Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)

1957-11-03 / 33. szám

Tiszta ige — vagy tiszta egyház ? OKTÓBER UTOLSÓ HETÉBEN evangélikus gyülekezteink Isten iránti hálával emlékeztek meg a re­formáció nagy ajándékéról: a tiszta igéről. Ez az ige élteti ma is egyhá­zunkat. „Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folya­modóknak“. (Péld. 30, 5.) Pajzs és páncél Isten hűsége: ezt bizonyítja egyházunk múltja és jelene, erről tanúskodnak a Minneapolis! Világ- konferencia tételei is, ezek a tiszta, tanítást tükröző, súlyos mondatok. Ezért örvendez, ezért ad hálát ha­zánk evangélikus népe. * E HÄLÄS ÖRVENDEZÉS közé ebben az esztendőben a testvéri aggódás érzése is vegyül. Egyházunk történetében első ízben fordul elő, hogy egy másik, az egyháztól szervezetileg független evangélikus közösség is működik hazánkban: a Sróter Ferenc testvérünk által veze­tett „Evangélikus Testvér gyüleke­zet“. Sok hívő számára fájdalmas ez a különválás, 'hiszen Isten Szentlelke a hívőket soha nem elválasztani, ha­nem gyűjteni és egyesíteni akarja. A KÉT SÍNPÁRNAK: az egyház­nak és e közösségnek a szétválása — hisszük — nem végleges- Az Is­ién szerint való testvéri megoldásért sokon könyörögnek az Űrhoz mind- ké oldalon. Ne is vágjunk elébe a jövőnek. Az azonbán helyén való volna.— és talán közelebb is segí­tene a megoldáshoz —, ha az egyház- fogalom és egyházlátás kérdésében egv alapvető kérdést tisztáznánk: a „tiszta ige“ követelménye nem azo- nos a „tiszta egyház“ követelményé­vel. EGYHÁZUNK A REFORMÁCIÓ ÓTA tudatosan törekszik arra, hogy Isten igéje tisztán és igazán hangoz­zék szolgái ajkán. Be kell valla­nunk. hogy ez a cél nem minden­kor valósult meg. A felvilágosodás racionalizmusa sokszor szegényitet- te, sőt hamisította is meg „a teljes írást, amely Istenitől ihletett”. Libe­rális' teológusok is magyarázhatták önkényesen — vagy a maguk korá­ban „modemül” — az írást. A tiszta ige mégis mindig diadalmasan tört elő a hamis tanítási irányzatok por­rétege alól. A néhány évtizede meg­indult teológiai eszmélés és lelki éb­redés azután hatalmas eszköz lett Isten kezében arra, hogy az evangé­lium egyházában ismét a tiszta ige juthasson szóhoz. Ma ezért az or­szágszerte — döntő többségében — tisztén és igazán tolmácsolt igéért mind az ébredés népe, mind a közegyház egésze mélységes hálával tartozik az Egyház Urának. A KERESZTYÉN TANÍTÁS tisz­ta és élő megszólaltatásának ez a jogos igénye azonban nem azonos egy másik, látszólag hasonló köve­telménnyel, amely nem annyira az ige, mint inkább az egyház tisztasá­gát tartja élesen szem előtt. Aki az egyház történetében járatos, tudja, hogy ősi kívánalom ez. A montanis- ták, majd Tertullianus hatására már az első századok keres ztyónségében, utóbb pedig az egyháztörténelem csaknem .minden korszakában fel­lelhető bizonyos „katharénus“ (in­kább egyház-, mint tantisztító) moz­galom, amely látván az egyház sok gyengeségét és hibáját, csak a meg­tért hívekre szűkíti le az igaz egy­ház fogalmát. Különféle teológiai és kegyességi mozgalmak adnak han­got annak a látásnak, hogy a meg­romlott egyház helyébe a tiszta, „hívő“ egyháznak kell lépnie. AZ ÁGOSTAI HITVALLÁS VIII. cikkelyében elítélt donaiistá'któl kezdve, hosszasan lehetne felsorolni