Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-06 / 6. szám
4 EVANGÉLIKUS ÉLET Ml a Lutheránus Világszövetség? A magyar sajtó napján Püspökeink február közepén Bécsbe mennek, hogy részt vegyenek * Lutheránus Világszövetség végrehajtó bizottságának ülésén. Ebből az alkalomból érdemes összegezést végezni, hogy mit is jelent a Lutheránus Világszövetség, mik az elvi és szervezési kérdései, hogyan végzi a kapcsolat ápolását? világ evangélikus egyházai közötti Keletkezése több mint harminc évvel ezelőtt indult meg. Az első világháború után különösen erőssé vált az egyházak egysége keresésének vágya. Ez indította el az ökumenikus mozgalmakat, amelyek azt tűzték ki célul, hogy közelebb hozzák egymáshoz a megoszlott, szétszakadozott, olykor ellentétben álló egyházakat. A különböző egyházak között egységet munkáló mozgalmak mellett, az egyes egyházak magúik is igyekeztek szorosabb egységbe tömörülni. A világ kb. hetvenöt milliónyi evangélikusságának képviselői először 1923-ban Eisenachban, a lutheri reformáció földjén találkoztak. Ezt hat évenként követték evangélikus világgyűlések, 1929-ben Kopemhágá- ban (ezt a gyűlést egyébként Budapesten készítették elő), 1935-ben Párizsban. A második, világháború miatt csak 1947-ben gyülekezhettek össze újból a világ evangélikusságának képviselői, amikor a világgyűlés színhelye a svédországi Lund volt. A legjelentősebb az 1952-ben Hannoverben tartott világgyűlés volt, ez intézkedett a Lutheránus Világszövetség legtöbb elvi és szervezeti kérdésében. Egyházunkat hat. tagú küldöttség képviselte Hannoverben. A nagygyűlés munkájáról az Evangélikus Élet olvasói, a »Hannoveri riportéban részletes beszámolót kaplak annak idején. A hitbeli alap, amin a világ evangélikusai találkoznak, a Szentírás, az Ó- és Újszövetség, mint az egyház életének és tanításának egyetlen normája és zsinórmértéke. Az evangélikus egyház hitvallási iratait, különösen a meg nem változtatott Ágostai Hitvallást és Luther Kátéit; úgy tekintik a Lutheránus Világszövetségbe tömörült egyházak, mint Isten igéje tisztán és igazán való értelmezésének iránymutatóit. A Lutheránus Világszövetség a különböző országok evangélikus egyházainak szabad tömörülése, amelynek keretében egyik egyház önkormányzatába sincs más egyházaknak beleszólási joguk, ugyanakkor azonban a közös feladatok egybefűző ereje nyilvánul^meg azokban a célkitűzésekben, amelyek a következőkben foglalhatók össze: a) Jézus Krisztus evangéliumának, mint Isten üdvösségszerző erejének hirdetése a világon. b) Az evangélikus egyházakat egybekapcsoló azonos hitvalláson alapuló közösség mélyítése. c) Közös testvéri tanulmányi munka az evangélikus egyház tanítása nyomán. d) Az ökumenikus mozgalmakban a lutheri álláspont képviselete. e) Az evangélikus egyházak misz- sziói és katechetikai munkájának építése. f) Tagegyházak támogatása szellemi és anyagi téren. A tagegyházak sorába minden ország evangélikus egyháza beléphet, amely ezt kéri, s amelyet a tagok sorába a Szövetség felvesz. Jelenleg 52 evangélikus tagegyháza van a Lutheránus Világszövetségnek. A tagegyházakat négy főcsoportra szokták osztani; 1. német egyházak, 2. skandináv egyházak, 3. amerikai egyházak, 4. kisebbségi és ifjú egyházak. Az utóbbi azoknak az egyházaknak a foglalata, amelyek az illető országban a lakosság kis részét alkotják, ilyen például a mi magyar evangélikus egyházunk is, az »ifjú egyházakban pedig a színes népek körében a missziók által létrehozott egyházakat értik. A szervezeti kérdéseket a Lutheránus Világszövetség 1952-es hannoveri nagygyűlésén határozták meg mai formájukban. E szerint a Lutheránus Világszövetség a maga funkcióit négy szerven keresztül valósítja meg: 1. Ä világgyűlés, vagy nagygyűlés öt évenként jön össze, valamennyi tagegyház képviselőinek részvétele mellett. A legközelebbi nagygyűlés 1957-ben lesz. 2. A végrehajtó bizottság évenként ülésezik, mostani ülését Becsben tartja febr. 16—17-én. Ä nagygyűlések közötti időszakban a Lutheránus Világszövetség ügyeinek legfőbb irányító szerve a végrehajtó bizottság. 3. Egyes országokban több evangélikus egyház is van, pl. Amerikában, ezek hazájukban is szövetségbe tömörülnek. 4. Különbizottságokat 'küld ki a nagygyűlés egyes kérdé-. sek tanulmányozására és feldolgozáséra. Valamennyi bizottságban lelkészek és világiak egyformán szerepelhetnek, de a dolog természetéből adódóan, a lelkészek túlsúlyban. A Hazafias Népfront, a Társada- j lom és Természettudományi Isme- I retterjesztő Társulat, a Magyar j Írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság • Csokonai Vitéz Mihály halálának 1501 évfordulója alkalmából január 27-én este emlékünnepélyt rendezett a Zeneakadémia nagytermében. A meleg hangulatú ünnepségen Veres Péter, az írószövetség elnöke mondta a megnyitó beszédet. Csokonai hatásáról szólva megállapította. hogy a nép embere volt. akit ma is prófétának tart s mindörökre szívébe zárt a nép. Az ünnepi előadást Juhász Géza debreceni egyetemi tanár tartotta. »Minden jelentős műve úgy hat ránk — mondotta — mintha egyenest ' nekünk írta volna.« A kép, amelyet az őt követő nemzedékek rajzoltak róla, torzikép; csonka és hamis. Most kezd kibontakozni előttünk az egész és az igazi Csokonai. Korának talán legnagyobb lángelméje, de bizonyosan az a magyar glóbuson. Szüntelenül tanult, igazi polihisztor volt. Minden érdekelte, kiváltképp a magyar nép sorsa. Ismerte korának műveltségét, á klasszikusakat is, de szerényen akart és tudott is tanulni a népköltészetből. Már diákkorában tanult nyelveket, fordított olaszból, de az édes magyar nyelv művelésére szentelte életét. Kora, a növekvő elnyomatás ideje, nem engedte az őt megillető helyre, elnyomta s végül is megölte — 32 esztendőt élhetett csupán. — A nép szivében s ajkán élt tovább, hatott elnémíthatatlanul. Dalai számyra- keltek, neve jelszóvá lett, alakja legendássá nőtt. Minden elődjétől tanult s minden utódjának mestere volt, a legjobban éppen a legna- gyobbaik szerették — lehetne-e róla többet mondani? Az előadás után ünnepi műsor következett: Major Tamás, MedA Lutheránus Világszövetség 1952-ben Hannoverben választott vezetősége a kővetkezőkből áll: elnök: D. Dr. Hans Lilje hannoveri püspök. aleinökök: Dr. Franklin Clark Fry amerikai püspök, aki az Északamerikai Egyesült Lutheránus Egyházban az elnöki tisztet tölti be s az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának elnöke, továbbá Johannes Smemo norvég püspök, és Dr. Gerhard May osztrák püspök, főtitkár: Dr. Carl E. Lund-Quist amerikai lelkész. A Szövetség genfi központjában a vezetőség mellett több osztály is működik. A teológiai osztály igazgatója svéd. a segélyezési osztályé amerikai, a missziói osztályé amerikai. a sajtó-osztályé német lelkész. A közös hit egységbe fűző ereje nyilvánul meg a különböző világrészből! és sokféle nemzethez tartozó evangélikus egyházak egymással létesített kapcsolatában. Isten Szentlelke vezeti egységre a különböző népekből való evangélikusokat és munkálja közöttük a népek javának és békéjének biztosítására szolgáló keresztyéni cselekedeteket. Az egyház Ura tegye áldotta a Lutheránus Világszövetség végrehajtó bizottsága februári bécsi ülésének Isten dicsőségére és az emberek javára végzendő munkáját! Dr. OttJyk Ernő gyászai Vilma, Palotai Erzsi. Si- monffy Margót. Horváth Ferenc, Török Erzsi, Kováts Barna és Jeney Zoltán előadóművészek adtak elő Csokonai verseiből, prózájából, dalaiból. Másnap. január 28-án délben Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megnyitotta a Nemzeti Múzeum Kupolatermében az évforduló alkalmából rendezett emlék- kiállítást. Beszédében utalt arra, hogy a Hazafias Népfront -egyik legfontosabb és legszebb feladatának tartja nemzeti kultúránk előre mutató nagy értékeinek ápolását, megismertetését.« »A Hazafias Népfront ennek jegyében kapcsolódik be . teljes erkölcsi súlyával »Vitéz Mihály ébresztésébe« is: legyen Csokonai egész nemzetünké s legyen nemzetünké az egész Csokonai«. A megnyitó ünnepség után a részt vevők megtekintették a kiállítást. A képek, ábrák és a kiállított tárgyak kitűnően érzékeltetik a kort és a környezetet, amelyben Csokonai élt és alkotott. Ott láthatjuk könyveit és olvasmányait, amelyekből tanult és fejlődött költészete-. Diákságának, szerelmének vándorlásának emlékeiből kiformálódik szemünk előtt a költő alakja s mikor kéziratait nézzük, szinte őt magát látjuk. Megismerkedünk a magyar néppel való kapcsolataival, színjátékénak csurgói diák-előadásával, darabjainak későbbi színlapjaival. Az egész kiállítás nagyon szemléletesen segít hozzá, hogy a becsült és szeretett költőt még jobban megismerjük és szívünkbe zárjuk. Tanulnunk kell tőle — tanuljunk ezen a kiállításon is. (G —Z) A Csokonai évforduló megünneplése MEGLÁTOGATTÁL ENGEM... A 17. zsoltár 3. versének ez a mondata a címe annak a könyvnek, amit Helmut Gollvitzer bonni teológiai professzor vezetésével adtak k; Németországban a közelmúltban. E könyv az ellenállási mozgalmak hősi halottainak utolsó feljegyzéseit tartalmazza. Búcsúlevelek, naplójegyzetek, végső rendelkezések az akasztófa tövéből, a koncentrációs táborok celláiból. Mind-mind közvetlenül a kivégzés előtt álló emberek utolsó mondatai ezek. S mind olyanoké, akik ellene állottak Hitler rémuralmának, szóval, tettel, írással. Ebben a harcban elbuktak s ezért lakolniók kellett; az életükkel fizettek érte. Katolikusok és protestánsok, kommunistáik és szabadgondol- kedók, katonatisztek és munkások: Emberek a társadalom minden rétegéből, minden felékezetből, s mindenféle politikai meggyőződéssel, de egyben csodálatosan egyék és egyetértők: abban, hogy e harc, melyet vállaltak s amelyben elestek, az embertelenség s a gonosznak megtestesült hatalma ellen való küzdelem volt. Nem egyszerűen politikai küzdelem, valamely államforma vagy rendszer ellen, hanem hitvallás az ember és az emberiség mellett. S épp ezért ott, a halállal szemtől szemben, e vértanuk utolsó gondolataiban a tiszta emberség fénye világított bele a barbarizmus éjszakájába. E fényre érdemes felfigyelnünk, kiváltképpen most, amikor az emberi rövidlátás és hallatlan felelőtlenség ismét fegyvert akar adni azoknak a kezébe, akik e vértanúk gyilkosai voltak. H. von Moltke így ír feleségének: »És most, a többiek után tőled búcsúzom, szívem. Hiszen te több vagy nekem mindenkinél; nemosupán Isten egy eszköze, hogy azzá tegyen, akivé lennem kell, hanem én saját magam. Te vagy számomra az első korinthusi levél 13. fejezete. Tenélküled nem tudnám, mi a szeretet...« Michael Ketzelmann katolikus papnövendék naplójában ezt írja: »Úgy érzem magam, mint akit elborítanak a hullámok. Az Üdvözítő keresztjébe fogódzom s ebben találok egyedül vigaszt és megnyugvást.« Goerdler, Lipcse főpolgármestere Isten ítéletét ismerte fel a borzalmak között: »Nacionalizmusunkkal mindnyájan bálványozást űztünk s kiérdemeltük Isten haragját. Talán mindennek, ami történik, az az értelme, hogy Isten gyökeresen kigyógyítson e tébolyból minden népet s örökre elvegye kedveket attól, hogy Öt nemzeti nagyravágyásuk szekerébe fogják. Ezért imádkozom ...« A hit diadalmas bizonyossága sugárzik H. Gottard lelkész leveléből: »A mindnyájunkat elborító szenvedéseik közepette szívem te>2 van örvendezéssel és imádattal: A Te kezedből Uram, ezt is üdvösségemre veszem el...« »Egy percig sem kételkedem afelől, hogy ez is Istennek jó és bölcs akarata s nem szálltam perbe sorsom miatt vele. Megtanultam, hogy mindenért hálát adjak neki« (Ewald von Kleist). »Most lettem igazán emberré, szabaddá és igazzá, sokkal inkább, mint azelőtt. Most nyíltak meg szemem előtt a távoli látóhatárok... Isten most vet, de egyszer aratni fog, ez most a vetésnek az ideje s nem az aratásé. Minden vágyam, hogy hasznos és termő mag lehessek az ő kezében.« (Alfred Delp jezsuita páter). A vértanúk vére mindig magvetés. Az ellenállás mártírjainak vére sem hullott hiába. De, hogy így legyen, az rajtunk is múlik: hogy van-e fülünk bizonyságtevésük számára és levon,iuk-e annak minden következményét. mi más juthatna az eszünkbe, mint a magyar lapírás hagyománya és népünk szolgálata. Nem véletlen, hogy Magyarország sajtója és a magyar hírlapírás a mi szabadságiharcainkból jött létre. A szabad gondolathoz megkerestük a szabad szót. amely szó mögött ott állott vállaló férfiassággal ? magyar újságíró. Hírlapírásunk akkor volt nagy, nemzetnevelő és népeket irányító, amikor a szabadságot tisztán és félreérthetetlenül értelmezte s valóban szabadító sajtó volt. Nem véletlen, hogy e történeti munkában a magyar protestantizmusnak, s pontosan a lutheránus magyaroknak, úttörő és vezető szerepük volt. 1780-ban egy evangélikus lelkész, Ráth Mátyás indítja útra az első magyar nyelvű újságot. Attól lógva a mi lelkipásztoraink egész sora szerkesztő is volt. Hisz a jó cikk olyan, mint a jó prédikáció, mindkettőhöz egyként kell hűséges, rendületlen magatartás. Lelkipásztoraink mellett a magyar sajtó zászlóvivői közt feltűnnek az evangélikus nevelők és írók. Gondoljunk csak Vajda Péterre, Mikszáth Kálmánra, vagy éppen a legnagyobbra: Petőfi Sándorra. A protestáns magyar szabaditóvágy, a bírálat ereje s prédikátoraink nyelve nevelte újságírásunk ragyogó csillagát: Kossuth Lajost. Mi erre a hagyományra gondolunk a magyar sajtó napján. Egyházunk és vallásunk sajtószolgálata is csak ezzel a nemzeti, emberi hagyománnyal válhatik olyan fává, mely gyümölcsöt hoz. Az életet szolgáljuk hivő szóval, építő életet azon a területen, mely nekünk kiméretett. Mert az igaz vallás íelegyenesíti az embert, formálja jellemét, tehát fontos, mint bármely más nevelő erő. Ezzel a tudattal veszünk részt nemzetünk új életében, szolgálunk benne mi is. S hisszük, hogy erő és harmónia, építő kedv és szép buzgalom terem ott, ahol igaz szót ért az olvasó. Ennek az igaz szónak a felelősségével munkáljuk mindnyájunk testvériségét: a békét!_________________________ ZRÍNYI A (magyar történelem bővelkedik drámai feszültségű szaikaszökban. Az az idő, amelyből Kárpáthy Gyula Zrínyi című színművének tárgyát merítette, ezek között is az elsőik közé sorolható. A Magyar Néphadsereg Színházának ez az előadása voltaképpen Zrínyi életének egy darabját rajzolja meg, benne mégis ábrázolva látjuk egész korát is. A történet középpontjában Üj Zrínyivár építése vagy rombolása, áll, de ez talán inkább szimbóluma a magára ébredő nemzeti öntudatnak. Hiszen Zrínyi várát azért akarja megépíteni Zrínyi Miklós, hogy általa megvédhesse a magyar hazát miaga a magyar nép. Ez volt Zrínyi történelmi felismerése, hogy csaik a nemzeti egységben létrejövő nemzeti hadsereg tudja megvédeni az országot. A Habsburgok-vezette osztrák birodalom nem a magyar nép érdekeit nézte: számára az uralkodó család érdekei és hódításai jelentették a fontosat s ebben a küzdelemben Magyarország csak a védekezésre jól alkalmas eiőterep volt. Kárpáthy darabja nagyon világosan ábrázolja ennek az időnek a jellemeit s bennük a kor különféle áramlatait. Látjuk, a német ural- kodóház érdekét nézve az országot s Zrínyit akár halálba is döntő államminisztert, aki csak akkor ijed meg s veszi komolyan a háborút, amikor az Bécset fenyegeti, de még a győzelem után js hajlandó Magyarországot a töröknek kiszolgáltatni, mert hiszen akiinek nem hazája, miért törődjék vele? S Porcia hercegnek Végeredményben nincs is hazája, számára egy szent van csak: a Habsburg hatalom. Mellette ott vain a császári hadvezér, Montecuccoli, a háború matematikusa, akinek nem az ország megvédése a célja, hanem a gyönyörű győzelem s a vele járó érdem. Jó segítőtársuk Lippay bíboros, ha csődöt is mond végül. A bíboros megtagadja magyarságát, tévútra vezeti a rá hallgató katolikus főuraikat s egyházi hatalmával visszaélve, az istentiszt®leti rend 1955. február hő 6-án, vasárnap, Budapesten Deáík tér de. 9 (úrv.) Mjtdocsiai Miklós, de. 11 (úrv.) Hafenscher károly, du. 6 Szeretetvendégség. — Fasor de. VeIO Juhász Géza, de. 11 (úrv.) Gyöngyösi Vilmos, du. 6 Sülé Károly. — Dózsa György út 7. de. 7,10 Gyöngyösi Vilmos. Üllői út 24. de. ti 10, de. 11. — Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Szilády Jenő dr.. de. ,12. — Karácsonyi S. u. 31. de. 10. — Thaly K. u. 2S. de. 11 Borúival Sándor, du. 6 Bo-nnyai Sándor. — Kőbánya de. 10 Káldy Zoltán. — Vajda P. u. 33. de. Vü12 Káldy Zoltán. — Utász u. 7. de. 9 Káldy Zoli ár. — Zugló de. 9 (gyerm.) Muntág Andor, de. 11 (úrv.) Fehér -Károly, du. 6 Muntág Andor. — Gyarmat u. 14. de. 1,10 Scholz László. — Rákosfalva de. 7712 Scholz László. — Fóti út 22. de. H (úrv.) Gádor András, du, 7 Rimái- Jenő. — Váci út 129. de. 8 (úrv.) Gádor András, du. 7 Rimár Jenő. — Váci út 129. de. 8 (úrv.) Gádor András. — Újpest de. 9 (ifj.) Matuz László, de. 10 (úrv.) Matuz László, du. 5 Szeretetvendégség. — Dunakeszi de. 9 Sülé Károly. — Vas u. 2/c. de. 11 Szimonidesz Lajos. — Pesterzsébet de. 10. Soroiksár-újtelep de. Va9. — Rákospalota MAV-telep de. ló 9. — Rp. Nagytemplom de. 10. — Rp. Kistemplom du. 3. — Pestújhely de. 10. — Rákoskeresztúr de. GIL — Rákoshegy de. 9. — Rákosliget de. 10. — Rákoscsaba de. 9, du. la". — Cinkota de. 9 (gyerm.) de. 10, du. Vs3. — Mátyásföld de. N12. — Kerepes- kist arcs a de. 9. — Pestlőrinc de. 11, du. 5. — Pestlőrinc, Szemere-telep de. -78. — Kispest, de. 9, de. 10, du. 6. — Wekerle-teiep de. 8 — Rákosszentmihály de. leli, du. 5. Bécsikapu tér de. 9 Dóka Zoltán, de. 11 Várady Lajos. du. 7 Dóka Zoltán. —' Toroczkó tér de. 8 (úrv.) Várady Lajos. — Óbuda de. 9 Mezősi György, de. 10 Mezősi György-, du. 5 Szeretetvendégség. — XIL, Tarcsay V. u. li, de. 9 (gyerm.) Danhauser László, de. II Danhauser László, dú. 7 Ruttkay Elemér. — Hűvösvölgy. Lelkésznevelő Intézet de. till Friedrich Lajos. — Szabadsághegy. Diana út 17. de. 7,9. — Budakeszi de. ■/■, 10. — Kelenföld de. 8 (úrv.) Muncz Frigyes, ' de. lé■ 0 (gyerm.) Muncz Frigyes, de. 11 (úrv.) Muncz Frigyes, du. 5 Bottá István. — Németvölgyi út 138. de. 9 Bottá István. Csepel de. !!, du. 7. — Budafok de. 10 Visontai Róbert. — Nagytétény de. 8 Visontai Róbert. - Kelenvöigy de. 9 Bodrog Miklós. — Albertfalva de. Vali, — Csillaghegy- de. 4» 10, du. 7. átok fenyegetésével akarja a helyes útról letéríteni Zrínyit, de mindezért csak konc jut neki, a vasvári békében az ő birtokai — maga is egy kis ország — éppúgy . nem érdekessiak, mint az egész magyar haza. Nemcsak negatív hősei vannak a színműnek. A legfőbb pozitív hőá maga Zrínyi. Talán egy kicsit túlságosan is pozitív, nincsenek emberi nehézséegi, mindössze egyszer rendül meg s akkor is csak rövid időre. A Becsből hozott asszony: Zrínyivé, a költő unoikahuga: Zrínyi Ilona, Batthyány főkapitány, a francia ezredes, — s nem utolsósorban az egyszerű , várépítő és a hazáért kaszával, baltával küzdeni kész jobbágyok. Az ő jellemük az ábrázolás szerint sokkal emberibb, mint Zrínyié, A színház jó időpontban jó darabot adott elő. A rendezés és a szeréplők átérezték ezt. Játékuk jó kísérője a színmű szövegének s ha vannak is a szövegkönyvben s ennek nyomán az előadásban hibák, az író első műve mégis jó alkotás, érdemes és tanítani képes. Mit tanulhatunk Zrínyi drámájából? Mindenekelőtt forró hazaszeretetei. Csak a legnagyobb tisztelettel figyelhetjük a nagy hős küzdelmét, amelyben hajlandó feláldozni mindent — a hazáiért. De megtanulhatjuk azt is, hogy a haza java akkor megy előre, a haza biztonsága ekkor megnyugtató, ha a haza ügyét maga a nép veszi kezébe. A többiek ingadoztak, nem. egyszer értékesebbnek tartották a kitüntetést vagy jutalmat a hírnevet vagy a hatalmait, de a nép, a jobbágyok, a lenézettek tudták, hogy mit jelent nekik az a darab föld, a kis falu, a földek, az erdők, ahol élnek. Zrínyi nagy fordulata. amikor letépi nyakéról a császári kitüntetést, de talán még nagyobb, amikor felfedezi ezeket az embereket, s ia szívükben izzó hazaszeretetei. Mert mindenki másnak lehet fogalom, vagy értékes vagy közömbös, , lelhet kifejezés vagy lehet bármi más ez a szó: haza, de a népnek — valóság. Mégpedig az életnek mindennapos, örömükkel és 'küzdelmekkel együtt járó és éppen ezért szent valósága. Szeretni és megvédeni való. S erre jó manapság Zrínyi Mikim nyomán ráemlékeznünk. Z. L. A mábodsk világháború pusztítása hazánkban Népünk a második világháború- ban 420 ezer halottat és 200 ezer sebesültet vesztett. Ez azt jelenti, mint hogyha hazánk legnagyobb 6 vidéki városának lakosságát csecsemőstül, öregestül kiirtották volna. Az elmúlt világháború 80 milliárd forintnál több kárt okozott hazánknak. Elpusztult a nemzeti vagyon 40 százaléka, a gyáripar 50 százaléka. Vas- utaink gördülő anyagának 85 százalékát, gépkocsiállományunk 96 szó* zalékát nyugatra hurcolták. A visz- szavonuló v,áci csapatok elrabolták lovaink 80 százalékát, szarvasmarha állományunk 40 százalékát, óriási mértékű élelmiszert, s 17 milliárd aranypengő értékű ipari felszerelést. gépeket, magyar műkincseket. A magyar nép Európa s a világ többi népével együtt szilárdan vallja: »Ennek soha többé nem szabad megismétlődnie.« EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemet Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII., Puskin-u. 12. Telefon: 142—074. Szerkesztésért és kiadásért felel: D. Dezséry László szerkesztő. Előfizetési árak: Egy hóra 5.— Ft, negyedévre 15.— Ft, félévre 30.— Ft. egész évre 60.— Ft. Csekkszámla: 20.412—VIII. 10.000 példányban nyomatott _______ 2550350. Athenaeum (F, v. -Soproni'wäT
