Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-07-28 / 19. szám
AZ IFJÚSÁG OLDALA A Dunától a HlUtUí^Uif Hajónk a tőlünk telhető legnagyobb sebességgel siklik a vízen. No nem az Óceánon, csak a jó öreg Dunán, az útirány sem New York— Minneapolis, csak Lupa-sziget— Szentendre, nem óceánjórón, csak kétpárevezős csónakon „utazunk”, de a beszélgetés messzire visz. Már csak nélhány hét választ el a Min- ineapolisban sorrakerülő III. evangélikus világgy üléstől, ahol — mint ismeretes — hattagú delegáció képviseli egyházunkat. Hafenscher Károly lelkész is helyet kapott a küldöttségben. Vele .yhúzunk” most felfelé a Dunán. Most még igazán „Hafó” ő, ahogy sok ifjúsági körben is ismerik. — Tudod — fordul egy pillanatra hátra, — néha egész valószínűtlen, hogy néhány nap múlva újra utazhatok : .. — Persze te már jártál 1948-ban kint. Elmondanád a mai ifjúság számára, mi volt akkor legemlékezetesebb élményed? — Egy évig tanultam Gettysburg- ban. (Pennsylvania állam.) Itt is, de mindenütt, ahol jártam, a legnagyobb élményt a különböző országokból jött fiatal keresztyén testvérekkel való együttlét jelentette. Tapasztalni azt, hogy mindenütt van Krisztusnak népe. Gettysburgban két finn, egy német és egy arab teológussal voltam együtt az amerikaiak mellett. Találkoztam különböző nemzetiségű fehér és színesbőrű keresztyénekkel. Egyik professzorom, dr. Aberly 25 évig volt Indiában misszionárius. — Egy kényes kérdés. Nem volt nehéz hazajönni? — Ellenkezőleg, ez volt másik nagy élményem. Kintről nagyobb súlyt kap minden. Rálát az ember hazára, egyházra. Nem tréfából mondom: az tud hazajönni, aki kint volt. Egyik professzorom kérdezte, mikor hazaértem, miért volt érdemes kimenni? Azért, hogy hazajöhessek, válaszoltam. Ez nem szólam. Ott tudja igazán megbecsülni az ember a hazát. — Mint az ifjúsággal foglalkozó lelkésznek van-e valami várakozásod, terved a mostani világgyűlés munkájával és általában útatokkal Ikapcsolatban az ifjúsági kérdések területén? ■— „Krisztus megszabadít és egyesít” — amint tudod ez a főtéma. Lesz-e az ifjúságot közvetlenül érintő vonatkozás, nem tudom. Talán a IV. altéma megvitatásánál: „Hogyan szolgál az egyház a világban?” kerülhet ilyen elő. — Mindenesetre mindenütt, ahol járunk, szeretnék külön figyelmet fordítani az ifjúsági élet megismerésére, főleg arra a mai nagy kérdésre, hogyan próbálják megközelíteni a természettudomány emlőin nőtt ifjúságot az evangéliummal? — Tudod Hafó, ha nem is így kerültél a küldöttségbe, kicsit úgy nézünk rád, mint az ifjúság 'képviselőjére. Szeretnénk, ha ez abban is megnyilvánulna, hogy írnál kintről az ifjúság számára. Mint az Ifjúság Oldala riporterének legalább szabad betekintésed lenne mindenhova. — Hát az utóbbiban nem vagyok e^ész biztos, de ami a kérést illeti nagy szeretettel, szívesen írok számotokra. Ügy tudom Keiken Bandi bátyám fog írni tudósításokat, de ha lesz külön az ifjúságnak érdekes esemény, írok én is. — Van-e a delegáción belül sajátos feladatod? — Azt mondják én leszek a delegáció szája. Nem azt jelenti ez, (hogy sokat beszélek majd, hanem sok tolmács feladatom lesz. — Lesznek szolgálataid is? — Igen, három helyen fogok prédikálni. Augusztus 11-én Bethlehem- ben (Pennsylvania állam). Itt magyarul, mivel itt magyarnyelvű gyülekezet van, 18-án Rochesterben (Minnesota állam) és 25-én Minneapolis egyik külvárosában. A két utóbbi helyen angolul. — Azt hiszem mindenkit, de minket fiatalokat biztos, hogy nagyon érdekelnek a technikai részletek is. Mondanál valamit ezekről is? — Szívesen. Július 27-én, vagy 28- án indulunk. Ausztrián, Svájcon, Franciaországon keresztül érkezünk Le Havreba. ahol 31-én szállónk hajóra. Odafelé expresshajóval megyünk, ami négy és fél nap alatt szeli át az óceánt. (Augusztus 1—5.) Hajónk a „United States” 53.000 tonnás, 3000 főt visz. 12 emeletes, 302 m hosszú. Uszodák, játszóterek, színház, mozi stb. van rajta. Örülök, hogy hajón megyünk, mert szebb így az út, mint repülőn. 1948-ban odafelé repülőn mentem. Olyan volt' az óceán, mint egy szürke tepsi. _ — Mikor lesz maga a világgyűlés és mikor jöttök vissza? — A világgyűlés augusztus 15— 25-ig fog tartani. Szeretném előtte felkeresni azokat a helyeket, ahol 1948-ban jártam. Nyolc államban sokfelé voltam', ha mindenhova nem is, de Gettysburgba és Pittsbungba I szeretnék eljutni: — Haza augusztus 30-án indulunk. A hajóút hót napig tart. Szeptember 6-án érkezünk Európába és 8-án leszünk itthon. — Még írd meg, hogy New Yorktól Minneapolisig 2000 mérföld az út. Ezt a 120 km-es sebességgel robogó expresszvonat 29 óra alatt teszi meg. Közben mi is jó utat tettünk meg A beszélgetés Szentendre alatt egy kis öbölben, majd kényelmes lefelé „csurgás” közben folytatódott, végül — a történelmi hűség kedvéért meg kell jegyeznem — egy rómaiparti vendéglő árnyas fái alatt egy jó pohár hideg sör mellett fejeződött be. — Mikor búcsúzáskor az Ifjúság Oldala olvasói nevében is jó munkát, sok szép és hasznos élményt, gyümölcsöző szolgálatot kívánok Hatónak, megegyezünk, hogy mivel sajnos csak lélekben kísérhetjük el, szeptemberben — többek közt — egy hasonló vadevezős kirándulás keretében mesél majd a hat hét érdekességeiről, tanulságairól, tapasztalatairól, Frenkl Róbert Ordass püspök az ifjúsági munkáról Iskolás ifjúságunk hitoktatása tekintetében egyházunkba tartozó szülőknek, de az egyház minden felelős munkásának is sok aggodalma volt a közelmúlt esztendőkben. A kormány illetékes tényezőivel folytatott megbeszélések eredményeképpen új rendelkezés jelent meg a hitoktatásra beiratkozásról. Azt a reményt fűzzük ehhez, hogy a szülők akadálytalanul beírathatták gyermekeiket július 4-én és 5-én és az egyház akadálytalanul folytathatja majd hitoktató munkáját. Gyermekeink konfirmációi előkészítése terén ebben az esztendőben a lelkészeknek rendelkezésére állt az az idő, amely alatt lelkiismeretesen készíthették elő gyermekeinket életüknek erre a nagyon döntő eseményére. örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy az egyháznak több alkalma kínálkozott arra, hogy a gyülekezetekbe tartozó ifjúságot is fokozottabb lelki gondozásban részesíthesse. (Részletek Ordass püspök egyetemes közgyűlési beszédéből.) „EMBER HOL VAGY?” Ifjúsági konferencia Foton Mindig úgy van, hogy a jelenkor bírálva, gúnyolódva vagy vágyakozva kérdezi: „Hol vagy Isten?“ Pedig az Isten és ember között felmerülő első kérdés az Istené: „Ember hol vagy?“ —, írja „A keresztyénség kérdései a modern világhoz“ — c. könyvében dr. jpL- Thielicke tübingeni teológiai professzor. A fóti ifjúsági konferencián július 9—14-ig több mint 100 ifjút Isten kérdezett. Nem tudom az egész konferenciát mint egy filmet lepergetni. Csak egy-egy pillanatképet szeretnék adni MIT CSINÁLTÁL? — kérdezte Isten már a bűnesetkor s akkor az ember kitért a válasz elöl és másra hárította a felelősséget. Azóta sokat változott a világ, de mi emberek, ebben nem változtunk semmit. A másik ember, a testem, a körülmények, a Sátán, sőt még Isten is oka bűneinknek. Mindenkit és mindent vádolunk, csak magunkat nem. De lehet-e ebben a hazugságban sokáig élni? Nem, mert Isten meggyőz az igazság felől. Egy testvérünk vallomásán keresztül végezte el ezt bennünk Foton. „Elbuktattak a zárószigoriaton. Tele voltam keserűséggel Isten és emberek felé. Segédmunkás lettem. Egyik este, mikor fáradtan hazafelé mentem a gyárból, találkoztam régi barátaimmal, akik alattam jártak. Sikeres szigorlatukat siettek megünnepelni. Engem i- hívtak. Nem tudtam menni. Fáradt vagyok, hazudtam. Döcögött velem a villamos hazafelé, a végállomáson úgy éreztem, nem bírom tovább. Sírva követ ragadtam, dühösen a földhöz vágtam, ezzel az érzéssel: Nesze Isten. Miért tetted ezt velem? — Mit csináltál? — Mi a bűnöd? — hallom Istenem szavát. Csak egy a felelet: lázadtam ellened. Fiúk, lányok, a ti bűnötök is Isten elleni személyes lózadástok.“ — Lehajtjuk fejünket. Ez a mi vallomásunk is. Eszembe jutnak Ady szavai: „Hallom ahogy lelkemben lépked, S az Ö bús „Adám hol vagy“-ára Felelnek hangos szívverések.“ Szerelnénk mindig vallani a reggeli áhítat igéjét: „Atyám vétkeztem ... Te ellened.“ — Nagy lépés ez a hozzánk jött Istenünk felé, de AKARTOK-E AZ ÉN TÖRVÉNYEM SZERINT JÁRNI? — hallottuk kérdését egy másik alkalommal A bibliaköri beszélgetésekben megláttuk, milyen erőtlenül akarjuk. Akaratunk a bűn foglya. De mert „Isten az aki munkálja bennünk az akarást” — születtek ilyen imádságok: „Uram segíts, hogy tiszta életet éljek!” „Istenem én ezután nem akarok veszekedni testvéremmel!” „Igazítsd hozzá az életemet Krisztusom a Te törvényedhez, mint ahogy a nap járásához igazítom az órámat én.” — Hallottuk az Úr szavát: megváltottalak, atyád vagyok, szeretlek, megbocsátok, örök élettel ajándékozlak meg. Mögt» - szem, amit kértél. De HISZED TE EZT? Milyen sokféle hangsúllyal kérdezhetik ezt tőled az emberek. Kérdezhetik érdeklődve, bírálva, gúnyolódva. Sokszor nem is kérdés már, hanem kérdésessé tevés, kétségbe vonás. Jézus úgy kérdez, hogy szava hitre indít Őiránta és megerősít a hitben. Öérette hallhattuk az egyszerű szavakba öntött bizonyság- tételek egész sorát, a hit megnyilatkozásait. „Nem jöttem valami jó érzéssel ide. Azt mondták barátaim: itt nem lesz semmi játék, mindig csak imádkozúnk és saját gondolatainkba méiyedünk. — Jézus Krisztus megragadott. Máskor is eljövök“ — mondta egy 14 éves fiú. „Mint kísérő pedagógus, pihenni és szemlélődni jöttem, Mégis Jézus Krisztus úgy megajándékozott bizalmával, hogy mint bibiiakörvezetőnek kellett végigszolgálnom 6 napon át. Nem akarok méltatlanná lenni ehhez a bizalomhoz.“ „Megszokásból jöttem. Örülök, hogy Isten változtatott ezen. Másként tudok ezután majd menni istentiszteletre.“ — „Jézus Krisztus megszabadított nagyképűségemtől.“ Az oitár előtt állva, erre a kérdésre: „Hiszitek-e, hogy Isten Jézus Krisztus érdemeiért bűneiteket megbocsátja?“ — együtt mondtuk: hiszem. Nem voltunk együtt hiába. Ha nem is láthattuk mindenkiben a konferencia eredményét, Isten igéjét mindenkiben elvetette. Hála legyen ezért Néki. Bolla Árpád — Augusztus 28—31-ig Foton kom* ferencia lesz az idősebb ifjúság számára. — Külön is felhívjuk erre az alkalomra a régi, hasonló jellegű, augusztus végi gyencsdiási konferenciák látogatóinak figyelmét. evangélikus élet A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság; Főszerkesztő: D. Ordass Lajos. Szerkesztésért és kiadásért felel: Dr. Kékén András szerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074. Előfizetési árak: Egy hóra 5,— Ft, negyedévre 15,— F1^ félévre 30,— Ft, egész évre 60,— Ft. Csekkszámla: 20412—VIII. 10 000 példányban nyomatott. ZRÍNYI NYOMDA Felelős: Bolgár Imre. »▼YYyTYYYYYYYYYfVYYYYYYYYTYTTYTYYYTYYYYYTTYYTYT YYYYYYTYYYYYYYYYYYYYYYYrYYYVYYYYYVYYYYYYYYYYYTYYYTYTYTY-TYYYTYTYYTYTYYYYVTYYTY TYTYYTTTYTVTTTTYYYYYYYYYTYTTYYYYYTYTYTTTTYYYTTYYTTWYTTYTYTTT"' Ne kívánd a másét! Végére jutottunk a parancsolatoknak. A kilencedik így hangzik: Ne kívánd felebarátod házát! A tizedik pedig így: Ne kívánd felebarátod feleségét, szolgáját, szolgálóleányát, se bármiféle tulajdonát. Hogy ezt a két parancsolatot megérthessétek, szeretnék veletek elbeszélgetni egy bibliai történetről. * Izsáknak, a zsidó nép régi-régi ősatyjának, két fia volt. Ézsaunak hívták az öregebbiket, Jákobnak a fiatalabbat. Jó dolga volt a két fiúnak. Békességben munkálkodtak az atyai birtokon, nem volt gondjuk a mindennapi kenyérre, mindketten boldogan érezhették szüleik szeretetét. Ámde Jákob szívében las- san-lassan növekedni kezdett egy gonosz indulat: az irigység. Mérgesen tépelődött magában: miért nem én vágyók az öregebb fiú? Miért Ézsaué lesz atyánk halála után az ősi birtók? Miért ő kapja az atyai áldást? Menynyivel különb ő, mint én?! Terveket szövögetett, hogyan semmizhetné ki bátyját, s hogyan szerezhetné meg mindazt, ami a bátyjáé. * Egyszer mindketten a mezőn dolgoztak, messze az atyai háztól. Megéheztek. JáJcób- nak volt lencséje. Ézsaunak semmiféle ennivalója nem volt. Jákob érezte, hogy itt a döntő pillanat. Rávette az éhes Ézsaut arra, hogy egy tál lencséért adja el neki az első- szülöttségi jogot, s mindent, ami ezzel együtt jár: az atyai birtokot és az atyai áldást. Ézsau annyira kívánta az ételt, hogy belement ebbe a rossz cserébe. • A továbbiakat csak röviden mondom el. Jákob becsapta vak édesapját, megszerezte az áldást, de nem sokra -ment vele, mert a haragos Ézsau elől idegen országba kellett menekülnie, s csak hosszú évek után tért vissza és bé’kült meg testvérével. Isten sok szenvedést mért rá, míg végül belátta, hogy gonoszul cselekedett és hajlandó vo?t bocsánatot kérni. * Ügye, megértitek gyerekék. hogy mindkét fiú vétkezett Isten parancsa ellen. S ugye, vigyázni fogtak arra, hogy bűnbe ne vigyen titeket az irigység és a gonosz kívánság! Ha észrevennéték, hogy olyanők vagytok, mint Jákob és erősen és irigykedve kívánjátok azt, ami á másé, akkor imádkozzatok az Ür Jézushoz, hogy tisztítsa ‘meg szíveteket! Ha pedig azt vennétek észre, hogy olyanok vagytok, mint Ézsau, és hajlandók lennétek odaadni Isten szeretetét és a mennyei örökséget, akkor kérjétek az Ür Jézust, hogy tartson meg titeket a hitben, és ne engedje meg, hogy ilyen rossz cserét csináljatok. Bandi bácsi ^KXXXXXXXXXDOOOOOGOOOOOr OCXXDOOOXXJOCXOCXXXDOOOCXXlOOOCXXXOCXXXXXXiCX' Jézus a templomkapuban Ha Jézus ma élne, Mit tenne ugyan? Megállna az első Templomkapuban. Nézné, mint özönlik A nép kifelé. Bizony megfájdulna A szíve belé. Ez csak parádézik. Nem imádkozott. Amaz viszi haza Bűnét, mit hozott. Van, aki hanyagul A perselybe vet, Szíve helyett pénzből, Azt is keveset. Akad, aki bosszút Forral, mint kilép; Ki máris kishitű: Hogyan lesz, mikép? Férfi jő, gőgösen, Tartása kemény. Asszony jő, méreg van A nyelve hegyén Egy gyógyult. Szemében Talán hálakönny? Dehogy ég, dehogy ég, Fakó a közöny. 4 Keres még valakit Kapu csuktaig. Mért nem jött templomba? Hisz közel lakik! Ha Jézus ma élne... Él, óh él ma is! Ott áll templomodnak Kapujában is. , Scholz László bácsi UQOQOOOOOOOOOOOOOOOQOŰOOOOOOOQOOQOOOOOOOG XJOOCOOOOCOOUOOOOŰCCO, APRÓ LECKÉK KICSINYEKNEK: Mit jelent az, hogy én evangélikus vagyok? Amikor karácsony éjszakáján Jézus megszületett Betlehemben, a pásztoroknak angyal jelent meg. Meg is ijedtek a pásztorok! Az angyal azonban ezt mondta nekik: „Na féljetek, mert én nagv örömöt hirdetek nék- tek. Megszületett az Ür Jézus!” Örömhír görög nyelven: evangélium. Azért mondjuk azt, hogy mi evangélikusok vagyunk, mert nemcsak karácsonykor, hanem mindig örülni tudunk annak, hogy Jézus megszületett és megváltott minket. Ennél nagyobb örömöt senki sem tud hirdetni nekünk. örülj mindig annak, hogy van Jézusod! így leszel igazán evangélikus! M. Endre bácsi Kedves Gyermekeik! Az előző rejtvénysorozatnak a kiértékelését a nyári szabadságök miatt augusztusban tesz- szák közzé. Juhász Géza bácsi VÁLASZOLJ! (Kérdések az egyház tanításából) III. 1. Mely szavakkal bízta Jézus a tanítványokra a keresztséget? (1 pont) 2. Mi a keresztség? (2 pont) 3. Mit ad a keresztség? (X pont) 4. Mire kötelez a keresztség? (3 pont) 5. Kik felelősek a megkeresztelt gyermek hitben való neveléséért? (3 pont) 6. Üdvözít-e a keresztség hit nélkül? (3 pont) 7. Kik vetik el a gyermekkeresztséget? (2 pont) 8. Miért kell megkereszteüetniink? (3 pont) 9. Az Ágostai Hitvallásnak hányadik cikke szól a keresztségről? (1 pont) 10. Mit jelent az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek „nevében? történő keresztelés? (4 pont) i I
