! Aki imára kulcsolja kezét, jó úton jár s úgy tesz, amint a zsoltár tanít. A „Sei fünf Minuten still”-bői. itl,U:i;U:liUliyiliUji>|ll>Uii:illíiiiinil;líliill!lilll!l!l!lilil!lllíl!M!lilli;iilínxiilil!l!ll|!lil!iiIilill|íliM!l!i;i;i!l:l;l!lilílIlil!!!U;iilll!i:S!i:i]l:|||!i!l||i|||]|!i;i!| N APRÓL-N APR A *— HÉTFŐ: — Zsolt 32, 7. — Uram, te vagy az én oltalmam minden veszedelem között. Tudom, hogy csak te menthetsz meg engem. — KEDD: — Péld. 1, 10. — Uram, add a te Szentlelkedet, hogy so­hase hallgassak a bűnösökre, amikor csábítanak engem. — SZERDA: — Zsolt. S4, 11. — Uram, te tudod, hogy milyen gyarló és hiábavaló az embernek minden gondolata, de mégse távozz el tőlünk. — CSÜTÖRTÖK: — Jer. 7, 23. — Uram, add nekem a te kegyelme­det, hogy mindvégig a te általad kijelölt Úton haladjon életem. — PÉNTEK: — Zak. 3, 9. — Uram, végtelen a te hatalmasságod, fezért arra kérlek, hogy álnokságaink miatt ne törölj el minket. — SZOMBAT: — Ézs. 55. jf. — Uram. olyan jó volna mindig csak téged hallgatni és így élni ebben a világban. S. Ki II I . Nemrégen jelent meg a „Stúdium Könyvek” sorozatában „A mai fizika világképe“ c. 4. számú kötet, Werner Heisenberg Nobel-díjas atomfizikus írása. Sokan megütköztek, mikor ke­zükbe vették, mert Heisenberg — amint ezt a magyar kiadáshoz írt elosztóban Fogarasi Béla megálla­pítja — az idealista filozófia segítsé­gével közeledik az atomi részecs­kék viselkedésének törvényeihez, amelyek az ún. kvantummechaniká­ban nyertek megfogalmazást. A Gon­dolat Könyvkiadó a tárgyilagosság, a tudományos munka és az emberi magatartás megbecsülése szempont­ját érvényesítette, mikor egy ellen­kező elvi álláspontot valló világhírű tudós könyvét a magyar olvasó- közönség számára hozzáférhetővé tette. , Heisenberg, aki az 1932. évi fizi­kai Nobel-díjat nyerte el, a 'kozmikus sugárzás és az atomi részecskék fizi­kájának. tanulmányozására összponto­sította tudományos munkásságát. Nevét híressé ebben az évben a róla elnevezett képlet tette, amelynek az atomkutatás további lehetőségei szempontjából van nagy jelentősége. 'Az elmúlt évben pedig ott szerepelt 7Teve a 16 nyugatnémet atomkutató tudósé között, akik nagy feltűnést keltő nyilatkozatban fejezték ki, hogy tudományos eredményeiket nem hajlandók rendelkezésre bocsátani, amennyiben azokat haditechnikai célokra használják fel. Fogarasi megállapítása szerint Heisenberg gondolatmenete ahhoz a tételhez vezet, hogy a modern termé­szettudományban az ember nem a természetet, hanem önmagát ismeri meg. Kiemeli Heisenbergnek ezt a 'jellegzetes mondatát: „A természet- tudományban a kutatás tárgya többé nem a természet önmagában véve, hanem az emberi kérdésfeltevésnek kitett természet és ennyiben az em­ber itt is önmagával találkozik.” A kiadói előszó megemlíti, hogy ez a szemlélet huszonöt éven keresz­tül uralkodóvá vált a modern fizi­kában, annak ellenére, hogy egyes tudósok — közöttük Planck nevét említi többek 'között — ezzel annak idején sem értettek egyet. 