Evangélikus Élet, 1955 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1955-03-13 / 11. szám

i EVANGÉLIKUS ÉLET I NAZIM HIKMET: HALOTT KISLÁNY Minden ajtón bezörgetek, kopogtatok szakadatlan, mégsem állhatok elétek... Aki meghalt, láthatatlan. Meghaltam Hirosimában, el is telt már tíz esztendő. Hétéves kislány maradtam. Halott gyerek nagyra nem nő. Hajam gyulladt meg először, szemem elsinylett a lángban, szétszórtak a szelek engem, Hamú lettem, porrá váltam. Nem kérek tőletek semmit, nem kívánok édességet, ölbe sem vágyik a gyerek, papírként, aki elégett. Bezörgetek minden ajtón: írd alá, írd, bácsi, néni: Több gyereket ne öljenek, játszani akarunk, élni. Fordította: Benjámin László. Dominique Miciieli beszélt a Magyar Űkuménikus Tanács ülésén A Magyarországi Egyházaik Öku­menikus Tanácsa február 25-én, a Budapesti Református Teológiai Akadémia dísztermében ülést tar­tott, melyen az Ökumenikus Tanács evangélikus tagjiaii is részt vetitek püspökeink vezetésével. A református egyihéz meghívta erre a gyűlésre a budapesti református lelkészeket és teológusokat is. A gyűlésen D. Be- reczky Albert püspök megemlékezést tartott dr. Victor Jánosról és Mott Jánosról, mint az ökuménikus moz­galom nemrég elhunyt két kima­gasló személyiségéről. A gyűlésen felszólalt Dominique Micheli is, az Egyházak Világtaná- csániak titkára, aki ezidőben Buda­pesten tartózkodott. Felszólalásában hálával emlékezett meg arról, hogy a legutóbbi magyarországi látogatása óta eltelt két és fél esztendő alatt milyen szoros kap­csolatban voltak egymással az Egyházak Világtanácsa és a ma­gyarországi evangéliumi egyhá­zak. Nemcsak a magyar küldötteknek kü­lönböző konferenciákon való részvé­tele és az Egyházak Világtanácsa vezető személyiségeinek magyaror­szági látogatásai, hanem a magyar evangéliumi egyházak tanulmányi munkája révén is, amellyel hozzájá­rultak teológiai problémák tisztázó­dáséhoz. Az a feladatunk, hogy az ökuménikus gondolatot elvigyük egé­szen a gyülekezetek tagjaiig, hogy ők Jézus Krisztus iránti felelősségük kö­rében gyakorolják, éljék meg azt. Ugyanakkor az egyház egysége ösz- szefügg annak a felelősségnek a fel­ismerésével is, amelyet minden ke­resztyén ember hordoz az 6t kör­nyező világ és emberek iránt, akik felé felebaráta szeretetét meg kell bizonyítani Ezekben a kérdésekben az Egyházak Világtanácsa tagegyhá­zai sokat tanulhatnak a magyar evangéliumi egyházak bizonyságté­teléből. Ezután dr. Pap László dékán szá­molt be az Egyházak Világtanácsa Végrehajtó Bizottságának február ele­jén Genfiben tartott üléséről, melyen mint a pénzügyi bizottság tagja és a Végrehajtó Bizottság meghívottja részt vett. A jelenlévők nagy tetszés- nyilvánítása mellett jelentette a dé­kán, hogy az Egyházak Világtanácsa végrehajtó bizottsága azt javasolta, hogy a Központi Bizottság ez évben Svájcban, DaVosibain tartsa ülését augusztus elején. Ezután pedig az 19B6. évi ülését Magyarorszá­gon tartsa 1956. július 83-tól augusztus 3-ig. A Végrehajtó Bizottság azt is elha­tározta, hogy az evanstoni nagygyű­lés határozata alapján több nemzet ökuménikus tanácséval, köztük a Magyarországi Ökuménikus Tanács- Csal