a középkori katharénus mozgalma­kat (paulikiánusok, bogomilek, al- bigensek, stb.), amely az egyház szentségét elsősorban erkölcsileg, tisztaságát pedig főként szervezeti­leg tartották döntő követelménynek. Modern változatokban is újra meg újra előtérbe lép ez az egyházlátás, amely ma főként a népegyházi for­mát akarja célbavenni. tudatában kell lennünk az ősi igazságnak, hogy az egyházat szüntelenül reformálni kell. Minden bíráló mozgalom egyúttal Istentől kapott testvéri figyelmeztetés is, ne­hogy vélt önigazságunk kárhoaato- san félrevezessen bennünket, a törté­nelmi egyház népét. Bátran szem­be kell néznünk nehéz és döntő kérdésekkel. Ez a mi feladatunk. Ez a tiszta igéből folyó tiszta tanítás mai nagy követelménye. AZOK FELÉ a TESTVÉREK felé pedig,' akiket, szívünkből velünk egynek tudunk á Krisztus szereteté- ben és a szolgálat missziói felelőssé­gében, hadd legyenek e fenti sorók a búzáról és konkolyról szóló példázat szem előtt tartáséval testvéri kérel­münkké: hajoljunk együtt az Ige, a hitvallások és az egyháztörténetem szent lapjai fölé és kérjük a szeretet és egység ajándékát az Egyház Urá­tól! Dr. Fabiny Tibor ^ ■*» HÍREK A SZÓRVÁNYOKBÓL Oriszentpéter jubilál Öriszentpéter tizenöt faluból Siló szórványterület központja „a Dunántúlon, közel a déli határhoz. Az elszórtan élő hívek száma alig 450. Most jubilálnak, a szó mindkét élteimében. Évfordulót ünnepelnek s hálát adnak a múltért. De a jövő­be is néznek, bizakodó és örvendező Bzíwel. A kezdet nehéz volt. Tíz évig alig részesültek lelki gondozásban tizenöt falu evangélikusai. 1931-ben Baráth Pál kezdte meg hű pásztor­ként a szétszórt nyáj egybegyűjté­sének tiszteletreméltó munkáját. Egy évvel később, tehát éppen 25 éve, megalakult az önálló őriszent- péteri missziói egyházközség. Néhány év múlva telket vásárolnak, újabb pár év múlva Horváth Lajos hagya­tékából négyszáz öles kerttel gya­rapszik a vagyonuk. 1941-ben már egy kis imaháza "is van a gyüleke­zetnek s mellette egy kicsiny lakás a lelkésznek. A hívek boldogan ada­koztak az imaházra. Az oltárterítőt Horváth Ilona készítette, a szombat- helyi gyülekezet oltárképet adott. Tamaskó Vilmos nagy adományának I segítségével 1942-ben a misszió egy ■ másik falujában: Szalafőn is felépült egy kis imaház. A Ikezdetnél nehezebb évek. követ­keztek. Két évig lelkészük sem volt. Az épületek megrongálódtak, a hívek Száma fogyott, s végű) 1956- ban az egyházközség feladta önálló­ságát és Örimogyoró^d fiiiá ja lett. Az új kezdet időpontja 1957. jú­nius 14. Ezen a napon az időközben megerősödött gyülekezet újból ki­mondta önállósulását és egyhangúan meghívta lelkésznek dr. Szikszay Zoltánt. A jelek biztatóak. Ebben az évben 70-nel emelkedett az egyház- 'fenntartó hívek száma. Tíz gyermek konfirmált. A Gyülekezeti Segélyre 1,40 Ft-ot adtak a hívek, ami orszá­gos viszonylatban is szép átlag. Miről írjak még? Huszonöt év alatt én vagyok a kis gyülekezet tizenhatodik pásztora. Ha Isten ke­gyelme megengedi, nem is szeret- f nék máshol szolgálni, csak itt. Nehéz a szolgálat, sok szórványt csak gya­log lehet elérni. Mégis Isten iránti hálával és az ő nevében való biza­kodással tekintünk öriszentpéteren mindannyian a kicsiny szórvány­gyülekezet jövője elé. Dr. Szikszay Zoltán KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK ISLAND SZIGETÉN Ü.I EVANGÉ­LIKUS SZÉKESEGYHAZAT ÉPÍTENEK Izlandnpk ma 165 ezer lakosa van. Valamennyien evangélikusom Más felekezetű csak elvétve akad közöt­tük.- A keresztyénség már Kr. u 1000-ben megnyerte az egész lakos­ságot. Tudnunk kell azt is, hogy az első parlament az övéké volt a vilá­gon. 1056-ban Gissurarson, Izland első püspöke rakta le nemcsak a székesegyháznak az alapjait Skalt- holtban, hanem a parlamentét is. — Időközben Reykjavik lett a fővá­ros és 1796-ban a püspök székhelye is. Tavaly, amikor az első püspökség megszervezésének 900 éves évfordu­lóját ünnepelték, elhatározták, hogy az ősi helyen: Skaltholtban új szé­kesegyházat építenek az ősi romjai fölé. Ennek alapjait áldotta meg a nyáron a jelenlegi izlandi lutherá­nus püspök- Asmundur Gudmunds- son, sok más külföldi püspök és lel­kész részvételével A svéd egyház legfőbb testületé 62—36 szavazataránnyal elvetette a teológiát végzett nők lelkésszé szen­telésének és rendes lelkészi szolgá­latba állításának javaslatát. Yngve Brilioth érsek szerint a nő-lelkészek ideje még nem érkezett el. Bár nem ért egyet a nők lelkészi szolgálatát bibliai alapon támadóknak érveivel, a közvéleményre tekintve nem1 tart­ja elérkezettnek az időt ennek a kér­désnek a megoldására. A határozat Svédországban széles hullámokat vetett. Lutteman Eszter teológiát végzett és teológiai tudományos fo­kozatokat is elért nő emiatt kitért az egyházból, élesen támadva annak formalista magatartását. SZÖRVÄNYH1VEKNEK — BETEGEKNEK Jézus az igazi szőlőtő •. * Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnap. — Ján. 15. 1—8. — Bőm. 14. 1—9. A mikor Jézus Krisztus Urunk azt mondja: „Én vagyok az igazi szőlőtő“ — akkor nem hasonlatot mond, mert nem- azt mondja „olyan va­gyok, mint“. E megjelölésben csakúgy, mint többi ilyen meghatározásá­ban: — élő kenyér, út, igazság, élet, jó pásztor lényének a titkait adják és 'benne Jézus a kimondhatatlant fogalmazza kimondhaíóvá. — E megjelö­léseket az alkalom hozza napfényre, és mégsem csak alkalomszerűek, ha­nem ezer és ezer szállal kapcsolódnak a megváltásra szoruló mindenkori ember életéhez. Akkor mondotta tanítványainak, amikor az „utolsó va­csora“ szomorú vendégeivel a Kedron völgyén áthalad a Gecsemáné felé, —» és mégis mintha nekünk mondaná, ma. Jézus az igazi szőlőtő. A szőlőmíves az Atya, a mindenek Ura. ö plán­tálta 'bele Fiát ennek a világnak talajába, hogy gyümölcsöt teremjen a gyilmölcstelenségben, életet jelentsen a halál birodalmában. Tud minden szőlővesszejéről, — a termőkről is meg a meddőkről. — ­M ás a szőlőtőke és más a szőlővessző! Minden a tőke és nélküle semmi a vessző! Mert a vessző magától semmit sem terem: — nem az, —> egy szem szőlőt sem, még csak egy rügyet sem hozhat. Ez a 4. v. mély igazsága. — Mi vagyunk? Rügyet hordó és gyümölcsöt ígérő termő-vessző* vagy csak meddő-hajtás? Ez nem sokkal különb a tőke mellé szúrt karó­nál. Ott van az is a tőkénél, de gyümölcsöt sohasem hoz, mert nincsen összeköttetésben a tőkével. Olyan, mint a venyige, — ez is szőlővessző, csak éppen a tőkével nincsen kapcsolata, mert elszakadt már tőle. Száradó, halálra ítélt, tűzre váró vessző! Keresztyénségünknek sokszor nem éppen ez a jellemző vonása? De ez a mi erőtlenségünk is: Krisztusról prédikáló* Krisztus melletti keresztyén voltunk: — és nem Őbenne való, Belőle élő. Ezért is olyan gyümölcstelen. Amiképpen a szőlővessző a tőkéből szívja életerőit és nem a talajból közvetlen, — úgy mi is csak az Ür Krisztus­ból, — belőle és általa, benne és tőle. Csodálatosi életerőt ád és biztosít gyümölcshozást. Micsoda egyszerű dolog ez és mélységesen titokzatos mégis! Ez az amit így mond az Ür: „nálam nélkül semmit sem cseleked­hettek“. Ö az, aki meddő életből termőbe visz. D e nem olyan természetes szőlővesszőnek lenni Krisztus tőkéjén, —< nem is fájdalommentes! A szölőskert Ura gondos szőlőmíves, sok gyümölcsöt akaró gazda! Ezért nyesi és metszi életünknek sokszor leg­szebbnek ígérő ágait „rövidre“. Igéje az Evangélium pedig tisztító metsző (olló és kés), — mellyel igétlen életünk burjánzásait, vadhajtásait, sömör- gézését, magasratörő vezérágait vissza-visszavágja. Légy hálás ezért, mert ez feltétele annak, hogy „sok gyümölcsöt teremj“. Nem álom és ábránd, —< nem képzelgés és jóakarat a keresztyén élet, — hanem termés a Krisz­tusban: — gyümölcstermés! Egyetlen termelési ággal sincs annyi dolga a gazdának, mint a szőlő­vel: — ha állandóan benne volna, ez is kevés lenne. Egyetlen teremté­sével nincs annyi törődése Istennek, mint azzal, akit a képére teremtett. Csak azért, hogy az övé maradjon, megtisztított legyen, bő gyümölcsöt te­remjen, drágán munkált szőlő vessző je legyen* — termőága az örök­életre ... id. Blázy Lajos ........ NA PRÓL—NAPRA — HÉTFŐ. — Zsolt. 21, 14. — Akinek Isten megmutatja hatalmát és erejét, az az ember boldogan tesz bizonyságot Isten erejéről és hatal­máról. — KEDD. — Zsolt, 119, 63. — A hívő keresztyén ember beletartozik azoknak az embereknek a társaságába* közösségébe, akik egyek az isten- félelemben. — SZERDA. — Zsolt, 5, 12. — Igen nagy azoknak a hívőknek az örö­me, akik tudnak hinni és bízni az Istenben. — CSÜTÖRTÖK. — 3. Móz. 19, 14. — A keresztyén ember óvakodik minden olyan cselekedettel, amellyel gyengének bántalmat okozhat. — PÉNTEK. — Zsolt, 118, 17. — A hívő éhober nem halott, hanem élő, és egész életével hirdeti az Urnák cselekedeteit. —■ SZOMBAT. — Zsolt. 75, 2. — A keresztyén ember tiszteli az Isten nevét, mert közel van hozzá és hirdeti nevét csodatettei. » ------------- ----------­A LELKIPÁSZTOR SZÓL Cyiilehezeli liireh — Szentháromság ünnepe utáni vasárnapokon a liturgikus szín: zöld. — Evangélikus vallásos félóra lesz a Petőfi-rádióban november 3-án fél, 9 órakor. Igét hirdet Dr. Kékén András Deák téri igazgató-lelkész. — A nagykanizsai gyülekezetben október 5-én igét hirdetett D. Or- dass Lajos püspök és istentisztelet után a gyülekezeti teremben a Luthe­ránus Világszövetségről és a min- neapolisi világgyűlésről előadást tartott. — A kardeskúti egyházközség 1934-ben elhúnyt lelkészének, néhai Jancsó Andrásnak síremléket készít­tetett, amelynek felavatása novem­ber 3-án lesz. ' — A rákosligeti leányegyházközsé­get október 13-án meglátogatta D. Ordass Lajos püspök és igét hirde­tett. A kis gyülekezet zsúfolásig megtöltötte templomát és szeretettel vette körül a püspökházaspárt. — A körmendi evangélikus és re­formátus gyülekezet cfctóber 30-án együttes reformációi ünnepélyt tar­tott az evangélikus templomban. Bel vezető imát mondott Pethő Antal református lelkész, előadást tartott Turóczy Zoltán püspök, írásmagya­rázattal és befejező imával szolgált Tekus Ottó esperes. Közreműködtek Siklós Gabriella, Pethő Antalné, Né­meth Farádi Mihályné és Diószeghv Lázár. — A győri gyülekezet belvárosi körzetének tagjai október 20-án este a Szereíeíház dísztermében műsoros szeretetvendégségre gyűltek össze, melyen vetített képekben mutatták be az őskeresztyén, román, gót és barokk templomépítészet remek­műveit. Az ifjúság tagjai pántba György két rempk költeményével szolgáltak. Előadást Bojtos Sándor körzeti lelkész tartott. Kftzeifyltáii hírek — D. Dr. Vető Lajos ny. püspök, teológiai tanárt a Halle—Wittenbergi egyetem teológiai kara meghívta az 1957—58. tanév folyamán előadások tartására. A megtisztelő meghívást elfogadva, dr. Vető Lajos már el is utazott Németországba. •— Az Egyetemes Közgyűlésen megválasztott Központi Alap-Bizott­ság megtartotta első ülését. Bizalom­mal tekintünk a Bizottság működése elé, mert tudjuk, hogy elsősorban az egyházban érvényes az a törvény, hogy erőseknek kell elhordozniuk a gyengék terhét. — Egyházegyetemünk felismerte az Űr Jézus missziói parancsának a kötelezését és úgynevezett kül- missziói bizottságot hívott életre. Tagjai: Az egyházkerületek elnöksé­gei, az egyetemes főtitkár, rajtuk kívül Danhauser László, dr. Fabiny Tibor, Ferenczy Zoltán, dr. Nádosy Ferenc, dr. Szalay Károly és ifj. dr. Molnár Gyula. Ez a bizottság lesz hivatva egyházunk hivatalos kül- missziói munkáját irányítani és a hívekben a missziói felelősséget éb rentartani. — Budapesten állásban levő fiatal, evangélikus papleány albérleti bútorozott vagy üres szobát keres. Cím a kiadóban. — Nőtlen, szorgalmas, becsületes, kö­zépkorú nyugdíjas betársulna gazdaságba, üzletbe, főleg Nyugatmagyarországban. Levelet .Állandó munkatárs’’ jeligére ki­adóba kérek. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, november 3-án. Deáktér: de 9 (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11 (úrv.) D. Ordass Lajos. du. G Hafenscher Károly. Fasor: de. fél 10 (gyerm.) Gyöngyösi Viimos, de. 11 (úrv.) Mezősi György, du. 7 Juhász Géza, du. fél 8 Orgonahangverseny, Peskó György. Dózsa Gy. u. 7.: de. fél 10 Szabó Aladár üliöi ut 24.: de. fél 10, de. 11. Rákóczi .út 57/b.: de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr.. de. háromnegyed 12. Karácsony S. u. 81.: de. 10. Thaly K. u. 28.: de. 11 Bonnyai Sándor, du. 6 Bácskai Gusztávné. Kőbánya; de. 10 Takács József. Utász u. 7.: de. 9 Takács József. Vajda P. u. 83.: de. fél 12 Takács József. Zugló: de. 11 (úrv.) Szuhovszky Gyula, du. 6 Vámos József. Gyarmat u. 14.: de. fél 10 Schoiz László. Rákosfalva: de. fél 12 Scholz László. Fóti u. 22.: de. 11 (úrv.) Gádor András. Váci u. 129.: de. 8 (úrv.) Gádor András, újpest: de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet: de. 10 (úrv.) Bencze Imre, du. 6 Bencze Imre. Soroksárújteleu: de. fél 9 (úrv.) Szabó István. Rákospalota MÁV-telep: de fél 9 Bolla Árpád. Rákos­palota; de 10 Bolla Árpád. Rákospalota Kistemplom: du 3 Kökény Elek. Pestújhely: de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákosszentmihály: de fél 11 Tóth-Szőllös Mihály. Bécsikaputér; de. 9 Várady Lajos, de 11 Harmati Béla teol.. du. 7. Toroczkótér: de. 8 (úrv.), de. fél 9 Harmat? Béla teol. Óbuda: de. 9 (gyerm.) Komjáthy Lajos, de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Komjáthy Lajos. XII., Tarcsay V. u. 11.; Danhauser László, de. 11 Danhauser László, du. fél 7 Ruttkay Elemér. Budakeszi: de. fél 10 Csonka Albert. Pesthideg-kút: de. fél 11 Ruttkay Elemér. Kelenföld: de. 8 Kendeh György, de. fél 10 (gyerm.) Bottá István de. 11 (úrv.) Kendeh György, du. 6 (úrv.y Bottá István, Németvölgyi u. 138.: de. 9 Rezessy Zo’tán dr. Kelenvölgy: de 9 Vison- tai Róbert Budafok: de. li Schreiner Vilmos. Nagytétény: du. 3 Schreiner Vilmos. Csillaghegy; de. fél 10. Kaposvári Vilmos, Csepel: de. 11, du, 7, KEDVES TESTVÉREM, beszél­gessünk ma arról, hogy mi nekünk a temető. Esztendőnként egyszer vagy kétszer I elmegyek a pápai alsóvárosi teme- , tőbe! Az elmúlt napokban jártam ott! Megállók a sírok előtt és csend­ben emlékezem! Emlékezem néhai Gyurátz Ferenc püspökre, aki ele­mista koromban olyan sokszor simo­gatta meg az arcomat. Emlékezem arra a lelkipásztorra — Mesterházy Lászlóra —, aki konfirmált! Szü­léimre, akik egymás mellett pihen­nek, édesanyámra, aki imádkozni ta­nított, édesapámra, aki kenyeret ke­resett. Barátokra,' volt tanáraimra, akik mind-mind ebben a temetőben pihennek. A temető az emlékezés helye! Békesség helye a temető! A pápai alsóvárosi temető bejáratánál van egy díszesebb síremlék, rrjellette kis torony, a toronyban kis lélekharang és a torony falán ez a latin szó áll: Pax; Békesség. Ezt a békességet Jézus Krisztus szerezte kereszthalá­lával! A csend helye a temető! Temetők bejáratához,, örökzöldek közé szob­rot állíthatnánk és ezekre az oszlo­pokra egy másik latin szót írhat­nánk fel: Silentium, Csend! Csend­ben legyünk a temetőkben, mert a temető a csend helye. Ott azok pihennek, akik maguk is csendben vannak! A sírok mélyén nem zaka­tolnak a gépek, nem rohannak az emberek1 Nem lökdösik egymást a kenyérért és - élvezetekért rohanók1 Egyszer majd eget, földet megráz­kódtató kiáltás zeng végig gz egész világegyetemen, ez ‘ az ítélet 6zava lesz! Temetők útjain járva, remegő csendben gondoljunk erre! Kapu a temető, melyen át Isten színe elé érkezünk, mert a halál sem örök búcsúvétel, hanem csak ki­menetel ebből a világból oda, ahol újra találkozunk. Újra látjuk egy­mást és az angyalok seregével di­csérjük Isten nevét! A halottakra mi, evangélikusok szentháromság utolsó vasárnapján emlékezünk a templomokban Is, de bármikor mehetünk a halottak vá­rosába, szívünkben emlékezéssel, bé­kességgel és csenddel a csendes sírokhoz, melyekben azok pihennek* akiket nagyon szerettünk. 1 Fülöp Dezső | A Budapest-Kelenföldi Egyház- község ének- és zenekara Kantata estje 1957. november 10-én (vasárnap) délután 6 órakor a templomban Közreműködik: Horváth Edit, Ruzicska Márta, Dr. Fellner Ferenc, Marczis De­meter és Trajtler Gábor. Vezényel: Sulyok Imre Műsor: 1. Bach J. S.: Vigyázzatok, azt kiáltják. Korálelőjáték. 2. Közének. 3. Oltárt szolgálat. 4. Buxtehude: Esti kantata 5. Bach J. S.: 172. kantata 1 6. Sulyok Imre: 130. zsoltár 7. Kodály Zoltán: A 114. genfi zsoltár 8. Miatyánk, áldás

Next

/
Oldalképek
Tartalom