1 A materializmus és idealizmus világnézeti vitájába nem kívánunk beleszólni, hiszen a keresztyánsíg más, mint bármely világnézet, más, mint az idealizmus, noha ezt a ket­tőt gyakran szokták azonosítani ke­resztyének is. Minket u keresztyén vallásos hit és a természettudomány viszonya érdekel. Planck nevének említésével kapcsolatban éppen erre szeretnék kitérni. Planck a sugárzások tanulmányo­zása nyomán jöt rá arra — mintegy fél évszázaddal ezelőtt —, hogy az atomok parányi világának jelensé­geit nem lehet leírni az eddigi 'kö­zönséges mechanika törvényeinek segítségével és ezért egy új elmé­letet állított fel, az ú. n. kvantum­elméletet. Az új elmélet kaput nyi­tott az atomok világának tanulmá­nyozásához. Ezen a kapun haladt át Heisenberg is, aki később a Max Plánokról elnevezett berlini intézet keretei között folytatta tudományos munkásságát. Plánokról (századik születési év­fordulóját ez év április 23-án ünne­pelte a tudományos világ) ezt irta egyik barátja: „Olyan keresztyén volt, aki természetesnek vette a ke- resztyénség melletti bizonyság­tételét.” Planck volt az igazán nagy­szabású modern természettudósok 'között az első, aki nyíltan ki merte mondani: „A természettudomány minden vallással összeegyeztethető Hasonló értelemben nyilatkoztak később és nyilatkoznak ma más ne­ves természettudósok is, mint pl. Otto Hahn, Max Born, Schrödinger Einstein, Weizsäcker, Seeliger, Grot- rian és maga Heisenberg is. Pianck említett nyilatkozatával elsősorban és konkréten a keresztyén vallásra gondolt, ő maga evangélikus volt. 27 évig, 1947-ben bekövetkezett halá­láig, presbiteri tisztet töltött be — és nemcsak névlegesen — az egyik Berlin melletti kis gyülekezetben. 1944. július 20-án fiát a nemzeti­szocialistáik kivégezték. Egyik tanár­társának résztvevő soraira így vála­szolt akkor: „Sokat tételez ön fel rólam, mikor azt a nézetét fejezi ki, hogy olyan erő birtokában vagyok, hogy a fájdalom nem hatalmasodik el rajtam. Komolyan igyekszem arra, hogy ilyen erőre tegyek szert. Etekintetben nagy segítséget jelent számomra az a körülmény, amit az ág hagy kegyelmének tekintek, hogy gyermekségem óta mélyen gyökere­zik bennem a mindenható és jóságos Istenbe vetett szilárd, meg nem té­veszthető hit. Az ö útjai természe­tesen nem a mi útjaink, de a beléje vetett bizalom a legnehezebb próbá­kon is átsegít bennünket Mindezen tények megismerését ne akarjuk túl simán annak u kissé naív nézetnek igazolására felhasz­nálni, hogy minél mélyebben hatol be valaki a természet titkainak meg­ismerésébe, annál inkább kényszerül Isten létének elismerésére. A hit — a keresztyén hit — nem ilyen egy­szerű dolog. Mindenesetre a másik szélsőséget is erősen meg kell kérdő­jeleznünk, amely azt vallja, hogy minél behatóbban ismeri valaki a természet világát, annál kevésbé lesz szüksége Istenre és vallásra. Ezt elvi kiindulásból. lehet követ­keztetni, de a tények alapján nem lehetett kijelenteni. A modern atom­fizika, még az az iránya sem, amely tudatosan szembehelyezkedik a ma­terialista felfogással, nem fogja be­bizonyítani Isten létét, ne is akarja ezt, hiszen nem feladata. De vannak nagytekintélyű természettudósok, akik. a mai egész emberiséget érintő döntő erkölcsi kérdésben, az atom­energia helyes és helytelen alkal­mazása kérdésében példamutatóan bátor és világos magatartást tanúsí­tanak, s akik számára a tudományos megismerés és a keresztyén hit nem két össze nem tartozó külön világ, hanem összefüggő egység, mert „a valóság Krisztusé”. (Kol. 2,17.) Benczúr László — CSALÁDI HÍR; Halasy Endre komádi lelkész és feleségének Márki Jolánnak második gyermekük szüle­tett, aki a keresztségben a Márta, Zsuzsanna nevet kapta. — Helyreigazítás: Lapunk múlt- heti számában a „Babona, sorshit vagy keresztyén gondviselés?” című cikk címe helyesen így hangzik; „Babona, sorshit vagy keresztyén gondviseléshit?“ — OLTARTERITÖKET TERVEZ ES KÉSZÍT Koszorús Lászlóné kézimunka sablonkészítő, Paks. Díjtalan tanácsadás. Használt, átalakításra alkalmas orgonát keresünk megvételre. Lelkészi Hivatal Bp. I. Táncsics Mihály utca 28. Gylilehezeti hírek — Szentháromság ünnepe utáni 9. vasárnapon az oltárterítő színe; zöld. — A vasárnap oltár! igéje: Lk. 16,1—9. —. szószéki igéje: 2 Kor. 1,18—22. ________ — D. dr. Vető Lajos püspök július 24-én, csütörtökön hazaérkezett a stockholmi békckongresszusról, ahol a magyar ökumenikus Tanács meg­bízásából a magyar protestáns egy­házakat képviselte. — Augusztus 3-án, vasárnap reg­gel 8 órakor a Petőfi Rádióban Pes- kó Zoltán orgonaművész előadja Kodály Zoltán orgonamiséjét. — A beledi gyülekezetben július első vasárnapján konfirmációi ünne­pet tartottak. Az ünnepre sokan jöt­tek el a távollaíkó hívek közül is. így többen jöttek a jubiláló konfir­mandusok közül Sopronból, Győrből, Budapestről, sőt Vésztőről is. Sok Beledről elköltözött megkonfirmált evangélikus levélben küldte el hálás emlékezését. Az igehirdetés Csel. 4,1—12. alapján hangzott el a meg­jelent gyülekezet felé. Leíkésziklatás Kecskeméten A kfecskeméti evangélikus egyház- község július 27-én vasárnap délelőtt istentisztelet és ünnepi közgyűlés keretében iktatta be egyhangúlag megválasztott lelkészét Görög Tibort. A beiktatást Sikter András esperes végezte, aki 2. Tim. 1,14. alapján hirdette az Igét: „A rád bízott drága kincset őrizd meg!” Az új lelkész Csel. 16,25. alapján prédikált arról, hogy Isten népe a hegycsúcsok né­pe, amely minden körülmények kö­zött örvendező hálaadással szolgál Urának. Az új lelkészt a Déli Egyházkerü­let nevében Koren Emil püspökhe­lyettes, egykori egyházkerülete ne­vében Szabó József ny. püspök, a Fejér—Komáromi egyházmegye ne­vében Táborszky László köszöntötte. Üdvözölték a lelkészt régi tordasi gyülekezetének népes küldöttsége, akik megható szeretettel vettek tőle búcsút, új gyülekezetének felügyelő­je és presbitériuma, valamint ifjú­sága. Az ünnepélyen megjelent Ben­czúr László püspöki titkár, Veöreös Imre a kecskeméti gyülekezet volt lelkésze, Groó Gyula a Sajtóosztály vezetője. Az ünnepélyen részt vett Szakács Gyula az Állami Egyház­ügyi hivatal megyei főelőadója. Az ünnepi alkalom közös ebéddel ért véget, amelyen a kecskeméti gyülekezet szíves vendégszeretettel látta vendégül a megjelenteket. A balatonmenti UdillSheByek istentiszteleti rendje Több olvasónk kérte, hogy a nyári hóna­pok idején az Evangélikus Elet rendsze­resen közölje a Balaton-menti gyüleke­zetek istentiszteleti rendjétr Kérésüknek eleget teszünk, és az elkövetkezendő hó­napokban minden számban közöljük, hogy a balatoni üdülőhelyeken hol és mi­kor vannak evangélikus istentiszteletek. Siófokon (Fő u, 111.) minden vasárnap de. 11 órakor. Balatonkenesén július; augusztus hó 2. és 4. vasárnapján du. 2 órakor a refor­mátus templomban. Balatonvilágoson a nyári hónapok 2. és 4. vasárnapjain S órakor a Drenyovszky villában. Zamárdiban minden hőnap 2. vasárnap­ján 11 órakor, minden hónap 4. vasár­napján 2 órakor a református imaházban. Balatonszárszón az egyházi üdülőben minden vasárnap 10 órakor a lelkészi hi­vatalban a hónap 4, vasárnapján 11 óra­kor. Balatonszemesen a hónap 2. és 4. va­sárnapján Vj9 órakor a íatemplomban. Balatonlellén a hónap 1. vasárnapján este Vs8 órakor és a hónap 3. vasárnap­ján de. 9. órakor a református templom­ban. Balatonbogliron a hónap 1. vasárnap­ján este ‘A7 órakor, a hónap 3. vasárnap­ján Vall órakor a református templom­ban. Fonyódon a hónap 1. vasárnapján y,io órakor, a hónap 3. vasárnapján 2 Órakor a közös protestáns templomban. Balatonfenyvesen a hónap 1. vasárnap­ján ll órakor, a hónap 3. vasárnapján 4 órakor. Keszthelyen minden vasárnap de. 10 órakor. Tapolcán a hónap 2. és 4. vasárnapján de. Vsll órakor. Sümegen a hónap 2. és 4. vasárnapján du. 4 órakor a protestáns templomban. Badacsonytomajban minden hónap 1. vasárnapján de. 11 órakor a katolikus plébánia alagsorában. Balatonmáríaíürdőn minden hónap 3. vasárnapján du. ys6 órakor. Gyenesdiáson minden vasárnap du. 3. órakor a Kapernaumban. Révfülöpön a hónap 2. és 4. vasárnap­ján de. 9 órakor. (Bibliaóra minden pén­teken du. 5 órakor.) Balatonszepezden minden vasárnap de. ‘All órakor. Ábrahámhegyen a hónap 1., 3. és 5 va­sárnapján. Balatonfüreden minden hó utolsó va­sárnapján de. 9. órakor a református templomban. Balatonakaliban minden hó utolsó va­sárnapján 12 órakor az evangélikus templomban. Balatonalmádiban minden vasárnap du. 4 órakor az evangélikus templomban. Ba'atonfűzfön minden hó 4. vasárnap­ján a református templomban Vi5 órakor. Alsóörsön jú'tus 13-án és szeptember 14-én du. ys5 órakor a református templomban; Szentháromság ünnepe utáni 9. vasárnap, +* nut x, Igaz szavak becsülete E bben a szakaszban Pál apostol védi saját becsületét, szavainak igazságát, szolgálatának; tisztaságát. Szavai abból a helyzetből ért­hetőek, amelyben írta ezt a levelét. Az történt ugyanis, hogy egy úti­terve megváltozott az apostolnak. Már régen feszült volt a viszony Pál es a korintusi gyülekezet tagjai között. Levelezgetés és személyes látogatás sem tudta rendbehozni ezt a kapcsolatot. Pél megígérte utolsó ott-tartó^- kodásakor, hogy hamarosan visszatér Korintusba, de ezt az ígéretét valamilyen oknál fogva nem tudta megtartani és ennek a látogatásnak az elmaradása még valószínűleg csak fokozta az ellentéteket. Sokan ezért gyanakvó szemmel néztek rá, már úgyis, azelőtt is sokféle váddal illették: csalárdsággal, nagyravágyással, állhatatlansággal; szeszélyeség­gel, gyávasággal, sőt egyesek apostolságát is kétségbevonták. A második korintusi levél egy jó része nem más, mint védekezés e vádak' ellen. Ebben a rövid méhány-versnyi szakaszban szavainak igazságát védi Pál, nem büszkén, de önérzetesen, nem a maga igazságában bizakodva csak; hanem az igazmondó Istenre appellálva s nem saját érdekében csupán, hanem a szolgálatért. Az akkori helyzettől elvonatkoztatva, minden .keresztyén ember szá­mára irányadó lehet az, amit Pál apostol irt ezekben a sorokban. Sza­vaiból ml is tanulhatunk. 1 A becsület drága kincs. A mocsoktalan név olyan értékünk, amire • nagyon kell vigyáznunk! Álszentség volna csupán mindig a másik ember becsületéről beszélni, a saját becsületünk védelméről is kell néha szólnunk. Pál apostol ugyanebben a levélben írja később (8, 21): „Gon* dunk van a tisztességre nemcsak az Úr előtt, hanem az emberek előtt is“ és ugyancsak ő inti egy másik gyülekezet népét így: „A tisztességre gon­dotok legyen minden ember előtt” (Rm 12, 17). Bizony féltve kell őriz­nünk' a tisztességet, ez pedig azzal is jár, hogy bármilyen kellemetlen is, időnként meg kell védenünk gyanúsítások mocskától, bátran számon kell kérni ha valaki foltot ejt rajta. Igaz az, hogy még az emberek előtt való becsületnél is nagyobb érték az Isten előtti jó lelkiismeret, ahogyan né* hány verssel előbb írja Pál (1, 12), de a becsület is drága kincs! Igaz az, hogy az emberek előtt való becsületünk állandó magatartásunktól függ jórészt, de az is igaz, hogy az emberek nyelve sokszor alaptalanul is be tudja szennyezni a nevünket, hanyagsággal pedig nem szabad el­játszani a becsületünket, Istentől kapott érték az. Ha szükséges meg kell védeni! A keresztyén ember kell, hogy gyakorolja magát Isten és emberek előtt való jó lelkiismeret megszerzésében és megőrzésében. 2 Az igaz szó nagy érték. A szó nemcsak gondolataink, vágyaink, • érzéseink kifejezője, továbbadója, hanem Isten eszköze is, ezt használja fel ö evangéliuma továbbadására. Ha pedig az emberek em­beri dolgokban hazugságon kapnak, nem hisznek majd akkor sem,. ha Isten dolgairól beszélünk. A keresztyén ember szava kell, hogy egyér­telmű, világos, félreérthetetlen legyen! Egy lélegzetre nem mondhat ugyanarra igent, meg nemet is, nem, mindegy az igen és a nem, mert a szónak súlya, hatása, ereje van. Szavainkra vigyáznunk kell a szolgá­latért! 3 A becsületünk és igazmondásurúk alapja Isten hűsége. Isten nem * hazudik. Az igazmondó Isten maga a biztosítéka a mi becsüle­tünknek és szavunknak. Pál nem rostéi Reá hivatkozni, akinek minden ígérete beteljesedett. Gondoljunk: az ótestamentumi próféciákra Izrael népére, de különösen a Messiásra vonatkozólag. Krisztus szavaiban, cso­dáiban, magatartásában, szenvedésében Isten ígéretei teljesedtek be. Krisztus ígéretei pedig a jövőre vonatkozólag szintén bizonyosan igazak, ennek záloga az elküldött Lélek, akit Jézus előre megígért, ö a foglaló, az Úr megadja a többit is. Az emberi szó tisztaságának és egyértelműsé­gének Isten tiszta és egyértelmű szava lehet a fedezete... Isten szava Krisztusban egészen egyértelmű volt, egy nagy igen az emberi életre, a szeretet igene, :jfe'' Hafenscher Karoly áte Ud kéxéa. ÜJRA MEG ÜJRA találkozunk az­zal a jelenséggel, hogy nagyon buzgó hívő emberek nem találják meg he­lyüket a gyülekezetben, hanem más kisebb vallásos közösségekbe sod­ródnak. A szabadegyházakhoz vagy hasonló jellegű evangéliumi meg­mozdulásokhoz, esetleg a szektákhoz, vagy egyszerűen csak néhány tár­sukkal együtt kis hívő körben élik hitéletüket. Ezek az esetek az utóbbi időben nem ritkultak, inkább szaporodtak. Az egyházi élet szempontjából sok­szor a legértékesebb elemekről van szó, akiknek szolgálatkészsége igen jelentős, s a gyülekezetnek hasznos mozgató tagjai lehetnének. EZEK AZ EMBEREK legtöbbször egy nagy csalódás áldozatai. A csa­lódásuk pedig hiányérzetből szárma­zik. Az ő hitbeli igényeiket nem elé­gíti ki a vasárnapi templomjárás, a bibliaórai hallgatás. Valami többet szeretnének. Szeretnék, ha olyan testvéri közös­ség venné őket körül, ahol egyen­ként törődnek velük, fogják a kezü­ket. Szeretnék a mindennapi keresz­tyén életük gyakorlását mások köz­vetlen segítségével végezni. Szeret­nének sokat beszélgetni hitük dol­gairól, lelkűk kérdéseiről. Tudom jól, hogy ezzel a fokozott vallási igénnyel némely esetben pá­rosulnak kellemetlen emberi tulajdonsá­gok vagy fogyatékosságok. Vannak közöttük önmaguk körül forgó sokbeszédűek. Vannak közöt­tük idegzetileg szélsőségekre hajla­mosak. Vannak együgyüek, és van­nak olyan extra lelkek, akiknek mindig valami különlegesség kell, amolyan lelki ínyencség, mert nem elég az Isten igéjének egyszerű min­dennapi barna kenyere. MÉGIS AZT MONDOM, hogy csa­lódásuk jogos, mert a gyülekezetben mindenkinek meg kell találnia azt a szeretetet és azt a lelki táplálékot, amire vágyik. Álmuk nem is olyan rossz: ha néha torzítva és valószínűtle- nül, de végeredményben a ke­resztyén gyülekezet igazibb, ben­sőségesebb képét keresik, amelytől sokszor messze esik a mi mai gyülekezeti életünk. A baj csak ott van, hogy a saját lelki igényeikért feláldozzák azt a helyet, ahol nyilván kevesebbet kap­hatnának, de annál többet adhatnának. Adhatnának gyülekezeteink életének több nyugtalanítást a komoly ke­reszténység után, és több imádságos, bibliás levegőt, ök azonban oda mennek, ahol j ó 1 érzik magukat és nem maradnak ott, ahol Istentől rendelt szerepük lenne: gyülekezet­ben! A MARADÁSUKHOZ persze az is kellene, hogy papjaink és híveink sokkal több szeretettel és megértés­sel legyenek az ilyenek iránt. Ne fojtsák beléjük a szót. Ne mosolyog­janak rajtuk, hogy „túlzók”. Adja­nak nekik gyülekezeti feladatot, kö­zöttük még a legegyszerűbb lélek is képes valamire. A Szentlélek gőzének feszitő ereje rajtuk keresztül is áradjon bele ab­ba a masinába, amelyet úgy hívnak, hogy egyház, és amit olyan sokszor hajtunk csak merő emberi erőlködés­sel. Veöreös Imre EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Groó Gyula Felelős kiadó: Juhász Géza Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Üllői u. 24. Előfizetési ára egy évre 60.— Ft, félévre 30,— Ft. Telefon: 145—074. Csekkszámla: 20412—VTII: 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI nyomda Felelős: Bolgár Imre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom