Evangélikus Élet, 1956 (21. évfolyam, 1-44. szám)

1956-01-01 / 1. szám

2

EVANGÉLIKUS ÉLET

ökumenikus imahét a keresztyén egységért

ÜYULtlCtZtTI Ä4 1

1956. január 1. Üjév — Lk 2, 21 — Gál 3, 23—29. Liturgikus szín: fehér

A magyarországi protestáns egyházak — a világkeresztyénség ökumenikus mozgalmának imaprogram- jéba bekapcsolódva — január 18—

25-ig ökumenikus imahetet tartanak

A napokban járta be a világsajtót az a hír, hogy odaítélték a »népek közötti béke megszilárdításáért« elnevezésű 1955. évi nemzetközi Sztá- lin-díj akat a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott küzdelemben kimagasló érdemeket szerzett személyeknek.

Ezek között van a Béke-Világtanács 1953. évi budapesti ülésén is részt vett s egyházunknál is látogatást tett. Ragnar Forbeck norvég evangélikus lelkész, az oslói székes- egyház lelkésze.

Forbeck a norvég békemozgalotn aktív személyisége, a Norvég Béke- bizottság tagja. Hazája semlegességéért küzd, fáradhatatlanul ellenzi, hogy Norvégia részt vegyen az agresszív katonai tömbökben. Neve nemcsak hazájában ismert, hanem külföldön is, a béke híveinek sok nemzetközi találkozóján képviselte Norvégiát.

A Béke-Világtanács 1953. évi budapesti ülésének jellegzetes alakja volt a hatalmas termetű, ősz hajú, barátságos arcú norvég evangélikus lelkész. Felszólalását igen nagy figyelemmel hallgatták az ülés részvevői. Szaván érződött, hogy a keresztyén magatartásból. nem következhet más, mint a világ közvéleményének a háború ellen fordítása.

A Béke-Világtanács budapesti ülése középpontjában állt a nagyhatalmak közötti tárgyalások követelése, a hidegháború elvetése. Rágnál- Forbeck békéért küzdő hangja nerpcsak Norvégiában, hanem a békét szerető emberiség széles fóruma előtt követeli azóta is fáradhatatlanul a nemzetközi feszültség további enyhülését, a hidegháború feltámasztásának megszüntetését;

a keresztyén egységért. A magyar- országi ökumenikus bizottság közleményét és az imahét részletes programját következő számunkban közöljük.

Forbeck saját szavai szerint, budapesti tartózkodása csak megerősítette őt abban a meggyőződésben, hogy a népek barátságának és békéjének eszméje legyőzhetetlen erő. Ezit volt alkalma hallani a világ minden részéből jövő békeküldöttek szaval nyomán is, de — s erre büszkék lehetünk — a magyar nép elemi erővel feltörő békeakanalának tapasztalásában is.

Ragnar Forbeck budapesti tartózkodása során meglátogatta egyházunkat is. részt vett az egyházegyetem külföldi lelkész vendégek tiszteletére rendezett fogadásán. Felszólalásában többek között ezeket mondta:

»Ez a néhány nap életem legszebb napjai közé tartozik. Norvégiában azt mondták nekem, hogy veszedelmes utam lesz a vasfüggöny mögé. De mondhatom, hogy jó reménységgel utaztam, s az ilyen véleményekre sosem adtam semmit. Régen éreztem magam ilyen biztonságban, ilyen kedves és előzékeny emberek között. Mély benyomást gyakorolt rám, hogy Magyar- országon az egyház és nép szoros egységben dolgozik,«

Ezek az emlékek merülnek fel Ragnar Forbeckkel kapcsolatban kitüntetése alkalmából. Amikor a világ békeszerető emberei sziwel- lélekkel részt vesznek a nemzetközi Sztálin-Békedíjasok örömében, nekünk evangélikusoknak Ragnar Forbeck személyén keresztül különös okunk is van az örömre, ezáltal is erősödik korunk leghatalmasabb haladó mozgalmával való egybeforrottságunk, a békéért és a népek közötti barátságért küzdő mozgalommal való egységünk!

Dr. Ottlyk Ernő

KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK

D. Grüber berlini prépost lengyel- országi látogatásáról visszatérőben útját megszakította Csehszlovákiában, ahol több gyülekezetben prédikált, mindenütt zsúfolt templomokban. Prágában és Pozsonyban előadást tartott a teológusoknak. Grüber prépost tiszteletére az egyházügyi hivatal vezetője fogadást adott, amelyen minden felekezet képviseltette magát. — Tudni kell, hogy Grüber prépost vezette a hitleri uralom idején Berlinben a híressé vált »Grüber irodát«, amely az üldözöttek, zsidók és keresztyének, ezreit mentette meg, amíg maga Grüber is koncentrációs táborba nem került. Grüber prépost prédikált többek között az egyik sziléziai, német anyanyelvű evangélikus gyülekezetben is. Istentisztelet után egy idős lelkész ezt mondotta neki: »Ifjúkoromban Luther műveit eredetiben, német nyelven olvasgattam. Ez a nyelv azonban hamarosan keserű élményekkel fűződött össze lelkemben, a kaszárnyaudvar pattogó vezényszavaira emlékeztetett: Később ez volt a megszálló idegen, hitleri, hatalom nyelve, azé a hatalomé, amely gyülekezetemnek és magamnak is oly sok szenvedést okozott. Most azonban német nyelven tartott prédikációjában az ember bűnéről és Isten megbocsátó szeretetéről hallottam. lgv lett számomra ismét kedves Luther nyelve«.

AZ AMERIKAI Keresztyén Egyházak nemzeti Tanácsának vezetősége komoly aggodalmának adott hivatalos kifejezést egy 14 éves néger fiú gyilkosának felmentésével kapcsolatban. Ez az eset — hangoztatja a nyilatkozat — minden keresztyén ember érzületét sérti, különösen őzökét, akik az emberi jogok megvalósításán fáradoznak. Az egyházak bűnbánatra hívják fel tagjaikat és az összes fajok teljes egyenjogúsítását követelik Amerikában.

JUGOSZLÁVIA négy evangélikus (lutheránus) egyházának lelkészei konferenciái tartottak Zágrábban. A szlovák, szlovén, magyar és hor- vát nyelvű egyházak lelkészeinek gyűlését Kovács Károly és Pop® Edgár esperesek vezették. A Lutheránus Világszövetséget dr. Hans Weissberger, a Világszövetség teológiai osztályának tagja és Mogens Zeuthen, az annak idején «így évet Magyarországon töltött dán lelkész képviselték. A konferenia fő célja volt, hogy az ország lutheránus egyházainak közösségét megerősítse.

C LEV EL, AN DB AN tartotta az amerikai keresztyén asszonyok mozgalma 7. nemzeti gyűlését. A gyűlés főtémája a nők egyházi felelősségének kérdése volt. Az értekezlet több időszerű kérdésben is állást foglalt. Az Egyesült Államok kormányához kérést juttattak el, melyben sürgetik a leszerelési tárgyalások folytatását s az idegen államoknak történő fegyverszállítások megszüntetését. Követelték az atomerő békés felhasználását. A gyűlés végül felhíbja Amerika asszonyait, hogy vegyenek részt az ökumenikus mozgalomban.

KÉRJÜK ELŐFIZETŐINKET,

hogy címváltozáskor új és régi címüket egyaránt közöljék a kiadóhivatallal.

A GYÖR-SOPRONI Egyházmegye Lelkész! Munkaközössége december

19-én ülést tartott Győrött Weltler Rezső esperes elnöklete mellett. A gyűlésen főként időszerű egyházi kérdések megbeszélésével foglalkoztak a lelkészek.

A PESTHIDEGKUTI gyülekezetben ádvent negyedik vasárnapján szeretetvendégség volt. Groó Gyula lelkész megnyitója után gazdag ádventi és karácsonyi műsor keretében dr. Gyimesy Károly lelkész tartott előadást »Karácsony a művészetben« címen, melyet gazdag képanyaggal, feleségének és leányának előadásában zenei, ének-, valamint költészeti bemutatásokkal illusztrált.

BACH H-moll ünnepi miséjét — amelynek december 18-i előadása a szólisták betegsége miatt elmaradt — a Lutheránia Vaszy Viktor vezénylésével január 8-án, vasárnap délután fél 5 órakor adja elő.

A BATTONYAI gyülekezet december 4-én emlékezett meg alapításénak 39. évfordulójáról. Benkóczy Dániel szegedi lelkész, a gyülekezet volt szervező lelkésze 5 napos igehirdetés sorozatot tartott, december

4-én pedig szeretetvendégség volt a lelkészlakon. Az ünnepi közgyűlés hálás szeretettel emlékezett meg azokról, akik a kis szórványgyülekezet szervezése körül buzgólkodtak.

A NAGYBANHEGYESI egyházközséget 1842-ben 80 evangélikus család alapította. 1856-ban épült első kőtemplomuk, miután addig csak kis imaházuk volt. Negyven évi használat után ezt a templomot tanácsteremmé alakították, most pedig a centenáriumra kívül-belül megújították. 1891-ben épült jelenlegi templomuk. A hatvanéves évfordulóra a templomot Isten dicsőségére közösen használó evangélikus és református egyház belülről megújította, és külső renoválását is tervbe vette. December 18-án, ádvent negyedik vasárnapján — a templomszentelés évfordulóján Mekis Adám esperes végezte az ünnepi szolgálatot. A reformátusokkal közösen tartott dísz- közgyűlésen Fest Miklós ismertette a templom történetét.

CSALÁDI HÍR:

Pálffy Mihály volt kemenesmaga- si, majd beledi kántortamtó december 11-én Beleden 69 éves korában elhunyt. Nagy részvét mellett temették el december 13-án. Az elhunytban Pálffy Mihály sárszentmikiósi lelkész édesatyját gyászolja.

özv. Kiszely Jánosné sz. Mészáros Gizella, a ceglédi evangélikus egyházközség elemi iskolájának 38 éven át hűséggel dolgozó .tanítónője, áldásos életének 72. évében Székesfehérvárott december 13-án váratlanul elbúnyt. Temetése december 16-án volt ugyanott.

HADD LEGYEN ENYÉM

Hadd legyen enyém az igaz szeretet.

Nem gyengének jutó sziilkségmegoldáshént, nem a tehetetlen félszet palástolni, nem azért, hogy »nemes« bosszút tudjak áUni, nem embertársaim lefegyverzésére, nem kérkedő, sunyi, gaz képmutatásra, nem azért, hogy jobbat gondoljanak rólam és nem is önmagam megnyugtatására, nem fitogtastásra, nem uralkodásra, nem titkos szándékok, sima eszközéül; ne csak lehetőség legyen, egy a sokból, de a lehetséges, egyedül szükséges, egyesegyedül jó, szent és igaz ösvény.

Add nekem, Istenem, arcod másaként, hogy ne kelljen többé kérdeznem: milyen ne legyen s milyen legyen — ömöljék belőlem, mert erődet élve mást nem tehetek.

Ennyit; mindent kérek. Add nekem magad, hadd legyen enyém a te szereteted.

Bodrog Miklós

ISTENTISZTELETI REND

Budapesten, 1955. december hó 31-én

Deák tér du. 6 Pálfy Miklós dr., éjjel fél 12 Hafenscher Károly. Fasor du. 7 (úrv.)

Gyöngyösi Vilmos, éjjel fél 12 Gyöngyösi Vilmos. — Üllői út 24. du. 6. — Rákóczi út 57/b. du. 7. — Karácsony S. u. 31. du. 6. ~ THaly K. u. 28. du. 6 Bomiyai Sándor. — Kőbánya du. 6 Koron Emil, éjiéi fél 12 Bolla Árpád. —■ Utász u. 7. du. 4 Koren Emil. — Vajda P. u. 33. du. 5 Koren Emil. — Zugló du. 6 Scholz László. — Fóti út 22, du. 7 Gádor András. -- Váci út 129. dú. 7 Rimár J$nö. — Újpest du, 7 Blázy Lajos. — Pesterzsébet du. 6. — Rákosszentmihály du. 6.

Bécsikapu tér du. 6 Várady Lajos, éjjel fél 12 Juhász Géza. — Óbuda du. 7 (úrv.) Komjáthy Lajos. —- XII., Tarcsay V. u. 11. du. 7 Danhauser Lás-zló, éjjel fél 12 Danhauser László. Pesthidegkút (Szent István u.j du. 5 Oroó Gyula. — Kelenföld du.

6 (úrv.) Muncz Frigyes, éjjel 12 Bottá István. Németvölgyi út 138. du. fél 6 Rezessy Zoltán dr. — Budafok dti. 5 Visontaí Róbert.

1956. január hó 1-én

Deák tér de. 9 (úrv.) Dóka Zoltán, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6 Dóka Zoltán. — Fasor de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 7 Dulcz Pál. — Damjanich u. 28/b. de. fél 10 Dulcz Pál. — Dózsa Gy u. 7. de. fél 10 Gyöngyösi Vilmos. — Üllői út 24. de. fél 10. de. 11, Rákóczi új 57/b. de. 10 (szlovák). de. háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 28. de. 11

Bonny a i Sándor, du. 6 Bonnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 (úrv.) Korén Emil. — Utász I

u. 7. de. 9 (úrv.) Koren Emil. — Vajda P. u. 33. de. fél 12 (úrv.) Koren Emil. — Zugló de. 11 (úrv.) Scholz László, du. 6 Scholz László. — Gyarmat u. 14. de. fél 10 Muntag Andor, — Rá kasfal va de. fél 12 Muntag Andor. — Újpest de. 10 (úrv.) Blázy Lajos.

— Dunakeszi de. 9 Matüz László. — Vas u. 2/c. de>. 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet de. 10 (úrv.). — Soroksár-Újtelep de. fél 9 (úrv.). — Rákospalota MAV-telep de. 8.

— Rp. Nagytemplom de. 10. — Rp. Kőtemplom du. 3. — Pestújhely de. 10. ~

Rákoskeresztúr de. fél 11. — Rákoshegy de. 9. — Rákosliget de. 10. — Rákoscsaba de. 9. du. fél 7. — Pestlőrinc de. 11 (úrv.), du. 5.

— Pestlőrinc Szemere-telep de. háromnegyed 8. — Cinkota de. 9 (gyerm.), de. 10. du. fél 3. — Mátyásföld de. 10 (gyeim.), de. fél 11.

— Kerepes-Klstarcsa de. háromnegyed 9. — Kispest de. 9. de. 10. du. 0. — Wekerle-telep de. 8. — Rákosszentmihály de. fél 11 (úrv.), du. 5.

Bécsikapu tér de. 9 Juhász Géza, de. 11 Várady Lajos, du. 7 Juhász Géza. — To- roczkó tér de. 8 (úrv.), de. fél 9 Várady Lajos. — Óbuda de. 10 (úrv.) Komjáthy Lajos, du. 5 Sárkány Tibor. — XIL, Tarcsay V. u. 11. de. 9 Ruttkay Elemér, «de. 11 Rutt- kay Elemér, du. 7. Danhauser László. — Diana u. 17. de. fél 9 Danhauser László. — Budakeszi de. fél 10. — Pesthidegkút (Szent István ti.) de. fél 11 Groó Gyula. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Muncz Frigyes, de. 11 (úrv.) Muncz Frigyes, du. 6 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi üt 138. de. 9 (úrv.) Rezessy Zoltán dr. — Csepel de. 11, du. 7. — Budafok de. 11. — Nagytétény de. 8. — Kelenvölgy de. 9 (szuppl.) Sziías Attila. — Albertfalva de. 11 (szuppl.) Szilas Attila. — Csillaghegy de. fél 10 és du. 7.

Kedves olvasóinknak Istentől áldott, békés, boldog új esztendőt kíván

az EVANGÉLIKUS ÉLET , szerkesztősége és kiadóhivatala

Ragnar í orbeck norvég evangélikus lelkész békemunkájának nagy elismerése

JEGYZETEK

Szabad anyanyelvek

kórusa zengett a minap a magyar főváros egyik színházaiban. Nemzetiségi estet rendeztek ott, és sorra megszólalt a békéscsabai szlovák gimnázisták énekkara, bihari lassút táncolt az eleki rcanán tánccsoport, Tolna megyei német táncokat mutattak be a pilis- vörösvárt német tánccsoport tagjai, majd egy duda szólalt meg s szerb népdalokat hallottak a hallgatók. Aztán a mohácsi délszláv tamburások zenéjére a délszláv lánccsoport hazai délszláv táncokat mutatott be. Utánuk a nemesnádudvari német énekkar dalolt, majd békéscsabai szlovák táncosak szerepeltek, aztán német táncok kerültek műsorra, majd tótkomlóst lakodalmi táncok, Csanádi román táncok, s a budapesti szlovák és délszláv tanítóképzősök szerb népdalokat énekeltek. A sor korántsem ér itt véget. Szünet után ugyanis fölléptek az említett budapesti képzősök s népdalokat és - tömegdalokat énekeltek, majd a békéscsabai szlovákok német táncot mutattak be, egy énekesük magyarországi szlovák népdalokat énekelt, népi zenekar kíséretével előadták a méhkeréki román tapsos-táncot, majd újból a tam- bura és a mohácsi tánc szerepelt, utána szlovák bacsa-táncot jártak, arra következően román népdalokat daloltak, azután az eleki román tánccsoport szerepelt, s újabb délszláv népdalok után pedig a békéscsabai táncegyüttes »Csabai szlovák fonó« című játékával zárta le a műsort. Színes népviseletekben énekeltek és táncoltak. A napilapok beszámolták arról is, hogy ez a műsor művészi színvonalú volt.

Ez nem véletlen rendezés, nem ötletszerű, a produkció színvonala állandó és hosszú gyakorlatra utal. S aki nem tudta, ebből a műsorból is meggyőződhetett róla, hogy a magyarok országában ma nemcsak betű sze- -#ntr banem tényfeént tapasztalhatóan egyenlő

a szlovák s a délszláv, a német s a román a magyarral. Minden őszinte és becsületes nemzettel egyetemben a magyarság is mindig vallotta és gyakorolta azt az elvet, hogy abban a viszonyban, hogy nemzet és nemzetiség tökéletesen megértsék egymást, a nemzetnek kell jobban megerőltetnie magát. Az a régi rend, amely a maga prédájának tekintette a magyar nép földjét s lakói egy részét kitessékelte Amerikába, elnyomta a nemzetiségeket is. A magyar, oláh, szláv bánat: egy bánat maradt — ahogy Ady énekelte megrázó költeményében. Ma ennek a gyalázatnak magyar földön vége van. -A nemzetiségj szabadság nemcsak program, hanem a munkásosztály győzelmei nyomán lépésről lépésre megvalósuló tény« — mondotta a budapesti nemzetiségi est ünnepi beszédében Mihály fi Ernő népművelési miniszterhelyettes, mint a Hazafias Népfront főtitkára. Valóban utalni lehet arra a gondoskodásra, amely felszínre hozza a hazánkban élő nemzetiségi népi színeket, ritmusokat, forró szókat és mozdulatokat, a nép hagyományait, az együttélés, a magyar s nemzetiségi népi barátság kincseit. Mi tapasztalatból tudjuk, ml a nemzetiségi elnyomás s miféle fortélyai vannak e módszernek a primitív magyar feudál-kapitalista korszaktól a félmúlt szomszéd-országokból! polgári demokrácia és fasizmus mesteri módolásainak csúcs- fokáig. A szellemi egyenlőség, amely ma e kis ország minden lakosát megilleti, a nemzetiségek anyanyelvi művelődését tette lehetővé: iskolák, újságok, népművelési körök és együttesek jelölik ezt a fejlődést, melynek a budapesti nemzetiségi est jelképes dokumentuma volt csupán. A hétköznapi valóság: a nemzetiségek, a velünk együttélők szabadsága. A világ nagy változásának: egyik fokmérője ez is.

Soproni Szemle

címmel újból megjelent legnyugatibb városunknak, a magyar múlt ragyogó alkotásaival dicsekedő Sopronnak, helytörténeti folyóirata. Ez már tehát a lap kilencedik évfolyama. Művelődési politikánk helyesen határozott és Sopron város tanácsa bölcsen döntött, amikor új életre keltette a soproni patriótának, Heímler Károlynak, fontos küldetésű folyóiratát. Patriotizmust művelni csak alkotó módon szabad, mert különben félszeg magatartássá sorvad a felfogás. Egy nemzet nemcsak nyelvében és népében él, hanem városaiban, köveiben is. Ezek a városok olyanok, mint a tüdők: éltetik a testet, magabízóvá teszik a nemzetet. Aki egyszer is megnézte Sopron köveit, érezhette, hogy a háború letiporta város újra él, s annyi az elvégezni- való ott, mint egy műemlék teljes feltárása és megújítása körül. Múlt és jelen, Igény és élet találkozik e szép Város életosztó levegőjében. A folyóirat Sopron alkotó vágyát példázza. Sopron nemcsak múzeum-város, nemcsak üdülőhely, nemcsak egyik legnagyobb vidéki művelődési és iskola-városunk, (félezer pedagógus és majd kilencezer diák otthona), hanem ipari város is, az életrevalóság minden sejtjével tele. S ahol annyi kitűnő fej és szív szövetséget tud kötni ennek a lüktető életnek tudományos feljegyzésére és megmérésére, ott valóban példamutató lehet a helytörténeti kutatás.

Sopron a magyar evangélikusságnak egyik fellegvára. Ez a folyóirat is, tanulmányainak, cikkeinek mimdenikében, mutatja, milyen jelentős szerepet játszott a magyar evangé- likusság a magyar társadalom történetében. Nincsen olyan városunk, amely ne lett volna nagy a történelem valamely időpontjában. Sopron azonban egy állandó magatartást mu• látott, a fegyelmezettségnek, az érdeklődésnek, a hűségnek és okosságnak sajátos egységét és keménységét mutatta, valahányszor kérdőre vonták jobbról vagy balról. Így óvta magát s megóvta ezer esztendők viharaiban, megóvta magát töröktől és osztráktól egyaránt, az utóbbitól különös kényes mozdulatokkal, hiszen ott csücsül az osztrák Alpok lábánál, a Lajtánál, a határon, ahová még a bécsiek lehelete is elhat. A soproni evangélikus vonatkozások még sok érdekes és nevezetes adatot tartogatnak a kutatás számára.- A folyóirat mostani számában figyelmünket megragadta az a tanulmány, mely a XVII. századbeli soproni diékverselőkről szól. Akkortájt Sopronban Magyarország egyik reménysége volt a »-híres lutheránus prókátor és főember, Vitnyédi István«, Vitnyédi Zrínyi Miklós leghívebb embere volt, országszabadítő és országépítő politika foglalkoztatta, saját pénzén egész sereg diákot küldött külfölre. tanulmányokra. S ezek a lutheránus diákok Zrínyi halálának hírére 30 verset adtai-: lel Tübingában Zrínyi emlékére, magyar nyelven. Dömotöri György teológusnak latin című. magyar nyelvű hosszabb költeménye például kitűnő dokumentum e kor magyar értelmiségének észjárásáról a külföldön. Űgv látszik, Vitnyédi körül már akkor egy kis írói csoport alakult ki. Hasonlóan érdeki'eszítő a soproni evangélikus liceum tanulóinak 1680— 1782-ig tett külföldi tanulmányútjairól szóló beszámoló. Az evangélikus iskola a korszerű tájékozódás élén járt az országban, ösztöndíjaival, alapítványaival, segélyeivel lehetővé tette, a várost ösztönözte, hogy Jéna, Wittenberg, Halle, Tübingen, Lipcse, Altdorf, Utrecht, Pádua egyetemei befogadják iíjainkat A világosság századába, a XVIII-ba Sopron evangélikusai emelt fővel vezették s magyar fiatalságot Saaiotaai Rezső