közvetlen kapcsolatot vesz fel és ezek képviselőjét mind az Egy­házak Világtanácsa nagygyűléseire, mind a Központi Bizottság üléseire meghívják. E határozat értelmében tehát ezentúl ezekre a világgyülé­seikre nemcsak az Egyházak Világta- mácsa magyarországi tagegyházait, hanem a Magyarországi ötkuméndiku/s Tanácsot is meghívják. Beszámolt Pap dékán arról is, hogy a Végrehajtó Bizottság elfogad­ta a Tanulmányi Főosztály munka­tervét, amely kerületi konferenciák rendezésére, az evanstoni eredmé­nyek feldolgozására és más ökumé­nikus szolgálatokra vonatkozik. A Magyarországi Egyházak öku­ménikus Tanácsa ezután megválasz­totta Pap László dékánt a Tanulmá­nyi Albizottság elnökévé és jóvá­hagyta azt a régebbi magyar végre­hajtó bizottsági határozatot, melyet már közöltünk s mely az evanstoni tanulmányi anyag további feldolgo­zására vonatkozik. LENGYELORSZÁG 25 millió la­kosa közül 220 ezer evangélikus. 381 gyülekezetben 103 lelkész szolgál. A lelkészképzés a varsói teológiai aka­démián történik, amelyen 7 rendes tanszék működik. A FINN EGYHÁZ 800 éves jubi­leumát Turkuban, a Mennybemene­tel-ünnepén fogják tartani, de or­szágszerte is lesznek ünnepségek ez alkalomból. A ROMÁNIÁI Szász Evangélikus Egyház 229 gyülekezetében 180 ezer hívő él. A gyülekezetekben 178 lel­kész szolgál. A kolozsvári protestáns teológiai intézményben jelenleg 50 lelkészjelöltünk tanul. Böjti reménység — 1. Pét. 1, 17—20. — Böjt árra is megtanít bennünket, hogy Isten Jézus Krisztusiban önma­gát teljesen az emberek színe elé állította azért, hoigy az ember tel­jesen, egészen éjs őszintén állhasson az Isten színe előtt. Az Istán színe előtt álló embert félelem tölti el, ha arra gondol, hogy Isten az az Atya, aki személyválogatás nélkül, igazsá­gosan és cselekedetei szerint ítél. De az Isten színe elé állított böjti embernek minden félelemnél na­gyobb a reménysége. Az igazságosan ítélő Isten a mi Szerető mennyei Atyánk, akinek az ember hiábavaló élete olyan drága, hogy a legdrágább árat fizette érte, a hibátlan és szep­lőtelen Bárány, Jézus Krisztus vérét. Krisztusnak értünk-áldozása egy­szeri esemqtiy volt. Mégis Isten mindig úgy vezeti és vezette az em­ber éleiét, hogy nagy üdvözítő ter­vét mindig szeme előtt tartotta. Igénkben azt olvassuk, hogy Krisz­tus »a világ megalapítása előtt el volt rendelve« üdvösségünkre, az idők teljességében pedig betöltötte küldetését. A böjti embert, ,az igaz keresz­tyén embert egyszerre hatja át a fé­lelem ép a reménység. Áldjuk Istent azárt, hogy végtelen szsreíete legyőz bennünk minden félelmet és re­ÚYÜLtICtZfTI 1955. március 13. •— Oculi (Böjt 3.) vasárnap. »Az isten Báránya« 3. Móz. 1G, 15—22 — .In. 1, 29—30 -» 1. Pét. 1, 17—20, Liturgikus szín: lila. NAGYSZÉNÁSON böjt első hétéi ben eclészhétss böjti igehirdetési sorozatot tartott Korén Emil buda­pesti lelkész Malakiás könyve alap­ján. A böjti’hét bégén adták át tani deltetésének a presbitérium adakoi zásából beszerzett templomi futói szőnyeget. — A böjti hét alkalmából a szári)áuyokbúü: Kisszénáson és Tarajon is tartott a vendég leUkész igehirdetést. A FET6R-KOMÁROMI Egyház­megye lelkész! munkaközössége Szé­kesfehérvárott és Tatán ülésezett febr. 22, és 24-én. Schulek Tibor és Kajos János igemagyarázata után Görög Tiber esperes és Bohus Imre tartott előadást. Meleg testvéri kör­ben beszélték meg a lelkészek szol­gálati és gyülekezeti kérdéseit. AZ ARNÖTI Ielkészi állásra inag-. IhíVótt Abáöy Gyula lelkész beikta­tását a hófúvások okozta közlékédésd nörnézsógék miatt március 20-ra ha­lasztották. A VASI Egyházmegye Ielkészi munkaközössége február 23-án Szom­bathelyen tartott Ülésén Józsa Már­ton igehirdetése után Lehel Ferenc és Tekus Ottó tartott előadást. A közös úrvacsoravétel alkalmával Ba­logh Ernő szolgált. TAMÁSIBAN február 13-án zsúfo­lásig telt teremben tartották az első szeretetvendégséget. Az ifjúság sza­valatokkal, az énekkar pedig ének­számokkal működött közre a lel- készné vezetésével. Igét hirdetett Stovicsek Gusztáv helyi lelkész. A szeretetvendégség adományainak összege 350 forint volt. A NYUGAl-BÉKÉSl Egyházme­gye lelkészt munkaközössége február 24-én Orosházán tartott összejövete­lén Fürst Ervin és Pribelszky Mihály tartott előadást, Aranyi József espe­res pedig időszerű kérdésekről adott tájékoztatást. BUBAHEGYVIDÉKEN a Cantate­ménytelenségét. P. Z. Istentisztsleti rend 1955. március hó 13-án, vasárnap, Budapesten Deák-tér délelőtt 9, délelőtt 11. délután 7. — Fasor délelőtt fél 10 Juhász Géza, délelőtt 11 Gyöngyösi Vilmos, délután 6 Szereíelven- degség: Várady Lajos. — Dózsa Gy. út 7. délelőtt fél 10 Gyöngyösi Vilmos. — üllői út 24. délelőtt fél 10. délelőtt 11. — Rákóczi út 57/b. délelőtt 10 (szlovák) Szilády Jenő dr., délelőtt háromnegyed 12. — Karácsony S. u. 31. délelőtt 10. — Thaly K. u. 28. délelőtt 11 Bonnyai Sándor, délután 0 Bonnyai Sándor — Kőbánya délelőtt 10. — Vajda P. u. 33. délelőtt fél 12. — Utász u. 7. délelőtt 9. — Zugló dé. 11 Havasi Kálmán teol., du. 4 Szeretetvendégség: Pálfy Miklós, dr. — Gyar­mat u. 14. délelőtt fél 10 Muntág Andor. — Rákosfalva délelőtt fél 12 Muritág Andor. — Fóti út 22. délelőtt 11 (úrv.) Gádor András, délután 7 Rimár Jenő. — Váci út 129. dél­előtt 8 Gádor András. — Újpest délelőtt 10 Matuz László, délután fél 7 Matuz László. — Dunakeszi délelőtt 9 Bolla Árpád. — Vas U. 2/c. délelőtt 11 Szimonidesz Lajos. — Pest­erzsébet délelőtt 10. — Soroksár-Ujtelep dél­előtt fél 9. — Rákospalota MAV-telep dél­előtt fél 9. — Rp. Nagytemplom délelőtt 10. — Rp. Kistemblom délután 3. — Pestújhely délelőtt 10. — Rákoskeresztúr délelőtt fél II. — Rákoshegy délelőtt 9. — Rákosliget dél­előtt 10. —- Rákoscsaba délelőtt 9, délután fél 7. — Cinkota délelőtt 9 (gyerm,), dél­előtt 10. délután fél 3. — Mátyásföld dél­előtt féi 12. — Kerepes-Klstarcsa délelőtt negyed 10. — Pestlőrinc délelőtt 11, délután 5. — Pestimr* délelőtt 10. — Kispest délelőtt 9. délelőtt 10, délután 6. — Wekerle-telep délelőtt 8. — Rákosszentmihály délelőtt fél 11, délután 5. Bécsikapu tér délelőtt 9 Dóka Zoltán, dél­előtt 11 Vétő Lajos df., délután 7 Dóka Zoltán. — Toroczkó tér délelőtt fél 9 Várady Lajos. — Óbuda délelőtt 9 Komjáthy Lajos, délelőtt 10 Komjáthy Lajos, délután 5 Kom­játhy Lajos. — XII., Tarcsay V. u. 11. dél­előtt 9 Veöreös Imre, délelőtt 11 Veöreös Imre. délután 5 Cantate V. —- Ferenczy Zol­tán—Veöreös Imre. — Hűvösvölgy, Lelkész­nevelő Intézet délelőtt fél 11 Ruttkay Ele­mér. — Szabadsághegy, Diana út 17. délelőtt fél 9 Danhauser László. — Kelenföld dél­előtt 8 Bottá István, délelőtt ti (úrv.) Bottá István. délután 5 Rezessy Zoltán dr. — Németvölgyi út 138. délelőtt 9 Rezessy Zol­tán dr —- Csepel délelőtt 11. délután 7. — Budafok délelőtt 10 Bodrog Miklós. — Nagy­tétény délelőtt 8 Bodrog Miklós. — Albert­falva délelőtt fél 11 Vlsontai Róbert. — Kelenvölgy délelőtt 9 Visontai Róbert. — Csillaghegy délelőtt fél 10, délután 7. sorozat ötödik részének március 11- től március 13-ig, esténkint 6 órai kezdettel a mai egyház étiekéiről tart előadást Benczúr László, Schu­lek Tibor és Ferenczi Zoltán. Igét hirdet Veöreös Ithre. MEZŐHEGYESEN február 20—26- ig igehirdetés-sorozatot tartott Deine Károly mezőberéhyi lelkész. Február 20-án volt á számadó közgyűlés, mé­lyet jól sikerült szeretetvendégség követett. CEGLÉDEN böjt első hetében na­ponta volt bűnbánati áhítat a helyi református és evangélikus lelkészek szolgálatával. — Böjt minden pén­tekjén «■Véleményeik a keresztről« címen Pátkai Róbert, Nagybocskai Vilmos, Tóth Károly és Detne Lajos szolgálatával van böjti igehirdetés. A NÓGRÁDI Egyházmegye már­cius 1-én tartotta Ielkészi munkakö­zösségi ülését Balassagyarmaton. Úr­vacsorát osztott Szilárd Gyula, elő­adást tartott Szabó József. Gartai István espereshelyettes aktuális kér­désekről, Garami Lajos a, sajtó­ügyekről, Fábri Mihály pedig a Gyü­lekezeti Segély országos értekezleté­ről számolt be. TORDAS 165 éves templomát a tavasszal renoválni szándékozik a gyülekezet, 750 lelkes gyülekezetben két nap alatt 16 ezer forintot aján­lottak fel erre a célra a hívek, SZENTESÉN február 28 és már­cius 5 között böjti igehirdetés-soro­zatot tartott Lupták Gyula nyáregy­házi lelkész az anyagyülekezetben és a szórványokban. ZSÉDENYBÉN február 18-án val­lásos est volt, mélyen Csizmaziá Sándor osiffyasszeoiyíái lelkész és Pintér János celldömölki s. lelkész szolgált. A CSORVÁSI gyülekezet február 26-án este szeretetvendégséget ren­dezett. Igét hirdetett Tömöry Lajos református és Tátrai Károly evan­gélikus- lelkész. Az énekkar böjti énekeket adott elő, az ifjúság szava­latokkal működött közre. CSALÁDI HÍR: Harkányi László budapest-józsefiviároBi segédileilkész- neik és feleségéinek, Simon Gabriel­lának március 2-ián fiúgyeirmelkiüik született. Neve: Péter. Ruttkay—Miidián Géza: PÄSSI0 A mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésének és halálának • szent története Virágvasárnapra és Nagypéntekre Ara 6 forint Megrendelhető: Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály. Budapest, VIII., Puskin utca 12. Csekkszámlaszám: 220.278 Készítsük elő a nagyheti passióolvasást a könyv csoportos megrendelésével. Csoportos vásárlásnál, gyülekezeti irat­terjesztéseknek 10% kedvezmény Ä SZABADSÁG NAPJA Ismeretlen újságíró egykori riportja 1848 március 15-ről, az „Életképek“ címCi folyóiratból rtsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejt­sétek! A magyar nemzet szabadsága e naptól kez­dődik. A nemzet történetében ez volt'az eppehalis (= korszakkezdő. A szerk.) rfap. Ezentúl minden új dicsőséget fog számotokra hozni: a nép fölébredt, a nép kivívta jogait, miknek láncait legközelebb találta. Március 15-én reggel a fővárosi fiatalság, mely a józanabb pártnak nevezett töredék által ajánlott türelmet és várakozást sérel­mei gyógyszeréül nem tartotta elegendőnek, adandó reformlakomája fölött tanácskozni egybegyülekezvén, ez alkalommal Jókai Mór következő proklamációt kiáltott ki ügybarátai­hoz: »Testvéreim! A pillanat, melyet élünk, komolyabb teendőkre szólít fel bennünket. Európa minden népe halad és boldogul. Ha­ladnunk, boldogulnunk kell nekünk is. Le­gyen Gélke, szabadság, egyetértés! Követeljük a jogainkat, melyeket eddig tőlünk elvontak, s kívánjuk, hogy legyenek azok közösek min­denkivel. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura rögtöni eltörlését — felelős miniszté­riumot Budapesten; évenkénti országgyűlést Pesten, és azt, rögtön! — Törvényelőtti egyen­lőséget polgári és vallási tekintetben; — kí­vánjuk: hogy a nemzeti őrsereg rögtön felál- líttassék, védje hazáját minden férfi; — közös teherviselést; — esküdt széket képviselet alapján; magunk választjuk bíróinkat ma­gunk közül; — nemzeti bankot, idegen bank­jegyeket mm akarunk elfogadni.« A proklamáció minden egyes pontjait mennydörgő helyesléssel fogadta a nép s ki- nyilatkoztatá: hogy azt saját manifest urnául fogadja el. Ekkor Petőfi Sándor lép fel s honfidalát szavald el a nép között: »Talpra magyar, hí a haza!« A vers utolsó sorait dörögve esküdte utána a nép s innét ment egyenesen az egyetemi fia- tasággal egyesülni. Vasvári Pál hítta fel köz­gyűlésre a tanulóifjúságot s az egy akarat­tal követte a vezéreket. A nép szónokai közöl Jókai harmadszor is nyílt piacon felolvasó a proklamációt, s Pe­tőfi elszavalá fentebbi dalát, melynek végezté­vel rögtön elhatároztatott, hogy a nép a prok­lamáció első pontját, a sajtószabadságot, sajat önhatalmánál fogva teljesülésbe veendi, mit meg is tett, innét tömegestül Länderer és Heckenast nyomdájára menvén, hová a rend és a béke fönntartása tekintetéből választ­mány tagokul Petőfi, Vasvári, Vidács és Jókai küldetének be, a nyomdatulajdonost felszólítandók: hogy kívánja-e az el nem ke­rülhető kényszerítés be nem vártával a kikiál­tott tizenkét pontú programmot s Petőfi fel­olvasott költeményét censura nélkül kinyom­tatni? A nyomdatulajdonos engedett s a kí­vánt iratok rögtön németre is lefordítva né­hány pillanat múlva a gyorssajtó alól ezrével 'kerültek elő, melynek példányai egész délig osztattak ki a szakadó eső dacára szüntelen gyülekező közönségnek. Eközben többen kezdtek szónokolni a nép­hez. Szólt Irinyi József, Vasvári, Bulyovszky, Egressi Gábor, Irányi, Vidács, Jókai és né­hányon németül is, mi annaik manifestuma, hogy az ügyet idegen ajkú polgártársaink is fölkarolták. Az eső szüntelenül esett. Jó jel — mondd a nép. Párizsban, Palermóban és Becsben is esett, mikor a nép jogait követelte. Délután a Múzeum téren összegyűlt nép elhatározd a városházára menni s ott a polgári kart s vá­rosi tanácsot az egyesülésre s kivonatai alá­írására felszólítani. A nép ideiglenes választmányát, a tanács és polgárság választmányával egyesítendőt ki­nevezve, kívánta, hogy Táncsics Mihály, ki sajtói állítólagos vétségei miatt fogva van Budán — miután kimondatott, hogy censurai törvényeik nálunk nincsenek, nem is voltak soha — szabadon bocsáttassák s a censurále collegium rögtön mentessék fel hivatalától. Ez nap délutánján a nép kívánta a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett Bánk bán adassák elő. Bajza mondd, hogy szí­vesen teszi. A színház oltár volt, ma a közön­ség színe volt jelen ünnepi arcokkal, ünnepi ruháiban; a nemzeti kokárda volt minden férfi, minden nő keblére felfűzve, középen a háromszínű zászló. Ez alatt a nép, a megszabadított Táncsics kocsiját önkezével vonta át Budáról a szín­ház teréig, bevonult a színházba, mely min­denki számára ingyen megnyittatott. A zenekar fölváltva a Rákóczi-indulót, Marseillaiset és Hunyadi László szebb helyeit hangoztató. Másnap legelső teendője volt a népnek nemzetőrség tettleges életbeléptetését köve­telni, s e végre aláírások nyittattak meg azok számára, kik a nemzetőrséget alkotni kíván­ják; néhány óra alatt több ezerre ment az aláírás. A nép követelte a fegyvereket. A katonai hatóság jelenté, hogy csak 500 fegyvert adhat, mert a többi Komáromba vite­tett. Ezt Lederer tábornagy katonai becsület­szavára állító. Az Arsenált fölnyitni mem akard. Lenn pedig a nép, mely már ekkor mintegy 20—25 ezerre ment, követelte a fegyvereket s fenyegetőzék, hogy az Arsenált feltöri, ha fegyvert nem kap. Ekkor alválasztmány ne­veztetett ki a fegyverek kiosztása tárgyában. Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon lelkesült néptömeg forrongott, harsog- tatva: éljen a szabadság! — az ablakokból nemzeti lobogóik függtek alá, a szabadság ne­vével beírva. Március 17.-én az ideiglenes kormányzó vá­lasztmány által, (mely állt a nép, tanács, megye, polgárság és egyetemi fiatalság kül­dötteiből, közte három héber) elhatároztatott, hogy a mostani napok örök emlékére az egye­temi tér, hol a forradalom legelőször kikiál- tatott: »Március 15-e tér«-nek, a Hatvani utca, hol a sajtó elfoglaltatott: »Szabad sajtó utcának«, a városház tere pedig »Szabadság térnek« fog ezentúl elneveztetni, mely hatá­rozatot a tanács azonnal foganatba is vette, s Länderer rögtön nagy betűkikel nyomtatta az utcák eddigi nevének helyébe a megörö­kítendő dicsőség szavait. Ugyanekkor kimon­datott, hogy minden címek eltöröltetnek, sem­mi tekintetes és nagyságos többé. A kétfjű sasok minden 'királyi hivatal hom­lokáról levétettek, helyökre a nemzeti címer tétetett. A fekete-sárga színek helyébe a nemzeti háromszín festetett. Az egyetem is beadta re­formkérdés pontjait. Szabad tanulás, szabad oktatás, a pénzügynek nemzet általi kezelte­tése, ezeknek főpontját maguk a tanárok s at összes fiatalság aláírva. A csend és a béke a forradalom mellett oly jó lábon áll, mint még soha. A boltok kiraka­tai nyitva, a vásár rendben foly, a nemzet­őrök minden utcában portyádnak, Éljen a magyar szabadság! E három szót hallani minden ajakról, minden utcán, min­den zászlón ez van kifestve. Életképek, 1848. Mart. 19,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom