Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-08-12 / 33. szám

ÜZENET A TAGEGYHÁZAKHOZ Az Egyházak Világtanácsa Ma­gyarországon ülésező központi bi­zottsága ismét annak a benyomás­nak a hatása algtt áll, hogy Jézus Krisztusban az ^nibér^k között a fa­jok, világnézet és történelmi hagyo­mányok által fel^Üítptt ' korlátok leomlanak. Ekpzbép .a központi bi­zottság különös figyé)pteí fordított arra a kérdésre, hogyan ‘tudnának az egyházak részt venni egy felelős nem^tfcözi társadalom építésében. Ezen" olyan társadalmát ériünk, amelyben a? egyes jcsmber szabadon cselekedhet,' ügyánákkor azonban elismeri a igéwíií £? olyan társadalmat, amelyben az egyes tagok egymásért és az összes­ségért fáradoznak Az ilyen társada­lom Istenhez kötöttnek tudja magát, aki kormányoz minden népet. Megbeszüjtéseink ‘febő.éhfd az egyes egyházakat, hogy irányítsak figyelmüket bizonyos kérdésekre, amelyek a népek jóléte (ércekében legnagyobb jelentőségűek. Áz * ember ma testileg. erkölcsileg és lelkileg veszélyben forog. MwÜ annak t^nhványai, aki mipjfen em­bert*'szereteti' és magára vjettp bű­neik éj szenvedéseik terhét, népi le­hetünk közömbösek ezzel a ve&ély- lyei szemben. Mély szakadék húzódik végig az egész íötdkérékséggn, gazdag és sze­gény" népek kÖ#1*' egyáránt. A? egy­hazak sémimképpen" sem ülhetnek Ölhetett kezekkel, hanem minden erejükkel megkell kiserelmijk, hogy hiflat verjenek a szakádéit felelt. Megéléssel es segítökészséggpl kdW lenniük a gazdasági fejlődés iránt, hogy amikor a szociális viszonyok gyqrsan változnak, a pépek ennek válp4g9§ hasznát vegyjék. _ Szociális. ig_azsago§sSßnak érvényesülnie mind a különböző népek között, mind az egyes nemzeteken belül. Ahol a gazdásági, szociális elöfelté;j telek kü)öppsen kedvezően alakul­tak, ott'az egyházakra különös fele­lősség hárul,’tettekkel kell bizonyé taniok, 'hqgy szolidárisaid mindazzal, ami szegény, elnyomott és ami á szenvedések jegyében áll, kormá­nyaikat arra kell késztetni, hegy az igazságosságnak ezen alapelve érvé­nyesüljön a politikában is. "Andikor az egyik nép á másik fe­lett politikailag és gazdaságilag ural­kodik, gkkor’ már nincs 'lehetősége ánnák, hogy valóban felelős társada­lom alakuljon ki. Sok függő nép követeli most, hogy országa Phílfevg és függetlenné legyen. Ezen országo­kon bélül és kívül levő egyházak­nak megértést kell tanúsítaniuk, ■hogy ez a yááy-kfesgffJ& $s*n pé­pek mellé kell állappá & SífttáöíSj!-- niuk, hogy rendezett - mederben me­hessen végibe a fejlődés P§t lók felé. Ahol a társadalomban kü­lönféle fgjgk éiífek egyfflÉS mellett, Ott az egyházaknak el kg}} ismerníök az igazság igenygt ék &átr§jJ kell gyglíftrolpipk kiengesztelő és építő szellemű befolyásukat­A? 3 félő aggodglpm vgpul végig a n»i emberiségen, hogy a? afem^ fegyverekkel tiirfenő kí§éi4gtgg#§ek­ből veszély származhat- ffelhívfek az egyházakét, keressék fej kprpjgr nyalhat és az Egyesült Nemzetek Szervezetét, magáJlaRPdas létrejötte érdekében. hagy ezeket a klswefer két beszüntessék, vagy legalábbis korlátozzák és ellenőrzés ufett tart­sák, hagy az emberiségnek veszélye- zettsége megszűnjék: Ovjptézkédéser két kell foganatosítani, hogy az em­berek egészsége védelemben része­süljön, s ugyanakkor gaindaskadni ken g népek biztonságáról Az em­beriségnek adott energiaferrásokat §z építés szolgálatába ked állítani- Ezért az egyhazaknak szakadatlanul arra keli ajrehetemk, hegy meg­felelő legzereiég jöjjön létre ót a vi­lágot most fenyegető megoldatlan kérdéseket békésen oldják meg. a világ békét akar- De nem fog békét találni, hogyha az emberek r—.rrrrj-:.—­„'-.MIM-V. ' m'KMiMwwn mm Budapesten, augt4S£t«§ há *3-*n Deák tér de. 9 (úfv.) Zay László, de. 11 (úrv.) Zay László, du. 7 Dóka Zoltán. — Fás# dp. ͧ1 10 Mezősi öyprgy, ÖP- 1! Ö^Pn' gycisi Vilmos, au. 7 Gyongypsi Vilmos. — Dézsa tíy. üt 7. de. fel 1Ó Höfe Karoly. — Üllői'üt 24. df. fél 10, de.'"11. — Rákóczi út 57/b. ^e. IQ (szlov^) §?ilátte «tend qr.. de. hár^tiegyéd 12. — Karapso-ny S. u. 3j. de. 10'. — thäly K. M. 28. de. 11 Bonnyai'Sándor, du. 6 öennyai’ öánder. — Kqtteayá "cje. jü Fe­hér Károly. Ütásf q- f. qe. 0 Fehér Ká­roly. — Vajda Refer u. 33. ae. fél 12 Fehér «MfÄ-l t«'! «S László. — Ráttosfalva du. a Scljolz László. — Lóli út 23. de. li (ÚFV.) gipár jenq, (j.á. ,7 Biffiár Jéna. — Yájfi Út <34. df- 8 gimjr Jenő. — Tipest á»- ?0 Bfeí k|jPs, $«■ W 7 Blázy Lajos, — Dunakeszi de. 0 Matuz László. - Beöer-ís.ébet dg. ló ggnez« Imre. — Seroksár-lJitelep dg. fé| 0 Bgflßse »ffirP,.v Rákasp#]o1a MAVttelep de W§ MU Afpad. -- Rákospalota de. 1U Bella ^rjaad. — . *P: Kistemplüni dű. 3 Kökspy Elek. -- Kakast yu?lSW8lfti«MáJáfts8s#,'fe < ^écsikapu tér 4^' 9 Ju||á^z Géza, (te- Var^dy Lajos. du. Y Juitász Géz^. - ÍQfQCzkó tár dp- isi 9'Várad? t-ajgs. ~t OfeHda de. 9 (ayerra.l KowiátW í-aJf)5- de, tQ (HFV-) Kö'raiáthy Latos. du. 5 LomiatLy Lajos. — XII.. Tarcsay V. u. 11. de. 8 RutfLay Efemer, de. 11 Ruttkay Ejemár. dd- J OdttlíáV Elemér, — Diana ii. 17. de. fél 9 Sztenlo Gábor. — Pesihideakut (Sifetií István Hú de. fél ,11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 Bolía István, de. II Bottá István, du. ü Muncz Fris-yes. — Németvölgyi út (38, de. 9 Muncz Frigyes. nem készek, hogy érte áldozatot hoz­zanak és lemondjanak minden hábo­rúhoz vezető ievékenységnfe. Hogy­ha ki akarunk jutni a Imjlegháború állapotából, és vafóságós békéhez akarunk elérkezni, akkor ez ßz igaz­ságnak feltétlen'élismerését k^yettíll. Az embereknek látniuk kefl, hogy nincsenek kiszolgáltatva ft^datps félrevezetésnek és'hamis propagan­dának. Olyan hírközlésre lifefl juir niuk, amelynek alapján maguk ta­lálhatják meg, hö’gy mi az igazság. Lehetővé kell feiini, hpgy ,az gpi-s berek szabadon utazhassanak, tglgl- kozíiiuk -kell szonasfedjajikkal ,és meg kell őket ismerniök, hogy személyes találkozásokban kölcsönös meg­értésre jussanak es barátságot köt­hessenek. Szabadoknak kell lenniük az embereknek arra, hogy maguk döntsék el, ki által é.s pojtyßi}- njőjion kormányozzák őket'.’ Szabadoknak kgll leruiiük. hogy hallgathassanak ielkiiismerétük szavára. Szabadoknak kell lenniük arra, hogy Istent imád-' ják. hitükről bizonyságot tehesse­nek és gyermekénket' templomban,- iskolában és ifjúsági találkozásokban ilyen liftben neveltethessék. Felhívunk minden keresztyént, hqgy vegye szívére ezeket az ügye­kei és hogy ezeket az óhajtásokat az imádság és a múltban elkövetett vétkek migtt érzett bűnbánat szelle­mében képviseljék Urunk és Meste­rünk nevében, aki az Üt, az Igaz­ság és az Élet. Evangélikus félóra lesz a Pe- tőfi-rádióban augusztus 12-én dél­előtt fel 9 órakor. Igét hirdet: Szabó (Gyufa debreceni lelkész. G — Sikfer László liegyeejiglrni lel­kész 'jíjlbis 22-én Dunakeszin ven­déghirdető szolgálatot végzett. — A fcíbácsi gyülekezet pgybangú- lag meghívott lelkészét, Lbká find- rét július 22-én iktatta be hivatala- ba Káldy Zoltán esneres. Az ünnep- ségen reszt veUek » szomszédos gyíi- lekezetek lelkészei is. * — Ipqlypece gyfilel&ztfßbßn ßl&W 29-én Sikter László hegyeshalmi lel­kész és Matyz Lás?lf> dunakeszi szer- vezö-Teíkész hirdette az igét. Ä gyü­lekezet 15 ezer forintos kiillségael kípiil és belül festette terápiámét. © — CSALÁDI Hfft: — Kevehézi László gerendást helyettes lelkész és Czégémt} jKlára segédlelkész augusz­tus 12-éin hgzgssggot kötnek a kő­szegi femploinbgn. —- pzv. Jéfgripz IgJtvánné, a .ceHdötnölki gyülekezet hűséges tagja 64 éves korában július 12-éo megiialt. Az elhunytat ő gyer­meke és fO unokgjíi gyászolig­Mi magyar evangélikusok büsz­kék vagyunk arra, hogy hivő őseink mindig együtt küzdöffek a vallás- szabadságért és a magyar nép sza­badságáért. Mini hazanfcßt /őszintén szeretg emberek egyjiit örültünk minden igaz magyarral népünk nem­rég kivívott szabadságának, legjobb- ; iáink én/századas küz/déúné gyimql- csßiiek. Mint hivő evangélikusok Is­tennek adtunk fiáját azért, hogy ez a szabádédp ú piajlässzßbadsdg erő- sqd.ésépfl if járt. Isten j$nbfa)fltra inditoit ben-nUnket kardbbw elköve­tett bűneink miatt és hálára azért, hogy felismerhettük•' ez egyház élete és szqlgálala nincs társadalmi vagy gazdasági rendszerekhez kötve- Mindez azt eredményezte, hogy az elmúlt években megerősödött egy­házunk igehirdetői szolgálata, elmé­lyült hfoeink evangélikus öntudata és hite és a szolgálat könnyebbsé­gére tovább fejlődtvk az egyház éle­tének külső keretei. Egyháztagjaink örömét azqnbgn néhány helyen megzavarta az, hagv egyes alsqbb állami szervek helyte­lenül értelmezték az önkéntes hit­oktatás elvét. Ar országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán ebben a kérdés­ben interpellációt nyújtott be. Par- ragi Qyorgy, a Hazafias Népfront lapjának főszerkesztője és felszóla­lására megnyugtató választ adott Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke. Hangsúlyozta: >> Nem helye- 1 séfjük, ha állami szerveink ad­ARCKÉPEK A GALYATETŐRŐL qÜNTHER VVIKTH » ífepe ijfeit fei#sífeiú Jiurópa §zámog orszúgábún tanul­mányozta az egyházi életet. Érde­kes jellemzett actott'a népi demokra­tikus országokban folyó egyházi életről. Romániában az ortodox egy bú? belső megújuláson megy át. Juszti­nján pátriárka sok reformot valósí­tott meg. Az ortodox teológiai tapp- tp jjjajípn, a jó hagyományok íel- efevébjfesévé 1 ßkarißk kialakítani gz egyházi életet, gmfly egyúttal a ro­mán nép életének is jó szilgálatot lesz. Az ortodox egyházaknak Ro- múniúbsb és Dufeúriában kettős jel- tepivp«|6Uk van. egyrészt ortodoxok, apásfészf Rúfefőíák.'Nz első az egy- bá?i tanjfáúb&b való hűségüket, a niuaLs hazaszeretetüket jelenti. Wirtja idpzfe Difnitroynak 1946-ban Rila kolostor fennállásának kifenG- fgjg. éy£§ évfordulóján mondott ki­jelentését, hogy a török eiinyomás gjgtj gz ortodox egyház volt az, amely kezében tartotta a szabadság jtászl§ját- Ez általában így volt mind § gplgjrj rpiaó a román ortoíjox egyjís^ éfetében, npfm voltak olyan egyházi s?enfeiyek is, akik letértek effijl § hagyományos oaáodex útról­Á lengyel egyhá?* életet a franciár \io% bagoníította Wirtb. Különösen érvgpyes ez a kaloljeizmusra, amely a g^ljkgnjzmpß álláspontjához áll közéi, eszerjnt Rómg hitbeli tekin­télyét feltétlenül elismerik, de poli­tikái kérdésekben fenntartják naa­f kngk a jogot önálló cselekvésre. ,pek § ?T!?@értésé}iez azt szükséges tycjnj, b°gy háromezer hazafias len­gyel pappt pit meg a fasiszta rend­iker. Amikor a fasiszták a varsói gettót leégették, a hazafias lengyel pgppk Piasecki pijspök vezetése algtt tgmgypitek a fasizmussal szem­ben. A katolikus papoknak ez a ha­ladó mozgalma ma is tevékeny, hat­ezer pap tartozik hozzá. Törekvésük az, hagy sóvá ás hóváSKá iagyspék a társadalmi életben a jő szolgála­taikkal vigyék előbbre a fepgyei pép életét. Érdekesen §zámplt be WU'th ft né­met egyházi élet újabb változásai­ról A június á7—29-éji faytott né­metországi zsinaton mindkét Német- oi-szág egyházi képviselő} vészt vet­tek. A zsinat többsége szembefordult a német militarizmussal s azok so­rába állt, akik tiltakoznak a nyu­gatnémet hadkötelezettség beveze­tése ellen. Wirth külön kiemelte, hogy ez Yqjt az efeő eset. amikor a protegtáu^ok ' többsége hivatalosan szembefordult Adeg§i}grrel. A zsinat öttagú bigottságot küldött ki a két némát kormányhoz. Az NDK kor­mánya bejelentette a? önkéntes hadsereg állományának esökkentér sét 35 ezer fővel. Benn válasza az volt, hogy meghozták a hadkötele- zetfeégi tprvónyt. Német egyházi köiekbeil nagy- jelentőségűnek tartják a zsinat ál-­lásfegialásán kívül azt a foiduiatot, amely számos egyházi vezető maga­tartásában az utóbbi időben végbe­ment. Ilyen példáül Günther Jacob brandenburgi generálszuperinten­dens, aki korábban az eFŐgoUtUfO hívének vallotta magát, Amint aggP’ ban megismerte a múlt év nsvem^ herében tartott genfi érekezleten a szovjgt álláspontot, majd később a 3yA- pártkongresszus határozatait, az a véleménye alakult ki, hogy a Szovjetuniónak valóban a vilé© feszültség enyhítése a célja és való­ban meg akarja oldani az emberiség legégetőbb kérdéseit. Egyre nagyobb protestáns tömegek látják ezt így s egyre szélesebb körben foglalnak áljást a német egyház} emberek az erőpolitikával szemben. Örömmel értesült Wifth 3rt'ÓJ> hogy a magyar—német egyházi szel­lemi kgpcspigtok p. vetp Lgjos Püspök és Die. 8p. Karner Károly Németországban megjelent, illetve megjelenő köpyyej által |s szélesed­nek. Vető püspök Berlinben meg­jelent könyvét í®1 ismerj, n német lelkészek is tanulmányozzák. A könyv elterjedését NyusatrNpmet- országban a »Reich Verlag« bizto­sítja. DB. MlCfllD KOZÁKÉ a Japán Nemzeti fteres?{yén Tanács ftlBök* Smz éve lesz, hogy az evangélium eljutott Japánba. 1858-ban jelent mag az első prptestgns mÍS§*io- nárius Japánban. Ezelőtt is vqlt ngymi katolikus ^óbálkozáo Japán­ban, de mivel a törvények tiltották a keresztyénségrg ygló áttérést és a japán hatóságok megakadályozták az egyházi munMi, gyakoriatúag eredmény tejár} volt minden kísérlet a kgreeztyéiTgég terjesztésére. Mg gein nagy a keregztyének száma. Á rnilUAs lakosságból gpoogo a protest tapsok és 200 0QO a katolikysek szá- 8», A japán nemzeti vaiíáen&k, a sintlio-pak ég Ázsia legelterjedtebb Vallásának, a buddhizmusnak erős gyökerei vannak Japánban, Ez ne­hezíti meg a áereeztyéngég terjedé­sét, A 300 000 protestáns 32 különbö­ző felekezetben éli 1941-ig. AmfeßFa máeedik világháború során a külföl­di niisszi«alári iiftoknek el kellett hagyniuk Japánt, a japán keresz­tyének elhatározták, Hegy egyetlen protestáns egyházi szentben tömörül­nek »Krisztusban egyesült japáni egyházak« címen. Ehhez az egyesült egyházhoz tartozik a pr°testant izmus legnagyobb része, 170 600 hivő, csak az anglikánok maradtak ki belőle. Ennek az egyesült egyháznak leg­főbb szerve a Japán Nemzeti Keresz­tyén Tanács, amelynek dr. Kezaki az elnöke. Az egyesült egyháznak 1800 gyülekezete van, az össszes protes­táns gyülekezetek száma 2000. Az egyesült egyház Nemzeti Tanácsa két­évenként ülésezik, a hezzájuk tartozó 12 egyházkerület pedig évenként tartja gyűléseit. Országos zsinatuk­nak 400 tagja felerészben lelkészek­ből, felerészben világiakból áll. A félmilliós japán keresztyéniség számához motion nagy szerepet ját- psife az ország életében. A japán par­lamentben húsz keresztyén képviselő van, Az. országban pedig 70 keresz­tyén iskolát és 5 egyetemet tartanak fenn, ezekben százezer diák tanul. Dr- Kp?.aki elnök a gajgt gyülekm zetére fordította a szót. Tokiói gyülekezete 78 éve áU fenn, n mint ilyen, a legrégibb japán gyü­lekezet, Még ag apja szervezte ezt a gyülekezetét és, ő volt annak első fe1- késze is, Az apja azokhoz az első keresztyén diákokhoz tartozqtt, akit Ü-et korán megragadott gz evangé­lium éltető ereje, Ma ezer lélek tar­tozik eiilxez a gyülekezethez. A va" eérnáPi iastentfegteletet átlagosan 350 hivő látogatja s 70 gyermek keresi fel a §yern;e-ktáhiiaQrót. A japán egyházak teljes egészében önfenntartó egyházak, minden szük­ségletüket maguk fedezik. Ez azért íigEefemre méhó, mórt aránylag ki­csi a hívek száma gyülekezetenként. Kozaki ezer lelkes gyülekezete a pa­féküs leitoiggm kívül müsohlolkéiiít, 2 segédlelkészt és két gyülekezeti tit­kárt tgrt el. A japán gyülekezeti élet sajátossá­gához tartozik, hogy a megkeresztelt hívőkön kívül .sok ölvén ember iß V«P, aki rendszeresen jár istentiszte­letekre, olvassa az Isten igéjét, de az egyházba való belépéstől mégis tartózkodik. A sokféle lehetséges ek közül rendszerint a sinthoista, vagy buddhista család és környezet tartja vissza az illetőt a keresztség felvéte­létől. A legkedvezőbb, az szokott len­ni, amikor egy egész család tér be az egyházba, mart különben az egyes család tagok keresztyénné léteiét rendszerint maga a család akadá­lyozza meg. A hívek maguk is részt vesznek a Jézus Krisztushoz hivogar tás munkájában. Kozaki gyülekeze­tében. van egy asszony, aki egymaga negyven új egyháztagot hozott a gyülekezetbe. Sokan azért is tartóz­kodnak az egyházba való belépésiéi, mert nem szeretik a külföldi misz- szionáriusokat. Ezen a téren mái' igen nagy változás történt, mert ma iné® a misszionáriusok is a japán egyházi szervek alá tartoznak, ame- iyek«ek az a törekvésük, hogy elvan egyházi életet alakítsanak ki, amely a japán nép életét is szolgálja. Jó patrióták voltak az első japán ke­resztyének, ilyenek akarnak lenni az utódok is, Az ilyen egyházi élet vpn­ző sok japán előtt Ezzel a lelkületűül támogatják a japán keresztyének szíwehlélekkel az atomfegyverek eltiltását. Augusz­tus 8-4n és Mn van Ji esztendeje, hogy Hirosimában és Nagaszabi'ban felrobbantak az elgd amerikai atom­bombák. Mérhetetlen keserűséggel emlékesnek vissza a japánok arra a szörnyű pusztulásra, amelynek csu­pán Hirosimában több mint 380 ezer ember esett áldozatul és még mindig vannak olyanok, akik meghalnak az akkor keletkezett sugárbetegségük­ben. A japánok az Atom- és Hidre- génbomba Kísérletek Elleni Szövet­ség keretében szervezetten is küz­denek a tömegpusztító fegyverek el­lep, valamint az ellen, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok vagy bár­mely más hatalom az óceán térségét ilyen kísérletekre használja fel. Br. Kozgki 1954-bep Evanstonban nyilatkozatot terjesztett a plenáris ülés elé a tgmegpuszttíg fegyverek ellen, g Japán Nemzeti Keresztyén Tanács megbízásából. Japánban is nagy kampány indult évekkel ezelőtt az atom- és hidragénfegyver és az azzal kapeselatos kísérletek betiltá­sáért. Ezt a fglhíváfet 30 millió ja-, pán írta alá. A keresztyén gyüleke­zetek is kivették a részüket az alá-, írás gyűjtésből, dr. Kozaki magia is buzdította híveit az aláírásra. Dr. Kezaki kiemelte, hogy Japán­ban elv erős a békoYáfíy, hogy a vfr» lasztáspk során a szocialista part tört előre, amely programjába vette az Újrafelfegyverzés elleni küzdelmet. A japán keresztyének szívvehlélekkel témogaíják az atomfegyverek eltilt j tását és tevékeny részt vesznek ab- ) ban, hogy béke legyen a földén. ‘ Dr. C*t|j* En»ö Inisdsagokazegyhaz80ységeert Prőhle Károly professzor gyűjteménye Arg! X.« Ft Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály Budapest, VII!., Puskin utca 12. Csekkszátnlaszám: 220-278. minisztratív eszközökkel, visszfiélvt az állami hatalommal, megakadá­lyozzák> ho0V vallásoktatásban ré­szesítsék gyermekeiket azok a szü­lök, ßkjk ezt kívánják.« Kiemelte azt is, hogy az ilyen esetek lényege­sen kevesebb számban történtek meg, mint a múlt években- 6500 is­kolából alig néhány helyről érkezett panasz. »Ezt is elitéljük és minden egyes esetet külön-külön kivizsgá­lunk és gondoskodunk arról, hogy a jövőben még 17 esetben se történjék hivatali hatalommal való visszaélése Utglt arra, hogy visszaélések történ­tek a katolikus egyház egyes papját részéröl is, majd befejezésül hangoz­tatta: »Ezek a visszaélések, amelyek egyes papok, vagy egyes állami szer­veink részéről történtek, kis homok­szemek abban a nagy folyamatban, amelyben az állam és az egyház kö­zötti viszony egyre javul. Éiztos va­gyok abban, hogy a javulási folya­matot nem tudják akadályozni.« Őszintén örülünk annak, hogy ez a fontos kérdés nyijt tárgyalásra ke­rül, mert a problémákat és nehézsé­geket csak fokozza, ha nem beszé­lünk róluk. jífi úgy látjuk, hogy Isten pz ön­kéntes hitoktátás útján azt a felada­tot adta elénk, hagy ezt a szolgála­tot még komolyabban vegyük és ajr tot nyitott afe\é, hagy a kötelező forma kényelmét és gyakran nem­törődömségét igaz felelősségérzettel Váltsuk fél­A lelkiismereti szabadság termé­szetesen lehetővé teszt, hogy azok, akik nem a kereszlyénség álláspont­ján vannak, véleményüket meggyőző módon kifejezhessék. Egészen ter­mészetes. hogy ez még szórványosan sem lehetséges adminisztratív eszkö­zökkel, megfélemlítéssel. Természe­tes az is, hagy az egyhgz szolgálata- ttojt tartozik, hagy emlékeztesse a szülőket felelősségükre gyermekeik hitben nevelése iránt. Az is vilá­gos azonban, hogy az egyház sepr végezheti ezt a szolgálatát méltat­lan módon, az egyháztagság jogai­nak megvonásával, az üdvösség el­vesztésének fenyegetésével, ami ugyancsak előfordult. Ügy gondoljuk, hogy a kérdés nyílt eg őszinte felvetése és megválaszo­lása megnyugvást eredpiényéz, egy­úttal buzdítja és megerősíti egyház- tagjainkat a népünkkel együtt és népünk érdekében végzett minden­napos építő munkában. KÖNYVESPOLC Hemingway: Az öreg halász és a tenger A? ez évi könyvhét egyik legki­emelkedőbb könyve; Ernest Heming­way: Az öreg hgiász és a tenger című kisregénye, a modern ameife kgi író égért a regényéért kapta l95Dben a Nobebdíjgt. Santiago, a? öreg hálás? már nyolcvannégy papja nem fogott sem­mit. Hiábavalóvá vált minden prq- bálkozása, mégsem mond le szeren­cséjéről. Kievez a tengerre kis csó­nakján, teljesen egyedül- Ma még megpróbálja, mert úgy érzi, hogy vgh a tengerben egy nagy Hal, gmi'öreg­ségében szerencsét Hoz a? 0 számára- Reménysége valóra válik, mert hor­gára akadt a nagy hal- Nagy küzdel­met folytat a hatalmas zsákmánnyal- Érzi, hogy itt a várt szerencséje, mert még ilyen fogása ébhasem volt. Három napig folyt a kemény harc kint a tengeren a hal és az öreg ha­lász között, míg végűi is sikerült a hatalmas állatot odakötöznie a csó­nakjához. Most már indulhat haza­felé, a kunyhó magánya felé. Itt érkezik el a kis regény a csúcs­ponthoz. A halat megtámadják a cá­pák s az öreg halász hiába veszi fel velük a harcot, mert mire a kikötő­be ér, már csak a nagy Hal ssontvá- zát bámulják meg az emberek. A cá­pákkal való harc közben így szél ma­gához a? öreg Halász: *.ember nem arra született, hogy legyőzzék. Az embert el lehet pusztífáni, de nem lehet legyőzni,« Halálos fárad­tan ér haza, ismét zsákmány nélkül. A természet időlegesen legyőzte, de mégsem adja fel a végső reményt. Santiago, az öreg halász előtt meg­csillan az időleges vereség ellenére is az életbe vetett reménysége. Ma- nolin, a kis halász fiú, aki eddig is sokszor mellette volt, most már ez­után a balszerencsés fogás után, örökre vele akar maradni. így szól Manoiin a? öreg halászhoz: «Igyekez­ned kell meggyógyulni, mert még na­gyon sokat akarok tanulni, és te min­dere meg tudsz tanítani.« A jövő fénye, mely Manelinop, a kis halás?fiún keresztül ragyog az Öreg halász felé, erőt ad neki, hogy tovább is harcoljon a tengerrel, az élettel­it arner Ágoston KORAIKONYV (1. kötet, a Keresztyén Énekes- könyv Űj Részének daliamai. Ára: 65.— Ft. V A GYÜLEKEZETI HÍREK Parlamenti vita a hitoktatásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom