Evangélikus Élet, 1957 (22. évfolyam, 1-41. szám)
1957-11-03 / 33. szám
A Minneapolis! Világkonferencia tételei A HÁZASSÁG VÁLSÁGA A tételek negyedik része ezt a kérdést veti fel: milyen legyen az egyház viszonya a körülötte élő világhoz? Erre a világ minden részén rendkívül időszerű kérdésre a tételek lényegében ezt felelik: se el ne zárkózzon a világ elől, se fel ne olvadjon a világban, hanem szolgáljon abban! Így követi Urát, aki ugyancsak szolgálni jött a világba, Mk 10, 45. A keresztyén szolgálat forrása és ereje, motorja az a szeretet amelyre Krisztus szabadított meg bennünket. Fő formái pedig a következők. A keresztyén szolgálat egyik formája a fáradozás az igazság és szeretet érvényesüléséért itt a földi világban. Krisztus egyháza nem azonosítható egyik vagy másik politikai, szociális vagy gazdasági rendszerrel, hanem mindig, minden ilyen rendszerben megvan a feladata és szolgálata: arfa hívni az embereket és a népeket, hogy életükben Isten előtti felelősséggel és Isten törvénye szerint cselekedjenek. Gyakorlatilag: a keresztyéneknek mindenütt azon kell fáradozniok, hogy az ember földi élete jobbá, szebbé, igazabbá legyen, a fajok és népek békén megférjenek egymással, a nélkülözőket, hontalanokat, betegeket felkarolják, a szeretet és irgalmasság érvényesüljön! Krisztus erőt ad erre a keresztyénnek egymagában is, de még inkább az egyház közösségében. Szeretetből fakadó keresztyén szolgálatunk másik nagy területe a világi hivatás hűséges betöltése. Nagyon is foglalkoztatnia kellene^ a keresztyéneket annak a kérdésnek, — mondják a tételek —, hogy miképpen szól Isten igéje hozzánk mindennapi munkánk dolgaiban. Az egyház egyik felelősségteljes feladata az, hogy tagjait olyan „érett hitre“ segítse, mely- lyel megtalálják helyüket a világban, a napi munkában. Ha a világi hivatásban felebarátainkért, a közösség javáért fáradunk, ezzel is Istennek szolgálunk! A világ igazi ínségén, az emberi élet tényleges bajain azonban azzal segít az egyház, hogy a „megmentő igét“: Jézus Krisztus üdvözítő evangéliumát adja ennek a világnak. Krisztus betegeket gyógyított, kétségbeesetteket örvendeztetett meg; nagy szolgálata azonban mégis az volt, hogy megváltó halált halt bűneinkért — mondják a tételek. Ugyanígy az egyház és a keresztyének előbb említett kétféle szolgálata is jele és előjátéka az egyház legdöntőbb szolgálatának, amely a földi életen túl az örök életre gyógyít és szabadít meg: a bűnbocsánat evangéliuma hirdetésének és a fzentségekkel való szolgálatnak. _ Dr. Nagy Gyula IV. rész Szabadok vagyunk a világban való szolgálatra 1. Krisztus azért jött e világra, hogy szolgáljon. Megigazulást nyerve Tőle hit által, szabadokká lettünk arra. hogy egymásnak szeretetbcn szolgáljunk; mert akinek sok bocsáttatott meg, az nagyon szeret. A keresztyén hit a szeretetben tevékeny. „Urunk levetette isteni alakját és szolgai formát öltött magára, hogy szeretetünket elfordítsa saját magától és embertársainkra irányítsa.“ (Luther) 2. Mivel Isten parancsolatainak alapja szerető gondoskodása az embereikről, ennélfogva szeretet nélkül nem lehetséges igazi jog és szociális igazságosság; a valódi szeretet embertársaink iránt pedig arra ösztönöz, hogy munkálkodjunk a szociális, politikai és gazdasági igazságosságért. ' 3. A szeretetre és igazságosságra irányuló törekvésében azonban az egyház sohasem azonosíthatja magát semmiféle politikai, társadalmi vagy gazdasági rendszerrel. Minden embert és nemzetet, bármilyen rendszer keretében cinek is. arra szólít fel, hogy Isten és az Ö törvénye iránt köteles hűséggel cselekedjenek. 4. így hát arra vagyunk hivatva, hogy szeretettel és együttérző irgal- j imássággal töltsük ki az igazságosság < kereteit. Szeretetünk csődöt monda- j na, ha a polgári szabadság, a faji egyenlőség kérdésében, a hazájuktól 1 megfosztottakról és a gyors társadalmi átalakulásban levő területek embereiről, úgyszintén a szellemi és test• nyomorultakról való gondoskodásban nem párosulna az emberi jogok elismerésével. 5. Különösen pedig ott kell a kc— AZ AUGUSTANA EGYHÁZ MISSZIÓI VEZÉRELVE: Krisztust hirdetni a lehető legegyszerűbben, a lehető legtöbbeknek, a lehető leggyorsabban. resztyén embernek követnie-Urát a szolgálatban és szenvedésben, ahol az emberi erőfeszítések törést szenvednek és egymással ellentétbe kerülnek. Itt van alkalma a Krisztus tól szabaddá tett és a Szentlélcktöl megelevenített szeretetének találékonyságát gyakorolnia. 6. Szabadok lévén a világban végzendő szolgálatra, felszabadultunk az egyfoámaság nyomasztó súlyától is. Isten igéje gyákran teszi kérdésessé azt, ámít környezetünk természetesnek vesz; Isten Lelke bátorságot ad ahhoz, hogy magunkban is helyt álljunk_ Ahol pedig az egyes ember nem sókra jutna, ott a Lélek az egyházban megadja annák a lehetőségét, hogy összekapcsolódjunk azdkkal, akik hozzánk hasonlóan gondolkoznak és cselekszenek. Az istentiszteletben éppúgy, mint az embereik nyomorúságán, együttes segíteni akarásban, értelmet és célt nyer minden élet. 7. Hivatásunkban és ezzel magával is Istent szolgáljuk. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy az egyes hívő Isten igéjét megfelelően alkalmazza mindennapi munkájára. Ha ezt nem tesszük, akkor egyszerűen beletörődünk az adott helyzetbe, és engedjük, hogy a szociális és politikai élet alakulása Isten igéjétől j függetlenül menjen végbe. Mennél j bonyolultabbnak vagy mennél értei- t Kietlenebbnek látszik munkánk, an- j nál inkább kell az egyháznak tagjait érett hitre és e világ dolgainak és struktúrájának józan, valósághű értékelésére segítenie. Ehhez egyaránt szükség van tanításra és képzelő tehetségre. A képzelő tehetség pedig szabadságot kíván. Ezt a szabadságot megadja Krisztus, midőn szabaddá tesz bennünket arra, hogy szolgáljunk embertársainknak. 8. Jézus Krisztus betegeiket gyógyított és kitaszítottaknak visszaadta az élet örömét. Ez azonban csak előjátéka és jele volt annak a nagy 1 szolgálatának, amellyel életét váltságul adta sokakért. Ezzel az evangé- liulmmal szolgál az egyház a világnak, mélyreható szükségében és valóságos állapotában. Ez a szolgálat, melynek kútforrása Krisztus, nem nyugodhatok meg addig, amíg a megváltást hirdető ige befogadásra nem talált. Szeretetszolgálatunk nem függhet sem a kapott felelettől, sem pedig számító 'megfontolásoktól. Ennek az alapja az a szeretet, amely nem keresi az eredményt_ Fordította: Dr. Wiczián Dezső. Csigalépcső a címe annak az ülj magyar filmdrámának, mely egy válságba jutott házasság történetét pergeti le előttünk sok ismerős bonyodalmon keresztül egészen a válásig. Benkő Lajos a fiatal férj vidékről Pestre költözik, hogy elfoglalja új állását. Egyedül megy. Családja: felesége és két gyermeke egyelőre a ■ vidéki otthoniban marad, míg a la- | kásprobliéma megoldódik. A családi a lelkészek fizetése tekintetében Mi címen húznék a lelkészek fizetést, holott Krjsztus azt parancsolta: Ingyen vettétek, ingyen adjátok! és Pál apostol is keze munkájával szerezte meg saját ellátása költségeit!? Nézzüpft szemébe ennek a kérdésnek, de ne egy vagy két összefüggésből kiragadott ige, hanem az egész Szentírás alapján. Az Űr egyszeri próbamisszióba küldi tanítványait. A beteggyógyításért, ördögűzésért és prédikálásérí csupán a mindennapi eledelt szabad elfogadniok. A szolgálat tehát mégsem teljesen ingyenes: Méltó a munkás a maga táplálékára. Máté 10, 10. Tudnunk kell azt is, hogy az apostoloknak közös perselyük volt, melyben pénzadományokat gyűjtöttek. Júdás volt az apostolok pénztárnoka. János 12, 6—13. 29. Viszont Mária Magdaléna, Johanna, Zsuzsanna és sok más asszony, vagyonukból szolgáltak az Űr Jézusnak és tanítványainak. Lukács 8, 2—3. Pál apostol különösen két helyen szól a gyülekezeti vezetők javadalmáról: 1. Tim. 5, 17—18. A jól forgolódó presbiterek kettős díjazásra (görög szöveg szerint) méltassanak, főképpen, akik a beszédben és tanításban fáradoznak. — 1. Kor. 9, 14- ben pedig ezt mondja: Eképpen rendelte az Ür is, hogy alkik az evangéliumot hirdetik, az evangéliomból éljenek. Akkor miért gondoskodott Pál keze munkájával Önmagáról? Ezt két gyülekezetben: Korintus- ban és Tesszalonikában tette, mivel a zsenge korát élő gyülekezet nem terhelhető meg azonnal anyagi hozzájárulással. Az emberek később jutnak oda, hogy pénztárcájuk is megtérjen. Ez világos Pál szavaiból: Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy nektek szolgálják. Az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiaik. 2. Kor. 11, 8—9. Ha az evangélikus lelkészek fizetést fogadnak el, azt azért teszik, hogy ne csak félidejükkel, hanem egész munkaidejükkel odaszentel- hessék magukat szent szolgálatuknak. a kereszlyénség nagymérvű széttagoltsága kérdésében Mi az oka a keresztyénség nagymérvű széttagoltságának? — kérdik sokan. Ha mindenik felekezet az igazság birtokosának tudja magát, akkor miért nem tudnak egységre jutni? A keresztyén egyházak a szervezetbeli széttagoltság ellenére is a lényeges dolgokban egyek. Valljuk az ökumenét: az egyetemes keresztyén anyaszentegyházat és a szenték közösségét. A többféle felekezet többféle szín. A színpompás virágoskert nem visszataszító, hanem kellemes látvány. De itt nem néma virágokról, hanem emberekről van szó, akik mind Krisztus követőinek vallják magukat és mégsem tudnak tanbelileg közös nevezőre jutni — hangzik az ellenvetés. A többféle felekezet nem olyan Végzetes katasztrófája a keresztyén- ségnek, mint ahogy az az első pillanatra látszik. A hadsereg is különféle fegyvernemekre oszlik: gyalogság, lovasság, tüzérség, harckocsi- alakulatok, repülők alkotják a jó hadsereg zömét. Ezek mind egy fővezér irányítása mellett, egységes parancs szerint küzdenek az ellenség ellen. Az egyetemes keresztyén egyházon belül is lehet több felekezet. Fontos csak az, hogy azok ne egymás ellen acsarkodjanak, hanem testvéri egységben, egy fővezér: a Krisztus vezetésével harcoljanak a közös ellenség: a bűn ellen. Harmati Béla ----------------Az egyház szolgálata Faji kérdésben Indiában az anglikán egyház három megüresedett püspöki székébe indus lelkész került. Dél-Afrikáb:m az egyházak tiltakoznak a kormány ama rendelete ellen, hogy a színesek*csak hatósági én.gedéllyel vehetnek részt a fehérek istentiszteletén. „Tiltakozunk ez ellen a rendelet ellen, mert a császár meg akar akadályozni minket abban, hogy megadjuk azt Istennek, ami az Istené”. Tennesee államban a protestáns igehirdetők a tanév elején arra hívták fel igehirdetésükben a szülők figyelmét, hogy neveljék gyermekeiket keresztyén testvérszeretetben, s jó lélekkel vegyék azt, hogy fehér és néger gyermekek 'együtt járnak iskolába. Rochesterben a tisztán fehérekből álló gyülekezet dr. Irvin Underhill személyében néger .lelkészt választott lelkipásztorául. Libériában az evangélikus egyház vezetője dr. Ezra Keller néger lelkész. Együtt szolgált Ordass püspökkel a minneapolisi világgyűlés megnyitó istentiszteletén. A szegénység ellen Az amerikai egyházak tanácsa a munka vasárnapján, szeptember 1-én szózatot intézett a gazdasági élet vezetőihez. Rámutatott a konjunktúra erkölcsi veszedelmeire. A bőség arra kötelezi a keresztyéneket, hogy hiányt szenvedők iránt megerősödjenek a szeretettfen. A minneapolisi világgyűlésen Kishi japán professzor rámutatott arra, hogy á bőség és pazarlás Isten elleni bűn olyan időben, amikor százmilliók éheznek. élet és otthon melegéhez szokott férj Pesten unatkozni kezd és kolléganőjénél keres vigasztalást, akibe szerelmes lesz. Az ebből eredő izzó dráma végén azonban mind a két nő szakít vele. Az érdekes realista filmdráma izig-vérig mai tárgyat dolgoz fel. Olyannyira mait, hétköznapit és tipikusát, hogy a nézők mindegyike ismerhet akár két-három hasonló történetet is. De éppen ez a körülmény teszi a Csigalépcsőt a házasság és a család válságának típus-filmjévé. A kitűnő színészi munka s a film mindvégig lebilincselően fordulatos drámaisága sem tudja azonban felejttetnd, hogy a probléma leszűkül benne, s nem kapunk kielégítő feleletet a felvetett kérdésre. A film ugyanis a házasság válságát úgyszólván pusztán szociológiai okokból származtatja: a közösséget, az államot, a társadalmat hibáztatja, mely nem gondoskodott Benkő Lajos számára megfelelő lakásról. Lakásmizériából eredő botlásaiért és bukáséiért —- a film szerint — nem a férj felelős, hanem a köz. Mi azonban mindenképpen inkább egyik napilapunk kritikájának adunk igazat, mely szerint „Benkő Lajos lakásnélkülisége adhat indítékot felesége megcsalásához, de azért nem ártott volna sokrétűbben bemutatni, hogy Benkő Lajos jelleme, szokásai, élet- felfogása, vagy akármi, de miinden- képj>en belőle fakadó okok is vezették a hűtlenséghez, a határozatlansághoz.” Igen, a fiatal férj bukása mögött nemcsak és nem elsősorban szociológiai ökok rejtőznek. Tragédiáját sokkal inkább lelki, jellembeli tényezők magyarázzák. Mert a lakásmizéria nem szükségképpen okozta a bukást. Az a baj, hogy a férj felelőtlen ember. Könnyelmű szerelmi játékba kezd kolléganőjével. A mulató eleinte csak hangulatos, majd túlfűtött levegője a flört és a tánc elveti a szikrát és fellob- bantja a lángot, mely végül is három ember életét perzseli meg tragikusan. A férj viselkedése az elv és erkölcsi meggyőződés nélküli ember tipikus magatartása, aki játszi gyanútianságga 1 enged utat ösz- ! töneinek és indulatainak, amelyek démonikus erővel bontakoznak ki benne, hogy egyre tehetetlenebb bábként sodorják áldozatukat bűnből bűnbe: hűtlenségbe, hazugságokba, házasságtörésbe és brutalitásokba. A dráma kellős közepén derül ki a férj szánalmas határozatlansága is akkor, amikor szenvedélye, bűne kátyújából nincs többé ereje kiemelkedni: hitvesét nem tudja elhagyni, de barátnőjével sem tud szakítani s így két malomkő között tehetetlenül vergődve, férfiatlanul az Időre bízza kínos problémája megoldását. De az Idő már csak a válást érleli: A házasság válságának világszerte ismert és aktuális kérdésében a sokat hangoztatott gazdasági és szociológiai okok mellett, mint legfőbbet lássuk meg az egyén válságát is. Az ember vallás-erkölcsi támasznélküliségét, kilátástalan küszködését bűnnel és, kísértéssel, megváltásra szoruló állapotát. Benkő Lajosok elkín- zott, tétova tekintetéből az örök ember gyötrő kérdése kiált: Oh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem a halálnak testéből? (Róma 8,24) Krisztus Urunk pedig így válaszol: Bizony, bizony mondom nék- tek, hogy mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek ... Azért, ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek. (János 8,34—36) Dr. Szilády Jenő Tjiiíiétheiu Qtiliú ft Ázhjethi JVfihont hígba keresnénk Timótheus mun^ ’ katerületein. Nen Görögországban, Macedóniában, vagy más bibliai helyen fekszik, hanem apró sziget Űjguineától észákra a Csendes-óceánon. Aminthogy az a Timótheus is, akiről itt szó van. nem Pál egykori munkatársa, hanem sötétbőrű pápua fiatalember, aki Jézus Krisztus szolgálatában áll a kis Nihon szigeten. Apja, az öreg Lomon József, Molnár Mária hűséges munkatársa volt a pápuák szigetén. Hosszú éveken át semmit sem tudtunk .az Admiralitás-szigetcsoporton folyó igehirdető munkáról, míg végre az öreg Lomon József megörvendeztetett egy levéllel. Egyik mondata így szólt: „Timótheus is sík i da Haus sik eluven”, vagyis: I„Timótheus beteg, régóta kórházban van”. Lomon kért minket, hogy imádkozzunk gyógyulásáért. — Ki ez a Timótheus9 — tűnődtem magamban. — soha sem hallottam róla. Egy idős ceglédi hölgy nyomban megfejtette a talányt. — Timótheus? Ö a Lomon József második fia. így most már tudtuk, hogy kiről van szó és néhányon imádkozni kezdtünk Timótheus gyógyulásáért. Hónapok teltek elvégre megjött a híradás, hogy Timótheus 1955. júliusában meggyógyult és újból szolgálatba állt. Nihon szigetén iskolát vezet és hirdeti az evangéliumot. Nagy szüksége van, hogy imádikozzunk érte. i Néhányan tovább tartottuk az „imahátvédet”. Nem könnyű őrhely az ott elől Nihonon. ■Ösvadon és ősbozót. Gyér lakossága még ma is kőkorszq,kbéli szinten él, lelkileg is elutasító és kemény, mini a kő, A közelmúltban ismét levél érkezett. Kelt: Loniu, 1957. május 23. , Beszámolnak arról, hogy az előző hetekben Mánusz nyugati partvidékén jártak és áthajóztak Nihonra is. ahol Timótheus már két év óta hűségesen szolgál. Nagy örömmel fogadták őket. „Hisszük, hogy Timótheus is Molnár Mária nővér szolgálatának egyik gyümölcse” — írják. Már elhajóztak Nihonról, amikor másnap reggel Mánusz nyugati partján három fekete iskolásfiú kenuval utolérte őket. Levelet hoztak Timótheustól. Pidgin-angol nyelven írta és nekünk, magyar testvéreinek küldte, íme a levél legfontosabb részletei; „Gud day oltugeta brother na sister.” — hangzik a szigetlakok keverék-angol nyelvén a köszöntés. Vagyis: „Jó napot, mind ti Testvérek!” Majd ez következik: „A mi Urunk, Jézus Krisztus Atyjának, az Istennek békéje és kegyelme legyen veletek és áldjon meg titeket. Ámen.” Timótheus leírja, hogy anyja korán elhalt s őt kicsi karától fogva Molnár Mária nevelte, aki úgy gondoskodott róla, mintha anyja lett volna. • , 1954-ben Timótheus tuberkulózisban megbetegedett. Betegsége egy évig tartott. „Köszönetét mondok Istennek értetek, mert hallottam, hogy imádkoztatok gyógyulásomért. Isten megszabadított betegségemtől.” Istennek is megköszönte gyógyulását, de nem tartotta elégnek, hogy csupán szájjal mondjon köszönetét. „Szegény ember vagyak mit is adhattam volna? Igazi köszönetül és hálaáldozatiil magamat adtam Néki. Tudom, hogy most egészen az övé vagyok.” „A nihoniaknak kemény a fejük és nem jól engedelmeskednek az Igének, de Isten megváltoztathatja őket. Ez a hely, ahol vagyok gond és fájdalmak helye. Azonban mégsem teszem le az ékét, amelyet földje felszántására Jézus adott a kezembe. Azt gondolom, hogy a mostani idő szenvedése említésre sem érdemes a mellett a dicsőség mellett, amely egykor majd megnyilvánul rajtunk. (Róm. 8,18.) Való igo;Z, Molnár Mária nővér is magára ''ette ezt a munkát és életét vesztette abban. (A japánok elhurcolták és 1943. március 18-án az „Akikaze” torpedórombolón agyonlőtték. Holttestét az óceán hullámaiba vetették N. F.) Atyám is ebbe a munkába állt be. ö most már öreg. Én is ezen az úton alkarok haladni. Jézus meghalt érettünk, így teh'':t helyes, hogy mi is meghaljunk az Ö munkájában. Imádkozzatok értünk, hogy az Ige a szivetekbe hatoljon”, — kéri Timótheus. Majd így fejezi be: „Mindnyájatokat Istennek ajánlak, Testvéreim' Isten kegyelme és szeretete tartsa felettünk kezét: áldjon és őrizzen meg miniket addig a napig, amikor égi országában összegyülekezünk Ámen. Szerető testvéretek az Úrban: Csangau Timótheus.” A misszió magyar barátai augusztusban háromnapos konferenciára gyűltek, össze Foton. Erősítő tudat, hogy sok távoli testvér, imádkozott azért, hogy ebből a konferenciából áldások fakadjanak. Nemsokára talán maga Timótheus is viszonozni fogja az érte elhangzott imákat. Szükségünk is van rá. mert a mi portánkon is van baj és betegség. A mi szívünk és fejünk is kemény. „Nem jól engedelmeskedünk az igének”. Kérjük az Urat, hogy adjon új sziveket, amelyek kitárulnak az Igének befogadására. És adjon készséges magyar kezeket, amelyek beállnak a Krisztus munkájába. Dr. Nádosy Ferenc Lá ssisstL tisztán
